Skip to main content

Full text of "A Frangepán család oklevéltára. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kiadják Thallóczi Lajo es Barabás Samu"

See other formats


Digitized by the Internet Archive 

in 2011 with funding from 

University of Toronto 



http://www.archive.org/details/frangepncsal02fran 



MONUMENTA 
HUNGÁRIÁÉ HISTORICA 



DIFLOMATAR1A 

XXXVIII 



MONUMENTA HUNGÁRIÁÉ HISTORICA 

DIPLOMATARIA VOL. XXXVIII 



MAGYAR 

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK 

KIADJA 

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 



ELSŐ OSZTÁLY 

OKMÁNYTÁRAK 



HARM1NCZNYOLCZADIK KOTF.T 



BUDAPEST, 1913 

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓHIVATALA 
ÍAZ AKADÉMIA ÉPÜLETÉBEN) 



^i 



>lv<3 



CODEX DIPLOMATICUS 
COMITUM DE FRAXGEPANIBUS 






7* í\ 



G3© 



A 



>; ii 






FRANGEPÁN CSALÁD 
OKLEVÉLTARA 




r 






A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL 
KIADJÁK 

DR- THALLÓCZY LAJOS 
BARABÁS SAMU 






MÁSODIK KÖTET 
1454—1527 

HAMIS OKLEVELEK 

1209 — 1481 




BUDAPEST, MCMXIII 

KIADJA A MAGYAR TUD. A KÁDI 



ujraixltArozva j 

1Ő39 



UIA 



ÜJRALELTÁROZVA 

1939 

Sz. Ift • JrtM,V\ • >jÜ I 



Hornyánszhy Viktor cs. és kir. i»dv. könyvnyomdij-j. 



Az oklevéltár történeti méltatása. 

A Frangepán család oklevéltára I. kötetének előszavában 
Barabás Samu szerkesztőtársam beszámolt az oklevéltár 
kútfői anyagáról, bőven kifejtvén elveit, melyek az 
oklevéltár szerkesztésénél vezérelték. Az ő érdeme, hogy 
rendet vágott az oklevélhamisítások azon útvesztőjébe, 
mely a horvát nemzetségi történetnek különleges vonása. 

Az én tisztem, hogy méltassam az oklevéltár történeti 
érdekű anyagát. Meg kell jegyeznem, hogy az anyaggyűj- 
tésnél első sorban két szempont vezérelt. Meggyőződésem, 
hogy Horvátország középkori történetét csak akkor lehet 
majd kritikailag megírni, ha a vezető nemzetségek okleveleit 
lehetőleg teljesen sikerül majd összeállítani. Ebből indultam 
ki első sorban. A másik szempont, hogy a helyrajzi adatok 
kritikai megállapításával kell mindenekelőtt tisztába jutnunk. 
Tudjuk, hogy ez nem egy embernek, hanem nemzedékek 
munkája. S mégis nekiláttunk, mert ha itt-ott lékek 
mutatkoznak is, ha hibát követ el egyikünk másikunk, 
azt majd kitöltik s megigazítják az utódok és tanítványok. 
Megjegyeztük már az Alsó-Szlavóniai okmánytár (Mon. Hung. 
Hist. XXXVI. köt.) előszavában, hogy nem tekinthetjük 
teljes gyűjteménynek, meg is okoltuk, hogy miért. Annál 
inkább kell hangsúlyoznunk ezt a momentumot akkor, 
mikor a régi Horvátország vezérlő családja oklevéltáráról 
van szó. Vezérlő családnak mondjuk már elöljáróban a 
Frangepánokat, mert ha nem is váltak dinasztákká, de 
kivették részöket úgy az adriamenti nagy fejlődésből, mint 



VI 



gyakran irányító hatásuk volt a magyar középkor nagy 
hátterű eseményeire. Nagybirtokosok, katonák, diplomaták, 
telepítők, nagykereskedők, a magyar szent korona hív 
tagjai s velenczei birtokokon kormányzók, majd előőrsei a 
Habsburg-háznak, végül mint ennek a dinasztiának ellenségei 
végleg letörnek. Ennek a változatos történeti fejlődésnek 
okleveles összes anyagát eddig nem gyűjtötték össze, pedig 
a család története mindenkor mély érdeklődésnek volt a 
tárgya magyar, horvát s olasz részről egyaránt. Nem is 
gyűjthettek össze az anyagot, mert egyrészről az egyes 
ágaknál őrzött levelek elkallódtak, számos, kivált kultúrtör- 
téneti becsű számadás, levelezés elégett, elveszett, másrészről 
a Frangepánok központi levéltárát nagy és számos viszon- 
tagság érte. Erről tartozunk legelőbb számot adni, hogy 
oklevéltárunk egyes darabjainak a proveniencziájára világot 
deríthessünk. 

Az 1671-iki véres ítélet nemcsak két nagy horvát- 
országi családnak az életfonalát szakasztotta el, hanem a 
ma magyar-horvát tengerpartnak nevezett tengermelléki 
nagy birtoktestek gazdasági fejlődését hosszú időre meg is 
akasztotta. A kincstár a Frangepán-birtokokat elkoboztatásuk 
után már 1670-ben kezelése alá vette, de pénzre lévén 
szüksége, Rigoni bárónak csakhamar eladta, a Zrínyi Ádám 
gróf halálával a koronára vissza szállott Zrínyi-birtokokkal 
egyetemben. A kincstár, melyet akkoron a bécsi általános 
udvari kamarától gyámság alatt tartott m. királyi udvari 
kamara képviselt, a Frangepánok különféle birtoktestein 
elhelyezett okleveles anyagot előbb átvizsgáltatta. Ez a 
törvényes irattári anyag — melynek levelezési része vagy — 
amint említők — már előbb elkallódott, vagy a czímzettek 
magok semmisítették meg — részben az általános udvari 
kamarához Bécsbe, részben a m. kir. udvari kamarához 
Pozsonyba került. Állott pedig ez az anyag : a család 
birtokaira vonatkozó oklevelekből, urbáriumokból, leltárakból, 
melyeket részint magok a Frangepániak készíttettek, részint 
a kamara vétetett föl közegei útján, a régi birtokok leírá- 
sából, kiváltságlevelekből, a telepesek jogviszonyait tartalmazó 



VI 



szerződésekből. A Rigoni-féle vétel alkalmával a birtokokra 
vonatkozó oklevelek s bizonyságok a vételi szerződés értel- 
mében neki adattak át. 

1692 ápr. 27-én az általános udvari kamara, mely 
Rigoni báróval szemben fenntartotta a visszavétel jogát, az 
összes Frangepán- és a Zrínyi-javakat : Btikarit (Bakar), 
Grobnikot, Lokvct, Brodot, Novit, Bukaricát, Driveniket, 
Grisanet, Bribirt, Likét a visszavásárolhatás kikötésével 
eladta a Gráczban működő belső osztrák kamarának. 1 

E vétel alkalmával ugyandsak újból más kézbe került 
a Frangepán-levéltár. Kiköttetett, hogy az udvari és magyar 
kamaránál, valamint Rigoni bárónál s az özv. Zrínyi 
Ádámnénál lévő iratok vevény mellett a gráczi kamarának, 
mint vevőnek adassanak át. 2 Ennek következtében átadásra 
kerültek : az összes birtokok, a várak felszerelésökkel 
egyetemben, az erdők, szőlők, vashámorok, malmok, a 
két családot, mint előbbi birtokosokat, illető összes jogokkal 
egyetemben. A mindezen viszonylatokra vonatkozó iratok, 
a mennyiben még akkor fennmaradtak, tehát ismét gazdát 
cseréltek. 

A szerződés azon esetre is intézkedett, hogy ha az 
udvari kamarák (a császári általános s a magyar udvari) 
nem élnének elővételi jogukkal s a gráczi kamara a birtok- 
tömböt másnak adná el, akkor ezen esetben is az elővételi 
jog a kamarák részére mindig kikötendő. 

A ius territoriale, a területi felségjog azonban meg- 
maradt a magyar koronánál s e részben akkép rendelkeznek 
az eladó kamarák, hogy ezeket a birtokokat : a) nem lehet 
a belső osztrák tartományokba bekebelezni ; b) a birtokok 
fenntartatnak határaik keretében ; c) az ország szokásai és 
törvényei szerint kormányoztassanak, „a mennyiben a 
magyar királyok által e jószágok előbbi birtokosaiknak és 
tulajdonosaiknak, jelesül a Frangepán és Zrínyi grófoknak 

1 Indító oka ennek az eladásnak a „jelen sürgős hadi szükséglet" 
volt. A belső osztrák kamara összesen 500,000 rh. forintot tartozott 
fizetni, felét előre, a többit 100—120,000 frt.-os részletekben. 

8 Megjegyzendő, hogy a Frangepán — mondjuk úgy — lefoglalt 
hagyaték teljes leltára csak 1692 jul. 1-én készült el. 



VIII 



adományoztattak és azon hagyományos és megállapított 
kiváltságok meg nem szűntek". 1 

Ekképen két vármegye területe s az erre vonatkozó 
iratok idegen kézre kerültek. T. i. Modrus-Fiume s Lika- 
Krbava összes nemzetségeinek s magánjogi viszonylatainak 
bizonyító oklevelei állagukban megfogyva többfelé szóródtak. 
Mondanunk is fölösleges, hogy a megoszlott iratállomány 
1692-ben sem adatott át teljesen a gráczi hatóságnak, 
minthogy a magyar és a bécsi kamaránál a politikum és 
historikum nagy része megmaradt, mert Gráczot csak a jogi 
rész érdekelte. 

Midőn azután a tengermelléki jószágok újból visszaszerez- 
tettek, az elkobozás alkalmával felvett iratok csak apránként 
kerültek vissza Gráczból. Egy csomó irat 1759-ben a krajnai 
bankális igazgatósághoz küldetett megLaibachba. 1774/5-ben 
egy Velenczével előállott határperben a határokra vonat- 
kozó iratok Gráczból Bécsbe kerültek. A Gráczban még 
megőrzött iratmaradványok 1808-ban küldettek Bécsbe az 
udvari kamarához, mely azután 1 809-ben a magyar udvari 
kamarához juttatta el. 

Azonban a magyar udvari kamarából — mint isme- 
retes — 1849-ben az absolut kormány Zágrábba szállíttatta 
a Horvátországra vonatkozó iratokat, köztük a Frangepán- 
birtokokat illetőket is. S ebből a szállítmányból sem került 
minden a horvát tart. levéltárba, mert egy részök magán- 
kezekben látszik lenni. Midőn 1883-ban ez iratok ismét 
Budapestre kerültek, igen nagy fogyaték mutatkozott a 
sorozatban. Azonfelül ki tudná megállapítani, hogy az egyes 
tudatos és alkalmi selejtezéseknél mennyi értékes anyag 
veszett kárba. 

Habent sua fata et scripta. Mindez csak a törzs- 

1 E szerződés három példányban állíttatott ki, egyik Bécsben 
őriztetik a közös pénzügyi levéltárban, a másik a m. kir. orsz. levéltárban 
van (aláírta gr. Erdődy Kristóf elnök s négy tanácsos), a harmadik 
Gráczban a hely tart. levéltár iratai közt maradt fenn. 1695 máj. 28-án a 
lika — krbavai s bagi (Carlopago) birtoktest — mely 80,000 frt.-ért került 
Zinsendorf gróf birtokába — a vételár lefizetése után ugyancsak a gráczi 
kamara birtokába került. 



IX 



anyagra vonatkozik. Arról nem is adhatunk számot, hogy 
a leányágakkal más — p. o. a kismartoni Esterházy her- 
czegi — családi levéltárakba került anyag mikép volna 
pontosan kimutatható. 

Még a külföldre került magyar Frangepán-okleveleknek 
is csak egy kis részéről van tudomásunk. Egy jókora töredék 
a régi ansbachi (Brandenburg) levéltárba került Corvin János 
özvegye Frangepán Beatrix útján, a ki másodízben Branden- 
burgi Györgynek volt a felesége. Az iratoknak egy része azután 
Ansbachból Münchenbe, a bajor államlevéltárba vándorolt. 
Ugyancsak ezen iratoknak egy sorozata visszakerült a m. 
királyi országos levéltárba. A XVIII. század végén Bécsbe 
küldetett ugyancsak ezen ansbachi levéltárnak egy töredéke, 
melyet Bécsből — nem teljesen ugyan, de — leadtak a 
magyar udvari kamara levéltárának, azóta ennek, illetőleg 
a m. kir. orsz. levéltárnak a tulajdona. 

Ismeretes az a körülmény is, hogy 1670-ben, midőn 
Frangepán Ferencz, a család utolsó sarja az összeeskü- 
vésen rajta vesztett s elfogatott, neje született Giulia Naro 
marchesina (f 1721-ben) olasz „atyjokfiának", Frangepán 
Orfeonak (f 1680-ban Grenoble mellett mint kapitány a 
franczia hadseregben) a segítségével Bukariban három 
hajót sebtiben minden értékes holmijával és ingóságaival 
megrakatott s kievezvén a kikötőből, mindent egy nagy, 
előre készenlétben álló hajóra átvitetett. 1 A menekülők 
Monfalcone felé igyekeztek s előbb friauli területen, azután 
Rómában húzódtak meg Ez alkalommal sebtiben elvittek 
a családnak ott őrzött okleveleiből annyit, a mennyi kezök 
ügyébe esett. A magyar Frangepán-javakra a friauliak támasz- 
tottak igényt. Nevezetesen Frangepán Péter fia Cornelio 
1672-ben perelte az utolsó Frangepánnak Rómába került ingó- 
ságait. Az oklevelek emlékül a Naro- család kihalta után 
örököseik, a Patrizik útján a friauli Frangepáni-levéltárba 
jutottak, honnan azután Frangepáni Lajos gróf a m. kir. 
országos levéltárnak engedte át ezt a családja levéltárával 
össze nem függő töredéket. 

1 Történelmi Tár 1S96. évf. 401— 418 1. Az olasz és magyar Frange- 
pánok levelezése. Bukari ráros bíráinak 1673 jul. 19 én kelt levele. 



Mindezeket elöljáróban azért kellett ily körülményesen 
elmondanunk, hogy a hajdani Frangepán-nemzetségi levéltár 
viszontagságaival is igazoljuk munkánk természetszerű 
hiányait. Tartoztunk vele különben azért is, mert ezen a 
nyomon szerencsésebb kezű kutató később talán ráakadhat 
egy máig elő nem került Frangepán-levéltári részletre. 

Mindazonáltal ez az oklevéltár, rendszeresen össze- 
állított anyagával, az Akadémiánk ezen sorozatában közzé- 
tett codexek között nézetünk szerint a legbecsesebb. 
Tartalma egyetemesebb, vonatkozásaiban Magyarország és 
az Adria viszonyát illetőleg eddig nem ismert oly részleteket 
tartalmaz, melyek okvetlenül beleillesztendők tudásunkba. 

Nem kívánjuk mi a Frangepán-család történetét ezen 
oklevéltár alapján pragmatice egy előszónak a keretében 
feldolgozni, noha, megvalljuk, csábító feladatul kínálkozik. 
Mert hiszen a Frangepán-család történetét megírni annyi, 
mint tisztázni a régi Horvátországnak jobbára csak egy- 
oldalúan dogmaként tárgyalt kérdéseit. De főczélunk lévén, 
hogy a történetkutatás mielőbb hozzájuthasson ez értékes 
anyaghoz, ezzel az alkalommal csak rövidre fogjuk azon 
eredményeket, melyeket ez oklevéltárból 1. a család törté- 
netét, 2. a család birtokolta teriilet egyes gazdasági és 
társadalmi vonatkozásait, s 3. az általános politikai szem- 
pontokat illetőleg nagyjából megállapíthatunk. 

1. Családtörténeti vonatkozások. 

A Frangepánok történetével eleddig dr. Klaic Alajos 
horvát történetíró foglalkozott behatóan. 1 Az 1901-ig 
nyomtatásban megjelent anyagot kritikailag felhasználta s 
levéltári forrásokat sem mellőzött. Természetes, hogy Wexzel 
Gusztávnak 1884-ben megjelent munkájához 5 képest, mely 

1 Vjekoslav Klaic: Krcki knezovi Frankapani. (Krk horv. Veglia) 
Zágráb I. kötet (—1480). 1901. 352 1., nemzedékrendi táblával. Kiadta a 
Matica Hrvatska. — Dr. Wertner Mór tanulmányát a Frangepánokról 1. 
a bécsi „Adler'" IV. (Neue Folge) kötetében 1 — 46 11. 

2 Kritikai tanulmányok a Frangepán-család történetéhez. Budapest. 
1884. Ak. tört. tud. ért. XI. köt. 1 — 63 11. 



XI 



különben is inkább buzdítás czéljából íratott, Klaic 
munkája úgy helyrajzi, mint kritikai szempontból nagy 
haladást jelent. 

Paulkr Gyula az első, a ki alapvető munkájában az 
Árpád-kori hamisítványok erdejébe élesen bevilágított, s az 
addigi sehematikus felfogást Frangepánék első szerepléséről 
gyökeresen megváltoztatta. 1 

Szerkesztőtársam Barabás Samu, a Frangepán-oklevél- 
tár I. kötete anyagát elismerésre méltó korrektséggel ele- 
mezvén, egy fontos hipotézist állított fel,' 2 mely szerint 
Bertalan (1193.) modrusi comes a vegliai Frangepánokkal 
egy törzsből származott ugyan, maga azonban nem volt 
hűbéres Vegliában, tehát nem is lehetett a korabeli hasonló 
nevű vegliai comessel egy személy- Éles szemmel külön 
választotta a jelen II. kötet Függelékében az 1209 — 1481. 
évi hamis okleveleket s ezáltal egy csomó bozótot takarított 
el a magyar történetírás e részben dúsan felvert me- 
zejéről. 

A család eredetét illetőleg azonban csak ott tartunk, 
a hol előbb, t. i. bizonyossággal nem lehet megállapítani, 
hogy honnan jöttek. Klaicnak az a nézete, hogy úgy 
horvát, mint római (italo-román) eredetökre lehet valószínű 
bizonyítékokat felhozni (I. köt. 29.), meglehetősen általános 
szövegezésű. Abból, hogy a Frangepánok a XV. és XVI. 
században horvátul Frankapan -nak írják a nevöket, 
eredetökre nézve semmi sem következik. A Zrínyiek is 
magyarosan írják a nevöket s mégis horvát nemzetség- 
beliek. Klaic abbeli meggyőződését, hogy bennszülött előkelők 
Veglia szigetéről (domaca vlastela s otoka Krka), feltétlenül 
valljuk mi is. 

Mindaz, a mit a magyar Frangepánoknak a római és 
friauli Frangepániakkal való nemzedékrendi összefüggéséről 
írnak s regélnek többé-kevésbbé epikus színezéssel krónikák 
és családi hagyománj-ok, csak rövid megemlítést érdemel. 



1 II. köt. 762 1. — Jó megjegyzések Schiller B. : Az örökös fő- 
rendiség eredete Magyarországon 31—32., 214 — 5 11. 

- ., Turul" 1909. Különnyomat 1910. Bertalan modrusi comes. 



XII 



Már a Blagay-család eredetéről szóló fejtegetéseink 1 
alkalmával utaltunk arra a mindenütt nyilvánuló törekvésre, 
mely a jó pedigrit a római családokkal való összeköttetés 
kiderítésében véli feltalálhatni. A három különféle eredetű 
Frangepán családnak ezekre a szépségtapaszokra nincs 
szükségük. Hogy ez a három család egymást közös ere- 
detűnek tartotta, illetőleg az előbbkelő patinájú római 
patriciusságig (Anicius !) visszakéredzkedő család a friauli 
és a magyar Frangepánokat 2 keblére ölelte, az a család- 
történeti lélektannak mindenütt egyező vonása. 

A római Frangipani-cssáádvól a legújabb kutatások 
alapján tudjuk, hogy annak eredetileg Imperii, de Imperio, 
de Impercitore, de Imperato volt a neve. Cori mellett 
Cisternanak az urai (Latiumban) és terjedelmes birtokok 
uralták őket Róma és Terracina között. Rómában a Pala- 
tinuson van telkük, palotájuk. De Imperato Leone viseli 
elsőnek a Frangipane. illetőleg Frajapane nevet, mely az 
oklevelekben 1014-től kezdve fordul elő. Rokonságban 
állottak az Ildebrandiakkal s ezekkel együtt említik őket 
tivolii, albanoi, prenestei, corii. terracinai és gaetai okle- 
velek. 3 

A máig virágzó friauli Frangipane (Signori di Castello 



1 A Blagay család Oklevéltára 1897. 46—48 11. a bevezetésben. 
— Vinciguerra Antonio velenczei proveditorenak, ki 1480-ban Velencze 
részére birtokba vette Vegliát, terjedelmes jelentése (Kiadta Ljubic : 
Monum. slav. mer. VI. k. 29 skk. 11.) a Frangepánok eredetére vonat- 
kozólag sok megfigyelést tartalmaz. Klaic mindezt feldolgozta i. m. I. s 
II. fejezetében. 

2 A magyar Frangepánok nevét ezen irásváltozatokkal találjuk az 
oklevéltárban : de Frangiapanibus, Frangepanibus, Frangapan, Franga- 
panibus, Frangiepan, Frankapanibus, Frangapon, Frangepanis, Fracapan, 
Francapanibus, Frangepau, Fraugipan, Frangipanibus, Frangkhepan, 
Frangkhenpan, Franckenpan, Francliapanibus, Francapane, Francapani, 
Francopan, Frcwgepani. Mi következetesen Frangepánnak írjuk a magyar 
családot. Frangipaninak pedig a friauli grófok nevét. 

3 P. Luigi Pasquali: Santa Maria in Portico nella storia di Roma 
dal VI — XX. Roma. 69 1. (Tipográfia Befani ) Sajnos, eleddig nem sike- 
rült ez iratokat látnunk. Pasquali e füzete csak bevezetés, folytatása nem 
jalent meg eddig. — Klaicnál a római Frangipaniakról j. m. 21 — 25 11. 



XIII 



e Tarcento) birodalmi grófi család 1 családfája Volrico (Vodol- 
rico — Ulrico — Odorico) nevű oklevelesen bizonyítható 
ősig, 1186-ig vezethető vissza. A XI. században kapták ado- 
mányba Castello Porpettót Popo aquilejai pátriárkától. Friaul 
genealogusok szerint a család a Nagy Károly alapította 
istro-friauli végvidék (mark) eredetileg német elemeiből vál- 
hatott ki. 2 Ezért akadt genealogus, a ki a vegliai Frange- 
pánok Guido (Vido), Feldricus (Fridericus) keresztneveiből 
szintén ilyen markbeli német származásra következtetett. 
A friauli család a XIV. században de Castellónak irta a 
nevét. Egyik tagja, János Ferencz, részes volt Bertrand 
aquilejai pátriárka meggyilkoltatásában, a miért 1351-ben 
lefejezték. Fia, Ricardus, erre a görzi gróf védnöksége alá 
helyezkedett. Ez a friauli comes 1355 jul. 19-én baráti 
levelet irt a magyar Frangepán Bertalannak. 3 Ebből ugyan 
a két család atyafiságára nem vonhatunk következtetést, 
csak annyi bizonyos, hogy a két család baráti összeköttetésé- 
nek ez az első okleveles bizonysága. Tény azonban, hogy a 
friauli egyik Castello sisakdíszét: az ötágú koronából kinövő 
s egy háromszirmú rózsát tartó jobbra fordult oroszlánt 
(a czímer maga : két álló oroszlán támogat egy háromormú 
tornyot) bizonyos változattal a XV. században a magyar 
Frangepánok is használták. 4 

1 Genealógiáját 1891-ben összeállította Luigi Frangipane egy 
alkalmi munkában, a porpettoi (Friaul, provincia di Tarcenloi családi 
levéltár alapján. Czimere : négyeit pajzs, 1 — 3 vörösben szembefordult 
egyfarkú arany oroszlán kenyeret (golyót) tart, 2 — 4 kékben természetes 
színű hárombástyájú vár, kapuja mellett 1 — -1 ablakkal. — Wolrico di 
Porpettóra vonatkozik II. Frigyes császárnak 1213-iki, a velenczei Marciaban 
őrzött oklevele. 

2 A család voltakép Federico di Caporiacco-tól ered, ki már bírja 
Porpettót. Három fia volt: Federico 1149 — 1212, Artico s a Frangipanik 
ó'se Wolrico. Frangipani Lajos tanulmányai alapján (Nicoletti friauli 
krónikás és Pompeo Frangipane kéziratai). 

3 Oklevéltár I. 132 1. Kisebb hibákkal közölte a Történelmi Tár. 
1896. 430 1. 

4 A magyar Frangepánok pecsétéin eredetileg a czímerkép: egy 
menekülő farkas jobbra fordult oroszlánnal viaskodik. Sisakdísz : hatágú 
csillaggal megrakott sasszárny 1365. ápr. 1., 1404. febr. 26., 1424. febr. 
18., 1428. szept. 15.; azután: vágott pajzs felső mezejében hatágú 



XIV 



A két család barátságos atyafi érzése a XVII. század- 
ban — mint említők — Frangipane Orfeo s az utolsó 
magyar Frangepán közt vált bensőségessé. Azóta az olasz 
család a magyar család ethikus utódjának tartja magát. 1 

De ismételjük, hogy ezen lélektanilag atyafiságnak 
nevezhető viszony csak mellékes abban a nagy szerepkör- 
ben, melyet a magyar Frangepánok ténykedésök színhelyén 
oly nagy mértékben betöltenek. 

A FYangepán-család történetére nézve nem fontos, 
hogy milyen nemzetből eredett s hogy kikkel tartott atyafi- 
ságot. Döntő körülmény, hogy oly színtéren működött a 
család, mely egyaránt részesévé tette a Velencze vezette 
adriai belpolitikának, tényezőjévé a magyar középkori 
birodalmi politikának s oszlopává a középkori horvát orszá- 
gos fejlődésnek. Pedig nem tudjuk teljes bizonyossággal, 
hogy olasz eredetű volt-e. Annyi valószínű, hogy horvát 
nem volt, mert egyik terrafermabeli horvát nemzetséghez 
sem tartozott. Az meg éppen bizonyos, hogy nem magyar. 
Miért van s miképen tudjuk tehát megmagyarázni, hogy 
az alig 95 tengeri mérföld kerületű kis Veglia szigetéről 2 
kerül ki ez az oszlopos család. 

Vessünk egy tekintetet a mellékelt kis térképvázlatra. 
Veglia szigete legközelebb fekszik a magyar-horvát, akkor 
felső dalmát-horvát partvidékhez. Fiuméhez, illetőleg Tersa- 
tóhoz 6*5., Bukarihoz 4 km. Zengghez akkor a magyar 
forgalom kikötőjéhez 3'05., a dalmát főforgalom egyik 
fontos pontjához Zárához 56*5 tengeri mérföld. Veglia 
szigete voltakép a dalmát- isztriai partvidéknek egyik el- 

csillag, az alsó mező üres 1442. febr. 16., 1443. szept. 12., 1461. 
márcz. 26., 1462. márcz. 12., 1471. jul. 2. Ugyanekkor a pajzs párján 
balfelől : két egymással szemben ágaskodó, felkunkorított farkú stilizált 
oroszlán első bal-, illetőleg jobblábával közösen egy stilizált rózsát tart. 
Itt tehát pajzspárban a két czímert látjuk. Sisakdísz a hatágú csillagos 
sasszárny. Ugyanez 1493. jun. 4., 1502. máj. 2., 1516. aug. 10. A Frange- 
pán-czímer tanulmányozójának azonban az 1526-on inneni pecséteket is 
figyelembe kell venni. 

1 Adatok a porpettói levéltárban. 

2 Ma 21,242 lakosa van, 1911-ben 42,443 korona volt az összes 
adóbevétel. 



XV 



oldozott lánczszeme. Sveti-Jakovtól csak 0"37 tengeri mér- 
föld választja el. A kit ez a sziget ural, azé — ha 
ügyes — a partmögi kereskedelmi színtér is. Midőn 
Velencze a horvátokkal szemben az adriai öböl e keleti 
sarkának az ura lett s a dogé felvette Dalmáczia és 
Croatia herczegi czímét, Veglia szigete lett hadi műveletei- 
nek a hídfeje. Mai műnyelven szénállomásnak neveznők, 
s nem túlozunk, ha azt a fontosságot tulajdonítjuk akkor 
Vegliának kicsiben, a mit ma Málta képvisel az angolokra 
nézve nagyban. 

Erre a helyre Velencze nem küldhetett kebeléből való 
helytartót, mert az ottani népélet jelenségeivel s a nagy pan- 
non síkságon alakult birodalom viszonyaival ismeretlen és min- 
denkor visszahívható hivatalnok, ha nem volt népszerű, töb- 
bet árthatott, mint a mennyit a behajtható haszon megért. A 
köztársaság tehát egyszerűen megalkudott a körülményekkel, 
midőn a vegliota társadalom vezető családjával, a Frange- 
pánok őseivel kötött hűbéri szerződést. A comes (ispán, 
knez) biztosítja a köztársaságnak a szabad forgalmat, érdekei 
az övéi, s ezért a sziget (a csekély adó fejében, a mit 
évente fizetett) családi örökbérletben az övé, illetőleg csa- 
ládjáé. A felségiséget a dogénak teendő esküben ismeri el, 
de különben a sziget ura, a püspökkel együtt lelkiekben, 
a polgáriakban s kifelé az egyetlen irányadó. Hivatalnok, 
tengerészeti felügyelő, kereskedelmi főügynök, rendőr, katona 
egy személyben. Velencze ugyan hatalmas, de 120 tmföld 
távolságban van, a szemben lakó szárazföldi nemzetségek 
tehát elsősorban a vegliai comesekhez fordulnak, ha vala- 
mire szükségök van. Ebben a hatáskörben okvetlen vagyon- 
hoz kell jutniok, mert Velencze védelme alatt a dalmát 
forgalomból nekik is van megfelelő hasznok. Apránként 
tőkések lesznek, kiknek a szárazföldön is csakhamar akad- 
nak védenczeik. , 

A köztársaság mint egy jól megalapozott részvény- 
társaság főmegbizottjának tartja a vegliai comest, ha töb- 
ben vannak: a comeseket, kiknek aztán jövedelemből, hata- 
lomból megfelelő részök van. A kis emberek : halászok, 
hajótulajdonosok, szállítók, fakereskedők, iparosok a szigeten 



XVI 



s a szemben levő szárazföldön, a vegliai urakat tekintik 
közvetlen főhatalmuknak, mely őket a nagy Signoriánál 
is védi. Ez a fejlődés nyilatkozik meg előttünk az oklevél- 
tár I. kötetében közlött XII. századbeli anyagnak szelle- 
méből, addig a fontos eseményig, mely III. Béla magyar 
királynak 1 193-ban kibocsátott aranybullájával kapcsolatos. 1 

Dalmáczia és a régi Horvátországnak tengerpart mögötti 
területe csak a XII. század elején került a magyar korona 
kötelékébe. III. Béla kormányraléptekor tehát alig bét 
évtizede múlt el annak, hogy ezek a nemzetségi terüle- 
tekre oszlott részek : egyfelől a tengerparti városi államok 
— mert azok voltak — s azok az erdős, szirtes, csak 
helylyel-közzel fölszántott nemzetségi területek egy más 
úrnak hódoltak, t, i. Bizáncz uralkodójának. III. Bélának, 
az Árpádok közül — szerintünk — a leginkább egyetemes 
szemkörű uralkodónak sikerült ezt a magyar fejlődéstől 
minden ízében s egymás között is elütő új szerzeményt a kö- 
ponti hatalommal végleg összeforrasztani. 

Ebben a folyamatban Bertalan modrusi ispánnak, a 
vegliai ispán-családdal egy tőből fakadt főembernek kiváló 
szerep jutott. Ha figyelemmel olvassuk III. Béla király 
aranypecsétes oklevelét, kitűnik, hogy Bertalan ispán máris 
hosszabb ideig ., őszintén és alattvalói tisztelettel" szol- 
gált a királynak s az oklevél nem frázisként írja, hogy 
„fidelis noster comes". 2 Akár mint a vegliai nagy keres- 
kedelmi telepnek a dalmát partra szakadt vállalkozója, akár 
mint más czímen szereplő, Bertalan comes azon a területen, 
melyre adományt kapott, hosszabb ideig lényeges szolgá- 
latokat teljesített a magyar királynak. Ezeknek a jutalma 
a királynak ezen ünnepélyes adománya, melynek megindí- 
tója bizonyára Kalán pécsi püspök s akkor Dalmáczia és 
Horvátország kormányzója lehetett. 

Az adomány tárgya : Modrus megye teljes területe 

1 Oklevéltár I. köt. VII. sz. 

- Akár elfogadjuk Barabás Samu tetszetős és a Klaic és Sisic 
feltevéseinél meggyőzőbb combinatióját, akár nem, az adományos Bertalan 
modrusi ispán Béla királynak volt a híve, s nem lehetett egyúttal vegliai 
comes. 



fénexia 




Tersatto 
Iujw^C aBuccariM 




» eglia-sziget helyzete az adriai tenger felső öblözelében. 



XVII 



összes tartozékaival s jövedelmeivel, melyet örök jogon ő 
és örökösei kapnak minden időkre. 

Az adomány azonban feltételhez van kötve. Az ország 
határain belül, vagyis védelmére 10, az ország határain 
kívül, tehát támadó hadjárat alkalmával négy fegyverest 
tartozik állítani a horvát contingenshez (exercitus chroaticus), 
melyet a király hív hadba. 

Ha ezt a létszámot bármely okból vagy épenséggel 
nem, vagy csak fogyatékosan állítaná ki, a jövő hadba- 
szálláskor a kétszeres, illetőleg a fogyaték arányában való 
létszámot tartozik hadba küldeni. 

A területen gyakorlandó birói hatalmat is ő és utódai 
kapják. Ennek az az értelme, hogy az összes lakosok kizá- 
rólag az ő bírói hatalma alá tartoznak. Azonban ez a kivált- 
ság nem jelentette a király bírói főhatalmának átruházását, 
mert a király képének a bánnak míg jelen van, bírói ha- 
talma van. A comes azonban, ha ellenfeleivel szemben nem 
akar ítélkezni s ezek a bánhoz fordulnak, akkor ezen egy 
esetben tartozik törvényt állani a bán előtt. 

Ha az adományos utód nélkül talál elhalálozni, atya- 
fiainak valamelyik fia (unus ex filiis fratrnm ipsius) ugyan- 
ezen feltételek mellett megörökli a király uralma alatt álló 
ezt a földet. 1 

Három ténykörülményt állapíthatunk meg ebből az 
oklevélbői : 

1. Az adományozás formája teljesen elüt a magyar 
adományokétól. Feltétlenül van benne hűbéri vonatkozás, de 

2. a király szuverenitása, illetőleg a korona területi 
joga határozottan fenntartvák. 

3. Sehol a velenczei vonatkozásról nincs említés. Mert 
ismételjük, hogy lehetetlen elképzelnünk III. Béláról, hogy 
épen a vegliai comesnek adja át örök jogon a szigettel 
szomszédos területet. 

Ha épen combinálgatni akarnánk, felhozhatnók az 
unus ex filiis fratrum kifejezés magyarázatául, hogy az 
örökség arra a fiúra száll (egyenes utód hiányában), a ki 

1 L. erről Barabás S. i. tanulmányát 15., 18 — 19 11. 
Frangepán Oklevéltár II. II 



XVIII 



nem tényleges vegliai comes, hanem ez által kiválik Velencze 
jogköréből. De nem ebben rejlik a fontos vonatkozás, hiszen 
később a család hűbérese Velenczének is. 

Jogtörténetíróink ebben az adományban — formailag 
helyesen is ítélnek — a hűbéries elemeknek első megnyil- 
vánulását látják. De világos magyarázattal nem szolgálnak. 

III. Béla király ugyanis másféle módját az adomá- 
nyozásnak ezen a területen nem is alkalmazhatta. A horvát 
törzsjog s a parti városok külön joga nem is volt más- 
képen összeegyeztethető az új hatalmi körben, mint hogy 
a királyi jog, illetőleg a korona szuverenitása fenntartásá- 
val és a legfőbb fokozatában való teljes érvényre juttatá- 
sával az ottani magánjogi viszonyok teljes épségökben meg- 
tartattak. Legfőbb úr a király, kinek képe — helyettes-vica- 
rius generálisa — a bán, a nemzetségfők a magyar koroná- 
nak behódolnak, de élnek úgy, mint a hogy saját 
szokásaik alapján eladdig éltek. A magyar jogalkotások, 
melyek a különböző vidékek hagyományait az ország terü- 
letén belül is mindig figyelembe vették, a Száva-Kulpa vona- 
lától délre nem terjeszkedtek, de nem is terjeszkedhettek. 
Teljesen elütött a magyar birodalom szivét alkotó folyam- 
közi síkságtól a színtér, oda nem lehetett tabula rasat 
varázsolni, mert azon az illyr-római- szláv jogélet máris 
gyökeret vert. De elnézve ettől a körülménytől, gazdasági- 
lag sem remélhetett a király nagyobb hasznot, mint hogy 
kipróbált hívének odaadja ezt a rá nézve csak politikailag 
értékes területet. Bertalan ispán neki ily módon nagyobb 
szolgálatokat tehetett, ha mint a partok mentén tekintélyes 
királyi főember a kereskedelmet védi s a háttérnek úgy- 
szólván kapuvédjét alkotja. 

Modrus megye s bizonj'ára Vinodol is 1 — mint már 
ekkor is tartozéka — a mai Fiume megyével ma 847,923 
kat. holdat, vagyis 487,958 hektárt teszen, ennél az akkori 
modrusi Frangepán-birtok bizonyára kisebb volt. Ha a mai 
állami adók lajstromát végignézzük, azt találjuk, hogy a 
teljes jövedelem kerek számban 1.220,000 koronát tesz, 



1 422 m 8 , ma 19,000 lakossal. 



XIX 



melyből a földadó 240,000 korona, a házadó 280,000 kor., 
a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója 4 1 ,000 kor. 
(a pótadóval 53,000 kor.), a tőkekamat és járadékadó csak 
9700 koronát mutat fel. Nos, midőn a mai állapot ily cse- 
kély hozadékot mutat fel, mily primitív lehetett az a XII. 
században ! Voltakép csak a kereskedelem, illetőleg a for- 
galom közvetítéséből befolyó jövedelem érte meg a fenn- 
tartási költségeket, melyek akkor a birtokost terhelték. Mert 
ha az a vidék gazdag lett volna, nem is marad az meg a 
pannon síkság kiútjának, hanem maga lesz hatalmi köz- 
ponttá, urai pedig bizonyára szuverénekké válnak. Velen- 
czében volt a pénz, Magyarországban az erőforrás, ebből a ket- 
tőből merített az a karsztos, erdős vidék. A dalmát városok 
közül pedig csak az élelmes raguzai köztársaság maradt meg a 
balkáni kereskedelem — ha másodrendű, de — független köz- 
pontjának. Még szegényebb ennél a lika-krbavai vidék, mely 
ugyan más nemzetségeket uralt, de csakhamar beleesett a Fran- 
gepánok vonzó körébe. Noha 1.790,307 kat. hold 621,103 
hektár a területe, összes hozadéka ma csak 526,016 koronát 
tesz. A XII. században azonban relatíve talán gazdagabb 
volt, mert győzte fával s emberrel, de bizonyos, hogy ezen 
a területen tehát csak különleges állású extensiv gazdál- 
kodást folytató nagybirtokosságból húzhatott hasznot az 
akkori hatalom. 

Csakhogy az éleslátású vegliai ispán-család, úgy látszik, 
már akkor is kihasználta a gazdasági conjuncturákat. Magyar- 
ország már mint nagy gazdasági centrum az ügyes adria- 
menti kereskedéshez értő elemeknek nem csekély hasznot 
hajtott. Az akkor fellendülőfélben levő felső olasz városok 1 
s Velencze mint főközvetítő természetszerűleg jobban ismer- 
ték a magyar birodalom vevőerejét, mint a földből élő, 
folyton hadakozó magyarság. Ezeknek a felső olasz ele- 
meknek lévén az exponense a vegliai comesek, adatok 



1 Ez a fellendülés a XIII — XIV. században termi meg a gyümöl- 
csét s érthető, hogy az Anjouk alatt észlelhető leginkább. Firenze ipar- 
s keresk. tört. vonatkozólag 1. Davidsohn : Forschungen zur Gesch. von 
Florenz III. k. Berlin, 1901. 

II* 



XX 



nélkül is megértjük, hogy a XIII. században már — ők 
voltak IV. Béla bankárjai. 

így érthetjük meg azt is, hogy ennek a vegliai olasz 
merkantilista, horvát-dalmát területen magyar nagyurakká 
vált családnak felvitézlése kezdete óta két lelke volt : egyik 
Velencze, másik a magyar király felé vonzotta. A ki az 
oklevéltárunk két kötetében közölt darabokat figyelemmel 
olvassa, majdnem végig megtalálja ennek az alapvonásnak 
a jellemző bizonyítékait. 

Nem akarjuk e fejtegetéseket a vegliai és dalmát 
belső történet azon vonatkozásaival is tetézni, melyeket az 
Oklevéltár teljessége szempontjából felvettünk. Hiába tilta- 
kozott Velencze a maga szempontjából a magyar koroná- 
hoz állott család vegliai további birtoklása ellen. Rövid 
ideig ugyan bennszülött velenczei főembereket próbált a 
szigeten főintézőkül elhelyezni, de 1358-ig mégis csak ez a 
kétlelkű család marad meg a köztársaság vegliai főbérlőjének. 

Spalatóban, Trauban, a szomszéd szigeteken : Ossero- 
ban, Arbeban a vegliai comesek szava dönt s „minthogy 
hűségesebbet és jobbat ezen királyi tisztségre találni nem 
tudnánk, sem tehetnénk", V. István 1271 jul. 21-én Guido 
vegliai ispánra és utódaira ruházza a zenggi örökös köz- 
igazgatási főhatalmat : a podestaságot. 1 Ezzel kezökbe 
kapták Magyarország tengeri kereskedelmi forgalmát. IV. Béla 
bankárjai majdnem monopóliumra tesznek szert. 

Az Árpád-ház kihaltát megelőző évtizedben, majd 
azután is, Frangepánék ügyesen terjesztik hatalmukat, 2 
s az Anjou-ház uralmától 1490-ig, Mátyás király haláláig 
politikailag és maradékokban való bősége mellett is vagyo- 
nilag folytonosan emelkedik s gyarapodik a család. 

2. A Frangepán-család birtokolta területek gazdasági 
és társadalmi vonatkozásai. 

A Frangepánok birtokolta terület a régi Horvátország 
modrusi zsupájából indul ki, s mint az oklevéltárunkhoz 

' Oklevéltár I. köt. 18 1. 

* Oklevéltár I. köt. 23., 28 11. 



XXI 



mellékelt térképvázlat mutatja — házasság, zálogbavétel, 
kir. adomány, vétel s örökség útján 1 — , lassanként kiter- 
jed a régi Szlavóniára, a magyar anyaországra s a krajnai 
és osztrák összeköttetések következtében az osztrák terü- 
letre is. Ezekben tükröződik vissza a család szerzési ösz- 
töne s koronként kifejtett nagy politikai szereplése. Leg- 
inkább érdekesek azonban azok a viszonyok, melyek a 
horvátországi birtokok területén a magyar jogfejléstől elté- 
rően jelentkeznek. 

A tengermelléki s a szintérhez képest némileg válto- 
zott körülmények között élő horvátság még a XVI. század 
elejéig nemzetségi szervezetekbe tagozódik. Ez a szervezet 
a gazdasági fejlődés s a politikai viszonyok befolyása 
következtében ugyan folyton elemeire bomlik s többé- 
kevésbbé nagy politikai kiváltságokkal rendelkező latifun- 
diumok alakulására vezet. Ennek a nyomában egy oligar- 
chikus érdekcsoport válik ki, melynek gyakran nagyjelen- 
tőségű szereplése adja meg a horvát középkori történetnek 
a különleges jellegét. Volt egy Frangepán-politika, volt 
Zrinyi-politika, külön családi politikát folytattak a korbáviai 
grófok, a Nelipicsek. Gyakran megegyezett az érdekük, 
akkor közérdekké vált. Sokszor ellentétes volt, akkor egy- 
más ellen fordultak. Ilyen esetben azoknál kerestek támaszt, 
a kiktől pénzbeli segedelmet reméltek, vagy azoknál, a 
kiktől családjuknak díszt, maguknak pedig előmenetelt 
vagy birtokbeli gyarapodást várhattak. Ha a Frangepáno- 
kat illetőleg előbb felhoztuk a kétlelkű politika axiómáját, 
számos családnak a középkor folyamán négy lelke is van : 
magyar, velenczei, bosnyák s raguzai. Aszerint, a mint a 
politikai opportunitás kivánta. Szivök nagyon ritkán volt 
ezeknek a családoknak, de ebben a fejlődési keretben 
nincs is miért ezzel foglalkoznunk. 

Elnézve ettől a többé-kevésbbé mindenütt feltalálható 
jelenségtől, az a középkori horvát nagybirtokos nem is 
tehetett egyebet. Az egyes zsupák (megyék) voltakép föld- 
rajzilag inkább egymás mellé fűzött hosszvölgyek, melye- 

1 L. az Okit. I. s II. köt. illető darabjait. 



XXII 



ket várakkal kellett megrakni, hogy egyátalán védhető 
legyen a forgalom. Örökös főispánja, ott a végeken mint- 
egy marchioja az illető főember, ki a várakba várnagyot, 1 
vagy várnagyokat rendel. A vár védi az allodiumot, a bas- 
tinat s a jobbágyoknak kiadott földeket. A nemzetségi 
szabad emberek idők folytán jobbadán cliensei, familiárisai 
a főúrnak, zászlója alatt harczolnak. Jól is járnak vele, mert 
a király jóváhagyásának fenntartásával birtokot kapnak az 
úrtól. A közigazgatást a zsupán (ispán) vezeti, mellette 
nemesember bírák, kiket a XIV. században már magya- 
rosan iudices nobiliumnak neveznek. 2 Ezek a horvát törzs- 
jog alapján Ítélnek és pedig, a míg a latin nyelv nem emel- 
kedik hivatalos köznyelvvé, gyakran horvát nyelvű kiad- 
ványokban. 3 A kníni följebbviteli széken a bán, mint a 
király, vagy ha Szlavóniának duxa volt — mint Nagy Lajos 
király öcscse korában — a dux rendeletére országos gyűlést 
hivtak egybe, a hol a nemesek mindnyájan megjelentek, 
de vezérlőik a nagybirtokosok. 

Mindamellett ez a primitív, helyi szokásjog már a 
XIV. század folyamán sem elégítette ki a pörlekedő feleket. 
A magyar jog Szlavónia felől máris éreztette hatását. 1 
1377-ben p. o. annyira összebonyolódott az igazságszol- 
gáltatás, hogy a király Szepesi Jakab országbírót küldi 
Dalmácziába és Horvátországba mint „iudex speciálist". 5 

1 Németül phleger, az ispán a burkgrav. — Auersperg-levéltár 1437 
ápr. 21. 

2 1395 ápr. 25-én Pezetben két comes (ispán) van, négy iudex a 
négy járásban (districtus). 

3 Tinin 1397 febr. 3. Garai Miklós dalmát-horvát bán a pezetme- 
gyei Lubics faluba való Markó fia Vlkics és fivérei kérésére Kasztellán fia 
Ádám és Miklós ispánok és szolgabíró levelét — „literis et sillabis 
sclavonicalibus conscriptum ... in lingua sclava per nostrum notarium 
et scribam fidelem in ipsa litera sclava expertum et peritissimum de 
lingua sclava" — fordíttatja le latinra. Ez megtörténvén, a bán átírja a 
fordítást. — M. kir. Orsz. Levéltár, Frangipani-iratok. 

4 Ostrosicon 1388 ápr. 4-én (MODL. Frangipani-iratok) egy ház 
vétele alkalmával az aldomasium a „probi viri" előtt történt. 

5 Kismartoni levéltár Rep. 42. F. 44. — Mátyás alatt is ez történt 
1486-ban. — Okit. II. köt, 175 1. 



XXIII 



Ez a kiküldött is „secundum consuetudinem regni Croatiae" 
itélt ugyan, de az összes körülmények tekintetbevételével. 
A rendes törvénykezési folyamat első fokban : az illető 
megye „sedes nobilium croatorum", de . . . az illetők innen 
Kninbe (ad sédem iudiciariam tiniensem) 1 „ad presentiam 
domini báni" (dominorum banorum) fellebbezhettek. A bánok 
rendesen megengedték, hogy fogott bírák összegezzék az 
ügyet, míg ők az országba érnek." Az igazság keresésében 
az Isten s a magyar szent korona iránti hűség vezette a 
tinnini káptalant, mikor az elsőfokú horvát nemesi törvény- 
székek hovatartozandósága ügyében Frangepán János nyi- 
latkozattételre felszólította. 3 

Ez a magánjogi önállóság azonban a dominus natu- 
rálisuk, a comes perpetuusok közjogi kiváltságainak nem 
praejudikált, helyesebben mondva nem korlátozta hatal- 
mukat. A birtokaikon alkalmazott tisztek voltakép a köz- 
igazgatás vezetői s a bánnak gyakran csak azon esetben 
engedelmeskedtek, ha féltek a királytól, vagy ha a bán 
atyafisága hatalmas volt. 4 

Mindezen adatok felsorolásával csak felhívni akarjuk 
jogtörténetíróink figyelmét, hogy ezzel a kérdéssel mint a 
magyar jog partialis részével foglalkozzanak. 

A modrusi ispánság közgazdasági helyzetéről a XII — 
XV. század végéig oklevéltárunk ugyan még a jogélet nyil- 
vánulásainál is több vonatkozást tartalmaz, de csupán ezek- 
nek alapján lehetetlen még csak meg is vázolnunk az álla- 
potokat. Úgy járnánk vele, mintha töredékes római felira- 
tokból akarnók az illető provincziát összes vonatkozásaival 
elővarázsolni. 

1 sedes generális et originális omnium croatorum. — V. ö. Okit. 
II. köt. 163., 165 11. 

- MODL. 33227. 1506. okt. 9. ,post adventum banorum in hanc 
pátriám et hoc secundum semper consuetudinem huius patrie cum 
omnibus ipsorum iuribus". — V. ö. Okit. I. köt. 257 1. 

3 1485 nov. 6. ,ad fidem Deo debitam, fidelitatemque sacro vestro 
regio diademati fideliter observandam". — Okit. II. köt. 165 1. 

* A báni hivatal szervezetére 1. Okit. II. köt. 1509 ápr. 21. Értékes 
adat 1435 jan. 10. a tinnini szék ítélete Busán megyét illetőleg. — Okit. I 
köt. 256 1. 



XXIV 



Bizonyos, hogy a partvidéki dalmát communitások a 
határaikban találtató szántóföldeket telepesekkel mível- 
tették. Azonképen közösen mívelték birtokrészeiket a bel- 
földi horvát nemzetségek. Apránként a váraljai dominialis 
birtokokra jobbágyok települtek bizonyos feltételekkel s' ezek 
a váralják az élelmezési központok. Összefüggő falvak — 
eredeti nevük vas, Szlavóniában ves — csak a völgyekben 
alakultak. Hogy a földmívelés a régi római coloniák cul- 
turstratumára vezethető vissza, nem szorul bizonyításra. 
A mit a népvándorlás elpusztított, azt az egyház újra meg- 
alapozta. Csak a régi vinodoli statútumra hivatkozunk, 
melynek közgazdasági feldolgozása ugyancsak tisztázna egy 
s más tanulságos vonatkozást. 1 

A földmívelés azonban nem hozott eleget. Még a ten- 
gerparton s később a szigeteken beültetett szőlők sem adtak 
elég bort. Bevitelre szorultak mindenképen. 

Ugy Modrus és Lika, valamint a régi Horvátország 
(Bosznia mai bihácsi kerülete s a banjalukai kerületnek né- 
hány járása) főjövedelmi s élelmezési forrása az állattenyész- 
tésből (marha, juh, sertés, kecske) s az erdőkből telt (gora 
szálerdő, dubrava cserjés). Ebből éltek, ennek a termékei 
voltak a kiviteli főczikkek pl. ló-, bárány-, bivalybőr, 
faggyú, gyapjú, sajt ; farkas-, nyest-, hiúz-, rókaprém. 
Az erdőüzem természetesen rablógazdálkodás, az úr vá- 
gatta a fát, aszerint a mint pénzre volt szüksége, vagy 
ha nagy megrendelést kapott. Tüzelőfát az uradalmi er- 
dőkből vihetett a jobbágy szabadon, annál inkább a 
pásztor a havason. A nag}' szálfákat evezőrudaknak dol- 
gozzák fel.' 2 A fa kellett Velenczének, hajóit elsősorban a 
legközelebb eső partmögi erdőkből építtette. Jellemző, hogy 
mikor 1425-ben, Zsigmond király bojkottjával szemben, a 
zenggi kivitelt eltiltja a köztársaság, a fakereskedést nem 
akadályozza. Egy darabig magunk is azt hittük, hogy a 

1 Alapvető kiadása Jagictól az orosz tört. társ. 54. köt. (1880.) 
s a Mon. hist. iur. slav. mer. IV. kötetében. Wenzel G. kiadása elavult. 
Csőszkérdések, szőlő- és rétművelés, szérűk, a gazdasági berendezkedés, állat- 
tenyésztés mind bennfoglalvák ezen kis jogkönyvben. — Okit. I. köt. 24 1. 

- 1397 jan. 5. — Okit. I. köt. 126 1. 



XXV 



bora pusztította el Zengg vidékén a mai karston még fenn- 
állott erdőmaradványokat. De oklevéltárunk anyagának össze- 
állítása után kezünkbe került két értékes adat igazolja, 
hogy Zengg városában erős hajóépítési ipar volt, a hol is 
evezőket, árboczokat készítettek, „melyeknek bővében van". 
Ugyanis 1381 márcz. 1-én Péter aragoniai király Nagy Lajos 
királyunknak jelenti, hogy hívét Canyada Simont Zenggbe 
s környékére küldte építőfáért s kiviteli engedélyt kér a 
királytól. Ugyancsak egyúttal István és János vegliai és mod- 
rusi ispánokat, mint Zengg podestáit is megkeresi ez irány- 
ban. 1 Tisztára látható, hogy néhány század folyamán át 

1 I. Serenissime princeps consanguinee carissime. Quia ad opus 
armate, quam facere intendimus et alia. necessarios quippe habemus remus 
galearum, arbores, antenas fustesque balistarum, lignamina et alia, de 
quibus in terris vestre subiectis dicioni affluit copiosa ubertas, et ob hoc 
fidelem subditum nostrum Simonem Canyada, latorem huius ad parte s 
segnienses dicionis vestre, ubi iam simili ratione moram traxit per ma- 
gnum tempus et negotia nostra gessit, providimus destinandum ; idcirco 
serenitatem et consanguinitatem vestram precaram affectuose rogamus, 
quatenus extrahendi a dictis tenis et ad dictas terras nostras transmit- 
tendi ac vehi faciendi, quecunque et quantacumque dictus Simon abinde 
extrahere voluerit, de predictis remis, arboribus, antenis, fustibus et aliis 
rebus quibuslibet. plenam sibi licentiam nostri honoris intuitu si placuerit 
concedatis et etiam scribatis speciales litteras comitibus segniensibus, quod 
similem verbis suis dicto Simoni concedant licentiam et in predictis et 
aliis sibi oportunis habeant eum favorabiliter reccmissum. Et conservet 
vos feliciter, princeps serenissime, dextera Dei Patris. Rescribentur nobis 
cum plena fiducia quecumque magnificencie vestre grata. Dátum Cesar- 
auguste prima die marcii anno a nativitate Domini millessimo CCCLXXX. 
prima Rex Petrus. 

Dominus rex mandavit michi Bartholomeo Sirvent prothonotario. 

K ü 1 c z í m : Illustri et magnifico principi et dominó Ludovico, 
Dei gratia regi Ungarie, consanguineo nostro carissimo. (Barcelona, aragon 
levéltár, Registro 1101. fol. 43.) 

II. Rex aragonum. 
Egregii viri. Cum nos fidelem subditum nostrum Simonem Canyana, 
qui nostram noviter adivit presentiam, veniens de partibus vestris, ubi tan- 
quam nuncius et negotiorum nostrorum gestor moram traxerat longo temporis 
transcursu, ad partes easdem evestigio remittamuscontinuaturum et facturum 
negotia, que inibi nostro nomine est solitus expedire, nobilitatem vestram, quam 
nostrisabexperto novimus beneplacitisinherere,quantoaffectuosiuspossumus 



XXVI 



kivágták a legszebb törzseket, a hozzáférhető helyeken pedig 
az állat lelegelte a cserjét s így állott elő az a halott kopár- 
ság, mely a Velebiten kezdődik s az albán partokig terjed. 
A fakivitel a XIV — XV. században Zenggnél, Bukarinál, 
Fiúménál a legnagyobb, de a Narenta mentén is elég fát 
úsztattak. A legtöbb épületfát természetesen Velenczébe s 
az adriai olasz kikötőkbe szállították, de ment elég Görög- 
országba, Máltába s Szicziliába is. Hajóépítkezés terén 
Velencze ad irányt. 1 A kereskedelmi forgalom akadályai a 
koronként politikai vagy gazdasági okokból kiadott tilalmak 
magyar, velenczei s nápolyi részről, a monopóliumok, gyak- 
ran a hamispénzverés 2 s nem kevésbbé az a sok hatal- 
maskodás tengeren és szárazföldön egyaránt. Amannak 
kalózkodás, emennek rablás a neve. A kereskedelmi érde- 
keket Zenggben egy velenczei konzul" képviselte, később 
Anconának is volt megbízottja Zenggben. 

A belföldi forgalom rossz utakon (kaldronákon) bonyolít- 
tatott le. Teherhordó lovas karavánok használták a köves régi 
utakat, vagy még római, illetőleg őskori formájú négykerekű 
vasalatlan szekereken döczögtek át a hegynek meredekén 



deprecamur, quatenus licentiam extrahendietad terras nostras mittendi, quas- 
cumque res dictus Simon ab inde extrahere voluerit, velitis ei nostri honoris 
intuitu concedere et alia in predictis et aliis sibi oportunis habere ipsum 
propensius comendatum, nam ex hoc nobis quippe complacebitis, qui de 
hiis, que honeste possemus, annueremus libentius votis vestris. Dátum 
Cesarauguste prima die marcii anno a nativitate Domini M.CCC.LXXX. 
primo. Rex Petrus. 

Dominus Rex mandavit michi Bartholomeo Sirvent prothonotario. 

K ü 1 c z í m : Egregiis viris Stephano et Johanni comitibus veg- 
lensibus et Medruxíe. 

Continua una orden del Re a sus amigos, aliados, súbditos 
oficiales, etc. pára que ayuden, en cuanto haya menester, en sus viajes 
de ida y regreso, a Simon Canyana. Misma fha. Barcelona, aragon 
levéltár, Registro 1101. fol. 43., 44 ) 

L. erre nézve a galea, ligmtm, brigantina, gondola, kis vitor- 
lások stb. Jirecek : Staat und Gesellschaft im mittelalt. Serbien. 

- Frang. Márton veret hamis velenczei pénzt. — Okit. II. köt. 4 1. 

3 A velencei officium frumenti a dalmát partvidékre nézve a köz- 
ponti tárház szerepét vitte. — Körmendi levéltár, Mem. 1397 febr. 3. 



XXVII 

vitt csapásokon. A városok panagyurjain (gör. vásár) bo- 
nyolítá le a belföldi jobbágy vagy pásztor a maga csere- 
üzleteit, ezeken szerezték be az összes nagyobb szükség- 
leteket. A várak alján épült városkákban hetivásárok tar- 
tattak, azok a mindennapi szükségleteket elégítek ki. 1 

S ezzel elérkeztünk a horvát partvidék s általán 
a Balkán-félsziget eme nyugati szögletének is egyik főkér- 
désére: a vlahokra. Szerbiában, Boszniában s a dalmát-albán 
partszegély mögötti területen a lakosságnak eleinte csak 
kisebb része volt a helyhez kötött telepes földmíves. 
A nagyobb rész nyájaival vándorló pásztor — vlah. Ez 
alkalommal nincs módunkban, hogy azt a dél- és kelet- 
európai i telepedési főkérdést : a pásztorvilág befolyását a 
telepes irányzatra hosszabban fejtegessük. De hangsúlyoz- 
nunk kell, hogy a régi Horvátország, Bosznia s Herczegovina 
és Déldalmáczia belső történetét a középkorban, a hegyi pász- 
torság viszonyainak kiderítése előtt szabatosan megírni nem 
lehet. Ezúttal oklevéltárunk anyagát némely idevágó adattal 
kapcsolatban óhajtjuk bemutatni. 

A vlah pásztornép, mely már nem csangott, vagyis 
havasi kerületbe volt osztva, az egész nyugati Balkán terü- 
letén a népesség egyik főelemét alkotta. Voltak kir. vlahok, 
a kir. várakhoz tartozó havason, földesúri vlahok Likában, 
Krbavában, Modrusban a Frangepánok, Korbáviaiak stb. 
alattvalói, kiket szabadon telepíthettek másfelé is. 3 Jobbára 
vlah alattvalóik voltak a Nelipicseknek 4 Czetina megyében 

1 Okit. I. köt. 148. 283. 284. 301—3 11. 

2 Az északmagyarországi kárpáti telepítések történetét Hodinka 
Antal kutatta okleveles alapon. Lengyelországban a kárpátvidéki telepe- 
seket oláh (vlach) jog szerint ítélték. A falu élén állott a kniaz, a soltész,, 
vagyis a locator, a ki a telepeseket odahozta. Több falu egy krajnát 
alkot, melynek elöljárója a krajnik. E lakosok állattenyésztéssel foglal- 
koznak, marha és juhtizedet fizetnek adó fejében. Ezek már állandóan 
telepes pásztorfaluk, melyek nem vándorolnak, csak nyáron vannak 
havason. Az igazi vlah folyton jár. — Kutzreba St. : Grundriss der poln. 
Verfassungsgeschichte. Berlin, 1912. 79—80 11. 

3 P. o. Almissában (Omis). — Okit. II. köt. 110 1. 

* A Nelipicsekről a legjobb tanulmányt Sufflay Milán irta a Turul 
XXV. kötetében. 



XXVIII 

s a mai Bosznia nyugati részében Livnóig. 1 Illetőség szerint 
vannak horvát vlahok 2 (omnes volahos Croatie), bosnyák 
vlahok, a bosnyák kir. uradalmában a raguzai köztársaság 
területe közelében, de Jajcza körül is, herczegovinai vlahok 3 
— maradványaik máig is megmaradtak — , a régi raguzai 
köztársaság területén raguzai vlahok, voltak a Balsáknak is 
vlahjaik s nemkülönben szerb vlahok. 

A Frangepánok vlahjai, pásztorai Zenggben és Vegliá- 
ban, 4 Ostrovicában, a Likában 5 s többi birtokaikon elszórva 
találhatók. 

E pásztorok épp' úgy nemzetségekre oszlanak, mint a 
szabad nemesek. A XV. században megannyi pásztorcsalád 
catunokban (canton, Albániában cuvé'nd, conventus) él egy 
befelé független, illetőleg autonóm hatáskörű, de a földes- 
úrral s a parti városokkal szemben mint felebbezési ható- 
sággal emezeknek alávetett katunárral az élén. Egyes he- 
lyeken nincsenek szervezve, csak alkalmilag tartózkodnak 
ott, ezek a vándorok. 6 

A pásztorok lótenyésztők s egyúttal a belföldi for- 
galom közvetítői. Gazdagságuk a marhatenyésztésből telt 
ki. Ezenfelül szamarakat s nagy sertéskondákat tartanak. 
Juh és kecsken3'ájaikból látják el hússal, sajttal és tejjel a 
városokat. A meggazdagodott katunárokból vajdák s gyak- 



1 Bihács, Ripacs, Szokol, Cazin, Lab, Ermanj (előbb kir. várak) 
(1430 máj. 6. Okit. I. köt. 231 — 3 11.) mindenütt megkülönböztetve a nobiles 
et walah. A sinji vlahokról 1335 ápr. 26. Okit. I. köt. 201—2 11. 

■ Oklevéltár I. köt. 247/8. 11. 

3 „Nomades yllyrici, quos valachos vulgo dicunt, duce Wladislao 
Cossicio (Koszacsa). — Tubero : Com. VI. XII. §. Ma a csapljina — popovo- 
poljai vonalon vándorolnak, kikről a bosn3'ák múzeum „Glasnik"-ja is 
értekezett. 

4 „Segnie et Wegle wolahos." — Okit. I. köt. 389 I. 1453. 

5 „olakones de Ostrovica". — Okit. I. köt. 139 1. 

6 1420. „wolahos sugári nuncupatos in loco Igrischia commo- 
rantes". — Okit. I. köt. 1 88 1. Nézetünk szerint ez a sugári a sungar, csungár 
szóval áll összefüggésben. Csungárnak (tör. szó) nevezik Szabolcsban a 
földhán)'ást, Csanádban a kukoriczafészert. Vájjon ez a szó a horvátokkal 
együtt Dalmácziába tört avaroktól eredt-e, nem tudjuk, de az avaroknak van 
némi nyomuk. Ez a feltevés megdől, ha az oklevéliró hibás szót használt. 



XXIX 



ran nemesek lesznek. A katuntörvényszéknek a katunár 
az elnöke s a családfők legöregebbjeivel együtt ítél. 1 A vá- 
rosokkal folytatott perekben a katunár áll jót társaival. 
Spalatóban, Zenggben s egyebütt is kivitelre nagy meny- 
nyiségben hajtják fel az állatokat (marhát, hízott ürüt). Az 
árakban a XV. század folyamán nagy emelkedés mutat- 
kozik, így aztán sokan közülök jómódba kerülnek s e vagyo- 
nos vlahok a legjobb posztó- és különösen ékszervásárlók. 
Ebben rejlik a parti városok ötvösipara fellendülésének is 
a főindoka. Közreműködésük nélkül megakad a kereske- 
delem. A katun állítja elő a lovakat, úgy a teherhordót, 
mint a hátaslovakat s a karavánhoz képest gyalog kísérik, 
a meddig a kereskedő kiköti. A kísérők (hajcsárok, hajdúk) 
gondozzák a lovakat s védik a karavánt rablók ellen is. 
Arra alig van eset, hogy megszegjék a szerződést, melyet 
fontos esetekben közjegyző előtt foglalnak írásba. A leg- 
több baj természetesen a lólopásokból s marhaelhajtásból 
ered. Oly esetekben, mikor egy-egy szállítmányt a bosm^ák 
vagy herczegovinai várnagyok megrabolnak, a városokban 
tartózkodó catanakat (így!) vagy ottani követeléseiket fog- 
lalják le. Az egyes főurak katunárjai gyakran összeakadnak 
a kir. katunárokkal, de e villongásokban inkább a vér- 
bosszú játszik szerepet. 

Politikailag azonban nagy zavarokat okoznak ennek 
a külön társadalomnak az életmódjából eredő kihágásai, 
melyek rendesen a telepes elem rovására mennek. A marha- 
és juhpásztor, valamint a kondás 2 szándékosan, de aka- 
ratlanul is tilosba ereszti az állatokat. Az állatoknak gyak- 
ran nincs itatójuk, ilyenkor a rnorlák nem sokat törődik 
vele. hogy kinek a területén talál ivóvizet a baromnak. 
Kunyhóikat leczövekelik s legeltetik a marhát s egyéb 
állatot a jó helyeken. Az állat azután lelegeli a vetést, 



1 1449 márcz. 18. „vice et nomine sociorum et confratrum". — 
Zára : Arch. notarile. 

a 1465 nov. 25. A morlákok ( B moroulah"-nak is hivják őket — 
Okit. I. köt. 255 1.) sertései nagy károkat okoznak. — Okit. II. köt. 93 1. — 
.Marhaokozta károk 1468. aug. — Okit. II. köt. 110 1. 



XXX 



nagy károkat okoz a vetésben, s a városi vagy megyei 
hatóság nem mer velük kikötni. De olykor a szárazság is 
rákényszeríti a morlákot, hogy oda hajtsa a marhát, a hol 
vizet kap. 1 

Noha a városoknak s a várispánoknak külön engedélye 
kellett, hogy a hagyományos szokás szerint megállapítsák 
a téli és nyári legeltetés időpontját, sokszor áthágták a 
szabályt. S ezekből a kihágásokból eredtek a határvillon- 
gások, háborúk. A pásztor izmos, bátor katonaanyagot 
szolgáltatott bánoknak, főuraknak s bosnyák-herczegovinai 
királyoknak egyaránt. A földszerzésre, szomszédja meg- 
dűl ására kínálkozó alkalmat eg}ák sem mulasztotta el. De 
kerültek közülök csapatok idegen hatalmaknak is. 2 Még a 
XVI. század elejéig virágzik ez a pásztorvilág s csak a 
török hódítás bontja meg a kereteket. Sőt a XV. század- 
ban Dalmácziában és Horvátországban ez a vlah elem kife- 
jezésre jut az országos kormányzat tagozatában is. A kir. 
katunárok közül comesek, ispánok válnak ki, a kik hadba- 
szálláskor a contingenst vezették. 3 

Folytathatnók még e vonatkozások felsorolását, ámde 
ismételjük, hogy csak az összes vlah anyag feldolgozása 
után nyerhetünk hű képet a havasi világ törvényéről. 

3. Altalános politikai szempontok. 

A vegliai ispánok, illetőleg a későbbi Frangepán-család 
azok közé tartozik, melynek majdnem minden tagja nem- 
csak az adott körülményekhez tud alkalmazkodni, hanem 

1 L. Szécsi Miklós dalmát bánnak a trauiak panaszára 1362 márcz. 
25-én kelt ítéletét, melyben maga a bán kéri a trauiakat, hogy Szent György 
napig hagyják meg helyükön a kir. morlákokat, nehogy zsenge bárányaik 
elpusztuljanak. — Lucius : Mem. Stor. di Tragurio 179 1. és Annuario 
Dalmatico 1859. I. köt. 157—60 11. 

2 1363 decz. 23. —Okit. I. köt. 83 1. 

3 1468 okt. 18. Mátyás király levele „Dalmatie et Croatie banis 
et necnon katunariis et comitibus valahorum". — Zára : Biblioteca Paravia. 
Ezekkel védelmezte meg a Corvin János kezére jutott kir. várakat 1490- 
ben macskási Tárnok Péter. — Vörösvári-levéltár, Capsa 47. fasc. 5. nr. 1. 



XXXI 



előre megérzi az események alakulását. Ezért minden körül- 
mények között talpra estek. 

Támaszai voltak az Anjouknak, s elveszik jutalmukat. 
Károly Róbert kegyéből mindinkább bővül szárazföldi 
birtokaik complexuma 1 s ezáltal még inkább a magyar 
korona érdekeinek a körébe vonatnak. Vegliai tisztségöket 
Velenczével szemben akkép gyakorolják, a hogy éppen nekik 
tetszik. Nem fizetik az adót, a köztársaság ellenségeit pár- 
tolják s Zenggben erősen megvámolják és megzálogolják a 
velenczei kereskedőket. 2 Mennél nagyobb a hatalmuk a 
parton, annál kevésbbé akarnak hűségesküt tenni Velenczének. 

Az oklevelek lelkéből már előrelátható, hogy abban 
a nagy harczban, melyet Nagy Lajos király Velenczével a 
liberum maré elvéért vívott meg győzedelmesen, ki mellé 
fog állani a család. Igaz, hogy a mikor Zárát első ízben 
nem sikerül megvívni Lajos királynak, Bertalan vegliai 
ispán leteszi a hűségesküt Velenczének, 3 de lelke felével 
hű marad a királyhoz. Ez a személyes barátság kitűnik 
abból a körülményből, hogy Bertalan ispán fiának az 
esküvője 1361-ben Visegrádon, a király jelenlétében volt 
megtartandó. 4 Hogy Velenczével, Európa akkor egyik pénz- 
ügyi főhatalmával, az 1 358 óta önállóvá lett vegliai ispánok 
nem szakítják meg az összeköttetést, nem csoda. Ki adott 
volna nekik pénzt? 5 Csak így acquirálhatnak sikeresen. 6 
1388-ban Frangepán István az egyetlen leányának, Cilley 
Frigyes gróf feleségének, már 40 ezer arany forint hitbért 
adhat. 7 Ekképen hatalmas német nexusra tett szert, s a 
nyugoti határon is átnyúlik a keze. 

A magyar birodalom legerősebb megpróbáltatása idején : 

1 Okltár I. köt. 40 1. 

2 Okltár I. köt. 58. 59 1. 

3 Okltár I. köt. 71 1. 

* Okltár I. köt. 82 1. Melyik fiáról van szó, nem tudjuk. 

5 1375 márcz. 13-án 2000 arany frt kölcsönt ad Velencze, de 
evezőszállításra egyességet kötnek. — Okltár I. köt. 88 1. 

6 1380 jun. 3-án 10,000 Jfe forintért zálogba veszi Frangepán István- 
tól, a Bertalan fiától, Sztenicsnyák várát. — Okltár I. köt. 89 1. 

7 Okltár I. köt. 104 1. 



XXXII 



a Mária és Zsigmond királyok első korszakában, Frangepán 
János híven kitart Zsigmond mellett. 1 

A Zsigmond király korszakából húzott legnagyobb 
hasznot a család. Frangepán János — a mennyire az 
oklevelekből érthetünk — szélesebb látkörű vállalkozó is 
volt. 2 Felesége Görzi Anna, mikor 1397-ben megszorul, 
ékszereit zálogba veti Velenczében, s ugyancsak evezőkkel 
váltja ki. 3 

Fiók Miklós, később bán, a Nápolyi László vállalkozása 
s a magyar belforradalom idején mesterileg evez a különféle 
vizeken. Egy darabig igyekszik Velenczével s a nápolyi 
vetélytárssal is meglenni, de voltakép önállóan intézi sorsát. 
Mesterileg bevonja az utolsó s nagyvagyonú Nelipics 
János czetini és rámái 4 ispánt unió és testvériség révén 
az érdekkörébe. (1406 aug. 17.) 5 

Miklós ispán voltakép a Zsigmond hive volt, Nelipics 
azonban egy ideig a Zsigmond-ellenes bosnyákokkal tartott. 
Ha Miklósnak Zsigmond királylyal hadba kellene szállani 
Nelipics ellen, ez azért nem bontja fel az uniót s a 
pobratimstvot (vérbeli testvérül fogadás). íme a Balkán- 
politika középkori kiadásban. 

Hat évvel később újból szövetségre lép a két olygarcha. 
„Egyet akarnak, egyet elleneznek, egy a sorsuk, úgy jóban, 
mint rosszban." Azzal a végszóval fejezik be a kötésöket, 
hogy „servamus precipue honorem, fidelitatem, reverentiam 
et homagium sacre corone Hungarie, cuius sumus et esse 
intendimus subditi et fideles". Ekkor már Dalmáczia 
Zsigmond király hibájából és Velencze ügyessége követ- 

1 Okltár I. köt. 95 1. 

2 Elődei, s az ő hűségének elismerésekép 1392 nov. 11-én (Okltár 
I. köt. 108 1.) összes birtokain aranyra, ezüstre, ónra, vasra és minden 
érczre bányabértől mentes kutatási jogot kap. A modrusi és lika-krbavai 
bányászat 1671 után megszűnt. 

3 Okltár I. köt. 126 1. 

* A Ráma folyó hossza 30 km, míg a Narentába ömlik s a 
folyásától nyugatra eső vidék Isnotskiig alkotta a rámái zsupát. 

5 Okltár I. köt. 145 1. 

8 1411 jan. 20. — Okltár I. köt. 162 1. Ez a szlávos fordulatokban 
gazdag oklevél eredetileg alighanem horvátul volt fogalmazva. 



XXXIII 

keztében elveszett a magyar koronára nézve, de a magyar 
korona erőforrásainak mindazonáltal megmaradt a tekintélye. 

Nem kívánjuk mi azt a publicistika útján divatossá 
lett szólásmódot alkalmazni, hogy ime ez a föntebbi fogad- 
kozás a magyar állameszmének a bizonysága. A magyar 
állam, illetőleg a magyar korona akkor nem volt eszme 
azon a területen, hanem tény. Mikor a tények hatalma 
akkép válik eszmévé, hogy a birtoklás tárgya elvész, akkor 
arról jobb nem nyilatkozni. 

Frangepán Miklós ebből az egyességből csak nyert. A 
fia János elvette Katalint a Nelipics-örököst s apránként 
"az öreg Nelipics minden jószágát. Állítólag a provincia és 
haza védelmében „in servitio et fidelitate sacre corone regni 
Hungarie" tett nagy kiadásai miatt zálogban odaadogatta 
a leányának. ' Meg is gyanúsították Frangepán Miklóst, hogy 
1 4 16-ban, mikor Zsigmond Francziaországban járt s Hervoja 
behívta a törököt, ugyancsak a törökkel szövetkezett. Zsig- 
mond a rágalmat nem hitte el, hogy hűségében nem kétkedik, 
oklevélben tesz erről bizonyságot. 2 Ha e kiváló embernek a viselt 
dolgait nem ilyen törmelékekből kellene vázolgatni, bátran oda 
állíthatnék a cinquecento kiválóan tisztességes alakjai mellé. 
Az ő ága különben is a legkülönb. Ő s utódjai alapították 
meg a család hírét, mely még máig át dereng a múltból. 
Frangepán Miklósnak pénze van a velenczei bankban, 3 
7 — 800 lovas és gyalog kiséri útjában, 4 mindenütt keresik 
a vele való összeköttetést. Szóval a magyar korona iránt 
való hűségtől s a velenczei anyagi kötelékektől elnézve, a 
maga ura. Van valami condottiereszerű is benne, de nem 
kalandor, mint az olasz katonai vállalkozók, a kik aszerint 
szolgálnak, a mint fizetik őket. Dynasta ugyan, a meny- 
nyiben hatalmas a háza, de a saját érdekében nem keresi 
a souverainitást, mert érzi, hogy nem tudna megélni. Első- 



1 Okltár I. köt. 206. 212. 231. 250 11. 1434-ben — mint mondani 
szokás — végzett földesúrrá lett Nelipics. 

2 1416 jan. 2. Avignon. - Okltár I. köt. 176 1. 

3 Okltár I. köt. 179 1. 

* 1430 jun. 22. — Okltár I. köt. 234 1. 

Frangepán-Oklevéltár II. II [ 



XXXIV 

sorban a saját atyjafiai támadnának föl ' ellene. Inkább 
anyagilag gondoskodott családja jövőjéről, mert tizenegy 
maradéka volt. Ezeknek mind vagyon kellett. De nem is 
élt hiába Miklós ispán és bán (| 1432.), mert erős, életre 
való ivadékai — ha nem is mindannyian, de István fia 
személyében — tetézték az apjok szerzetté dicsőséget. 

Általános történeti vonatkozásokat illetőleg Frangepán 
István és a tőle leszármazott ág szántottak legmélyebben az 
ország történetében. Id. testvére János 1 , továbbá Márton* és 
Zsigmond* öcscsei sem voltak jelentékeny szereplés híjával, 
de ezt részletezni a nemzetség történetírójának a hivatása. 

Zsigmond királynak a családra nézve nagyjelentőségű 
uralkodása után, egyfelől a Habsburg-házból származott 
két király, Albert és V. László, másfelől a Hunyadi János 
képviselte magyar politikai áramlat közé kerül. Frangepán 
István (János bátyjával együtt 1435-ben dalmát-horvát bán) 
a Szandálj bosnyák vajda birtokolta Horniján földet a 
király nevében a magyar korona részére birtokba veszi/ 1439- 
ben Frigyes osztrák herczeg szolgálatában is áll, mint krajnai 
kapitány. 5 1443 márcz. 3-án pedig Frigyes római királytól 

1 Okit. I. köt. 273. 274 11. Özvegye Nelipics Katalin szerepléséről 
az 1437 jan. 29-iki (Okltár I. köt. 277. 279. 286 11.) darabok nevezetesek. 
Ezekből világos, hogy a Nelipics János halálával, illetőleg a férfiág magva- 
szakadtával az összes nemzetségi és egyéb biiiok a királyra és „ad sacram 
regni sui Hungarie coronam devoluta et redacta". Tehát a szent korona, 
mint a birtok forrása a régi Horvátországban a törvénykezés belső szokás 
szerinti menetével kapcsolatosan szerepel. Talán még világosabban jut 
kifejezésre az elv itt a horvát végeken, mint Magyarország egyéb területén. 
— V. ö. még V. László 1454 jul. 2-iki adománylevelével, melyben Fran- 
gepán Istvánnak knínmegyei falvakat adományoz „per defectum seminis 

. . ad sacram regni nostri Hungarie coronam, consequenterque nostram 
maiestatem iuxta eiusdem regni laudabilem consuetudinem devolute". — 
Okltár II. köt. 4 1. 

2 Lipoveci (Lipóczi) Ilonával való házassága révén Lipovác és Oklics 
zágrábmegyei birtokoknak lesz a tulajdonosa. — Okltár I. köt. 319. 335 11. 

s A Frangepánok birtokviszonyaira 1. Albert király 1438 ápr. 4-én 
kelt osztoztató levelét. — Okltár I. köt. 306 1. Zsigmondra nézve Okltár 
I. köt. 33 1. 

4 Okltár I. köt. 265—6 11. 

5 Okltár I. köt. 329 1. 



XXXV 



kiváltságot nyer, hogy bécsi súly szerint pénzt verethessen. 1 
Felesége Isota, az urbinoi herczeg özvegye, Miklós estei 
herczegnek a leánya. íme négy felől érdekelt fél ez a kiváló 
diplomata. Már is odakapcsolódott a belső osztrák hatalmi 
körhöz, mint Krajna parancsnoka, Velenczével megmaradt 
a barátság, felesége útján belékerült a közép- és délolasz 
nagypolitikába. Birtokai, múltja a magyar politika részesévé 
avatják. Ebben a keretben becsülettel folyt le az élete. 

Frangepán István politikai és diplomácziai pályafutá- 
sát teljes összefüggésében nem ismerjük. A török vesze- 
delmet már 1415 óta megérezte a Frangepán-dominium, s 
ennek a hatását a keleti egyensúly szempontjából senki 
sem ítélhette meg jobban, mint István, a ki az Adria 
•öblének felső erkélyéről világosan láthatta a jövőt. Az adriai 
tenger keleti partján 1433 óta a magyar continentalis 
hatalomnak már nem volt annyi ereje, hogy a tengeri for- 
galomban jelentősen kifejezésre jusson. Ekkor merül fel az 
a nagyszabású terv, hogy a XV. század legkiválóbb ural- 
kodójával, Nápoly királyával Alfonzzal valósítsa meg 
Hunyadi János főeszményét : az ozmánok kiverését a 
Balkán-félszigetről. A terv alapgondolata bizonyára az, hogy 
Magyarország legyen a vezérlő hatalom. Hunyadi letesz 
minden személyes nagyravágyásról s egyenesen Alfonzhoz 
fordul Frangepán István útján. 

Ha szemügyre vesszük a magyar-dalmát tengerpart 
s az itáliai félsziget keleti részének főbb pontjai közt a 
földrajzi, kereskedelmi s történetpolitikai hagyományok 
szempontjából megérlelt összeköttetést, — Nápolynak s 
királyi házának, mint a régi keleti latin császárság eszméje 
fenntartójának nagy szerep jut. 2 Ebből indult ki Hunyadi 
János, midőn 1448-iki balkánközi nag} r vállalatát meg- 
indította. 



1 Okltár I. köt. 339 1. 

2 L. Nagy Alfonz nápolyi király s a nyugati Balkán-államok ez. 
tanulmányunkat a bosnyák — szerb tört. tanulmányok ez. a. 1909-ben meg- 
jelent munkánkban. Erre vonatkozólag a részletek a 276—280 11., melye- 
ket nem akarunk ismételni. 

III* 



XXXVI 

Elsősorban meg kellett nyernie a Frangepánokat, 1 
köztük a legkülönbet Istvánt, ki a család sajátlagos ösz- 
tönével teljesen magáévá tette Hunyadi tervét, 55 s annak 
végrehajtásában nagy buzgalommal járt el. 

Frangepán István tehát elment Nápolyba s már 
1447 nov. 6-án előterjeszti Hunyadi János ajánlatát az 
ország nevében, „in personis universorum dominorum 
prelatorum et baronum eiusdem regni Hungarie 8 . 

Alfonz király bocsásson a kormányzó rendelkezésére 
100,000 aranyat, melylyel az országban 16,000 fegyverest 
fogadhat, azonfelül az ország kiállít ugyancsak 16,000 
fegyverest és a kormányzó még 10,000 oláhot vezet, úgy 
hogy a török megtörésére 42,000 fegyveres áll majd ren- 
delkezésre. Istennek tetsző dolog ez, egyetemes érdeke a 
kereszténységnek, s a királynak örök dicsőségére lesz e 
szent ügy. A király ezáltal nemcsak Magyarországot, hanem 
a görög birodalmat is megnyeréndi. A kormányzó ígéri, 
hogy a pénzből semmit sem tart meg magának, hanem 
kiosztja az ország főrendéi közt, hogy felfegyverkezzenek, 
s hűséget esküdjenek a királynak. 

Szükséges azonban, hogy a király maga jöjjön az 
országba, ezért a kormányzó 4—6000 emberrel tengerre 
száll, s kellő biztonságban behozza. 

Mindazon várakat s városokat, melyek a kormányzó 
kezén vannak, ha a király a maga biztonsága szempont- 
jából átadásukat kívánná, menten átadja, jelesül Budát, 
Temesvárt, vagy Erdély várait. Ha a király nem óhajt 
személyesen hadba szállani, küldjön tetszése szerint való 
vezért, s a kormányzó mindent megtesz a siker érdekében. 

Pénzét a király ne féltse, mert mindjárt az első 
esztendőben minden megerőltetése nélkül kap ő Brankovics 
György rácz despotától s a behódolandó népektől (a Balkánon) 
annyit, hogy ez a kiadás voltakép befektetésszámba megy. 

Ebbéli ígéreteinek a biztosítására elsőszülött fiát, 

1 Márton 1447. aug. 15-én hűséget fogad Hunyadi Jánosnak. — Okit. 
I. köt. 349 1. 

* 1447 máj. 3-án még krajnai kapitány. — Okltár I. köt. 350 1. 



XXXVII 

„ki a világ minden kincsénél kedvesebb neki", túszul adja, 
mielőtt a király hozzájárul még e tervhez. 

Mindezt azonban g3 r orsan kell végrehajtani, úgy hogy 
már 1448 ápr. 24-én kezdődjék a mozgósítás s az offenzíva. 

A kormányzó azonban a maga részéről két feltételhez 
köti az ügyet : egyfelől a király keresztény hitére fogadja 
meg Írásban, hogy végig kitart a vállalat mellett, másfelől 
hogy a király Magyarországba jővén, magas méltóságában 
tartsa meg őt továbbra is s történjék bármi, nem fogja 
elhagyni s megvédelmezi. 

Ennek a megtörténtével a kormányzó a maga s az 
ország összes rendéi nevében keresztény hitére fogadja 
mindazt, a mit igért. 

Ez a Frangepán István előadása. A követ azt kérte 
ezek után, hogy a király foglalja mindezt írásba. 

Alfonz elfogadta az ajánlatot, csak a pénz kiutalását 
illetőleg kötötte ki, hogy a fizetés két részletben történjék. Az 
első részlet (50,000 frt.) a kormányzó fiának túszul adása után 
1448 ápr. 24. folyósíttatik, a másik fele pedig jun. végén. 1 

A mondhatni remekül megalapozott szövetség, sajnos, 
csak terv maradt. Alfonz király Frangepán István óhajtása sze- 
rint már 1447 nov. 7-én hiteles szövetséglevélbe foglalta ugyan 
az egyezményt, kikötvén, hogy a magyar rendek sa kormányzó 
esküvel fogadjanak neki, vagy fiának Ferdinándnak vagy 
helyettesének hűséget. 2 Frangepán Istvánnal, ki azonnal 
visszautazott, 3 külön szóbeli üzenetet is küldött a befolyá- 
sos országnagyoknak : i Újlaki Miklósnak, Garat László- 
nak, Pálóczi Lászlónak, megírván nekik, hogy mindenben 
adjanak neki hitelt. 

Magyarországban a főtanácsurak között közmegelé- 
gedést keltett a hir s menten követül küldték hozzá 1448- 
ban Miklós krakkói esperest. Ámde a király nem váltotta 
be igéretét. A korhoz képest rengeteg jövedelme annyira 



1 Okltár I. köt. 350—3 11. 

■ Okit. I. 355—6 1. 

3 1447. decz. 11. — U. o. I. 357 1. 

1 1447. decz. 11. — U. o. I. köt. 357—8 1. 



XXXVIII 

le volt mindenfélére kötve, hogy a saját maga kitűzte határ- 
napot nem tartotta meg s azt izente a rendeknek 1448 febr. 
22-én, hogy majd a jövő pünkösdkor (máj. 12.) követei 
útján tudatja, hogy minden tőle telhetőt el fog követni az 
ország érdekében. 1 

Hunyadi tetteket kivánt s midőn máj. 28-án Alfonz 
király követsége ajándékokat hozott," 2 nagyon röviden felelt, 
sajnálván, hogy Frangepán István még nem hozta el a 
szövetséglevelet s késik. Végre megjött Frangepán István, 
kinek a késedelmezése okát nem tudjuk s meghozta a szö- 
vetséglevelet. Mindez júniusban történt. A kormányzó most 
már nem lelkesül az ügyért, mint előbb, fájlalja, hogy annyi 
idő elveszett s megmarad ugyan eredeti intentiójánál, de — 
úgymond — helyre kell hozni a mulasztottakat. Ezért újból 
leküldi hozzá Frangepánt utasításokkal (jun. 24), ki vagy sze- 
mélyesen, vagy követei útján majd mindent közöl a királylyal. 3 

Most azután már a király sürgeti, hogy a Frangepán 
István útján küldött szövetséglevelet erősítse meg végre a 
kormányzó, kinek jun. 24-iki levelére — melyet Frangepán 
egy megbízottja, Zárai Miklós adott át neki — szept. 3-án 
válaszol. Alfonz király felpanaszolja, hogy az idő múlik, 
de pénzt nem küldött. 4 

Ezt a levelet már Szegeden kapta a kormányzó, a 
rigómezei ütközet titán. Mindaz, a mi a király levelében 
foglaltatik — úgymond — idejét multa. Kitérőleg válaszol, 
csak azt hangsúlyozza, hogy e szerencsétlenség nem riasz- 
totta el a hit védelmétől, a balszerencse fölött nem esik 
kétségbe, sőt ez a veszteség megaczélozta a lelkét, nem 
törte meg, sőt inkább tettre készti. 5 Az egész ügynek az 

1 Okit. I. köt. 359 l. 

2 Okit. I. 361 1. 

a Okltár I. köt. 361 1. 

4 Okltár I. köt. 362 1. Frangepán Istvánnak ugyanezen kelettel u. o. 
363 1. 

5 Okltár 1448 okt. 20. Ez a levél igazán classikus latinsággal van 
írva, s méltó a megolvasásra : „Igitur eo ardentius, fidentiusque exsur- 
gimus, quo magis edocti credimus, qnod superna animadversio non inter- 
necionem sápit, sed eruditionem ." 



XXXIX 

a rövid tartalma, hogy Hunyadi, ki tudta és érezte, hogy 
gyorsan kell cselekedni, nem győzte bevárni Alfonz király 
diplomácziai körülményes eljárása eredményeit s másként 
intézte tervét. Bizonyos, hogy elsiette ezt a hadjáratot, 
cserbenhagyták balkáni szövetségesei, mert a hadjárat nem 
volt jól előkészítve. Viszont igaz, hogy Alfonz elhatározását 
hiába várta volna meg, legfeljebb néhány ezer arany került 
volna az országba, de nagy elhatározásokra ez a renaissance 
király csak a papíron volt képes. Frangepán István való- 
színűleg maga is így fogta fel missiója eredményét. Hogy 
nem volt sikere, nem rajta múlt. 

Ez a diplomácziai küldetés azonban nem változtat 
Istvánnak László királylyal, sem Frigyes császárral, sem 
szomszédaival való barátságos viszonyán. Jól van Cilley 
Ulrikkal is. Mindez nem jelent azonban kislelküséget, mert 
Frangepán Márton 200 lovassal vitézül küzdött a Rigó- 
mezőn. 1 

A véres belgrádi dráma (1456 — 7.) után bekövetkezett 
változások után Frangepánék: István, 2 meg az öcscse Már- 
ton 3 is Mátyás királylyal teljes megegyezésre jutnak, a 
mennyiben 1460 jul. 15-én a király Istvánt Bernát fiával 
védelmébe fogadja. 4 Szebb hűségi bizonyítványt alig állí- 
tottak ki még magyar főúrnak, mint a minőt Mátyás király 
Íratott Frangepán István részére — hihetőleg Vitéz János- 
sal — , mikor 1463 decz. 6-án Jajcza városából keltezve a 
a zágrábmegyei Medve várát adományozta neki. 5 Hálás 
köszönet ez az apjának tett hívséges szolgálatokért s azon 
érdemekért, melyeket a szent korona irányában minden 
időkben szerzett. Megjegyzi a király, hogy az ő bölcsesége 
szerezte vissza a hűtlenek kezében levő sziavon várakat. 

Mátyás király támaszait látta a Frangepánokban s az 



1 Okit. II. köt. 58 l. 
! Okit. II. köt. 35 1. 

3 U. o. 53 1. Márton az 1463-iki hadjáratban lényeges szolgálato- 
kat tett. 

* U. o. 39 1. 

5 Okit. II. köt. 61 1. és 1464 ápr. 28. Buda. U. o. 68 s k. 11. 



XL 



ő kegyéből lesz István szlavóniai nagybirtokos, Márton meg 
Busán megye s Bihács birtokosa. 1 El kell tekintenünk a 
változatos pereskedésektől, s inkább azokra a belső gazda- 
sági momentumokra figyelmeztetjük az oklevéltár használóit, 
melyek a Frangepánok, de különösen Frangepán Márton 
adományaira vonatkoznak. Az ő familiareseik, belső embe- 
reik várakat s apróbb gazdaságokat kapnak. 2 

Mátyás cseh és osztrák hadjáratai következtében a 
délvidéken ismét lazább lesz a király iránti hűség. Nem 
mintha Frangepánék — Bertalan fiát Jánost leszámítva 3 — 
hűtlenségbe estek volna, de apránként ismét feltámad az 
önrendelkezésnek az az érzete bennök, melyet csak az 
erős király tudott mérsékelni. Nagy csapásnak látszik a 
családra nézve Veglia szigetének elvesztése (1480 jun. 29). 
Frangepán János (Angelo) a fekete juh ebben a családban. 
Rajta feltétszik már a renaissance perversitása. Jellemtelen, 
orgyilkosságra is kész 4 s minden hatalmaskodásban részes. 
Vegliának mindamellett a családra nézve már nem volt meg 
a régi jelentősége. A modrusi ispán Frangepán Bernát, a 
nápolyi királynak s a magyar királynak Aragóniái Lujzá- 
val (Alfonz király unokája) való házassága következtében 
atyjafia már teljesen belföldi (terra ferma) dynasta, kivel a 
köztársaság a saját érdekében is kénytelen jó szomszéd- 
ságot tartani. Ő képviseli voltakép Horvátországot, mint a 
királytól — fia Corvin János (később Frangepán Bernát 
veje) érdekében — melegen pártolt 5 leggazdagabb főúr, kit 
a római császár is mindenha figyelembe vesz. Frangepán 
Bernát már nemcsak főnemese a magyar koronának, de 
tényezője azon érdekeknek, melyek az adriai tenger egye- 
teméhez fűződnek, melyet nyugat felől a törökök (már 



1 Okit. II. köt. 72 1. A sziavon és horvát compossesoratusra számos 
oklevél különösen érdekes adatot tartalmaz. 
i Okit. II. köt. 125. 143 11. 

3 Okit. köt. 148 1. 

4 Okit. II. köt. 195 1. Tervét Mátyás király meggyilkoltatására elő- 
adja Velenczében, de visszautasítják. 

4 1488 márcz. 10. — Okltár II. köt. 184 1. 



XLI 



1463-ban, de különösen 1483-ban Herczegovina bukása után) 
mindinkább veszélyeztettek. 

Mátyás király a török veszedelmet csak elodázta, de 
nem hántotta el. A magyar végeket megóvta, Szlavóniában 
s Horvátországban fenntartotta a jogbiztonságot s az állami 
rendet, a míg élt. Halála után elkövetkezik a végek bom- 
lása s a magyar birodalmi erő meggyöngülése. Magyar- 
ország szegényedik, nem fizeti a végvárakat, nem tudja az 
állami rend fenntartóinak túlkapásait megfékezni s a pénz- 
ügyi csőddel karöltve bekövetkezik a birodalmi politikának 
is a züllése. 

Nem lehet feladatunk, hogy az oklevéltár ismertetése 
keretében részletezzük mindazon okokat, melyek úgy a 
FYangepán-család, mint a horvátországi nemzetségek poli- 
tikai színváltozásában 1490 óta döntő szerepet játszottak. 1 
De lehetetlen elhallgatnunk, hogy számos oly apró ok hal- 
mozódott fel, a mely a horvát végek lelkében azt a meg- 
győződést keltette, hogy ily körülmények közt a saját létük 
fenntartása érdekében hatalmasabb középpontot kell keres- 
niök. Az Ulászlót uraló, önmagával meghasonlott akkori 
magyar főnemesség nem fejtett ki akkora állami erőt, a 
mely a törökök közvetlen szomszédságában veszélyeztetett 
területeknek biztonságot nyújtott volna. A végvárakba nem 
szállítottak kellő élelmet, s amit küldöttek, azt is a hatal- 
maskodó Karlovics János bán tartotta vissza a maga javára. 
A várfalak mindenütt romladoztak, tetejük nem volt s 
helyzetük 1490-ben oly siralmas, hogy ha a török akkor 
rontott volna rájuk, rögtön beveheti. Magukban a várakban 
élelmiszereket nem tettek félre ostrom idejére. Mindent a 
váralj i piaczokról vásároltak hitelbe. Műszaki felszerelésről 
beszélni sem lehetett. Mindenütt híjával voltak ágyúnak, 
lőpornak. A bosnyák és herczegovinai mohamedánok nagyon 
könnyű szerrel fogdosták el nemcsak a kereskedőket, ha- 
nem mindenkit, a kinek Magyarország ezen végvidékén 



1 V. ö. Biedermann H.: Gesch. der oest. Gesammtstaatsidee II. köt. 62 1. 
egyoldalú, de bő anyagát, Firnhaber, Chmehl s Mesits adalékait a Stariue 
V. kötetében. 



XUI 



dolga akadt. Ezenfelül a magyar király nevében a kapzsi 
bán 20,000 frt rendkívüli taksát zsarolt ki ettől a szegény 
néptől. Budára természetesen azt jelentette, hogy minden 
rendben van és hogy ő mennyit tesz a török védelem 
ügyében. De azonközben a horvátországi nemesség elvesz- 
tette jobbágyait, mert a török elfogdosta tőlük, s kardjuk- 
nál egyebök nem maradt. Horvátországban ép úgy vissza- 
sírták Mátyást, mint Magyarországon. Mert ha kellett, 
Mátyás rendkívüli bírákat küldött az országba és rendet 
teremtett, a minőt éppen lehetett. Most panaszkodni sem 
mernek. 1 

Budán a végvárakból jövő hírnököket, a kik pénzt 
kértek, vagy pénz nélkül eresztették el, azzal a kifogással, 
hogy várjanak, vagy ha türelmetlenkedtek, elverték onnan. 
A tengerparton levő városok ugyancsak megérezték a for- 
galom csökkenéséből, hogy a magyar korona hatalma 
hanyatlik. Ez a két körülmény egymással okozatos össze- 
függésben állott. Minthogy Magyarországon mindenki azon 
igyekezett, hogy minél kevesebb adót fizessen, s a befolyt 
adókat is hűtlenül kezelték, a mellett még hiányzott az 
erős kéz, a mely rendet tudott volna teremteni, igen termé- 
szetes, hogy az elszegényedett ország, mint kereskedelmi 
középpont, természetes gazdagsága daczára is lehanyatlott. 
Ebben az arányban a magyar-horvát tengerparton is csak 
apró forgalommal és szatócskereskedéssel találkozunk. A sze- 
génységet még tetézi az is, hogy folyton résen kellett len- 
niök életükért. Ez a magyarázata, hogy I. Miksa politi- 
kája oly termékeny talajra talált a horvát főurak nagy 
részénél. Kitűnő emberismerettel kiválasztotta az elégedetlen 
elemeket (Frangepán János, Oklevéltár II. köt. 196. 213 11.) 
és fenntartotta a viszonyt a horvát urakkal akkor is, a mi- 
kor a pozsonyi béke után Ulászlót vallották királyuknak. 
A Frangepánok közül Frangepán Bernát fejezi ki legkomolyab- 
ban a horvát főurak politikai eszejárását, a mikor a velenczei 
köztársaságnak 2 egy levelében azt irja, hogy ha Horvátor- 

1 M. O. D. L. 26097. 

2 Okit. II. köt. 214 1. 



XLIII 



szag elvész, nem lehet tudni, mikor lehet azt visszaszerezni. 
Csak egy mentsége van : a keresztény fejedelmek belátása, 
leginkább pedig azoké, a kiket elsősorban illet. „A mi 
magyar királyunk és a rómaiak királya, a kiknek birtokai- 
val szomszédos Horvátország, valamint a velenczei köztár- 
saság is." Ez nem a Miksa királytól bérbe vett zsoldos 
Frangepán Jánosnak, 1 hanem a család fejének komoly 
nyilatkozata, a ki nem csatlós, hanem a többiek helyett 
is gondolkozik. 

Frangepán Bernát tehetséges, vitéz és büszke fiában 
Frangepán Kristótban már egyéb érzések jutnak felszínre. Míg 
az öreg Frangepán Bernát a maga ura, Frangepán Kristóf 
már a Habsburgok vitéz katonája. Míg atyafiai a király szol- 
gálatában állanak, Frangepán Gergely kalocsai érsek pedig 
egyike a legkülönb magyar főpapoknak, 2 Kristóf úr a XVI. 
századbeli condottierinek, a Landsknechtnek példányképe. 
Szolgálja Miksát, Ferdinándot és gyűlöli a magyar urakat. 
Magyar főnemesnek tartja ugyan ő is magát, a királyt, 
II. Lajost elismeri, de közérzés nincs benne. Szülőföldjé- 
hez csak annyiben ragaszkodik, a mennyiben odavaló, de 
főeleme a harcz. 3 

Közbevetőleg megjegyezzük, hogy a horvátországi 
főurak kétlelküségének már 1520, illetve 1521 óta megvan 
a bizonyos magyarázata. 4 II. Lajos sógorával Ferdinánd 
főherczeggel a két ország határainak védelme szempontjá- 
ból oly véd- és daczszövetséget kötött, mely szorosabb 
összeköttetésbe hozta Magyarországnak horvát végvidékét 
szomszédjaival. Istvánffyból tudunk annyit, hogy 1521-ben 
Ferdinánd főherczeg a horvátországi és a jajczai bánsági 
várak megszállására a magyar királylyal kötött szerződés 
következtében megszállási jogot nyert, illetőleg maga a 



1 Okit. II. köt. 229. 227. 268. 278 11. 

2 Okit. II. köt. 329 1. 

* Oklevéltárunkban az elég bő Frangepán-féle irodalom idevonat- 
kozó közleményeit mind felvették a szerkesztők. 

* Fraknói munkáit s kiadványait csak említem, mint ez évek egyik 
főforrását. 



XLIV 



magyar király kérte fel erre. E szerződésnek nyoma sehol 
sincs, sőt tudjuk, hogy 1526 előtt az osztrák főherczeg 
őrséget e helyekre nem küldött. Azonban a két ural- 
kodó között tárgyalás folyt, csakhogy Belgrád eleste, 
(1521.) után. 

Az a sereg, a melyet a főherczeg felajánlott, úgymond Lajos 
király, a török ellenében, nem volt elégséges számú. A király legalább 
is 100,000 emberre s 100 ágyura teszi a sereg számát, illetőleg tüzér- 
ségét, a mely iránt a bécsi alkudozások folyamán megegyeztek. De a 
mit a főherczeg igér, azt tartsa is meg és pedig feltétel nélkül. Ebből 
látjuk, hogy a főherczeg tényleg a segedelemért bizonyos kikötéseket tett, 
a melyeket a király nem fogadott el. 

Kívánatos, hogy a főherczeg a királylyal együtt személyesen száll- 
jon hadba. Lajos király arról fog gondoskodni, hogy az ő részéről Ígért 
60,000 ember készen legyén a lőszerekkel együtt. Elhatároztatott, hogy 
a hadak egy része Horvátországban legyen, nehogy a míg a háború 
folyik, az ellenség a főherczeg tartományait megrohanja. Nem szabad a 
sereget megosztani, mert különben a török egyesül és ezért kell közös 
erővel fellépni. A két fél kölcsönösen maga fizeti a saját hadait. Azt ter- 
mészetesen előre meghatározni nem lehet, hogy meddig tartson a háború, 
mert az a dolog lefolyásától függ ; a különféle csapatokat csak a harcz 
színhelyén kell összpontosítani, vagy pedig ott, a hol az élelmiszerek 
kényelmesebb szállítása miatt alkalmasnak mutatkozik. Hogy hol legyen a 
harcz színhelye, azt előre megállapítják. 

A két uralkodó a hadvezér kérdésében könnyen megegyezhetik. 
Ha a főherczeg Magyarországtól kötelezvényt kérne és biztosítékot arra 
az esetre, hogy ha a 60,000 harczos és 100 ágyú nem állíttatnék ki, 
arra nincs szükség, mert hiszen a kényszerűség egyesíti őket mint test- 
véreket. „Azokat azonban, a kik Horvátországban gyanúsoknak látszanak, 
a királyi felség nem akarja büntetlenül elengedni, a kik méltán 
rászolgáltak a büntetésre. Azonban az időt e tekintetben meg kell válasz- 
tani. Ezzel a király az igazságnak tartozik. 

A király most a pénzbeváltást nem rendelheti el. Szükségből 
veretik a pénzt és nem néznek a jóságra. A legközelebbi hadjárat alkal- 
mával a külföldi hadak a saját pénzükkel vehetik az élelmet. A külföldi 
pénzt mindenütt elfogadják. 

Azt még a király most nem tudja meghatározni, hogy országai- 
ból mikép állíthat ki csapatokat, t. i. hogy hány nehéz lovast, hány 
gyalogost, azonban valamennyien jól lesznek felszerelve, úgy fegyverzet, 
mint egyéb kellékek dolgában. Mindazonáltal reméli, hogy az összes 
tartományokból a 60,000 ember kitelik. 

A háborúban senki sem harczol zsold nélkül, azért ezen 60,000 
ember részére fizetést állapít meg az ország. A hadrakelés ideje legal- 
kalmatosabb Mária mennybemenetele idején és pedig Zalánkemen mel- 



XLV 



lett a Szerémségben. A támadás módját illetőleg a két fejedelem meg 
fog egyezni. 1 

A két uralkodó közti viszony mindazonáltal egész más 
szempontból bírálandó el, mint két teljesen idegen uralkodóé. 
Mert igaz, hogy az 1505-iki végzés következtében a Ferdinánd 
és II. Lajos öröklését illető házassági szerződés a magyar 
állami jog szempontjából hatálytalan, de a két uralkodó 
közti személyes érintkezés 1526-ig bensőnek mondható. 
Ez oknál fogva a budai udvarban ugyan nem szívesen 
látták, hogy Frangepán Kristóf, Farkas, Györg}', Mátyás és 
Blagay István Ferdinánd szolgálatában állanak, 2 de ug}^an- 
ezek az urak a budai udvarban ép úgy megfordultak, 
mint a hogy Ferdinánd főherczegtől elfogadták a zsoldot. 
Ezt azzal indokolhatták, hogy ők mint a krajnai határon 
levő birtokosok, az osztrák területet is megvédik a töröktől 
és ez a zsold tulajdonképen a főherczeg részéről hozzájárulás 
volt a saját országa védelmére. 

A magyar birodalomhoz való tartozás és a király 
iránti hűség azért még ekkor sem volt puszta szó. Nem 
lehet meghatottság nélkül olvasni Scardona 1522 márczius 
29-én kelt levelét, a melyet külön követével, Stipcsics Bol- 
dizsárral küld II. Lajos királyhoz. Mocsoktalanul akarják 
megtartani a király iránti hűséget, mit őseik példájához 
képest meg akarnak óvni. Ezért már előbb elküldték hozzá 
követeikkel, polgártársaikkal a város kapuját, hogy viselje 
a király gondját s engedje meg nekik, hogy máskép ren- 
dezhessék el ügyeiket. Most azonban, midőn a török három 
felől is közeledik, kérik a királyi felséget, mint az ő uru- 
kat, hogy küldje vissza követeiket és adjon nekik arra 
szabadságot, hogy — a király szolgálatában tovább nem 



1 Ezen érdekes fogalmazvány Budapesten M. 0. D. L. 36,369. sz. 
alatt őriztetik és további folyamán az élelmezés módját állapítja meg, 
hogy merre szállíttassék a seregek részére az élelem. Kitűnik, hogy e 
hadjárat Nándorfehérvár visszavételére van irányozva, tehát 1521 után kelt. 

2 1524 deczember 9. — Oklevéltár II. köt. 271 1. 



XLVI 



tudván megmaradni — becsülettel távozhassanak. Ezt majd 
szóval elmondja az ő követük. 1 

Ily körülmények közepette nincs mit csodálkozni, hogy 
Frangepán Kristóf nekidühödött, midőn Szathmáry György 
primás hazugnak mondotta a budai tanácsban, mire tettleg 
arczul ütötte a főpapot. Ha vissza nem tartják, le is kasza- 
bolja. 2 Lélektanilag megmagyarázható, hogy e déli vérmér- 
sékletű heves ember a mohácsi csata után Jozefics Ferencz 
zenggi püspöknek szeptember 25-én azt irja, hogy a mohácsi 
veszteség csak hasznos tanulság, mert különben nem lehe- 
tett volna a gőgös magyarok alatt élni. 

Ugyanez a Frangepán Kristóf 1526 aug. elsején ezer 
rajnai forintért elkötelezi magát Ferdinánd szolgálatába, 3 de 
már 1526 deczember 21-én Németújvárott Szapolyai Jánossal 
megegyezik és hive lesz. 4 S ezt a vitéz katonát, ki a Habs- 
burgokért kemény fogságot állott ki, a Ferdinánd pártján 
harczoló Batthyány Ferencz hadai ölik meg Várasd ostro- 
mánál. Ugyanez a magyar rangtársait gyűlölő és a Habs- 
burgok alatt szolgáló condottieri később ép oly hevesen 
gyűlölte Ferdinándot. Megjegyezzük, hogy Frangepán Kris- 
tóf nem képviseli a minden körülményekkel számot vető 
családi tipust, mert atyja az öreg Bernát jobban megérti 
a helyzetet és Ferdinánd királyival tart. 5 Es ezzel végződik 
oklevéltárunk is, mely addig terjed, a míg a középkori ma- 
gyar birodalom függetlenül tudta helyzetét az akkori európai 
államrendszerben fenntartani. Ez a magyar korona iránt 
nagyjából oly hűséges család még másfél századig virágzik, 



1 Ez érdekes levelet közölte Pray György: Epistolae I. köt. 168 1. 
Statilius János ugyanez ügyben Báthory István nádornak 1522 márczius 
11-én a legmelegebben ajánlja, hogy Dalmácziának ezt az egyetlen hű 
városkáját ne foszszák meg mindentől. — M. O. D. L. 24397. 

2 Oklevéltár II. köt. 379-380 11. 

3 Oklevéltár II. köt. 381 1. 

4 Oklevéltár II. köt. 384 1. 

5 Okltár II. köt. 390—1 11. 



XI.YII 



hogy mint a magyar önálló rendiség képviselője, utolsó 
ivadékában magyar társaival együtt vérpadon fejezze be 
életét. 



A család nemzetségi táblázatát aránylag legteljeseb- 
ben Klaic Alajos állította össze 1901-ben. Igen hasznos 
munkát végzett ez irányban Wertner Mór is már idéztük 
tanulmányában. Fraxgepán Lajos őrgróf szintén azon volt, 
hogy a családnak szerinte magyar ágát a rendelkezésére 
álló adatok alapján összeállítsa. Apodiktikus teljességgel 
nem tudjuk összeállítani a családnak teljes, chronologiailag 
is megálló családfáját. Legjobbnak véltük azért, hogy ha 
ez oklevéltár alapján állítjuk- össze a származást, úgy hogy 
a későbbi kutatás lékeit kitöltse és teljessé tegye. 

THALLÓCZY LAJOS. 



TARTALOM. 



Lap 



I 1454. márcz. 22. Frigyes császár parancsa Frangepán István 
krajnai kapitányhoz, hogy a krajnai steini polgárokat kiváltsá- 
gaikban ne háborgassa 1 

II. 1454. ápr. 11. Frangepán Iván ajándékvalló levele, a Veglia 
szigetén Dubasnicza mellett levő szent András egyháznak aján- 
dékozott grobniki jobbágyról 1 

III. 1454. jun. 20. Frangepán János levele Foscari Ferencz velen- 
czei dogéhoz, melyben a megkötött béke felett örömét nyilvá- 
nítja s megköszöni, hogy a békébe őt is belefoglalta ... 1 

IV. 1454. július 2. V. László király adománylevele Frangepán 
Bertalan számára, a Knin vármegyei Dool, Runczi, Novigrád és 
Tersácz falukról 2 

V. 1454. aug. 4. A velenczei államtanács Márton zengi comest a 

köztársaság kárára űzött hamis pénzveretéstől eltiltja ... 4 

VI. 1454. — Zsigmond osztrák herczeg levele Foscari Ferencz 

velenczei dogéhoz 4 

VII. 1454. — Foscari Ferencz dogé levele a virentinoi pásztor- 
kunyhók tárgyában 5 

VIII. 1455. május 3. V. László király új adománylevele, a Frangepán 

Mártonnak adományozott Kosztajnicza és Lipócz várakról. 5 

IX. 1455. máj. 3. V. László király iktató parancsa a zágrábi káp- 
talanhoz, hogy- Frangepán Mártont Kosztajnicza és Lipócz 

várak birodalmába iktassa be. 7 

X. 1455. aug. 20. Frangepán János a Bescha völgyi szent Kozma- 
Demjén monostort tartozékaival együtt a zengi pálosok Megváltó 
rendházának adományozza 9 

XI. 1455. szept. 7. A zágrábi káptalan Frangepán Mártont Kosz- 
tajnicza és Lipócz várak s ezek tartozékai, úgyszintén Jasztre- 

barszka város birtokába beiktatja 9 

XII. 1455. szept. 18. A zágrábi káptalan előtt Debrentei Himfi 
Benedek fia László és rokonai Frangepán Mártont a Zágráb 
vármegyei Lipócz várnak s Komogojna és Kosztajnicza vár- 
kastélyoknak és ezek tartozékainak fölkérésétől tiltják .... 11 

Frangepán-Oklevéltár II. IV 



Lap 

XIII. 1455. okt. 19. V. Alfonz nápolyi és aragoniai király levele 
Frangepán Jánoshoz, a Kalabriábcl szállítandó gabona iránt 
adott engedély tárgyában 12 

XIV. 1455. okt. 28. Frangepán Márton elődeinek, főleg atyjának 
Miklós dalmát- és horvátországi bánnak a pálosok czirkveniczai 
szűz Mária rendháza számára kelt kiváltságleveleit megerősíti. 13 

XV. 1455. okt. 28. Frangepán Márton a czirkveniczai pálosokat az 
atyjától, Frangepán Miklós horvátországi bántól nyert szabad- 
ságaikban és birtokaikban megerősíti 14 

XVI. 1456. máj. 16. V. László parancsa Frangepán Duim Borsod 
megyei főispánhoz és diósgyőri várkapitányhoz, a ládi pálosok- 
nak Szalántai László elleni panasza tárgyában 14 

XVII. 1456. máj. 16. V. László parancsa Frangepán Duim Borsod 
megyei főispánhoz és diósgyőri várkapitányhoz, a ládi pauli- 
nusok keresztúri jobbágyainak jogtalan megadóztatása tárgyában. 14 

XVIII. 1456. máj. 18. V. László parancsa Frangepán Duim Borsod 
megyei főispánhoz és diósgyőri várkapitányhoz, a tarkányi 
karthauzi szerzetesek zsérczi és noszvaji erdeinek a kövesdi 
lakosok által való elpusztítása tárgyában 15 

XIX. 1456. október 15. V. László nikolsburgi Liechtenstein Vilmos 
végrendeletét, mely szerint a hűbérben bírt Wilfleinsdorf várát 
nejének, Frangepán Miklós leányának Borbálának hagyomá- 
nyozta, megerősíti 15 

XX. 1457. jun. 24. Schaunbergi Albrecht bécsi prépost és testvérei 
kötelezvénye, Frangepán Duimnak való tartozásukról. ... 15 

XXI. 1457. jul. 10. Frangepán István a modrusi szent Márk tem- 
ploma mellett levő keresztelő szent János egyházat fő- és 
mellékoltáraival s kegyúri jogával, továbbá egy modrusi udvar- 
házat a hozzátartozó malommal s végűi Maglics és Piscsatki 
falukat Ostreherics Mártonnak adományozza 17 

XXII. 1457. szept. 28. A zágrábi káptalan előtt Frangepán Márton 

és Bertalan Bakar vára iránt egyezségre lépnek 17 

XXIII. 1457. okt. 20. Frangepán István levele Sforza Ferencz mila- 
nói herczeghez, a magyar- és németországi hírekkel hozzáküldött 
Dénes fia Miklós követsége tárgyában 21 

XXIV. 1457. nov. 16. Frangepán István kiváltságlevele szolgája 
Grobniczai Zsigmond számára, grobniczai házának adómen- 
tességéről 22 

XXV. 1458. márcz. 30. Frangepán János levele Sforza Ferencz 
milanói herczeghez, az állítólag Vegliában kirabolt Gotsalvis 
Gábor javainak visszaadása tárgyában 22 

XXVI. 1458. jan. 22. Frangepán János levele a milanói herczeg- 
hez, melyben a magyarországi eseményekről tudósítja ... 24 

XXVII. 1458. szept. 2. A zágrábi káptalan tiltakozó levele, az atyja 
birtokainak elosztásakor neki jutott Czetin és Erminj várakkal 



LI 

Lap 
elégedetlen, sőt Kersztinának elidegenítésével meg is károsított 

Frangepán György számára 26 

XXVIII. 1458. szept. 4. Frangepán István. Duim, Márton, Zsigmond, 
a Bertalan özvegye Erzsébet és fiai Angelo és Miklós, továbbá 
Frangepán György és Bertalan Zeng város régi jogszabályait 

és törvényeit megerősítik 28 

XXIX. 1458. szept. 5. Frangepán Márton szolgáját Ricsanin Jurisát. 
a Tersácz vára alatt Jezsics Ivántól vásárolt malma után járó 
mindennemű szolgálmány alól fölmenti 28 

XXX. 1458. decz. 22. Frangepán Duim és felesége Borbála asszony 
szerződése Czendgraff Pállal, ennek szluini kapitánysága tárgyában 28 

XXXI. 1458. decz. 24. Mátyás király tiltó parancsa Frangepán Ist- 
vánhoz és rokonaihoz, a családi birtokosztáskor megrövidített, 
sőt Kersztina nevű birtokának tudtán kívül való elidegenítésével 
meg is károsított Frangepán György részére 30 

XXXII. 1459. máj. 20. Mátyás király levele Sforza Ferencz milanói 
herczeghez, a pápához küldött követei előterjesztésének meg- 
hallgatása tárgyában 32 

XXXIII. 1459. okt. 7. Mátyás király iktató parancsa a zágrábi káp- 
talanhoz, hogy Frangepán Mártont a Siebreicher Zsigmondtól 
és Semenics Ottótól kiváltott és neki adományozott Krupa 
vára birodalmába iktassa be 33 

XXXIV. 1459. nov. 4. Frangepán Miklós kiváltságlevele Iván pap és 
testvére, Lukács diákon számára, hogy Ozalj határán egy-egy 
malmot építhessenek 34 

XXXV. 1459. november 22. A zágrábi káptalan Frangepán Mártont 
Krupa vára és tartozékai birodalmába beiktatja 35 

XXXVI. 1460. jun. 25. Frangepán Márton adománylevele a czirk- 
veniczai szűz Mária pálos rendháznak Szelczében és Jeszeno- 
vóban adományozott két szőlőről 36 

XXXVII. 1460. jul. 15. Mátyás király egyebek között a mantuai 
gyűlésre küldött követség vezetésében szerzett érdemei jutal- 
mául Frangepán Istvánnak adományozza a Zágráb vármegyei 
Tolicsi, Szentiván, Babinagora és Subcsane falukat .... 36 

XXXVIII. 1460. jul. 15. Mátyás király kiváltságlevele, a fiával Ber- 
náttal együtt királyi védelmébe fogadott Frangepán István 
számára 39 

XXXIX. 1460. — Frangepán Márton kiváltságlevele Illés zlati bíró 

fia Tamás számára, házának adómentessége tárgyában. . . 41 
XL. 1461. január 28. A zágrábi káptalan örökvalló levele, a brebíii 
Subics Miklós által kétezer arany forintért Frangepán Duimnak 

örökbe vallott Zágráb megyei Pernye városáról 41 

XLI. 1461. márcz. 10. Mátyás király meghagyja a császmai káp- 
talannak, hogy Frangepán Mártont a Zágrábmmegyei Sztenics- 
nyák vára és tartozékai birtokába iktassa be 43 

IV 



LII 

Lap 

XLII. 1461. márczius 23. A velenczei államtanács, a kívánságára 
János vegliai comes által leromboltatott vegliai sóbányák fejé- 
ben a nevezett comesnek évenként ötszáz kősót utalványoz 44 

XLIII. 1461. márczius 26. Özvegy Frangepán Bertalanná Erzsébet 
asszony a szegénységgel küzködő zengi szent Ilona pálos kolos- 
tornak, a Brinje melletti havason egy Dolacz vetrni nevű ka- 
szálót adományoz 45 

XLIV. 1461. jun. 5. A zágrábi káptalan tiltó levele, a Kraszna és 
Glavacza falukat bitorló Frangepán Zsigmond ellen, a Frangepán 
György számára 45 

XLV. 1461. június 9. A császmai káptalan Frangepán Mártont Szte- 

nicsnyák vára és tartozékai birtokába beiktatja 46 

XLV1. 1461. aug. 4. Mauroceno Pál, a velenczei köztársaság meg- 
bízásából, vejének János vegliai comesnek Fiume iránt való 
szándékát helyesli 48 

XLVII. 1462. márcz. 12. A Sztrelcse nemzetségbeli koranai nemesek, 
a fogott bíráknak fölkért othoki nemesek jelenlétében határ- 
járt szkorcsepoljei, kucseri és serjavineblatói birtokaikat vég- 
rendeletileg a kamenszkói pálosoknak hagyományozzák. . . 48 

XLVIII. 1462. jun. 27. Frangepán István, Duim, Márton, Zsigmond, 
György, Bertalan és János s ennek fia Miklós Zeng városát a 
Miklós bán idejebeli kiváltságaiban megerősítik 49 

XLIX. 1462. — Vitéz János váradi püspök levele Frangepán Zsig- 
mondhoz, melyben kérésének támogatását ígéri 49 

L. 1463. ápr. 24. Frangepán Márton örökvalló levele a Broz buccari bí- 
rónak eladott buccari Franov-féle házról és Krastinov nevű földről 49 

LI. 1463. május 12. Frangepán Márton zálogvalló levele, a Lipócz 
vára hátralevő zálogöszszege fejében Auersperg Engelhartnak 
zálogba vetett Szamobor váráról 49 

LII. 1463. május 15. Frangepán Márton Auersperg Engelhartnak, 
ki a neki zálogba vetett Lipócz várát visszaadta, a zálogösz- 
szeg egy részének megtérítése mellett Szamobor várát bevallja 52 

LIII. 1463. május 23. Frangepán István horvát bán levele Sforza 

Blankához, melyben követét, Márton porkolábot kegyeibe ajánlja 53 

LIV. 1463. szeptember 5. Frangepán Márton adománylevele Zlavetics 

faluról, Dragathics Fábián számára 53 

LV. 1463. november 15. II. Pius pápa bullája Dénes bíbornokhoz, a 
zágrábi káptalan által hamis ürügy alatt kiközösíttetétt Frange- 
pán Márton panaszára tartandó tanúkihallgatás tárgyában . . 57 

LVI. 1463. nov. 23. Mátyás király Frangepán Mártont örökös és 

szerzett birtokai birodalmában megerősíti 57 

LVII. 14H3. deczember 6. Mátyás király adománylevele a Frangepán 

Istvánnak adományozott Medve váráról . . 60 

LVIÜ. 1463. — Frangepán István kiváltságlevele Zebiéc Fülöp és 

Franko számára,- modrusi házuk adómentességéről .... 63 






un 



Lap 
LIX. 1464. jan. 17. Mátyás király Frangepán Mártont tiltja, hogy 

a zágrábiakat a birtokain megvámolja 63 

LX. 1464. márcz. 21. Frangepán Márton Szokolics Fülöpnek Vrt 

nevű földjén malomépítésre engedélyt ád 64 

LXI. 1464. ápr. 5 Mátyás király Szkrád, Busin, Kladussa, Osztro- 
vicza, Krupa, Kosztajnicza, Sztenicsnyák és Lipovácz várakat, 
továbbá Gradecz, Komogojna várkastélyokat és Lippa városát 
Frangepán Mártonnak adományozza 64 

LXII. 1464. ápr. 5. Mátyás király iktató parancsa a zágrábi kápta- 
lanhoz, Frangepán Mártonnak Szkrád, Busin, Kladusa, Osztrovi- 
cza, Kosztajnicza, Sztenicsnyák, Lipovecz várak, Gradecz, Komo- 
gojna várkastélyok és Lippa város birodalmába való beiktatása 
tárgyában 66 

LXIII. 1464. ápr. 5. Mátyás király parancsa Zápolyai Imre bosz- 
niai kormányzóhoz, hogy a nemesi szabadságuktól Frangepán 
Márton által megfosztott Verhovina nemzetségbelieket nemesi 
szabadságaikban védelmezze meg 68 

LXIV. 1464. ápr. 28. Mátyás király adomanylevele Medve váráról 

Frangepán István számára 68 

LXV. 1464. jun. 7. Mátyás király iktató parancsa a knini káptalanhoz, 
Frangepán Duimnak a Lika vármegyei Újvár vára birtokába 
való beiktatása tárgyában 71 

LXVI. 1464. jun. 21. A zágrábi káptalan Frangepán Mártont Szkrád, 
Busin, Kladusa s több megnevezett var, várkastélv, falu és 
Lippa város birodalmába beiktatja 72 

LXVII. 1464. jul. 2. Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Már- 
ton számára, Szkrád, Busin, Kladusa, Osztrovicza, Kosztajni- 
cza, Sztenicsnyák, Lipovecz várakról s Gradecz, Komogojna 
várkastélyokról és Lippa városáról 7.6 

LXVIH. 1464. jul. 22. A kníni káptalan Frangepán Duimot a Lika 

vármegyei Újvár vára birodalmába beiktatja 79 

LXIX. 1464. aug. 9. Frangepán Zsigmond adománylevele, a modrusi 

szentMiklós pálos kolostornakadományozott Tiszovik nevű falurul 81 

LXX. 1464 aug. 15. Frangepán Iván a suzani szent János egy- 
házat omisljei Gujasich Marin papnak adományozza .... 81 

LXXI. 1465. márcz. 1. A velenczei áüamtanács Frangepán Istvánt 
sógora, a modenai herczeg kérésére, Isota estei őrgrófnétól 
született fiával együtt oltalmába fogadja 81 

LXXII. 1465. márcz. 14. A zágrábi káptalan zálogvalló levele, a 
Kladussai Iván fiai által Frangepán Györgynek zálogba vetett 
Kladussa váráról 82 

LXXJII. 1465. jun. 1. Frangepán Márton zálogvalló levele, a Frange- 
pán Györgynek zálogba vetett Kladussa váráról 83 

LXXIV. 1465. aug. 3. Mátyás király kiváltságlevele Frangepán 
Duim számára, Zeng és Veglia vármegyék, továbbá Szluin, 



LIV 

Lap 
Osztrovicza, Novigrád és Ledenicza várak részeiről, végűi a 

Lika vármegyei Újvár váráról 84 

LXXV. 1465. aug. 10. Mátyás király iktató parancsa a zágrábi 
káptalanhoz, Frangepán Györgynek Kladussa vára birodalmába 
való beiktatása tárgyában 87 

LXXVL 1465. szept. 10. A zágrábi káptalan Frangepán Györgyöt 

Kladussa vára és tartozékai birodalmába beiktatja .... 89 

LXXVII. 1465. okt. 2. A zágrábi káptalan előtt Frangepán Már- 
ton Jarovell, Dolacz, Grabrovnicza, Prezecsnicza, Dzihovo és 
Zablatia falukat Zrínyi Péternek zálogba veti 90 

LXXVIII. 1465. nov. 8. Frangepán Zsigmond levele Sforza Ferencz- 
hez, hogy Magyarországból visszatérő követe, Pesarói Péter 
előterjesztésének adjon hitelt 92 

LXXIX. 1465. nov. 10. Frangepán Iván a castelmuschióiak pana- 
szára a sertéseikkel sok kárt okozó morlákok határait kijelöli. 93 

LXXX. 1465. nov. 26. Frangepán Angelo levele Sforza Ferenczhez, 
hogy Magyarországból visszatérő követe, Pesarói Péter előter- 
jesztésének adjon hitelt 93 

LXXXI. 1466. márcz. 5. Frangepán István, Duim, Márton, György, 
Bertalan, Angelo és Miklós a szent Ilonáról és Megváltóról 
nevezett zengi pálos rendházakat a Sviczán levő malmaik, Ma- 
levczi és Belgrád faluk s brinjei, podgvozdaczi, bandvori és 
botoczi részeik birtokában megerősítik 94 

LXXXII. 1466. márcz. 5. Frangepán István, Duim, Márton, György, Ber- 
talan, János és Miklós a Zeng melletti szent Ilona és Megváltó 
pálos kolostorokat a Svicza folyón levő malmaik, Malevczi 
és Belgrád faluk s brinjei, podgvozdaczi, bandvori és botoczi 
birtokaik birodalmában megerősítik 94 

LXXXIII. 1466. márcz. 31. A zágrábi káptalan előtt Kladussai Iván 
fia János a Zágráb megyei gáji kerületben fekvő Bocskócz falu 
felét százhetven aranyért Japrai Mihálynak örökbe vallja . . 96 

LXXXI V. 1466. ápr. 14. Miklós vegliai püspök kiváltságlevele a 
modrusi szent Miklós pálos kolostor számára, a Veglia szigetén 
Frangepán Jánostól adományban nyert Bescha völgyi szent 
Kozma-Demjén pálos rendházról 96 

LXXXV. 1466. ápr. 18. Miklós vegliai püspök a modrusi szent Miklós 
pálos rendházat, a Veglia szigetén Frangepán Jánostól neki 
adományozott Bescha völgyi szent Kozma-Demjén egyház bir- 
tokában megerősíti 97 

LXXX VI. 1466. április 18 után. Frangepán János, Miklós vegliai 
püspöknek a pálosok Bescha völgyi kolostora számára kelt 
kiváltságlevelét megerősíti 97 

LXXXVII. 1466. jun. 22. Frangepán János levele Sforza Galeazzó- 
hoz, melyben atyja elhunyta fölött részvétét, megválasztatása 
felett örömét nyilvánítja 97 



LV 

Lap 
LXXXVIII. 1466. aug. 10. Mátyás király iktató parancsa a zágrábi 
káptalanhoz, Frangepán Györgynek Kladussa vára birodalmába 

való beiktatása tárgyában 98 

LXXXIX. 1466. aug. 16. Mátyás király tanú vallató parancsa a 
császmai káptalanhoz, hogy a Zágráb megyei Gyuricza és Ert 
s a sztreninai birtok ügyében, melyeket Hunyadi János bát- 
monostori Töttös Lászlónak adományozott volt, de Frangepán 
Márton hatalmasul elfoglalta, továbbá a Frangepán Márton 
gradicsi porkolábja által elpusztított Blina dolgában tartson 

vizsgálatot 100 

XC. 1466. aug. 24. A zágrábi káptalan előtt Frangepán György fiai 
Frangepán Istvánt és fiát Bernátot Vitun várának és Modrus 

vármegyének bitorlásától és fölkérésétől tiltják 100 

XCI. 1466. aug. 25. Mátyás király a Tersán vára és Modrus városa 
iránt Frangepán István és Márton közt folyó perben ez utóbbit 

örök hallgatásra ítéli ... 101 

XCII. 1466. aug. 28. Mátyás király kiváltságlevele Frangepán István 

számára, Tersán váráról és Modrus városáról 103 

XCIII. 1466. szept. 4. A zágrábi káptalan előtt Frangepán György 
fiai atyjokat s a megnevezett Frangepánokat Vitun és Tersán 
várak, továbbá Modrus tartománya s tartozékaik elfoglalásától 

eltiltják 105 

XCIV. 1467. jun. 19. II. Pál pápa Frangepán Márton utódait, a meny- 
nyiben a tersatói és növi pálosok szűz Mária rendházai részére 
tett végrendelete végrehajtását elmulasztanák vagy megakadá- 
lyoznák, egyházi átok alá veti 107 

XCV. 1467. jul. 15. A császmai káptalan előtt Zrínyi Péter és fia 
Frangepán Mártont Komogojna várkastély és falu felkérésétől 

eltiltják 107 

XCVI. 1468. jan. 13. II. Pál pápa bullája a vegliai püspökhöz és 
az arbei főpresbyterhez, hogy az egyházból a zágrábi káptalani 
tized meg nem fizetése miatt kiközösített Frangepán Márton 

ügyében tartsanak vizsgálatot 109 

XCVÍl. 1468. febr. 6. Frangepán Márton a Mindorfar Frigyes halá- 
lával megürült topliczai apátságot, Mátyás királytól reá ruházott 
kegyúri jogánál fogva, Sztenicsnyáki Márton fia György zágrábi 

egyházmegyei clericusnak adományozza 109 

XCVIII. 1468. márcz. 21. A megnevezett Frangepánok Zeng város 

kiváltságait megerősítik 109 

XCIX. 1468. ápr. 11. Frangepán Márton a czirkveniczai szűz Mária 

pálos rendháznak egy Miklós nevű vlach jobbágyot adományoz 1 10 
C. 1468. aug. 12. Frangepán Márton a Vinodol megyei Kotort, 
továbbá a bakari, bríbiri, novigrádi, otocsáczi, okicsi és 
kosztajniczai várak bizonyos jövedelmeit végrendeletileg a 
franciskánusok tersatói szűz Mária rendházának hagyományozza 110 



LVI 

Lap 

Cl. 1468. au^. — Frangepán János tiltja az Almissza vidékére telepí- 
tett morlákokat, nehogy legelőik határát átlépni merészeljék 110 

CII. 1468. — Frangepán János levele Lénárt görczi grófhoz. . . 111 

Cili. 1469. t'ebr. 28. A velenczei államtanács izeni Frangepán István- 
nak, hogy a török pusztításnak a pécsi püspökkel egyetértőleg 
való megakadályozását s főleg a nagy fontosságú Modrus 
megvédését illetőleg a szükséges teendők megbeszélése végett 
követet küld Zengbe 111 

CIV. 1469. április 10. A Frangepán Márton, Angelo és Miklós s 
Korbaviai Károly és Pál comeseknek adott velenczei hadiszerek 
jegyzéke ■ 111 

CV. 1469. szept. 10. Frangepán Duim a leányát, Annát hatezer 
arany vinculum alatt Auersperg Pongrácz krajnai örökös kama- 
rásmesternek feleségül ígéri 111 

CVI. 1469. szept. 10. Auersperg Pongrácz Frangepán Duim leányát, 

Annát három év leforgása alatt féleségűi venni ígéri. . . . 113 

CVII. 1469. szept. 10. Auersperg Pongrácz Frangepán Annának 

hitbére és moringja fejében az auerspergi várkastélyt leköti . 114 

CVIII. 1469. decz. 1. Mauro Kristóf velenczei dogé parancsa a 
köztársaság hajós tisztjeihez, a Frangepán György részére 
Olaszországból szállított bor vámmentessége tárgyában. . . 117 

CIX. 1469. - — Frangepán Iván felhatalmazása. Lénárt görczi grófhoz 

küldött követe számára 118 

CX. 1469. — Frangepán Iván felhatalmazása, Lénárt görczi grófhoz 

küldött követe számára 118 

CXI. 1470. jan. 7. Frangepán Márton a Szokolics Fülöp által Vrt 
na paistubi nevű földön felejövedelemre épített malombeli 
részét, több más birtokkal együtt, a pálosok oszpai szűz Mária 
rendházának adományozza 118 

CXI1. 1470. febr. 20. A velenczei államtanács Frangepán Márton- 
nak, a magyar királytól visszaszerzendő Zeng város jövedelmeire 
tízezer aranyat s hitelbe hadiszereket ád és megengedi, hogy a 
szükséges élelmi szereket Apulia, Abruzzo és Romandiola tar- 
tományokból beszerezze 119 

CXIII. 1470. aug. 12. Frangepán Iván adománylevele, a Vrbniki 
Jurmánnak bizonyos pénzkölcsön fejében adományozott Domun 
nevű legelőről , . 119 

CXIV. 1471. ápr. 2. Frangepán Iván kiváltságlevele, a su/.ani föld- 
jeire letelepített Srsic Iván részére 119 

CXV. 1471. jul. 2. Frangepán Márton adománylevele, a hűséges 
szolgálataiért, továbbá négyezer arany forintban Bevenyőd 
Jánosnak inscribált Kosztajnicza váráról 119 

CXVI. 1471. szept. 8. Frangepán Márton adománylevele, a Tepcsics 

Vlaynak adományozott Zágráb megyei Lippa mezővárosáról . 121 

CXVII. 147 1. decz. 11. A zágrábi káptalan a Zágráb megyei Bocs- 



lvii 

Lap 
kócz falu feléről Kladussai Iván és Japrics Mihály közt létrejött 
vásári szerződést ez utóbbi részére átírja 122 

CXVII1. 1473. ápr. 10. Trónus Miklós velenczei dogé parancsa a 
szigetek kormányzóihoz, a köztársaság védelmébe fogadott 
Frangepán János inegoltalmazásáról 123 

CXIX. 1474. febr. 22. Frangepán János Frangepán Mártonnak, a 
boszniai szent Ferencz-rendű szerzet számára tett vagy teendő 
végrendeletét minden pontjában megtartani ígéri 124 

CXX. 1474. május 27. A velenczei államtanács utasítja zárai tiszt- 
tartóit, bírják rá a zárai szent Demeter monostor apátnőjét és 
apáczáit, hogy a néhai Frangepán Bertalan zárdába készülő 
nőtestvérét és leánykáját fogadják szívesen 124 

CXXI. 1474. decz. 17. Frangepán Márton Grisane falut végrendele- 
tileg a Tersato vára mellett alapította szent Ferencz-rendű 
monostornak hagyományozza 124 

CXXII. 1475. márcz. 5. Frangepán János adománylevele, a Farkasics 

Györgynek adományozott Pozvizd váráról 125 

CXXIII. 1475. márcz. 15. Frangepán Márton adománylevele a zengi 
szent Ilona pálos kolostor részére, a kolostornak Frangepán 
Zsigmondtól adományozott házról és malomhelyről . . . . 126 

CXXIV. 1475. június 29. Mátyás király Tersácz várát, a novigrádi 
és dresniki kerületeket, Kuznics és Runcza falukat Frangepán 
Miklósnak adományozza 126 

CXXV. 1475. június 29. Mátyás király iktató parancsa a zágrábi 
káptalanhoz, hog3 r Frangepán Miklóst Tersácz vára és városa, 
továbbá a nov'igrádi és dresniki kerületek, valamint Kuznics 
és Runcza faluk birtokába iktassa be 128 

CXXVI. 1475. jul. 20. Frangepán István es fia Bernát beleegyeznek, 
hogy Frangepán Márton a Vinodol megyei Kotort és Belgrádot 
a tersatói és novigrádi pálosok szűz Mária rendházainak ado- 
mányozza 129 

CXX VII. 1475. augusztus 16. A zágrábi káptalan Frangepán Miklóst 
Tersácz vára és városa, továbbá Novigrád és Dresnik kerületek 
s Kuznics és Runcza faluk birodalmába beiktatja 129 

CXXV1II. 1475. szept. 15. Frangepán Márton adománylevele, a 
czirkveniczai szűz Mária pálos kolostornak adományozott Crman 
kai faluról 131 

CXXIX. 1475. szept. 29. Dámfi András horvátországi bán parancsa 
a kníni káptalanhoz, hogy küldjön ki két tanút a Frangepán 
György fiai s özvegy Frangepán Zsigmondné között Hotes 
és Osztrovicza várak iránt létrejött egyezség meghallgatására . 131 

CXXX. 1475. okt. 9. A kníni káptalan egyezségvalló levele, az 
Otocsácz és Prozor, illetve Hottes és Osztrovicza várak iránt 
egyfelől Frangepán Márton és János, másfelől özvegy Frangepán 
Zsigmondné között létrejött egyezségről 132 



LVIII 

Lap 

CXXXI. 1476. febr. 10. Frangepán Márton az atyjának Pujevsani 
és Malapreseka falukról a Csehovics Ló'rincz és Bertalan nagy- 
atyja részére szóló s Zsigmond király által is megerősített, 
azonban Otocsácz elégésekor megsemmisült adománylevelét a 
nevezettek számára megerősíti 136 

CXXXII. 1476. szept. 16. Ferdinánd nápolyi király Frangepán Bernát 

zengi comest a szűz Mária-rend lovagjává avatja 136 

CXXXIII. 1476. decz. 25. Frangepán János adománylevele, a brinjei 
Ágoston-rendű szerzet számára, Zezaruph, Obrovacz, Olticz és 
Nagoruzi falukról s a jeserini szűz Mária egyházról, továbbá 
a brinjei zsupánság jövedelmeiről 136 

CXXXIV. 1476. — Frangepán Bernát adóslevele 137 

CXXXV. 1477. márcz. 12. Frangepán Márton adománylevele, a 
Drozgometi Damián fia Mikuliczának adományozott Massevo 
faluról és egyéb ingatlanokról 137 

CXXXVI. 1477. ápril 14. Mátyás király kiváltságlevele Frangepán 
Márton számára, hogy a végrendeletileg neki visszaadott hat vár 
fejében cselédjeinek s az egyházaknak is birtokokat hagyomá- 
nyozhasson 139 

CXXXVII. 1477. ápril 14. Mátyás király Benevid Jánosnak Okics 
várához való joga fejében ezerötszáz forint fizetésére kötelezi 
magát 139 

CXXXVIII. 1477. máj. 17. Frangepán Duim Rezanin Györgyöt a 
Frangepán Mártontól neki adományozott Berkopal birtokában 
megerősíti 140 

CXXXIX. 1478. január 28. Frangepán István Rezanin Györgyöt a 
Frangepán Mártontól adományba nyert Berkopal falu birodal- 
mában megerősíti 141 

CXL. 1478. május 4. Frangepán Márton kiváltságlevele, a modrusi 
szent Miklós pálos kolostor szerzetesei számára, kalló és 
fűrészmalmaik szabad használatáról 143 

CXLI. 1478. június 5. Mátyás király Frangepán Mártonnak a Droz- 
gometi Mikuliczának adományozott Massevo faluról szóló ado- 
mánylevelét átírván megerősíti 143 

CXLII. 1478. jul. 28. Frangepán István adománylevele Ostriharic 
Márton számára, a tartozékaival együtt neki adományozott 
Stubalj várkastélyról 145 

CXL1II. 1478. aug. 9. Mátyás király iktató parancsa a kníni káp- 
talanhoz, hogy Frangepán Jánost az özvegy Frangepán Zsig- 
mondnéval való egyezség alapján Hottes vára, továbbá Busán 
vármegye s Lubcsicsi, Koscsicze és Tribilane faluk felének 
birodalmába beiktassa 145 

CXLIV. 1478. aug. 16. Frangepán Márton a Vinodol megyei Grisane 

és Kothor falukat a tersátói szent Ferencz-rendnek adományozza 146 

CXLV. 1478. okt. 6. A kníni káptalan Frangepán Jánost Hottes vára, 



LIX 

Lap 
Busán vármegye s Lubcsicsi, Koscsicze és Tribilane faluk fele 

részének birodalmába beiktatja 147 

CXLVI. 1478. okt. 13. A signoria elutasítja a Mátyás ellen föl- 
lázadt s velenczei pártfogásért folyamodó Frangepán Angelo 
követeit 148 

CXLVII. 1478. okt. 13. Mátyás király Kosztajnicza várát ezerötszáz 

arany forintban Bevenyőd Jánosnak inscribálja 149 

CXLVIII. 1479. május 1. Frangepán Bertalan összes jobbágyainak 

Ozalj vára alatt szabad építkezést engedélyez 150 

CXLIX. 1479. június 30. Házassági szerződés Auersperg Pongrácz 
s Frangepán Anna, a Frangepán János-Traján és Schaumbergi 
Borbála leánya között 150 

CL. 1479. okt. 26. Frangepán János, Morosini Péter és Márk útján 

a velenczei köztársaság protectióját kéri dalmácziai birtokaira. 150 

CLI. 1479. decz. 18. Frangepán István és fia Bernát Frigyes csá- 
szárral békét kötnek 151 

CLII. 1479. decz. 22. Frangepán István Geroltsau faluról és tarto- 
mányáról lemond 154 

CLIII. 1479. decz. 26. Mátyás király a Bakar mezővárosi nemes- 
séget néhai Frangepán Mártontól nyert szabadalmaiban s egyéb 
régi jogaiban és szokásaiban megtartani ígéri 156 

CLIV. 1481. február 1. Országh Mihály nádor és Báthori István 
országbíró a Frangepán Márton által elfoglalt és Frailik nevű 
szolgájának adományozott Komogojna tárgyában vizsgálatot 
tartanak 156 

CLY. 1481. február 2. Országh Mihály nádor és Báthori István 
országbíró, számos különböző gonoszságban leledző bűnös 
között, a Brezei Mikszán megvakításával vádolt István modrusi 
comest fej- és jószágvesztésre ítélik 158 

CLVI. 1481. febr. 20. A velenczei államtanács Veglia sziget kor- 
mányzását egy velenczei nemesre ruházza, Frangepán János s 
a neje és leánya eltartására pedig évenként ezer aranyat utal- 
ványoz 158 

CLVII. 1481. márczius 1. Mátyás király Tersán, Hrelin, Grobnik, 
Ozalj, Ribnik várakat, Modrus városát. Vitun, Plázi, Klucs, 
Vinodol, Drevenik, Dubovácz és Zvecsaj várkastélyokat Fran- 
gepán Istvánnak adományozza 158 

CLVIII. 1481. jul. 25. Frangepán Bernát adománylevele a Modrus 

vármegyei Grabarkról Ostreherich Márton számára .... 160 

CLIX. 1483. aug. 16. A kníni káptalan előtt Zrínyi Péter és fia 
Pál Frangepán György fiait Busán vármegye, Hotes, Osztro- 
vicza és Potajan várak felkérésétől tiltják 161 

CLX. 1484. jun. 30. Vespucci Guido Antal a pápai udvarnál levő 
firenzei követ jelenti, hogy Frangepán János a velenczeiek elleni 
szövetségbe való fölvételét kérte követe útján a pápától, mivel 



I.X 

Lap 
Velencze Veglia szigetét elrabolta tőle és hogy kérését teljesí- 
tették is, meghagyván neki, hogy minden erejével támadja 
meg a köztársaságot 162 

CLXI. 1485. nov. 7. Pechibán János dalmátországi vicebán tanu- 
vallató parancsa a kníni káptalanhoz, Frangepán János részére, 
az osztrosáczi itélőszéknek a szokoli ítélőszéktől, ennek pedig 
a kníni főítélőszéktől való függése tárgyában 162 

CLXII. 1485. nov. 9 A kníni káptalan tanuvallató levele Frangepán 
János számára az osztrosáczi itélőszéknek a szokoli ítélőszéktől 
s ennek a kníni főítélőszéktől való függése tárgyában . . . 164 

CLX1II. 1485. nov. 22. Mátyás király kiváltságlevele a zengi káp- 
talan számára, a kezére került Zeng város jövedelméből a Fran- 
gepánok által évenként adott ötven arany kiutalványozásáról Ki4 

CLXIV. 1486. febr. 7. Frangepán Bernát adománylevele, a Balsa 
Ambrusnak adományozott Zágráb megyei Jeskovo és Szeme- 
nistye falukról 165 

CLXV. 1486. febr. 22. Mátyás király adománylevele Frangepán 
Miklós számára, a Gecske vármegyei Dabar, Zitnik, Zvojcza, 
Tribiszko és Brizna falukról 167 

CLXVI. 1486. febr. 22. Mátyás király iktató parancsa a kníni káp- 
talanhoz, hogy Frangepán Miklóst Dabar, Zitnik, Zvojcza, 
Tribiszko és Brizna faluk birodalmába beiktassa 169 

CLXVII. 1486. ápr. 3. A kníni káptalan Frangepán Miklóst Dabar, 
Zitnik, Zvojcsa, Tribiszko és Brizna birtokok birodalmába 
beiktatja 170 

CLXVIII. 1486. ápr. 12. Frangepán Bernardin modrusi jószágának 

Ostriharisc Márton és Klincisc Iván által készített urbáriuma 172 

CLXIX. 1486. jun. 8. Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Miklós 

számára, Dabar, Zitnik, Zvojcsa, Tribiszko és Brizna falukról 172 

CLXX. 1486. szept. 30. Bodó Gáspár és Korotnai János kiküldött 
királyi bírák Dresnek földjét a lakosokkal szemben Frangepán 
Miklósnak ítélik 175 

CLXXI. 1487. febr. 24. Mátyás király kiváltságlevele Frangepán 
Miklós részére, Dresnek földjéről, Tersácz váráról és városáról, 
továbbá Kuzmik és Runcza falukról ......... 179 

CLXXII. 1487. máj. 27. Mátyás király iktató parancsa a zágrábi 
káptalanhoz, hogy Czinthius Ferencz szentelt vitézt s koszorús 
költőt és testvéreit Bakar vára és tartozékai birodalmába 
beiktassa 182 

CLXXIII. 1487. jul. 19. Frangepán Duimné, Schaumbergi Borbála, 
a Perniki Bertalannal szemben segítségére küldött Frangepán 
János. I.ábatlani András és Batthyányi Boldizsár közbenjárá- 
sára Mátyás királylyal egyezségre lépvén, fiának Mihálynak a 
Perniki fogságából való kiszabadítása esetén és a fizetendő 
háromezer arany forint fejében Ormosd várát felajánlja . . . 184 



LXI 

Lap 
CLXXIV. 1487. szept. 14. Frangepán Duim a maga, felesége Schaum- 

bergi Borbála és fia Mihály lelki üdvéért hetenként mondandó 

misére, a zengi Ferencz-rendi szerzeteseknek minden szent 

Mihály napján, ledeniczai jövedelméből tíz aranyat rendel . . 184 

CLXXV. 1488. márcz. 10. Mátyás király kiváltságlevele Frangepán 

Bernát számára, Modrus és Vinodol vármegyékről 184 

Cl. XXVI. 1488. decz. 1. A Perneki Bertalantól való szorongattatá- 
suk idején Mátyás királytól megsegített Frangepán Duim és 
felesége Schaumbergi Borbála, a Schaumbergiektől négyezer 
forinton szerzett Ormosd várát a királynak költségei megtérí- 
téséül felajánlják 186 

Cl, XXVII. 1488. decz. 31. A velenczei államtanács Frangepán János- 
nak a Mátyás király meggyilkoltatására vonatkozó tervét, friauli 
helytartója útján elítéli 186 

CLXXVIII. 1488. — Mátyás király megbízó levele a Lénárt görczi 

grófhoz küldött Frangepán Angelo számára 187 

CLXXIX. 1489. január 1. Frangepán Duim, felesége Schaumbergi 
Borbála s gyermekeik Mihály és Dorottya a Perneki Bertalan 
ellen nyert segítség fejében, a Schaumbergiektől négyezer forinton 
szerzett Ormosd várát felajánlják Mátyás királynak. . . . 187 

CLXXX. 1489. jan. 16. Mátyás király Ormosd várát, melyet Frangepán 
Mihálynak a németek fogságából való kiszabadítása után 
négyezer aranyon magához váltott, hatezer aranyért kövendi 
Székely Jakabnak zálogba veti 187 

CLXXXI. 1489. jun. 23. Mátyás király a Pongrácz Mátyással eljegy- 
zett Frangepán Mária-Magdolnának nyolczezer arany dotalitiu- 
mot ígér 188 

Cl. XXXII. 1489. november 10. Özvegy Frangepán Zsigmondné Ilona 
asszony Busán vármegyei Tribiliane, Zriane, Lupcsics és Ko- 
sicze nevű birtokait leányainak, Wuk despota özvegyének és 
Blagay István nejének hagyományozza 191 

CLXXXIII. 1489. — Frangepán Angelo Kosinj várát Srakvina, Choti- 
luvas, Polbuk és Botuczi falukkal Kosinji Györgynek hét esz- 
tendőre általengedi 191 

CLXXXIV. 1489. Frangepán Angelo a modrusi Gvozdon levő szent 
Miklós pálos kolostort a Tomkovics György és Tomko kegy- 
adománya birtokában megerősíti 192 

CLXXX V. 1490. jan. 6. Frangepán Margit a Frangepán Borbálának 
hitbére és moringja fejében Liechtenstein Vilmos által lekötött 
Hernbaumgarten várkastélyt Auersperg Pongrácz feleségének, 
Frangepán Annának visszaadja 192 

CLXXXVI. 1490. szept. 25. II. Ulászló király parancsa Egervári 
László horvátországi bánhoz, a Frangepán Istvántól elfoglalt 
birtokok visszaadása tárgyában . 195^ 

CLXXXVII. 1490. nov. 29. Frangepán Angelo levele Rátkai Bene- 



LXII 

Lap 
dekhez, melyben sajnálattal tudatja, hogy nem adhat neki 
pénzt kölcsön 196 

CLXXXVIII. 1491. jan. 17. Miksa király János czetinai comest a magyar 
korona elnyerése körűi kifejtett érdemei jutalmául védelmébe fo- 
gadja, esetleg elvesztett birtokaiért kárpótolja, a Mátyás király által 
elfoglalt s névszerint felsorolt várait trónralépése után vissza- 
adja s az Ulászlóval esetleg kötendő békébe belefoglalja 196 

CLXXXIX. 1491. jun. 2. Miksa király Sztenicsnyák várát Frangepán 

Jánosnak igéri 198 

CXC. 1491. nov. 7. II. Ulászló a Miksa királylyal kötött örökösödési 
szerződésben a Miksa-párti főuraknak s ezek között czetinai 
Frangepán Jánosnak és Frangepán Miklósnak büntetlenséget ígér 199 

CXCI. 1492. jan. 22. Frangepán Isota és Egervári László házassági 

szerződése 199 

CXCII. 1492. ápr. 5. Frangepán Mihály a pálosok zazsicsáni szűz 
Mária rendházának, özvegy édesanyja Schaumbergi Borbála asz- 
szony beleegyezésével, Szicsevo faluban két nyílföldet adományoz 201 

CXCIII. 1492. máj. 13. Frangepán Duim és fia Mihály megakadályoz- 
ván, hogy Zrínyi Péter és fia Pál a zálogon szerzett Szluin vára 
és tartozékai birodalmába beiktattassanak, a zágrábi káptalan 
által törvénybe idéztetnek 202 

CXCIV. 1492. aug. 3. II. Ulászló király iktató parancsa a zágrábi 

káptalanhoz, hogy Frangepán Jánost Sztonig birtokába iktassa be 202 

CXCV. 1492. aug. 12. Frangepán János adománylevele, a Csubra- 

nics Mátyásnak adományozott Zamoscsane faluról 203 

CXC VI. 1492. aug. 24. Frangepán Mihály adomáidé vele, a Szkoblics 
Jánosnak adományozott négy csahovinazelai jobbágytelekről, 
egy szluini udvarházról és szőlőről 205 

CXCVII. 1492. nov. 3. VI. Sándor pápa bullája a rosoni püspökhöz és 
a czetinai plebanushoz, Frangepán Miklósnak és a dresniki 
főesperesnek a megnevezett clericusok elleni panaszára hozandó 
ítélet tárgyában 207 

CXCVIII. 1492. decz. 18. A zágrábi káptalan előtt Frangepán 
Mihály az édes anyját Szamobor várának elidegenítésétől, 
Henning Jánost pedig annak megszerzésétől tiltja 208 

CXCIX. 1493. márczius 27. A zágrábi káptalan Frangepán Jánost 

Sztonig birtokába beiktatja 209 

CC. 1493. jun. 4. Frangepán Angelo a Busán vármegyében fekvő 
Koscsicze falut, a mely hozományul testvérének Borbálának 
jutott volt, de reá visszaszállott, a pálosok zengi szent Ilona 
szerzetének adományozza 210 

CCI. 1493. jun. 4. Frangepán Angelo Koscsicze falut, melyet a 
család a Frangepán Zsigmond feleségének Ilonának adott volt, 
ennek halála után pedig az ő testvérére Borbálára szállt, a 
pálosok Zeng melletti szent Ilona kolostorának adományozza 211 



LXIII 

Lap 

CCII. 1493. jun. 8. A zengi káptalan előtt Frangepán János Frange- 
pán Angelót tiltja, nehogy Koscsicze falut a zengi pálosoknak 
adományozza 211 

CCIII. 1493. szept. 13. Fabregues Antal pápai nuncius jelentése a 

törököknek Horvátországban kivívott győzelméről 213 

CCIV. 1493 — 1494. Gossenbrod György Miksa császár parancsára 

ezer forintot fizet Frangepán Mihálynak 213 

CCV. 1494. aug. 9. Miksa császár parancsa Bécs városához, a 
Liechtenstein Vilmosné Frangepán Borbála hitbére és moringja 
iránt Auersperg Pongráczczal és Liechtenstein Vilmossal kö- 
tendő egyezség tárgyában 214 

CCVI. 1494. okt. 6. Frangepán Bernát levele a velenczei herczeghez, 

Horvátország helyzetéről 214 

CCVII. 1494. — Frangepán János nyugtatványa, a Lénárt görczi gróf- 
tól felvett négyszáz rajnai forintról 217 

CCV'in. 1495. jan. 25. Frangepán Angelo adománylevele, a modrusi 
Gvozdon levő szent Miklós pálos kolostornak adományozott 
három crnici jobbágyról 217 

CC1X. 1495. márcz. 22. Frangepán János adománylevele, a gaczkai 
és busani Verhovinán Perussics Péternek, Gáspárnak és Matkó- 
nak adományozott két várról 218 

CCX. 1495. jun. 5. Frangepán Angelo a zengi uradalomhoz tartozó 
Mali Prokicci falut, a ljubotini utczában Zengben levő Megváltó 
pálos kolostornak adományozza 220 

CCXI. 1495. jun. 18. Frangepán Bernát cserevalló levele, a Fabianics 
Györgynek Klucs várkastélyáért, továbbá Stubal és Slapczi 
falukért cserébe adott Stative és Tlaczne falukról 220 

CCXII. 1495. szept. 16. A zágrábi káptalan örökvalló levele, a 
Henning András és felesége által Frangepán Miklósnénak 
örökbe vallott Szamobor váráról 222 

CCXIII. 1495. szept. 29. A zágrábi káptalan örökvalló levele, a 
Rodinovics Péter által Frangepán Bernátnak eladott Zágráb 
megyei babinagorai birtokról 223 

CCXIV. 1495. decz. 2. VI. Sándor pápa a székesfehérvári prépost- 
ságot a király beleegyezésével a káptalantól arra megválasztott 
Frangepán Gergely zágrábi egyházmegyei clericusnak adomá- 
nyozza . . . , 224 

CCXV. 1495. — Frangepán Bernát levele Lénárt görczi grófhoz . 225 

CCXVI. 1496. jan. 6. Frangepán János zálogvalló levele, a kölcsön- 
zött pénz fejében Orbonáz Ambrusnak zálogba vetett Sákán 
faluról, két pravotinai telekről és két szőlőről 225 

CCXVII. 1496. április 1. Frangepán Angelo a brinjei uradalomhoz 
tartozó Mokro falut tartozékaival és jövedelmeivel a modrusi 
Gvozdon alapított szent Miklós pálos kolostornak adományozza 227 

CCXVIII. 1496. ápr. 6. A signoria Frangepán Bernátnak és Korvin 



LXIV 

Lap 
Jánosnak örömét és szerencsekívánatait fejezi ki a köztük 

létesült családi összeköttetés alkalmából 227 

CCXIX. 1496. szept. 1. Miksa császár szerződése, az ezer forinttal 

zsoldjába fogadott Frangepán János számára 228 

CCXX. 1496. szept. 1. Miksa császár parancsa az innsbrucki kama- 
rához, a brinjei Frangepán János ezer forint évi zsoldjának 
Hungerspach Simon alsóausztriai kincstartó útján való kiutalvá- 
nyozasa tárgyában 22S 

CCXXI. 1496. okt. 8. A milanói herczeg levele Frangepán Bernáthoz 

Beatrix királyné s Ulászló kibékítése tárgyában 230 

CCXXII. 1497. jan. 5. Frangepán Bernát az Ozalj vára alatti Voksin- 

sipakot s Mirkovopoljét Hotkovics Bálintnak adományozza . 230 

CCXXIII. 1497. jan. 6. Frangepán János évi ezer rajnai forintért 

a Miksa császár zsoldjába szegődik 231 

CCXXIV. 1497. május 1. Frangepán János Modenái András zengi 
püspököt egyházmegyéje tized és Lucziána falu szabad bir- 
toklásával megajándékozza 232 

CCXXV. 1497. máj. 2. Frangepán Angelo, a brinjei monostor kegy- 
ura, az Agoston-rendű szerzetesektől elvett s a pálosoknak 
adományozott monostort, a két szerzetes rend között kitört 
egyenetlenség megszüntetése végett, az augustinusoknak visz- 
szaadja 232 

CCXXVI. 1497. szept. 7. Frangepán Bernát bethlenfalvi Thurzó 
Jánosnak, a réznek Beszterczebányától magyar-, dalmát-, tót- 
és horvátországi birtokain keresztül Zengig való szállítására, 
egy év tartamára vámkedvezményt ígér 233 

CCXXVII. 1497. szept. 7. Frangepán Bernát bethlenfalvi Thurzó 
Jánostól száz magyar forintot kölcsönözvén, annak a Thurzó 
által Beszterczebányától Zengig szállítandó réz vámjából való 
leütésére kötelezi magát 233 

CCXXVIII. 1497. szept. 20. A zágrábi káptalan előtt Henning András 
és édes anyja Zsófia asszony Szamobor várát négyezer forintért 
Frangepán Miklósnénak örökbe vallják 233 

CCXXIX. 1497. decz. 28. II. Ulászló király iktató parancsa a kníni 
káptalanhoz, hogy Dobercsinacz Györgyöt és testvéreit a 
Frangepán Miklóstól és Jánostól nekik adományozott Zathnik 
falu birodalmába beiktassa 235 

CCXXX. 1497. — Frangepán János nyugtatványa, kifizetett zsold- 
hátralékáról 236 

CCXXXI. 1498. ápr. 20. Frangepán Bernát az Ozalj várához tartozó 
s Hotkovics Bálintnak adományozott Voksinsipak faluról szóló 
oklevelét nevezett részére megerősíti 237 

CCXXXII. 1498. ápr. 20. Frangepán Bernát kiváltságlevele, a Hot- 
kovics Bálintnak adományozott Voksinsipak és Mirkovopolje 
falukról, azoknak határjárásával 237 



LXV 



Lap 
CCXXXI1I. 1498 aug. 29. Miksa császár rendelete, a török fogságba 

esett Frangepán Miklós számára a birodalmi gyűlés által meg- 
szavazott kétezer forint kifizetéséről 240 

CCXXXIV. 1498. decz. 1. Frangepán Angelo a modrusi Gvozdon 
alapított szent Miklós pálos kolostort, a Tomkovics György 
és Pál által Na Ukinach faluban adományozott földek birtoká- 
ban megerősíti 240 

CCXXXV. 1499. febr. 13. Frangepán Angelo s fiai Kristóf és Bolf 
a brinjei uradalomhoz tartozó Zachum, Vitoraj, Jeszen, Szelcze 
és Krakar falukat, Kosinszki Györgygyei és Ivánnal a Busán 
vármegyei bocsáczi járásban levő Kosinj váráért és Srakvina, 
Polbuk, Botuke és Hotiljuvas falukért elcserélik 241 

CCXXXVI. 1500. január 19. Frangepán Angelo adománylevele, a 
zazsicsáni szűz Mária pálos kolostornak adományozott veliki- 
pszivici és ljubciskoi birtokokról 241 

CCXXXVTI. 1500. aug. 5. Zeng város alkapitányainak levele a zengi 
káptalanhoz, a Frangepán Angelo dolgaiban kiküldendő káptalani 
tanúbizonyság iránt 241 

CCXX XVIII. 1500. aug. 8. A zengi káptalan bizonyságlevele, a 
Frangepán Angelo és neje Mauroceno Katalin asszony között 
egyházi szertartással kötött házasságról 242 

CCXXXIX. 1500. augusztus 24. Miksa császár a török fogságba esett 

Frangepán Jánosnak váltságdíjúi ezerkétszáz forintot utalványoz 244 

CCXL. 1500 körül, ápr. 23. Frangepán János levele Miksa császár- 
hoz, igen nagy szükségében hozzá küldött szolgájának meg- 
hallgatása tárgyában 244 

CCXL1. 1500 körül. Frangepán Bernát, Lénárt görczi grófnak 

pénzért hozzá küldött követét nem fogadja 245 

CCXLII. 1500 körül. Frangepán János, Lénárt görczi grófnak egy 

jó lovat ígér 245 

CCXLUI. 1502. április 18. VI. Sándor pápa Frangepán Gergely 

zágrábi egyházmegyei szerpapot veszprémi püspökké kinevezi 246 

CCXLIV. 1502. ápr. 19. VI. Sándor pápa megengedi, hogy Frangepán 
Gergely választott veszprémi püspök a papi és püspöki rendeket 
bármelyik püspöktől fölvehesse 246 

CCXLV. 1502. máj. 2 Frangepán Miklós levele Tscherncmbl Jánoshoz 246 

CCXL VI. 1502. decz. 18. II. Ulászló a veszprémi püspök királyné 

koronázó jogát Frangepán Gergely utódai számára megerősíti 247 

CCXLVII. 1503. jun. 28. II. Ulászló király előtt Japricza Gergely 

és Elek Dol falut Frangepán Bernátnak és fiainak örökbe vallják 249 

CCXLVni. 1503. jul. 20. II. Ulászló király iktató parancsa a zágrábi 
káptalanhoz, hogy Frangepán Gergely kalocsai érseket és 
unokaöcscsét Jánost a Japricza Gergelytől vásárolt Boskócz 
és Bisztra birodalmába iktassa be 251 

CCXLIX. 1503. szept. 12. A zágrábi káptalan Frangepán Gergely 
Fransepán-Oklevéltár [j, V 



LXVI 

Lap 
kalocsai érseket és unokaücscsét Jánost Boskócz és Bisztra 

faluk birtokába beiktatja 252 

CCL. 1503. decz. 23. II. Gyula pápa a palliumot Frangepán Ger- 
gely kalocsai és bácsi érseknek Neszmélyi Antal veszprémi 
egyházmegyei szerpaptól megküldi 253 

CCLI. 1504. márcz. 9. Frangepán Borbála és férje Beriszló Ferencz 

egyezségre lépnek 254 

CCLII. 1504. szept. 11. A zágrábi káptalan előtt Sankovith György 
és fiai a Zágráb megyei Kersztinát háromszáz arany forintért 
Frangepán Gergely kalocsai érseknek és unokaöcscsének Czetinai 
Jánosnak örökbe vallják 256 

CCLIII. 1505. okt. 21. II. Ulászló király kiváltságlevele a Japricza 
Gergely és Elek által Frangepán Bernátnak és fiainak örökbe 
vallott Dool faluról , 257 

CCLIV. 1505. decz. 9. Bojnicsics Ferencz, Denarics és Unacz várak 
porkolábjának nyugtatványa a Frangepán Beatrixtól, Korvin 
János herczeg özvegyétől fölvett fizetéséről 259 

CCLV. 1505. decz, 9. Busanics Pál ormáni porkoláb nyugtatványa, 

a Frangepán Beatrixtól és leányától Erzsébettől fölvett fizetéséről 260 

CCLVI. 1505. decz. 9. Martinosevics István és Kozul vajda Sinj, 
Travnik és Szkradin várak porkolábjai nyugtatványa a Fran- 
gepán Beatrixtól felvett fizetésükről 260 

CCL VII. 1505. decz. 9. Orlovcsics Duimo Szokol, Ripacs és Belaj 
várak porkolábjának nyugtatványa, a Frangepán Beatrixtól fel- 
vett porkolábi fizetéséről ' 261 

CCLVIII. 1505. decz. 9. Rakicsevics Zsigmond és Spercsics János 
merzini porkolábok nyugtatványa a Frangepán Beatrixtól, Korvin 
János özvegyétől fölvett fizetésükről 262 

CCLIX. 1505. decz. 14. Bojnicsics Ferencz, Unacz és Denarics várak 
porkolábjának nyugtatvánj'a az enyingi! Török Imre által Fran- 
gepán Beatrix nevében kifizetett kétszáz forintról 263 

CCLX. 1505. deczember 14. Perusics Gáspár osztroviczai porkoláb 
nyugtatványa a Török Imre által Frangepán Beatrix nevében 
kifizetett porkolábi fizetéséről . . , 263 

CCLXI. 1505. decz. 16. Szladojevics György Japra és Obrovacz 
várak porkolábja Frangepán Beatrixet porkolábi fizetéséről 
nyugtatja 264 

CCLXII. 1506. ápr. 5. Frangepán Mátyás levele Bakócz Tamás 
esztergomi érsekhez, az atyja és az érsek közt fennforgó 
egyenetlenségek tárgyában 265 

CCLXiII. 1506. ápr. 25. A zágrábi káptalan Bocskócz faluról Japrics 
Mihály részére kelt pátens levelét Frangepán Gergely kalocsai 
érsek és Czetinai János számára átírja 267 

CCLXIV. 1506. ápr. 30. I. Miksa német császár válasza Frangepán 

Miklósnak személyes ügyéiben hozzá intézett levelére . . . 268 



LXVII 

Lap 

CCLXV. 1506. — Tudósítás a II. Ulászló és Miksa között létre- 
jött békéről 270 

CCLXVI. 1507. ' máj. 13. Frangepán Kristóf és neje Drágffy Anna 

Ember Demetert Egervára visszaadásáról nyugtatják . . . . 270 

CCLXVÜ. 1507. aug. 2. Frangepán Bernát levele Estei Hippolit 

bíbornokhoz 271 

CCLXVm 1507. aug. 3. Sadobrics Péter levele Batthyányi Boldi- 
zsárhoz, úrnője Frangepán Beatrix ügyeiről 272 

CCLXIX. 1507. aug. 27. A zágrábi káptalan előtt Herendics Matko 

és Mihály, Krémen várát Frangepán Mihálynak örökbe vallják 273 

CCLXX. 1508. márczius 3. Perényi Imre nádor, Újlaki Lőrincz, 
Frangepán Gergely kalocsai érsek és Buzlai Mózes udvarmester 
a király szolgálatára, a veszedelemben forgó Magyarország meg- 
mentésére és egymás kölcsönös védelmére szövetségre lépnek 275 

CCLXXI. 1510. márcz. 9. A zágrábi káptalan előtt Jalsai Boldizsár 

Frangepán Bernátot és fiait Jalsa birtokában örököseinek vallja 275 

CCLXXII. 1510. ápr. 4. Frangepán Kristóf kötelezi magát, hogy 
a velenczeiektől elfoglalt vidéken fekvő s Miksa császár által 
neki adományozott Neuhaust a velenczeiekkel kötendő béke 
esetén visszaadja 277 

CCLXXIII. 1510. ápr. 6. Miksa császár Frangepán Mihályt száz 

huszárjával a velenczeiek ellen zsoldjába fogadja 278 

CCLXXIV. 1511. szept. 5. Frangepán Bernát levele vejéhez György 
brandenburgi őrgrófhoz, Ribnik és Dobovácz várak körül fekvő 
birtokainak a török által való elpusztíttatásáról 278 

CCLXXV. 1512. jul. 22. Miksa császár a velenczeiektől visszafogla- 
landó Kodrolp várát Frangepán Mihálynak ígéri 278 

CCLXXVL 1512. szept. 13. A zágrábi káptalan előtt Dragacsics 
Márton, halála esetére megnevezett birtokait Frangepán Bernát- 
nak és fiainak örökbe vallja 280 

CCLXXVÜ. 1512. nov. 2 után. Batthyányi Boldizsár vicebán és 
Zágráb megyei főispán bizonyságlevele, a Kanizsai László 
kárára Goriczán Frangepán Mátyás, Kristóf, Ferencz s cseléd- 
jeik és jobbágyaik által elkövetett hatalmaskodás tárgyában 
tartott vizsgálatról 282 

CCLXXVM. 1512. decz. 26. Perényi Imre nádor és horvátországi 
bán meghagyja a zágrábi káptalannak, hogy a Diminetics Ger- 
gely kárára Zamlachán, a Frangepán Mátyás és Alapi Boldizsár 

1 Az évi kelet az eredeti oklevélben is hibás. Frangepán I. Kristóf 
1527-ben volt Zápolyai János dalmát-, horvát-, tótországi bánja. Ezt a 
tisztet 1506 szeptemberétől 1507 novemberéig bajnai Both András és 
kamicsáczi Horváth Márk, majd Kanizsai György és csáktornyai Ernuszt 
János töltötték be. — Frangepán oM. II. köt. 388—390 11. MODL. 33012. 
33227. 36054. 37815. 38565. 21693. 



LXVI1I 

Lap 
jobbágyai által elkövetett több rendbeli hatalmaskodás iránt 

tartson vizsgálatot 283 

CCLXXIX. 1512. decz. 26 után. Batthyányi Boldizsár vicebán és 
Zágráb megyei főispán, Kanizsai Lászlónak Frangepán Mátyás, 
Kristóf és Ferencz s cselédjeik által fogságra vetett kralicza- 
goriczai jobbágya dolgában vizsgálatot tart 283 

CCLXXX. 1512. decz. 27. Batthyányi Boldizsár horvátországi vice- 
bán bizonyltja, hogy Frangepán Mátyás a megöletett Czvet- 
kovics György dolgában csakanóczi és kravarzkai bűnös job- 
bágyai részéről Czvetkovics Istvánnak nem szolgáltatott igazságot 283 

CCLXXXI. 1512. — Batthyányi Boldizsár vicebán és Zágráb megyei 
főispán, a Frangepán Bernát fiai, cselédjei és jobbágyai által 
a Kanizsai László kárára Ricsiczán elkövetett hatalmaskodás 
tárgyában vizsgálatot tart 284 

CCLXXXII. 1513. jan. 18. Perényi Imre nádor, a Frangepán Ger- 
gely kalocsai érsek nőtestvérének bizonyos peres ügyét 
Batthyányi Boldizsár tótországi vicebán pártfogásába ajánlja . 284 

CCLXXXIII. 1513. márcz. 18. Batthyányi Boldizsár vicebán és 
Zágráb megyei főispán, a Frangepán Bernát és fiai által Kanizsai 
László kárára elfoglalt Orehovácz falu tárgyában vizsgálatot tart 285 

CCLXXXIV. 1513. máj. 26. II. Ulászló adománylevele, a szamobon 

és tartozékaibeli királyi jogokról Frangepán Miklós számára . 286 

CCLXXXV. 1513. május 26. II. Ulászló iktató parancsa a zágrábi 
káptalanhoz, hog)' Frangepán Miklóst és nejét a szamobori 
és tartozékaibeli királyi jogok birtokába iktassa be ... . 287 

CCLXXXVI. 1513. július 8. Frangepán Angelo Szrakvina falut a 
kölcsönadott ötszáz aranyforint fejében és hű szolgálatai jutal- 
mául Martinusevics Jánosnak adományozza 290 

CCLXXXVII. 1513. július 21. A zágrábi káptalan előtt Frangepán 
Miklósné gersei Petőfi Erzsébet Szamobor várát s egyéb ingó 
és ingatlan javait férjének vallja 292 

CCLXXX VIII. 1514. jun. 27. Friauli Kristóf ferenczrendi vikárius 
generális Frangepán Mihályt nejével és fiaival együtt a rend 
confratereivé avatja 293 

CCLXXXIX. 1514. aug. 3. Frangepán Bernát levele fiához Kristófhoz, 
melyben a velenczei köztársaságnak lovaghoz illő bánásmód- 
jában bízva fogságában bátoritja és hogy a török ellen Velen- 
czével kötendő szövetség révén a császár s a magyar király 
sem hagyják cserben 295 

CCXC. 1514. jul. 17. Frangepán Kristófné Láng Apollónia levele 
férjéhez, melyben örömét nyilvánitja ennek tűrhetőbbé vált 
fogsága felett s értesíti, hogy a Láng Máté bíbornok pártul- 
fogását kérte számára 295 

CCXCI. 1514. aug. 29. Frangepán Kristóf levele atyjához, melyben 
jó egészségéről, a köztársaság kegyelmes bánásmódjáról, börtö- 



I.XIX 

Lap 
néról, melyben a mantovai herczeget is őrizték, tudósítja s a 
keresztény hatalmaknak a török ellen kilátásban levő szövet- 
sége felett örömét nyilvánítja 296 

CCXCH 1514. aug. 29. Frangepán Kristóf levele feleségéhez, mely- 
ben jó egészségéről s kényelmes börtönéről tudósítja s hogy 
szabadulását a keresztény hatalmak ligájának megvalósulásától 

varja - 30 

CCXCIII. 1514. aug. 29. Frangepán Kristóf levele testvéréhez János 
Fcrenczhez, melyben részvétlenséggel vádolja szabadulása iránt 
s elhagyatottságában úgy érzi magát, mintha idegenné vált 

volna testvérei szemében 296 

CCXCIV. 1514. aug. 30. A velenczei köztársaság és Frangepán 
Bernát kétheti felmondásra kötött egyezséglevele, mely sze- 
rint Bernát úr alattvalóit a köztársaság vegliai, isztriai és 
friauli birtokain való kártételtől visszatartja, foglyaikat váltság- 
díj nélkül kölcsönösen szabadon eresztik s ezeknek elvett javait 

és földjeit kölcsönösen visszaadják 297 

CCXCV. 1515. február 18. A zágrábi káptalan előtt pribicsi Jankó 
János nyolcz telkét Frangepán Bernátnak és fiainak örökbe 

vallja 297 

CCXCVI. 1515. febr. 27. Frangepán Kristófné levele Dandolo János 
Antalhoz, melyben megköszöni a velenczei fogságban levő férje 
iránt tanúsított jóindulatát s kéri, eszközölje ki az államtanács- 
nál, hogy férjét meglátogathassa. Ha pedig ez valami gonosz 
cseltől való félelemből megengedhető nem volna, legalább azt, 

hogy férjével a börtönben lakhassák 298 

CCXCVII. 1515. márcz. 11. Frangepán Kristóf levele Dandolo János 
Antal börtönfőfelügyelóhöz, melyben egy álmában látott léleknek 
és testnek önmagára (Frangepán) vonatkozó beszélgetését írja le 299 
CCXCVIII. 1515. márcz. 21. Frangepán Kristófné levele férjéhez, 
ennek beleegyezésével s a köztársaságtól kért engedélylyel 
Velenczébe meneteléről, hogy őt láthassa s magát velenczei 

orvosokkal gyógyíttassa 299 

CCXCIX. 1515. jul. 26. Láng Máté gurki püspök vigasztaló levele 

Frangepán Kristófhoz, hogy mindent elkövet kiszabadítására . 299 
CCC. 1515. szept. 5 Frangepán Isota és Perényi István házassági 

szerződése 300 

CCCI. 1515. szept. 25. X. Leó pápa II. Ulászló kérésére Frangepán 
Gergely kalocsai érseknek Rómában nemrégen a ferenczes 
barátok rendjébe lépett unokaöccsét a szerzetesi fogadalom 

alól feloldozza 304 

CCCII. 1516. aug. 10. Frangepán Mátyás levele különféle ügyekben 

Brandenburgi Györgyhöz 304 

CCCIII. 1516. szept. 17. II. Lajos bizonyítja, hogy Beriszló Péter 
a vranai perjelségi Gora és Bosjákó várkastélyok s a Fran- 



LXX 

Lap- 
gepán Mátyás Kravarszka és Csernecz nevű birtokai közti 

határok kiigazítására nem jelent meg 306 

CCCIV. 1517. máj. 30. Frangepán Mátyás Batthyányi Ferencz és 
Fáncsi Imre tótországi rovókat kéri, hogy tekintettel éhség 
miatt pusztuló jobbágyai nagy szegénységére, az adóból 
küldjenek valamelyes pénzt neki 306 

CCCV. 1517. szept. 2. II. Lajos Frangepán Bernátot és fiait Lippa 
és Ótok elfoglalása és kirablása miatt Korbáviai Jánossal szem- 
ben maga elébe idézi 307 

CCCVI. 1517. okt. 13. II. Lajos király parancsa a zágrábi káptalan- 
hoz, hogy a Korbáviai János várainak Lippának és Othoknak 
erőszakos elfoglalása miatt Frangepán Bernát és fiai ellen 
hozott Ítéletet hajtsa végre 308 

CCCVII. 1518. febr. 10. Frangepán Kristófné Láng Apollónia levele 

a ferrarai herczegnéhez 315 

CCCVIII. 1518. február 14. Perényi István és felesége Frangepán 
Isota Dobronya várát és tartozékait Verbőczi István megneve- 
zett birtokaival elcserélik 316 

CCCIX. 1518. márcz. 11. Miksa császár levele Frangepán Kristóf- 
hoz, melyben részvétét írja sanyarú fogsága felett és meg- 
botránkozását a velenczeiek könyörtelen bánásmódján; azonban 
bíztatja, hogy mindent elkövet érdekében s az ő és hitvese 
szenvedéseit nem hagyja jutalmazatlanul 319 

CCCX. 1518. márcz. 12. Frangepán Kristófné Láng Apollónia levele 

Estei Ferencz ferrarai herczeghez 319 

CCCXI. 1518. máj. 16. Mustus Julián és Trattis Alfonz levele a 

ferrarai herczeghez 320 

CCCXII. 1518. aug. 26. A velenczei köztársaság Frangepán Kristófot, 
kit a Miksa császárral kötött ötéves fegyverszünet előtt már 
kiszolgáltatott volt a béke ügyében közbenjáró I. Ferencz fran- 
czia királynak, azon föltétel alatt, hogy továbbra is a király 
udvarában marad, szabadon bocsátja 322 

CCCXIII. 1518. decz. 28. Miksa császár levele Frangepán Kristóf- 
hoz és feleségéhez, melyben részvétét írja a Kristóf úr hosszú 
fogsága felett, melynek enyhítésére mindent elkövet. Különben 
reméli, hogy néhány nap alatt jó végre juttathatja ügyét . . 322 

CCCXIV. 1519. márcz. 8. Frangepán Gergely kalocsai érsek, Zápolyai 
János, Szathmári György, Várdai Ferencz és Báthori István 
a kiskorú Lajos király védelmére szövetkeznek 322 

CCCXV. 1520. febr. 16. A Lipócz vára és Jasztrebarszka várkastély 
tartozékain Frangepán Ferdinánd által, a Bakócz Tamás eszter- 
gomi érsek kárára elkövetett hatalmaskodások jegyzéke . . . 323 

CCCXVI. 1520. aug. 7. Frangepán Gergely kalocsai érsek Czetina, 
Kladussa, Hotes és Verhovina várakat Frangepán Györgynek 
és Mátyásnak ajándékozza 339 • 



LXX1 

Lap 
CCCXVII. 1520. szept. 27. Frangepán Kristóf szerződése V. Károly 

császárral, Meran és Gradiska várak kapitánysága tárgyában . 341 

CCCXVI1I. 1521 eleje. Utasítás a Láng Máté szalczburgi érsekhez 
küldött követek számára, az esztergomi érsek Bakócz Tamás 
és rokonai kárára Frangepán Bernát és fiai által elkövetett 
hatalmaskodások tárgyában 346 

CCCXIX. 1521. máj. 29. II. Lajos király parancsa Frangepán Fer- 
dinándhoz, hogy a zágrábi polgároktól elvett ötvennégy ökröt 
adja vissza 354 

CCCXX. 1521. jun. 2. II. Lajos király idéző parancsa a zágrábi 
káptalanhoz, hogy szluini Frangepán Györgyöt és Mátyást, 
a brinjei Frangepán János fiaival szemben Czetin, mindkét 
Kladusa, Hotesz és Kersztina várak tárgyában idézze törvénybe 354 

CCCXXI. 1521. július 3. A zágrábi káptalan Frangepán Györgyöt 
és Mátyást Czetin, mindkét Kladusa, Hotesz és Kersztina várak 
ügyében törvénybe idézi 355 

CCCXXII. 1521. okt. 29. Frangepán Kristóf levele, melyben egy 

ismeretlentől harmincz tallért kér kölcsön 356 

CCCXXIII. 1522. február 9. De Andreis Vincze otocsáczi püspök 
tiltakozik az ellen, mintha ő Frangepán Angelo fiait Kristófot 
és Farkast törvénytelen ágyból számlázottaknak mondotta és 
ezt Frangepán Ferdinánd tőle hallotta volna 357 

CCCXXIV. 1522. márczius 14. V. Károly császár bizonyságlevele, 
az atyja parancsára hazatérő Frangepán Kristóf vitézségéről 
és hűségéről 359 

CCCXXV. 1522. márcz. 22. Frangepán Kristóf lemondása Merán 

és Gradiska várak kapitányságáról 361 

CCCXXVI. 1522. április 4. Ferdinánd utasítása görczi Pabst Lénárt 
részére, a Frangepán Kristóf által Gradiskával együtt neki 
átadott Merán helység igazgatása tárgyában 365 

CCCXXVII. 1522. jun. 12. András topuszkói apát értesíti Erdődi 
Simon zágrábi püspököt, hogy a szluini Frangepánok Vojkfi 
Mihály várát. Klokocsot elfoglalták s ezért a bán Czetin várát 
meg akarja szállani , 366 

CCCXXVIII. 1522. jun. 13. Frangepán György és Mátyás panasz- 
kodó levele Erdődi Simon zágrábi püspökhöz, hogy Karlovics 
János bán a romlásukra tör, a miért Vojkfi Mihály várát 
elfoglalták ■ 367 

CCCXXIX. 1522. július 16. Frangepán György levele Auersperg 
János krajnai főkapitányhoz, a törököknek Bihács és Kruppa 
várak megszállására való készülődéséről 367 

CCCXXX. 1522. augusztns 22. Ferdinánd parancsa az alsóausztriai 
kamarához, hogy Frangepán Kristófnak az udvar érdekében 
tett utazásai költségeinek fedezésére fizessen száz forintot . . 367 

CCCXXXI. 1522. szept. 4. Ferdinánd parancsa Zehenperger Mar- 



I.XXII 

Lap 
quard gráczi hadiszertárnokhoz, a Frangepán Kristófnak adandó 
két teher puskapor és húsz mordály tárgyában 368 

CCCXXXII. 1522. nov. 18. Frangepán Bernát és fia Kristóf követ- 
sége a német birodalmi rendekhez, a Horvátországnak adandó 
segítség tárgyában 369 

CCCXXXIII. 1523. jan. 15. Ferdinánd főherczeg távozási engedélye 

Frangepán Kristóf számára 369 

CCCXXXIV. 1523. márcz. 16. Ferdinánd utasítása a krajnai hely- 
tartóhoz, a Frangepán Kristóf gradiskai és meráni kapitányi 
fizetése iránt való számvetés tárgyában 371 

CCCXXXV. 1523. szept. 2. Orlovcsics Gergely zengi kapitány uta- 
sítása a zengi káptalanhoz, Frangepán Kristóf és Farkas királyi 
parancsra leendő kihallgatása tárgyában 371 

CCCXXXVI. 1524. január 20. Frangepán Ferdinánd nem érti meg a 
Braunbart Erasmus krajnai helytartó német levelét, németje 
sincs, a ki megmagyarázná neki. Ezért visszaküldi s kéri, 
írjon latinul ezután. Panaszkodik, hogy jobbágyai sem segítik 
a török ellen 372 

CCCXXXVII. 1524. márcz. 12. Ferdinánd főherczeg utasítása Braun- 
bart Erasmus krajnai helytartóhoz, a Frangepán Kristófnak 
és Farkasnak adandó tíz szakálas puska és két mázsa puska- 
por tárgyában 372 

CCCXXXVIII. 1524. július 23. Frangepán Kristóf Grahova várának 
a töröktől való elfoglalására nézve tanácsot ád az osztrák 
sereg helyettes fővezérének, Ricsán Bernátnak 372 

CCCXXXIX. 1524. jul. 23. Frangepán Bernát levele Ricsán Bernát- 
hoz a boszniai törökök hadbaszállásáról ...:.... 373 

CCCXL. 1524. jul. 26. Frangepán Kristóf és Farkas levele Ricsán 
Bernáthoz, melyben Bozsiljevo várának szándékolt elfoglalása 
ellen tiltakoznak 373 

CCCXLI. i 524. július 31. Erdődi Péter a draganicsi ispán fogságra 
vetése s a töröktől zsákmányolt lovainak elvétele miatt Fran- 
gepán Ferdinánd ellen panaszkodik 373 

CCCXLIi. 1524. okt. 4. A ferrarai herceg levele Frangepán Ferdi- 
nándhoz 374 

CCCXLUI. 1524. decz. 9. Ferdinánd főherczeg utasítása Khiembseer 
György alsóausztriai helytartóhoz, a Frangepán Kristófnak, 
Farkasnak, Györgynek, Mátyásnak és Blagay Istvánnak utalvá- 
nyozott ezerkétszáz forint kifizetése tárgyában 375 

CCCXLIV. 1525. február 20. Frangepán Bernát levele VII. Kelemen 
pápához, az elnyeléssel fenyegető török veszedelemről, szom- 
szédjainak a törökkel kötött egyezségéről s kétezernél több 
jobbágyának török fogságba hurczoltatásáról 375 

CCCXLV. 1525. febr. 28. A zágrábi káptalan előtt özvegy Fran- 
gepán Mihályné kötelezi magát, hogy a Kanizsai Lászlótól 



Lxxm 

Lap 
életefogytáig haszonélvezetre neki adományozott Lippij falut 

halála után visszaadja 376 

CCCXLVI. 1525. május 2. II. Lajos parancsa Batthyányi Ferencz 
dalmát-, horvát-, tótországi bánhoz, a Jajczának élelmiszerekkel 
való ellátásával megbízott Frangepán Kristófnak szekerczékkel 
és ásókkal való fölszerelése tárgyában 377 

CCCXLVII. 1525. jun. 24. Frangepán Kristóf levele Dandolo János 
Antalhoz a magyarországi elégedetlenségről, a Hatvanba hir- 
detett országgyűlésről, a boszniai és herczegovinai pasák által 
sikertelenül ostromolt s tizennyolcz hónap óta élelmiszerekben 
szűkölködő Jajcza várának élelmiszerekkel való ellátásáról . . 377 

CCCXLVIII. 1525. jul. 30. II. Lajos parancsa Abaújvármegyéhez, 
hogy a Frangepán Kristóf érdemeiért testvérének, özvegy 
Perényi Istvánnénak és fiainak ítélt Sziget falu felét Szajczlik 
Jánostól visszafoglalván, bocsássa a nevezettek kezére . . . 378 

CCCXLIX. 1525. aug. 9. Frangepán Kristóf a török hadjáratban 

zsákmányolt lovat küld VII. Kelemen pápának 379 

CCCL. 1525. szept. 11. Éck Bálint bártfai jegyző levele a város 
tanácsához, egyéb politikai és udvari hírek között a Szathmári 
György esztergomi érsek és Frangepán Kristóf összekoczcza- 
násáról 379 

CCCLI. 1525. szept. 14. Frangepán Kristóf levele Dandolo János 
Antal velenczei patricziushoz, hogy Jajczának másfél évig tartó 
védelmeért kért megjutalmaztatása felett a király tanácsában 
Szatmári György esztergomi érsekkel összeszóllalkozván, ezt 
arczúl ütötte 380 

CCCLII. 1525. decz. 20. Frangepán Bernát a StefKovics Veronika 
eljegyzésekor atyjának Györgynek ideiglenesen átadott Dubovácz 
vára helyett, nevezett Veronikának hozományul Vinnicza falut 
adományozza 380 

CCCLIII. 1526. máj. 25. Az alsóausztriai kamara utasítása Leisser 
Ulrik főhadiszermester számára, a Frangepán Kristófnak Ferdi- 
nándtól bírt várai fölszerelésére adandó hadiszerek tárgyában 381 

CCCLIV. 1526. jul. 16. Karlovics János, Frangepán Farkas, György 
és Blagay István megbízó levele Ferdinándhoz küldött követük, 
Tumpics Bernát részére 381 

CCCLV. 1526. aug. 1. Frangepán Kristóf évi ezer rajnai forintért 
s a már Miksa császártól neki inscribált adelsbergi uradalomért, 
és a Karston Reiffenberg közelében levő szentjakabi uradalom 
tizedjövedelmeért a Ferdinánd szolgálatára kötelezi magát . .381 

CCCL VI. 1526. szept. 3. Frangepán Kristóf levele a tótországiak- 
hoz a mohácsi csata elvesztéséről, a király Buda felé menekü- 
léséről s neki magának Torquatus Jánossal való hadba szál- 
lásáról 382 

CCCLVII. 1526. szept. 5. Frangepán Kristóf levele Jozefics Ferencz 



LXXIV 

Lap 
zengi püspökhöz, a vezérek torzsalkodása miatt elveszett 

mohácsi csatáról, az elbizakodott magyarok méltó meglakolá- 

sáról és Tótország védelméről 382 

CCCLVIII. 1526. szept. 6. Az alsóausztriai kamara utasítása Mö- 
ringer Farkashoz, a török elleni kémszolgálatot magára vállalt 
Frangepán Farkas fizetésének pontos kiszolgáltatása tárgyában 382 

CCCLIX. 1526. szept. 8. Ferdinánd utasítása bécsi helytartója szá- 
mára, a megvalósítandó magyar-cseh örökösödésnek Frangepán 
Kristóf és Jurisics Miklós által megnyerendő horvát vidék 
tárgyában 383- 

CCCLX. 1526. szept. 29. Frangepán Kristóf levele Dandolo János 
Antalhoz a mohácsi csatáról, Lajos király elestéről, Tótország 
s a Dunán túli vármegyék védelmével való megbízatásáról , 
a töröknek Budáról való visszatéréséről és hogy Ferdinánd 
a magyarok idegenkedése mellett az ország elfoglalására 
törekedik 383 

CCCLXI. 1526. okt. 14 előtt. Mária királyné parancsa Frangepán Kris- 
tófhoz, hog3' a Ferdinánddal való hainburgi találkozáson mint a 
horvát- és tótországi rendek követe társaival együtt legyen jelen 383- 

CCCLXII. 1526. okt. közepe. Frangepán Isota, özvegy Perényi 
Istvánné levele a kassaiakhoz II. Lajos király elestéről, a szul- 
tán hazatéréséről és hogy Frangepán Kristóf Pozsega és Somogy 
vármegyék védelmét magára vállalta 384 

CCCLXIII. 1526. november 23. Mária királyné meghívja Frangepán 

Kristófot a pozsonyi országgyűlésre 384 

CCCLXIV. 1526. decz. 21. Batthyányi Ferencz horvát bán levele 
Ferdinándhoz, egyebek között a Zápolyai János és Frangepán 
Kristóf között létrejött egyezségről 384- 

CCCLXV. 1527. jan. 1. Ferdinánd biztosai Oberstein Pál bécsi pré- 
post, Jurisics Miklós, Kaczianer János és Puchler János egyez- 
sége a horvát rendekkel s köztük Frangepán Kristóffal, Farkassal 
és Györgygyei, Ferdinándnak király lyá választatása tárgyában 385- 

CCCLXVI. 1527. január 10. Ferdinánd Erdődi Pétert inti, hogy az 
erdélyi vajda és Frangepán Kristóf csábításaival szemben a 
hűségben legyen kitartó '. 385 

CCCLXVII. 1527. febr. 16. Frangepán János levele Alfonz ferrarai 

herczeghez 387 

CCCLXVIIÍ. 1527. febr. 18. Frangepán Kristóf és Farkas levele 
Apfalterer János fiumei kapitányhoz, Hodovikovics várkastélynak 
a törökök által való fölveréséről s a Karszt vidék veszedelméről 388 

CCCLXIX. 1527. márczius 3. Frangepán Kristóf kötelezvénye a 
Hásshágyi Dénes kanizsai porkolábtól kölcsönvett ötszáznyolcz- 
vannégy forintról 388 

CCCLXX. 1527. márcz. 13. lozefics Ferencz zengi püspök válasza 

Frangepán Kristófnak különféle hírekről szóló levelére . . . 389 



LXXV 

Lap- 
CCCLXXI. 1527. máj. 29. Frangepán Kristóf levele Jozefics Ferencz 

zengi püspökhöz a törököknek Bihács, Kruppa és más horvát- 
országi várak megszállására való készülődéséről és hogy Zenget 
Krusics Péter játszotta a Ferdinánd kezére 389 

CCCLXXII. 1527. jun. 14. Frangepán Kristóf levele Jozefics Ferencz- 
hez a Krusics zengi ellenállásáról, a Ferdinánd-pártiak csala- 
fintaságáról s némely horvát uraknak Ferdinándhoz pártolásáról 390 

CCCLXXIU. 1527. aug. 27. Frangepán Kristóf horvátországi bán 
parancsa Turóczi Jánoshoz, hogy hadaival szept. 4-én legyen 
Kőrösön, hogy onnan a Kerepes mellett hadbaszállt János király 
segítségére indulhassanak 390 

CCCLXXIV. 1527. nov. 3. után. Frangepán Bernát folyamodványa 
Ferdinándhoz Posztojna és Növi várak zálogja, végrendeletének 
megerősítése, unokáinak a Ferdinánd gyermekeinek gondjavise- 
lése s várainak őrséggel való ellátása tárgyában 390 

HAMIS OKLEVELEK 

I. 1209. — II. Endre kiváltságlevele, Guido vegliai comesnek a nagy- 

bátyja Bertalan comes magtalan halála esetén a bánságheli föld 
(Modrus) birodalmában való örökösödéséről 395 

II. 1223. — II. Endre adománylevele, a tótországi herczegségbeli 

Vinodolról és Modrusról Guido vegliai comes számára . . . 397 

III. 1241. márcz. 10. IV. Béla az atyjának és nagyatyjának Modrus- 
ról és Vinodolról szóló kiváltságlevelét János, Frigyes, Bertalan 

és Guido vegliai comesek számára megerősíti 398 

IV. 1251. ápr. 5. IV. Béla a Frangepánoknak Modrusra és Vinodolra 
vonatkozó kiváltságleveleit Guido vegliai comes fiai részére 
átírván megerősíti 402 

V. 1260. — IV. Béla adománylevele Zeng városáról, illetőleg Vinodol- 

ról és Zengről Frigyes és Bertalan vegliai comesek számára . 409 

VI. 1260. okt. 5. IV. Béla Frigyes és Bertalan vegliai comeseket a 

főurak sorába emeli 418 

VII. 1270. — V. István a IV. Béla Modrusról és Vinodolról szóló 
kiváltságlevelét Frigyes, Bertalan és Guido vegliai comesek és 
Guido fia János részére megerősíti 420 

VIII. 1275. — IV. László az atyjának a vegliai comesek örökös 
zengi podestaságról szóló oklevelét Guido fia János comes 
számára megerősíti 422 

IX. 1279. — IV. László az atyjának Modrusról és Vinodolról szóló 
kiváltságlevelét János, Lénárt, István és Duim vegliai comesek 
számára megerősíti 423 

X. 1289. jun. 11. IV. László király János és Lénárt vegliai come- 

seket összes birtokaikban, valamint a vegliai, zengi és korbáviai 
egyházak feletti kegyúri jogaikban megerősíti 425 



LXXV1 

Lap 

XI. 1364. — Nagy Lajos III. Endrének üresnek földjéről szóló ado- 
mánvlevelét Frangepán István számára átírja 428 

XII. 1375. jan. 10. Zsigmond király Kersztinát a lázadók fogságából 
Frangepán János által kiszabadított Mária királyné szabadulásá- 
nak hírével jött Vulkovics nemzetségbeli Frigyes fia Zankónak 
adományozza 430 

XIII. 1411. márczius 31. Miklós vegliai comes Zrínyi Pálnak meg- 
engedi, hogy uradalmában valamely jobbágytól magának egy 
lakóhelyet szerezhessen s a felett szabadon rendelkezhessék 432 

XIV. 1412. aug. 14. Frangepán Miklós dalmát- és horvátországi bán 

a pálosok számára Czirkveniczában kolostort alapít .... 433 

XV. 1412. nov. 1. Zsigmond elődeinek Vegliáról, továbbá Perviki 
és Plasnicza szigetekről s Almisszáról a vegliai comeseknek 
adott kiváltságlevelét Miklós comes számára megerősíti . . . 433 

XVI. 1433. aug. 10. Frangepán Bertalan Dminics Máténak az ozalji 
jobbágyok földhasználatát szabályozó levelét megerősítvén a 
jobbágyokat több szabadsággal ruházza fel 435 

XVII. 1481. nov. 21 előtt. Frangepán Márton dalmát-, horvát- és 
tótországi bán Jasztrebarszka város IV. Bélától és Mátyás 
királytól nyert kiváltságleveleit megerősíti 435 



OKLEVELEK 

1454—1527. 
HAMIS OKLEVELEK 

1209—1481. 



I. 

1454. márcz. 22. Bécsújhely. 

Frigyes császár parancsa Frangepán István krajnai kapitányhoz, hogy 
a krajnai steini polgárokat kiváltságaikban ne háborgassa. 

Regestája Lichnowsky, Geschichte des Hauses Habsburg VIII. köt. 
DXXVII 1. 

II. 
1454. ápr. 11. 

Frangepán Iván ajándékvalló levele, a Veglia szigetén Dubasnicza mellett 
levő szent András egyháznak ajándékozott grobniki jobbágyról. 

Regestája Surntin, Hrvatski spomenici I. köt. 201 1. (Monum. 
hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

III. 
1454. jun. 20. Veglia. 

Frangepán János levele Foscari Ferencz velenczei dogéhoz, melyben a 

megkötött béke felett örömét nyilvánítja s megköszöni, hogy a békébe 

őt is belefoglalta. 

A velenczei állami lltárban. 

Jesus. 

Serenissime princeps atque excellentissime domine, do- 
mine paterque mihi singularissime. Humillima filialique recom- 
mendatione premissa. 

Litteras serenitatis vestre, septima presentis datas 
vigesima eiusdem accepi mihi sane admodum gratissimas, 
pacis enim, qua nil in terris gratius, nil amabilius, nil etiam 
felicius nunciari potest, nuncie fuerunt et quidem iocundis- 
sime. Quod autem vestra serenitas veterem ut ait benevolen- 
tiam recolens, magis verő solita sua humanitate atque potius 
innata erga filium pietate inter suos me in dicta iam pace 

Frangepán- Oklevéltár II. 1 



ascripserit, non quas debeo, sed quas valeo gratias immensas 
habeo Christo Deo suplex persistens, ut hanc nobis perpetuam 
concedat. Litteris autem iam dictis hoc tantum respondeo, 
sive pacem habeat sive bella vestra serenitas gerat, quicquid 
de me facultateque mea statuerit, suo proprio iure statuet. 
Illudque tantum statútum érit, ita etenim me illi devovi, 
ut cum mini ipsi tum alio nemini ullam mei partém pre- 
servaverim. Vendicet igitur pro libito, sive ascribat, sive 
pignori tradat, sive etiam venundet me suum filium vestra 
pia serenitas, cum non ipse mei, sed vestri, quicquid sum 
iuris, existam, cui me veluti patri piissimo humillime com- 
mendo, quemque per cuncta secula felicissimum valere 
peropto. 
_i454 1 _ Ex vegla, 12. kalendas iulias 1454. 

jun.20. ° 

Eiusdem serenitatis 

servitor et nlius 

Johannes de Frangiapanibus, 

Vegle etc. dominus, Modrussie 

Senieque etc. comes. 

Serenissimo 1 principi atque excellentissimo dominó, 
dominó Francisco Foscari, Dei gratia inclito Venetiarum 
duci. patri dominoque meo singularissimo. 

Presentata die ultimo iunii 1454? 



IV. 
1454. jul. 2. Prága. 

V. László király adománylevele Frangepán Bertalan számára, a Knin vár- 
megyei Dool, Runczi, Novigrád és Tersacz falukról. 

Eredetije hártyán, alján papírral fedett pecsét töredékeivel az orsz. 
lltárban, MODL. 38534. (Frangipani-iratok nr. 61.) 

Commissio domini regis. 3 
Nos Ladislaus Dei gratia rex Hungarie, Bohemie, 
Dalmatie, Croatie etc, necnon Austrie et Stirie dux, ac 
marchio Moravie etc, memorie commendamus tenoré pre- 

1 Külczím. 

2 Följegyzés a hátán. 

3 A szövegtől eltérő Írással. 



sentium significantes quibus expedit universis, quod licet 
generálé regum sit officium liberalitatis sue donis unum- 
quemque prosequi subditorum, illos tamen maionbus alti- 
oribusque donis et clarioribus titulis regalis extollere debet 
munificentia, qui non solum generositate sanguinis, sed et 
uberioribus meritis excellentiora premia meruerunt 

Consideravimus itaque fidelitates et fidelium obsequio- 
rum gratissima merita fidelis nostri, spectabilis et magnifici 
Bartholomei de Frangapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse 
comitis, quibus ipse prout edocti sumus primum temporibus 
condam serenissimorum principum dominorum, Sigismundi 
romanorum imperatoris avi, ac Alberti similiter romanorum 
predictorumque regnorum nostrorum regum, genitoris no- 
strorum carissimorum felicium recordationum in nonnullis 
prescripti regni nostri Hungarie agendis et expeditionibus, 
sub locorum et temporum diversitate se variis fortune casi- 
bus fideliter et constanter submittendo, prefatis nostris pro- 
genitoribus ac ipsi regno nostro Hungarie, necnon sacre 
eius corone regié, et expost etiam nobis se gratum reddere 
studuit et acceptum. Pro quibus volentes sibi benivolen- 
tiam nostram ostendere favorosam, possessiones Dool, Rwn- 
czy, Nowgraad et Thersacz appellatas, in comitatu tininiensi 
regni nostri Croatie existentes, que condam Myhach de pre- 
fata Dool prefuisse, sed per defectum seminis eiusdem ad 
sacram regni nostri Hungarie coronam, consequenterque 
nostram maiestatem iuxta eiusdem regni laudabilem con- 
suetudinem devolute, nuncque apud manus eiusdem comitis 
Bartholomei existere perhibentur, simulcum cunctis earundem 
utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus 
cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, silvis, rubetis, virgultis, 
nemoribus, alpibus, montibus, vallibus, vineis vinearumque 
promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis aquarumque 
decursibus, ac molendinis et molendinorum locis, generali- 
ter verő quarumlibet utilitatum ac pertinentiarum earumdem 
integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, sub suis 
veris metis et antiquis, premissis sic stantibus, memorato 
comiti Bartholomeo, ipsiusque heredibus et posteritatibus 
universis dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, 

l* 



4 — 



donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter 
tenendas, possidendas pariter et habendas, salvo iure alieno, 
hamm nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante, 
quas in formám nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis 
in specie fuerint reportate. 

Dátum Prage, in festő visitationis beaté Marié virginis 
- 1454 -gloriose. anno Domini millesimo quadringentesimo quinqua- 
gesimo quarto, regnorum autem nostrorum anno Hungarie 
etc. quintodecimo, Bohemie verő primo. 

Commissio domini regis 
per consilium. 1 

V. 

1454. aug. 4. 

A velenczei államtanács Márton zengi comest a köztársaság kárára űzött 
hamis pénzveretéstől eltiltja. 



1454. 



aug. 4. 



Kiadása Ljubic, Listine X. köt. 39 1. (Monum. slav. merid. XXIÍ.) 

1454. 4. augusti 

VI. 

1454. 

Zsigmond osztrák herczeg levele Foscari Ferencz velenczei dogéhoz. 

Bejegyzés az innsbrucki helytart. lltárban, Schatz-archiv Rep. VI. 183. 

Ain notet, wie ertzhertzog Sigmond bemeltem hertzogen von 
Vénedig berürter spám Malcesina halben der dreyen fürgeslagnen 
obmann scilicet Forlif, Frangepan und Rongen hab er nit kunt- 
schafft, aber der hertzog sol aus des ertzhertzogen dreyen für- 
geslagnen obmann ainen erwelen, scilicet der bischof von Brichsen, 
gráf von Arch und herrn Jörgen von Lodron, die seyen un- 
partheyisch den sachen gelegen und der dritt der venediger diener. 



1 Az oklevél jobb oldalán a szöveg alatt, az első kanczelláriai 
följegyzés írójától. 



VII. 

1454. 
Foscari Ferencz dogé levele a virentinoi pásztorkunyhók tárgyában. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági lltárban, Schatz-archiv Rep. 
VI. 183. 

Bemelter herfzog bitt, die von Grymm von verrerer besche- 
digung der virentiner hirtenheusel auf Marcesina abtzuwennden 
und fürderlich zum compromiss zu greiffen. 



VIII. 
1455. máj. 3. Bécs. 

V. László király új adománylevele, a Frangepán Mártonnak adományozott 
Kosztajnicza és Lipócz várakról. 

Eredetije hártyán, aljára n3 r omott pecsét maradványaival a kismar- 
toni főlltárban, Repos. 42. H. 66. 

Regestája Vjestnik lírv. zent. arkiva 1905 évf. 175 1. 

Commissio domini regis. 1 
Nos Ladislaus Dei gratia Hungarie, Bohemie, Dalmatie, 
Croatie etc. rex, ac Austrie et Stirie dux, necnon marchio 
Moravie etc. memorie commendamus tenoré presentium 
signiflcantes quibus expedit universis, quod licet regale sit 
officium cunctorum fidelium suorum merita condignis 
retributionibus prosequi, eorumque animos favorabilibus 
accendere illectivis, meritorum tamen qualitate pensata 
munificentia regia illis liberalius se debet diftundere, qui 
maioribus virtutibus, amplioribusque obsequiorum laboribus 
excellentiora premia meruerunt. 

Consideravimus itaque fidelissima obsequiorum meri- 
ta fidelis nostri dilecti, spectabilis et magnifici Martini de 
Frangapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse comitis, quibus 



1 A szövegtől eltérő írással. 



ipse, uti edocti sumus, primum condam excellentissimorum 
principum, dive memorie dominorum Sigismundi romanorum 
imperatoris etc. avi, ac Alberti similiter romanorum, pre- 
scriptorumque regnorum nostrorum Hungarie etc. regum, 
patris nostrorum carissimorum, et tandem etiam nostris 
temporibus in nonnullis agendis rerbus et negotiis eorun- 
dem progenitorum nostrorum atque nostris, sub locorum 
et temporum varietate cum omni fidelitatis constantia, fer- 
ventisque animi zelo se eisdem progenitoribus nostris ac 
sacre corone prescripti regni nostri Hungarie et etiam nostre 
maiestati iuxta sue possibilitatis exigentiam reddidit valde 
gratum. Intuitu quorum volentes ipsum regio prosequi favo- 
re, castra Kozthennycza et Lypowecz vocata, in comitatu 
zagrabiensi existentia, cum omnibus villis et possessionibus 
ad eadem castra de iure spectantibus et pertinentibus, in 
quorum scilicet et quarum pacifico dominio prefatus comes 
Martinus a multis preteritis annis se perstitisse persistereque 
asserit etiam de presenti, item totum et omne ius nostrum 
regium, si quod in eisdem qualitercunque haberemus aut 
nostram ex quibuscunque causis, módis et rationibus con- 
cemeret maiestatem, necnon cum cunctis suis utilitatibus 
et pertinentiis quibuslibet, puta iuribus, iurisdicionibus, tribu- 
tis, terris arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascu- 
is, silvis, nemoribus, montibus, vallibus, vineis vinearum- 
que promomoriis, aquis, fluviis aquarumque decursibus, 
piscinis, piscaturis, molendinis et molendinorum locis, et 
generaliter quarumlibet utilitatum et pentinentiarum earum- 
dem integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad 
eadem castra rite et legitimé spectantibus et pertinere 
debentibus, sub suis veris metis et'antiquis, premissis sic- 
ut prefertur stantibus et se habentibus, memorato Martino 
comiti Segnie, suisque heredibus et posteritatibus universis 
nőve nostre donationis titulo dedimus, donavimus et contu- 
limus, immo damus, donamus et conferimus iure perpetuo 
et irrevocabiliter tenenda, possidenda pariter et habenda, 
salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et testimonio 
litterarum mediante, quas in formám nostri privilegii redigi 
faciemus, dum eedem nobis in specie fuerint reportate. 



— 7 — 

Dátum Wienne, in festő inventionis sancte crucis, 
anno Domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo m& . 3 
quinto, regnorum autem nostrorum anno Hungarie etc. 
quintodecimo, Bohemie verő secundo. 

Commissio domini regis, dominó 
comite referente.' 
Regestrata? 

IX. 

1455. máj. 3. Bécs. 

V. László király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy Frangepán 
Mártont Kosztajnicza és Lipócz várak birodalmába iktassa. 

A zágrábi káptalan 1455. szept. 7-én kelt iktató levelebői hátrább. 

Ladislaus Dei gratia Hungarie, Bohemie, Dalmatie, 
Croatie etc. rex, Austrieque et Stirie dux, necnon marchio 
Moravie etc, fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis 
salutem et gratiam. 

Cum nos pro fidelitatibus et fidelium servitiorum 
meritis fidelis nostri, spectabilis et magnifici Martini de 
Frangapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse comitis, quibus 
ipse uti edocti sumus primum condam excellentissimorum 
principum, dive memorie dominorum Sigismundi romanorum 
imperatoris etc. avi, ac Alberti similiter romanorum, pre- 
scriptorum regnorum nostrorum Hungarie etc. regum, patris 
nostrorum carissimorum, et tandem etiam nostris temporibus 
in nonnullis agendis rebus et negotiis eorumdem progeni- 
torum nostrorum, atque nostris sub locorum et temporum 
varietate cum omni fidelitatis constantia se eisdem progeni- 
toribus nostris ac sacre corone prescripti regni nostri 
Hungarie et etiam nostre maiestati iuxta sue possibilitatis 
exigentiam reddidit valde gratum, castra Kozthennycza et 
Lypowecz vocata, in comitatu zagrabiensi existentia, cum 
omnibus villis et possessionibus ad eadem castra de iure 
spectantibus et pertinentibus, in quorum scilicet et quarum 

1 Az oklevél homlokán olvasható királyi meghagyás írójától. 

2 Az oklevél hátán. 



pacifico dominio prefatus comes Martinus a multis preteri- 
tis annis se legitimé perstitisse persistereque asserit etiam 
de presenti, item totum et omne ius nostrum regium, si 
quod in eisdem qualitercunque haberemus, aut nostram 
ex quibusvis causis, módis et rationibus concerneret maie- 
statem, antefato Martino comiti Segnie, suisque heredibus et 
posteritatibus universis vigore aliarum litterarum nostrarum 
donationalium nőve nostre donationis titulo in perpetuum 
contulerimus, velimusque eundem in domínium eorundem 
per nostrum et vestrum homines legitimé facere introduci. 
Fidelitati igitur vestre firmiter precipiendo mandamus, 
quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedi- 
gnum, quo presente Stephanus aut Johannes filii Iwan de 
Brezovvycza sin Clemens Parvus de Mykchowcz, seu Johan- 
nes de Gyepew sívé Ladislaus de Pezerye aliis absentibus 
homo noster ad facies dictorum castrorum, ac villarum et 
possessionum ad eadem pertinentium, consequenterque iuris 
nostri regii in eisdem habiti, vicinis et commetaneis earun- 
dem universis inibi legitimé convocatis et presentibus, acce- 
dendo introducat prefatum comitem Martinum in domínium 
earundem et ipsius iuris nostri regii, statuatque eadem et 
idem eidem premisse nostre nőve donationis titulo eidem 
incumbenti perpetuo possidenda, si non fuerit contradictum, 
contradictores verő si qui fuerint, evocet eosdem contra 
annotatum Martinum comitem Segnie in presentiam báni vei 
vicebani regni nostri Sclavonie in sédem zagrabiensem 
ad terminum competentem, rationem contradictionis eorum 
reddituros. Et post hec huiusmodi possessionarie introdu- 
ctionis et statutionis seriem cum contradictorum et evocato- 
rum, si qui fuerint, vicinorumque et commetaneorum, qui 
premisse statutioni intererunt, possessionumque et villarum 
ac prediorum statuendorum nominibus et termino assignato 
eidem regni nostri Sclavonie bano vei vicebano suo modo 
rescribatis. 

Dátum Wienne, in festő inventionis sancte crucis, anno 

1455. ' ' 

"máj. 3. Domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo quinto, 
regnorum nostrorum anno Hungarie etc. quintodecimo, 
Bohemie verő secundo. 



— 9 — 
X. 

1455. aug. 20. 

Frangepán János a Bescha völgyi szent Kozma-Demjén monostort tartozé- 
kaival együtt a zengi pálosok Megváltó rendházának adományozza. 



Kiadása Farlati, Illyricum sacrum V. köt. 305 1. 

— — Dátum Vegle in sala nostra, di 
augusti anno Domini 1455-, indictione tertia. 



— — Dátum Vegle in sala nostra, die 20. mensis 1455 "„ 

ö aug. 20. 



XI. 
1455. szept. 7. 

A zágrábi káptalan Frangepán Mártont Kosztajnicza és Lipócz várak s ezek 
tartozékai, úgyszintén Jasztrebarszka város birtokába beiktatja. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
38535. (Frangipani-iratok nr. 62.) 

Capitulum ecclesie zagrabiensis, omnibus Christi fideli- 
bus tam presentibus quam futuris, presentium notitiam habitu- 
ris salutem in omnium Salvatore. 

Ad universorum notitiam harum serié volumus perve- 
nire, quod nos litteras serenissimi principis et domini, domini 
Ladislai Dei gratia Hungarie, Bohemie, Dalmatie, Croatie 
etc regis, Aüstrieque et Stirie ducis, necnon marchionis 
Moravie etc, domini nostri naturális introductorias et statu- 
torias, nobis preceptorie directas obedientia qua decuit 
recepimus in hec verba : Ladislaus Dei gratia Hungarie, 
Bohemie, Dalmatie, Croatie etc. rex — — stb., I. V. László 
király 1455. máj. 3-án kelt iktató parancsát elébb. — 

Unde nos mandatis ipsius domini nostri regis semper 
obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato Stephano 
filio Iwan de dicta Brezowycza, homine ipsius regié sereni- 
tatis nostrum hominem, videlicet honorabilem virum magi- 
strum Blasium de Nemes, socium et concanonicum nostrum 
ad premissa fldeliter peragenda nostro pro testimonio trans- 
misimus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi 
nobis uniformiter retulerunt, quod prefatus homo ipsius 
domini nostri regis, presente dicto nostro testimonio, die 



— 10 — 

aug.21. dominico in festő videlicet beati Bartholomei apostoli proxime 
preterito ad facies dictorum castrorum videlicet Kozthanewy- 
cza et Lyppowecz vocatorum, necnon villarum puta Inferior 
Wolawlya, Othok in Draganych, Golak, Werhaucz, Brebro- 
wecz, Zlavvethychy, Dragowandol et Rayssa nominatarum, 
necnon quarundam portionum possessionariarum in villis 
Toplicza, Drawzko, Dolyane, Bwkowecz, Razthoke, Belchy- 
chy, Dworyane, Prodnydol, Kwpeczdol, Wranovvdol, Réka, 
Prylep. Superior Wolawlya, Jwrgewchane, Lokosindol, 
Laskowczy, Thopolowecz, Porhach)', Jabulchno, Breznyk, 
Zenth Iwanecz, Desnychy, Maior Paulochane, Minor Pawlo- 
chane, Zdyhowo, Inferior Molwna appellatis, item oppidi 
Jaztrebarzka vocati et tributi in eodem exigi soliti et 
consueti, et per consequens pretacti iuris regii in eisdem 
habiti, aliarumque cunctarum utilitatum et pertinentiarum 
earundem, ad eadem spectantium et pertinentium, inibi 
legitimé convocatis vicinis et commetaneis eorundem uni- 
versis, quibusdam verő ex eisdem vicinis et commetaneis 
puta hvano Jacoplych dicto de Wolawlya, Mathia de Do- 
magowych, Fabiano de eadem, Georgio filio Farkasii de 
Ebres, Michaele filio Georgii Baxych de Prybych, Anto- 
nio Jwkowych de Peech, Nicolao Perchanych de Colechan, 
Simoné de Prybych, Bencze filio Anthonii de Draganych et 
Stephano de eadem inibi personaliter existentibus et presen- 
tibus, accedendo introduxisset memoratum comitem Martinum 
in domínium eorundem et ipsius iuris regii, statuissetque 
eadem et idem eidem premisse regié nőve donationis titulo 
eidem incumbenti perpetuo possidenda et habenda, ipsis 
itaque domini nostri regis et nostro hominibus inibi in 
faciebus earundem ac eiusdem congruis et legitimis diebus 
iuxta regni consuetudinem moram facientibus nullo penitus 
contradictore apparente, iuribus tamen nostris et decimis 
ecclesie nostre semper salvis remanentibus. 

ín cuius rei memóriám presentibus sigillum nostrum 
duximus appendendum. 

Dátum quintodecimo die diei introductionis et statu- 

1455. n 

szept. 7.tionis predictarum, anno Domini millesimo quadringentesimo 
quinquagesimo quinto supradicto. 



— 11 - 

XII. 
1455. szept. 18. 

A zágrábi káptalan előtt Debrentei Himfi Benedek fia László és rokonai 
Frangepán Mártont a Zágráb vármegyei Lipócz várnak s Komogojna és 
Kosztajnicza várkastélyoknak és ezek tartozékainak fölkérésétől tiltják. 

Eredetije papíron, hátára nyomott pecséttel a Batthyányi család 
körmendi lltárában, Miscell. Himfyana nr. 501. Fényképmásolata az orsz. 
lltárban, MODL. 38907. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus per presentes, quod Dominicus litteratus filius 
Petri similiter litterati de Werewcze, familiáris egregii Ladislai 
filii condam Benedicti filii Hym de Debrenthe, in eiusdem 
Ladislai de dicta Debrenthe domini sui, necnon Laurentii 
ac Emerici filiorum, Dorotheaque et Katherina vocatarum 
filiarum condam Blasii de dicta Debrenthe, item magnifici 
viri domini Johannis de Peren magistri thavarnicorum re- 
galium, preterea Oswaldi filii, necnon puellarum Katherina 
ac Dorothea vocatarum, filiarum condam Stephani Apay de 
Rassynakerezthwr, item nobilium domine Kathko vocate, 
consortis Georgii de Kawas, necnon Ladislai, Johannis, 
Arnoldi ac Ábrahám filiorum et puelle Kathko vocate, filie 
eiusdem Georgii de Kawas ex eadem domina Kathko pro- 
genitorum, insuper egregie et nobilis domine Elena vocate, 
filie prefati condam Benedicti filii Hym de iamdicta Deb- 
renthe, uxoris videlicet egregii Georgii de Papa ac Blasii 
filii et puelle Elena vocate, filie eiusdem Georgii de dicta 
Papa nominibus et in personis nostram personaliter veniens 
in presentiam, nobis per modum protestationis et inhibitionis 
significare curavit in hunc modum, quod prout ipsi Ladis- 
laus filius prefati condam Benedicti Hym de dicta Debrenthe, 
dominus videlicet ipsius Dominici et alii supradicti percepis- 
sent, spectabilis et magnificus dominus Martinus de Fran- 
gapan, Wegle, Segnie Modrusseque comes, nescitur quo 
motu ductus castrum Lyppowcz vocatum, necnon castella 
Komogoyna et Kozthannycza cum oppidis et villis, necnon 
cunctis utilitatibus ac pertinentiis eiusdem et eorundem 
universis, in comitatu videlicet zagrabiensi habitum et 



— 12 — 

existentia, ipsos protestantes omnis iuris titulo legitimé 
tangens et concernentia a serenissimo principe et dominó, 
dominó Ladislao Dei gratia Hungarie, Bohemie, Dalmatie, 
Croatie etc. rege, Austrieque et Stirie duce, necnon mar- 
chione Moravie etc., dominó nostro naturali nőve donationis 
titulo pro seipso, suisque heredibus et posteritatibus uni- 
versis impetrasset ac per hoc se in domínium eiusdem 
castri Lyppovvcz, necnon castellorum Komogoyna et Koz- 
thannycza vocatorum, oppidorumque ac aliarum utilitatum 
et pertinentiarum eiusdem et ipsorum statuifacere procuras- 
set in ipsorum protestantium preiudicium, iuriumque dero- 
gamen et dampnum valde magnum. 

Unde facta huiusmodi protestatione annotatus Do- 
minicus litteratus nominibus et in personis quorum supra 
prefatum dominum nostrum regem a donatione et collatio- 
ne, antefatum verő comitem Martinum de dicta Frangapan 
et alios quoslibet ab impetratione, occupatione, detentione, 
usurpatione, appropriatione, perpetuatione et sibipsis statui- 
factione, seque ipsos in domínium prescriptorum castri 
Lyppowcz, necnon castellorum Komogoyna et Kozthanny- 
cza vocatorum, oppidorumque et tenutarum eorundem intro- 
missione, usuumque fructuum et quarumlibet utilitatum 
eiusdem et eorundem perceptione seu percipifactione, factis 
vei fiendis, publice et manifeste prohibuit contradicendo et 
contradixit inhibendo coram nobis testimonio presentium 
mediante. 

Dátum feria quinta proxima post festum exaltationis 
1455 ; o -sancte crucis, anno Domini millesimo quadringentesimo 

szept 18. x " 

quinquagesimo quinto. 

XIII. 
1455. okt. 19. Nápoly. 

V. Alfonz nápolyi és aragoniai király levele Frangepán Jánoshoz, a 
Kalabriából szállítandó gabona iránt adott engedély tárgyában. 

Fényképmásolatról a barcelonai aragon lltárból, Reg. 2661. köt. 
105b 1. 

Rex etc. 
Spectabilis et magnifice comes, devote noster dilecte. 



13 



Accepimus nuper litteras vestras ac intelleximus, que- 
cumque nobis vestri parte explicare voluit nobilis Hugó 
de Ariostis familiáris et fidelis vester, quibus auditis gratias 
vobis agimus de optima vestri erga nos voluntate, simulque 
de oblationibus, quas nobis facitis. Fuerunt nimirum ille 
nobis grate admodum et iocunde, pro quibus obnoxios nos 
vobis esse fatemur, non dubitaturi ea pro vobis agere, que 
pro quovis nobis coniuncto merito agere deberemus. 

Extractiones frumenti, quas a nobis postulastis, pro- 
pter sterilitatem agrorum, qui hoc anno in Apulea fűit, non 
ex ipsa Apulea, sed ex Calabria faciendas a vobis conces- 
simus, sicuti idem Hugó de Ariostis, ubi ad vos redierit, 
vobis laté referet. 

Dátum in castello novo Neapolis, die xvrin. mensis okt- 19 
octobris, anno Domini mcccclv. 

Rex Alfonsus. 

Dominus rex mandavit mihi 
Arnaldo Fonolleda. 

Spectabili 1 et magnifico viro Johanni de Frangipanibus, 
Vegle totiusque insule dominó et comiti, devoto nostro 
dilecto. 

XIV. 
1455. okt. 28. Növi. 

Frangepán Márton elődeinek, főleg atyjának Miklós dalmát- és horvát- 
országi bánnak a pálosok czirkveniczai szűz Mária rendháza számára 
kelt kiváltságleveleit megerősíti. 

Eredetije délvidéki hártyán, aljára nyomott veres pecsét maradványai- 
val az orsz. lltárban, MODL. 38107. (Acta conv. czirkvenicz. nr. 9.) 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 82 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 204 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

Latin szövegének regestája a következő 1455. okt. 28. kelet alatt. 

Po letih gnih 1455., dan v Novom, m(i)s(e)ca ^ g 

okt(o)bra 28. dn. 



1 Külczím gyanánt a szöveg alá följegyezv 



— 14 — 

XV. 

1455. okt. 28. Növi. 

Frangepán Márton a czirkveniczai pálosokat az atyjától, Frangepán Miklós 
horvátországi bántól nyert szabadságaikban és birtokaikban megerősíti. 

Kiadása Farlati, Illyricum sacrum IV. köt. 103 1. Pasconi Clarus, 
Hist. progressus Mariani triumphi 21 1. 

Pasconi 1445. okt. 28. hibás dátummal közli. 

Az eredeti glagol oklevél regestája ugyanezen dátum alatt elébb. 

— — et superinde eis dedimus has litteras nostras 
okt°28. su k sigillo nostro anno 1455. datas in Növi, mensis oc- 

tobris 28. 

XVI. 

1456. máj. 16. Buda. 

V. László parancsa Frangepán Duim Borsod megyei főispánhoz és diós- 
győri várkapitányhoz, a ládi pálosoknak Szalántai László elleni panasza 

tárgyában. 

Eredetije papíron, aljára nyomott töredékes pecséttel az orsz. 
lltárban, MODL. 15070. (Acta conv. paulinorum de Lád, 7. 22.) 

Dátum Bude, in die festi penthecosten, anno 

145 ^ 6 Domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo sexto, re- 
gnorum autem nostrorum anno Hungarie etc. sextodeci- 
mo, Bohemie verő tertio. 

XVII. 
1456. máj. 16. Buda. 

V. László parancsa Frangepán Duim Borsod megyei főispánhoz és diós- 
győri várkapitányhoz, a ládi paulinusok keresztúri jobbágyainak jog- 
talan megadóztatása tárgyában. 

Eredetije papíron, aljára nyomott pecsét maradványaival az orsz. 
lltárban, MODL. 15071. (Acta conv. paul. de Lád, 7. 23.) 

Kivonatos kiadása Wenzel, Kritikai tanulmányok a Frangepán 
család történetéhez 48 1. 

— — Dátum Bude, in die festi penthecosten, anno 
máj ' 1 Q -Domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo sexto, re- 

gnorum autem nostrorum anno Hungarie etc. sextodeci- 
mo, Bohemie verő tertio. 



— 15 — 

XVIII. 
1456. máj. 18 Buda. 

V. László parancsa Frangepán Duim Borsod megyei főispánhoz és 

diósgyőri várkapitányhoz, a tarkányi karthauzi szerzetesek zsérczi és 

noszvaji erdeinek a kövesdi lakosok által való elpusztítása tárgyában. 

A leleszi convent Utárában, Acta anni 1756. 11. 

Kivonatos kiadása Wenzel, Kritikai tanulmányok 48 1. 

— — Dátum Bude, feria tertia proxima post festum 
penthecostes, anno Domini millesimo quadringentesimo quin- máj j 8 
quagesimo sexto — — 

XIX. 

1456. okt. 15. 

V. László nikolsburgi Lichtenstein Vilmos végrendeletét, mely szerint a 

hűbérben bírt Wilfleinsdorf várát nejének, Frangepán Miklós leányának 

Borbálának hagyományozta, megerősíti. 

Regestája Lichnowsky, Geschichte des Hauses Habsburg VIII. köt. 
DXXX 1. 

XX. 

1457. jun. 24. 

Schaunbergi Albrecht bécsi prépost és testvérei kötelezvénye, Frangepán 
Duimnak való tartozásukról. 

Eredetije hártyán, melyről a hártyaszalagokon lógó hét pecsét 
leszakadt, az orsz. lltárban, MODL. 15169. (Neoreg. a. 1700. 84.) 

Wir Albrecht von Gotes gnaden brobst allerheiligen 
tumbkirichen dacz sand Steffan zu Wienn vnd gráf ze 
Schawnberg, wir Pernnhart gráf ze Schawnberg landmar- 
schalh in Osterreich, wir Vlrich, Sigmund und Wolfgang 
ir brúder grafen daselbs ze Schawnberg, bekennen vnd 
tun kund offenlichen mit dem brif, das wir vnuerschaidenlich 
schuldig worden sein vnd gelten sulién dem wolgeboren 
vnsern lieben swager, hern Dogén grafen von Frangepon, 
zu Vegei, zu Modrusch, zu Zengk vnd haubtman zum 
Dyosgur vnd seinn érben zway tausent guter guldein vnger 
vnd ducaten, gerecht in gold vnd wag, oder ye für ainen 



16 



guldein souil gelts landeswerung, die dieczeit im lande 
Osterreich gib vnd géb ist, als der guldein dieczeit ganglich 
hat, die wir in ausrichtten vnd beczallen sulién vnd wellen 
hie zu Wienn in der stat auf sand Johanns tag ze suni- 
1458 - bennden, der da wirdet nach Kristi geburd im virczehen- 

jun. 24. ' ° 

hundertisten vnd achtvndfunfczigisten jaren schiristkunftigen 
oder in den nagsten vir tagén, vor oder hinnach, an verrer 
vercziehen getrewlich vnd vngeuerlich. 

Tun wir des nicht vnd in zalung fur die benanten 
tég verzugen, des sy zuschaden kömén, wie der schaden 
genant oder gehaissen möcht werden, kainer ausgenomen, 
den sy ir gewisser scheinbot, der den brif von iren wegen 
fürbringt, vngesworen an aid vnd an all ander bewerung 
mit slechten worten gesprechen mugen, denselben schaden 
zusambt dem haubtgut globen wir in an fürbot, clag vnd 
an alles berechten genczlichen ausczurichtten, ablegen vnd 
wider zukeren, an all ir mue, zerung vnd schéden. Sy 
sulién vnd mugen auch dann haubtgut vnd schaden habén, 
dacz vns vnd vnsern érben vnuerschaidenlich vnd auf allém 
vnsern gut, das wir habén in den lannden zu Osterreich 
vnd zu Steyr, oder wo wir das habén, wie das genant 
vnd wo das gelegen ist, nyndert noch nichts ausgenomen 
dauon in die lanndesfurssten, ir anwelt oder wer iren 
gewalt hat in den lannden, da vnser hab und guter gelegen 
sind, vmb haubtgut vnd all ir schéden genug tun vnd 
in derselben vnserr guter souil zu phannt inantwurtten vnd 
gewaltig machen sulién vnd mugen, souerr, dass sy umb 
haubtgut vnd schaden gancz ausgericht vnd beczallt werden. 

Wer auch den brif mit des benanten gráf Dogén 
oder seiner érben gutlichem willen innehat, vnd uns damit 
mont, dem oder den sein wir alles des schuldig vnd gebunden 
zu gelten vnd zu uolfüren. umb haubtgut vnd schaden 
alsuor geschriben stet, zugleicherweis als in selbs. 

Das ist alles unser guter will vnd wort, wir seinn 
lembtig oder tod. 

Vnd des zu vrkund gebén wir dem vorgenanten gráf 
Dogén vnsern lieben swager vnd seinn érben den brif 
besigelten mit vnser obgenanten hern Albrechts, hern 



1457. 



17 



Pemnharts, hern Vlrichs, Sigmunds vnd Wolfgangs gebrü- 
dem, grafen zu Schawnberg anhangunden insigeln. 

Zugeczeugnuss der sachen habén wir tleissig gebeten 
den wolgeborn vnsern lieben frevvnnd gráf Micheln des 
heiligen römischen reichs, burggrafen zu Maidburg vnd 
grafen zu Hardebg, vnd den edeln hern hern Jorgen von 
Puchaim, obristen drukseczen in Österreich, das sy ire 
insigel auch an den brif gehanngen habent, in vnd iren 
érben an schaden. 

Der brif ist gebén nach Kristi geburd virczehenhundert 
vnd in dem sybenundfünfczigistn jarn, an sand Johanns -^' 24 
tag ze sunibennden. 

XXI. 

1457. jul. 10. Modrus. 

Frangepán István a modrusi szent Márk temploma mellett levő keresztelő 

szent János egyházat fő- és mellékoltáraival s kegyúri jogával, továbbá 

egy modrusi udvarházat a hozzátartozó malommal s végűi Maglics és 

Piscsatki falukat Ostreherics Mártonnak adományozza. 

Kiadása Serbski Létopis 1841 évf. 1 1. Kukuljevic, Acta croatica 
83 1. Surmin. Hrvatski spom. I. köt. 206 1. (Monum. hist.-iurid. slav. 
merid. VI.) 

— — ■ Pisán v Modrusah, v nasem stolnom mestu po 

1457 

leteh bozih 1457., meseca ijulié dne 10. - ul 10 



XXII. 

1457. szept. 28. 

A zágrábi káptalan előtt Frangepán Márton és Bertalan Bakar vára iránt 
egyezségre lépnek. 

Eredetije hártyán, melyről a lila színű nyers selyem zsinóron lógó 
pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, MODL. 33988. (Neoreg. a. 1645. 11.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, notum facimus te- 
noré presentium significantes quibus expedit universis, quod 
cum nos ad instantem petitionem spectabilium et magni- 
ficorum dominorum Martini et Bartholomei de Franga- 
panibus, Wegle, Segnie et Modrusse etc. comitum ad nos 

Frangepán-Oklevéltár II. 2 



szept. 18. 



— 18 — 

factam, tum propter discrimina viarum, tum etiam quia 
ipsi domini Martinus et Bartholomeus comites, uti nobis 
dicitur, certis arduis factis et negotiis ipsorum expediendis 
prepediti főre, quorum occasione pretextuque ad nos com- 
mode personaliter venire nequirent, duos ex nobis videlicet 
honorabiles viros, dominos Matheum de Kelked et Blasium 
de Nemes, socios et concanonicos nostros circa eosdem do- 
minos comites ad infrascriptam fassionem per ipsos coram 
eisdem faciendam legitimé destinassemus, tandem iidem ex- 
inde ad nos reversi et per nos diligenter requisiti fuissent 
nobis uniformiter retulerunt eomodo, quod ipsis dominis 
Martino et Bartholomeo comitibus die dominico proximo an- 
te festum beati Mathei apostoli et euangeliste proxime pre- 
teritum in possessione Inferior Wolawlya vocate existen- 
tibus, coram eisdem dominis sociis et concanonicis nostris 
dixissent, confessique ministeriis vive vocis eorum extitissent 
in hunc modum, quod licet inter ipsos dominos comites 
ratione et pretextu castri Bakor vocati, alias l per annotatum 
dominum Martinum comitem condam spectabili et magnifico 
Nicolao de dicta Frangapanibus, similiter Wegle, Segnie et 
Modrusse comiti, patri prefati Bartholomei comitis pro tribus 
millibus florenorum auri impignoratum fuisset, ac per ipsum 
dominum comitem Martinum ab eisdem Nicolao et Bartho- 
lomeo filio eiusdem comitibus occupatum ac receptum, et 
hucusque occupative tentum extitisset, necnon ratione et 
pretextu perceptionis proventuum eiusdem castri, ac dam- 
pnorum fatigarumque et expensarum in prosecutione ipsius 
castri Bakor, per eosdem condam Nicolaum et Bartholome- 
um comites mille ac ducentorum florenorum auri factarum 
lis et questionis matéria partes inter easdem diutius mota 
fuisset et exorta, tamen quia annotati domini Martinus 
et Bartholomeus comites coram eisdem sociis et con- 
canonicis nostris ratione predicti castri Bakor ac solutione 
prescriptorum quatuor millium et ducentorum florenorum 
auri, uti nobis iidem socii et concanonici nostri retulissent, 
concordassent ac ad talem et talismodi pacis devenissent 

1 quod helyesebben. 



19 



unionem, quod prenominatus dominus Martinus comes in 
sortem redemptionis prescripti castri Bakor et suarum per- 
tinentiarum nniversas et quaslibet possessiones seu portiones 
suas possessionarias deultra fluvium Kolpa vocatum, videlicet 
Dreseryewcz, Slopno, Horwathynawecz, Inferior Ergawecz 
ac Pyschethky, item ex ista parte predicti fluminis Kolpa 
vocati castellum Dreseryewcz vocatum ac possessiones si- 
militer Dreseryewcz et Werhowczy appellatas, in comitatu 
zagrabiensi existentes et habitas cum cunctis earundem 
possessionum seu portionum possessionariarum et castelli 
predicti utilitatibus, puta iobagionibus, sessionibus iobagio- 
nalibus, necnon terris arabilibus cultis et incultis, silvis, 
pratis, fenetis, nemoribus, pascuis, aquis, fluviis, piscinis, 
piscaturis, molendinis molendinorumque locis, montibus, valli- 
bus, collibus, vineis vinearumque terragiis seu promontoriis 

et generaliter quarumlibet utilitatum 1 fructuositati- 

bus . . .- vocabulo vocitatis. ad easdem de iure 

spectantibus et pertinere debentibus. 3 

[de] dicta Frangapanibus pro duobus millibus ac trecentis 

ílorenorum auri, sicut premittitur in s 4 

in perpetuum dedisset, tradidisset et assignasset, immo uti 

iidem socii et concanonici nostri 5 comes dedit, 

tradidit et assignavit coram eisdem per eundem Bartholo- 

meum comitem, ipsiusque heredes et posteritates 

irrevocabiliter tenendas, possidendas pariter et habendas. 

Insuper annotatus dominus Martinus comes universas 
litteras et litteralia [instrumenta] . . 7 prescriptarum posses- 
sionum seu portionum possessionariarum et castelli predicti 
tangentes et concernentia, erga rianus eiusdem habitas et 
existentia coram eisdem sociis et concanonicis nostris ei- 
dem comiti Bartholomeo dedisset et assignasset. Ubi autem 

1 35 mm. olvashatatlan. 

* 65 mm. olvashatatlan. 

8 155 mm. kiszakadva és olvashatatlan. 

* 135 mm. kiszakadva és olvashatatlan. 

5 85 mm. olvashatatlan 

6 55 mm. olvashatatlan. 

7 20 mm. olvashatatlan. 



— 20 — 

aliquas litteras prenominatus comes Martinus super pre- 
missis possessionibus et castello prenotato sonantes habe- 
ret, et easdem ipsi comiti Bartholomeo dare non posset vei 
recusaret, extunc illas vanas, cassas, frivolas ac mortuas, 
immo intra et extra iudicium exhibitoribus earundem noci- 
turas reliquisset et commisisset. 

Assumpsisset nichilominus prenotatus dominus comes 
Martinus eundem Bartholomeum comitem, et suos heredes 
in pacifico dominio prescriptarum possessionum et portionum 
possessionariarum, et castelli prenotati contra quosvis illegi- 
timos impetitores, ac causidicos et actores propriis suis labo- 
ribus et expensis tueri, protegere et defensare. 

Pro residuis verő mille ac noningentis florenorum auri 
sepefatus dominus comes Martinus quasdam possessiones 
seu portiones suas possessionarias, Belgrád et Kothor nun- 
cupatas, in districtu Vinydoly habitas et existentes coram eis- 
dem sociis et concanonicis nostris, uti ipsi nobis retulerunt, 
in sortem prescripte redemptionis ipsius castri Bakor, necnon 
proventuum eiusdem castri per eundem comitem Martinum 
perceptorum, ac etiam expensarum et fatigarum, per anno- 
tatos Nicolaum et Bartholomeum comites factarum, annotato 
comiti Bartholomeo et suis heredibus vigore aliarum litte- 
rarum nostrarum superinde confectarum, usque tempus 
redemptionis earundem impignorasset. Prenominatus verő 
dominus comes Bartholomeus annotatum dominum comitem 
Martinum super universis dampnis, nocumentis et aliis 
quibusvis malorum generibus per eundem comitem Mar- 
tinum suosque predecessores eisdem Nicolao ac Bartho- 
lomeo comitibus quomodocunque et qualitercunque ratione 
predicti castri Bakor vocati hucusque illatis et irrogatis, 
necnon ratione solutionis et satisfactionis premissorum 
quatuor millium et ducentorum florenorum auri quitum, pa- 
cificum et módis omnibus absolutum reddidisset. Universas 
quoque litteras tam ipsius comitis Martini obligatorias ac 
etiam regias et alias quascunque, sub quacunque forma 
verborum, coram quocunque iudice et iustitiario ratione 
occupationis ac perceptionis fructuum dicti castri Bakor 
et suarum pertinentiarum, ac expensarum et fatigarum 



— 21 — 

ratione previa exinde secutarum contra ipsum dominum 
comitem Martinum confectas et emanatas idein comes 
Bartholomeus coram eisdem sociis et concanonicis nostris, 
prout ipsi socii et concanonici nostri nobis retulerunt, ipso 
dominó Martino comiti dedisset et assignasset. Ubi autem 
annotatus Bartholomeus comes aliquas litteras in facto 
predicti castri Bakor vocati sonantes haberet, easdemque 
prenominato Martino comiti dare non posset, vei forte de- 
negaret, extunc tales litteras vanas, cassas, frivolas, mor- 
tuas et viribus carituras, immo intra et extra iudicium ea- 
rum exhibitoribus nocituras reliquisset, immo coram pre- 
nominatis dominis sociis et concanonicis nostris, uti nobis 
retulerunt, reddidit, reliquit et commisit harum nostrarum 
sigilli nostri appensione communitarum vigore et testimonio 
litterarum mediante, decimis nostris et ecclesie nostre semper sze °| "^ 
salvis remanentibus. 

Dátum feria quarta proxima ante festum beati Michae- 
lis archangeli, anno Domini millesimo quadringentesimo 
quinquagesimo septimo. 

XXIII. 
1457. okt. 20. Modrus. 

Frangepán István levele Sforza Ferencz milanói herczeghez, a magyar- és 
németországi hírekkel hozzáküldött Dénes fia Miklós követsége tárgyában. 

A milanói állami lltárban, Acta extera. 

Stephanus de Frangipanibus Segne, Vegle atque Mo- 
drusie comes, illustrissimo duci Mediolani Francisco Sfor- 
tie, comiti Papié excellentissimo salutem dicit. 

Quoniam serenissime dux omnes homines natura 
scire desiderant, presertim quos inclita rei militaris industria 
delectat ut te, dive princeps, rerum varietatem atque flu- 
ctuationem scire gliscunt, maximé quum nichil sit in hac 
terrestri vita rerum varietate delectabilius, nichil quod magis 
hominum mentes alliciat casuum novitate atque dissimilitu- 
dine, coegit nos amicitie nostre vinculum atque potestas, 
ut serenitati tue nobilem virum Nicholaum Dionyskf, civem 
nostrum destinaremus, ut quas habemus et Ungarie et Ger- 







— 22 — 

manie novitates, per ipsum a nobis edoceretur, atque ut 
facile intelligi posset, illustrissime dominationis tue memóriám 
semper apud nos esse. et si locorum non parva distantia, 
que plerumque sólet amicitias obumbrare, intercedat. 

Quapropter volumus, quod quecunque nostro nomine 
referet, ipsi Nicholao serenitas tua ad plénum credat, gratum 
nempe hoc fuerit nobis, gratissimum verő, si intelligemus 
quicque fecisse, quod serenitati tue placeat. Idem érit, si 
ipsa aliquando nos requiret in hiis, que non sine magnó 
incommodo nostro facere poterimus. 

Vale et valeant, qui te valere desiderant, iterumque vale. 
okt 20 Modrusie, 12. kalendas novembris 1457. 

Serenissimo 1 duci Mediolani ac illustrissimo comiti 
Papié, Francischo Sfortie, dominó amico suo colendissimo 
dentur. 

XXIV. 

1457. nov. 16. Modrus. 

Frangepán István kiváltságlevele szolgája Grobniczai Zsigmond számára, 
grobniczai házának adómentességéről. 

Kiadása Surmin, Hrvatski spomenici I. köt. 211 1. (Monum. hist.- 
iurid. slav. merid. VI.) 

— — Pisán u Modrusah, po letah bozih 1457., miseca 
1457 ' novembra dni 16. 

nov. 16. 

XXV. 

1458. márcz. 30. Veglia. 

Frangepán János levele Sforza Ferencz milanói herczeghez, az állítólag 
Vegliában kirabolt Gotsalvis Gábor javainak visszaadása tárgyában. 

A milanói állami lltárban, Acta extera. 

Illustrissime princeps, magnifice dux ac páter aman- 
tissime. 

His diebus per quendam Jacobum magnificentie ves- 
tre nuncium litteras vestras acoepimus, seriem Gabrielis de 

1 Külczím. 



— 23 — 

Gotsalvis preferentes, quem quia ob demerita sua rebus et 
vita privare intenditis, has quoque facultates, quibus se 
spoliatum in nostro dominio asserit, per nos restitui poposcit 
dominatio vestra prefato nuncio ad hoc misso. Nos verő, 
tum iure equitatis, tum maiorum vestrorum erga nos fami- 
liaritate, tum denique caritatis vinculo astricti, quo parenti 
nostro illustrissimo ducali dominio venetorum colligamini, 
omni officio ac diligentia vobis morém gerere optamus. 
Id autem, quod de rebus Gabrielis iamdicta dominatio vestra 
requirit, nos in presentiarum efficere non posse satis dole- 
mus. Molestissime verő tulimus, tum per nuncium ipsum 
etiam nobis scelus impingeretur, quasi scitu aut iussu nostro, 
quod absit, dictus Gábriel fuerit spoliatus ; porro et si 
dictos malefactores per antea nostre curie obsequutos fuisse 
fateamur, post tamen compertum facinus a corde et curia 
nostra penitus removentes, illico milites nostros ad eos 
capiendos atque puniendos transmisimus. Ilii verő capitis 
sui periculum metuentes fines nostros exierunt ac füge 
presidium assumpserunt, atque hoc ipso a nostro consortio 
et benivolentia se ipsos fecerunt penitus alienos, quemad- 
modum hec ipsa ore proprio nuncio inclite dominationis 
vestre intimare curavimus, supplicantes attente, si quid 
forte hiis adversum ad aures dominationis vestre pervenerit, 
velud falsa et ab omni veritate remota respuere placeat. 
Nos enim viceversa ob culmen honoris magnifice domina- 
tionis vestre nostra offerre non dubitamus. Ea verő, que 
apud .... subditos debitores dicti Gabrielis comperta sünt, 
illico restitui fecimus nuncio memorato. 

1458. 

Ex Vegla, 30. martii 1458. márcz . 30. 

Johannes de Frangapanibus, 
Vegle, Segne, Alodrusse etc. comes, 
totiusque insule dominus naturális. 

Illustrissimo 1 principi ac excellenti dominó, dominó 
Francisco Sfortia, inclito duci Mediolani etc. patri et maiori 
semper honorando. 



Külczím. 



24 — 



XXVI. 



1458. jun. 22. Veglia. 

Frangepán János levele a milanói herczeghez, melyben a magyarországi 
eseményekről tudósítja. 

A milanói államlevéltárban, Acta extera. 

Serenissime princeps atque excellentissime domine, 
domine ac páter nobis singularissime, humili filliali recom- 
mendatione premissa. 

Quantunque la serenitá vostra sia molto piú copiosa 
d'ogni novella degna che, noy tamen per faré il debito 
nostro verso essa serenitá vostra, notifico a la prefata 
serenitá vostra havere per uno nostro servitore, si come 
credemo sapia la signoria vostra, lo turco essere venuto 
in Servia con maximo exercito, e li tolse gran numero de 
zente et alora lo governadore si trovo essere in una terra 
chiamata Smiderouo, é uscito fora fo a le mane con el 
turco et haveno grandissimo dampno si una parte come 
l'altra, et sentimo che lo turco 8 é tirato et tornato indrieto 
circa miglia cinquanta. 

El re novello con la madre si trova a Buda et fo 
ditto, ch'el governador suo bárba devenir a la soa pre- 
sentia a Buda. Lo re si ha pacificato con el grandé conte 
et con li altri signori, li quali foreno participi de la morte 
de suo fratello, unde el grandé conte et certi altri signori 
non si fidano de comparir a la soa presentia, tamen el 
prefato grandé conte ha mandato suo figliolo a la presen- 
tia de esso re. El re si voreve coronar et li baroni d'Ungaria 
vorreano, si coronasse con la corona de san Steffano olim 
re d'Ungaria, et luy non vole, perché intende et vole esser 
coronato con la. corona, la qual ha el imperador, et lo 
imperador non la vorreve dare et non obstante le requisi- 
tione fatte, vole iterum instar et richiedere la soa maestá 
li la dia, et si pur recuserá de darla, intende de mandare 
Pam Jam et altri signori verso Cille et Gradazo a guerregiar 
quelle parte, et insuper intende de andare in persona, over 



— 25 — 

de mandare suo bárba verso Viena et Terra Nova a dampna- 
zar et guérregiar quelle parte, per fin tanto havrá soa 
intentione de essa corona. 

Insuper intendő, lo imperadore haver fatto pace con 
el fratello et con lo bárba dúca Sigismondo et dicesse, 
hano dispartito le intrade de Viena in tre parte, a caduno 
de loro lo terzo et hogniuno di lor pö stare dentro et 
spendere del suo et la terra debia esser governata et recta, 
si come ab antiquo é stato per li citadini. 

Pam Ischia é rotto da le gente del re d'Ungaria, el 
quale faceva guerra ad esso re et é fugito in uno suo 
castello, e fo ditto, chel governador de Boemia soxero del 
re demenare in persona, o mandare per altri a Buda la 
soa figliola sposa de esso re. 

Altro per ahora di novo non havemo, ma aspectamo 
uno nostro messo mandato a Buda al nostro parente mon- 
signor cardinale et arciveschuo de Strigonia, legato apposto- 
lico. Quello havremo degno, de tutto ne daremo aviso álla 
signoria vostra. 

Ulterius quisti nostri fratelli conte Martino é andato in 
Ungaria, et de possa la soa partita sey giorni ando suso anche 
conte Steffano. nostro fratello et anche li altri nostri fratelli. 

Ma intendemo, che alcuni de loro de di in di s'aspectano. 

Del banado de Crovatia non si sa ancora, a chi é 
determinato, unde conte Griguor de Corbauia in persona 
é andato suxo. 

A ricomandome mi et lo stato mio a la prefáta signoria 
vostra, la quale Idio superno acrescha et conservi per 
infinita tempóra in stato prospero et felice, ámen. 

Ex Vegla, die xxn. iunii 1458. ^|_ 

° ' jun. 22. 

Insuper intendemo, che pacificandose lo re con lo 
imperador et podendo havere la corona, andará esso re 
contra turchi. 

Eiusdem serenitatis vestre 

cordialissimus filius et servitor 

Johannes de Frangipanibus. 

Vegle et insule dominus, Segne 

Modraciique comes. 



— 26 



XXVII. 



1458. szept. 2. 

A zágrábi káptalan tiltakozó levele, az atyja birtokainak elosztásakor neki 
jutott Czetin és Erminj várakkal elégedetlen, sőt Kersztinának elidegení- 
tésével meg is károsított Frangepán György számára. 

Eredetije vízfoltos papíron, hátán töredékes pecséttel a kismartoni 
főlltárban, Repos. 42. H. 67. 

Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1905 évf. 175 1. 

Xos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus per presentes, quod Stepko Myroyewych de Wlkxych 
et Xicolaus Kemenych de Grabrownyk, homines ac familia- 
res spectabilis et magnifici Georgii Groff de Frangapanibus, 
Wegle, Segnie et Modrusse comitis, nomine et in persona 
eiusdem Georgii Groff domini ipsorum nostram personaliter 
venientes in presentiam, nobis per modum protestationis et 
inhibitionis significare curaverunt in hunc modum, quo- 
modo similiter spectabiles et magnifici viri domini Stepha- 
nus, Dwymus, Martinus, Sigismundus, Iwan, necnon con- 
dam Mycula et Bartholomeus de dicta Frangapanibus, 
Wegle, Segnie et Modrusse comites, patrui videlicet anno- 
tati Georgii Groff, nescitur quo motu ducti post mortem 
seu decessum similiter spectabilis et magnifici viri Hans 
báni, patris videlicet eiusdem Georgii Groff, rectam et 
equalem portionem de dominiis, castris, possessionibus, 
tenutis et portionibus possessionariis, hereditariis ac acqui- 
siticiis, necnon rebus et bonis eidem Georgio Groff ab 
eisdem iuridice cedere et provenire debentem extradare et 
assignare recusassent, recusarentque depresenti, sed solum 
in aliqualem ipsius Georgii Groff, non tamen rectam sortem 
et portionem castra Chethyn in comitatu zagrabiensi cum 
ipsius pertinentiis et Érmen in disctrictu de Lapacz as- 
signassent. 

Et quia prout ipse Georgius Groff percepisset, prefati 
Stephanus, Dwymus, Martinus, Sigismundus, Iwan ac con- 
dam Mycula et Bartholomeus comites, patrui videlicet an- 
notati Georgii Groff quodam colore adinvento possessionem 



— 27 — 

Kerzthyna vocatam cum suis pertinentiis, in tenutis eius- 
dem castri Chethyn vocati cum suis pertinentiis, Georgio 
et Farcasio, filiis condam Sank de Lupis mediantibus certis 
litteris ipsorum superinde confectis, uti dicitur, et emanatis 
dedissent, donassentque et ascripsissent, ipso tamen Ge- 
orgio Groff puero in tenera etate constituto, qui tempore in 
premisso nullipiam hominum iuxta huius regni consuetu- 
dinem aliquam facere potuisset fassionem, iidem domini co- 
mites eundem Georgium Groff ipsi donationi, ascriptioni- 
que premisse possessionis Kerzthyna vocate, per eosdem 
ipsis Georgio et Farcasio, filiis Sanko facte vi et compul- 
sive consentire et sigillum eiusdem penes sigilla ipsorum 
premissis litteris ipsorum imprimi seu appendi fecissent in 
preiudicium eiusdem Georgii Groff, iurisque derogamen et 
dampnum manifestum. 

Unde facta huiusmodi protestatione memorati Stephko 
Myroyewych et Nicolaus Kemenych nomine et in persona 
annotati Georgii Groff, domini videlicet ipsorum antelatos 
dominos Stephanum, Dwymum, Martinum, Sigismundum 
ac Iwan, ac condam Myculam et Bartholemeum comites, 
necnon Bartholo[meum] annotati condam Mycule, ac Hans 
et Myculam annotati condam Bartholomei comitum filios, 
ipsorumque heredes et posteritates universos ab huiusmodi 
ascriptione,donatione,collationeque et perpetuatione prescripte 
possessionis Kerzthyna vocate et suarum pertinentiarum, 
ipsum Georgium Groff, uti dicitur, certo iuris titulo tangentis 
et concernentis, prefatos verő Georgium ac Farcasium, filios 
Sanko, ipsorumque heredes et alios quoslibet homines ab 
occupatione,detentione,usurpatione, appropriatione, perpetua- 
tione et sibipsis statuifactione, seque ipsos quovis que- 
sito colore in domínium eiusdem intromissione, usuumque 
fructuum et quarumlibet utilitatum et pertinentiarum eiusdem 
perceptione vei percipifactione, factis vei fiendis, publice 
et manifeste prohibuerunt contradicendo et contradixerunt 
inhibendo coram nobis testimonio presentium mediante. 

Dátum sabbato, in festő videlicet depositionis beati 
Emerici ducis, anno Domini millesimo quadringentesimo- ze 
quinquagesimo octavo. 



145S. 



2X 



XXVIII. 
1458. szept. 4. 

Frangcpán István, Duim, Márton, Zsigmond, a Bertalan özvegye Erzsébet 

és fiai Angelo és Miklós, továbbá Frangepán György és Bertalan Zeng 

város régi jogszabályait és törvényeit megerősítik. 

Regestája Vjestnik hrv. zeni. arkiva 1899 évf. 141 1. 

— — Segnie, die quarta mensis septembris — — 



1458. 
szept 4. 



XXIX. 
1458. szept. 5. 

Frangepán Márton szolgáját Ricsanin Jurisát, Tersácz vára alatt Jezsics 
Ivántól vásárolt malma után járó mindennemű szolgálmány alól fölmenti. 

Eredetije délvidéki hártyán, zöld nyers selyem zsinóron lógó töredé- 
kes nagy veres pecséttel és XVI. századi másolatban papiron az orsz. 
lltárban, MODL. 37108. (Acta conv. czirkvenic. nr. 10.) 

A töredékes pecsétből csak a körirat kis része s a sisakdíszül 
szolgáló sasszárny maradt meg. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 85 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 214 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

1458. p letih bozih 1458., sektebra d(a)n 5. 1 

szept. 5. 



XXX. 

1458. decz. 22. Szluin. 

Frangepán Duim és felesége Borbála asszony szerződése Czendgraff 
Pállal, ennek szluini kapitánysága tárgyában. 

Eredetije hártyán, melyről a három hártyaszalagon lógó pecsét 
közül kettő leszakadt, a herczeg Auersperg család auerspergi lltárában. 

Wir graff Doym von Frangepán, zu Vegei, zu Czenng 
vnd zu Modrusch etc. graue vnd wir fraw Barbara sein 
eliche gemahel, wekennen fur vns vnd all vnser érben, das 
wir an gesehen habén solch getrew dinst, so vns der edel 

1 okt. 15., a másolat napi dátuma. 



— 29 — 

Paul Czendgraff getan hat vnJ noch fur an gern tuen wil, 
darum wir im auf sein ains lebtag vnd nit verrer wegnadet 
vnd verschriben habén, das er vnser purggraff yczo vnd 
hinfuran sein sol vnsers gsloss vnd der herschafft daselb 
zum Slun. Vnd darzu hab wir im verschriben mit vnserm 
willen wissenlich mit dem wrief allé nucz vnd ranndt halbe, 
so zu dem wenantten vnserm gsloss gehort, es sey in 
wein, in gedrayd, in gélt von der mawt oder von andern 
dingen, \vy dann dy nucz genandt sind, hin dan geseczt, 
ob wir ycht stewr oder ansleg auf dy vnsern tuen wurden, 
darinn sol im nichcz zu sten, sunder im sol auch zusten 
das paw halbs dy sadt auf dem veid, so man zu dem 
gsloss pawedt, zu solcher sadt er auch halben sam gebén 
sol vnd wir den andern halben tail. 

Wir sulién auch das wenantt paw an sein muee mit 
vnsern volkch pawen lassen vnd dy selben sadt auf dem 
veid mit der garbm taillen ; er sol auch habén all vall so 
im gericht geuallen an allayn, was dy vnsern vellig werden, 
dy sol er gütiklich haltén als wir im des vertrawen. 

Wir sulién im auch ein haws in der stat gebén, da- 
rinne er syczen sol, vnd wenn wir oder vnser gemáhel 
hie zum Slun nit sein, so sol er in dem gsloss persondlich 
selbs sein vnd das mit andern den vnsern trewlich wer- 
waren, vnd wenn wir dann widerum komén, so sol er 
wider in sein haws als vor. 

Er sol vns auch mit dem gsloss zu allén vnsern 
noturfften getrew vnd gewartig sein als ain getrewer dyener 
seiner herschafft des schuldig ist. 

Er sol auch in das wenantt gsloss an vnsern willen 
nymand auf nemen. 

Vnd das im alsó dy gegenburtig stat vnd vnczubro- 
chen weleib, das gelob wir im pey vnsern gütten ern vnd 
trewn. 

Zu vrkundt der warhayt gebén wir im den wrief 
mit vnserm aygen anhangunden insigel, vnd zu merer 
geczewgnuss der obgeschriben sachen so habén wir ge- 
petten den wolgeboren vnsern lieben wruder graff Mertein 
von Frangepan etc, das er durch vnser vleyssigen ped 



— 30 — 

vvillen sein selbs insigel zusambt vnserm insigel an den 
gegenburtigen wrieff auch an gehangen hat, im vnd seinen 
érben an schaden. 

Vnder dy czway insigel wir vns offt genantter graff 
Doym von Franpepan etc. vnd wir fraw Warbara sein eliche 
gemáhel, vnd all vnser érben verpinden mit vnsern trewen 
alles das war vnd stát zu haltén, das an dem gegenburtigen 
wrief geschriben stet, der gégében ist zum Slun in Kraba- 
ten, do mon czalt von Cristy vnsers lieben Herren gepurdt 
8 ' -1458., am freytag vor dem heiligen Chrisstag. 



decz. 22. 



XXXI. 

1458. decz. 24. Szeged. 

Mátyás király tiltó parancsa Frangepán Istvánhoz és rokonaihoz, a családi 

birtokosztáskor megrövidített, sőt Kersztina nevű birtokának tudtán kivül 

való elidegenítésével meg is károsított Frangepán György részére. 

Eredetije papíron, alján töredékes pecséttel a kismartoni főlltárban, 
Repos. 42. H. 68. 

Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1905 évf. 175 1. 

Commissio propria domini regis. 1 
Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie etc., 
fidelibus nostris spectabilibus et magnificis Stephano, Dwym, 
Martino, Sigismundo et Bartholomeo Groff de Frangapanibus, 
Segnie, Wegle et Modrusse comitibus salutem et gratiam. 
Gravem querelam in persona spectabilis et magnifici 
Georgii similiter Groff de eadem Frangapanibus, similiter 
comitis Segnie, Wegle et Modrusse, fratris vestri iunioris 
nostre allatam maiestati admodum accepimus displicenter, 
quomodo vos tempore, quo idem in etate iuvenili fuisset 
constitutus, possessiones, castra, castella, civitates et oppida, 
ac iura possessionaria vos et ipsum equaliter concernentes 
iuxta vestram voluntatem divisissetis ac vobismet ipsis in 
omnibus castris, castellis, civitatibus, oppidis, villis et posses- 
sionibus meliorem et maiorem portionem recepissetis, sibique 

A szövegtől eltérő írással. 



— 31 — 

equalem portionéin extradare noluissetis; et quod maius 
est, quandam possessionem suam Kerzthyna vocatam, sub cas- 
tro suo Czethyn existentem cuidam Georgio Sangovvych, ves- 
tro familiari litteris vestris mediantibus tradidissetis, et exco- 
gitata quadam vestra sapientia sigillum ipsius exponen- 
tis absque scitu, voluntate et consensu ipsius exponentis 
penes sigilla vestra apponi et imprimi fecissetis, nuncque 
ipse Georgius exponens recta sua portioné per vos, ut 
prefertur, orbatus per vos ac eundem Georgium familiarem 
vestrum permaxime ratione dicte possessionis sue mole- 
staretur et turbaretur in sui iuris preiudicium atque dampnum. 

Unde cum nos sicuti neminem regnicolarum nostro- 
rum, sic nonminus ipsum exponentem suis iustis iuribus 
sic indebite et minusiuste destitui volumus et dampnificari, 
quapropter fidelitati vestre et cuiuslibet 1 vestrum coniunctim 
et divisim districtissime committimus, quatenus receptis pre- 
sentibus a modo et tamdiu, donec antefato exponenti in 
pretactis castris. castellis, civitatibus, oppidis et villis per 
vos condigna amministrabitur portio, per antedictum Geor- 
gium familiarem vestrum in dicta possessione Kerzthyna 
impedire et dampnificare, seu quovismodo molestare per- 
mittatis et nec pariter vos aliquas iniurias, dampna et 
nocumenta eidem irrogare presumatis, nec sitis ausi modo 
aliquali, cum nos eundem simulcum universis suis iuribus 
possessionariis et castris in nostram protectionem et tutelam 
recepimus speciales, volumusque eundem contra quosvis 
illegitimos impetitores, signanter adversus vos et dictum 
Georgium familiarem vestrum in eisdem protegere, defensare 
et indempniter manutenere auctoritate nostraregia et iustitia 
mediante. Secus ergo in premissis non facturi gratie nostre 
sub obtentu. Presentes tandem perlectas semper reddi iube- 
mus manibus presentanti. 2 

Dátum Zegedini, in profesto nativitatis Domini anno 1458 



euisdem millesimo quadringentesimo quinquagesimo octavo.decz.24. 

Lecta. 3 

1 cuilibet helyesen. 

2 presentantis helyesen. 

3 Az oklevél alsó jobb sarkán. 



32 — 



XXXII. 



1459. máj. 20. Buda. 

Mátyás király levele Sforza Ferencz milanói herczeghez, a pápához küldött 
követei előterjesztésének meghallgatása tárgyában. 

A milanói állami lltárban, Acta extera. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie etc, 
illustríssimo principi dominó Francisco, duci Mediolani, ami- 
co nostro carissimo salutem et prosperos ad vota successus. 

Illustrissime princeps. 

Misimus de mandato sanctissimi domini nostri summi 
pontificis ad dietam per sanctitatem suam indictam oratores 
nostros fideles et devotos, reverendos in Christo patres do- 
minos Albertum czanadiensis ac Franciscum corbaviensis 
ecclesiarum episcopos, necnon spectabilem et magnificum 
Stephanum de Frangapanibus, Segnie, Vegle et Modrusse 
comitem ac venerabilem et egregium dominum Simonem 
de Thervisio decretorum doctorem, lectorem strigoniensem, 
subdiaconum domini papé et commisimus eisdem, ut etiam 
ad illustrissimam dominationem vestram se conferant, certas 
res, quas nos eis imposuimus, eidem illustrissime domina- 
tioni vestre relaturi. 

Quamobrem ipsos oratores nostros illustrissime domi- 
nationi vestre commendatos facimus et rogamus, ut eos 
debito favore acceptos digna benivolentia audire et hiis, 
que nostri parte retulerint, plenam -fidem prestare dignetur 
illustrissima dominatio vestra. Que ut pro voto valeat, 
vehementer optamus. 

Dátum Bude, vigesima die mensis maji, anno Domini 
-l~-miHesimó quadringentesimo quinquagesimo nono. 

Ad mandátum domini regis 

Nicolaus Bodo prepositus albensis, 

vicecancellarius. 

Illustríssimo 1 principi dominó Francisco Sfortia, duci 
Mediolani, amico nostro. 

1 Külczím. 



— 33 — 

XXXIII. 

1459. okt. 7. Buda. 

Mátyás király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy Frangepán 

Mártont a Sibreicher Zsigmondtól és Semenics Ottótól kiváltott és neki 

adományozott Krupa vára birodalmába iktassa be. 

A zágrábi káptalan 1459. nov. 22-én kelt iktató leveléből hátrább. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie etc, 
fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem et 
gratiam. 

Cum nos consideratis fidelitatibus et fidelibus obsequiis 
fidelis nostri sincere dilecti, spectabilis et magnifici Martini 
de Frangapanibus, Segnie, Vegle Modrusseque comitis, 
per eum nobis et predecessoribus nostris regibus sacreque 
huius regni nostri Hungarie corone exhibitis et impensis 
castrum nostrum Krupa vocatum, in comitatu zagrabiensi 
adiacens, quod ipse comes Martinus pro sex millibus et 
quadringentis florenis auri a manibus quorundam Sigismundi 
Sibryacher et Ottó Semenych, theothonicorum extraneorum 
hominum, ne ad manus inimicorum et emulorum sacre 
regni nostri Hungarie predicti corone deveniret, redemisse 
dicitur, simulcum cunctis villis, possessionibus, prediis, 
tributis et terris ad ipsum castrum pertinentibus, ac aliis 
utilitatibus eiusdem castri et villarum, possessionumque 
predictarum, quovis nominis vocabulo vocitatis, memorato 
Martino comiti vigore aliarum litterarum nostrarum super- 
inde confectarum dederimus et inscripserimus, tali modo, 
quod ipse comes Martinus vita sibi comite prefatum castrum 
nostrum simulcum prediis, pertinentiis et proventibus suis 
teneat, nec nos nec successores nostri reges ipso comite 
Martino vivente predictum castrum redimere valeamus atque 
possint, sed ipso tandem decedente ab heredibus suis vei 
illis, quibus idem comes Martinus testamentaliter predictum 
castrum legaverit, nos vei successores nostri reges pro pre- 
fatis sex millibus et quadringentis florenis auri ipsum cas- 
trum redimere teneamur vei teneantur, velimusque eundem 
comitem Martinum in domínium huiusmodi castri Krupa ac 
villarum, possessionum, prediorum, tributorum et terrarum 

Frangepán-Oklevdltár II. 3 



1459. 
okt. 7 



— 34 — 

ad ipsum castrum pertinentium, aliarumque utilitatum eius- 
dem castri, necnon possessionum et villarum predictarum 
per nostrum et vestrum homines legitimé facere introduci. 

Igitur fidelitati vestre firmiter precipimus et mandamus, 
quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedig- 
num,quo presente LorandusYphkowych de Peech vei Nicolaus 
Totarych de Mlacha, aut Benedictus Jakmynych de Goricza 
sin Gregorius Rudinawych seu Georgius filius eiusdem de 
eadem Gorycza, sive Johannes Vrsulicz de Zokolowicz neve 
Georgius Farkasygh de Kresygh aliis absentibus homo noster 
ad facies prefati castri Krupa, necnon villarum, possessionum, 
prediorum, tributorum et terrarum ad ipsum castrum perti- 
nentium, vicinis et commetaneis eiusdem et earundem uni- 
versis inibi legitimé convocatis et presentibus, accedendo 
introducat prefatum comitem Martinum in domínium eiusdem 
et earundem, statuatque idem et easdem eidem premisso 
modo sibi incumbenti possidendum, si non fuerit contradic- 
tum; contradictores verő si qui fuerint, evocet ipsos contra 
annotatum comitem Martinum in presentiam banorum regni 
nostri Sclavonie rationem contradictionis eorum reddituros. 
Et post hec huiusmodi introductionis et statutionis seriem 
cum contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, vicinorum- 
que et commetaneorum, qui premisse statutioni intererunt, 
necnon possessionum, villarum, prediorum, tributorum et 
terrarum ad idem castrum pertinentium per vos statui 
debendarum nominibus, terminoque assignato eisdem banis 
dicti regni nostri Sclavonie suo modo rescribatis. 

Dátum Bude, die dominico proximo ante festum beati 
-Dionysii martyris, anno Domini millesimo quadringentesimo 
quinquagesimo nono. 

XXXIV. 
1459. nov. 4. Ozalj. 

Frangepán Miklós kiváltságlevele Iván pap és testvére, Lukács diákon 
számára, hogy Ozalj határán egy-egy malmot építhessenek. 

Kiadása Surmin, Hrvatski spom. I. köt. 220 1. (Monum. hist.-iurid. 
slav. merid. VI.) 



— 35 — 

Regestája 1452. dátummal Vjestnik hrv. zeni. arkiva 1903 év f. 161. 

1459 

Pisán v Ozli gradi, v letih gnih 1459., miseca n0 ^ 4 

novembra 4. d(a)n. 

XXXV. 

1459. nov. 22. 

A zágrábi káptalan Frangepán Mártont Krupa vára és tartozékai birodal- 
mába beiktatja. 

Eredetije hártyán, vörös selyem zsinóron függő megkopott pecséttel 
az Erdődy család galgóczi lltárában, Lad. 2S. 5. 4. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, notumfacimus te- 
noré presentium signifkantes quibus expedit universis, quod 
nos litteras serenissimi principis et domini, domini Ma- 
thie Dei gratia regis Hungarie, Dalmatie, Croatie etc., domi- 
ni nostri naturális introductorias et statutorias, nobisque pre- 
ceptorie loquentes et directas honore quo decuit recepimus 
in hec verba : Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, 
Croatie — — stb., I. Mátyás királynak Budán, 1459. okt. 
7-én kelt iktató parancsát elébb. — 

Nos igitur mandatis eiusdem domini nostri regis semper 
obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato Nicolao 
Totarych de Mlacha, homine eiusdem domini nostri regis 
in eisdem litteris sue serenitatis nominatim conscripto 
unum ex nobis videlicet honorabilem virum, dominum 
Martinum de Martinowcz, socium et concanonicum nostrum 
ad premissa fideliter peragenda nostro pro testimonio trans- 
misimus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi 
nobis concorditer retulerunt in hunc modum, quod prefatus 
homo ipsius domini nostri regis, dicto nostro testimonio 
presente, feria quinta proxima ante festum beati Martini nov. 8. 
episcopi et confessoris proxime preteritum ad facies prefati 
castri Krupa, necnon villarum, possessionum, prediorum, 
tributorum et terrarum ad ipsum castrum pertinentium, 
vicinis et commetaneis eiusdem et earundem universis inibi 
legitimé convocatis et presentibus, accedendo introduxisset 
prefatum comitem Martinum in dominium eiusdem statuis- 
setque idem et easdem eidem modo premisso sibi incumbenti 



— 36 — 

possidendum ; ipsis itaque domini nostri regis et nostro 
hominibus in faciebus predicti castri Krupa, neonon villarum, 
possessionum, prediorum, tributorum et terrarum ad idem 
castrum pertinentium legitimis diebus iuxta consuetudinem 
regni moram facientibus et permanentibus nullo penitus con- 
tradictore apparente. 

In cuius robur et testimonium presentibus sigillum 
nostrum duximus appendendum. 

Dátum quintodecimo die diei introductionis et statu- 

1459. n 

nov. 22. tionis predictorum, 1 anno Domini millesimo quadringentesi- 
mo quinquagesimo nono supradicto. 

XXXVI. 

1460. jun. 25. Növi. 

Frangepán Márton adománylevele a czirkveniczai szűz Mária pálos rend- 
háznak Szelczében és Jeszenovóban adományozott két szőlőről. 

Eredetije délvidéki hártyán, fehér kenderczérnán lógó töredékes pe- 
cséttel az orsz. lltárban, MODL. 37109. (Acta conv. czirkvenic. nr. 11.) 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 88 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 223 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

jun 25. Pisán v Novom, m(i)s(e)ca ijuna 25., po letih 

bozih 1460. 

XXXVII. 

1460. jul. 15. Eger. 

Mátyás király egyebek között a mantuai gyűlésre küldött követség 
vezetésében szerzett érdemei jutalmául Frangepán Istvánnak adományozza 
a Zágráb megyei Tolicsi, Szentiván, Babinagora és Subcsane falukat. 

Eredetije hártyán, aljára nyomott s papírral fedett pecséttel az orsz. 
lltárban, MODL. 33989. (Neoreg. a. 1615. 12.) 

Kivonatos kiadása Wenzel, Kritikai tanulmányok a Frangepán család 
történetéhez 31 1. 

Commissio propria domini regis. 2 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 

etc, memorie commendamus tenoré presentium significantes 

quibus expedit universis, quod cum potestas regnantium 

1 predictarum helyett hibásan. 

2 A szövegtől eltérő írással. 






— 37 — 

ad hoc divinitus in terris erecta sit, ut subiectum sibi popu- 
lum regat benivolentia, liberalitate attrahat et uniuscuiusque 
merita condignis retributionibus prosequatur, quod etsi ex 
quadam generáli regula eis agendum sit, meritorum tamen 
qualitate pensata alii aliis non solum amabilius colendi, 
sed et altioribus honorum titulis extollendi sünt, hü maximé, 
quos antiqui sanguinis generosa illustrat claritas ac proprii 
et parentum illustres actus. alta obsequia, pulcra facinora 
et merita virtutum ceteris anteponunt ; hoc enim ordine 
observato et regum glorificabitur discretio et subditorum 
animus ad opera virtutum accendetur. 

Hac itaque consideratione sicuti excellentiam generis, 
sic et integram fidem, virtutes magnificas et obsequia fidelis 
nobis sincere dilecti, spectabilis et magnifici viri Stephani 
filii Nicolai báni de Frangapanibus, Segnie, Vegle et Mod- 
russe comitis ponderare constituimus et antequam virtutes 
suas proprias dicamus, nobis sermonis origó sit ipsius inclita 
família, usque ad eius tempóra laudabilium virorum succes- 
sione ducta, quo ab attavis nobilitate illustrior exstitit, eo 
et strennuitate animi clariores semper peperit viros, quorum 
quilibet fide integer et insignis, potentibus armis et gentibus 
suis regum adiutor, patrieque defensor fűit et columpna. 
Sed progenitorum eius virtutibus magnificis fortissimisque 
gestis, quas tum optimorum quorumque lingue, tum verő re- 
galium privilegiorum testimonia magnis celebrant et celebra- 
bunt laudibus, hac vice preteritis, ex ipsius comitis Stephani 
virtuosis actibus aliqua posterorum memorie hiis scriptis 
transmittimus. Quid enim amenius, quam cum gesta virorum 
integrorum ita describuntur, ut non tam ore et mente, 
quam oculis ea se presentia cernere putet posteritas. 

ínprimis itaque id nobis, prout fidedignorum hominum 
contestatio prodit, referendum occurrit, quod cum ipse comes 
Stephanus annos iuveniles laudabiliter ageret, prematurum 
sensum et adultam semper gravitatem pre se ferens, inter 
ceteros sibi coetaneos milites militum decus fűit, magnumque 
adhuc eo tunc nomen et splendidissimam famam ingenuis 
moribus sibi exquisivit. Adolescentia verő egregie traducta, 
strennuis exercitiis ad virtuosos actus se assuefaciens, 



— 38 — 

fundamenta futurorum inclitorum operum suorum certis 
presagiis iecit. Nam quitquid sibi undecumque emolimenti 
obvenisset, ad patrie decus conferebat, quod genus vite 
ab eodem etiam in hac adulta etate sua constanter retinetur. 
Preclarus autem miles et venerabilis comes integerrima 
fide devotisque obsequiis predecessoribus nostris, regibus 
Hungarie ad tempóra vite eorumdem adhesit. Consequenter 
ipsis regibus post sese ut Dominó piacúit vita functis condam 
inclito genitori nostro, qui hoc regnum nostrum gubernabat, 
adherens obtemperare ei veluti gubernatori et tutori regni 
simul et complacere numquam recusavit. Demum tempore 
intermedio condam serenissimo principe dominó Ladislao, 
rege Hungarie et Bohemie etc, immediato precessore nost- 
ro ab hac luce decedente, nos in regem Hungarie divina 
dispositione succedentes primus inter alios potiores regno- 
rum nostrorum Dalmatie et Croatie predictorum sincera fidei 
integritate, devotisque obsequiis veluti naturalem suum regem 
et dominum visitavit, recognovit et honoravit, ac de sincera 
fidei sue constantia sufficientibus nos cautionibus certifi- 
cavit, cuius exemplo alii ducti similiter venerunt et devota 
oblatione nos eorum regem declararunt ita, ut possessio 
ipsarum partium regni nostri nobis feliciter per hoc accederet. 
Postremo, cum pridem sanctissimus dominus noster 
papa Pius secundus condolens afflictis rebus fidei Mantue dié- 
tám omnibus regibus et principibus katholicis indiceret, ipse 
comes Stephanus onus legationis nostre in persona nostra 
et totius regni nostri in se libens suscepit, et non parcendo 
persone et rebus suis, cum aliis legatis nostris sibi iunctis 
ivit ad dietam ipsam, que fere per decem menses tenebatur, 
cum ingenti apparatu, ubi decus nostrum et totius regni 
nostri fűit, et ea, que illic conclusa sünt, et que pro exalta- 
tione nostri nominis debebant, reportavit, exinde secundum 
velle nostrum, ceterosque legatos nostros secum salvos 
duxit et reduxit, quod solum ex industria eius factum est; 
nam eis aditus eorum et reditus ita difficilis offerebatur, 
ut nisi presentia, industria et fáma ipsius comitis Stephani, 
que apud multos viget, affuissent, vei capti, vei in predam 
divisi ab inimicis nostris fuissent. 



— 39 - 

Ut igitur vir tantus, qui in omnibus suis actibus 
prestantissimus est, et qui ab illa parte regni nostri pro 
clipeo et tamquam pro muro contra inimicos nostros et regni 
nostri habetur, gratam sibi maiestatem nostram persentiat, 
et aliquos benivolentie nostre videat favores in futurum ma- 
iores experturus, possessiones seu villás Tholichi, Zwetho 
Iwanczy, Babinagora et Swbchane vocatas, in comitatu 
zagrabiensi et in confinibus comitatus modrussiensis ad- 
iacentes, quas quedam natio Tolichi sic dicta inhabitare 
dicitur, sub illis tantum servitiis, cum quibus regibus 
Hungarie ipsa natio Tolichi servire teneretur, dummodo 
eadem natio non sit de conditione nobilium, prefato comiti 
Stephano et per eum spectabili et magnifico Bernaldino 
filio eius, similiter Segnie, Vegle et Modrusse comiti, ipso- 
rumque heredibus et posteritatibus universis dedimus, dona- 
vimus et contulimus, immo damus, donamus et conferimus 
iure -perpetuo et irrevocabiliter tenendas, possidendas pariter 
et habendas, salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et 
testimonio litterarum mediante, quas in formám nostri privi- 
legii redigifaciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. 

Dátum Agrie, in festő divisionis apostolorum, anno 
Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo. jul 15> 

Lecta. 1 

Regestrator K. M. P. H. 2 



XXXVIII. 
1460. jul. 15. Eger. 

Mátyás király kiváltságlevele, a fiával Bernáttal együtt királyi védelmébe 
fogadott Frangepán István számára. 

Eredetije hártyán, melyről a zöld, lila és rózsaszínű sodrott 
selyem zsinóron lógó pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, AíODL. 3402S. 
(Neoreg. a. 1646. 7.) Megvan még Czobor Imre nádori helytartónak 
Pozsonyban 1573. nov. 26-án négy íves papírfüzetben kelt hiteles át- 
iratában u. o. MODL. 33987. (Neoreg. a. 1645. 33.) 

1 Az oklevél alsó jobb sarkán. 

2 Az oklevél hátán. — V. ö. Blagay Oklevéltár 366 1. 



40 



Commissio propria domini 



regis. 



Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod cum regnum stabilé nichil 
magis quam amor perficiat subditorum, expedit semper 
principibus gratis favoribus suis se reddere liberales, ut 
dum servientium animos continuis favoribus sibi conciliant, 
eos magis favore et amore quam timore promptos suis ob- 
sequiis alliciant, firmosque in fidelitate faciant et constantes. 

Consideravimus itaque hoc respectu clarissimam fidem, 
virtutes magnificas et multimoda obsequiorum genera fide- 
lis nostri sincere dilecti, spectabilis et magnifici Stephani de 
Frangapanibus, Segnie, Wegle, Modrusseque comitis, qui 
sicuti generositati sanguinis, ita et fidei integritate ac magnifi- 
carum virtutum et altorum obsequiorum generibus se nobis 
reddidit honorandum, que quidem virtutum et altorurrf ob- 
sequiorum genera cum propter sui magnitudinem, tum verő 
quia ea alie littere nostre superinde conscripte lation ser- 
mone futuris commendant seculis, adpresens quantum ad 
eorum specificationem preterire constituimus, cupientes 
virum hunc favoribus specialiter prosequi regiis*, eundem 
comitem Stephanum ac spectabilem et magnificum Ber- 
naldinum de Frangapanibus similiter Segnie, Wegle et 
Modrussie comitem, filium eius tum propter hoc, quod ipsi 
contra Deum et omnem iustitiam multos sibi bonisque suis 
habere dicant infestos et adversantes, tum verő pro eo et 
maximé, ut idem comes Stephanus tranquillitati heredum 
et posteritatum eius consulat, simulcum heredibus et posteri- 
tatibus ac successoribus, necnon castris, civitatibus, oppidis, 
possessionibus et aliis bonis eorum universis, tam habitis 
quam habendis, ac totó eorum dominio in nostram succes- 
sorumque nostrorum, regum Hungarie totiusque eiusdem 
regni nostri imperpetuum suscepimus protectionem et tute- 
lam specialem, suscipimusque et recipimus presentium per 
vigorem, mandantes vobis universis et singulis presentes 

1 A szövegtől eltérő írással. 



— 41 — 

visuris cuiusvis status, gradus et conditionis hominibus, 
quatenus a modo deinceps prefatos comites Stephanum ac 
Bernaldinum rilium eius, ipsorumque heredes, successores 
et posteritates universos in premissis eorum castris, civita- 
tibus, oppidis, possessionibus et aliis quibusvis bonis eorum, 
tam habitis quani habendis, necnon totó dominio eorum 
contra huiusmodi protectionem nostram ac dictorum suc- 
sessorum nostrorum, regum Hungarie et totius eiusdem 
regni nostri impedire, molestare aut dampnificare nullo 
umquam tempore presumatis. 

Presentes verő, quibus secretum sigillum nostrum, quo 
ut rex Hungarie utimur, est appensum, semper post earum 
lecturam reddatis presentanti. 

Dátum Agrie, in festő divisionis apostolorum, anno 
Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo. jul lru 

Litterae 1 Mathiae regis ante coronationem eins edi- 
tae, idest 1464 non observantur, per hoc et praesentes. 

XXXIX. 

1460. Sztenicsnyák. 

Frangepán Márton kiváltságlevele Illés zlati bíró fia Tamás számára, 
házának adómentessége tárgyában. 

Kiadása Sur.nin, Hrvatski spom. I. köt. 224 1. (Monum. hist.-iurid. 
slav. merid. VI.) 

Let gnih 1460. 1460. 

XL. 
1461. jan. 28. 

A zágrábi káptalan örökvalló levele, a brebiri Subics Miklós által kétezer 
arany forintért Frangepán Duimnak örökbe vallott Zágráb megyei Pernye 

városáról. 

A zágrábi káptalannak a megnevezett Frangepán Duim részére 
1461. máj. 15-én, hátán megpecsételt papíron kelt átiratában az orsz. 
lltárban, MODL. 33221. (Neoreg. a. 444. 33.) 

1 Az átiratban a dátum végéhez ragasztott papírszeleten, azzal 
egykorú följegyzés. 



— 42 — 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis notumfacimus te- 
noré presentium significantes quibus expedit universis, quod 
Nicolaus Subyth de Breberio oneribus filioruni, fratrum, 
proximorum et consanguineorum suorum universorum ad 
infrascripta firmiter observanda in se ipsum per omnia 
assumptis, nostram personaliter veniendo in presentiam 
ministerio vive vocis sue dixit et confessus est in hunc 
modum, quomodo ipse oppidum suum Pernye vocatum, 
in comitatu zagrabiensi existens et habitum, ipsum omnis 
iuris titulo concernens cum omnibus et quibuslibet eiusdem 
oppidi utilitatibus, fructuositatibus et pertinentiis universis, 
terris scilicet arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, silvis, 
nemoribus, rubetis, virgultis, fenetis, pascuis, aquis aqua- 
rumque decursibus, molendinis molendinorumque locis, pis- 
cinis, piscaturis pisciumque clausuris, montibus, vallibus, col- 
libus, vineis vinearumque promontoriis, alpibus ac iuribus 
montanis et generaliter quarumlibet utilitatum integritatibus, 
ad idem oppidum et eius pertinentias spectantibus et per- 
tinere debentibus, sub suis veris metis et antiquis limitibus, 
omni eo iure, quo idem Nicolaus ipsum oppidum hucus- 
que tenuisset et possedisset, spectabili et magnifico dominó 
Duymo de Frangapanibus, Segnie, Vegle Modrusseque co- 
miti, suisque filiis, heredibus et posteritatibus universis pro 
duobus miliibus florenis auri puri, boni et iusti ponderis, ab 
eodem dominó Duymo comite plene et integre, uti nobis di- 
xit, habitis et perceptis vendidisset, dedisset, donasset et ap- 
propriasset, immo vendidit, dedit et appropriavit coram nobis 
iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum pari- 
ter et habendum, nil iuris nilque proprietatis seu dominii 
ipsius oppidi pro se aut filiis suis reservando, sed totum 
et omne ius eiusdem in ipsum dominum Duymum comi- 
tem, suosque heredes et posteritates universos transferendo, 
decimis nostris et ecclesie nostre salvis semper remanentibus. 

In cuius rei memóriám et firmitatem perpetuam pre- 
sentibus sigillum nostrum duximus appendendum. 

Dátum feria quarta post festum conversionis sancti 
jan.28 ~^ au ^ apostoli, anno Domini millesimo quadringentesimo 
sexagesimo primo. 



14S1. 



— 43 — 

XLI. 
1461. márcz. 10. Buda. 

Mátyás király meghagyja a császmai káptalannak, hogy Frangepán Már- 
tont a zágrábmegyei Sztenicsnyák vára és tartozékai birtokába iktassa be. 

A császmai káptalan 1461. jun. 9-én kelt iktató leveléből hátrább. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, fidelibus nostris capitulo ecclesie chasmensis salutem 
et gratiam. 

Cum nos pro íídelitatibus et fidelibus obsequiis fidelis 
nostri sincere grateque dilecti, spectabilis et magnifici Mar- 
tini de Frangapanibus, Segnie, Wegle et Alodnvsse comitis, 
per eum maiestati nostre et sacre huius regni nostri Hun- 
garie corone exhibitis et impensis castrum Sthenitschnek 
vocatum, in comitatu zagrabiensi existens ac oppida, villás, 
possessiones et predia, necnon portiones possessionarias 
quoquo nomine vocitatas, in dicto comitatu zagrabiensi ac 
etiam alias ubilibet et in quibuscunque comitatibus regni 
nostri habitas, ad idem castrum Sthenitsnek pertinentes et 
spectantes, quod et quas ipse comes Martinus condam 
Ulrici comitis Cilié prefuisse, sed mortuo eodem Ulrico ad 
manus suas deventas et nunc in manibus suis pacifice 
esse asserit, simulcum cunctis suis utilitatibus et pertinen- 
tiis quibuslibet, rebus premisso modo se habentibus, memo- 
rato comiti Martino, eiusque filiis, heredibus et posteritatibus 
universis vigore aliarum litterarum nostrarum donationalium 
exinde confectarum in perpetuum contulerimus, velimusque 
eundem in domínium eorundem castri ac oppidorum, villa- 
rum, possessionum, prediorumque et portionum possessio- 
nariarum per nostrum et vestrum homines legitimé facere 
introduci. 

Ideo fidelitati vestre harum serié firmiter precipiendo 
mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testi- 
monio fidedignum, quo presente Lorandus Jwkouich de 
Pech aut Nicolaus Thotharych de Mlacha, vei Myxa filius 
Stephani Hungari de Jalsa, seu Benedictus Jakminich de 
Goricza sin Andreas Barilouich de eadem Goricza, neve 
Fabianus Dragachich de Othok an Mathias Domagowych 



44 



de Domagowych, sive Kyrinus Dragachich de predicta 
Othok aliis absentibus homo noster ad facies prescripti 
castri Sthenitsnek, in dicto comitatu zagrabiensi existentis, 
ac dictorum oppidorum, villarum, possessionum, pred[io]rum 
et portionum possessionariarum in eodem comitatu zagrabi- 
ensi ac alias ubilibet et in quibuscumque comitatibus regni 
nostri habitarum, ad idem castrum Sthenitschnek pertinen- 
tium et spectantium, vicinis et commetaneis eiusdem et 
earundem universis inibi legitimé convocatis et presentibus 
accedendo, introducat memoratum comitem Martinum in 
domínium eiusdem castri et dictorum oppidorum, villarum, 
possessionum, prediorumque et portionum possessionaria- 
rum, statuatque idem et easdem eidem simulcum cunctis 
suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet premisse nostre 
donationis titulo sibi incumbenti perpetue possidendum, si 
non fuerit contradictum ; contradictores verő si qui fuerint, 
evocet eosdem contra annotatum comitem Martinum no- 
stram personalem in presentiam ad terminum competentem 
rationem contradictionis eorum reddituros. Et post hec 
huiusmodi introductionis et statutionis seriem cum contra- 
dictorum et evocatorum, si qui fuerint, vicinorumque et 
commetaneorum, qui premisse statutioni intererunt, ac oppi- 
dorum, villarum, possessionum, prediorumque et portio- 
num possessionariarum per vos statui debendarum nomini- 
bus, terminoque assignato dicte nostre personali presentie 
fideliter rescribatis. 

Dátum Bude, feria tertia proxima ante festum beati 
, 146L — Gregorii papé, anno Domini millesimo quadringentesimo 

márcz. 10. * -1 o 

sexagesimo primo. 

XLII. 

1461. márcz. 23. 

A velenczeí államtanács, a kívánságára János vegliai comes által lerom- 
boltatott vegliai sóbányák fejében a nevezett comesnek évenként ötszáz 
kősót utalványoz. 

Kiadása Ljubic, Listine X. köt. 169 1. (Monum slav. merid. XXII.) 
1461. 

márcz. 23. MCCCCLXI. die XXIII. martii 



— 45 — 

XLIII. 
1461. márcz. 26. Jelovicza. 

Özvegy Frangepán Bertalanné Erzsébet asszony a szegénységgel küz- 

ködő zengi szent Ilona pálos kolostornak, a Brinje melletti havason egy 

Dolacz vetrni nevű kaszálót adományoz. 

Eredetije délvidéki hártyán, zöld és sárga kender szalagon lógó 
töredékes pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 35631. (Acta conv. s. 
Helenae prope Segniam nr. 7.) 

A pecsét a következő czímert mutatja: Két egymás 
felé dőlt csücskös talpú pajzs. A jobbfelőli jobb haránt pólyával 
hasított. A balfelőli vágott, felső mezejében hat ágú csillaggal, 
az alsó mező üres. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 90 1. Surtnin, Hrvatski spom. 
I. köt. 227 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

A na to dasmo ta Üst otvoren s nasim peca- 

tom visucim na leta gna 1461., marca 26. dan v Jelovici — , 1461 ' c 

° ' marcz. 26. 



XLIV. 

1461. jun. 5. 

A zágrábi káptalan tiltó levele, a Kraszna és Glavacza falukat bitorló 
Frangepán Zsigmond ellen a Frangepán György számára. 

Eredetije szakadozott és vízfoltos papíron, hátán pecsét nyomai- 
val a kismartoni főlltárban, Repos. 42. H. 70. 

Regestája Vjestnik hrv. zent. arkiva 1905 évf. 175 1. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus per presentes, quod Benko Radosewycz dictus 
de Klokocz, familiáris spectabilis et magnifici Georgii de 
Frangapan, Segnie, Wegle Modrusseque comitis. nomine et 
in persona eiusdem domini comitis Georgii nostram per- 
sonaliter veniens in presentiam per modum protestationis 
et inhibitionis nobis significare curavit, quomodo spectabilis 
et magnificus dominus Sigismundus de dicta Frangapan, 
Segnie, Wegle et Modrusse similiter comes nescitur quo 
ductus motu duas possessiones prefati domini Georgii 
comitis Krazna et Glavvacza vocatas, ipsum Georgium 



1461. 



46 



comitem concernentes a dominó nostro rege nőve donatio- 
nis titulo pro seipso impetrasset, seque in domínium ipsa- 
rum per homines eiusdem domini nostri regis introduci et 
easdem sibiipsi statuifacere procurasset et potentialiter occu- 
passet minusiuste et [ijndebite in preiudicium ipsius domini 
Georgii comitis, iuriumque suorum derogamen satismagnum, 
in quo ipse comes Sigismundus quatuor millia florenorum 
auri dampna, uti nobis dicitur, intul[isset.] 

Qua protestatione facta idem protestáns nomine quo 
supra ipsum dominum nostrum regem a donatione [et] 
collatione, prefatum verő comitem Sigismundum et alios 
quoslibet cuiusvis status et conditionis homines ab impe- 
tratione, occupatione, detentione, usuque et fruitione vei quo- 
vis quesito colore sibiipsis statuifactione, perpetuatione et 
appropriatione dictarum possessionum Krazna et Glawacza, 
vei se de eisdem et pertinentiarum earundem quoquomodo 
intromissione, fructuumque usuum et quarumlibet utilitatum 
ipsarum perceptione seu percipifactione, factis vei fiendis 
prohibuit contradicendo et contradixit inhibendo [pjublice 
et manifeste coram nobis presentium testimonio mediante. 

Dátum feria sexta proxima post festum sacratissimi 
-corporis Christi, anno eiusdem millesimo quadringentesimo 



jun. 5. 

sexagesimo primo 



XLV. 
1461. jun. 9. 

A császmai káptalan Frangepán Mártont Sztenicsnyák vára és tartozékai 
birtokába beiktatja. 

Eredetije hártyán, melyről a vörös selyem zsinóron függő pecsét 
leszakadt, az Erdődy család galgóczi lltárában, Lad. 28. 6. 6. 

Capitulum ecclesie chasmensis, omnibus Christi fideli- 
bus, presentibus et futuris, presentium notitiam habituris salu- 
tem in omnium Salvatore. 

Ad universorum notitiam harum serié volumus perve- 
nire, quod nos litteras serenissimi principis domini Mathie 
Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. regis, domini 
nostri naturális introductorias et statutorias, nobis loquentes 



— 47 — 

et directas obedientia qua decuit recepimus in hec verba: 
Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie — — 
stb., /. Mátyás király 1461. márcz. 10-én kelt iktató paran- 
csát elébb. — 

Nos itaque mandatis ipsius domini nostri regis semper 
in omnibus obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato 
Mathia Domagovvych de Domagowych, homine dicti domini 
nostri regis nostrum hominem fidedignum, Gallum presby- 
terum, succentorem et prebendarium ipsius ecclesie nostre 
ad premissa fideliter peragenda nostro pro testimonio duxi- 
mus destinandum, qui tandem exinde ad nos reversi nobis 
concorditer retulerunt isto modo, quod predictus homo 
pretacti domini nostri regis, presente ipso testimonio nostro 
in festő beati Urbani papé proxime preterito ad facies preli-máj.25. 
bati castri Sthenitschnek, oppidorumque, villarum, posses- 
sionum, prediorum quoque et portionum possessionariarum 
ubilibet in pertinentiis eiusdem castri habitarum et existen- 
tium, vicinis et commetaneis eiusdem etearundem universis 
et signanter Blasio filio Stephani de Draganych, Ivvan filio Marci 
(de) Bozetha in abbatia, Paulo de Hrezthuo de prioratu, Bene- 
dicto de Pechno, Luca filio eiusdem de eadem similiter de prio- 
ratu, Paulo Goychethich de Bovvych, Petro Zobych de Kerz- 
thyna, Mylsa filio Iwan de Klokoch, Ladislao Imprich de 
Jampnycza, Petro Magnó de Goricza, altero Petro de eadem, 
Mixa filio Anthonii de dicta Goricza, Johanne Zokolowechky, 
Gwrkone filio Jachkovvych de Goricza, Michaele Podlypschaak 
de eadem, Paulo Swaganych ac Fabiano Dragachich de 
dicta Goricza inibi legitimé convocatis et presentibus, acce- 
dendo introduxisset iamfatum comitem Martinum in domí- 
nium dicti castri Sthenitschnek oppidorumque, villarum, 
possessionum, prediorum ac portionum possessionariarum 
pretactorum, statuissetque idem et easdem eidem cum 
cunctis ipsius et earundem utilitatibus et pertinentiis quibus- 
libet, premisse donationis prenotati domini nostri regis titulo 
perpetue possidendum, nullo penitus contradictore inibi 
apparente, congruis et legitimis diebus iuxta regni consue- 
tudinem ipsis in faciebus eiusdem et earundem perma- 
nentibus. 



1461. 



48 — 



In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presen- 
tes litteras nostras privilegiales pendentis autentici sigilli nostri 
munimine roboratas, alfabeto intercisas duximus concedendas. 

Dátum sedecimo die diei introductionis et statutionis 
.possessionariarum prenotatarum, anno Domini millesimo qua- 



jun. 9. 

dringentesimo sexagesimo primo prenotato. 



XLVI. 



1461. 



1461. aug. 4. 

Mauroceno Pá], a velenczei köztársaság megbízásából, vejének János 
vegliai comesnek Fiume iránt való szándékát helyesli. 

Kiadása Ljubic, Listine X. köt. 178 1. (Mon. slavorum merid. xxn.) 

1461. 4. augusti 

XLV1I. 
1462. márcz. 12. Terbina. 

A Sztrelcse nemzetségbeli koranai nemesek a fogott bíráknak fölkért 
othoki nemesek jelenlétében határjárt szkorcsepoljei, kucseri és serjavi- 
neblatói birtokaikat végrendeletileg a kamenszkói pálosoknak hagyomá- 
nyozzák. 

Eredetije hártyán, fehér sodrott kender zsinóron lógó ép pecséttel 
az orsz. Utárban, MODL. 35637. (Acta monast. de Kamenszko 1. 19.) 

Kiadása Lopásié, Oko kupé i Korane 12 1. 

A pecsét a következő nemzetségi czímert mutatja: 
Háromlevelű lóhere közepére fektetett tárcsa pajzs jobb felső sar- 
kából tollason kinövő s haránt a pajzs baloldaláig terjeszkedő 
sasláb szétálló három karommal, mellette jobbról hat ágú csillag. 

— — isti nobiles viri 1 per dominum comitem Marti- 
niam de Frangepanibus, dominum térre naturalem ad hoc 

fuerunt deputati, quam compositionem idem dominus 

comes utpote pacis amatőr et ecclesiarum ac omnium iurium 
tutor gratam et acceptam habuit et approbavit 

Dátum in loco pretacto, 2 in festő divi Gregorii papé, 
j-anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo secundo. 

1 A fogott bírák. 

s apud ecclesiam sancti Johannis baptiste de Therbyna. 



— 49 — 

XLVIII. 
1462. jun. 27. Brinje. 

Frangepán István, Duim, Márton, Zsigmond, György, Bertalan és János 
s ennek fia Miklós Zeng városát a Miklós bán idejebeli kiváltságaiban 

megerősítik. 

Regestája Vjestnik hrv. zeni. arkiva 1899 évf. 141 1. 



^ ..,.,. • • • • 1-462. 

— Bngnis, die dominica, vigesima septima mensiS j un 2 i, 



íunn 



XLIX. 
1462. 

Vitéz János váradi püspök levele Frangepán Zsigmondhoz, melyben 
kérésének támogatását ígéri. 

Kiadása Epistolae Mathiae Corvini regis Hungáriáé I. köt. 105 1. 
1462. 1 



1462. 



L. 

1463. ápr. 24. Zeng. 

Frangepán Márton örökvalló levele a Broz buccari bírónak eladott buccari 
Franov-féle házról és Krastinov nevű földről. 

Kiadása Surmin, Hrvatski spomenici I. köt. 230 1. (Monum. hist.- 
iurid. slav. merid. VI.) 

— — Pisán v Seni, miseca aprila dan 24., po letih 1453. 



bozih 1463. á P r - 24 - 

LI. 

1463. máj. 12. 

Frangepán Márton zálogvalló levele, a Lipócz vára hátralevő zálogösz- 
szege fejében Auersperg Engelhartnak zálogba vetett Szamobor váráról. 

Eredetije hártyán, hártyaszalagon lógó három pecséttel a herczeg 
Auersperg család auerspergi Utárában. 

Az első veres viaszpecsét Frangepán Márton hátrább 1471. jul. 2. 
dátum alatt leírt pecsétje. 

1 Talán Balázs spalatói dominicanus barát otocsáczi püspöksége 
ügyében kérte Vitézt közbenjárásra a királynál. — Wenzel, Kritikai 
tanulmányok 43 1. 

Frangepán-Oklevéltár II. 4 



— 50 — 

A második barna pecséten látható czímer: Egymás 
felé dőlt kerek talpú pajzspár. A jobbfelőliben a pajzstalp elejétől 
a pajzsderék közepéig sülyedő, azontúl a pajzsfej balszegletéig 
emelkedő falcsúcs, mellette jobbról-balról egy-egy koczka. A bal- 
felőli hasított pajzs. Körirata: NICLAS SICHER . . . 

A harmadik zöld pecsétből csak a HACHENBART körirat-töredék 
vehető ki. 

Wir Mert von Frangipann, gráf ze Vegei, ze Modrusch 
vnd ze Czeng etc, bekennen füer vns vnd all vnser érben 
vnd nachkomen, als wier dem edeln vnserm sunder lie- 
ben vnd getrewen Engelharten von Avvrspergkch vnd sei- 
nen érben vnser geslos Lippowicz füer vier tawsent gul- 
dein verschriben habén. Nun habén wier demselben Engel- 
harten von Awrspergkch desselben gelts tawsent guldein 
peraitt pezalt vnd füer die andern drew tawsent guldein 
habén wier im vnd seinen érben vnser herschafft vnd 
gesloss zwm Samobar mit all seiner zwegehorung vnd 
herlichkait ingeantwurt, alsó das sew alles füer dye selben 
drew tawsent guldein in aller forme vnd mas, als in dye 
awf dem Lippowicz von vns verschriben sind gewessen, 
inne habén schüllen, vnd allé ambt vnd mewt derselben 
herschafft zw beseczen habén, vnd in all ránt vnd nücz 
derselben herschafft zw purgkhuet gefallen schüllenn gleich 
halb, vnd dye andern halben ránt vnd nütz schüllen wier 
in ainem gleichen anslag anslahen ; vnd pringt dann sölher 
anslág mer dann hundert vnd vierzigk guldein, dye wier 
in járlich zw hofsold gebén, dy selb merung oder vbermas 
schüllen sew vns járlich heraws raichen ; prácht aber sölher 
anslag myner den dye hundert vnd vierzigkch guldein, 
denselben abgangk wellen wier in járlich erstatten, allso 
das sewenfollen hundert vierzigk guldein hofsold von vns 
habén. 

Wier vnd vnser érben schüllen awch denselben Engel- 
hart von Awrspergk sein lebtág pey dem selben gesloss 
vnd herschafft Samobar in obuerschribner mainung vnent- 
seczt vnd vngelöst lassen, vnd schulen sew awf sölich 
verschreibung pey solhem gesloss vnd herschafft trewlich 



— 51 



hand habén vnd schermen. Vnd wan wier oder vnser érben 
nach abgangk des genanten Awrsperger sein érben ermanen 
vnd ingeben dye selben síim gelts nach lawt des obge- 
melten vnsers brief, so er vber den Lippovvicz hat, ye 
vierzehen tag vor sand Jorigen tag oder in den nagstenápr. n. 
vierzehen tagén hin nach, welhes tags das dann in den- 
selben vier wochen aines das ist, als dan schüllen sevv 
vns desselben gesloss vnd herschafft zwm Samobar mit 
seiner zwegehorung an vvaigerung abtretten, trevvlich vnd 
vngeuerlich. Vnd was sew avvf dasselb vnser gesloss Samo- 
bar notdürftigs pavvs tuen, scholl in von vns, vnsern érben 
vnd nachkomen pezalt vnd widerkert werden, auch in 
form vnd mas, als dye obgemelt vnser verschreibung vber 
den Lippowicz lawtend von pavvs vvegen daselbs hin aws- 
vveist, alles trewlich vnd vngeuerlich. 

Wier habén vns auch vor pehalten, ob vnser pedür- 
fen eruodert, das wier in vnsern landen, herschefften vnd 
gepieten stewr anslüegen, als dan mügén wier in derselben 
herschafft zwm Samobar awch ain zeitlich vnd zimlich 
stewr mit wissen des genanten von Awrspergk oder seiner 
érben anslahen, alsó das die gueter dannoch pey stifft vnd 
die lewt pey dienst peleiben mügén, alsó das nyemand 
vberscháczt werd, awch vngeuerlich. 

Mit vrkund des briefs pesigelt mit vnserm angehangen 
insigell. Vnd zw merer gezewgnus der warjiait habén wier 
mit vleis gépéten dye edeln vnd den vesten ritter her Niclas 
von Sicherwergk vnd Andre den Hochenvvorter, hawbtman 
in der Medling vnd öbristen drugkseczen in Krain vnd an 
der Marich, das sew sölher sachen gezewgen sind awch 
mit ieren angehangen insigeln, doch in vnd iern érben an 
schaden, vnder dye sigel wier vns vnser érben vnd nach- 
komen verpinden, war vnd stat ze halden alles, das so 
oben an dem brief geschriben stet. 

Gebén an phfincztag sand Pangracien tag, nach Kristi 
gepuerde vierzehen hundert jar vnd darnach in dem drew 1463 



vnd sechzigkisten jare. máj. 12. 



52 — 



LII. 



1463. máj. 15. 

Frangepán Márton Auersperg Engelhartnak, ki a neki zálogba vetett 

Lipócz várát visszaadta, a zálogösszeg egy részének megtérítése mellett 

Szamobor várát bevallja. 

Eredetije kilyukadozott hártyán, három hártya szalagon lógó pecsét- 
tel a herczeg Auersperg család auerspergi lltárában. 

Wier Mert von Frangipan, gráf ze Vegl, ze Modrusch 
vnd zv Czeng etc. bekennen, als der edel vest vnser 
sunder lieber vnd getrewer Engelhart von Awrspergk durich 
vnsers pegern vnd pet willen des gesloss Lippovvicz, darauf 
er von vns vmb ain sum gelts mit vnserm brief versorigt 
ist gewessen, willigklich abtreten, alsó das wier im ainn 
tail desselben gelts pezalt vnd dye vber mass awf dem 
Samobar nach lavvt vnsers brief verschriben vnd versorigt 
habén. Vnd wann aber derselb von Awrspergk mit dem 
genanten gesloss Lippowicz gen andern verer verlubt vnd 
in parigschafft von vnsern wegen stet, nach lawt vnsers 
geschefft brief vnd enphelhen, allso globen wier in macht 
des briefs füer vns vnd vnser érben vnd nachkomen, das wier 
denselben Engelharten von Awrspergkch vnd sein érben von 
sölher glob vnd parigschaft, darhinder er von vnsern wegen 
stet, ganz an allén schaden nemen schüllen vnd wellen, vnd 
schüllen sew auch solhes alles habén awf vnser herschafft 
vnd gesloss Samobar zw sambt der verschreibung, so sew 
vor von vns darawf habén vnd dar zwe awf anderm vnserm 
guet alles trewlich vnd vngeuerlich. 

Mit vrkund des briefs pesigelt mit vnserm angehan- 
gen insigell. Vnd zu merer gezeugnüs der warhait habén 
wier mit vleis gépéten dye edelen vnd den vesten ritter 
hern Niclas von Sicherwergk vnd Andre den Hochenworter 
öberisten drugkseczen [in] Krain vnd an der Marich, hawbt- 
man in der Medling, das sew sölher sachen gezewgen sind 
auch [mit] iern angehangen insigelen, doch in vnd ieren 
érben an schaden, vnder die sigel wier vns, vnser érben 
[vnd] nachkomen verpinden war vnd stát ze halden alles, 
das so oben an dem brief geschriben stet. 



— 53 — 

Gebén an s[unta]g sand Sophfia tag, nach Kristi 1463 - 

máj. 15. 

gepuerde vierzehenhundert jar und darnach in dem drew 
und sechzigkisten jare. 

LIII. 
1463. máj. 23. Ferrara. 

Frangepán István horvát bán levele Sforza Blankához, melyben követét, 
Márton porkolábot kegyeibe ajánlja. 

A milanói állami lltárban, Acia extera. 

Jesus. 
Illustrissima et excellentissima domina tanquam domina 
et mater honorandissima. 

Mandamo a la vostra illustrissima signoria el nobile 
homo Martino, nostro castellano presente aportadore, al 
quale havemo commesso alcune cose debia referire a la 
vostra illustrissima signoria. Pregamo quella, glie piaccia 
darli plenaria fede quanto a la persona nostra. Recoman- 
damoce sempre a la vostra signoria. 

Ferrarié, xxni. maji 1463. máj 23 - 

Stephanus de Frangepanibus, 
Segnie, Vegle Modrussieque comes 
et Croatie banus. 

lllustrissime 1 et excellentissime domine, domine et 
matri nostre honorandissime, domine Blance Sfortia. 

LIV. 
1463. szept. 5. Sztenicsnyák. 

Frangepán Márton adománylevele Zlavetics faluról, Dragathics Fábián 

számára. 

Mátyás királynak Dragacsics Fábián számára 1466. ápr. 10-én 
rózsaszínű, fehér és zöld sodrott selyemszalagon függő, titkos pecsétes hár- 
tyán kelt kiváltságlevelében a nemzeti múzeum törzslevéltárában. 

Nos Martinus de Frangapanibus, Segnie, Wegle et 
Modrusse comes etc, memorie commendamus tenoré pre- 
sentium significantes quibus expedit universis, quod nos 

1 Külczím. 



— 54 — 

considerantes et in archano nostre mentis mature premedi- 
tantes multimoda fidelium servitiorum preclara ac attollenda 
merita nobilis Fabiani íilii condam Valentini Dragathych 
dicti de Othok, fidelis nostri dilecti, per ipsum nobis iugiter 
ac laudabiliter et indefesse, prout revera agnovimus et 
didicimus, a multisque retroactis annorum curriculis et 
usque nunc in omnibus nostris validis ac arduis processi- 
bus, prosperis scilicet et adversis, legationibus quoque et 
expeditionibus, sue persone creditis et confisis, locis et 
temporibus opportunis intrepide impensis, non parcendo 
persone, rebusque et expensis suis propriis, integra fide, 
pervigili sollicitudine, alacri voluntate, nec dampna curando 
et advertendo pericula, et signanter in proxima nostra 
exercituali expeditione ac expungnatione castri Kywar 
vocati, in regno Bozne habito l contra sevissimos turcos, 
crucis Christi et íidei christiane acrissimos inimicos se virili 
offerens audacia, virtuoseque et laudabiliter lateri nostro 
inherendo, oculorum nostrorum experientia testante, una- 
cum sua família sub vexillo nostro fortiter et intrepide, ac 
viriliter pungnando se nobis multipliciter complacere studuit. 
Volentes ipsum multoplura a nobis promerentem 
aliqualis saltim pro nunc munificentie nostre antidoto re- 
creare, ut ipse ad presens doni nostri respectu meritorum 
suorum dulcedine pregustata, nostram benivolentiam erga 
se sentiat permansuram, quandam possessionem seu villám 
nostram Zlauethych vocatam, in comitatu zagrabiensi habi- 
tam, alias ad castrum nostrum Lypowcz vocatum de iure 
et defacto spectantem et pertinentem ab eodem castro 
nostro Lypowcz vocato penitus et per omnia eximentes, 
sequestrantes et excipientes, simulcum omnibus fructibus, 
proventibus et obventionibus, terris etiam arabilibus cultis 
et incultis, pratis seu fenetis, pascuis, silvis, nemoribus, 
aquis, fluviis, piscaturis pisciumque clausuris, aquarumque 
decursibus, molendinis molendinorumque locis, montibus, 
vallibus, vineis, iuribus montanis, vinearumque promon- 
toriis, foveis glirum, venationibusque ferarum quarumlibet 

1 habiti helyesen. 



— 55 — 

et generaliter quibusvis suis utilitatibus, ac aliis suis perti- 
nentiis universis, quibuscunque nominibus vocitatis, sub suis 
veris metis et antiquis, quibus per nos et alios nostros 
predecessores ac possessores prefati castri Lypowcz habita 
extitit et possessa, prefato Fabiano Dragathich, ac suis 
heredibus heredumque suorum successoribus, et posterita- 
tibus universis dedimus, donavimus et contulimus, immo 
damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabi- 
liter tenendam, possidendam pariter et habendam, ac in 
vita vei in morte per eundem Fabianum Dragathych, suos- 
que heredes et posteritates universos quomodocumque volue- 
rint disponendam, nullum ius nullamve iuris seu dominii 
proprietatem in eadem possessione Zlauethych et suis 
pertinentiis pro nobis et nostris posteris seu successoribus 
reservamus, sed omne ius et quamlibet iuris seu dominii 
proprietatem, quod et quam in eadem possessione habere- 
mus vei imposterum se habere speraremus, in prefatum 
Fabianum ipsiusque heredes et posteritates universos penitus 
et per omnia transferentes et derivantes. 

Mete autem ipsius possessionis hoc ordine incipiuntur: 
Prima méta incipitur sub monte maiori, qui Swtezka vei 
alio nomine Malythye drage dicitur, a plaga septentrionali 
et tendit versus meridiem per quendam monticulum inter 
possessiones Zlauethych predictam et Dragouandel vocatas 
habitum. Per médium ipsius monticuli descendendo penes 
quoddam antiquum muraié, quod Czyrquischye nunccu- 
patur, ipsumque muraié relinquendo a sinistris itur per viam, 
que tendit versus Petrouinam possessionem dominorum de 
capitulo ecclesie zagrabiensis et infra descendendo semper 
per médium ipsius monticuli, et per ipsam viam infra 
eundo per bonum spatium usque ad planitiem, et per ipsam 
planitiem in brevi spatio pervenit ad quendam fluvium par- 
vum Zthwpno vocatum, ibique coniungitur mete possessio- 
nis Petrowina predicte. Et per ipsum fluvium in parvo 
spatio eundo divertitur ad dexteram versus plagam occi- 
dentalem, deinde per quandam viam pervenit ad quandam 
vallem, que dicitur Malethina drága et per ipsam vallem 
ascendendo pervenit supra ad montem penes Zwibno ad 



— 56 — 

viam publicam, ibique coniungitur méta nobilium de Bre- 
brovvcz. Abhinc divertendo versus plagam septentrionalem 
eundo per eandem viam publicam aput quandam vineam, 
que Galethvnigrad dicitur, pervenitur ad unam arborem 
brezth vocatam, et relinquendo ipsam arborem divertitur ad 
occidentem per quendam collerm et per terras arabiles penes 
metam predictorum 1 nobilium de Brebrowcz descendendo 
pervenit ad quendam puteum seu fontem, qui Wkowzkyz- 
dencz nuncupatur. Abhinc ascendendo per collem pervenitur, 
ubi alias locus erat celarii Petri Belookowych, deinde ad 
arborem piri petrowschycza vocatam et deinde ad arborem 
ozkorus vocatam, et ibidem pervenitur ad viam, ubi coniun- 
gitur méta nobilium de Pirbich. Et per eandem viam diver- 
titur versus septemtrionem, pervenitur ad aliam viam, per 
quam itur de Pribych predicta ad ipsam possessionem 
Zlawethych, pertranseundoque eandem viam itur per ipsum 
collem, pervenitur ad quendam locum, qui dicitur Golys. 
Ab eodem loco descendendo pervenit ad antiquam viam 
Klanecz vocatam, deinde ad vallem Radwlowdol dictum et 
ad quendam fluvium vulgo Oblazenye et semper per ipsum 
fluvium supra eundo ad originem ipsius fluvii pervenitur 
sub monte Ozt(r)owerh nuncupato, ibique coniungitur monti 
maiori, semper dextera pars eidem Fabiano et suis heredibus 
et posteritatibus relinquenda perpetuo maneat duratura. 
Hoc etiam adiecto, quod omnes populi et iobagiones in 
prefata possessione seu villa Zlawethych commorantes, in 
monte magnó seu maiori et etiam in aliis nemoribus preci- 
pue pro falcando fenő, pascuisque pecudum, pecorum et 
porcorum, item succidendis lignis tam pro edificiis, quam 
ad conburendum ignem et etiam ad universa quevis alia 
necessaria ipsorum, aliisque quibuslibet communis 2 usibus 
plenam, liberam ac omnimodam fruendi ac utendi habeant 
potestatis facultatem. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes litteras nostras privilegiales, pendentis et autentici 

1 pre sorközi betoldás. 

2 communibus volna helyesen. 



— 57 — 

sigilli nostri maioris roboratas, eidem Fabiano Dragachych, 
et suis heredibus ac posteritatibus universis duximus con- 
cedendas. 

Dátum in castro nostro Zthenythnyak, feria secunda 
proxima ante festum nalivitatis gloriose virginis Marié, anno 5 
Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo tertio. 



LV. 
1463. nov. 15. Róma. 

II. Pius pápa bullája Dénes bíbornokhoz, a zágrábi káptalan által hamis 
ürügy alatt kiközösíttetett Frangepán Márton panaszára tartandó tanú- 
kihallgatás tárgyában. 

Kiadása Theiner, Vetera monum. Hung. II. köt. 391 1. 

Dátum Romé apud sanctum Petrum, anno etc. 

MCCCCLxm., decimo septimo kai. decembris, pontificatus nostri nov 15 
anno sexto. 



LVI. 
1463. nov. 23. Jajcza városa. 

Mátyás király Frangepán Mártont örökös és szerzett birtokai birodalmá- 
ban megerősíti. 

Eredetije délvidéki hártyán, Mátyásnak veres és zöld nyers selyem 
zsinóron lógó, titkos pecsétjével a kismartoni főlltárban, Repos. 42. H. 71. 

A délvidéki hártyát s a szokásos sodrott selyem zsinór helyett 
használt nyers selyem zsinórt Mátyásnak ez év hátralevő részében Jajczá- 
ban való tartózkodása megmagyarázhatja. — Ráth, A magyar királyok 
hadjáratai 217 1. 

Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1905 évf. 175 1. 

Relatio Benedicti de Thurocz, 

ianitorum regalium magistri. 1 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 

etc., memorie commendamus tenoré presenlium significantes 

1 A szövegtől eltérő írással. 



— 58 — 

quibus expedit universis, quod etsi interest officii regié 
maiestatis suos magnificari ministros et benemeritos dignis 
honoribus decorare, ut grata subditorum merita grata debe- 
ant premia reportare, illos tamen, ut dignis condigna repen- 
dat, potioribus consuevit extollere honoribus dignitatum et 
uberiori prosequi retributione, quos digniores agnoscit et 
ingentior recommendat excellentia meritorum. 

Hinc est, quod in nostre mentis cogitatione revolven- 
tes grata fidelium obsequiorum merita et uberrimas servitio- 
rum gratorum exhibitiones fidelis nostri grate dilecti, specta- 
bilis et magnifici Martini de Frangapanibus, Segnie, Wegle 
et Modrusse comitis, quibus ipse sincero cum aftectu et 
cum omni fidelitatis constantia nostre celsitudinis honorem 
amplexus est amplectiturque etiam de presenti ; nam post 
grata fidelium servitiorum obsequia sacrosancte corone 
dicti regni nostri opportunis temporibus cum omni fideli- 
tatis constantia ac diligentia sollicitudinis exhibita et impensa, 
dum illustris condam princeps dominus Johannes de Hwnyad, 
comes perpetuus bistriciensis et gubernátor predicti regni 
nostri Hungarie in campo Rigó Mezeye nuncupato cum 
hostibus fidei nostre turcis conflixisset, affuit personaliter 
cum ducentis equitibus ipse Martinus comes cum ipso geni- 
tore nostro, ibique preter ipsius belli labores etsi plurima in 
gentibus ac rebus suis dampna pertuierit, propter tamen 
strennuos actus, quos ipse comes in fortitudine brachii et 
animi sui robore viriliter peregit, multam sui nominis laudem 
reportavit, nobis quoque ad apicem regié celsitudinis divino 
nutu sublimatis tam prosperis, quam adversis in rebus con- 
stanter adherens studuit ferventi zelo in sue fidelitatis con- 
stantia perseverare. 

Ut enim cetera ipsius comitis Martini gesta magnifica, 
opera virtuosa et strennuos actus, ac preclare fidelitatis 
uberrima obsequia, et fidelium servitiorum multifaria et 
eximia merita, quibus idem nobis temporibus et locis oppor- 
tunis gratum fecit et acceptum, taceamus, libet unum ex 
preclaris fidelitatis ipsius servitiis breviter enarrare. 

Cum enim turcorum imperátor sue crudelitatis virus 
conceptum in christiane religionis professores evőmére statuens 



— 59 — 

in estate proxime preterita hoc regnum nostrum Bozne 
maxima sua cum potentia invasisset et interfecto fideli 
nostro illustri condam Stephano 1 rege, idem regnum nostrum 
subiecisset servituti, prefatus Martinus comes sacre dicti 
regni nostri Hungarie corone consequenterque nostre maie- 
stati fideliter complacere satagens, universis ipsius heredi- 
tatibus et bonis in piano ante acies hostium reponentibus, 
se et sua rapacibus fortune casibus submisit, non parcens 
laboribus et expensis. congregata quam potuit virium suarum 
copia sese exercitui turcorum, regnum nostrum Croatie 
predictum invadenti audacter obiecit, in quo hostium con- 
flictu etsi non parvam gentium suarum stragem et dampna 
non modica idem comes suscepit, adeo tamen robur pre- 
dicti exercitus turcorum debilitavit, ut non parva ex hoc 
conflictu dictum regnum nostrum Croatie et incole eius sue 
defensionis commoda susciperent, ne turcorum faucibus 
subigeretur diripiendo. Xec tanti laboris et tot dampnorum 
incommoda eundem comitem ab fidelitatis obsequii incepto 
proposito retardarunt. sed sue susceptorum dampnorum 
immemor publicam utilitatem pre se ferens, in presentem 
exercitum nostrum, pro recuperatione dicti regni nostri 
Bozne per nos indictum, ipse comes Martinus plurimos 
fideles nostros, dicti regni nostri Croatie barones et nobiles 
preveniens personaliter cum gentibus suis adveniens robori 
exercitus nostri gentium suarum numero et sumptui belli, 
data nobis pro usu belli pecunia necessaria, robur adiecit. 
Nos igitur, qui cunctorum fidelium nostrorum gratuita 
merita in pectore gerimus, productis ante aciem nostre 
mentis predicti Martini comitis laudabilibus gestis continua- 
tisque fidelibus obsequiis, licet maioribus antidotorum pre- 
miis de cetero ipsum premiare intendamus, tamen ad pre- 
sens nostri regii favoris bravio prevenire volentes, eundem 
Martinum comitem, suosque heredes et posteritates univer- 
sos in omnibus suis castris, castellis cum ipsorum pertinen- 
tiis universis, quovis nominis vocabulo vocitatis, oppidis, 
villis, possessionibus, portionibusque et iuribus possessiona- 

1 Kétszer írva. 



— 60 — 

riis, ac prediis, rebusque et bonis suis universis, heredita- 
riis scilicet et acquisitariis, que et quas hactenus idem 
Martinus comes tenuit rite et legitimé, aut etiam sui pre- 
decessores tenuerunt, conservare volentes, universas litteras 
et litteralia instrumenta, tam nostras et nostra, quam alio- 
rum quorumcunque regum, factum huiusmodi castrorum, 
castelli et possessionum, iuriumque et portionum posses- 
sionariorum concementes seu tangentia, dummodo eedem 
et eadem rite et legitimé sint emanate et confecta, viribus- 
que earum veritas suffragatur, quoad omnes earum et 
eorum continentias, clausulas et articulos mera nostra auctori- 
tate et potestatis plenitudine acceptamus, approbamus, ratifi- 
camus et confirmamus, perinde ac si huiusmodi littere et 
litteralia instrumenta coram nostra maiestate specietenus 
producte et exhibita verbotenus essent inserte et inscripta, 
presentis scripti nostri patrocinio mediante. 

In cuius rei testimonium firmitatemque perpetuam 
presentes litteras nostras privilegiales, quas presentis secreti 
sigilli nostri, quo ut rex Hungarie utimur, impendentis 
communiri fecimus, eidem Martino comiti duximus conce- 
dendas. 

Dátum in civitate nostra Jaycza, feria quarta proxima 
146 ;* n ante festum beaté Katherine virginis et martyris, anno 

nov. 23. ° J ' 

Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo tertio. 



LVIÍ. 



1463. decz. 6. Jajcza városa. 

Mátyás király adománylevele a Frangepán Istvánnak adományozott Medve 

váráról. 

Eredetije kopott délvidéki hártyán, melynek közepe a pecséttel 
együtt leszakadt, és 1797-ben készült másolata az orsz. lltárban, MODL. 
33175. (Neoreg. a. 315. 7.) 

A királyi kanczellárián használt délvidéki hártyára s a kelethelyre 
nézve 1. az elébbi, 1463. nov. 23-án kelt oklevélhez írt jegyzetet. Egyéb- 
iránt v. ö. Mátyás 1464. ápr. 5-iki adománylevelével hátrább. 



— 61 



Commissio domini regis, 

Emerico de Zápolya secretario 

referente. 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
[etc.,] memorie commendamus tenoré presentium significan- 
tes quibus expedit universis, quod etsi interest officii regié 
maiestatis ministros ac benemeritos dignis honoribus decorare, 
ut grata subditorum merita grata debeant premia reportare, 
illos tamen, ut dignis condigna rependat, potioribus consuevit 
extollere honoribus dignitatum et uberiori prosequi retri- 
butione, quos digniores agnoscit et ingentior recommendat 
excellentia meritorum. 

Hinc est, quod in nostre mentis cogitatione revolventes 
grata fidelium obsequiorum merita et uberrimas servitiorum 
gratorum exhibitiones fidelis nostri grate dilecti, spectabilis 
et magnifici Sthephani de Frangapanibus, Segnie, Wegle et 
Modrusse comitis ac dictorum regnorum nostrorum Dalmatie 
et Croatie báni, quibus ipse sincero cum affectu et cum 
omni fidelitatis constantia nostre celsitudinis honorem 
amplexus est, amplectiturque etiam de presenti, nam post 
grata fidelium servitiorum obsequia sacrosancte corone dicti 
nostri regni opportunis temporibus, et presertim tempore 
gubernationis illustris condam principis domini Johannis de 
Hwnyad, comitis perpetui bistriciensis et gubernatoris predicti 
regni nostri Hungarie, genitoris nostri carissimi cum omni 
fidelitatis constantia ac diligentia sollicitudinis exh[ibita et 
impensa, nobis quoque ad apicem reg]ie celsitudinis divino 
nutu sublimatis, tam prosperis quam adversis in rebus 
constanter adher[ens] stu[duit fervejnti ze[lo] in sue fi[del]i- 
tatis constantia perseverare. 

Nos igitur, qui cunctorum fidelium nostrorum gratuita 
merita in pecto[re] gerim[us, projductis [ante] aciem [nostjre 
mentis predicti Stephani comitis et báni laudabilibus gestis, 
continuatisque fidelibus obsequiis, ad p[resen]s nostri [reg]ii 
favoris [b]ravio [eu]ndem comitem Stephanum non immerito 
prevenire volentes, ut tam ipse, quam ipsius exemplo ceteri 



— 62 — 

ferventius . . . - 1 nda . . 2 studeant servitiis ad exequenda, 
ipse nostri regiminis et honoris incrementa se reddat de 
cetero proniorem, castrum nostrum [rega]le Medwed vocatum, 
in regno nostro Sclavonie, in comitatu zagrabiensi existens 
et habitum simulcum universis oppidis, tenutis, villis, pos- 
sessionibus, portionibus et iuribus possessionariis, in quibus- 
cumque comitatibus seu districtibus regnorum nostrorum 
situatis, de iure et consuetudine, ac ab antiquo ad dictum 
castrum Medwed spectantibus et pertinentibus, ac omnibus 
et quibuslibet eiusdem castri pertinentiarum suarum iuribus, 
iurisdicionibus, obventionibus et emolumentis, tributis, thelo- 
niis, utilitatibus et commoditatibus quibusvis, terris scilicet 
arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, campis, 
fenetis, silvis, nemoribus, rubetis, virgultis, montibus, vallibus, 
alpibus alpiumque redditibus, vineis vinearumque promon- 
toriis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, aquarumque decur- 
sibus, molendinis molendinorumque Iocis. ceterisque utili- 
tatibus campestribus, silvestribus et limphaticis > ac cunctis 
redditibus et generaliter quarumlibet utilitatum et pertinen- 
tiarum [su]arum integritatibus, quovis nominis vocabulo 
vocitatis, premissis sic stantibus ut prefertur et se haben- 
tibus, memorato Sthephano comiti et bano et per eum 
Bernardino filio suo, eorumque heredibus et posteritatibus 
universis mera nostra auctoritate et potestatis plenitudine, 
ac certa nostre maiestatis scientia, et animo deliberato omni 
eo iure, quo nostre incumbunt collationi, dedimus, dona- 
vimus et contulimus, immo damus, donamus et conferimus 
iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum, 
pariter et habendum, salvo iure alieno. 

Insuper promittimus eidem comiti Sthephano et nato 
eiusdem totó posse nostro instare et laborare, ut . . . 3 
quam citius ad manus nostras . . 4 et perveni . . 5 cum in 



1 40 mm. olvashatatlan és kiszakadva. 

s 6 mm. kiszakadva. 

3 25 mm. kiszakadva. 

* 37 mm. lyuk. 

5 20 mm. kiszakadva. 



— 63 



manibus nostris habere[tur, extunc] eidem comiti Sthephano 
et nato suo d[a]bimus ut superius est expressum [harum 
nostrarum, quibus secretu]m sigillum nostrum, quo ut rex 
Hungarie utimur, est appensum, vigore et testimonio litte- 
rarium m[ediante]. 

[Dátum in civitaie nostra Jaycza,] in festő beati Nicolai 
episcopi et confessoris, anno| Domini millesimo quadringen- H63. 
tesimo [sexagesimo tertio]. de=z ' 6 " 



LVII1. 
1463. Modrus. 

Frangepán István kiváltságlevele Zebiác Fülöp és Franko számára, modrusi 
házuk adómentességéről. 

Kiadása Surmitt, Hrvatski spom. I. köt. 232 1. (Monum. hist.-iurid. 
slav. merid. vi.) 

— — Pisán i dan v Modrusi, tekusci milezinu v letih 1463. 
gospodnih. 



LIX. 
1464. jan. 17. Császma. 

Mátyás király Frangepán Mártont tiltja, hogy a zágrábiakat a birtokain 

meg vámolj a. 

Kiadása Tkalcsics, Monum. hist. Zagrabiae II. köt. 287 1. 

Dátum in Chasma, (feria tertia) proxima ante H64. 



festum beaté Prisce virginis, anno Domini millesimo quad- jan 17 - 
ringentesimo sexagesimo quarto. 1 



1 1481. febr. 22. Zágráb. A tótországi rendek többek között 
Frangepán Istvánt, Bernátot, Duimot, Jánost és Miklóst a zágrábi keres- 
kedők megvámolásától eltiltják. — Tkalcsics i. m. II. köt. 405 1. 

— 1498. aug. 24. Buda. II. Ulászló Frangepán Bernátot a zágrá- 
biaktól való vámszedéstől eltiltja. — Tkalcsics i. m. II. köt. 514 1. 



— 64 — 

LX. 
1464. márcz. 21. Növi. 

Frangepán Márton Szokolics Fülöpnek Vrt nevű földjén malomépítésre 

engedélyt ád. 

Eredetije délvidéki hártyán, fehér kenderszalagon lógó s a paizs 
felső szélén töredezett veres pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 37110. 
(Acta conv. noviensis 1. 5.) 

A pecséten látható czímer: Kerek talpú, vágott paizs 
felső mezejében hat ágú csillag, az alsó mező üres. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 94 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 238 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.j 

1464 - — — Pisán v Novom, marca d(a)n 21., po letih 

márcz. 21. ' \ / > r 

bozih 1464. 



LXI. 
1464. ápr. 5. Székesfejérvár. 

Mátyás király Szkrád, Busin, Kladussa, Osztrovicza, Krupa, Kosztajnicza, 
Sztenicsnyák és Lipovácz várakat, továbbá Gradecz, Komogojna vár- 
kastélyokat és Lippa városát Frangepán Mártonnak adományozza. 

Mátyás király 1464. jul. 2-án kelt kiváltságleveléből hátrább. 
Kivonatos kiadása Wenzel, Kritikai tanulmányok 32 1. 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod quia fidelis noster spectabilis 
et magnificus Martinus de Frangapanibus, Segnie, Wegle 
et Modrusse comes, castrum Kruppa vocatum pariter cum 
omnibus pertinentiis et utilitatibus eiusdem. quod ipse alias 
a manibus quorundam theotonicorum ut dicitur redemisset, 
quodque expost nos eidem pro certa summa pecuniarum 
inscripseramus, nobis libere sine omni solutione reddidit et 
assignavit, voluitque et disposuit, prout coram nobis ac 
fideli nostro magnifico Michaele Orzag de Gwth, palatino 
regni nostri et aliis prelatis et baronibus nostris fassus est, 
ut castra sua Kosthanycza, Sthenychnyak et Lyppowecz 
appellata simulcum cunctis eorundem pertinentiis et utilitati- 






— 65 — 

bus post mortem suam directe ad nostram maiestatem ac 
sacram regni nostri coronam devolvantur ; igitur nos in 
recompensam tante fidelitatis et complacentie sue, et 
etiam consideratis fidelibus eiusdem servitiis, per ipsum 
eidem sacre corone et nobis exhibitis castra Scraad, 
Bwsyn, Kladwsa et Oztherwycza vocata. et castella Gradecz 
et Komogoyna appellata, preterea etiam prefata castra 
Kosthanycza, Sthenychnyak et Lyppowecz ac omnes villás, 
possessiones et predia, ad eadem omnia castra et castella 
de iure pertinentes, preterea possessiones Kreschych, Pernya 
et Molwnya appellatas, et oppidum Lippa vocatum, in quo- 
rum et quarum pacifico dominio idem comes Martinus se 
per multa tempóra perstitisse persistereque asserit etiam 
de presenti, simulcum cunctis eorundem et earundem utili- 
tatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus 
cultis et incultis, agris, pratis, montibus, fluviis et aquarum 
decursibus, generaliterque quarumlibet utilitatum et perti- 
nentiarum eorundem et earundem integritatibus, quovis 
nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et antiquis, 
rebus ita se habentibus ac stante dispositione pretacta, 
memorato comiti Martino, quoad dicta castra Kosthanycza, 
Sthenychnyak et Lyppowecz solum vita eiusdem perdurante, 
predicta autem alia omnia castra, ac villás et possessiones 
etiam eiusdem heredibus et posteritatibus universis nőve 
nostre donationis titulo dedimus, donavimus et contulimus, 
immo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et 
irrevocabiliter tenenda, possidenda pariter et habenda, salvo 
iure alieno. Annuentes nichilominus ex habundatiori * pleni- 
tudine nostre regié potestatis et gratia speciali eidem comiti 
Martino, ut ipse huiusmodi sua castra, ac villás et posses- 
siones, demptis dumtaxat 2 premissis tribus castris et 
eorundem pertinentiis, mortuo eodem ad nos devolvi debendis, 
in vita vei in morte illis, quibus voluerit, donandi aut 
testamentaliter vei aliter legandi iure perpetuo liberam 
habeat facultatem. Assummimus insuper ipsum comitem 



1 habundantiori helyesen. 
* dumtaxaxat hibásan. 

Frangepán-Oklevéltár II. 



— 66 — 

Martinum, durante vita ipsius, in iamfatis castris et bonis 
suis pacifice conservare ac contra quoslibet impetitores, 
causidicos et actores tueri, protegere et defensare hamm 
litterarum nostrarum, quibus sigillum nostrum secretum est 
appensum, vigore et testimonio mediante. 

Dátum in Álba Regali, feria quinta proxima post festum 
1464. p asce Domini, anno eiusdem millesimo quadringentesimo 
sexagesimo quarto, regni nostri anno septimo, coronationis 
verő primo. 

LXII. 
1464. ápr. 5. Székesfejérvár. 

Mátyás király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, Frangepán Márton- 
nak Szkrád, Busin, Kladusa, Osztrovicza, Kosztajnicza, Sztenicsnyák, Lipo- 
vecz várak, Gradecz, Komogojna várkastélyok és Lippa város birodalmába 
való beiktatása tárgyában. 

A zágrábi káptalan 1464. jun. 21-én kelt iktatóleveléből hátrább. 

Regestája Starine V. köt. 117 1. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem 
et gratiam. 

Cum nos tum ex eo, quod fidelis noster spectabilis 
et magnificus Martinus de Frangapanibus, Segnie, Wegle 
et Modrusse comes, castrum Kruppa vocatum pariter cum 
omnibus pertinentiis et utilitatibus eiusdem, quod ipse alias 
a manibus quorundam theotonicorum ut dicitur redemisset, 
quodque expost nos eidem pro certa summa pecuniarum 
inscripseramus, nobis libere sine omni solutione reddidit et 
resignavit, voluitque et disposuit, prout coram nobis ac 
fideli nostro magnifico Michaele Orzag de Gwth, palatino 
dicti regni et aliis prelatis et baronibus nostris fassus est, 
ut castra sua Kosthanycza, Sthenychnyak et Lyppowecz 
appellata simulcum cunctis eorundem pertinentiis et utili- 
tatibus post mortem suam directe ad nostram maiestatem 
ac sacram regni nostri coronam devolvantur ; tum verő in 
recompensam tante fidelitatis et complacentie sue, et etiam 
consideratis fidelibus eiusdem servitiis, per ipsum eidem 



— 67 — 

sacre corone et nobis exhibitis castra Scraad, Bvvsyn, 
Kladwsa, Oztherwycza vocata, et castella Gradecz et Komo- 
goyna appellata, preterea etiam prefata castra Kosthanycza, 
Sthenychnyak et Lyppowecz ac omnes villás, possessiones 
et predia ad eadem omnia castra et castella de iure perti- 
nentes, preterea possessiones Kreschych, Pernya et Mohvnya 
appellatas et oppidum Lippa vocatum, in quorum et quarum 
pacifico dominio idem comes Martinus se per multa tempóra 
perstitisse persistereque asserit etiam de presenti, simulcum 
cunctis eorundem et earundem utilitatibus et pertinentiis 
quibuslibet, rebus ita se habentibus ac stante dispositione 
pretacta, memorato Martino comiti, quoad dicta castra 
Kosthanycza, Sthenychnyak et Lippowecz solum vita ipsius 
perdurante, predicta alia autem omnia castra et castella, ac 
villás et possessiones etiam eiusdem heredibus et posteri- 
tatibus universis nőve nostre donationis titulo, vigore aliarum 
litterarum donationalium exinde confectarum in perpetuum 
contulerimus, velimusque eundem comitem Martinum in 
domínium eorundem et earundem per nostrum et vestrum 
homines legitimé facere introduci. 

Ideo fidelitati vestre harum serié firmiter precipiendo 
mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testi- 
monio fidedignum, quo presente Lorandus Jwkowych de 
Peech vei Nicolaus Totarych de Mlacchyna, aut Renedictus 
Jakmynych de Gorycza neve Blasius Dragan}'ch de Draga- 
nych, sive Mathias Domagowych aliis absentibus homo 
noster ad facies prescriptorum castrorum Scrad, Bwsyn, 
Kladwsa, Oztherwycza et aliorum prefatorum castrorum et 
castellorum.necnon omnium villarum, possessionum et predio- 
rum ad eadem omnia castra et castella pertinentium, preterea 
prescriptarum possessionum Kreschich, Pernya et Mohvnya, 
ac oppidi Lippa, vicinis et commetaneis eorundem et earundem 
universis inibi legitimé convocatis et presentibus, accedendo 
introducat memoratum comitem Martinum in dominium 
eorundem et earundem, statuatque eadem castra Kosthanycza, 
Sthenychnyak et Lypowecz simulcum cunctis eorundem 
pertinentiis et utilitatibus secundum premissam dispositionem 
solum vita eiusdem comitis Martini perdurante, prefata 

5* 



— 68 — 

quoque alia castra et castella, necnon possessiones, villás 
et predia ac oppidum pretactum eidem simulcum cunctis 
eorundem et earundem utilitatibus et pertinentiis quibus- 
libet premisse nőve nostre donationis titulo perpetuo possi- 
denda, si non fuerit contradictum ; contradictores verő si 
qui fuerint, evocet eosdem contra annotatum comitem Marti- 
num nostram personalem in presentiam ad terminum com- 
petentem rationem contradictionis eorum reddituros. Et post 
hec huiusmodi introductionis et statutionis seriem cum 
contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, vicinorumque 
et commetaneorum, qui premisse statutioni intererunt, pos- 
sessionumque, villarum et prediorum per vos statuendorum 
nominibus ac termino assignato dicte nostre personali pre- 
sentie fideliter rescribatis. 

Dátum in Álba Regali, feria quinta proxima post festum 
~ á P r 5 P asce Domini, anno eiusdem millesimo quadringentesimo 
sexagesimo quarto, regni nostri anno septimo, coronationis 
verő primo. 

LXI1I. 
1464. ápr. 5. Székesfejérvár. 

Mátyás király parancsa Zápolyai Imre boszniai kormányzóhoz, hogy a 

nemesi szabadságuktól Frangepán Márton által megfosztott Verhovina 

nemzetségbelieket nemesi szabadságaikban védelmezze meg. 

Kiadása Teleki, Hunyadiak kora XI. köt. 94 1. Blagay Oklevéltár 366 1. 

— — Dátum in Albaregali, feria quinta proxima post 
1464. festum beati Ambrosii confessoris, anno Domini millesimo 
ápr. 5. quadringentesimo sexagesimo quarto, regni nostri anno 
septimo, coronationis verő primo. 



LXIV. 

1464. ápr. 28. Buda. 

Mátyás király adománylevele Medve váráról Frangepán István számára. 

Eredetije megrongált hártyán, selyem zsinóron lógó titkos pecséttel 
a Batthyányi család körmendi lltárában, Reiect. Németujvar. 208. 20. 
Fényképmásolata az orsz. lltárban, MODL. 38911. 



— 69 — 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, C[roa- 
tie] etc, significamus presentium tenoré quibus expedit uni- 
versis, quod etsi interest officii regié maiestatis subditos 
benemeritos dignis honoribus decorare et eorum merita 
grat[ia ac muni]ficentia prosequi, illos tamen potioribus 
consuevit extollere remunerationibus, quorum virtus . . .* 
alios antecellit et quos magis commendat excellentia meri- 
torum. 

Considerantes itaque et merito pensa[ntes] grata fide- 
lium servitiorum merita ridelis nostri dilecti, spectabilis et 
magnifici Stephani de Frangapanibus, Segnie, Wegle et 
Modrusse comitis, que suis magnificis actibus et sollertibus 
servitiis primum tempore gubernationis condam illustris 
domini Johannis de Hwnyad, comitis bistriciensis et alias 
pretacti regni nostri Hungarie gubernatoris, pie memorie 
genitoris nostri carissimi, tandem verő ab exordio nostri 
felicis regiminis assiduis temporibus sacre dicti regni nostri 
Hungarie corone, ac consequenter nostre serenitati ferventi 
devotione exhibuit, de quibus aliqua saltem paucis referre 
ad presens non incongruum putamus. 

Ipse namque Stephanus comes in nostris legationibus 
commodum huius regni nostri et . . . 2 religionis christiane 
tangentibus, quarum expeditio nonnisi virum constantem, 
magnanimum, prudentemque exigebat, cum aliis nostris 
deputatis idoneis oratoribus de nostre maiestatis iussu . . . a 
num conventum pro rebus necessariis congregatum et item 
alias ad urbem románam . . 4 accessit atque ea ibi, que 
sue credita fuere expeditioni, commode ac feliciter disponendo 
rem nobis et ipsi regno nostro semper attulit desideratam. 

Porro et castra banatus regni nostri Croatie, que iam 
pridem quorundam eadem detinentium perfidia nostrorum 
et regni nostri emulorum manibus tradebantur, eius viri 
experientia, laboribus, virtutibus et prudentia nobis red- 
dita sünt, 

1 Egy szó olvashatatlan. 

* Egy szó olvashatatlan. 
3 Két szó hasonlóképen. 

* Egy szó olvashatatlan. 



— 70 — 

Ceterum idem nobis pro recuperando regno nostro 
Bosne, quod infelici casu amissum erat, nuper agentibus, 
ubi Deo propitio nobis de hostibus victoria concessa est, . . - 1 
et auxilio non minőre aliis extitit. 

Et ut paucis multa comprehendamus, égit hic omnia 
omnibus . . . 2 suis, que pro nominis et honoris nostri 
augmento sünt et alta generis sui nobilitas atque . . . 3 
magnanimitas postulabant. Non illum senectutis onus, non 
ulla denique fortune aut temporis . . . 4 a nostris et regni 
nostri servitiis vacare, quominus cuncta prudenter, sollerter 
et constanter perficere. 

Nos igitur, qui cunctorum fidelium nostrorum gratuita 
merita more regali pensare solemus, ne tante . . . 5 et . . . ö 
magnificorum vir de nobis benemeritus suorum merita 
servitiorum habeat irremunerata, volentes eidem aliquam 
premissorum retributionis vicém rependere, quamvis tam 
ipse quam ceteri eius exemplo ferventius inantea studeant 
regiis insudare servitiis, atque ipse ad exequenda nostri 
nominis et honoris nostri merita reddatur promptior, castrum 
nostrum Medwed vocatum, in regno nostro Sclavonie, comi- 
tatu videlicet zagrabiensi existens, nunc apud manus Sigis- 
mundi Wayspriacher titulo pignoris habitum, simulcum 
oppidis Rokonok et Werbouecz nuncupatis, et castello in 
eodem Rokonok habito, cunctisque aliis oppidis, tenutis, 
villis, possessionibus, portionibus possessionariis in quibus- 
cumque comitatibus seu districtibus regnorum nostrorum 
situatis, ad idem castrum de iure et ab antiquo pertinen- 
tibus; item vado super fluvium Zawa habito, Kyralrewe 
nominato, aliisque vadis super eundem fluvium ubivis exi- 
stentibus, necnon teloniis seu tributis, ac utilitaíibus et com- 
moditatibus quibusvis, terris scilicet arabilibus cultis et in- 
cultis, agris, pratis, pascuis, campis, fenetis, silvis, nemori- 
bus, montibus, vallibus, vineis, vinearum promontoriis, aquis, 
fluviis, piscinis, piscaturis aquarumque dicursibus, ac molen- 
dinis et molendinorum locis, generaliter verő quarumlibet 

1 — * Pár szó olvashatatlan. 
4 — fi Pár szó kivehetetlen. 



'1 — 



utilitatum et pertinentiarum eiusdem castri Medwed integri- 
tatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad idem videlicet 
de iure pertinentibus, sub ipsorum veris metis et antiquis 
memorato Stephano comiti et per eum Bernardino filio suo, 
ipsorumque heredibus et posteritatibus animo deliberato 
et ex certa nostre maiestatis scientia omni eó iure, quo 
nostre incumbunt collationi et quemadmodum etiam medi- 
antibus aliis litteris nostris donationalibus sub sigillo nostro 
secreto, quo ante felicem coronationem nostram utebamur, 
inpendenti confectis et emanatis contuleramus, ita de novo 
dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, donamus 
et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, 
possidendum pariter et habendum, salvo iure alieno, harum 
nostrarum litterarum, quas pendentis secreti sigilli nostri 
appensione muniri fecimus, vigore et testimonio mediante. 
Dátum Bude. sabbato proximo ante festum beatorum 
Philippi et Jacobi apostolorum, anno Domini millesimo á * "fte 
quadringentesimo sexagesimo quarto, regni nostri anno 
septimo, coronationis verő primo. 



LXV. 
1464. jun. 7. Buda. 

Mátyás király iktató parancsa a kníni káptalanhoz, Frangepán Duimnak 
a Lika vármegyei Újvár vára birtokába való beiktatása tárgyában. 

A kníni káptalannak 1464. jul. 22-én kelt iktató leveléből hátrább. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, fidelibus nostris capitulo ecclesie tininiensis salutem et 
gratiam. 

Dicitur nobis in persona íidelis nostri, spectabilis et 
magnifici comitis Dvvymi de Frangapanibus, Wegle, Segnie et 
Modruse comitis, quomodo ipse in domínium castri Wywar 
vocati, et suarum pertinentiarum, in comitatu de Lyka exi- 
stentis et habitum 1 , ipsum omnis iuris titulo concernentis 
legitimé vellet introire. 

1 habitarum helyett hibásan. 



— 72 — 

Super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo man- 
damus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio 
fidedignum, quo presente Georgius Herchich de Ladihouich 
sin Petrus Kuzol de Zamachich, seu Petrus Pere dictus de 
eadem sive Iván Sethnik de Gwoznicha, neve Martinus 
Polasaych de Klokoch 1 aut Andreas Folnoich 2 de Busán 
aliis absentibus homo noster ad facies prescripti castri 
Wyvvar et suarum pertinentiarum, vicinis et commetaneis 
earundem universis inibi legitimé convocatis et presentibus, 
accedendo introducat prefatum comitem Dwynum in domí- 
nium eiusdem et earundem, statuatque idem et easdem 
eidem cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet 
iuri sibi incumbenti perpetuo possidendum, si non fuerit 
contradictum; contradictores verő si qui fuerint, evocet 
eosdem contra annotatum comitem Dwymum nostram 
personalem in presentiam ad terminum competentem rationem 
contradictionis eorum reddituros. Et post hec ipsarum intro- 
ductionis et statutionis seriem, cum contradictorum et evoca- 
torum si qui fuerint, vicinorumque et commetaneorum, qui 
premisse statutioni intererunt nominibus, ac termino assignato 
eidem nostre personali presentie fideliter rescribatis. 

Dátum Bude, octavo die festi sacratissimi corporis 
-T^^-Christi, anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo 
quarto. 

LXVI. 

1464. jun. 21. 
A zágrábi káptalan Frangepán Mártont Szkrád, Busin, Kladusa s több 
megnevezett vár, várkastély, falu és Lippa város birodalmába beiktatja. 

Mátyás királynak 1464. jul. 2-án kelt kiváltságleveléből hátrább. 

Capitulum ecclesie zagrabiensis, omnibus Christi fideli- 
bus, presentibus pariter et futuris, presentium notitiam habi- 
turis salutem in salutis largitore. 

Ad universorum tam presentium quam futurorum 
notitiam harum serié volumus pervenire, quod nos litteras 

1 Klokach az átiratban. 

2 Felnoich u. o. 



73 — 



serenissimi principis et domini domini Mathie Dei gratia 
regis Hungarie, Dalmatie, Croatie etc, domini nostri naturális 
introductorias et statutorias, nobis preceptorie loquentes et 
directas summa cum obedientia recepimus in hec verba : 
Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie — — 
stb., I. I. Mátyás király 1464. ápr. 5-én kelt iktató paran- 
csát elébb. — 

Unde nos mandatis eiusdem domini nostri regis semper 
obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato Benedicto 
Jakmynych de Goricza, homine serenitatis sue nostrum 
hominem videlicet discretum virum, dominum Georgium 
Viti de Corboua, chori dicte ecclesie nostre prebendarium 
ad premissa fideliter peragenda nostro pro testimonio trans- 
misimus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi 
nobis uniformiter retulerunt in hunc modum, quomodo 
prefatus homo ipsius domini nostri regis, dicto nostro 
testimonio presente, feria quinta proxima ante festum beaté má . 
Elene regine proxime preteritum et aliis diebus ad id aptis 
et sufficientibus primo ad facies prescripti castri Scraad 
vocati et pertinentiarum eiusdem, ef possessionis similiter 
Scrad nunccupate, necnon generationum Chewyzy Kolechan, 
alterius Kolechan Sancti Petri, Zvvoyech et Podgora voca- 
tarum, deinde castri Bwsyn appellati, et possessionis seu 
generationis Chawa vocate et pertinentiarum earundem ; 
item castri Kladvvsa vocati et eiusdem pertinentiarum, 
videlicet directarum medietatum oppidi similiter Kladwsa 
vocati et possessionis Sub Pech ac ville Malowcz, civilium- 
que sub eodem castro Kladvvsa et silvarum Gay vocatarum, 
necnon ville Dolen seu Sypkovvcz appellate, in pertinentiis 
eiusdem castri existentium ; item alterius castri Oztherwycza 
dicti consequenterque possessionum, prediorum et villarum 
ad item spectantium videlicet totalium Cozzyn et Mazalchy, 
medietatis Mohlyth, totalium Glagolythy, Marynczi et Dobre- 
chane, medietatis Mwrawychane, totalium Bwky, Pzyvvychky, 
Gasparyn, Kolozy, Pawel, Tvvrzno, medietatum Thvvthy- 
navves, Dwbowych et Chelopeth, item totalium Gomylyane, 
Zregane, Vezthycza, Gryby, medietatis Maholathy, totális 
Iwanczy, medietatis Zazischane, item totalium Zrakwyna, 



74 



Bwky, Pothochy, Pzywychy, Erderchawez, Gorennavves, 
Hothylawes, item medietatum Nedomyzel, Zelchane ac 
totalium oppidi sub eodem castro Ozthervvycza, necnon 
Belythyczi et Thersanczy vocatarum, item medietatum 
molendinorum et aliorum molendinorum vulgo sthuppe 
vocatorum in Napluseh, necnon aliorum totalium molendi- 
norum in eadem Napluseh, item medietatis molendini in 
Zelchan et totalium aliorum duorum molendinorum in 
Totylawes, et iuris patronatus ecclesiarum beaté virginis, 
que vocatur Abbatia et alterius Hospitale nunccupata ; item 
castelli Komogoyna dicti et pertinentiarum eiusdem ; item 
castri Kosthanycza ac possessionum, prediorum et villarum 
ad idem pertinentiarum videlicet Poddapel, Tawyga, Dobryne, 
Gyrgyn, unius et alterius Menythy, Nowaky, Rakythowecz, 
Kernoweczy, Lazy, Podwranye, Podwersye, Brezye, oppidi 
similiter Kozthanycza vocati, item Oressye, Lypye, Dolecz, 
Bobowecz, Chernczezela, Polana, Werbzko, Werhowyna 
Goricza, Bezdecz, Polanycza, Lwthynczy, Czerowecz, 
Zamlachye, item Goricza, Ertth, Stermyna, Zlobochyna, 
Therdecz, Dwbyncz, Sklethevvye, Hrwssowycza, Pether- 
nycza, Pretyzka, Jerovvel, Dolecz, Thyzowecz, Mala Tha- 
wagycza, Wei howczy et Welesna vocatarum ; item alterius 
castri Sthenychnyak, et oppidi similiter Sthenycznyak 
vocatorum et pertinentiarum eiusdem, utputa Koztanek, 
Rosenycza, Castelliste, Bamvverh, Loka, Jamersthie, Bwthyna, 
Hlapithy, Lippie, necnon generationum Hwthyna, Zlath, Othro- 
chyczi, Hwzeyczi, Sthoimerithy, Kwpisynczy, Korannane, 
Koranycze, Godenycze, Jaworowcz, Sthrelchan, Svvarcha et 
Othok vocatarum et castelli Rethycza nuncupati; item castri 
Lyppowecz dicti, consimiliterque prediorum, villarum et 
pertinentiarum eiusdem, puta primo oppidi Jaztrebarzka 
vocati, Volahwlya Inferioris, Rasthoke, Brebrowecz, Slawe- 
thynczi, Dragowandol, Rasthia, Belthychy, Bwkowecz Maioris 
et Minoris, Woláwlya Superioris, Dworyane, Prodyndol, 
Kwpethdol, Molume Inferioris, Dolane, Réka Superioris et 
Inferioris, Prilep, Zwryewschane, Laskowecz, Thopolowecz, 
Perhochy, Jabochno, Breznyk, Pawlochane Maioris et 
Minoris, Zdyhowo, Zwethy Iwanecz, Lokosyndol et Golyak 



vocatarum; item possessionum Kreschych, Pernyaet Molunye 
appellatarum et villarum videlicet Hrazthie, Novvaky et 
Domagowychy, ad eandem possessionem Molunye spectan- 
tium et oppidi Lippa vocatorum et appellatarum, omnino in 
zagrabiensi et dictum castrum Ostherwycza in Bvvsan 
comitatibus existentium et habitarum, vicinis et comme- 
taneis eorundem et earundem universis inibi legitimé 
convocatis, quibusdam verő ex eisdem vicinis et commeta- 
neis, primo prenarrati castri Scrad utputa Lorando Jwkoych 
de Peech, Myksa Jvvkoich de eadem, Mykula Thotharich de 
Mlatthia, Alberto de Koranna, Petro Ladomerich de Radoné, 
Georgio Jechkovvycz de Goricza et altero Georgio Malich 
de eadem ; item alterius castri Bvvsan dicti Valentino de 
Kozthanycza, Mykula Massich dicto de eadem, Gregorio 
Swaganyth de Chaglych et Gywrsse de Ztabanthe ; item 
castri Kladusa Paulo Swaganych de Byzthra, Johanne 
Zokolovvechky de Kreschych et Georgio Farkasich de eadem; 
item castri Ozthervvycza Ivvano Kozynsky, altero Iwano 
Jwrenych, Petro Mathkowych, Nicolao Gomylecz, Franko 
Perzwrich, Gwray Gwzich et altero Gwraj^ Ladisich ; item 
castelli Komogoyna Georgio de Plawythewcz, Nicolao 
Pozobchych de Zwynnycza et Thoma de Karlowcz ; item 
castri Kosthanycza Stephano Pozobchich de Swynnycza, 
Georgio de Plawchewcz et Mathia Mager dicto de Mykchewcz; 
item castri Sthenychnyak Lorando Jwkowich de Peech, 
Mykssa Jwkowicz de eadem, Mykula Thotharich de Mlattha, 
et Georgio Jechkovvych de Goricza ac Petro Ladomerich 
de Radoné ; item castri Lippowecz Georgio Supano, Andrea 
Jwrsych, Paulo Petrovvich de Czethkowych, Stephano 
Svvamoch de Wolawlya, Anthonio Stharesyna de Kraisich, 
Mathia de eadem et Blasio de Draganych; preterea posses- 
sionum Kreschych Paulo Swaganych de Byzthra, Gregorio 
ac Laurentio de Chaglych, item Pernya Johanne Zokolo- 
weczky de Kreschych et Georgio Farkasii de eadem et 
Molunye Georgio Supano de Czwethkowyth, Andrea de 
eadem, Fabiano et Mathia de Domagowych ; item oppidi 
Lippa vocati Stephano de Bozylewo, Ilya Fabianych, Gerde 
Zandalith de eadem, Urbano Prebanych de Tholich, Georgio 



et Petro de Babinagora inibi personaliter repertis et presen- 
tibus, accedendo introduxisset memoratum spectabilem et 
magnificum dominum Martinum de Frangapanibus, Segnie, 
Wegle Modrusseque comitem in domínium eorundem et earun- 
dem, statuissetque prefata castra Kosthanycza, Sthenych- 
nyak et Lypowecz cum prescriptis ipsorum possessionibus, 
prediis et villis, secundum premissam dispositionem solum 
vita eiusdem comitis Martini perdurante, prefata quoque 
alia castra scilicet Scraad, Bwsyn, Kladwssa et Oztherwycza 
et castellum Komogoyna, ac pretactas omnes villás, posses- 
siones et predia, ad eadem castra et castellum de iure 
pertinentes et spectantes, preterea possessiones Kreschich, 
Pernya et Molunye, et oppidum Lippa vocata et appellatas 
simulcum cunctis eorundem et earundem utilitatibus et 
pertinentiis universis eidem comiti Martino et suis heredibus 
iure premisse nőve regié donationis titulo perpetuo possi- 
dendum, tenendum pariter et habendum, prefatis itaque 
domini nostri regis et nostro hominibus in faciebus eorundem 
et earundem congruis et legitimis diebus moram facientibus 
et permanentibus nullo penitus contradictore apparente. 

Et quia pro parte castelli Gradecz supradicti contra- 
dictorie obviatum exstitisset, ideo prefatus homo domini 
nostri regis, dicto nostro testimonio presente, idem tum 
suis pertinentiis eidem comiti Martino statuere nequivisset. 

In cuius rei memóriám, firmitatemque perpetuam 
presentibus sigillum nostrum duximus appendendum. 

Dátum tricesimo sexto die diei introductionis et statu- 

1464. 

jun. 2i."tionis predictarum, anno Domini millesimo quadringentesimo 
sexagesimo quarto supradicto. 



LXVI1. 
1464. jul. 2. 

Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Márton számára, Szkrád, Busin, 

Kladusa, Osztrovicza, Kosztajnicza, Sztenicsnyák, Lipovecz várakról s 

Gradecz, Komogojna várkastélyokról és Lippa városáról. 

Eredetije hártyán, kék, lila, rózsaszínű sodrott selyem zsinóron függő 
kettős nagypecséttel az orsz. lltárban, MODL. 33990. (Neoreg. a. 1645. 13.) 



— 77 — 

Commissio propria domini 
regis. 1 

Mathias Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, 
Servie, Gallicie. Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex, omni- 
bus Christi fidelibus, presentibus pariter et futuris, presentium 
notitiam habituris salutem in omnium Salvatore. 

Decet regiam sublimitatem benemeritorum preces 
exaudire atque eos condigno favore prosequi, ut dum se 
conspexerint favoribus regiis remuneratos, non solum in 
laudem donantis, sed etiam in exemplum et incitamentum 
aliorum se parent ad queque grata obsequia promtiores. 

Proinde ad universorum notitiam harum serié volumus 
pervenire, quod maiestati nostre nomine et in persona fidelis 
nostri, spectabilis et magnifici Martini de Frangapanibus, 
Segnie, Wegle et Modrusse comitis exhibite sünt quedam 
bine littere, une videlicet nostre super nova donatione 
castrorum Kosthanycza, Sthenychnyak et Lyppouecz, neo- 
non Scraad, Bwsyn, Kladwsa et Oztherwycza vocatorum, in 
districtu Bwsan habitorum, preterea castellorum Gradecz et 
Komogoyna appellatorum, universarumque villarum. posses- 
sionum et prediorum ad eadem castra et castella de iure 
pertinentium, item possessionum Kreschych, Pernya et 
Molwnj'a dictarum, ac oppidi Lippa nunccupati, secreto 
sigillo nostro novo inpendenti, sub certis conditionibus et 
articulis in eisdem litteris nostris clarius expressis confecte, 
alie verő capituli ecclesie zagrabiensis super legitima statu- 
tione huiusmodi omnium castrorum, castellorum, oppidorum- 
que et villarum, possessionum et prediorum superinde secuta 
similiter sub appenso sigillo eiusdem capituli emanate teno- 
ris infrascripti, supplicatum itaque extitit maiestati nostre, 
ut easdem ambas litteras ratas, gratas et acceptas haben- 
tes, litterisque nostris privilegialibus verbotenus inseri et 
inscribifacientes, pro iamdicto Martino comite, heredibusque 
ipsius. universis innovantes perpetuo valituras confirmare 
dignaremur. Ouarum quidem litterarum videlicet nostrarum 
tenor is est: Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dal- 

1 A szövegtől eltérő írással. 



78 



matie, Croatie — — stb., I. I. Mátyás király 1464. ápr. 
5-én kelt adománylevelét elébb. — 

Alterarum verő puta pretacti capituli ecclesie zagrabi- 
ensis statutoriarum sequitur in hec verba: Capitulum ecclesie 
zagrabiensis — — stb., I. a zágrábi káptalan 1464. juu. 
21-én kelt iktatólevelét elébb. — 

Nos igitur prefatis supplicationibus nostre modo quo 
supra porrectis maiestati regia benignitate exauditis clemen- 
ter et admissis, pretactas utrasque litteras, nostras videlicet 
donationales et pretacti capituli statutorias non abrasas, non 
cancellatas, nec in aliqua sui parte suspectas, presentibusque 
litteris nostris privilegialibus de verbo ad verbum, sine 
diminutione et augmento aliquali insertas, quoad omnes 
earum continentias, clausulas et articulos acceptamus, appro- 
bamus et ratificamus, easque et omnia in eis contenta simul- 
cum omni iure nostro regio, si quod in eisdem castris, 
castellis, oppidis, villis, possessionibusque et prediis habe- 
remus vei habere speraremus, simulcum obligatione nostra 
ad defendendum et conservandum prefatum comitem Marti- 
num in dominio supradictorum castrorum et bonorum pro- 
priis nostris et successorum nostrorum laboribus et expen- 
sis, ac pariter cum universis iuribus, libertatibus et privi- 
legiis eiusdem comitis Martini, de auctoritate nostra regia, 
prelatorumque et baronum nostrorum ad id accedente con- 
silio, pro pretacto Martino comite sub modo et dispositione 
pretactis, et stantibus promissionibus ipsius comitis Martini 
innovantes perpetuo valituras confirmamus presentis scripti 
nostri patrocinio mediante. 

Declaramus autem. quod supratacta devolutio castro- 
rum supranominatorum, que post obitum dicti comitis Martini 
ad nos et ad sacram coronam regni nostri fieri debebit, ita et sub 
hac conditione intelligenda est, si ipsum comitem Martinum 
absque heredum solatio ab hac luce decedere contigerit. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes concessimus litteras nostras privilegiales pendentis 
sigilli nostri dupplicis munimine roboratas. 

Dátum per manus reverendissimi in Christo patris, 
domini Stephani colocensis et bachiensis ecclesiarum archi- 



— 79 — 

episcopi, aule nostre summi cancellari, fidelis nostri dilecti, 
anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo quarto, H64. 
sexto nonas iulii, regni nostri anno septimo, coronationis jul 2- 
verő primo, venerabilibus in Christo patribus dominisDiony- 
sio de Zeech cardinali strigoniensis, eodem Stephano colo- 
censis archiepiscopis, Ladislao agriensis, Johanne waradien- 
sis, Xicolao transsilvanensis, zagrabiensi sede vacante, Jo- 
hanne quinqueecclesiensis, Alberto wesprimiensis. Augustino 
iauriensis, Vincentio waciensis, Alberto chanadiensis Thoma 
nitriensis, boznensi sede vacante, Urbano sirimiensis, Marco 
tininiensis, segniensi sede vacante, Nicolao modrusiensis 
ecclesiarum episcopis ecclesias Dei feliciter gubernantibus ; 
item magnificis Michaele Orzag de Gwth regni nostri Hunga- 
rie predicti palatino, Emerico de Zápolya regni Bozne guber- 
nátoré, Nicolao de Wylak et Johanne Pangracz de Denge- 
leg wayvodis transsilvanis, comite Ladislao de Palocz iudice 
curie nostre, eodem Emerico de Zápolya Dalmatie, Croatie 
et Sclavonie regnorum nostrorum et prefato Nicolao de 
Wylak machoviensi banis, honore banatus zewreniensis 
vacante, Johanne de Rozgon thavamicorum, Benedicto de 
Turocz ianitorum, Emerico de Palocz et Nicolao filio báni 
de Alsolindwa pincernarum, Stephano de Peren et Ladislao 
de Bathor dapiferorum, Ladislao de Kanisa et Pertholdo 
Ellerbach de Monyarokerek agazonum nostrorum regalium 
magistris, Andrea Pawmkyrher posoniensi et Petro de Zokol 
themesiensi comitibus, aliisque compluribus regni nostri 
comitatus tenentibus et honores. 
Regesirata fol. ex. M. K. 1 

Lxvm. 

1464. jul. 22. 
A kníni káptalan Frangepán Duimot a Lika vármegyei Újvár vára biro- 
dalmába beiktatja. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
33131. (N'eoreg. a. 316. 15.) Átirata Mátyás királynak 1465. aug. 3-án 
kelt privilegialis levelében hátrább. 

1 Az oklevél hátán. — V. o. Blagay Oklevéltár 366 1. 



— 80 — 

Serenissimo ac invictissimo principi et dominó dominó 
Mathie Dei gratia regi Hungarie, Dalmatie, Croatie etc, 
dominó ipsorum naturali et gratiosissimo capitulum ecclesie 
tininiensis orationum suffragia perpetua cum fidelitate. 

Vestra noverit eadem serenitas, nos litteras ipsius 
vestre serenitatis introductorias et statutorias pro parte 
magnifici Dvvymi de Frangapanibus, Wegle. Segnie et Mod- 
ruse comitis emanatas nobis loquentes sumpmo cum honore 
recepisse in hec verba: Mathias Dei gratia rex Hungarie, 

Dalmatie, Croatie etc. stb., I. Mátyás királynak 1464. 

jun. 7-én kelt iktatóparancsát elébb. — 

Nos igitur ipsius vestre serenitatis mandatis prosemper 
obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato Iván Senth- 
nik, vestre serenitatis homine in predictis litteris inter alios 
nominatim conscripto nostrum hominem, videlicet discre- 
tum virum dominum Paulum Vthisenich, chori ecclesie 
nostre presbyterum ad premissas introductionem et statutio- 
nem faciendas nostro pro testimonio transmiseramus fide- 
dignum, qui demum exinde ad nos reversi nobis consona 
voce retulerunt eomodo, quomodo ipsi sabbato proximo 
' ante festum beaté Margarethe virginis et martyris proxime 
preteritum ad faciem predicti castri Wywar et suarum perti- 
nentiarum pariter accessissent, vicinis et commetaneis eius- 
dem et earundem videlicet Balsa de Balich, Gregorio Gas- 
parinich 1 de Busán, Pere de Zainachich, 2 Paulo de Humchan, 
Martino de Klochot, Simoné Radusich, Petro Kuzol et 
Thoma Marsich de Lagodusich, Nicolao, Johanne, Mathia 
et Georgio de Paprachan, Mixa de Zapothochye 3 et Andrea 
Fumonich inibi legitimé convocatis et presentibus, acce- 
dendo introduxissent prefatum magnificum Dwymum in 
domínium predicti castri Wywar et suarum pertinentiarum, 
statuissentque eundem 4 et easdem eidem cum cunctis eius- 
dem et earundem utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, iure 



1 Gasparinith az átiratban. 

2 Zamachich az átiratban, mint az iktató parancsban. 

3 Zapochochie az átiratban. 

4 idem helyett hibásan. 



;i — 



sibi incumbenti perpetuo possidendum, ipsis vestre sereni- 
tatis et nostro hominibus in facie predicti castri Wywar et 
suarum pertinentiarum legitimis diebus residentibus nullo 
contradictore apparente. 

In cuius rei evidentiam perpetuamque firmitatem pre- 
sentes cum appensione sigilli nostri duximus concedendas. 

Dátum sedecimo die diei statutionis prenarrate, anno H64. 



Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo quarto J ul - 22 - 
supradicto. 



LXIX. 

1464. aug. 9. 

Frangepán Zsigmond adománylevele, a modrusi szent Miklós pálos kolos- 
tornak adományozott Tiszovik nevű faluról. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 95 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 239 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

— — na to dasmo tanas list otvoren pod nas visusc 
pecat i zapecatih, agusta dan 9., let gospodinovih 1464. 9 ' 



LXX. 

1464. aug. 15. 

Frangepán Iván a suzani szent János egyházat omisljei Gujasicn Marin 
papnak adományozza. 

Kiadása Surmin, Hrvatski spom. I. köt. 240 1. (Monum. hist.-iurid. 
slav. merid. VI.) 

1464 

— — v letih gospodnih 1464., dan 15. agusta. aug 15 



LXXI. 

1465. márcz. 1. 

A velenczei államtanács Frangepán Istvánt sógora, a modenai herczeg 
kérésére, Isota estei őrgrófnétól született fiával együtt oltalmába fogadja. 

Kiadása N agy-Nyár y, Mátyáskori dipl. eml. I. köt. 312 1. 

,. . x .. 1465. 

mcccclxv. die primo martn márcz t 

Frangepán-Oklevéltár [I. 6 



— 82 — 

LXXII. 

1465. márcz. 14. 

A zágrábi káptalan zálogvalló levele, a Kladussai Iván fiai által Frangepán 
Györgynek zálogba vetett Kladussa váráról. 

Eredetije hártyán, veres, kék nyers selyem zsinóron függő kopottas 
pecséttel a kismartoni főlltárban, Repos. 42. H. 73. Kivonata Czobor Imre 
nádori helytartó 1573. decz. 17-én hét ívnyi, függő pecsétes hártyán kelt 
eredeti ítélőlevelében ugyanott, Repos. 42. L. 122., illetőleg ennek 1650. 
szept. 8-án készült hiteles másolatában az orsz. lltárban, MODL. 7327. 
(Neoreg. a. 624. 2.) 

Regestája Vjcstnik hrv. zem. arkiva 1905 évf. 176 1. 

Jesus Christus. 
Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, notumfacimus 
tenoré presentium signiflcantes quibus expedit universis, 
quod Johannes filius condam Ivvan de Kladwsse sua, necnon 
Anthonii fratris sui carnalis in personis, onere et gravamine 
eiusdem in seipsum per omnia assumpto nostram persona- 
liter veniens in presentiam dixit et confessus est oraculo 
vive vocis sue in hunc modum, quomodo ipse proquibus- 
dam suis et dicti Anthonii fratris sui necessitatibus, ipsos 
ad presens nimium urgentibus evitandis, totalem portionem 
ipsorum castri Kladwsse vocati, in comitatu zagrabiensi 
existentis, ipsos iure hereditario uti dicitur rite et legitimé 
concernentis simulcum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis 
quibuslibet, puta terris arabilibus cultis et incultis, agris, 
pratis, pascuis, fenilibus, silvis, nemoribus, montibus, vallibus, 
collibus, vineis, vinearum promontoriis, aquis, fluviis, pis- 
caturis, aquarumque decursibús, molendinis et locis eorun- 
dem, et generaliter cunctarum utilitatum et pertinentiarum 
integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad pre- 
scriptam portionem eorum castri prenotati quomodolibet 
spectantium et de iure pertinere debentium, prout per ipsos 
et annotatum condam Iwanum et progenitores ipsorum 
tenta fuisset et possessa, ac eo iure, quo ad ipsos dinoscitur 
pertinere, spectabili et magnifico Georgio de Frangapanibus, 
Segnie, Wegle et Modrusse comiti, suisque heredibus pro 
duobus millibus florenis auri, puri et iusti ponderis, iam 
plene ab eodem comite Georgio, uti ipse lwan nobis retulit, 



habitis et receptis, tamdiu donec et quousque ipsi aut alii 
fratres eorundem, quibus competeret, eandem portionem 
castri prenotati et pertinentiarum eiusdem pro premissa 
summa florenorum auri ab ipso comite Georgio vei suis 
heredibus redimere poterint et valebunt, pignori obligasset, 
immo impignoravit et obligavit coram nobis. 

Assumpsit nichilominus prefatus Johannes filius Ivvan 
suo et dicti Anthonii fratris sui, et heredum ipsorum nomi- 
nibus et in personis annotatum comitem Georgium, ipsius- 
que heredes in pacifico dominio prescripte totális portionis 
eorum castri Kladvvsse et cunctarum pertinentiarum eiusdem 
usque tempus redemptionis contra quoslibet illegitimos 
impetitores tueri, protegere, conservare et defensare propriis 
suis laboribus, fatigisque et expensis harum nostrarum, 
sigilli nostri appensione communitarum vigore et testimonio 
litterarum mediante. 

Dátum feria quinta proxima post festum beati Gregorii 

~ . . .,, . , . . . 1465. 

papé, anno Domini millesimo quadnngentesimo sexagesimo márcz 14 
quinto. 

LXXIII. 
1465. jun. 1. Sztenicsnyák. 

Frangepán Márton zálogvalló levele, a Frangepán Györgynek zálogba vetett 
Kladussa váráról. 

Kivonat Czobor Imre nádori helytartónak 1573. decz. 17-én hét 
ívnyi, függő pecsétes hártyán kelt eredeti ítélőlevelében a kismartoni 
főlltárban, Repos. 42. L. 122., illetőleg ennek 1650. szept. 8-án készült 
másolatában az orsz. lltárban, AIODL. 7327. (Neoreg. a. 624. 2.) 

Regestája Vjestnik hrv. zetn. arkiva 1905 évf. 176 1. 

magister Thomas Chernél prothonotarius noster 1 

— — produxit coram nobis in iudicio quasdam undecim 

litteras, septimam quondam Martini de Frangapanibus, 

Segnie, Wegle et Modrusse comitis similiter impignoraticiam, 

in Zthenychnyak octavo die festi beati Urbani papé, eodem uq^. 



anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo quinto Jun - L 
in pargameno, sub sigillo eiusdem quondam Martini de 

1 Czobor Imre nádori helytartó mondja. 



— 84 — 

Frangapanibus pendenti emanatam declarantem, quod ipse 
Martinus de Frangapanibus pro quibusdam arduis summisque 
necessitatibus, eum attunc nimium urgentibus evitandis, 
castrum suum Kladwssa vocatum, in comitatu zagrabiensi 
existens habitum, cum universis eiusdem pertinentiis, puta 
villis, oppidis, terris arabilibus cultis et incultis. silvis, nemo- 
ribus, campis, piscinis, piscaturis, molendinis molendinorum- 
que locis, vineis vinearumque promontoriis, tributis, birsa- 
giis, iuribusque et generaliter cunctarum utilitatum et perti- 
nentiarum eiusdem et earundem integritatibus, quovis nominis 
vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et antiquis limitibus 
ad idem castrum et suas pertinentias quomodolibet de iure 
et defacto spectantibus et pertinere debentibus, eundem 
Martinum de Frangapanibus omnis iuris titulo concernen- 
tibus, spectabili et magnifico Georgio de eadem Frangapa- 
nibus, similiter Segnie, Wegle et Modrusse comiti, nepoti 
suo charissimo, suisque filiis et superstitibus universis pro 
mille ducentis et triginta quatuor florenis auri puri, boni, 
veri et iusti ponderis, per eundem Martinum ab eodem 
plenarie habitis et receptis, sub expeditoria cautione 
in se assumpta, impignorasset et titulo pignoris dedisset 
et impignorasset ; tali sub conditione, ut dum et 
quandocunque ipse Martinus de Frangapanibus dictum 
castrum Kladwssa cum pertinentiis eiusdem pro iamdicta 
summa florenorum auri redimere et rehabere vellet, extunc 
idem comes Georgius aut sui heredes absque omni diffi- 
cultate et renitentia idem castrum cum suis pertinentiis 
universis remittere et resignare deberet et teneretur pleno 
cum effectu, salvis culturis et seminaturis ipsius propriis 



LXXIV. 
1465. aug. 3. 

Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Duim számára, Zeng és Veglia 

vármegyék, továbbá Szluin, Osztrovicza, Novigrád és Ledenicza várak 

részeiről, végűi a Lika vármegyei Újvár váráról. 

Eredetije hártyán, lila, fehér és zöld sodrott selyem zsinóron függő 
pecsét töredékeivel az orsz. lltárban, AJODL. 34027. (Neoreg. a. 1646. 8.) 



— 85 — 

Kivonata Czobor Imre nádori helytartónak 1573. decz. 17-én hét ívnyi, 
függő pecsétes hártyán kelt eredeti ítélőlevelében a kismartoni főlltárban, 
Repos. 42. L. 122 , illetőleg ennek 1650. szept. 8-án készült hiteles máso- 
latában az orsz. lltárban, MODL. 7327. (Neoreg. a. 624. 2.) 

Kiadása Keresetiek, Notitiae praelim. 216 1. 

Regestája Katona, Hist. eritica XV. köt. 122 1. Vjestnik hrv.zem. 
arhiva 1905 évf. 175 1. 

Commissio propria domini 
regis x 

Mathias Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, 
Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex, omni- 
bus Christi fidelibus, presentibus pariter et futuris, presen- 
tium notitiam habituris salutem in omnium Salvatore. 

Ad universorum notitiam harum serié volumus per- 
venire, quod fidelis noster, spectabilis et magnificus Dvvi- 
mus de Frangapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse comes 
nostre maiestatis veniens in conspectum exhibuit nobis 
quasdam duas litteras, unam condam serenissimi principis, 
domini Ladislai consimiliter regis Hungarie, inmediati pre- 
decessoris nostri sigillo suo secreto, quo ut rex Hungarie 
utebatur, impressive consignatam, qua mediante idem con- 
dam Ladislaus rex portionem suam in dictis Segnie et 
Wegle comitatibus, et item castra Zhvnya, Ozthrowycza, 
Nouigrad et Lednycza appellata, in regno nostro Croatie 
habita, simulcum universis oppidis et villis ad eadem perti- 
nentibus et spectantibus memorato Dwymo et suis heredi- 
bus universis nőve sue donationis titulo in perpetuum 
dedisse et contulisse dinoscitur; aliam verő capituli ecclesie 
tininiensis super legitima statutione castri Wywar et suarum 
pertinentiarum eidem Dwino et suis heredibus, nullo contra- 
dictore apparente, facta cum pendenti sigillo emanatam 
tenorum infraseriptorum, supplicans maiestati nostre humi- 
liter, ut easdem litteras ratas, gratas et acceptas habentes, 
litterisque nostris privilegialibus de verbo ad verbum inseri- 
facientes approbare, easque et omnia in eis contenta pro 
prefato Dwino, suisque heredibus et posteritatibus universis 
innovantes perpetuo valituras confirmare dignaremur. Qua- 

1 A szövegtől eltérő írással. 



86 



rum quidem litterarum, prime videlicet dicti domini Ladislai 
regis tenor is est : Ladislaus Dei gratia Hungarie, Bohemie, 
Dalmatie, Croatie — — rex — — stb., I. V. László király 
1453. máj. 23-án kelt új adománylevelét Frangepán-Okl. 
I. köt. 387 l. — 

Alterius verő videlicet dicti capituli ecclesie tininiensis 
littere statutorie tenor sequitur in hec verba: Serenissimo 
et invictissimo principi et dominó Mathie — — stb., I. a 
kníni káptalan 1464. jnl. 22-én kelt iktató levelét elébb. — 

Nos igitur humilibus supplicationibus annotati comitis 
Dwimi per eum nostre modo quo supra porrectis maiestati 
regia benignitate exauditis et clementer admissis, prescriptas 
litteras non abrasas, non cancellatas,- nec in aliqua sui parte 
suspectas, presentibusque litteris nostris privilegialibus de 
verbo ad verbum, sine diminutione et augmento aliquali 
insertas, quoad omnes earum continentias, clausulas et 
articulos eatenus, quatenus eedem rite et legitimé emanate 
existunt, viribusque earum veritas suffragatur, acceptamus, 
approbamus et ratificamus, easque nichilominus et omnia 
in eis contenta, non obstante decreto in Álba Regali tempore 
coronationis nostre edito, in quo declaratur, quod infra 
lapsum unius integri anni omnes littere condam serenissimi 
principis domini Ladislai regis Hungarie, inmediati prede- 
cessoris nostri, similiterque littere nostre ante coronationem 
nostram date conflrmari debuissent, alioquin viribus cariture 
relinquerentur, ex certa scientia et animo deliberato pro pre- 
fato comite Dwimo, suisque heredibus et posteritatibus uni- 
versis innovantes perpetuo valituras confirmamus, supplen- 
tes omnem defectum, si quis propter lapsum dicti unius 
anni unquam obici posset, quin immo volumus et auctori- 
tate regia decernimus, ut presens privilegiurm simulcum 
donatione et statutione, ac confirmatione desuper factis in 
suo vigore permaneat et perduret, perinde ac si ante lapsum 
ipsius unius anni ad conflrmationem reportate fuissent, pre- 
sentis scripti nostri patrocinio mediante, salvis iuribus alienis. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes concessimus litteras nostras privilegiales, pendentis 
et autentici sigilli nostri dupplicis munimine roboratas. 



— 87 



Dátum per manus reverendissimi in Christo patris, 
domini Stephani colocensis et bachiensis ecclesiarum archi- 
episcopi, aule nostre summi cancellarii, fidelis nostri dilecti, 
anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo quinto, H65. 



tertio nonas augusti, regni nostri anno octavo, coronatio- aug ' 3 - 
nis verő secundo, venerabilibus in Christo patribus, dominis 
Johanne confirmato strigoniensi, eodem Stephano colocensi 
archiepiscopis, Ladislao agriensis, Johanne confirmato wara- 
diensis, Nicolao transsilvanensis, zagrabiensi sede vacante, 
Johanne quinqueecclesiensis, Alberto wesprimiensis, Augu- 
stino iauriensis, Vincentio waciensis, Alberto chanadiensis, 
Thoma nitriensis, boznensi sede vacante, Urbano sirmien- 
sis, Marco tininiensis, segniensi sede vacante, Nicolao 
modrusiensis ecclesiarum episcopis, ecclesias Dei feliciter 
gubernantibus ; item magnficis Michaele Orzag de Gwth, 
regni nostri Hungarie predicti palatino, Emerico de Zápolya 
regni Bozne gubernátoré, Nicolao de Wylak et Johanne 
Pangracz de Dengeleg wa3'vodis transilvanis, comite Ladis- 
lao de Palocz iudice curie nostre, eodem Emerico de 
Zápolya Dalmatie, Croatie et Sclavonie regnorum nostrorum 
et prefato Nicolao de Wylak machoviensi banis, honore 
banatus zewreniensis vacante, Johanne de Rozgon tavarni- 
corum, altero Johanne Thuz de Lak ianitorum, Nicolao de 
Alsolyndwa et Emerico de Palocz prefata pincernarum, 
Stephano de Peren et Ladislao de Bathor dapiferorum, 
Ladislao de Kanisa et Pertholdo Ellerboch de Monyarokerek 
agazonum nostrorum regalium magistris, Andrea Pawm- 
kyrcher posoniensi et Petro de Zakol themesiensi comitibus, 
aliisque compluribus regni nostri comitatus tenentibus et 
honores. 

LXXV. 

1465. aug. 10. Buda. 

Mátyás király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, Frangepán György- 
nek Kladussa vára birodalmába való beiktatása tárgyában. 

A zágrábi káptalan 1465. szept. 10-én kelt iktató leveléből hátrább. 
Kivonata Czobor Imre nádori helytartó 1573. decz. 17-én hét ívnyi, 



■ 
függő pecsétes hártyán kelt eredeti itélőlevelében a kismartoni főlltárban, 

Repos. 42. L. 122., illetőleg ennek 1650. szept. 8-án készült hiteles 

másolatában az orsz. lltárban, MODL. 7327. (Neoreg. a. 624. 2.) 

V. ö. Mátyás 1466. aug. 10-én kelt iktató parancsával hátrább. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem 
et gratiam. 

Dicitur nobis in persona fidelis nostri, spectabilis et 
magnifici Georgii de Frangapanibus, Segnie, Vegle et Mod- 
russe comitis, quomodo ipse in domínium quarundam portio- 
num castri Kladussa vocati, in comitatu zagrabiensi exi- 
stentis, ipsum titulo pignoris concernentium legitimé vellet 
introire. 

Super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo man- 
damus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio 
fidedignum, quo presente Woyko Marethych vei Thomas 
Krwlich de Klokoch, sin Benedictus Jakmanych de Goricza 
aut Blasius Draganych aliis absentibus homo noster ad 
facies prescriptarum portionum predicti castri Kladussa, 
vicinis et commetaneis eiusdem universis inibi legitimé con- 
vocatis et presentibus, accedendo introducat prefatum comi- 
tem Georgium in domínium earundem, statuatque easdem 
eidem cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis premisso 
titulo pignoris possidendas, si non fuerit contradictum ; 
contradictores verő si qui fuerint, evocet eosdem contra 
annotatum comitem Georgium ad terminum competentem 
nostram personalem in presentiam, rationem contradictionis 
eorum reddituros. Et post hec huiusmodi introductionis et 
statutionis seriem, cum contradictorum et evocatorum si 
qui fuerint, vicinorumque et commetaneorum, qui premisse 
statutioni intererunt nominibus, terminoque assignato eidem 
nostre personali presentie fideliter rescribatis. 

Dátum Bude, in festő beati Laurentii martyris, anno 
aug 10 Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo quinto, 
regni nostri anno octavo, coronationis verő secundo. 



— 89 — 

LXXVI. 

1465. szept. 10. 

A zágrábi káptalan Frangepán Györgyöt Kladussa vára és tartozékai 
birodalmába beiktatja. 

Eredetije hártyán, rózsa és lilaszínű nyers selyem zsinóron függő 
kopottas pecséttel a kismartoni l'őlltárban, Repos. 42. H. 72. Kivonata 
Czobor Imre nádori helytartó 1573. deczember 17-én hét ívnyi, függő 
pecsétes hártyán kelt eredeti ítélő levelében ugyanott, Repos. 42. L. 122., 
illetőleg ennek 1650. szept. 8-án készült hiteles másolatában az orsz. 
lltárban, MODL. 7327. iNeoreg. a. 624. 2.) 

Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1905 évf. 176 1. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, notumfacimus 
tenoré presentium significantes quibus expedit universis, 
quod nos litteras serenissimi principis et domini, domini 
Mathie Dei gratia regis Hungarie, Dalmatie, Croatie etc, 
domini nostri naturális introductorias et statutorias, nobis 
preceptorie loquentes et directas obedientia qua decuit 
recepimus in hec verba: Mathias Dei gratia rex Hungarie, 
Dalmatie, Croatie — — stb., I. Mátyás király 1465. ang. 
10-én kelt iktató parancsát elébb. — 

Unde nos mandatis ipsius domini nostri regis semper 
obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato Benedicto 
Jakmanych de Goricza 1 , homine serenitatis sue nostrum 
hominem, discretum videlicet virum, dominum Georgium 
Viti de Corbowa, chori dicte ecclesie nostre prebendarium 
ad premissas introductionem et statutionem faciendas nostro 
pro testimonio transmisimus fidedignum, qui tandem exinde 
ad nos reversi nobis concorditer retulerunt in hunc modum, 
quomodo prelátus homo ipsius domini nostri regis, dicto 
nostro testimonio presente, feria tertia ante festum beati 

K ' aug 27. 

Augustini episcopi et doctoris proxime preteritum ad facies 
prescriptarum portionum predicti castri Kladussa, vicinis et 
commetaneis eiusdem universis, et signanter spectabili et 
magnifico Martino de iamdicta Frangapanibus, similiter 
Segnie, Wegle et Modrusse comite, Friderico gubernátoré 
abbatie de Thopolczka, Johanne Zokolowechky, Georgio 

1 nostrum törölve. 



— 90 — 

Farkasii de Kreschych et Woyko de Maretych inibi legitimé 
convocatis et presentibus, accedendo introduxisset prefatum 
comitem Georgium in domínium earundem, statuissetque 
easdem eidem cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis 
quibuslibet, premisso titulo pignoris possidendas, ipsis 
itaque domini nostri regis et nostro hominibus in facie 
earundem congruis et legitimis diebus moram facientibus et 
permanentibus nullo contradictore aliquo apparente, harum 
nostrarum, sigilli nostri appensione communitarum vigore et 
testimonio litterarum mediante. 

Dátum quintodecimo die diei introductionis et statutionis 
szept 10 predictarum, anno Domini millesimo quadringentesimo sexa- 
gesimo quinto supradicto. 



LXXVII. 

1465. okt. 2. 

A zágrábi káptalan előtt Frangepán Márton Jarovell, Dolacz, Grabrov- 
nicza, Prezecsnicza.Csihovo és Zablatya falukat Zrínyi Péternek zálogba veti. 

Eredetije hártyán, melyről a rózsaszínű és kék nyers selyem zsi- 
nóron lógó pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, MODL. 33991. (Neoreg. 
a. 1645 14.) 

Jesus Christus. 
Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, notumfacimus 
tenoré presentium significantes quibus expedit universis, 
quod cum nos tum ad legitimé petitionis instantiam specta- 
bilis et magniíici domini Martini de Frangapanibus, Segnie, 
Vegle et A4odrusse comitis, nobis per nunctium ipsius facte, 
tum etenim propter loci distantiam et corporis eius debili- 
tatem ad nos commode venire nequeuntis venerabiles viros, 
dominos Johannem lectorem, Sigismundum archidiaconum 
de Warasd et Demetrium de Belethincz socios et concano- 
nicos nostros ad ea, que idem comes Martinus coram 
eisdem fateretur audienda, et tandem nobis referenda erga 
eundem duxissemus transmittendos, tandem iidem exinde 
ad nos reversi nobis concorditer retulerunt in hunc modum, 
szep ' ' quomodo ipsi in festő beati Jeronimi doctoris et confessoris 



91 



proxime preterito ad oppidum Stenychnak vocatum pariter 
accessissent, ubi prefatus comes Martinus coram eisdeni 
dominis et concanonicis nostris personaliter constitutus 
dixisset et confessus extitisset ministerio vive vocis sue in 
hunc modum, quomodo ipse pro quibusdam suis necessi- 
tatibus ipsum urgentibus evitandis quasdam possessiones 
seu villás suas videlicet Jarowell, Dolacz. Grabrovvnycza, 
Presechnycza, Chyhowo et Zablathia vocatas, omnino in 
comitatu zagrabiensi existentes habitas ipsum uti dicitur 
concernentes simuícum omnibus ipsarum utilitatibus et 
pertinentiis quibuslibet, utputa terris arabilibus cultis et in- 
cultis, agris, pratis, pascuis, fenilibus, silvis, nemoribus, 
vineis vinearumque promontoriis, montibus, collibus, vallibus, 
aquis aquarumque decursibus, fluviis, piscaturis, molendinis 
et locis eorundem et generaliter cunctarum utilitatum integri- 
tatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad easdem perti- 
nentibus et de iure spectare debentibus, magnifico Petro 
comiti de Zrinio et Paulo filio eiusdem pro quingentis flore- 
nis auri puri, boni et iusti ponderis, ab eisdem plene habi- 
tis ut dixisset et receptis, tamdiu et quousque ipse aut here- 
des sui easdem ab eisdem pro prescripta summa floreno- 
rum auri redimere poterit et valebunt, pignori obligasset, 
immo impignoravit et obligavit coram prefatis dominis et 
concanonicis nostris. Assumpmens nichilominus idem comes 
Martinus suo et heredum suorum nominibus et in personis 
antefatos Petrum comitem de Zrinio et Paulum filium eius- 
dem, ipsorumque heredes in pacifico dominio prescriptarum 
possessionum seu villarum et pertinentiarum earundem 
usque tempus redemptionis contra quoslibet illegitimos 
impetitores tueri, protegere et conservare propriis suis labo- 
ribus, fatigisque et expensis, harum nostrarum sigilli nostri 
appensione communitarum vigore et testimonio litterarum 
mediante. 

Dátum tertio die diei fassionis prenotate, anno Domini uqö. 
millesimo quadringentesimo sexagesimo quinto. okt 2 - 



— 92 — 



LXXVII1. 



1465. nov. 8. Otocsácz. 

Frangepán Zsigmond levele Sforza Ferenczhez, hogy Magyarországból 
visszatérő követe, Pesarói Péter előterjesztésének adjon hitelt. 

A milanói állami lltárban, Acta extera. 

Illustrissime princeps et excellentissime domine, páter 
et domine mi honorande. 

Post debitam recommendationem etc. 

Questi tempi passati avemo rezevuta una littera de 
la vostra excellentia circa alcune differentie, che hera fra nui 
fratelli et de casa nostra et secondo el tenoré d' essa mi pare, 
la prefatta vostra excellentia essere male informata, et per 
ditta cason aveva deliberato mandare uno de li mei a la 
vostra excellentia, per chiarire la mente de quella de la 
veritá propria. Ma l'é acaduto passare qua da nui Piero da 
Pesaro, che viene de Ungaria, fidelissimo servitore et parte- 
sano de la vostra excellentia, el quale é informato da nui 
de tutto sopra questo fatto supra ditto, et lui informerá la 
vostra excellentia de hoc ad plénum. 

Valeat vestra excellentia semper feliciter. 
1465 . Dátum in Ottozac. castro nostro, die octavo novem- 

nö^aTbris 1465. 

Eiusdem dominationis vestre 

filius et servitor 
Sigismundus de Francapanibus, 
Segnie, Vegle Modrussieque comes etc. 

lllustrissimo 1 principi et excellentissimo patri et dominó 
meo honorando, dominó Francisco Sforzie, vicecomiti duci 
Mediolani et Anglerie, Papieque, comiti Janue ac Cremone 
dominó. 



Külczím. 



— 93 — 

LXXIX. 

1465. nov. 10. Almissza. 

Krangepán Iván a castelmuschióiak panaszára a sertéseikkel sok kárt 
okozó morlákok határait kijelöli. 

Kiadása Kukuljcvic, Acta croatica 97 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 244 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

1464. meseca nov(e)mbra dan 1. na Omisli nov 10 

LXXX. 

1465. nov. 26. Brinje. 

Frangepán Angelo levele Sforza Ferenczhez, hogy Magyarországból vissza- 
térő követe, Pesarói Péter előterjesztésének adjon hitelt. 

A milanói állami lltárban, Acta extera. 

Ulustrissime princeps et excellentissime domine tan- 
quam páter et domine honorandissime. 

Post debitam recommendationem etc. 

A questi di passati passö qua da nuy Piero da Pesaro 
fidelissimo servitore et partesano de la vostra excellentia, 
el quale veniva de Ungaria, et cum lui havemo avuto 
molti rasonamenti, de li quali l'havemo pregato ne referischa 
parte cum la vostra excellentia. Et perché siamo molto 
desiderosi servire et far cosa che piaza a quella, et che la 
vostra excellentia ce recognosca per suo bon figliolo et servi- 
tore, pregemo quella, se degni dar piena fede ad ditto Piero, 
de quanto ve dirá per nostra parte quanto a noi proprio 
offerendoci sempre esser aparechiato a li servicii et comandi 
de la vostra excellentia, la quale pregemo Dio prosperi 
sempre felicissima. 

1465 

Date in castro nostro Brigne, die 26. novembris 1465. nov 26 
Excellentissime dominationis vestre 

fillius et servitor 
Angelus de Francapanibus, 
Vegle, Signe et Madrusie comes etc. 

lllustrissimo 1 principi et excellentissimo dominó tan- 
quam patri et dominó meo honorandissimo, dominó Fran- 

1 Külczím. 



94 



cisco Sfortie vicecomiti duci Mediolani etc. Papié, Anglerieque 
comiti ac Janue et Cremone dominó etc. 

LXXXI. 

1466. márcz. 5. Zeng. 

Frangepán István, Duim, Márton, György, Bertalan, Angelo és Miklós a 

szent Ilonáról és Megváltóról nevezett zengi pálos rendházakat a Sviczán 

levő malmaik, Malevczi és Belgrád faluk s brinjei, podgvozdaczi, band- 

vori és botoczi részeik birtokában megerősítik. 

Eredetije délvidéki hártyán, kék, fehér kender szalagon lógó három 
pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 37105. (Acta paulin. conv. noviens. 1. 6.) 

Három pecsét sohasem volt reáfüggesztve az oklevélre. A negye- 
dik elveszett. 

A meglévő három pecsét közül az első kopott és töredékes. 

A második és harmadik a következő czímert tünteti 
fel: Kerek talpú vágott paizs felső mezejében hat ágú csillag, az 
alsó mező üres. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 98 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 247 1. (Mon. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

Latin szövege a következő sz. alatt. 

1466. Dan v Seni, marca 5. d(a)n v nasem na vkup 



márc.5 stanci let gnih tekuscih 1466. 

LXXXII. 

1466. márcz. 5. Zeng. 

Frangepán István, Duim, Márton, György, Bertalan, János és Miklós a 

Zeng melletti szent Ilona és Megváltó pálos kolostorokat a Svicza folyón 

levő malmaik, Malevczi és Belgrád faluk s brinjei, podgvozdaczi, band- 

vori és botoczi birtokaik birodalmában megerősítik. 

Az eredeti glagol oklevélnek a megnevezett kolostorok számára a 
királyi kanczellárián készült fordítása Mátyás királynak 1480. ápr. 22-én 
fehér, sárga és rózsaszínű sodrott selyemzsinóron függő pecsétes hártyán 
kelt kiváltságlevelében az orsz lltárban, MODL. 34499. (Acta paulin. con- 
ventus czirkvenicensis nr. 14.) 

Kiadása Teleki, Hunyadiak kora xn. köt. 120 1. 

Az e napon kelt eredeti glagol oklevél regestáját 1. a megelőző 
sz. alatt. 



— 95 — 

Nos Stephanus, Dwymus, Martimis, Georgius, Bartho- 
lomeus, Johannes et Nicolaus de Frangapanibus Wegle, 
Segnie Modrusseque etc. comites, notumfacimus universis 
et quibuslibet, ac cuiusvis conditionis hominibus, quorum 
conspectui presentes nostre littere fuerint presentate, quod 
venientes in nostri presentiam religiosi in Christo hono- 
randi viri, fráter Martinus prior sancte Elene ac fráter 
Georgius prior sancti Salvatoris ordinis sancti Pauli primi 
heremite, petentes nos humiliter et devote, ut nos claustris 
ipsorum et ordini prefato confirmaremus duo molendina, 
que sita sünt in fluvio Swycza et tertium molendinum, 
quod est sancte Elene in districtu Bochacz duarum rotarum 
sub Bandwor, cum aquarum saltibus et torrentibus, ac alias 
possessiones, hoc est pratum sancte Elene in valle Werth- 
nomdolczy iuxta monticulum Knesagorycza vocatum. Item 
trés sessiones térre in campo Brynye, Drschynozelo appel- 
latas. Item unam sessionem sancti Salvatoris sub Gwoz- 
dacz, Savvczezelo vocatam. Item iterum medietatem posses- 
sionis Malewzy in Bochacz cum omnibus suis pertinentiis 
et in Botucz unam sessionem magne mensure castrensis 
similiter cum omnibus pertinentiis. Item unam possessionem 
in Wynodol, que est sancte Marié sub castro Nowy, Belo- 
grad vocatam cum omnibus pertinentiis maioribus et minori- 
bus, quitquid pertinet ad supranominatas possessiones, cam- 
pis, montibus, fenilibus, aquis, lignis, lapidibus, quomodo- 
cumque predecessores nostri tenuerunt. 

Igitur nos supranominati comites inclinati supplicatio- 
nibus prefatorum virorum religiosorum supradictas posses- 
siones annotatis claustris, et fratribus ordinis sancti Pauli 
primi heremite in eisdem degentibus, et in eis die noctuque 
pro omnibus christicolis, et pro nostro bono statu ac salute 
et pro animabus predecessorum nostrorum defunctorum 
Deo famulantibus, propter Deum et beatam Mariam et om- 
nes sanctos damus, donamus et confirmamus iure perpetuo, 
et quod nos de supranominatis possessionibus excipimus 
manus nostras, prout nostri predecessores ordinaverunt, et 
quod non debeant se ingerere ulli officiales nostri de 
supradictis possessionibus. 



— 96 — 

In quorum maiorem fidem et perpetuam firmitatem 
dedimus presentes litteras nostras patentes sub nostris 
impendentibus sigillis. 

Dátum Segnie, quinta die mensis martii in omnium 
nostrum congregatione, anno Domini millesimo quadringen- 



márcz. 5. 

tesimo sexagesimo sexto 



LXXXIII. 

1466. márcz. 31. 

A zágrábi káptalan előtt Kladussai Iván fia János a Zágráb megyei gáji 
kerületben fekvő Bocskócz falu felét százhetven aranyért Japrai Mihály- 
nak örökbe vallja. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
38539. (Frangipani-iratok nr. 66.) Átirata a zágrábi káptalannak 1471. 
decz. 11-én kelt oklevelében hátrább. 

Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1905 évf 176 1. 

Dátum feria secunda proxima post festum 

-annunciationis beati Marié virginis gloriose, anno Domini 



1466. 



márcz. 31. 

millesimo quadringentesimo sexagesimo sexto. 



LXXXIV. 

1466. ápr. 14. Veglia. 

Miklós vegliai püspök kiváltságlevele a modrusi szent Miklós pálos kolostor 

számára, a Veglia szigetén Frangepán Jánostól adományban nyert Bescha 

völgyi szent Kozma-Demjén pálos rendházról. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 99 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 249 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. ví.) 

— — Dano v (Kr)ci v polaci n(a)sega zakona stané, 
1466 godisce n(a)sega gna Is(u)h(rist)a na let 1466., 14. a d(a)n 
pr ' ' aprila, gna papé Pavla drugoga leta. 



1 Ezt a regestát az 1506. ápr. 25-iki átiratnak Frangepán Gergely 
kalocsai érsekre való vonatkozásánál fogva vettük fel a gyűjteménybe. 

2 Napi dátuma eltér a püspöknek a következő sz. alatt közölt 
latin szövegű oklevele keltétől. 



— 97 — 



LXXXV. 



1466. ápr. 18. Veglia. 

Miklós vegliai püspök a modrusi szent Miklós pálos rendházat, a Veglia 

szigetén Frangepán Jánostól neki adományozott Bescha völgyi szent 

Kozma-Demjén egyház birtokában megerősíti. 

Kiadása Frangepán Jánosnak 1466. ápr. 18 után kelt megerősítő 
leveléből Farlati, Illyricum sacrum v. köt. 306 1. 

— — Dátum Vegle in palatio residentie nostre solite, 
anno Domini nostri Jesu Christi 1466., indict. xiv., die autem 1466. 
18. 1 mensis április, pontificatus ss. p. Pauli n. anno 2. 



LXXXVI. 

(1466. ápr. 18 után.) 

Frangepán János, Miklós vegliai püspöknek a pálosok Bescha völgyi 
kolostora számára kelt kiváltságlevelét megerősíti. 

Dátuma nincsen. Minden esetre 1466. ápr. 18-án vagy azután 
kelhetett. 

Kiadása Farlati, Illyricum sacrum v. köt. 306 1. 



LXXXVII. 

1466. jun. 22. Brinje. 

Frangepán János levele Sforza Galeazzóhoz, melyben atyja elhunyta fölött 
részvétét, megválasztatása felett örömét nyilvánítja. 

A milanói állami lltárban, Acta extera. 

Jesus. 

Serenissime princeps et excellentissime domine, devota 
humilique recommendatione premissa. 

Maximis cum displicentia ac dolore intellexi transitum 
recolende memorie serenissimi genitoris vestri, deinde leti- 

1 A latin fordítás napi dátuma eltér a megelőző eredeti glagol 
oklevél napi dátumától. 

Frangepán-Oklevéltár II. 7 



— 98 — 

■ tiam ex creatione vestra in ducem. Ex quo magnas Deo 
refero grates, qui in se sperantes non derelinquit. 

Ad excellentiam vestram delego Polidorum de Ragusio 
harum gerulum familiaremque nostrum, cui nonnulla com- 
misi parte nostra, serenitati vestre explicanda. 

Qua propter serenitati vestre supplico humiliter prescri- 
pto Pollidoro plenariam fidem adhibere hac vice his omni- 
bus, que mei ex parte exponet. 

Valete in Christo. 
i UD 22 Date Brineis, die xxn. mensis iunii 1466. 

Johannes de Frangepanibus 
condam magnifici comitis Bartoli, 
Modruse, Vegle, Segneque etc. 
comes. 

Serenissimo 1 principi et excellentissimo dominó, dominó 
Galeacio Dei gratia inclito duci Mediolani, Papié, Anglerie- 
que Virtutumque comiti ac Janue dominó, dominó singula- 
rissimo etc. 



LXXXVIII. 
1466. aug. 10. Kőrös. 

Mátyás király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, Frangepán György- 
nek Kladussa vára birodalmába való beiktatása tárgyában. 

Eredetije papíron, záró pecséttel a kismartoni főlltárban, Repos. 
42. H. 74. 

V. ö. Mátyásnak 1465. aug. 10-én kelt iktató parancsával elébb. 

Regestája Vjestnik hrv. zem arkiva 1905 évf. 176 1. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem 
et gratiam. 

Dicitur nobis in persona fidelis nostri, spectabilis et 
magnifici Georgii de Frangapanibus, Segnie, Wegle et Mod- 

1 Külczím. 



— 99 — 

russe comitis, quomodo ipse in domínium cuiusdam castri 
Kladwssa vocati et pertinentiarum eiusdem, in comitatu 
zagrabiensi existentis, ipsum titulo pignoris concernentium 
legitimé vellet introire. 

Super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo man- 
damus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio 
fidedignum, quo presente Benedictus Jakmanych aut Geor- 
gius Rvvdynowych de Gorycza, seu Nicolaus Kemenych 
de Grabrovvnyk vei Andreas Ztrychkovvych de Malowecz, 
seu Johannes Haythych de Bozeta sin Petrus Magnus de 
Radwnya aliis absentibus homo noster ad facies prescripti 
castri Kladwssa vocati et pertinentiarum eiusdem, vicinis et 
commetaneis eiusdem et earundem inibi legitimé convocatis 
et presentibus, accedendo introducat memoratum comitem 
Georgium in domínium eiusdem et earundem, statuatque 
idem et easdem eidem simulcum cunctis suis utilitatibus 
premisso pignoris titulo possidendum, si non fuerit contra- 
dictum ; contradictores verő si qui fuerint, evocet eosdem 
contra annotatum comitem Georgium \nostram personalem 
in presentiam xl ad terminum competentem rationem contra- 
dictionis eorum reddituros. Et posthec huiusmodi introdu- 
ctionis et statutionis seriem cum contradictorum et evocato- 
rum, si qui fuerint, vicinorumque et commetaneorum, qui 
premisse statutioni intererunt, nominibus terminoque assi- 
gnato eidem nostri 2 personali presentie fideliter rescribatis. 

Dátum Crisü, in festő beati Laurentii martyris, anno 
Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo sexto, regni- 14 



aug. 10. 

nostri anno nono, coronationis verő tertio. 

Fidelibus 3 nostris capitulo ecclesie zagrabiensis pro 
spectabili et magnifico Georgio de Frangapanibus, Segnie, 
Wegle et Modrusse comiti etc. introductoria et statutoria. 

Lecta. 



1 Sorközi betoldás. 
s nostre helyesen. 
* Külczím. 



V 



— 100 — 

LXXXIX. 

1466. aug. 16. Zágráb. 

Mátyás király tanuvallató parancsa a császmai káptalanhoz, hogy a Zágráb 
megyei Guricza és Ert s a sztreninai birtok ügyében, melyeket Hunyadi 
János bátmonostori Töttös Lászlónak adományozott volt, de Frangepán 
Márton hatalmasul elfoglalta, továbbá a Frangepán Márton gradicsi por- 
kolábja által elpusztított Blina dolgában tartson vizsgálatot. 

Kiadása Zichy Okmánytár x. köt. 394 1. 

— — Dátum Zágrábié, secundo die festi assumptio- 
16 ms beaté Marié virginis, anno Domini millesimo quadrin- 
gentesimo sexagesimo sexto, regni nostri anno nono, coro- 
nationis verő tertio. 

XC. 

1466. aug. 24. 

A zágrábi káptalan előtt Frangepán György fiai Frangepán Istvánt és fiát 
Bernátot Vitun várának és Modrus vármegyének bitorlásától és fölkéré- 
sétől tiltják. 

Eredetije papíron, hátán pecsét töredékeivel a kismartoni főlltár- 
ban, Repos. 42. H. 76. 

Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1905 évf. 176 1. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus per presentes, quod spectabilis et magnificus Geor- 
gius de Frangapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse comes 
suo, necnon Johannis, Andree et Nicolai filiorum suorum 
nominibus et in personis nostram personaliter veniens in 
presentiam, per modum protestationis et inhibitionis nobis 
significare curavit eo modo, quomodo temporibus proxime 
preteritis spectabilis et magnificus Stephanus de eadem 
Frangapanibus, similiter Segnie, Vegle et Modrusse comes 
castrum Wythun et provinciám modrussiensem simulcum 
cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, et sig- 
nanter tricesima et tributis in eisdem exigi solitis, pro se 
ipso minus iuste et indebite occupasset, occupatisque a 
multis temporibus tenuisset et conservasset, teneretque et 
conservaret etiam de presenti, fructus et utilitates eiusdem 
et earundem percipiendo, in quibus eidem exponenti singu- 



— 101 — 

lis annis quinque millium florenorum auri dampna intulisset 
potentia mediante, et insuper uti ipse 1 protestáns perce- 
pisset, predictum castrum Wythun, necnon provinciám 
modrussiensem simulcum prescriptis suis pertinentiis, ac 
tricesima et tributis a serenissimo principe et dominó, dominó 
Mathia Dei gratia rege Hungarie, Dalmatie, Croatie etc., 
dominó nostro naturali pro se ipso et suis heredibus impe- 
trasset, sibique ipsis statuifacere procurasset, aut statui- 
facere vellet et niteretur in futurum, in iuris preiudicium 
ipsorum exponentium et dampnum valde magnum. 

Unde facta huiusmodi protestatione memoratus Geor- 
gius comes suo et nominibus quibus supra prefatum do- 
minum nostrum regem a donatione et collatione, ipsum 
verő comitem Stephanum et Bernardinum filium eiusdem, et 
quoslibet alios cuiusvis status et conditionis homines ab 
impetratione, necnon occupatione, detentione, conservatione, 
usurpatione, sibique ipsis appropriatione, perpetuatione et 
qualibet statuifactione prescriptorum castri et provincie, et 
pertinentiarum eorundem, necnon tricesime et tributorum, 
seque ipsos in domínium eorundem et earundem quovis 
quesito colore intromissione, usuumque fructuum et quarum- 
libet utilitatum ipsorum et earundem perceptione, quomodo- 
libet factis vei fiendis, publice et manifeste prohibuit contra- 
dicendo et contradixit inhibendo coram nobis testimonio 
presentium mediante. 

Dátum in festő beati Bartholomei apostoli, anno Do- 

. . .„ . . . . . 1466. 

mim millesimo quadnngentesimo sexagesimo sexto. aug , 24 

XCI. 
1466. aug. 25. Zágráb. 

Mátyás király a Tersán vára és Modrus városa iránt Frangepán István 
és Márton közt folyó perben ez utóbbit örök hallgatásra ítéli. 

Mátyás király 1466. aug. 28-án kelt kiváltságleveléből hátrább. 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc, memorie commendamus tenoré presentium significantes 

1 ipsi hibásan. 



— 102 — 

quibus expedit universis, quod constitutis coram nobis fide- 
libus nostris, spectabilibus et magnificis Stephano de Fran- 
gapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse comite ac Martino 
consimiliter Segnie, Wegle et Modrusse comite, cum ambe 
partes contra alterutrum super facto castri Thersan ac 
oppidi Modrussa, pertinentiarumque eorum nobis, ac prelatis 
et baronibus nostris nobiscum existentibus conquererentur, 
et eorum quisque in predictis castro et oppido suum ius 
habere pretendens altér alterius iura negarent, ac queque 
partium postularet in premisso facto sibi iudicium et iusti- 
tiam administrari, memoratus Stephanus comes produxit in 
conspectum nostrum nonullas litteras, tum divlsionales trium 
episcoporum 1 etc, tum etiam fassionales spectabilium et 
magniflcorum Duimi 2 et Nicolai similiter comitum Segnie, 
Wegle et Modrusse, necnon castellanorum dicti castri 
Thersan, et item rescriptionales super communi inquisitione 
et alia nonnulla litteralia instrumenta super facto prescri- 
ptorum castri et oppidi, et pertinentiarum eorum pro sui 
parte confecta et emanata. Quibus quidem litteris et litte- 
ralibus instrumentis ipsius Stephani comitis ac simul illis, 
quas licet paucas etiam prefatus Martinus comes pro sua 
parte produxerat, diligenter examinatis, tum ex eisdem, tum 
etiam nonnullis documentis probabilibus conperimus mani- 
feste, quod dicta castrum et oppidum, et eorum pertinentie 
non aliquem ex fratribus patruelibus seu nepotibus eiusdem 
Stephani comitis, sed eundem Stephanum comitem, ac eius 
filios et heredes legitimé ex vera divisione concernunt, et 
quod ipse Stephanus comes huiusmodi castrum et oppidum, 
ac eorum pertinentias hactenus tamquam ipsius propria 
bona hereditaria iuste tenuit et possedit, nec iura dicti Mar- 
tini comitis ipsius iuribus aliquo modo in hac parte vei 
contradicere vei obviare possunt. 

Nos igitur unacum prelatis et baronibus nostris an- 
telato Martino et etiam ceteris quibuscunque ad pretacta 
castrum et oppidum iura efficaciora, quam ipse Stephanus 

1 1449. jun. 14. — Frangepán-Oklevéltár I. köt. 370 1. 
s 1452. jun. 20. — U. o. 382 1. 



— 103 — 

comes habét, non habentibus de ulteriori acquisitione eorun- 
dem, necnon inquietatione et vexatione memorati comitis 
Stephani pro eisdem castro et oppido perpetuum silentium 
imponentes et inhibentes eos sub penis de lege regni nostri 
consuetis declaravimus, sepedictum Stephanum comitem, 
ac eius filios et heredes super premissis castro et oppido, 
et eorum pertinentiis iura bona et sufficientia habere. Que 
quidem iura nos quoque auctoritate nostra regia roboramus 
et ubique ráta haberi volumus, et nichilominus prenotata 
castrum et oppidum, ac eorum pertinentias ipsi Stephano 
comiti, et eius filiis atque heredibus universis iure perpetuo 
et irrevocabiliter tenendum, possidendum pariter et haben- 
dum reliquimus, immo declaramus, roboramus et relinqui- 
mus hamm litterarum nostrarum, quibus sigillum nostrum 
est appensum, vigore et testimonio mediante. 

Dátum in Zagrabia, feria secunda proxima post festum 

1466 

beati Bartholomei apostoli, anno Domini millesimo qua- aucr 25, 
dringentesimo sexagesimo sexto, regni nostri anno nono, 
coronationis verő tertio. 



XCII. 
1466. aug. 28. 

Mátyás király kiváltságlevele Frangepán István számára, Tersán váráról és 
Modrus városáról. 

Eredetije hártyán, melyről a töredékes pecsét zöld, fekete és rózsa- 
színű sodrott selyem zsinóron lóg alá, az orsz. lltárban, MODL. 34029. 
(Neoreg. a. 1646. 9.) 

Commissio propria domini 

regis. 1 

Mathias Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, 

Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex, om- 

nibus Christi fidelibus, presentibus pariter et futuris, presen- 

tium notitiam habituris salutem in omnium Salvatore. 

Ad universorum notitiam harum serié volumus perve- 
nire, quod fidelis noster, spectabilis et magniíicus Stephanus 

1 Kanczelláriai följegyzés a szövegtől eltérő írással. 



— 104 — 

de Frangapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse comes no 
stram veniens in presentiam, exhibuit nobis quasdam litteras 
nostras, novo sigillo nostro secreto inpendenti communitas, 
super facto castri Thersan ac oppidi Modrussa, pertinentia- 
rumque eorundem pro parte ipsius Stephani comitis, here- 
dumque et posteritatum suorum confectas tenoris infra- 
scripti, supplicans nobis prefatus Stephanus comes humiliter, 
ut nos easdem litteras nostras ratas, gratas et acceptas 
habentes, litterisque nostris privilegialibus de verbo ad ver- 
bum inserifacientes approbare, easque et omnia in eis 
contenta pro prefato Stephano comite, suisque heredibus 
et posteritatibus universis innovantes perpetuo valituras 
confirmare dignaremur. Quarum quidem litterarum tenor talis 
est : Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie — — stb., I. 
Mátyás király 1466. aug. 25-én kelt ítélő levelét elébb. — 

Nos igitur humilibus supplicationibus prefati Stephani 
comitis per eum, ut premissum est, nostre modo quo supra 
porrectis maiestati regia benignitate exauditis et clementer 
admissis, prescriptas litteras nostras non abrasas, non can- 
cellatas, nec in aliqua sui parte suspectas, presentibusque 
litteris nostris privilegialibus de verbo ad verbum, sine 
diminutione et augmento aliquali insertas, quoad omnes 
earum continentias, clausulas et articulos eatenus, quatenus 
eedem rite et legitimé existunt emanate, viribusque earum 
veritas suffragatur, acceptamus, approbamus et ratificamus, 
easque nichilominus et omnia in eis contenta pro prefato 
Stephano comite, ipsiusque heredibus et posteritatibus uni- 
versis innovantes perpetuo valituras confirmamus presentis 
scripti nostri patrocinio mediante, salvis iuribus alienis. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes concessimus litteras nostras privilegiales, pendentis 
et autentici dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. 

Dátum per manus reverendissimi in Christo partis, 
domini Stephani ecclesiarum colocensis et bachiensis archi- 
episcopi, locique eiusdem colocensis comitis perpetui, aule 
nostre sumpmi cancellarii, dilecti et fidelis nostri, anno 

1466. r . \ 

i^Tö^-Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo sexto, quinto 
kalendas septembris, regni nostri anno nono, coronationis 



— 105 — 

vero tertio, venerabilibus in Christo patribus Johanne stri- 
goniensi ac apostolice sedis legato nato, eodem Stephano 
colocensi archiepiscopis, Ladislao agriensis, Nicolao trans- 
silvanensis, Oswaldo zagrabiensis, Johanne electo et confir- 
mato waradiensis, altero Johanne quinqueecclesiensis, Alberto 
wesprimiensis, Demetrio iauriensis, Johanne de Zokol electo 
chanadiensis, Vincentio vaciensis, Thoma nitriensis, bosnensi 
sede vacante, Urbano sirimiensis, Marco tininiensis, segniensi 
sede vacante, Nicolao modrusiensis ecclesiarum episcopis, 
ecclesias Dei feliciter gubernantibus ; item magnificis Michaele 
Orzag de Gwth regni nostri Hungarie predicti palatino, 
Johanne et Sigismundo comitibus de Bozyn ac Pertholdo 
Elderboh de Monyarokerek wayvodis transsilvanis, comite 
Ladislao de Palocz iudice curie nostre, Johanne Thwz de 
Lak Dalmatie, Croatie predictorum ac Bosne et Sclavonie 
regnorum nostrorum, Nicolao de Wylak et Petro de Zokol 
machoviensibus banis, honore banatus zewriniensis vacante, 
Johanne de Rozgon thavarnicorum, Friderico Lamberger 
ianitorum, Emerico de Palocz prefata pincernarum, Nicolao 
de Hedrehwara dapiferorum, Ladislao de Kanysa agazonum 
nostrorum regalium magistris, Nicolao de Alsolindwa posoni- 
ensi et prefato Petro de Zokol themesiensi comitibus, aliis- 
que compluribus regni nostri comitatus tenentibus et honores. 
Regestrata folio ccuni. M. K 1 



XCIII. 
1466. szept. 4. 

A zágrábi káptalan előtt Frangepán György fiai atyjokat s a megnevezett 

Frangepánokat Vitun és Tersán várak, továbbá Modrus tartománya s 

tartozékaik elfoglalásától eltiltják. 

Eredetije papíron, hátán pecsét nyomaival az orsz. lltárban. MODL. 
33992. (Neoreg. a. 1G45. 15.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus per presentes, quod Georgius Nehty dictus de Cethyn 
in personis spectabilium et magnificorum Johannis, Andree 

1 Az oklevél hátán. — V. ö. Blagay Oklevéltár ú66 1. 



— 106 — 

et Nicolai filiorum spectabilis et magnifici Georgii de Fran- 
gapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse comitis, puerorum 
scilicet in tenera etate constitutorum, nostram personaliter 
veniens in presentiam, per modum protestationis et inhibitio- 
nis nobis significare curavit eomodo, quomodo prout ipsi 
protestantes percepissent, prefatus Georgius comes páter 
ipsorum, necnon spectabilis et magnificus Johannes, filius 
condam Bartholomei de eadem Frangapanibus etc. comitis, 
nescitur qua ratione ducti, in facto castrorum Wythun et 
Tersan vocatorum, necnon provincie * modrussiensis, ac 
tricesimarum et tributorum, et aliarum cunctarum pertinen- 
tiarum eorundem, ipsos protestantes pro portioné rite et 
legitimé concernentium et spectantium contra spectabiles et 
magnificos Stephanum de eadem Frangapanibus, consimili- 
ter Segnie, Wegle et Modrusse comitem et Bernardinum 
filium eiusdem lites movere et in causam attrahere, et per 
huiusmodi litium prolractiones eadem castra, provinciám, 
ac tricesimam et tributa cum ipsorum pertinentiis quibus- 
libet sibi ipsis appropriare, ac ab eisdem protestantibus 
minusiuste et indebite alienare vellent et niterentur in iuris 
preiudicium et dampnum eorundem protestantium valde- 
magnum. 

Unde facta huiusmodi protestatione antefatus Georgius 
Nehty in personis quorum supra serenissimum principem 
et dominum, dominum Mathiam Dei gratia regem Hungarie, 
Dalmatie, Croatie etc, dominum nostrum naturalem a dona- 
tione et collatione, annotatos verő comites Georgium et 
Johannem, necnon Stephanum et Bernardinum, et quos- 
libet alios ab impetratione, necnon occupatione, detentione, 
conservatione, sibique ipsis appropriatione et statuifactione 
prescriptorum castrorum VVytun, Tersan ac provincie modru- 
siensis, tricesimarum quoque et tributorum, et singularum 
pertinentiarum eorundem, seque ipsos in domínium eorun- 
dem et earundem q[u]ovis quesito colore intromissione, 
usuumque fructuum et quarumlibet utilitatum ipsorum et 
earundem perceptionfe] seu percipifactione ; item quevis lóca 

1 provincia hibás. 



— 107 — 

capitularia et conventualia regni a litterarum statutoriarum 
et aliarum quarumlibet sub quacunque forma verborum 
superinde confectione et extractione, dictos etiam Georgium, 
Johannem, Stephanum et Bernardinum comites et quoslibet 
alios ab earundem extractione et pro seipsis emanariprocu- 
ratione, quomodolibet factis vei fiendis, publice et manifeste 
prohibuit contradicendo et contradixit inhibendo coram 
nobis testimonio presentium mediante. 

Dátum feria quinta proxima post festum beati Egidii 
abbatis, anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo s — ^ 
sexto. 



XCW. 
1467. jun. 19. Róma. 

II. Pál pápa Frangepán Márton utódait, a mennyiben a tersatói és növi 
pálosok szűz Mária rendházai részére tett végrendelete végrehajtását el- 
mulasztanák vagy megakadályoznák, egyházi átok alá veti. 

Fiume város tanácsának 1691. nov. 11-én kelt hiteles másolatában 
az orsz. lltárban, MODL. 25221. (Eccles. miscell. 58. 2.) 

Kiadása jun. 22. hibás napi kelettel Fennendzin, Acta Bosnae 
271 1. (Monum. hist. slavorum merid. xxni.) 

— — Dátum Romé apud sanctum Marcum, anno 
incarnationis dominice millesimo quadringentesimo sexa- , 1467- „ 

n ö jun. 19. 

gesimo septimo, tertio decimo kalendas iulii, pontificatus 
nostri anno tertio — — 



XCV. 
1467. jul. 15. 

A császmai káptalan előtt Zrínyi Péter és fia Frangepán Mártont Komo- 
gojna kastély és falu felkérésétől eltiltják. 

Eredetije megrongált és vízfoltos papíron, hátán pecsét töredékei- 
vel az orsz. lltárban, MODL. 34217. (Neoreg. a. 1648. 44.) 

Nos capitulum ecclesie chasmensis, memorie commen- 
damus per presentes, quod nobilis Jacobus Louachki dictus 
de Zwynnycze nominibus et in personis magnifici Petri 
comitis de Zrynio et generose domine Sophia vocate, con- 



1467. 
jul. 15 



— 108 — 

sortis eiusdem, necnon Pauli filii eorundem de iamfato 
Zrynio nostram personaliter veniens in presentiam, per 
modum protestationis et inhibitionis nobis significare curavit 
eo modo, quod prout ipsi percepissent, magnificus Martinus 
de Frangapanibus, Segnie, Vegle necnon Modrusie comes 
perpetuus, nescitur quo ductus motivo super castello Komo- 
goyno v[o]cato ac possessione eiusdem, in comitatu zagra- 
biensi existenti habito, nobili Fraylih famulo suo, absque 
scitu et voluntate ipsorum protestantium, occultando quas- 
dam certas litteras nőve 1 donationis titulo a regia maie- 
state impetrasset, mediantibus quibus litteris [prejscriptus 
Fraylih in pretactum castellum Komogoyno nuncupatum, 
necnon possessionem eius[dem] se intromittere et statui- 
facere niteretur atque vellet minusiuste et indebite Ín preiu- 
dici[um] et dampnum, iuriumque derogamen eorundem 
protestantium valdemagnum. 

Unde [facta hujiusmodi protestatione idem protestáns 
nominibus et in personis quorum supra prenotatum [ma]gni- 
ficum dominum Martinum comitem etc. ab huiusmodi occulta 
et sinistra impetration[e], serenissimum verő principem domi- 
num Mathiam Dei gratia regem Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc. a donatione et collatione, ipsum verő Fraylih et alios 
quoslibet cuiusv[is] status et conditionis homines ab impe- 
tratione, occupatione, detentione vei quovis quesito colore, 
arte vei ingenio sibiipsis statuifactione, perpetuatione et 
appropriatione dicti castelli Komogoyno et possessionis 
eiusdem, aut se de eisdem quoquomodo in[tromissione, 
frjuctuum quoque usuum et quarumlibet utilitatum eorun- 
dem perceptione seu percipif[actione, fjactis quomodolibet 
vei fiendis, prohibuit contradicendo et contradixit inhiben[do] 
publice et manifeste coram nobis presentium testimonio 
mediante. 

Dátum feria quarta proxima post festum beaté Marga- 
rethe virginis et martyris, anno Domini millesimo quadrin- 
gentesimo sexagesimo septimo. 

1 novo hibás. 



— 109 — 

XCVI. 
1468. jan. 13. Róma. 

II. Pál pápa bullája a vegliai püspökhöz és az arbei főpresbyterhez, hogy 
az egyházból a zágrábi káptalani tized meg nem fizetése miatt kiközösí- 
tett Frangepán Márton üg}-ében tartsanak vizsgálatot. 

Kiadása Fermcndzin, Acta Bosnae 272 1. (Mon. slav. merid. xxm.) 

— — Dátum apud sanctum Petrum, anno incarnatio- 

nis dominice millesimo quadringentesimo sexagesimo octavo, jan 13 
idibus ianuarii, pontificatus nostri anno quinto. 

XCVII. 

1468. febr. 6. Jasztrebarszka. 

Frangepán Márton a Mindorfar Frigyes halálával megürült topliczai apát- 
ságot, Mátyás királytól reá ruházott kegyúri jogánál fogva, Sztenicsnyáki 
Márton fia György zágrábi egyházmegyei clericusnak adományozza. 

Kiadása Vjestnik hrv. zem. arkiva 1901 évf. 263 1. 

Regestája u. o. 1899 évf. 199 1. 

— — Dátum in Jaztrebarska, in festő beaté Dorothee 1468 



virginis et martyris, anno Domini millesimo quadringentesimo febr - 6 - 
sexagesimo octavo. 

XCVIII. 
1468. márcz. 21. Zeng. 

A megnevezett Frangepánok Zeng város kiváltságait megerősítik. 

Kivonatos kiadása Wenzel, Kritikai tanulmányok 26 1. 
Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1899 évf. 142 1. 

Nos Stephanus, Doymus, Martinus, Georgius, Bartholo- 
meus, Angelus et Xicolaus de Franchapanibus, Veglie, Segnie 
et Modrusse etc. comites — — existentes congregati in 
nostra civitate Segnie post obitum boné memorie comitis 

Sigismundi, fratris nostri — — intendere debeamus 

ea, que concernunt — — commodum et utilitatem huius 
nostre civitatis Segnie — — 

Dátum in nostra civitate Segnie, anno nativitatis 

ö ' 14P8. 

Domini 1468., prima indictione, die 21. mensis martii márcz. 21. 



1468. 
ápr. 11 



— 110 — 

XCIX. 
1468. ápr. 11. Növi. 

Frangepán Márton a czirkveniczai szűz Mária pálos rendháznak egy 
Miklós nevű vlach jobbágyot adományoz. 

Eredetije délvidéki hártyán, alján gyűrűpecsét nyomaival az orsz. 
lltárban, MODL. 37111. (Acta conv. czirkvenic. nr. 12.) 

Kiadása Knktdjevic, Acta croatica 102 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 253 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

— — I na to im dasmo ta nas list odtvoren pod nas 
-pecat tekusci let dzih 1468., miseca aprila d(a)n 1 1., vNovom. 



1468. aug. 12. Tersato. 

Frangepán Márton a Vinodol megyei Kotort, továbbá a bakari. bríbiri, 
novigrádi, otocsáczi, okicsi és kosztajniczai várak bizonyos jövedelmeit 
végrendeletileg a franciskánusok tersatói szűz Mária rendházának hagyo- 
mányozza. 

1672. máj. 28-án kelt közjegyzői hiteles másolata az orsz. lltárban, 
MODL. 16692. (Eccles. 49. 2.) xvm. századi egyszerű másolata az 
Erdődy család galgóczi lltárában, Lad. 47. 1. 4. 

Kiadása aug. 15-iki dátummal Pasconi Cl., História progressus 
Mariani triumphi 20 1., helyesen Fermendzin, Acta Bosnae 274 1. (Mon. 
slavorum merid. xxni.) 

1468. Dátum in castro nostro Tersati, xii. mensis 



aug. 12. aU g US tj j anno Domini mcccclxvtii. 



Cl. 

1468. aug. 

Frangepán János tiltja az Almissza vidékére telepített morlákokat, nehogy 
legelőik határát átlépni merészeljék. 

Kiadása Kukul jevic, Acta croatica 103 1. Surmin, Hrvatski spom. 
i. köt. 254 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

au<T " 1468. miseca agusta 



— 111 — 

CII. 

1468. 

Frangepán János levele Lénárt görczi grófhoz. 
Bejegyzés az innsbrucki helytart. lltárban, Görzer archív Rep. 1752. 

Gráf Iuan von Frangcpan bitt gráf Leonharten in der kayser- 
lichen majestat und herczog Sigmunden von Osterreich zu bevel- 
hen mit anhanngender credencz auf seinen caplan. 

cin. 

1469. febr. 28. 

A velenczei államtanács izeni Frangepán Istvánnak, hogy a török pusztí- 
tásnak a pécsi püspökkel egyetértó'leg való megakadályozását s főleg a 
nagy fontosságú Modrus megvédését illetőleg a szükséges teendők meg- 
beszélése végett követet küld Zengbe. 

Kiadása Nagy-Nyáry, Mátyásk. dipl. eml. u. köt. 96 1. Ljubic, 
Listine x. köt. 430 1. (Mon. slav. merid. xxn.) 

mcccclxviii. die ultimo februarii -r^s- 

febr. 28. 

CIV. 
1469. ápr. 10. 

A Frangepán Márton, Angelo és Miklós s Corbaviai Károly és Pál come- 
seknek adott velenczei hadiszerek jegyzéke. 

Kiadása Ljubic, Listine x. 435 1. Monum. slav. merid. xxn.) 



1469. 10. április — 



1469. 
ápr. 10. 



cv. 

1469. szept. 10. 

Frangepán Duim a leányát, Annát hatezer arany vinculum alatt Auersperg 
Pongrácz krajnai örökös kamarásmesternek feleségül ígéri- 

Eredetije hártyán, melyről a hártya szalagon lógó két pecsét közül 
az első hiányzik, az Auersperg család auerspergi lltárában. 

Á második pecsét czimerképe: Egy balra fordult 
madár (talán liba.) 



— 112 — 

Wir Doym von Frangepan, graff zu Vegell, Czeng vnd 
Modrusch etc, bekenen für vns vnd all vnnser érben, vnd 
tuen kundt aller manikleich mit dem brieff, die in sehen, 
hören oder lesen, das wir durch sunder lieb vnd trew vvillen, 
so wir habén zu dem edeln herrn herren Panngreczen von 
Aursperg, obristen erb kamrer in Krain vnd an der Win- 
dischen March, vnvviderrüeffleich dem bemelten herren 
Panngreczen gelobt vnd versprochen habén mit vnnsern 
trewn, wir geloben vnd versprechen im auch wissentleich 
mit krafft ditz briefs die wolgeborn junckhfraw Anna, vnnser 
liebe tochter, inner treyn jaren von dátum des brieffs nagst 
nach einander kömundt zu einem eleichen gemáhel zue 
legén vnd antvvurtten schullen, vnd wellen im sölichs trew- 
leich an all widerred vnd auszug haltén vnd volfüern. 

Wár aber sach, da Got vor sey, das wir in der zeit 
mit töd abgiengen, so soll sölichs die wolgeborn fraw fravv 
Barbara, vnnser liebs gemáhel vnd vnnser kinder, vnd nagst 
érben alles das haltén vnd volfüeren, als oben geschriben 
stett. 

Tátten wir oder vnnser érben des nicht vnd in solicher 
obgeschribner vnnser gelüb nicht státt hieldten noch ganzleich 
volfüerten, des Got nicht enwell, so sey wir im oder seinn 
érben sechs tausent güeter wolgewegner gulden vnger vnd 
ducaten vellig, vnd schullen vnd wellen im die nach aus- 
gang der obgenanten treyer jaren in ainem mönet nagst 
darnach volgundt ausrichten vnd bezallen, an all ir müe 
vnd schaden. Tátten wir aber des alles nicht, welhen 
schaden sew des námen, kain schaden ausgenömen, den 
globen wir im zu sambt dem haubtgut ausrichten vnd 
bezallen, vnd dar umb sew richten vnd wern soll vnser 
gnádiger herr der kunig von Vngern, oder ain yede herschafft 
oder gericht, darvnder sy vnnser hab vnd guet an komén, 
vvo sy darauff weysen oder zaygen, das ist alles vnnser 
gunst bey vnd gueter willen. Vnd der bermelt herr herr 
Panngrecz von Awrsperg mocht dennoch die bolgeborn 
junkchfraw Anna, vnnser liebe tochter vmb die gelüb der ee 
ersüechen vnd erlangen mit geistleichen rechten der gelüb 
halben, so sy herrn Larenncz Desitz mit ieren handt gelobten 



113 



trevvn an seiner statt vor vnnser die ee gelobt vnd ver- 
sprochen hat. 

Vnd des zu vrkundt gebén wir dem benandten herrn 
herrn Panngreczen von Aursperg disen offen brieff vnder 
vnserm aygen anhangunden insigel. Vnd zu pesser gezeug- 
nuss der sachen habén wir mit vleis gépéten den edeln 
und strengen ritter herrn Larencz Desitz, das er sein insigel 
auch an den brieff gehangen hat, im vnd allén sein érben 
an schaden. Darunder wir vns verpinden alles das war vnd 
statt zu halden, das an dem brieff geschriben ist trewleich 
vnd vngeuerleich, der gebén ist nach Kristi gepurd vier- 
tzehen hundert jar vnd darnach in dem newn vnd sech- 1469- 



tzigisten jar, am suntag nach vnnser lieben fravvn tag der 552 ^- 10 - 
gepurd etc. 

CVI. 
1469. szept. 10. 

Auersperg Pongrácz Frangepán Duim leányát, Annát három év leforgása 
alatt feleségül venni ígéri. 

XV. századbeli másolat papíron, az Auersperg család auerspergi 
lltárában. 

Ich Pangretz von Awersperg, obrister kamrer in Krain 
vnd an der March, beken fur mich vnd all mein érben vnd 
tuen kund allermanikleich mit dem brieff, die in sehen, 
horen oder lesen, als mir der hochgeboren herr herr Doym 
von Frangepán, graff zu Vegl, Zeng vnd Modrusch etc. 
seiner gnaden tochter, junckfraw Anna zu einem eleichen 
gemachel mit 2000 gulden vnger vnd ducaten gelobt vnd 
versprochen hat zu gebén nach lawtt seiner gnaden brief, 
den ich der sach halb von im hab, vnd darauf glob vnd 
versprich ich sein gnaden wider vmb wissentlich in krafft 
ditz brieffs, das ich die obgeschriben junckfraw Anna mit 
dem bemelten heyrat guet, iner drein jaren von dátum des 
briefs nagst nach einander komend zu der ee nemen will 
an all auszug trewleich vnd vngeuerleich. 

Tatt ich aber des nicht, des Gott nicht enbell, so war 
ich dem obgenanten meinem herrn graff Doym 6000 gulden 

Frangepán-Oklevéltár II. 8 



— 114 — 

feliig, vnd sol vnd will im die nach ausgang der dreyr jar 
in einem moned nagst damach folgund ausrichten vnd 
beczallen an all ir mue vnd schaden. 

Tatt ich aber des nicht, welhen schaden er des nam 
kain schaden ausgenomen, den glob ich im vnd sein érben 
zu sambt dem haubtguet ausrichten vnd betzallen, darumb 
sew richten vnd weren soll der landesfurst in Krain oder ein 
yede herschafft vnd gericht, darvnder sy vnser hab vnd 
guett ankomen, wo sy darauff weysen oder zaygen. 

Das ist alles vnser gunst, pett vnd gueter willen, vnd 
die benandt junckfraw Anna mocht mich dennoch mit 
geystleichen rechten ersuechen vnd erlangen der gelub 
halben der ee, so ir herr Larentz Dessicz an meiner statt 
tan hatt. 

Vnd des zu vrkundt gib ich dem benanten meinem 
herrn graff Dc^m disen offen brieff vnder meinem aygen 
anhangunden insigl. Vnd zu pesserr zeugnuss der sachen 
hab ich mit vleiss gépéten die edlen herrn, herrn Andre 
freyherrn zu Kreig vnd herrn Andre Hochenbartter obristen 
drucksacz in Krain vnd an der March, haubtman in der 
Mettling, mein lieben swager, das die auch ire insigl an 
den brieff gehangen habén in vnd iren érben an schaden. 

Darvnder ich mich verpintt alles das war vnd stat zu 

halden, das an dem brief geschriben stett, der gebén ist 

H69. nach Christ gepurd 1469. jar, an suntag nach vnserr lieben 



szept.l0.f rawn ta g jgj. g e p Urc Jt. 

CVIÍ. 
1469. szept. 10. 

Auersperg Pongrácz Frangepán Annának hitbére és moringja fejében az 
auerspergi várkastélyt leköti 

Eredetije hártyán, melyről a hártyaszalagon lógó négy pecsét közül 
a második és harmadik hiányzik, az Auersperg család auerspergi lltárában. 

Az oklevél el van vágva. 

Ich Pangrecz von Auersperg, obrister kamrer in Krain 
vnd an der Windischen Markeh, bekenn fur mich vnd all 
mein érben vnd tuen kund aller menykleich mitt dem brieff, 



115 



den er furkumbt, die in sehen, horen oder lesen, das mir 
der hochgeporen herr her Doym von Frengepan, graff etc. 
zw Czenng, Vegl vnd Modrusch etc. die wolgeporen junkch- 
frawen Anna, seiner genaden tochter zw einem elichen 
gemachl nach auff sacz der heyligen romischen kirichen 
z\v gefuegt, vnd mir z\v ir rechter haimstewer vnd heyret 
guet vnd ausgericht hat 2000 gueter wollgewegner gulden 
vnger vnd ducaten. Da engegen hab ich ir z\v rechter 
viderlegung vnd margen gab auch lediglich gégében 1000 
gueter wollgewegner gulden auch vnger vnd ducaten, vnd 
vmb dye obgenant sum der bemelten 3000 gulden haim- 
stewer vnd margen gab hab ich sy verweist, verweis sy 
auch wissentlich in krafft dez briefs auff vnser gsloss mit 
namen Auersperg mit 300 gulden zugehorung jerlicher 
nucz vnd gult, die wir ir darzw gebén schullen, alsó das 
sy das obgenant gsloss mit 300 gulden jerlicher nucz vnd 
gult in saczweis vmb die obgenant sum in scholl habén, 
nüczen vnd genyessen mag als sacz vnd landes recht in 
Krain ist ; doch in solicher beschaidenheit vnd ausgenomen 
wartten, ob ich obgenanter Pangrecz von Auersperg mit 
tod vor der obgenanten meiner lieben gemachll ab gieng 
vnd nicht kinder mit ein ander hietten, vnd sy zw Auersperg 
nicht pleiben wollt, vnd sy dan mein nagst érben 14 tag 
vor oder nach sand Jorgentag, weliches tag vnd jars das á P r. 24. 
ist, ermanent vnd ir gebén die obgenant sum der 3000 
gulden vnd ir vorvnd guet nach landes gewanhayt, sodann 
scholl sy inn das benant gsloss mit der obgeschriben gult 
widervmb abtreten vnd in antwurtten an allé wider red 
trewlich vnd vngeuerlich. 

VVer awer, das sy zw Auersperg beleiben wolt vnd 
mein namen nicht verkern, so dan schullen ir mein brueder 
oder nagst érben auff sy vnd all ir junkchfrawen vnd diener 
ir erber natdurft alls ir geburtt zw gebén, auch allé jar zw 
sand Jorgentag 100 gulden darzw schikchet. 

Es awer Gott, das wir mit ein ander nicht 
wurden b^aben vnd ich awer mit tod ee abgieng 
vnd will dan pey dem kinder beleiben, so schul} 
mein nagst érben awer gegen ir haltén als oben gí 




116 



ist. Wolt sy awer pey den kindern nicht pleiben oder mein 
namen verkern, so scholl man ir fur all sach nicht mer 
wenn 1000 gulden gebén vnd daz vorund guet nach landes 
gewanhait vnd daz vprig scholl alls pey den kindern beleyben. 

Wer awer sach, das die benant mein liebe gemachl 
ee mit tod abgieng wenn ich, was sy dan verschefft an 
irm lesten entt aus den 2000 gulden ir haimstewer schafft 
zw gebén, das scholl ich erberlich ausrichten vnd vertigen 
auch trewlich vnd vngeuerlich, vnd wir geloben sy auch 
darauff zw schermen vnd mit dem rechten zw vertreten 
vor aller ansprach trewlich vnd vngeuerlich. 

Tettn wir aber des alles nicht, welichen schaden sy 
dez nemen, wie der schad genant oder gehaissen wurd, 
kain schaden ausgenomen, denselben schaden zwsambt dem 
hawbtguet geloben wir ir abzwiegen vnd wider zw keren, 
vnd sy scholl vnd mag das habén auff allém vnsern guett, 
das wir jetzt habén oder hinfur gewinen vnd da von sy 
richten vnd weren scholl hawbtguets vnd schaiden der 
landes furst in Krain seiner genaden hawbtman, oder ver- 
beser daselbz, oder awer ein jede herschaft vnd gericht, 
darvnder sy vnser hab vnd guet ankemen, \vo sy dar auff 
weisett oder zaigen, daz ist alles vnser gunst vnd gueter 
willen, 

So bekenn ich Lorencz vnd Volkchart gebrueder von 
Auersperg, das solich obgeschriben verschreibung, so der 
obgenant vnser prueder her Pangrecz seinem gemachl tuet, 
alls oben an dem brieff aigenlich begriffen ist, mit vnserm 
gunst, wissen vnd willen geschehen ist vnd geloben auch 
fur vns vnd vnser érben in kraft des brieff solichs mit 
sambt dem wemelten vnsern prueder stet zw haltén vnd 
trewlich zw volpringen vngeuerde. 

Vnd des zw vrkundt gebén wir obgenanter Pangrecz, 
Lorencz vnd Volkchart der obgenanten frawen dissen offen 
brief vnter vnser dreyer brueder anhangunden insygell. 
Vnd zw merer sicherhait habén wir all drey mit vleiss 
gepetten den edelen herrn, herrn Andren freyhern zw Kreig 
vnsern lieben ohaim vnd hern Andre Hohenwartter obrister 
trugschecz in Krain vnd an der Markeh, hawbtman in der 



— 117 — 

Metling, vnsern lieben swager vnd hern Andren Appholtrer, 
das sy auch ir insigell durch vnser vleisigen gépet willen 
an den brieff habén gehangen in vnd íren érben an schaden. 
Darvnder wir vns verpinden alles daz war vnd stet 
zw haltén, das oben an dem brierT geschrieben stet, der 
gebén ist 14ÍJ9., am suntag nach vnser lieben frawen tag 1469. 



der geburde etc. szept.io. 

CV1II. 
1469. decz. 1. Velencze. 

Mauro Kristóf velenczei dogé parancsa a köztársaság hajós tisztjeihez, a 
Frangepán György részére Olaszországból szállított bor vámmentessége 

tárgyában. 

Eredetije hártyán, pecsét nélkül az orsz. lltárban, MODL. 38541. 
(Frangipani-iratok nr. 68. 

Christophorus Mauro Dei gratia dux Venetiarum et- 
cet., universis et singulis nobilibus et sapientibus viris, de 
suo mandato capitaneo galearum, galeotarum atque bar- 
charum, ac capitaneis quorumcunque navigiorum nostrorum, 
ac rectoribus nostris et officialibus in quibuscunque partibus 
constitutis, presentes litteras inspecturis, fidelibus dilectis 
salutem et dilectionis affectum. 

Cum alias cum nostro consilio Rogatorum concesse- 
rimus magnificis comitibus Segne, quod cum navigiis vene- 
tis de partibus Marchie et Aprutii ad lóca Segne pro usu 
magnificentiarum suarum ac subditorum suorum conduci 
facere possint singulo anno certam quantitatem vinorum et 
inpresentiarum gubernatores nostri introituum nomine magni- 
fici domini Georgii de Frangapanibus, Segne, Vegle ac 
Modrussii comitis certiores facti fuerunt, eius magnificentiam 
velle conduci facere ad lóca Segne caratellos septuaginta 
uno quartarum octo vini, vobis et vestrum cuilibet man- 
damus, quatenus nuncium prefati magnifici comitis Georgii 
harum ostensorem cum predictis caratellis septuaginta uno 
quartarum octo, et inde infra [cum] navigio veneto de parti- 
bus [Majrchie et Aprutii ad lóca Segne ire libere et si[ne] 
imped[i]mento permittatis, et si quid aliud conduceretur 



118 — 



contra ordinamenta nostra, sit perditum, valituris presentibus 
semel tantum. 
1469. Dátum in nostro ducali palatio, die primo decembris, 



decz. i. indictione m., mcccclxviiii. 

CIX. 
1469. 

Frangepán Iván felhatalmazása. Lénárt görczi grófhoz küldött követe 

számára. 

Bejegyzés az innsbrucki hely tart. lltárban, Görzer archív Rep. 1743. 

Ain credencz von gráf Iban von Frangepán an gráf Leon- 
harten von Görtz auf brúder Johannsen von Rudolfswerd, cor- 
hern zu Vegei. 

cx. 

1469. 

Frangepán Iván felhatalmazása, Lénárt görczi grófhoz küldött követe 

számára. 

Bejegyzés az innsbrucki helytart. lltárban, Görzer archív Rep. 1770. 

Ain credentz von gráf Iban von Frangepán an gráf Leon- 
harten von Görtz auf Gregorien Caspernutz. 



CXI. 

1470. jan. 7. Növi. 

Frangepán Márton a Szokolics Fülöp által Vrt na paistubi nevű földön 
felejövedelemre épített malombeli részét, több más birtokkal együtt, a pálo- 
sok oszpai szűz Mária rendházának adományozza. 

Eredetije délvidéki hártyán, rózsaszínű selyemszalagon függő veres 
pecséttel az orsz. lltárban. MODL. 37112. lActa paul. conv. novien. 1. 7.) 

A pecséten látható czímer: Vágott paizs felső mezejé- 
ben hatágú csillag, az alsó mező üres. A paizs felett: * m + 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 104 1. Surmin, Hrvatski spo- 
menici i. köt. 257 1. (Monum. hist.-iurid slavorum merid. VI.) 

jan ' 7 — — naletgnih 1470., envara 7. d(a)n pisán vNovom. 



— Ii9 — 

CXII. 
1470. febr. 20. 

A velenczei államtanács Frangepán Mártonnak, a magyar királytól vissza- 

szerzendő Zeng város jövedelmeire tízezer aranyat s hitelbe hadiszereket 

ád és megengedi, hogy a szükséges élelmi szereket Apulia, Abruzzo és 

Romandiola tartományokból beszerezze. 

Kiadása Nagy-Nydry, Mátyáskori dipl. emlékek II. köt. 160 1. 

1470. 



febr. 20 



mcccclxvttii. die xx. februarii — — 

CXIII. 
1470. aug. 12. Veglia. 

Frangepán Iván adománylevele, a Vrbniki Jurmannak bizonyos pénz- 
kölcsön fejében adományozott Domun nevű legelőről. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 105 1. Surmin, Hrvatski spom. 
i. köt 258 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

— — po letih bozih 1470., mes(e)ca avgusta d(a)n aucr ^ 
12., pisán v Krci v nasem mesti stolnom. 

CXIV. 
1471. ápr. 2. Almissza. 

Frangepán Iván kiváltságlevele, a suzani földjeire letelepített Srsic Iván 

részére. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 108 1. Surmin, Hrvatski spom. 
i. köt. 265 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

1471. na 2. miseca aprila budusci v Omisli ' ' 2 

CXV. 
1471. jul. 2. Sztenicsnyák. 

Frangepán Márton adománylevele, a hűséges szolgálataiért, továbbá négy- 
ezer arany forintban Bevenyőd Jánosnak inscribált Kosztajnicza váráróL 

Eredetije hártyán, veres selyem sodrott zsinóron lógó ép veres 
pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 33624. (Neoreg. a. 644. 20.) 

A pecsét a következő czímert tünteti fel: Egymás- 
nak dőlt kerek talpú paizspár. A jobbfelőli vágott paizs felső 



120 



mezejében hatágú csillag, az alsó mező üres. A balfelőli paizsban 
két egymással szemben ágaskodó, hátára felkunkorított farkú stili- 
zált oroszlán, melyek első bal, illetőleg jobb lábaikkal közösen 
egy stilizált rózsát tártnak. A paizspár érintkező sarkán szemben- 
állólag elhelyezett csöbörsisak. Sisak dísz: Tövén hatágú csillag- 
gal megrakott, kiterjesztett félsasszárny. Körirata: í S í MERT í 
DE í FRANGEPAN 8 SEGNIEN í WEGLIEN % MODRUSSIEN í COM : 

Regestája Starine v. köt. 119 1. 

Nos Martinus de Frangapanibus, Segnie, VVegle Mo- 
drusseque comes etc, memorie commendamus tenoré pre- 
sentium significantes quibus expedit universis, quod nos 
consideratis fidelitate et fidelium servitiorum gratuitis meri- 
tis fidelis nostri, sincere dilecti, egregii Johannis Bewenywd 
de Oztrosyn, quibus idem a primevo etatis sue sub locorum 
et temporum varietate, non parcendo persone, rebusque et 
bonis suis propriis, nobis fideliter studuit exhibere, signan- 
ter enim dum comes Hans. fratruelis noster, nos in persona 
propria ac certos fideles familiares nostros in oppido suo, 
Brynye vocato fraudulenter et inique captivaverat, ubi pre- 
fatus Johannes unus ex ipsis captivis familiaribus videlicet 
nostris fűit durissime et atrocissime vinctus et ferratus. Qui 
etiam in subsidium eliberationis nostre de captivitate prefati 
comitis Hans castrum suum Zkrad vocatum, in comitatu 
zagrabiensi existens habitum, ad nostram requisitionem 
manibus prefati comitis Hans assignavit. 

Quorum ob respectum in aliquam recompensam eius- 
dem prefato Johanni Bewenywd castrum nostrum, Kozta- 
nycza vocatum ad manus assignamus, pro quatuorque 
millibus florenorum auri locamus et inscribimus ita, quod 
quicunque prefatum castrum Koztanycza a sepefato Johanne 
Bewenywd redimere vei habere vellet, extunc prius iamfato 
Johanni dictam summám florenorum auri exolvere et ple- 
narie adimplere debeat et teneatur. Insuper etiam si que 
edificia vei labores ipse in prefato castro edificabit. ea iuxta 
existimationem bonorum hominum sibi rectificentur et exol- 
vantur. Promisitque prefatus Johannes nobis vita nostra 
durante omnem obedientiam et fidelitatem cum ipso castro, 



— 121 — 



harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante, 
quibus sigillum nostrum maius est appensum. 

Dátum in castro nostro Zthenychnyak, in festő visi- 
tationis gloriose virginis Marié, anno Doniini millesimo 



jul. 2. 

quadringentesimo septuagesimo primo. 



CXVI. 

1471. szept. 8. Sztenicsnyák. 

Frangepán Márton adománylevele, a Tepcsics Vlaynak adományozott 
Zágráb megyei Lippa mezővárosról. 

Eredetije vonalozott hártyán, függő pecsét nyomaival, az orsz. 
lltárban, MODL. 38542. (Frangipani-iratok nr. 69.) Átirata a zágrábi 
káptalannak a nevezett Vlay részére 1478. jan. 2-án papíron kelt oklevelé- 
ben a veszprémi káptalan lltárában, Lad. L. 

Nos Martinus de Frangapanibus, Segnie, Wegle Mod- 
rwsseque comes etc, memorie commendamus tenoré pre- 
sentium significantes quibus expedit universis, quod licet 
principum sit officium cunctorum subditorum suorum merita 
condignis retributionibus prosequi eorumque animos favora- 
bilibus intendere gratiis, meritorum tamen qualitate pensata 
munificentia principum ac magnatum illis liberalius se debet 
diffundere, qui maioribus virtutibus amplioribusque obsequio- 
sis laboribus excellentiora premia meruerunt; hoc modo 
enim et principum laudabitur discretio, et subditorum ani- 
mus ad exhibenda opera virtutum ferventius accendetur. 

Consideratis itaque fidelitatibus et multimodis obsequio- 
rum meritis, quibus egregius Wlay Thepchych dictus, 
familiáris noster speciális in multiplicibus negotiis et expe- 
ditionibus nostris se gratum studuit exhibere et acceptum, 
volentes igitur aliqua hac vice laboribus suis premia repen- 
dere, castellum nostrum in oppido Lyppa existens, cum ipso 
oppido ac tributum in eodem oppido proveniens, in comi- 
tatu zagrabiensi existenti habitum, cum universis et singu- 
lis ipsius utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris videli- 
cet arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, campis, 
fenilibus, silvis, nemoribus, virgultis, montibus, vallibus. 
aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, aquarum decursibus, molen- 



122 — 

dinis molendinorumque locis, et generaliter quarumlibet utili- 
tatum et obventionum eiusdem integritatibus, quovis nomi- 
nis vocabulo vocitatis, ad idem oppidum castellumque Lyppa 
vocatum de iure spectantibus et pertinere debentibus, sub 
suis veris metis et antiquis limitibus, quibus idem per nos, 
predecessoresque nostros tentum fűit et possessum, memo- 
rato Wlay Thepchych, ipsiusque heredibus et posteritatibus 
universis dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, 
donamus et conferimus per eundem Wlay' Thepchych ipsius- 
que heredes universos iure perpetuo et irrevocabiliter tenen- 
dum, possidendum pariter et habendum, nil iuris nilve pro- 
prietatis et dominii in eodem oppido Dyppa et castello pro 
nobis, heredibusque ac cognatis nostris reservando, sed 
totum ius, omnemque dominii proprietatem, quod et quam 
in eodem oppido ac castello hactenus habuimus, vei infuturum 
habere speraremus, in prefatum Wlay Thepchych, ipsiusque 
heredes et posteritates universos transtulimus pleno iure. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes sigillo nostro maiori inpendenti communitas eidem 
Wlay Thepchych duximus concedendas. 

Dátum in castro nostro Zthenychnyak, in festő nativi- 
Statis virginis gloriose, anno Domini millesimo quadringen- 



szept. 8. 

tesimo septuagesimo primo. 

Commissio propria domini 
comitis. 1 

CXVII. 

1471. decz. 11. 

A zágrábi káptalan a Zágráb megyei Bocskócz falu feléről Kladussai Iván 
és Japrics Mihály közt létrejött vásári szerződést ez utóbbi részére átírja. 

A zágrábi káptalan 150H. ápr. 25-én kelt kiváltságleveléből hátrább. 

— — Dátum feria quarta proxima post festum con- 
-i^- ceptionis beaté Marié virginis, anno Domini millesimo 
quadringentesimo septuagesimo primo. a 

1 A szöveg alatt jobbról az oklevél írója kezével. 
8 Ezt a regestát az 1506. ápr. 25-iki átiratnak Frangepán Gergelyre 
és Czetíni Jánosra való vonatkozásánál fogva vettük fel a gyűjteménybe. 



125 



CXVJII. 
1473 ápr. 10. Velencze. 

Trónus Miklós velenczei dogé parancsa a szigetek kormányzóihoz, a 
köztársaság védelmébe fogadott Frangepán János megoltalmazásáról. 

Eredetije hártyán, kender zsinóron függő kettős ólom pecséttel a 
kismartoni főlltárban, Repos. 42. I. 79. 

Regestája Vjestnik hrv. zent. arkiva 1905 évf. 176 1. 

Nicolaus Trónus Dei gratia dux Venetiarum etc, uni- 
versis et singulis de suo mandato rectoribus quarumcunque 
insularum, terrarum et locorum nostrorum provinciarum 
Hystrie et Dalmatie, presentibus et futuris, ad quos presen- 
tes advenerint, fidelibus dilectis salutem et dilectionis 
affectum. 

Cupimus pro natura benigni et legitimi principis tutel- 
lam et conservationem populorum nostrorum et eorum 
etiam, qui in fidem et protectionem nostram suscepti spe- 
rant tranquille et secure vivere sub nobis, inter quos est 
magnificus comes Joannes de Frangepanibus, dominus civi- 
tatis et insule Vegle devotus recommendatus noster. 

Iccirco volumus et vobis mandamus, quod occurrente 
casu aliquo, quo prefatus comes in insula sua ab aliquo 
per maré molestari queratur, vos illi prestetis omne auxi- 
lium et favorem convenientem, cum navigiis et subditis 
nostris se tueri et defendere possit. Non secus atque face- 
retis pro quocunque loco nostro, qui forte impugnaretur 
sive molestaretur. Nam et ipse viceversa promisit cum suis 
hominibus et viribus quibuscunque suis succurrere et opi- 
tulari cuicunque insule, térre et loco nostro, si casus acci- 
derit, ut oppitulatio huiusmodi sua necessaria forte sit. 
Reputat enim se et reputatur a nobis membrum et pars 
corporis nostri dominatus, et ut caput omnibus membris, 
ita membra capiti et inter se aliud alii succurrere fas est. 
Habetote igitur illum et suos subditos in nostrorum numero, 
ut nostra de eo suscepta cura et protectio tam sibi et suis, 
quam reliquis nostris per huiusmodi mutuam subsidiorum 
prestationem commoda et utilis esse cognoscatur ad fin'em 



124 



semper proprie tuitionis et propugnationis, non ad aliquam 

rerum novarum aliquo modo suscitationem. 

1473. Dátum in nostro ducali palatio, die decimo április, 

ápr. 10. . ,. . 

indictione sexta, mcccclxx. tertio. 



CXIX. 
1474. febr. 22. Buccari. 

Frangepán János Frangepán Mártonnak, a boszniai szent Ferencz-rendű 
szerzet számára tett vagy teendő végrendeletét minden pontjában meg- 
tartani ígéri. 

Fiume város tanácsának 1672. máj. 28-án és 1691. nov. 10-én 
kelt két rendbeli hiteles másolatában az orsz. lltárban, MODL. 17551. 
(Eccles. 49. 3.) MODL. 25221. (Miscell. eccl. 58 2.) 

Kiadása Fermendzin, Acta Bosnae 282 1. (Mon. slav. merid. XXIII.) 
V. ö. Pasconi Clarus, Hist. progressus Mariani triumphi 23 1. 

— — Dátum in Bachar, vigesima secunda die men- 
1474 - sis februarii, anno Domini millesimo quadringentesimo septua- 

febr. 22. 

gesimo quarto, sub sigillo nostro impendenti consueto. 



CXX. 
1474. máj. 27. 

A velenczei államtanács utasítja zárai tiszttartóit, bírják rá a zárai szent 
Demeter monostor apátnőjét és apáczáit, hogy a néhai Frangepán Berta- 
lan zárdába készülő nőtestvérét és leánykáját fogadják szívesen. 

Kiadása Nagy-Nyáry, Mátyásk. dipl. eml. n. köt. 258 1. 

_ 147 >- Rectoribus Jadre, die 27. maji 1474. 

máj. 27. 

CXXI. 
1474. decz. 17. Növi. 

Frangepán Márton Grisane falut végrendeletileg a Tersato vára mellett 
alapította szent Ferencz-rendű monostornak hagyományozza. 

Fiume város tanácsának 1672. máj. 28-án illetőleg 1691. nov. 10-én 
kelt hiteles másolatában papíron az orsz. lltárban, MODL. 33890. (Neoreg. 
a. 1648. 5.) MODL. 25221. (Eccles. miscell. 58. 2.) 



— 125 — 

Kiadása Fermendzin, Acta Bosnae 284 1. (Monum. slav. merid. 
xxin.) Vjestnik hrv. zem. arkiva 1900 évf. 42 1. 

— — Dátum in castro nostro Noui, die xvn. mensis 

1474. 

decembris, anno Domini mcccclxxiv. decz. 17. 



CXXII. 
1475. márcz. 5. Brinje. 

Frangepán János adománylevele, a Farkasics Györgynek adományozott 
Pozvizd váráról. 

Eredetije hártyán, kék nyers selyem zsinóron lógó kopottas gyűrű 
pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 34031. (Neoreg. a. 1M6. 10.) 

A pecséten látható czímer: Vágott paizs felső mezejé- 
ben hatágú csillag, az alsó mező üres. 

Nos Johannes de Frangapan, Weglie, Segnie Modru- 
sieque comes, memorie commendamus tenoré presentium 
significantes 1 quibus expedit universis, quod nos agnitis et 
attentis multimodis servitiis et servitiorum meritis, et favo- 
rosis obsequiis fidelis nostri, nobilis viri Georgii Farkasii de 
Kreschich, quibus ipse semper et assidue se nobis paratum 
exhibuit, capiti et rebus suis 2 non sanguinem suum in nostris 
servitiis effundendo, pro quibus ipse multo maiora et plura 
a nobis mereretur habere premia, tamen ut in aliqua parte 
suorum fidelium servitiorum se a nobis agnoscat remu- 
neratus, hanc eidem de benivolentia et consilio nostro feci- 
mus gratiam, quod nos quoddam castrum nostrum Pozzvvizd 
vocatum, in districtu Krisichich existentem 3 et habitum, 
cum omnibus suis pertinentiis et utilitatibus, videlicet terris 
arabilibus cultis et incultis, pratis, silvis, nemoribus, monti- 
bus, vineis vinearumque promontoriis, pascuis, fenetis, aquis 
aquarumque decursibus, necnon molendinis et locis molen- 
dinorum, cunctisque eiusdem castri utilitatibus et pertinen- 
tiis eidem Georgio Farkasii, et suis heredibus ac posteri- 
tatibus universis dedimus, donavimus et contulimus, imo 

1 significamus hibásan. 
s Valami kimaradt. 
3 existens helyesen. 



— 126 — 

damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevoca- 
biliter tenendum, possidendum pariter et habendum, absque 
omni servitio nostro aut heredum nostrorum, dempta dum- 
taxat sua bona voluntate. 

Insuper idem Georgius Farkasich cuicumque in regno 
Sclavonie videlicet et Corvatie, et cuiusvis liberi status 
comitibus aut hominibus voluerit servire, liberam, audacem 
securamque habeat voluntatem. 

In cuius rei testimonium firmitatemque perpetuam 
presentes litteras nostras sub appensione sigilli nostri pen- 
dentis fecimus consignari. 
1475. Dátum Brinii, die dominico Letare Jherusalem, anno 

márcz - 5 Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo quinto. 



CXXIII. 

1475. márcz. 15. 

Frangepán Márton adománylevele a zengi szent Ilona pálos kolostor részére, 
a kolostornak Frangepán Zsigmondtól adományozott házról és malom- 
helyről. 

Eredetije délvidéki hártyán, melyről a fehér kender szalagon lógó 
pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, MODL. 35693. (Acta conv. s. Helenae 
prope Segniam nr. 8.) 

Kiadása Kiikiüjevic, Acta croatica 113 1. Surmin, Hrvatski spom. 
i. köt. 275 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 



1475 



A zvrhn tóga daemo im ta nas üst po(d) nas 



^pecat navadni na let gnh 1475., na d(a)n marca 15. 



CXXIV. 

1475. jun. 29. Buda. 

Mátyás király Tersácz várát, a novigrádi és dresniki kerületeket, Kuz- 
nics és Runcza falukat Frangepán Miklósnak adományozza. 

Eredetije hártyán, alján pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
38543. (Frangipani-iratok nr. 70.) Átirata Mátyás király 1487. febr. 24-én 
kelt kiváltságlevelében hátrább. 



— 127 - 

Commissio propria domini 
regis. 1 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc, 
memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod nos attentis et consideratis 
fidelitate et servitiis fidelis nobis dilecti, spectabilis et niagni- 
fici Nicolai comitis de Frangapanibus etc, per eum primum 
sacre dicti regni nostri Hungarie corone, tandemque 
maiestati nostre sub locorum et temporum varietate 
cum omni fidelitatis constantia exhibitis et impensis, 
castrum Thersecz, et oppidum similiter Thersecz nun- 
cupatum, necnon districtus sive generationes Nevvgrad 
et Dresnyk, cum eorundem pertinentiis, ac possessiones 
Kwznych 2 et Runcza vocatas, omnino in comitatu zagra- 
biensi existentia, in quorum pacifico dominio idem Nicolaus 
comes progenitores suos ab antiquo perstitisse, seque persi- 
stere asserit etiam depresenti, simulcum cunctis suis utili- 
tatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus 
cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, fenetis, campis, 
silvis, nemoribus, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis aquarum- 
que decursibus, montibus, vallibus, vineis, vinearumque 
promontoriis, molendinis ac eorundem locis et generaliter 
quarumlibet utilitatum et pertinentiarum suarum integritati- 
bus, quovis nominis vocabulo vocitatis. sub suis veris metis 
et antiquis, premissis sicut prefertur stantibus et se haben- 
tibus, memorato Nicolao comiti, suisque heredibus et posle- 
ritatibus universis nőve nostre donationis titulo dedimus, 
donavimus et contulimus, immo damus, donamus et conferimus 
iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum pariter 
et habendum, salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et 
testimonio litterarum mediante, quas in formám nostri privi- 
legii redigifaciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. 

Dátum Bude, in festő beatorum Petri et Pauli aposto- 
lorum, anno Domini millesimo quadringentesimo septua- 1475 - 

jun. 29. 

gesimo quinto, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. 
decimo octavo, Bohemie verő septimo. 

1 A szövegtől eltérő írással. 
s Kwzmych az átiratban. 



— 1 28 — 

cxxv. 

1475. jun. 29. Buda. 

Mátyás király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy Frangepán 
Miklóst Tersácz vára és városa, továbbá a no/igrádi és dresniki kerüle- 
tek, valamint Kuznics és Runcza faluk birtokába iktassa be. 

A zágrábi káptalan 1475. aug. 16-án kelt iktató leveléből hátrább. 

Mathias Dei g'ratia rex Hungarie, Bohemie etc, fideli- 
bus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem et gratiam. 

Cum nos attentis et consideratis fidelitate et servitiis 
fidelis nostri dilecti, spectabilis et magnifici Nicolai comitis 
de Frangapanibus etc, per eum primum sacre dicti regni 
nostri Hungarie corone, tandemque maiestati nostre sub 
locorum et temporum varietate cum omni fidelitatis con- 
stantia exhibitis et impensis, castrum Thersecz et oppidum 
similiter Thersecz nuncupatum, necnon districtus sive gene- 
rationes Nevvgrad et Dresnyk, cum eorundem pertinentiis, 
ac possessiones Kwsnych et Rvvncza vocatas, omnino in 
comitatu zagrabiensi existentia, in quorum pacifico dominio 
idem Nicolaus comes progenitores suos ab antiquo persti- 
tisse seque persistere asserit etiam de presenti, simulcum 
cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet memorato 
Nicolao comiti vigore aliarum litterarum nostrarum donatio- 
nalium exinde confectarum imperpetuum contulerimus, veli- 
musque eundem in domínium earumdem per nostrum et 
vestrum homines legitimé facere introduci. 

Fidelitati igitur vestre presentibus mandamus, quatenus 
vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo 
presente Benedictus Radosewych aut Simon similiter Rado- 
sewych, vei altér Simon Zwcha seu Franciscus Dosamenych 
sive Wyndrysky ad facies dicti castri Thersecz et oppidi 
similiter Thersecz nuncupatorum, necnon districtus sive 
generationis Newgrad et Dresnyk et eorum pertinentiarum, 
ac possessionum x Kvvznych et Rwncza vocatarum, vicinis 
et commetaneis eorumdem universis inibi legitimé convoca- 
tis et presentibus, accedendo introducat prefatum Nicolaum 
comitem in domínium eorumdem, statuatque easdem eidem 

1 possessiones hibás. 



— 129 — 

cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet pre- 
misse nostre nőve donationis titulo ipsi incumbenti perpetue 
possidendas, si non fuerit contradictum; contradictores verő 
si qui fuerint, evocet eosdem contra annotatum Nicolaum 
comitem ad terminum competentem nostram personalem in 
presentiam rationem contradictionis eorum reddituros. Et 
post hec huiusmodi introductionis et statutionis seriem cum 
contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, vicinorumque 
et commetaneorum, qui premisse statutioni intererunt, nomi- 
nibus, terminoque assignato eidem nostre personali presentie 
fideliter rescribatis. 

Dátum Bude, in festő beatorum Petri et Pauli aposto- 
lomra, anno Domini millesimo quadringentesimo septua--- n 29 . 
gesimo quinto, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. 
decimo octavo, Bohemie verő septimo. 

CXXVI. 
1475. jul. 20. Modrus. 

Frangepán István és fia Bernát beleegyeznek, hogy Frangepán Márton a 

Vinodol megyei Kotort és Belgrádot a tersatói és novigrádi pálosok szűz 

Mária rendházainak adományozza. 

Fiume város tanácsának 1691. nov. 10-én kelt hitelesített másola- 
tában az orsz. lltárban, MODL. 25221. (Miscell. eccles. 58 2.) 

Kiadása Fermendzin, Acta Bosnae 287 1. (Monum. slav. merid. 
xxiii.) Pasconi Cl., Hist. progressus Mariani triumphi 2 4 1. 

Pasconi 1475. jul. 22. dátummal közli. 

1475 

— — Dátum in nostra civitate Modrussia, vigesima ■ j 20 - 
die iulii, anno Domini 1475. 

CXXVII. 

1475. aug. 16. 

A zágrábi káptalan Frangepán Miklóst Tersácz vára és városa, továbbá 
Novigrád és Dresnik kerületek s Kuznics és Runcza faluk birodalmába 

beiktatja. 

Mátyás király 1487. febr. 24-én kelt kiváltságleveléből hátrább. 

Capitulum ecclesie zagrabiensis, omnibus Christi fide- 
libus, presentibus et futuris, presentium notitiam habituris 
salutem in salutis largitore. 

Frangepán-Oklevéltár II. 9 



— 130 — 

Quoniam labente temporum curriculo rem gestam 
celat oblivio discretorum, proinde adinvenit prudentia sua 
facta posteris reservanda patrocinio litterarum perhemnare. 

Propterea ad universorum, presentium et futurorum 
notitiam harum serié volumus pervenire, quod nos litteras 
serenissimi principis et domini nostri, domini Mathie Dei 
gratia regis Hungarie, Bohemie etc. introductorias et statu- 
torias, nobis preceptorie loquentes et directas, obedientia et 
honore quibus decuit recepimus in hec verba : Mathias Dei 
gratia rex Hungarie, Bohemie — — stb., I. Mátyás király 
1475. jun. 29-én kelt iktató parancsát elébb. — 

Nos igitur mandatis dicti domini nostri Mathie regis 
semper obedire cupientes ut tenemur, unacum memorato 
Benedicto Radosewych de Klokoch, homine eiusdem domini 
nostri regis predicto nostrum hominem, videlicet honorabilem 
magistrum Michaelem de Reyffnych, socium et concanonicum 
nostrum ad premissa fideliter peragenda nostro pro testimonio 
transmisimus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi 
nobis uniformiter retulerunt eomodo, quomodo prefatus 
homo dicti domini nostri regis, memorato nostro testimonio 
presente, feria quarta proxima post festum ad vincula beati 
g ' ' Petri apostoli proxime preteritum ad facies dictorum castri 
Thersecz et oppidi similiter Thersecz nuncupatorum, necnon 
districtus sive generationis Newgrad et Dresnyk et earundem 
pertinentiarum, ac possessionum Kwznych et Rwncza voca- 
tarum, in dicto comitatu zagrabiensi existentium habitarum, 
vicinis et commetaneis eorundem universis inibi legitimé 
convocatis, quibusdam verő ex eisdem puta Iwano Thompych, 
Gaspare similiter Thompych dictis, Francone Wyndrysky, 
altero Francone Lazynzky, Martino Kelemenych, Iwano 
Petrichewych et altero Iwano Zlyth presentibus personaliter, 
accedendo introduxisset memoratum spectabilem et magni- 
ficum Nicolaum, filium condam domini Bartholomei comitis 
de dicta Frangapanibus in dominium eorundem castri, oppi- 
dique ac generationis et possessionum, statuissetque idem 
et easdem eidem simulcum cunctis suis utilitatibus et 
pertinentiis quibuslibet prefate regié donationis titulo ipsi 
incumbenti perpetuo possidenda, ipsis itaque regio et nostro 



— 131 — 

hominibus in facie dictorum castri, oppidi, generationis seu 
districtus et possessionum congruis et legitimis horis et 
diebus, iuxta regni consuetudinem, permanentibus et moram 
facientibus nullo penitus contradictore apparente. 

In cuius rei memóriám flrmitatemque perpetuam 
presentibus sigillum nostrum duximus appendendum. 

Dátum quintodecimo die diei introductionis et statu- 
tionis premissarum, anno Domini millesimo quadringentesimo^^ig- 
septuagesimo quinto supradicto. 



CXXVIII. 
1475. szept. 15. Otocsácz. 

Frangepán Márton adománylevele, a czirkveniczai szűz Mária pálos kolos- 
tornak adományozott Crman kai faluról. 

1502. jun. 20-án délvidéki hártyán kelt közjegyzői átirata az orsz. 
ltárban, MODL. 37116. (Acta conv. czirkvenicensis nr. 13.) 

Kiadása Kukuljevic, 'Acta croatica 114 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 278 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

1475 

— — Po letih b(o)zih 1475., dan v Oto5ci, miseca szept 15 
sektebra d(a)n 15. 

CXXIX. 

1475. szept. 29. Lábvár. 

Dámfí András horvátországi bán parancsa a kníni káptalanhoz, hogy küldjön 
ki két tanút a Frangepán György fiai s özvegy Frangepán Zsigmondné 
között Hotes és Osztrovicza várak iránt létrejött egyezség meghallgatására. 

A kníni káptalannak 1475. okt. 9-én kelt egyezségvalló leveléből 
hátrább 

Amicis suis honorandis capitulo eccclesie tyniniensis 
Andreas Damphi de Dobwz, regnorum Dalmatie et Croatie 
banus amicitiam paratam cum honore. 

Dicitur nobis pro parte et in personis magnificorum 
dominorum Martini et Johannis, filii condam Georgii de 
Frangapanibus, Wegle, Segnie et Modrusse comitum, necnon 
generose domine Elene, relicte condam similiter magnifici 
Sigismundi de Frangapanibus comitis etc, quomodo ipsi 



— 132 — 

cum eadem generosa domina Elena aliquam dispositionem 
et ordinationem pro castris Hottes et Osterwicza vocatis, et 
eorundem 1 pertinentüs, in comitatu de Busán existentibus 
habitis facere, et ipsam pro eisdem castris cum promtis . 
eorum peccuniis contentare et castra ipsa cum totó comitatu 
Busán, sicuti ab antiquo ad eadem castra pertinuit, tanquam 
paternam ipsorum hereditatem occupare vellent cum bona 
voluntate ipsius domine Elene, ubi de vestro indigerent 
testimonio. 

Qua propter vestram rogamus amicitiam per presentes, 
quatenus duos e medio vestri mittatis pro testimonio fide- 
dignos, quibus presentibus Petrus Zathnyk de Gwoznicza, 
vei Georgius Gerguricb de Karyna, sive Johannes Radchich 
de Hlapowozelo aliis absentibus homo domini nostri regis 
illuc accedens ad supranominatos magnificos dominos et 
dominam Elenam, videant, audiant et intelligant predictam 
ordinationem et dispositionem, ac solutionem pro dictis 
castris fiendas ac pro eorundem pertinentüs, et prout exinde 
vobis veritas constiterit, dominó nostro regi fideliter rescribatis. 

Dátum in Laabwar, in festő beati Michaelis archangeli, 

1475. 

szept 29 anno Domini millesimoquadnngentesimo septuagesimoquinto. 



cxxx. 

1475. okt. 9. 

A kníni káptalan egyezségvalló levele, az Otocsácz és Prozor, illetve Hottes 

és Osztrovicza várak iránt, egyfelől Frangepán Márton és János, másfelől 

özvegy Frangepán Zsigmondné között létrejött egyezségről. 

Eredetije hártyán, melyről a kék nyers selyem zsinóron függő pecsét 
leszakadt, a kismartoni főlltárban, Repos. 42. I. 80. 

Regestája Vjestnik hrv. zeni. arkiva 1905 évf. 176 1. 

Serenissimo ac invictissimo principi et dominó, dominó 
Mathie Dei gratia regi Hungarie et Bohemie etc, dominó 
ipsorum naturali gratiosissimo capitulum ecclesie tyniniensis 
orationum suffragia cum perpetua fidelitate. 

1 earundem hibásan. 



— 133 — 

Vestra noverit eadeni serenitas, nos litteras magnifici 
Andree Damphi de Dobwz, regnorum vestre serenitatis 
Dalmatie et Croatie báni fassionales pro parte magnificorum 
dominorum Martini, necnon Johannis filii condam Georgii 
de Frangapanibus, Wegle, Segnie et Modrusse comitum, 
necnon generose domine Elene, relicte condam magnifici 
Sigismundi similiter de Frangepanibus, Wegle, Segnie et 
Modrusse comitis emanatas, nobis loquentes debito cum 
honore recepisse in hec verba : Amicis suis honorandis 
capitulo ecclesie tyniniensis Andreas Damphi de Dobwz, 
regnorum Dalmatie et Croatie banus — — stb., I. Dám fi 
András 1475. szept. 29-én kelt oklevelét elébb. — 

Nos igitur legitimis requisitionibus prefati magnifici 
domini báni annuentes, unacum prefato Georgio Gergurich, 
homine regio predicto nostros homines, videlicet honorabiles 
viros dominos, Georgium archidiaconum lappacensem et 
Mathiam presb3 T teros, socios et concanonicos nostros ad 
premissa fideliter peragenda nostro pro testimonio trans- 
miseramus fidedignos, qui tandem exinde ad nos reversi 
nobis uniformiter retulerunt eo modo, quomodo ipsi in festő 
beati Francisci confessoris proxime preterito ad oppidum 
predicti castri Hottes pariter accessissent, ubi ipsi prefatum 
magnificum Johannem comitem in sua ac prefati magni- 
fici domini Martini comitis, 1 ac supranominatam gene- 
rosam dominam Elenam cum multis aliis nobilibus viris 
insimul congregatos reperissent. tandem post multos tracta- 
tus ipsa domina Elena fassa fuisset hoc modo, quomodo 
ipsa post mortem supradicti condam Sigismundi, domini et 
mariti sui castra Otthochacz et Prozor supranominatis 
magnificis dominis Martino et Georgio de Frangapanibus 
etc. resignasset tanquam ipsorum propria et hereditaria, 
ipsi verő domini comites Martinus et Georgius eidem 
domine Elene dedissent castra ipsorum videlicet Hottes et 
Osterwicza vocata, cum totó comitatu Busán, sub tali 
conditione, quod ipsa de proventibus eorundem castrorum 
filias suas videlicet Dorotheam et Barbarám maritare debeat, 

1 personis kimaradt. 



134 



et quod ipsa in eisdem castris honeste vivere possit, post 
mortem verő ipsius domine Elene ut castra predicta iterum 
ad prenotatos dominos comites, aut ad eorum heredes 
redundare et devolvi debeant ad manus eorundem, cuius- 
piam contradictione non obstante, et quod ipsa domina 
Elena nec dicta castra, nec quitquam de pertinentiis eorundem 
possit alienare vei donare, aut vendere, sive testamentaliter 
legare cuipiam, sed tantummodo ipsis dominis comitibus 
et eorum heredibus. 

Et tandem processu temporum magnificus Hans de 
Frangapanibus etc. videns, ipsam dominam Elenam non 
valere viribus ipsius resistere, ipsam diversis spoliis, obbro- 
briis et iniuriis molestare cepisset, quas ipsius molestias et 
oppressiones ipsa peramplius sufferre non valens, timensque 
castra predicta perdere, requisivisset et monuisset prefatos 
magnificos Martinum et Johannem comites, ut ipsi castra 
ipsorum ab ea recipére et pro se occupare, et eidem pro 
eisdem aliquam solutionem et recompensam condignam 
facere deberent, ne castra ipsa ex improviso perderentur. 
Et ipsi domini comites nolentes castra predicta periculis 
submittere, idem magnificus Johannes in sua ac predicti 
Martini comitis personis, unacum nobilibus Gregorio Marini 
et Petro Antholovvich, familiaribus ipsius comitis Martini 
cum plena facultate disponendi et ordinandi venissent ad 
ipsam generosam dominam Elenam, et pro predictis eorum 
castris cum ipsa disposuissent, hoc modo videlicet, quod 
ipsa domina Elena ipsa castra predicta ad manus ipsorum 
assignasset benivole et cum bona voluntate, et etiam ipsis 
remisisset omnes eorum inscriptiones et obligamina, quibus 
mediantibus iidem comites se eidem domine Elene obliga- 
verant, quando ipsa eisdem castra Ottochacz et Prozor 
resignaverat, ipsi verő domini comites eidem domine Elene 
in recompensam predictorum castrorum dedissent in promta 
et numerata peccunia mille et septingentas florenorum auri. 
Insuper iidem domini comites conpatientes orphanitati ipsius 
domine Elene, et ne sub alienis tectis ipsam divagare 
contingat, ei libertatém dedissent in predicto castro Hottes 
vita ei comite vivere; ita tamen, quod ipsa domina Elena 



— 135 — 

nullám fraudem vei traditionem, aut deceptionem eisdem 

dominis comitibus facere et inferre debeat, nec per se nec 

per aliquem alium ; et quod ipsi domini comites eidem 

domine Elene pro sustentatione, ac victu et amictu ipsius 

dedissent trés villás in dicto comitatu Busán, videlicet 

Lwbchiche, Koschicze et Trybilane, et sub ipso castro 

Hottes duos colonos, et duas sessiones iobagionales desertas 

ibidem in oppido eiusdem castri; sub tali tamen conditione, 

ut ipse trés ville et coloni, ac sessiones predicte post mortem 

ipsius domine Elene iterum ad ipsos dominos comites vei 

•orum heredes pacifice et sine ulla difrlcultate devolvi et 

c«ndescendere debeant et teneantur, et si predictum magni- 

ficim comitem Martinum ab hac luce, priusquam ipsam 

doninam Elenam, decedere continget, extunc omnia predicta 

bona sine omni dolo et fraude ad prefatum magnificum 

Johar.iem comitem devolvi et condescendere debeant et 

teneamir tanquam vera et legitima ipsius hereditas et patri- 

moniunrque ipsi domini comites eidem domine Elene vita 

ei comitebenivole concesserant. 

Et a hec observanda idem comes Johannes in sua, 
ac dicti coijtis Martini iurasset cum nobilibus infrascriptis, 
videlicet Gre ör j Marini, Petro Antolowich, Petro Pressurich, 
Gregorio Oste^y C her, Johanne Mykulichich, Georgio Gergu- 
rich, Georgio \arynchich, Johanne Radchich et Marco 
Orlowchich. 

Que omnia 'j c t a domina Elena suo prestito iuramento 
mediante affirmass<- coram dicto homine regio, et nostro 
testimonio presente a se habere, prout hec omnia predicta 
coram ipsis disposita> t ordináta fuissent. 

Dátum in festő u at j Dionysii, anno Domini millesimo 

1 475 

quadringentesimo septui- esimo qmnt o supradicto. ~öti 



— 136 — 



CXXXI. 

1476. febr. 10. Növi. 

Frangepán Márton az atyjának Pujevsani és Mala Preseka falukról a Cse- 
hovics Lőrincz és Bertalan nagj^atyja részére szóló s Zsigmond király 
által is megerősített, azonban Otocsácz elégésekor megsemmisült adomány- 
levelét a nevezettek számára megerősíti. 

Eredetije délvidéki hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, 
MODL. 34343. (Neoreg. a. 1650. 5.) 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 115 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 281 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

**76- — — D(a)n v Novom, miseca prvara na d(a)n V-, 

v letih gnih tekuscih 1476. 



CXXXII. 

1476. szept. 16. Nápoly. 

Ferdinánd nápolyi király Frangepán Bernát zengi comest • szűz Maria- 
rend lovagjává avatja. 

Kiadása Nagy-Nyáry, Mátyásk. dipl. eml. II. kö' 326 1. 

14? 6- Dátum Neapoli, xvi. septembr ann o Domini 

szept16 4476 



CXXXIII. 
1476. decz. 25. P n J e - 

Frangepán János adományleveie, a brinjei o oston -rendu szerzet szamára, 

Zezaruph, Obrovatz, Olticz és Nagoruzi lukró1 s a Jeserini szűz Mária 

egyházról, továbbá a brinjei ^P án ság jövedelmeiről. 

Kiadása Farlati, Illyricum sa/ 111 IV - köt - 129 L 

Dátum in nőst- castro Proringense, anno nati- 

J^-vitatis Domini nostri Jesu Jhristi mcccclxxvi., in die nati- 
vitatis eiusdem Domini r 51 - 1 " 1 ^ esu Christi. 



— 137 — 

CXXXIV. 

1476. 

Frangepán Bernát adóslevele. 

Bejegyzés az innsbrucki helytart. lltárban, Görzer archív Rep. 757 . 

Ain schuldbrief von gráf Rcrnhardin von Frangepán auf 
gráf Leonharden, umb etliche klainct für 5000 ducatcn. 

cxxxv. 

1477. márcz. 12. Otocsácz vára. 

Frangepán Márton adcmánylevele, a Drozgometi üamián fia Mikuliczának 
adományozott Massevo faluról és egyéb ingatlanokról. 

Eredetije lyukas hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, 
MODL. 38544. (Frangipani-iratok nr. 71.) Átirata Mátyás királynak 1478. 
jun. 5 én kelt kiváltságlevelében hátrább. 

Nos Martinus de Frangapanibus, Segnie, Vegle Modrus- 
seque comes etc, memorie commendamus tenoré presen- 
tium significantes quibus expedit universis. 

Consuevit innata liberalitas principum et magnatum 
suorum subditorum merita debita ac pia moderatione iusti- 
tie pensare, ut cum ipsi se debita remuneratione gratieque 
speciális condigna largitione exhilaratos főre conspexerint, 
ad fidelitatis opera ulterius exercenda ferventius et animosius 
incitentur. 

Proinde ad universorum notitiam harum serié volumus 
pervenire, quod nos consideratis fidelitate et multimodis 
obsequiorum generibus, quibus nobilis Mikulycza filius 
Damiani de Drozgometh, dapifer noster a primevo iuven- 
tutis sue usque inpresentiarum in multiplicibus negotiis 
nostris se valde gratum studuit exhibere et acceptum, 
volentes igitur aliqua hac vice laboribus suis premia repen- 
dere, 1 possessionem nostram Massewo vocatam, inter pos- 
sessiones Lwkowo, i Berkop[alll et Lych sitam, ac 3 comitatu 

1 respondere az átiratban. 

8 Lwkow u. o. 

3 in u. o. helyesebben. 



— 138 — 

zagrabiensi existentem habitam, cum universis et singulis 
ipsius utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris videlicet 
arabilibus cultis et incultis, a[gris], pratis, pascuis, campis, 
fenilibus, silvis, nemoribus, virgultis, montibus, vallibus, 
aquis, fluviis, aquarum d[ecursibus], molendinis locisque 
eorundem, et generaliter quarumlibet utilitatum et obven- 
tionum eiusdem integritatibus, qu[ovis nomini]s vocabulo 
vocitatis, ad eandem possessionem Massewo de iure spe- 
ctantibus et pertinere debentibus, sub suis veris metis et 
[antiquis], quibus eadem per nos, progenitoresque nostros 
tenta fuisset et possessa ; item domum muratam in oppido 
Nowygr[ad penes] castrum constructam, que alias condam 
Philippi, magistri curie vocati prefuisset ac etiam unum 
agrum, qui 1 est ante prefatum [cajstrum Nowygrad, simili- 
terque alterum agrum Dolacz vocatum ; item duas vineas, 
unam in Myhany et aliam in Iwany existentes ; item quen- 
dam ortum, 2 cuiusdam Friderici <^ortus vocatus), 3 in districtu 
de Wynodol existentes, memorato Mikwlycze filio Damiani, 
ipsiusque heredibus et posteritatibus universis dedimus, 
donavimus et contulimus, immo damus, donamus et con- 
ferimus per eundem Mikuliczam ac ipsius heredes iure 
perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum pariter 
et habendum. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes sigillo nostro maiori quo utimur communitas eidem 
Mykwlycze duximus concedendas. 

Dátum in castro nostro Othochacz, 4 in festő beati 
Gregorii papé, anno Domini millesimo quadringentesimo 



márcz. 12 

septuagesimo septimo. 



quod hibásan. 

hortum helyeit. 

ortum vocatum volna helyesen. 

Ozthochacz az átiratban. 



— 139 — 

CXXXYI. 
1477. ápr. 14. Buda. 

Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Márton számára, hogy a végren- 

deletileg neki visszaadott hat vár fejében cselédjeinek s az egyházaknak 

is birtokokat hagyományozhasson. 

Kiadása Fermendzin, Acta Bosnae 296 1. Mon. slav. merid. xxiii.) 

Fiume város tanácsának 1691. nov. 10-én kelt hiteles másolatában 
papíron az orsz. lltárban, MODL. 25221. (Eccles. miscell. 58. 2.) 

— — Dátum Bude, feria secunda proxima post 

1477. 

dominicam Quasimodo, anno Domini millesimo quadringen-^— ^ 
tesimo septuagesimo septimo, regnorum nostrorum Hungarie 
anno vigesimo, Bohemie verő octavo. 



CXXXVII. 
1477. ápr. 14. Buda. 

Mátyás király Benevid Jánosnak Okics várához való joga fejében ezer- 
ötszáz forint fizetésére kötelezi magát. 

Eredetije hártyán, aljára nyomott pecsét maradványaival az Erdődy 
család galgóczi lltárában, Lad. 70. 1. 16. 

Commissio domini regis. 1 
Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc., 
memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod cum nos cum fidele nostro, 
spectabili et magnifico Martino de Frangapanibus, Segnie, 
Wegle et Modrusse comite ultra illa tria castra, in litteris 
suis inscriptionalibus expressa, que prius maiestati nostre 
inscripserat et nunc denuo se inscripsisse recognovit, super 
aliis duobus castris suis, Nouygrad et Brebyr vocatis, prope 
maré habitis et etiam super castro Okych, que in manibus 
suis habét, certam fecerimus dispcsitionem, ipseque comes 
mediantibus litteris suis inscriptionalibus, data etiam fide 
sua, dicta sex castra nobis et successoribus nostris inscri- 
pserit, talimodo ut post decessum suum sine omni contra- 
dictione successorum et affinum, sive proximorum suorum 

1 A szövegtől eltérő írás. 



1477. 
ápr. 14 



140 



et heredum quorumcumque, quorum omnium onera in 
huiuscemodi inscriptione super se assumpsit, ad nostram 
maiestatem iure successorio simulcum omnibus pertinentiis 
devolvantur ; idcirco nos ex declaratione eiusdem comitis 
Martini intelligentes, quendam nobilem Johannem Benewyd 
aliquale ius pretendere circa castrum Okych, iuxta formám 
dispositionis nostre cum eodem Martino comite facte pro- 
misimus et promittimus per presentes, quod quandocumque 
Deo volente ipsum comitem Martinum ex hac vita migrare 
contigerit, et cum ceteris quinque castris prefatum castrum 
Okych [manibus nostris] 1 assignabitur, eidem Johanni Bene- 
wyd pro iure suo, quod in illó castro Okych se habere 
pretendit, mille et quingen[tos] . . . 2 harum nostrarum vigore 
et testimonio litterarum mediante. 

Dátum Bude, feria secunda proxima post dominicam 
-Qasi[modo ,an]no Domini millesimo quadringentesimo septua- 
gesimo septimo, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. 
vigesimo, Bohemie verő octavo. 



CXXXV1II. 
1477. máj. 17. Ledenicza. 

Frangepán Duim Rezanin Györgyöt a Frangepán Mártontól neki ado- 
mányozott Berkopal birtokában megerősíti. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
38546. (Frangipani-iratok nr. 72.) 

Nos Doymus de Frangepanibus, Segne, Vegle Modrusie- 
que comes, memorie commendamus tenoré presentium signifi- 
cantes 3 quibus expedit universis. 

Consuevit innata liberalitas principum et magnatum 
suorum subditorum merita debita ac pia moderatione iustitie 
pensare, ut 4 cum ipsi se debita remuneratione gratieque 

1 30 mm. lyuk. 

2 50 mm. lyuk. 

3 significamus hibásan. 
* et hibásan. 



— 141 — 

speciális cumdigna ' largitione exhilaratos főre conspexe- 
rint, 2 ad fidelitatis opera ulterius exercenda ferventius ac 
animosius incitentur. 

Consideratisque 3 fidelitatihus et multimodis obsequio- 
rum generibus, 4 fidelis noster Georgius Rezanin de Recha, 
familiáris noster speciális a primevo iuventutis sue usque 
in presentiarum in muítiplicibus negotiis et expeditionibus 
nostris se valde gratum studuit exhibere, volumus igitur 
ex nonnullis servitiis ac laboribus suis premia rependere, 
possessionem Berchopal vocatum, quam alias illustris comes 
dominus Martinus de Frangepanibus, fráter noster dedit, 
donavit et contulit, ut patet patentibus litteris prefati illustris 
domini comitis Martini, fratris mei, eiusque sigillis sigillatis, 
quas per presentes nostras affirmamus, ratificamus, ac ratas 
et firmas haberi volumus, et inviolabiliter observari, memo- 
rato Georgio Rezanin, ipsiusque heredibus et posteritatibus 
ipsam possessionem Berchopal, prout et sicut idem illustris 
dominus comes Martinus, fráter noster dedit, donavit et 
contulit, immo etiam nos damus, donamus et confirmanus. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam has 
nostras patentes seribi fecimus, quas sigillo nostro impen- 
denti communitas eidem Georgio Rezanin, suisque heredibus 
universis duximus concedendas. 

Dátum in castro nostro Ledeniz, die decima septima 
mensis maji, anno Domini millesimo quadringentesimo sep- /. j 7 
tuagesimo septimo, indicione decima. 

CXXXIX. 
1478. jan. 28. Czeglin vára. 

Frangepán István Rezanin Györgyöt a Frangepán Mártontól adományba 
nyert Berkopal falu birodalmában megerősíti. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
38547. (Frangipani-iratok nr. 73.) 

1 condigna helyeit. 

* conspexerimus hibásan. 

3 Consideratis itaque helyesebien. 

4 quibus kimaradt. 



— 142 — 

Nos Stephanus de Frangep[anib]us, Segnie, Vegle 
Modrusieque comes, memorie commendamus tenoré presen- 
tium significantes 1 quibus expedit universis. 

Consuevit innata liberalitas principum et magnatum 
suorum subditorum merita debita ac pia moderatione iusti- 
tie pensare, ut 2 cum ipsi se debita remuneratione gratieque 
speciális cumdigna 3 largitione exhilaratos főre conspexe- 
rint, 4 ad fidelitatis opera nlterius exercenda ferventius ac 
animosius incitentur. 

Consideratisque 5 fidelitatibus et multimodis obsequio- 
rum generibus, 6 fidelis noster Georgius Rezanin de Recha, 
familiáris noster speciális a primevo iuventutis sue usque 
in presentiarum in multiplicibus negotiis et expeditionibus 
nostris se valde gratum studuit exhibere, volumus igitur 
ex nonnullis servitiis ac laboribus suis premia rependere, 
possessionem Berchopal vocatam, quam alias illustris comes 
dominus Martinus de Frangepanibus, fráter noster dedit, 
donavit et contulit, ut patet patentibus litteris pretacti 7 
illustris domini comitis Martini fratris nostri, eiusque sigillis 
sigillatis, quas per presentes nostras affirmamus, ratificamus, 
ac ratas ac firmas haberi volumus et inviolabiliter observari, 
memorato Georgio Rezanin, ipsiusque heredibus et posteri- 
tatibus ipsam possessionem Berchopal, prout et sicut idem 
illustris dominus comes Martinus, fráter noster dedit, 
donavit et contulit, immo et nos damus, donamus et con- 
firmamus. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam has 
nostras patentes seribi fecimus, quas sigillo nostro inpen- 
denti communitas eidem Georgio Rezanin, suisque heredibus 
universis duximus concedendas. 



1 significamus hibásan. 

2 et hibásan. 

3 condigna helyett. 

4 conspexerimus hibásan. 

8 Consideratis itaque helyesebben. 

6 quibus kimaradt. 

7 prefacti hibásan. 



— 143 — 



Dátum in castro nostro Czeglin, die vicesima octava 
mensis ianuarii, sub anno Domini millesimo quadringente- 

n ° jan.28. 

simo 1 septuagesimo octavo. 



1478. 



CXL. 
1478. máj. 4. Növi. 

Frangepán Márton kiváltságlevele, a modrusi szent Miklós pálos kolostor 
szerzetesei számára, kallós és fűrészmalmaik szabad használatáról. 

Kiadása Kukuljcvic, Acta croatica 116 1. Surmin, Hrvatski spom. 
i. köt. 282 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. vi.) 

Pisán u Novom, po Filipovi prvi pondilak na 

.. . •.-.,-> 1478. 

let gnih 1478. -^j; 

CXLI. 
1478. jun. 5. Buda. 

Mátyás király Frangepán Mártonnak a Drozgometi Mikuliczának adomá- 
nyozott Massevo faluról szóló adománylevelét átírván megerősíti. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
38545. ^Frangipani-iratok nr. 74.) 

De commissione propria 
domini regis. 2 
Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc, 
memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod fidelis noster, egregius Georgius 
Herendich in persona fidelis nostri nobilis Mykwbycza filii 
Damiani de Drozgometh nostre maiestatis veniens in con- 
spectum, exhibuit et presentavit nobis quasdam litteras 
fidelis nostri, spectabilis et magnifici Martini de Frangapani- 
bus, Segnie, Wegle Modrusseque comitis, sub sigillo eiusdem 
maiori quo utitur in pargameno impendenti confectas, qui- 
bus mediantibus idem comes Martinus possessionem suam 
Massewo vocatam, in comitatu zagrabiensi existentem, item 
quandam domum muratam in oppido Nowygrad penes 
castrum constructam, ac unum agrum ante idem castrum 

1 quadragentesimo hibásan. 
3 A szövegtől eltérő írással. 



1478. 
jun. 5 



— 144 — 

Nowygrad, necnon alium agrum Dolacz vocatum, duasque 
vineas in territoriis possessionum Myhany et Ivvany voca- 
tarum, necnon quendam ortum in districtu de Wynodol 
adiacentem eidem Mykvvlycza filio Damiani de Drozgometh 
pro fidelibus suis servitiis, prout in tenoré earundem litte- 
rarum inferius clarius continetur, in perpetuum dedisse, 
donasse et ascripsisse dinoscitur tenoris infascripti, suppli- 
cans idem Georgius Herendich in persona prefati Mykwlycza 
liobis humiliter, ut easdem litteras prefati comitis Martini 
ratas, gratas et acceptas habentes, litterisque nostris privi- 
legialibus de verbo ad verbum inseri et inscribi facientes, 
premisse donationi et inscriptioni, omnibusque aliis et sin- 
gulis in prefatis litteris contentis nostrum regium consensum 
prebere dignaremur pariter et assensum. Quarum quidem 
litterarum tenor talis est : Nos Martinus de Frangapanibus, 

Segnie, Vegle Modrusseque comes stb., I. Frangepán 

Márton 1477. márcz. 12-én kelt adomány levelét elébb. — 

Nos itaque premissa supplicatione annotati Georgii 
Herendich, nomine et in persona dicti Mykwlycza de Droz- 
gometh per eum nostre modo quo supra porrecta maiestati 
regia benignitate exaudita et clementer admissa, prescriptas 
litteras non abrasas, non cancellatas, nec in aliqua sui 
parte suspectas, presentibusque litteris nostris de verbo ad 
verbum sine diminutione et augmento aliquali insertas, 
quoad omnes earum continentias, clausulas et articulos, 
eatenus quatenus eedem rite et legitimé existunt emanate, 
viribusque earum veritas suffragatur, ratas, gratas et accep- 
tas habentes, premisse donationi et ascriptioni, omnibusque 
aliis et singulis superius in tenoré earundem litterarum 
contentis nostrum regium consensum prebuimus, immo 
prebemus benivolum pariter et assensum, harum nostrarum, 
quibus annulare secretum sigillum nostrum est appensum, 
vigore et testimonio litterarum mediante. 

Dátum Bude, feria sexta proxima ante festum beati 
[Bjarnabe apostoli, anno Domini millesimo quadringentesimo 
septuagesimo octavo, regnorum nostrorum anno Hungarie 
etc. vigesimo primo, Bohemie verő decimo. 



— 145 — 

CXLII. 

1478. jul. 28. Hrelin. 

Frangepán István adománylevele Ostriharic Márton számára, a tartozékaival 
együtt neki adományozott Stubalj várkastélyról. 

Regestája Snrinin, Hrvatski spom. I. köt. 285 1. (Monum. hist- 
iurid. slav. merid. VI.) 

CXLIII. 

1478. aug. 9. Buda. 

Mátyás király iktató parancsa a knini káptalanhoz, hogy Frangepán 

Jánost az özvegy Frangepán Zsigmondnéval való egyezség alapján Hottes 

vára, továbbá Busán vármegye s Lubcsicsi, Koscsicze és Tribilane faluk 

felének birodalmába beiktassa. 

A kníni káptalan 1478. okt. 6-án kelt iktató leveléből hátrább. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc, 
fidelibus nostris capitulo ecclesie tyniensis salutem et gratiam. 

Exponit nobis fidelis noster, magnificus Johannes filius 
condam Georgii de Frangapanibus, Wegle, Segnie et Modrusse 
comes, quomodo ipse in domínium castri Hottes, ac medi- 
etatis totius comitatus Busán et trium villarum videlicet 
Lwbchichy, Koschicze et Trybilane, ac duorum colonorum, 
et duarum sessionum desertarum in oppido dicti castri et 
comitatu de Busán existentium habitarum, ad ipsum castrum 
iure antiquo pertinentium, 1 eundem magnificum Johannem 
vigore cuiusdam dispositionis cum generosa domina Elena, 
relicta condam Sigismundi de Frangapanibus etc. facte 
spectantium et concernentium se legitimé statui et introduci 
facere vellet, ubi de vestro indigeret testimonio. 

Quapropter fidelitati vestre serié presentium firmiter 
committimus et mandamus, quatenus vestrum mittatis homi- 
nem pro testimonio fidedignum, quo presente Petrus Zathnyk 
de Gvvoznicza vei Thomas Radchich de Hlapowozelo, sive 
Georgius Gasparinich de Pzywichi aliis absentibus homo 
noster ad facies dicti castri Hottes, et eius pertinentiarum, 

1 Javítással. 
Frangepán-Oklevéltár II. 10 



146 



necnon villarum Lwbchichy, Koschicze et Trybilane, ac 
duorum colonorum et duarum sessionum desertarum in 
oppido dicti castri existentium habitarum, vicinis et comme- 
taneis eiusdem et earundem inibi legitimé convocatis et 
presentibus, accedendo introducat prefatum magnificum 
Johannem comitem in domínium eiusdem et earundem, 
statuatque idem et easdem eidem et suis heredibus iure 
premisse dispositionis ei incumbenti perpetuo possidendum 
et habendum, si non fuerit contradictum ; contradictores 
verő si qui fuerint, evocet eosdem contra annotatum magni- 
ficum comitem Johannem nostram personalem in presentiam 
ad terminum competentem, rationem contradictionis eorum 
reddituros. Et post hec ipsarum * introductionis et statutionis 
seriem cum contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, 
vicinorum etiam et commetaneorum, qui premisse statutioni 
intererunt nominibus, terminoque assignato eidem personali 
presentie nostre fideliter rescribatis. 
1478 - Dátum 2 in vigília beati Laurentii martyris, anno Domini 

millesimo quadringentesimo septuagesimo octavo. 



CXLIV. 

1478. aug. 16. Novigrád. 

Frangepán Márton a Vinodol megyei Grisane és Kothor falukat a tersátói 
szent Ferencz-rendnek adományozza. 

Fiume város tanácsának 1672. május 28-án, illetőleg 1691. nov. 
10-én kelt hitelesített átiratában az orsz. Írtárban, MODL. 33893. (Xeoreg. 
a. 1648. 6.) MODL. 25221. (Miscell. eccles. 58. 2.) 

Kiadása Fermendzin, Acta Bosnae 290 1. (Mon. slav. merid. XXIIT.) 

1478. — — Dátum in castro nostro Nowygrad, secundo 



aug - 16 -die festi assumptionis virginis gloriose, anno Domini 1478. 



1 ipsorum hibásan. 

2 Bude minden valószínűség szerint kimaradt. 

Mátyást ez évben aug. 7-én és 12-én Budán találjuk. — Ráth, A ma- 
gyar királyok hadjáratai 237 1. 



— 147 — 

CXLV. 

1478. okt. 6. 

A kníni káptalan Frangepán Jánost Hottes vára, Busán vármegye s Lubcsicsi, 
Koscsicze és Tribilane faluk fele részének birodalmába beiktatja. 

Eredetije hártyán, melyről a veres nyers selyem zsinóron lógott 
pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, MODL. 38548, (Frangipani-iratok nr. 75.) 

Nos capitulum ecclesie tyniensis, memorie commen- 
damus tenoré presentium significantes quibus expedit 
universis, quod nos litteras serenissimi principis, domini 
Mathie Dei gratia regis Hungarie et Bohemie etc., domini 
nostri naturális gratiosissimi introductorias et statutorias, 
nobis preceptorie loquentes summa cum obedientia et reve- 
rentia quibus decuit recepimus in hec verba : Mathias Dei 

gratia rex Hungarie et Bohemie stb., I. Mátyás király 

1478. aug. 9-én kelt iktató parancsát elébb. — 

Nos igitur mandatis vestre serenitatis semper obedire 
cupientes ut tenemur, una cum prefato Petro Zathnyk de 
Gwoznycza homine regio predicto nostrum hominem videlicet 
honorabilem virum, dominum Martinum lectorem, socium 
et concanonicum nostrum ad premissam statutioném et 
introductionem faciendam nostro pro testimonio transmise- 
ramus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi nobis 
uniformiter retulerunt eo modo, quomodo ipsi in festő beati 

SZ6DÍ 21 

Mathei apostoli et euangeliste proxime preterito ad facies 
predicti castri Hottes, ac pertinentiarum eiusdem, necnon 
medietatis comitatus predicti Busán, ac trium villarum et 
colonorum ac sessionum desertarum prenominatarum, vicinis 
et commetaneis eiusdem et earundem universis inibi legitimé 
convocatis, et signanter egregiis Johanne Mykulichich de 
Lappacz, Georgio Karinchich de Corbauia, Thoma et 
Johanne Rachich de Hlapowozelo, Marco Orlowchich de 
Hwmlyane, Nicolao et Petro Karlovvich de Dwbowyk, Thoma 
Zathnyk de Gwoznicza, Jacobo de Rathkawaz et Johanne 
de Maholcz presentibus, accedendo introduxissent memoratum 
magnificum Johannem comitem in domínium dicti castri et 
aliorum prescriptorum, statuissentque idem et easdem eidem 
et suis heredibus simulcum cunctis eiusdem et earundem 

10* 



— 14S — 

iuribus, utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, ad idem et 
easdem de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere 
debentibus, premisso iure ei incumbenti perpetuo possiden- 
dum et habendum, ipsis itaque regio et nostro hominibus 
in facie dicti castri ac eius pertinentiarum congruis diebus 
iuxta regni consuetudinem permanentibus et moram facien- 
tibus nullo penitus contradictore apparente. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes cum appensione sigilli nostri duximus concedendas. 

Dátum sedecimo die diei statutionis prenotate, anno 
Tkt— 6 — Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo octavo 
supradicto. 



CXLVI. 
1478. okt. 13. Velencze. 

A signoria elutasítja a Mátyás ellen föllázadt s velenczei pártfogásért 
folyamodó Frangepán Angelo követeit. 

Regestája Óvdry, A tört. bizottság oklevél-másolatai I. fíiz. 145 1. 

1478 - mcccclxxviii. die xm. octobris. 

okt. 13. 

Quomodo non facit pro nostro 
dominio, consideratis litteris, quas 
superioribus diebus nobis scripsit 
serenissimus dominus rex Hungarie, 
quibus queritur, nos comiti Angelo 



Sapientes consilii 
t. f. 
„ ordinum 



de Frangepanibus, quem rebellem suum appellat, favores 
nostros prestitisse. Eius maiestati insuper displicere in condu- 
cendo prefatum comitem Angelum ad nostra stipendia: 

Vádit pars, quod nuncii prefati comitis, qui pro dicta 
conducta venerunt ad presentiam nostram, licentiari debeant 
excusando nostrum domínium cum illa convenienti forma 
verborum, que collegio visa fuerit. 



De parte 58. 

de non 2. 

non sincere 2. 



— 149 — 

CXLVII. 

1478. okt. 13. Buda. 

Mátyás király Kosztajnicza várát ezerötszáz arany forintban Bevenyőd 
Jánosnak inscribálja. 

Eredetije hártyán, melyről a vörös selyem zsinóron függő pecsét 
leszakadt, a horvát orsz. lltárban, Xeoreg. a. 574. 30. 

Commissio domini regis. 1 
Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc, 
memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod cum nos cum fidele nostro, 
spectabili et magnifico Martino de Frangapanibus, Segnie, 
Wegle et Modrusse comite, super certis castris, prope maré 
habitis et etiam super castro Okych, que in manibus habét, 
certam fecissemus dispositionem, ipseque comes mediantibus 
litteris suis nobis huiusmodi castra inscripsisset tali modo, 
ut post decessum suum sine omni contradictione successorum 
et proximorum, heredumque suorum ad nostram maiestatem 
devolverentur, tunc ex declaratione eiusdem comitis intelle- 
xeramus, quendam Johannem Bewenyewd circa dictum 
castrum Okych aliquale ius pretendere, promiseramusque 
nos eidem Johanni, quod quandocumque dictum Martinum 
comitem Deo volente ex hac vita migrare contingeret, et 
dicto castro Okych, simulcum aliis castris ad manus nostras 
assignato pro illó iure, quod in ipso castro haberet, mille 
et quingentos florenos auri solveremus ; tamen nunc tum 
consideratis fidelitate et servitiis eiusdem Johannis Bewe- 
nyewd, per eum maiestati nostre exhibitis et impensis, tum 
verő accepta supplicatione eiusdem Martini comitis maiestati 
nostre propterea facta, pro eisdem mille et quingentis florenis 
auri castrum Kozthannycza, per dictum Martinum comitem 
nobis inter alia castra premisso modo inscriptum, quod 
nunc idem Johannes ab eodem Martino comite in officium 
tenere dicitur, duximus inscribendum, tali modo, quod dum 
prefatum Martinum comitem Dei nutu decedere contingerit, 
castris eius nobis inscriptis unacum prefato castro Kozthan- 

1 Kanczelláriai följegyzés a szövegtől eltérő írással. 



— 150 — 

nycza, cum aliis similiter inscripto nobis assignatis, nos 
eidem Johanni dictos mille et quingentos florenos auri 
solvere tenebimur, ita tamen, quod castrum illud absque omni 
pactatione et subterfugio nobis vei successoribus nostris 
regibus libere et pacifice per ipsum Johannem resignetur, 
hamm nostrarum, quibus sigillum nostrum est appensum, 
vigore et testimonio litterarum mediante. 

Dátum Bude, feria tertia proxima ante festum beati 
1478- Galli confessoris, anno Domini millesimo quadringentesimo 

okt. 13. ' -i o 

septuagesimo octavo, regnorum nostrorum Hungarie etc. 
anno vigesimo primo, Bohemie verő decimo. 

CXLVII1. 
1479. máj. 1. Ozalj. 

Frangepán Bertalan összes jobbágyainak Ozalj vára alatt szabad építke- 
zést engedélyez. 

Kiadása Kuhuljevic, Acta croatica 118 1. Surmin, Hrvatski spo- 
menici i. köt. 288 1. (Monum. hist -iurid. slav. merid. vr.) Lopásié, Oko 
kupé i Korana 202 1. 

1479. — — Na lét gnih 1479., dan v Ozli, maé m(i)s(e)ca 

mái 1. . , 

prvi dan. 

CXLIX 
1479. jun. 30. 

Házassági szerződés Auersperg Pongrácz s Frangepán Anna, a Frangepán 
János-Traján és Schaumbergi Anna leánya között. 

Említi Wiszgrill, Schauplatz des landsássigen niederoesterreichischen 
adels. Wien, 1794. i. köt. 243 1. 

Az oklevél Wiszgrill idézett munkájának kiadása idejében az Auers- 
perg család levéltárában volt. 

CL. 

1479. okt. 26. 

Frangepán János, Morosini Péter és Márk útján a velenczei köztársaság 
protectióját kéri dalmácziai birtokaira. 

Regestája Óváry, A tört. bizottság oklevélmásolatai i. füz. 146 1. 



151 



CLI. 

1479. decz. 18. Grácz. 

Frangepán István és fia Bernát Frigyes császárral békét kötnek. 

Eredetije délvidéki hártyán, három hártyaszalagon lógó pecséttel, a 
bécsi cs. és kir. állami lltárban. 

Az első veres viaszpecsét körirata: SIGILVM COMITIS 
STE ... DE FRANGEPANI. 

A második feketéé: S. ANNDRE PRAMER. 

A harmadik szintén feketéé: S. KASCHPAR VOM 
HARD. 

Kiadása Chmel, Actenstücke u. Briefe zur Geschichte des Hauses 
Habsburg in. köt. 263 ). (Monum. Habsburgica ni.) 

Regestája Chmel, Register U. köt. nr. 7346. 

Wir Steffann von Frangipan, graue zu Modrusch, zu 
Zenng vnd zu Vegl etc, bekhennen fur vns vnd graff Bernn- 
hardin vnnsern sun, fur den wir vns gennczlich annemen, 
vvissentlich mit dem brief, als zwischen dem allerdurch- 
lewchtigisten fursten vnd herén hern Fridreichen, römischen 
kaiser zu allennzeitten merer des reichs, zu Hungern, Dalma- 
tien, Croatien etc kunig, herzog zu Österreich, zu Steir, 
zu Kernnden vnd zu Khrain etc, vnnsern allergenedigisten 
herrn der zwitrechtt vnd irrung halben, so zwischen seinn 
kaiserlichen gnaden, vnd seiner gnaden lannden vnd lewtten 
ains, vnd vnnser vnd der vnnsern gewesen seinn ain taiding 
vnd berichtt beschehenn, als hernach begriffenn ist, vnd 
von wortt zu wortten alsó lauttet : 

Vermerckt die berichtt zwischen vnnserm 
allergenedigisten herrn dem römischen kaiser etc, 
Panngreczen Awrsperger in der Mettling, Casparen 
Rawber zu Sannd Veytt am Pflaum, seiner kaiser- 
lichen gnaden haubtlewtten vnd anndern seiner 
kaiserlichen gnaden lannden vnd lewtten ains, vnd 
Steffan vnd Bernhardin grauen zu Frangipan etc 
vnd yren vndertanen vnd dienern des anndern 
tails beschehen an sambstag vor sand Thomas tag 
des heiligen zwelifpoten, anno Domini etc. lxxviih. 



*decz. 18. 



— 152 — 

Von erst, daz all beschedigung, krieg, veintschafft 
vnd vnwillen bederseitt aufgehebt vnd nu hinfur zwischen 
beden bemelten tailn ain stetter ewiger, kristennlicher frid 
gehaltten werde, alsó daz seiner kaiserlichen gnaden lannd 
vnd lewtt, geistlich vnd weltlich, desgleichs der benanten 
grauen vndertann vnd dienner frey, sicher vnd vnbekhumert 
zu einander hanndeln vnd wanndeln mugen. 

Item, ob sich ichts widervverttigkait vnd vnwillens 
zvvischenn den benanten tailen vnd yren vndertanen hinfur 
bégében, vmb waz sach daz wer, daz solichs nicht mit 
der tatt furgenomen werde, sunder daz den belaidigten tail 
von des anndern tails öbrern vmb seinen gelidten schadenn 
abtrag vnd benuegen nach aim pillichen beschehenn sol. 

Item, daz sich graff Stefíann vnd graff Bernnhardin 
fur sich vnd } T r érben des dorffs Geroltsaw vnd anndrer 
gruntt dabey gelegen etc. entslahen vnd aller gerechtikait, 
so sy darán vermaintten ze habenn, gen seinn kaiserlichen 
gnaden vnd seiner gnaden érben verzaichenn, der seinn 
kaiserlichen gnaden an all irrung vnd vviderred abtreten 
vnd darumb sein kaiserlich gnad notturfftigklich mit brieffen 
versorgen sollen. 

Item, waz wissenntlich gemachtt wurde, daz der 
kaiserlichen maiestat vnd den seinn, oder graff Steffann 
vnd seinen vndertann nach dem frid vnd anstannd nagst 
zu Sannd Veytt am Pflawm beslossenn von viech, rosenn, 
wein, vnd annderm gut genomen wer, daz solichs beder- 
seitt vnuerzogennlich widergeben werde. 

Item, nachdem in den verganngen kriegslewffen beden 
obbemelten taillen vnd yren vndertann, geistlichen vnd 
weltlichen vil merkhlicher scheden mit nam pranntt, rawb, 
vnd in annder weg beschehenn seinn, darinn dann yeder 
tail vermainet, daz im gwaltt vnd vnrecht beschehenn sey 
vnd sich erbewtt, solichs wie recht ist mit weisung, kundt- 
schafft vnd in annder weg beyzubringen, daz aber ditz- 
mals vnd so vrbering nicht beschehenn mag, ist betedingt, 
daz die sachenn diczsmals angestellt werd, vnd daz seinn 
kaiserlich maiestat nachmals, wann daz fuglich sein wirdet, 
ain gerawmen tag an fuglich ennde setzenn, die sein mit 



— 153 — 

gvvallt dartzu ordnen, den benanten graff Stefíann vnd den 
seinn dartzu verchunden vnd darob sein welle, damitt die- 
selben sachen gutlich vertragén, oder aber mit recht ennt- 
schaiden werde. 

Darumb sol sich graff Stefíann anstat sein selbs, 
seins suns vnd seiner érben yetz hie gen seiner kaiser- 
lichen maiestat notturfftigklich verschreiben, solichs alles 
wie vor berurt ist anzunemen vnd dem seins tails nach- 
zukhomen, daz wir dieseJb teding vnd berichtt mit guttem 
vvillen angenomen vnd seinen kaiserlichen gnaden bey 
vnnsern erén vnd trewn gelobt, zugesagt vnd versprochen 
habén, gelobenn, zusagenn vnd versprechen auch fur vns 
den benanten vnnsern sun vnd all die vnnsern wissentlich 
mit dem brief, daz wir die berurt teding vnd berichtt in 
allén yrenn stukhen, puncten vnd artikeln redlich vnd 
aufrichttigklich, vesst, stett vnd vnczuerbrochen haltén vnd 
dawider nicht tun, noch des yemannds anndern von vnn- 
sern wegen ze tun gestattenn wellenn, noch sullenn, in 
khainn weis. 

Ob wir aber der vorbemelten teding vnd berichtt 
nicht haltten, dawider tun, oder yemannds anndern ze tun 
gestatten wurden, so sullenn vnd wellenn wir seinn kaiser- 
lichen gnaden vnd seiner gnaden érben zechenn tausenntt 
guldein vnngrisch vnd ducaten zu vall vnd peen vnabless- 
lich zu bezallenn verfallenn sein, der ir gnad von vns, vnn- 
sern érben vnd aller vnnser hab vnd gut, wie in das am 
pesstenn fugen wurde, selbs bekhomen mugen, alles treu- 
lich vnd ongeuerde. 

Mitt vrchund des briefs besigeltt mit vnnserm vor- 
genanten graff Steffans von Frangipan etc. aignem anhan- 
gundem innsigel. Vnd zu merer gezeugnus vnd pesser 
sicherhait ' habén wir mit vleis gepetten den edeln vnd 
strenngen ritter hern Andreen Premer, verweser zu Gretz 
vnd den edeln vnd vessten Casparen von Hard, daz sy 
yre innsigel auch an den brief gehanngen habén, doch in 
vnd yren érben anschaden. Darunder wir vns vnd den 
benanten graff Bernhardin vnsern sun, fur den wir vns 
angenomen habén, vnd fur all vnnser érben vnuerschai- 



— 154 — 

denlich verpinden, alles daz war vnd stet ze haldenn, so 
vorgeschriben stet. 

Gebén zu Gretz, am sambstag vor sannd Thomas 
H79. tag des heiligen zwelifpotten, nach Kristi gepurd vircze- 
decz '8-hennhundert jar vnd darnach in dem newnund sibenn- 
zigistenn jare. 

CLIL 

1479. decz. 22. Grácz. 

Frangepán István Geroltsau faluról és tartományáról lemond. 

Eredetije délvidéki hártyán, három hártyaszalagon lógó pecséttel, a 
bécsi cs. és kir. állami lltárban. 

Az első veres viaszpecsét a Frangepán Istváné. 

A második fekete pecsét körirata: S. AXNDRE 
PRAMER. 

A harmadik szintén fekete pecsété: S. KASCHPAR 
VOM HARD. 

Kiadása Chmel, Actenstücke u. Briefe zur Geschichte des Hauses 
Habsburg III. köt. 266 1. (Monum. Habsburgica III.) 

Regestája Chmel, Register II. köt. nr. 7347. 

Wir Steffann von Franngipan, gráf zu Modrusch, zu 
Zenng vnd zu Vegl, bekennen fur vnns vnd all vnnser 
érben vnd nachkomen, als wir vns des dorff zu Geroltsaw, 
Vusnutz vnd des erdreichs vnd weld daselbs, so weilennt 
die grauen von Cili von den grauen von Ortenburg ererbt 
vnd das ir lebtag lanng inngehabt, vnd nach irem tod vnd 
abganng auf den allerdurchleuchtigisten fursten vnd herren, 
hern FYidreichen römischen kaiser zu allenn zeitten merer 
des reichs, zu Hungern, Dalmacien, Croacien etc. kunig, 
herczogen zu Österreich, zu Steir, zu Kernnden vnd zu 
Krain etc., vnnsern genedigisten herren mitsambt anndern 
derselben von Cili steten, geslössern vnd gütern, so sy in 
seiner kaiserlichen gnaden erblichen lannden gehabt vnd 
besessen habén, geuallen ist, nach weilennt gráf Vlrichs 
von Cili tode vnd abganng vnderwinden habén, vnd aber 
genugsamlich vnnderricht worden sein, daz das in seiner 
kaiserlichen gnaden lannden gelegen ist vnd rechtlich seinen 



— 155 — 

gnaden zugehöret, das vvir vns darauf der bemelten dorff 
vnd erdreichs ganntz enntslagen vnd die seinen kaiserlichen 
gnaden volgen lassen habén wissenntlich in krafft des briefs. 
Alsó das sy nach dato ditz briefs die frey vnd ledigklich 
innemen, sein kaiserlich gnad vnd seiner gnaden érben 
besitzen, innhaben, nutzen vnd nyessen vnd allén iren 
frumen damit schaffen, tun vnd hanndeln sulién vnd mügén, 
an vnser, vnnserr érben vnd nachkomen vnd menigklichs 
von vnsern wegenn widersprechen, irrung vnd hindernus, 
wir vertzeihen vnns auch für vns vnd dieselben vnnser 
érben vnd nachkomen aller gerechtigkait, ob wir der an 
den obbemelten dorff vnd erdreich ichts hieten oder habén 
möchten, wie die genannt wáre, khain gerechtigkait aus- 
genomen noch hindangesetzt, vnd wellen darumb zu iren 
gnaden khain zuspruch, ansprach, noch vordrung mer 
habén, weder mit recht, noch an recht in khain weis. 

Wo wir aber das nicht hielten, vnd dawider tetten 
vnd ir gnad des schaden nemen, wie solher schad genannt 
wáre, khainen schaden ausgenomen, desselben schadenns 
sulién sich ir gnad zu vnns, vnnsern érben vnd nachkomen, 
vnd allém vnnserm gut haltén vnd dauon bekomen, mit 
recht oder an recht, wie ir gnad das verlusst vnd am pess- 
ten fugen wirdet, vnd sulién vnd wellen dawider khainerlay 
freyhait, recht, noch gewonhait prawchen noch genyessen, vnd 
sol dise vnnser verschreibung dennoch bey krefften beleiben. 
Beschech aber, das wir, vnnser érben vnd nachko- 
men wider dise verschreibung tetten, so sulién wir zusambt 
den berurtten schaden iren gnaden zehen tawsennt vngrisch 
guldein ze gebén verfallen vnd schuldig, darumb dann iren 
gnaden all vnnser stet, guter vnd geslösser, wo wir die 
innhaben, recht fürphanndt sein, solanng vnntz ir gnad 
dieselben zehen tawsennt guldein von vnns, vnnsern érben 
vnd nachkomen, vnd wer dieselben vnnser stet, geslösser 
vnd guter zu den zeitten innhaben, ausgericht vnd bezalt 
werden, vnd mugen sich ir gnad derselben vnnser stet, 
geslösser vnd guter selbs vnderwinden, darinn dann wir, 
noch die vnnsern iren gnaden khainerlay widerstannd tun 
sulién, trewlich vnd vngeuerlich. 



— 156 — 

Des zu vvarem vnd vesstem vrkund mit vnnserm 
aigen anhanngundem innsigel besigelt. Vnd zu merer getzewg- 
knuss vnd pesserr sicherhait habén wir mit vleis gépéten 
den edlen vnd strenngen ritter herrn Andreen Prámer, ver- 
weser zu Gretz vnd den edlen vnd vessten Casparn von 
Hard, das sy ire innsigel auch an den brief gehanngen 
habén, doch in vnd iren érben an schaden. 

Darunder wir vnns für vnns vnd all vnnser érben 

vnd nachkomen verpinden, alles stét vesst ze haltén inn- 

halt des briefs, der gebén ist zu Gretz, an eritag sand 

1479. Thomans des heiligen zwelifpoten tag, nach Christi gepurd 

"vierzehenhundert vnd im newnundsibennzigistenn jarenn. 

CLIII. 
1479. decz. 26. Buda. 

Mátyás király a Bakar mezővárosi nemességet néhai Frangepán Márton- 
tól nyert szabadalmaiban s egyéb régi jogaiban és szokásaiban megtar- 
tani ígéri. 

Eredetije papíron, aljára nyomott veres pecsét maradványaival az 
orsz. lltárban, MODL. 34224. iNeoreg. a. 1648. 45.) 

— — Dátum Bude, in festő beati Stephani protho- 
1479 - martyris, anno Domini millesimo quadringentesimo septua- 

decz.26. . TT . 

gesimo nono, regnorum nostrorum Hungane etc. anno 
vigesimo secundo, Bohemie verő undecimo. 

CLIV. 

1481. febr. 1. Zágráb. 

Országh Mihály nádor és Báthori István országbíró a Frangepán Már- 
ton által elfoglalt és Frailik nevű szolgájának adományozott Komogojna 
tárgyában vizsgálatot tartanak. 

Eredetije papíron, hátán két pecsét nyomaival az orsz. lltárban, 
MODL. 34228. (Neoreg. a. 1648. 8.) 

Nos Michael Orzag de Gwth regni Hungarie palatínus 
et iudex comanorum, ac comes Stephanus de Bathor iudex 
curie serenissimi principis, domini Mathie Dei gratia regis 
dicti Hungarie ac Bohemie, Dalmatie, Croatie etc., memorie 
commendamus, quod cum nos ad instantem et legitimam 
petitionem egregiorum Petri et Pauli de Zrinio unacum 



— 157 — 

Ladislao de Resetharovvcz regio, ac honorabili magistro 
Georgio canonico ecclesie albensis capituli eiusdem ecclesie 
hominibus nostrum hominem videlicet magistrum Lauren 
tium de Zegedino, de congregatione nostra generáli univer- 
sitati nobilium comitatus zagrabiensis feria tertia proxima 

° r jan. 30. 

ante festum purificationis virginis gloriose, ex speciali 
commissione et mandato prefati domini nostri regis prope 
civitatem zagrabiensem celebrata ad infrasciptam inquisitio- 
nem faciendam duxissemus destinandum, qui tandem exinde 
ad nos ad eandem congregationem reversi nobis unifor- 
miter retulerunt eomodo, quomodo ipsi secundo die con- jan 31. 
gregationis nostre pretacte in eadem civitate zagrabiensi 
simul procedendo, ab omnibus quibus decuisset et licuisset, 
nobilibus scilicet et ignobilibus, et alterius cuiusvis status 
hominibus, ad ipsam nostram congregationem confluentibus 
talem de infrascriptis scivissent certitudinis veritatem, quo- 
modo in anno, cuius iam vigesima noná preterisset revo- 
lutio, condam magnificus Martinus de Frangapanibus, 
Segnie, Wegle et Modrusse comes, nescitur quibus respe- 
ctibus quoddam castellum prefatorum Petri et Pauli expo- 
nentium Komogoyna vocatum, in dicto comitatu zagra- 
biensi habitum, simulcum omnibus eiusdem castelli pertinen- 
tiis et signanter prediis Ozelzko et Brebrownycza vocatis, a 
manibus annotatorum Petri et Pauli exponentium minus- 
iuste et indebite, viaque iuris absque omni occupasset, 
occupatumque cuidam familiari suo, Fraylyk dicto dedisset 
et contulisset, idemque Fraylyk vita sua comite occupative 
tenuisset, expostque ipso e medio sublato Hans filius eiusdem 
Fraylyk idem occupative teneret et conservaret, ac eodem 
uteretur etiam de presenti potentia mediante, in preiudicium 
et dampnum prefatorum exponentium valde magnum. 

Dátum tertio die termini prenotati, in loco memorato, 

_ . 1481. 

anno Domini millesimo quadnngentesimo octuagesimo primo. f e b r . 1. 

Thwrwcz. 1 

1 Thuróczi János sajátkezű névaláírása, a ki 1481 elejétől 1486 
tájáig Báthori István országbíró jegyzője. — Századok 1907 évf. 460 1. 
V. ö. a nevezett országbírónak 1481. jul. 2-án kelt oklevelével az orsz. 
lltárban, MODL. 18510. 



— 158 — 

CLV. 
1481. febr. 2. Zágráb. 

Országh Mihály nádor és Báthori István országbíró, számos különböző 

gonoszságban leledző bűnös között, a Brezei Mikszán megvakitásával 

vádolt István modrusi comest fej- és jószágvesztésre ítélik. 

Kiadása BJagay Oklevéltár 388 1. 

Átirata Báthori István országbírónak 1489. nov. 19-én kelt okleve- 
lében az orsz. lltárban, MODL. 33S17. (Neoreg. a. 1527. 28.) 

— — Dátum quarto die congregationis nostre pre- 
febr 2 notate > i n l° co memorato, 1 anno Domini millesimo qua- 
dringentesimo octuagesimo primo. 



CLVI. 
1481. febr. 20. 

A velenczei államtanács Veglia sziget kormányzását egy velenczei nemesre 

ruházza, Frangepán János s a neje és leánya eltartására pedig évenként 

ezer aranyat utalványoz. 

Kiadása Nagy-Nyáry, Mátyásk. dipl. emlékek ír. köt. 446., 447 11. 
1481. 



febr. 20. 



mcccclxxx. die xx. februarii — — 

CLVII. 
1481. márcz. 1. Zágráb. 

Mátyás király Tersán, Hrelin, Grobnik, Ozalj, Ribnik várakat, Modrus 

városát, Vitun. Plázi, Klucs, Vinodol, Drevenik, Dubovácz és Zvecsaj 

várkastélyokat Frangepán Istvánnak adományozza. 

Eredetije vízfoltos hártyán, melyről az aljára nyomott pecsét leko- 
pott, az orsz. lltárban, MODL. 33196. (Neoreg. a. 318. 62.) 

Regestája Keresetiek, Notitiae praeliminares 225 1. 

Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc, 
memorie commendamus tenoré presentium significantes qui- 
bus expedit universis, quod nos attentis et grata conside- 
ratione pensatis fidelitate et multimodis obsequiorum gene- 
ribus fidelium nostrorum, spectabilium et magnificorum 

1 Zágráb. 



15Ü 



Stephani de Frangapanibus, Segnie, Wegle et Modrusse 
comitis ac Bernardini filii eiusdem, per eos primum sacre 
dicti regni nostri Hungarie corone, tandemque maiestati 
nostre sub locorum et temporum diversitate cum omni 
sincera fidelitatis constantia exhibitis et impensis, castrum 
Thersan et civitatem Modrussa, ac castella Wythvvn, Plazy 
et Klywch, item similiter castra Hrelyn cum portu Bwcharycz 
ac Grobnyk, necnon castella Wynodol et Drywenyk vocata, 
in regno nostro Croatie habita, ac similiter castra Ozel et 
Rybnyk, necnon castella Dwbowacz et Zwechay nuncupata, 
in comitatu zagrabiensi existentia, in quorum pacifico domi- 
nio idem Stephanus comes progenitores suos ab antiquo 
perstitisse, seque et dictum Bernardinum filium suum per- 
sistere asserit etiam impresentiarum ; item totum et omne 
ius nostrum regium, si quod in prefatis castris, castellis ac 
civitatibus, oppidis, possessionibus, portionibusque et iuribus 
possessionariis, ad eadem castra et castella de iure et ab 
antiquo pertinentibus qualitercunque haberemus, aut nostram 
ex quibuscunque causis, viis, módis et rationibus concer- 
nerent maiestatem, simulcum cunctis ipsarum utilitatibus 
et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus cultis et 
incultis, agris, pratis, pascuis, camp[is], fenetis, silvis, ne- 
moribus, montibus, vallibus, vineis et vinearum promonto- 
riis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis aquarumque decursibus, 
molendin[is et] molendinorum [locis,] et generaliter quarum- 
libet utilitatum et pertinentiarum suarum integritatibus, quo- 
vis nominis vocabulo vocitatis, sub suis [veris metis et 
antiquis,] ad prenominata castra et castella de iure et ab 
antiquo spectantibus et pertinere debentibus, dempto tributo 
seu tricesima, que in prefata civit[ate ipsjorum Modrussa 
ext[itit] exacta, memoratis Stephano et Bernardino comiti- 
bus, ipsorumque heredibus et posteritatibus universis, ex 
certa nostra scientia et [animo delibejrato, deque consensu 
et beneplacita voluntate serenissime domine Beatricis 
regine, consortis nostre carissime, de novo ac nőve nostre 
donation[is titulo] dedimus, donavimus et contulimus, immo 
damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevoca- 
biliter tenendum, possidendum pariter et habendum, salvo 



— 160 — 

iure alieno, harum nostrarum vigore et testimonio litterarum 
mediante, quas in formám nostri privilegii redigifaciemus, 
dum nobis in specie fuerint reportate. 

Dátum Zágrábié, feria quinta proxima post festum 
mlrczT b eat * Mathie apostoli, anno Domini millesimo quadringen- 
tesimo octuagesimo primo, regnorum nostrorum anno Hun- 
garie etc. vigesimo tertio, Bohemie verő duodecimo. 

Ad relationem Thome prepo- 
siti de Erdewd. 1 



CLVIII. 

1481. jul. 25. Modrus. 

Frangepán Bernát adománylevele a Modrus vármegyei Grabarkról Ostre- 
herich Márton számára. 

Kiadása Vjestnik hrv. zem arkiva 1908 évf. 241 1. 

Nos Bernardinus de Frangepanibus memorie 

commendamus — — , quod nos recensitis — — servitiis, 

quibus predecessores — — Martini Ostreherich pre- 

decessoribus nostris — — studuerunt complacere ; 

preterea prefatus Martinus Ostreherich genitoris nostri 

alumpnus — - — nobis ostendit et porrexit servitia; item 
cum essemus natus annorum vix duorum, magnifica domina 
domina Ysotta, mater nostra carissima extremum diem vite 
sue clauderet, dicto — — Martino et uxori sue — — 
Lucie, camerarie eiusdem genitricis nostre — — traditi et 
commissi sumus ad educandum usque ad annos pueritatis, 

per ipsos educati sumus : pro villa Stubal 

cum castello — — matúra deliberatione prehabita — — , 
ex certaque nostra et illustris domine domine Aliuxie de 
Aragónia de Marzano, consortis nostre carissime voluntate 
et scientia — — quandam villám nostram Grabrk vocatam, 
in comitatu nostro modrussiensi situatam — — prefato 
Martino Ostreherich, ipsiusque heredibus et posteritatibus 
universis — — dedimus, donavimus et contulimus, immo 

1 A szövegtől eltérő kanczelláriai följegyzés a szöveg alatt az 
oklevél alsó jobb felén. 



161 



damus, donamus et conferimus in eum et heredes universos 
— — iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possiden- 
dum pariter et habendum — — 

Dátum Modrussie in civitate nostra, anno ab incar- 
natione Doniini millesimo quadringentesimo octuagesimo . ul 2 ' 
primo, in festő beati Jacobi apostoli. 

Nos itaque — — omnia suprascripta ratificamus et 
confirmamus sibi et heredibus, insuper — — villám vocha- 
tam Uilohouaz — — iure perpetuo sibi et heredibus suis 
damus, donamus et confirmamus — — 



CLIX. 

1483. aug. 16. 

A kníni káptalan előtt Zrínyi Péter és fia Pál Frangepán György fiait 
Busán vármegye, Hotes, Osztrovicza és Potajan várak felkérésétől tiltják. 

Eredetije papíron, hátán pecsét nyomaival az orsz lltárban, MODL 
33149. (Neoreg. a 315. 52.) 

Nos capitulum ecclesie tyniniensis, memorie commen- 
damus tenoré presentium significantes quibus expedit uni- 
versis, quod nobilis Mathias Jwkouich span dictus, familiáris 
magnificorum Petri de Zrin comitis ac Pauli filii eiusdem 
de eadem, in personis ipsorum coram nobis personaliter 
constitutus per modum protestationis et inhibitionis nobis 
significare curavit in hunc modum, quod prout ipsi per- 
cepissent et percipere potuissent, similiter magnifici Iwan et 
Andreas,.ac fratres ipsorum carnales, comites modrussienses 
etc., filiique condam similiter magnifici Georgii, nescitur 
quo motivo ducti sibi ipsis a regia serenitate comitatum de 
Busane et castra Hotes, Ostrouicza et quendam monticulum, 
in quo alias castrum Potayan dictum constructum fűit, 
similiter a regia serenitate impetrarunt et inscripserunt, seu 
impetrare et inscribere niterentur in preiudicium et dero- 
gamen ipsorum protestantium valdemagnum. 

Facta igitur huiusmodi protestatione et inhibitione, 
prefatus Mathias Jwkouich nominibus et personis quibus 
supra prefatam regiam serenitatem ab huiusmodi eorundem 

Frangepán-Oklevéltár U. 1 1 



— 162 — 

comitatus de Busane ac castrorum Hotes, Ostrouicza et 
loci, in quo castrum Potayan alias fűit, in eodem comitatu 
existentium asscriptione, donatione et alienatione, prefatos 
verő Iwan, Andreám, necnon fratres eorundem comites 
predictos et alios quospiam ab huiusmodi eorundem inpetra- 
tione, inscriptione, occupatione, detentione, usurpatione et 
quovismodo seu colore se in eandem et eadem intromissione, 
litterarum etiam quarumcunque emanatione et emanari 
procuratione, factis vei fiendis, prohibuit contradicendo et 
contradixit inhibendo coram nobis publice et manifeste, 
harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. 
Dátum sequenti die festi assumptionis beaté Marié 
uo . 16 virginis gloriose, anno Domini millesimo quadringentesimo 
octuagesimo tertio. 



CLX. 
1484. jun. 30. Róma. 

Vespucci Guido Antal a pápai udvarnál levő firenzei követ jelenti, hogy 
Frangepán János a velenczeiek elleni szövetségbe való fölvételét kérte 
követe útján a pápától, mivel Velencze Veglia szigetét elrabolta tőle és 
hogy kérését teljesítették is, meghagyván neki, hogy minden erejével 
támadja meg a köztársaságot. 

Regestája Rad jugoslav. akad. xvni. köt. 238 1. 



CLXI. 
1485. nov. 7. Lábvár. 

Pechibán János dalmátországi vicebán tanuvallató parancsa Frangepán 
János részére, a kníni káptalanhoz, az osztrosáczi ítélőszéknek a szokoli 
ítélőszéktől, ennek pedig a kníni főítélőszéktől való függése tárgyában. 

A kníni káptalannak 1485. nov. 9-én kelt tanuvallató leveléből 
hátrább. 

Amicis suis honorandis capitulo ecclesie tyniniensis, 
Johannes Pechibán regnorum Dalmatie et Croatie vicebanus 
amicitiam paratam cum honore. 



— 163 — 

Dicitur nobis in personis magnifici Johannis de Franga- 
panibus, comitis Cetine ac generose domine Dorothee, 
relicte condam magnifici Johannis comitis Blagay, quomodo 
ipsi a nobilibus croatis comitatus et sedis tyniniensis ad 
fidem eorum Deo debitam, fidelitatemque sacre corone regni 
Hungarie fideliter observandam inquirere, réseire et experiri 
vellent, utrum sedes iudiciaria de Ostrosacz a primevo et 
antiquo tempore semper fuisset et pronunc esset cum omni 
iurisdictione, litibus et causis ex constitutione condam 
serenissimi domini Sigismundi imperatoris et regis Hungarie 
ad sédem iudiciariam comitatus de Zokol deputata et 
subiecta, et utrum ipsa sedes iudiciaria de Zokol semper 
ab evo fuisset una ex sedibus iudiciariis sub et ad comi- 
tatum, ac sédem generalem et orig[ina]lem omnium croa- 
torum tyniniensem pertinens, et utrum cause litigiose in 
dictis sedibus de Ostrosacz et Zokol mote et inchoate per 
modum appellationis ex iure antiquo ad dictam sédem 
generalem et originalem tyniensem cum omni iurisdictione, 
iuxta continentiam privilegiorum dicti domini Sigismundi 
imperatoris deduci debeant an non, ubi de vestro indigerent 
testimonio. 

Quapropter vestram rogamus amicitiam per presentes 
diligenter, quatenus vestrum mittatis hominem pro testi- 
monio fidedignum, quo presente Thomas Buchich de eadem 
vei Georgius Bosichkouich de Bwhay, sive Georgius Kachich 
de Razwayawaz aliis absentibus homine 1 domini nostri 
regis illuc accedendo ad predictam sédem iudiciariam tyni- 
niensem resciat, inquirat et experiatur de premissis mere 
certitudinis veritatem, et prout exinde vobis veritas consti- 
terit, eidem dominó nostro regi fideliter reseribatis. 

Dátum in Laabwar, feria secunda proxima ante festum 
beati Martini confessoris, anno Domini millesimo quadrin- n ov. 7.' 
gentesimo octuagesimo quinto. 

1 homo helyett hibásan. 



11* 



— 164 — 

CLXII. 

1485. nov. 9. 

A kníni káptalan tanú vallató levele Frangepán János számára az osztro- 

sáczi ítélőszéknek a szokoli ítélőszéktől s ennek a kníni főítélőszéktó'l 

való függése tárgyában. 

Eredetije vízrongálta papíron, hátán pecsét nyomaival a kismartoni 
főlltárban, Repos. 42. I. 81. 

Regestája Vjestnik hrv. zeni. arkiva 1905 évf. 176 1. 

Serenissimo ac invictissimo principi et dominó, dominó 
Mathie Dei gratia regi Hungarie, Bohemie etc, dominó 
ipsorum naturali gratiosissimo capitulum ecclesie tyniníensis 
orationum suffragia cum perpetua fidelitate. 

Vestra noverit eadem serenitas, nos litteras egregii 
Johannis Pechiban, regnorum vestre serenitatis Dalmatie et 
Croatie vicebani inquisitorias, pro parte spectabilis et magni- 
fici domini Johannis de Frangapanibus comitis Cetine etc. 
emanatas, nobis sonantes recepisse in hec verba : Amicis 
suis honorandis capitulo ecclesie tyniniensis Johannes Pe- 
chiban regnorum Dalmatie et Croatie vicebanus stb., 

I. Pechiban János 1485. nov. 7-én kelt oklevelét elébb. — 

Nos igitur ipsius egregii Johannis Pechiban vicebani 
iustis requisitionibus annuentes, una cum prefato Thoma 
Buchich vestre serenitatis homine, in predictis litteris inter 
alios nominatim conscripto nostrum hominem, videlicet 
venerabilem virum dominum Thomam Radywoychich, archi- 
diaconum werhrecensem, socium et concanonicum nostrum 
ad premissa fideliter exequenda nostro pro testimonio trans- 
miseramus fidedignum, qui demum exinde ad nos reversi 
nobis consona voce retulerunt eo modo, quomodo ipsi die 
nov. 7. predicta videlicet feria secunda proxima ante festum beati 
Martini ad predictam sédem iudiciariam nobilium croatorum 
comitatus et sedis tyniensis pariter accessissent, de premis- 
sis mere certitudinis veritatem inquirentes et sciscitantes, 
tandem inib[i] eadem die vicebanus predictus ac iudices et 
prestaldi iurati dicte sedis, cum quampluribus nobilibus 
potioribus dicti comitatus pro tribunali iudiciali consedentes, 



— 165 — 

ad requisitionem dicti hominis vestre serenitatis, presente 
dicto nostro testimonio, ad fidem eorum Deo debitam, fideli- 
tatemque sacro vestro regio diademati fideliter observandam 
conscientiose dixerunt atque fassi sünt. quod prefata sedes 
iudiciaria de Ostrosacz a primevo et antiquo tempore semper 
fuisset et pronunc esset cum omni iurisdictione, litibus et 
causis, ex constitutione condam serenissimi domini Sigis- 
mundi imperatoris et regis Hungarie ad sédem iudiciariam 
comitatus de Zokol deputata et subiecta, incipiendo ametis 
castri regii Kruppa vocati, exclusive usque ad metas 
districtus Dresnyk, inclusive cum omnibus provinciis, distri- 
ctibus, oppidis, villis et possessionibus inter dictas metas et 
districtus adiacentibus ; insuper quod ipsa sedes iudiciaria 
de Zokol semper ab evo fuisset una ex sedibus iudiciariis 
sub et ad comitatuni, ac sédem generalem et originalem 
omnium croatorum tyniensem pertinens et quod cause liti- 
giose in dictis sedibus de Ostrosacz et Zokol mote et 
inchoate per modum appellationis, ex iure antiquo ad dictam 
sédem generalem et originalem tyniensem, cum omni iuris- 
dictione, iuxta continentiam privilegiorum dicti domini Sigis- 
mundi imperatoris deduci debeant et teneantur. 

Dátum feria quarta proxima ante predictum festum 
beati Martini confessoris, anno Domini millesimo quadrin- ' 



no?. 9. 

gentesimo octuagesimo quinto supradicto. 



CLXIH. 

1485. nov. 22. Bécs. 

Mátyás király kiváltságlevele a zengi káptalan számára, a kezére került 

Zeng város jövedelméből a Frangepánok által évenként adott ötven arany 

kiutalványozásáról. 

Kiadása Farlati, Illyricum sacrum ív. köt. 130 1. Töredékesen 
Wenzel, Kritikai tanulmányok 42 1. 



Dátum Vienne, in festő beaté Cecilie, anno nov 22 



Domini 1485. 



- 166 — 



CLX1V. 



1486. febr. 7. Buda. 

Frangepán Bernát adománylevele, a Balsa Ambrusnak adományozott 
Zágráb megyei Jeskovo és Szemenistye falukról. 

Eredetije hártyán, lila, zöld és rózsaszínű selyemmel körűi sodrott 
kender zsinóron lógó, veres ép gyűrűpecséttel az orsz. lltárban, A10DL. 
33136. (Neoreg. a. 316. 3.) 

A pecséten látható czímer: Kerek talpú vágott paizs 
felső mezejében hatágú csillag, az alsó mező üres. 

Nos Bernardinus de Frangapanibus, Segnie, Wegle et 
Modrussie comes, memorie commendamus tenoré presentium 
significantes quibus expedit universis, quod nos attentis et 
consideratis fidelitate et fidelibus servitiis, meritisque ac 
preclaris complacentiis fidelis nostri, egregii Ambrosii filii 
Andree Balze de Bozilewo, per eum nobis sub locorum et 
temporum varietate summa diligentia exhibitis et impensis, 
quorum intuitu volentes sibi gratiosa occurrere remunera- 
tione, ad ipsius supplicationis instantiam, per eum nobis 
porrectam, ex certa nostra scientia, aliisque rationibus ani- 
mum nostrum ad id moventibus, matúra superinde unacum 
fidelibus proceribus nostris deliberatione prehabita posses- 
siones seu villás nostras Jeskowo et Zemenyschye vocatas, 
in comitatu zagrabiensi habitas, simulcum cunctis earum 
utilitatibus, fructuositatibus, commoditatibus, iuribus, iuris- 
dicionibus et pertinentiis universis, terris arabilibus cultis 
et incultis, agris, pratis, pascuis, fenilibus, silvis, nemoribus, 
rubetis, campis, fluviis, aquis aquarumque decursibus, mon- 
tibus, vallibus, vineis vinearumque promonthoriis, molen- 
dinis et eorum locis, planisque, redditibus et obventionibus, 
generaliter verő quarumlibet utilitatum et pertinentiarum 
integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad easdem 
de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus, 
eum earum universis metis veris et antiquis limitibus, omni 
videlicet eo iure et dominio, quibus eedem ville per nos 
hactenus tente extiterunt et possesse, prefato Ambrosio, 
suisque heredibus et posteritatibus universis nőve nostre 



— 167 — 

donationis titulo dedimus, donavimus et in evum contuli- 
mus, immo damus, donamus et conferimus per presentes, 
per eundem, eiusque successores et superstites quoslibet 
perpetuo iure et irrevocabiliter tenendum, possidendum 
pariter et habendum, nil iuris, nilve proprietatis et dominii 
nobis, aut heredibus et successoribus nostris in eisdem 
reservando, sed totum ius, omnemque iuris et dominii 
proprietatem earundem in prefatum Ambrosium, ac heredes 
successoresque, et posteritates universos omnino transferen- 
tes et redundantes eo modo, quod si temporum in successu 
idem Ambrosius, vei heredes et posteritates eius dictas 
villás cum suis pertinentiis a se vendere vei impignorare, 
seu quovis alio modo alienare voluerint, liberam habeant 
cuicumque vendendi, impignorandi, legandi, conferendi et 
alienandi potestatis facultatem. 

Promittimus insuper, ac itidem per heredes et poste- 
ritates nostros universos firmiter observari volumus et 
iniungimus memoratum Ambrosium, eiusque heredes et 
successores universos in dictis villis et earundem pertinen- 
tiis contra quoslibet impetitores seu impedientes protegere, 
tueri, defensare et conservare harum nostrarum, sigilli nostri 
autentici communitarum vigore et patrocinio litterarum 
mediante, quas eodem sigillo nostro autentico pendenti robo- 
ratas eidem Ambrosio in perpetuam rei memóriám et firmi- 
tatem duximus concedendas. 

Dátum Bude, feria tertia in carnis privio, anno Domini 1486. 
millesimo quadringentesimo octuagesimo sexto. febr.7. 



CLXV. 

1486. febr. 22. Buda. 

Mátyás király adománylevele Frangepán Miklós számára, a Gecske vár- 
megyei Dabar, Zitnik, Szvojcza, Tribiszko és Brizna falukról. 

Eredetije hártyán, alján papírral fedett pecséttel az orsz. lltárban, 
MODL. 3S55U. ^Frangipani-iratok nr. 80.) Átirata Mátyás király 1486. 
jun. 8-án kelt kiváltságlevelében hátrább. 



168 



Commissio propria domini 
regis. 1 
Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc., 
memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod nos attentis et consideratis 
fidelitate et fidelibus servitiis fidelis nostri, spectabilis et 
magnifici Nicolai comitis de Frangapanibus etc, per eum 
primum sacre regni nostri Hungarie corone, deindeque 
maiestati nostre sub locorum et temporum varietate, cum 
omni fidelitatis constantia exhibitis et impensis, possessio- 
nes Dabar, Zythnyk, Zwoycha, Trybyzko et Bryzna voca- 
tas, necnon tributum in eadem Dabar exigi solitum, omnino 
in districtu Gaczka habitas, in quorum pacifico dominio 
progenitores suos - ab antiquo perstitisse seque persistere 
asserit etiam de presenti ; item totum et omne ius nostrum 
regium, si quod in eisdem possessionibus et tributo etiam 
alias qualitercunque haberemus aut eedem et idem nostram 
ex quibuscunque causis, viis, módis et rationibus concer- 
nerent maiestatem, simulcum cunctis suis utilitatibus et 
pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus cultis et 
incultis, agris, pratis, pascuis, campis, fenetis, silvis, nemo- 
ribus, montibus, vallibus, vineis vinearumque promontoriis, 
aquis, fluviis, piscinis, piscaturis aquarumque decursibus, 
molendinis et molendinorum locis, generaliter verő quarum- 
libet utilitatum et pertinentiarum suarum integritatibus, quo- 
vis nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et 
antiquis, premissis sicut prefertur stantibus et se haben- 
tibus, memorato Nicolao comiti, ipsiusque heredibus et 
posteritatibus universis de consensu et beneplacita volun- 
tate illustrissime domine Beatricis regine, consortis nostre 
carissime, nőve nostre donationis titulo dedimus, donavimus 
et contulimus, immo damus, donamus et conferimus iure 
perpetuo et irrevocabiliter tenendas, possidendas pariter et 
habendas, salvo iure alieno, hamm nostrarum vigore et 
testimonio litterarum mediante, quas in formám nostri privi- 
legii redigifaciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. 

1 A szövegtől eltérő írással. 
- Az átiratból hiányzik. 



— 169 



Dátum Bude, feria quarta proxima ante dominicam 
Oculi, anno Domini millesimo quadringentesimo' octogesimo 1486 - 

febr. 22. 

sexto, regnorum nostrorum Hungarie etc. anno 1 vigesimo 
nono, Bohemie verő decimo septimo. 



CLXVI. 

1486. febr. 22. Buda. 

Mátyás király iktató parancsa a kníni káptalanhoz, hogy Frangepán Mik- 
lóst Dabar, Zitnik, Szvojcza, Tribiszko és Brizna faluk birodalmába 

beiktassa. 

A kníni káptalan 1486. ápr. 3-án kelt iktató jelentéséből hátrább. 

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc., fide- 
libus nostris capitulo ecclesie tyniensis salutem et gratiam. 

Cum nos attentis et consideratis fidelitate et fidelibus 
servitiis fidelis nostri, spectabilis et magnifici Nicolai comitis 
de Frangapanibus etc., per eum primum sacre regni nostri 
Hungarie corone, deindeque maiestati nostre sub locorum 
et temporum varietate cum omni fidelitatis constantia exhi- 
bitis et impensis, possessiones Dabar, Zythnyk, Zwoycha, 
Trybythzko et Bryzna vocatas, necnon tributum in eadem 
Dabar exigi solitum, omnino in districtu Gaczka habitas, in 
quorum pacifico dominio progenitores suos ab antiquo 
perstitisse, seque persistere asserit etiam de presenti ; item 
totum et omne ius nostrum regium, si quod in eisdem 
possessionibus et tributo etiam alias qualitercunque habe- 
remus, aut eedem et idem nostram ex quibuscunque cau- 
sis, viis, módis et rationibus concernerent maiestatem, 
simulcum cunctis suis utüitatibus et pertinentiis quibuslibet, 
premissis sicut prefertur stantibus et se habentibus, memo- 
rato Nicolao comiti, ipsiusque heredibus et posteritatibus 
universis vigore aliarum litterarum nostrarum donationalium 
exinde confectarum nőve nostre donationis titulo imperpe- 
tuum contulerimus, velimusque eundem in domínium earun- 
dem et ipsius iuris nostri regii in eisdem habiti per nostrum 
et vestrum homines legitimé facere introduci. 

1 Az átiratból hiányzik. 



170 



Mandamus igitur fidelitati vestre harum serié firmiter, 
quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fide- 
dignum, quo presente Martinus Ladovvikovvich l aut Mathko 
Nowakowich, 2 sive Michael aut Mathesa Deesych 3 aut 
Paulus Nemanych 4 de Busán aliis absentibus homo noster 
ad facies dictarum possessionum Dabar, Zythnyk, Zwoycha, 
Trybythzko et Bryzna, ac tributi in eadem Dabar, vicinis 
et commetaneis earundem universis inibi legitimé convoca- 
tis et presentibus, accedendo introducat prefatum Nicolaum 
comitem in domínium earundem, statuatque easdem et idem 
eidem premisso iure ipsi incumbenti, ac nomine iuris nostri 
regii in eisdem habiti perpetuo possidendum, si non fuerit 
contradictum; contradictores verő si qui fuerint, evocet 
eosdem contra annotatum Nicolaum comitem báni vei eius 
vicebani regni nostri Croatie in presentiam ad terminum 
competentem, rationem contradictionis eorum 5 reddituros. 
Et post hec huiusmodi introductionis et statutionis seriem 
cum contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, ^vicino- 
rum etiam et^ 6 commetaneorum, qui premisse statutioni 
intererunt nominibus, terminoque assignato eidem bano vei 
vicebano regni nostri Croatie more solito rescribatis. 

Dátum Bude, feria quarta proxima ante dominicam 
'" Oculi, anno Domini millesimo quadringentesimo octuagesimo 



febr. 22 

sexto 



CLXVII. 
1486. ápr. 3. 

A kníni káptalan Frangepán Miklóst Dabar. Zitnik, Szvojcsa, Tribiszko 
és Brizna birtokok birodalmába beiktatja. 

Eredetije szakadozott hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. 
lltárban, MODL. 38551. i Frangipani-iratok nr. 81.) Átirata Mátyás király 
1486. jun. 8-án kelt kiváltságlevelében hátrább. 

1 Lodomkovich az 1486. jun. 8-iki kiváltságlevélben. 

2 Nowakowith u. o. 

* Desyth u. o. 

* Nemanisth u. o. 

* eorundem u. o. 

6 vicinorumque et u. o. 



— 171 — 

Spectabili et magnifico dominó, dominó Mathie Geréb de 
Wyngarth, regnorum Dalmatie, Croatie ac totius Sclavonie 
bano, [d]omino ipsorum honorando capitulum ecclesie tyni- 
ensis debitam reverentiam et honorem. 

Yestra noverit eadem magnificentia, nos litteras sere- 
nissimi ac invictissimi principis et domini nostri, domini 
Mathie Dei gratia regis Hungarie, Bohemie etc, domini 
nostri naturális gratiosissimi introductorias et statutorias, 
pro parte spectabilis et magnifici domini Nicolai de Franga- 
panibus emanatas nobis sonantes sumpmo cum honore 
recepisse in hec verba : Mathias Dei gratia rex Hungarie, 
Bohemie — — stb., I. Mátyás király 1486. fébr. 22-én kelt 
iktató parancsát elébb. — 

Nos igitur prefati serenissimi domini nostri regis man- 
datis obedire cupientes ut tenemur, una cum prefato Paulo 
Nemanich [de] Busán regié maiestatis homine in predictis 
litteris inter alios nominatim conscripto nostrum hominem, 
videlicet honorabilem virum, dominum Thomam Radywoy- 
chich 1 presbyterum, [socium] et concanonicum nostrum ad 
premissas introductionem et statutionem faciendas nostro 
pro testimonio transmiseramus fidedignum, qui demum 
exinde ad n[os revejrsi nobis consona voce retulerunt eo 
modo, quomodo ipsi in festő ramispalmarum proxime pre- márcz. 19, 
terito ad facies predictarum possessionum Dabar, Zyt[hnyk, 
Z]woycha, Trybythzko et Bryzna, ac tributi in dicta Dabar, 
in districtu Gaczke existentium habitarum pariter accessis- 
sent, vicinis et commetaneis ea[rundem videlicet] Gasparo 
«t Georgio Twmpichi de Nagrabarye, Lodovico Jwrsich, 
Martino et Petro nliis eiusdem de sub Brynnya, Nicolao 
Babonos' L ich] de Zmekrich, 2 Thoma Bachich de Zudcha, 
Petro, Nicolao, Ivvano et Georgio Guzzych de Twran, Iwano 
Bvvnych de Corbavia et L[uca] Knappich de Kozyane inibi 
legitimé convocatis et presentibus, accedendo introduxissent 
prefatum magnificum Nicolaum comitem in domínium dicta- 
rum p[o]ssessionum et tributi, statuissentque easdem et 



Radywoychyth az 1486. jun. 8-iki kiváltságlevélben. 
Zmekrisch u. o. 



— 172 — 

idem eidem et suis heredibus, cum cunctis earundem et 
eiusdem utilitatibus et pertinentiis, premisse donationis et 
iuris regü titulis ei incumbentibus perpetuo possidendas et 
habendas, ipsis regié maisstatis et nostro hominibus in facie 
predictarum possessionum et tributi legitimis diebus resi- 
dentibus niülo contradictore inibi apparente. 

In quorum testimonium atque robur perpetue firmi- 
tatis presentes cum appensione sigilli nostri duximus conce- 
dendas. 

Dátum sedecimo die diei statutionis prenotate, anno 
á F r 3. Domini millesimo quadringentesimo octuagesimo sexto 
supradicto. 

CLXVIII. 
1486. ápr. 12. 

Frangepán Bernardin modrusi jószágának Ostriharisc Márton és Klincisc 
Iván által készített urbáriuma. 

Kiadása Sladovic, Povést 73 1 Kitkidjevié, Acta croatica 125 1. 
Lopásié, Hrvatski urbari r. köt. 27 1. Surmin, Hrvatski spomen. i. köt. 
308 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. v. vi.) 

— — Let gospodnih 1486. aprila dan 12. — — 



1486. 
ápr. 12. 



CLXIX. 
1486. jun. 8. Buda. 

Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Miklós számára, Dabar, Zitnik, 
Szvojcsa, Tribiszko és Brizna falukról. 

Eredetije szakadozott és vízfoltos hártyán, függő pecsét nyomaival 
az orsz. lltárban, MODL. 38552. (Frangipani- iratok nr. 82.) 

Commissio propria domini 

regis. 1 

Mathias Dei gratia Hungarie, Bohemie, Dalmatie, 

Croatie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie 

Bulgarieque rex, necnon Slesie et lucemburgensis dux, 

marchioque Moravie et Lusatie etc. 

1 A szövegtől eltérő írással. 



— 173 — 

Congruit regié celsitudini et ad laudem accedit peren- 
nem, ut servitores de se benemeritos, qui vei preclaris 
virtutibus, vei fidelibus servitiis eorum aliqua bona a sua 
celsitudine promeruerunt, in eisdem sua clementia gratiose 
foveat, conservet, et donata privilegiorum suorum patrocinio 
stabiliat et confirmet. 

Proinde ad universorum notitiam, tam presentium 
quam futurorum harum serié volumus pervenire, quod pro 
parte et in persona fidelis nostri, spectabilis et magnifici 
Nicolai comitis de Frangapanibus exhibite sünt nobis et 
presentate quedam bine littere, une nostre donationales 
patentes in pargameno, sigilloque nostro secreto, quo ut 
rex Hungarie utimur, impressive confecte, quibus medianti- 
bus nos consideratis fidelitate et servitiis eiusdem comitis 
Nicolai, possessiones Dabar, Zythnyk, Zwoycha, Trybizko 
et Bryzna vocatas, necnon tributum in eadem Dabar exigi 
solitum, omnino in districtu Gaczka habitas, simulcum 
omnibus suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet nőve 
nostre donationis titulo eidem comiti Nicolao, suisque 
heredibus imperpetuum contulisse dinoscimur, altere verő 
honorabilis capituli ecclesie tinniniensis super earundem 
possessionum et tributi legitima statutione privilegialiter 
emanate tenorum infrascriptorum, supplicatumque extitit 
maiestati nostre, ut easdem litteras ratas, gratas et acceptas 
habentes, litterisque nostris privilegialibus de verbo ad ver- 
bum inseri et inscribifacientes, pro eodem Nicolao comite, 
suisque heredibus et posteritatibus universis innovantes 
perpetuo valituras confirmare dignaremur. Quarum prima- 
rum nostrarum videlicet donationalium tenor is est: Nos 
Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie — — stb., I. 
Mátyás király 1486. febr. 22-én kelt oklevelét elébb. — 

Aliarum videlicet statutorialium tenor talis est : Spec- 
tabili et magnifico dominó, dominó Mathie Geréb de 
Wyngarth — — stb., I. a kníni káptalan 1486. ápr. 3-án 
kelt oklevelét elébb. — 

Nos igitur humillimis et devotis supplicationibus pro 
parte dicti Nicolai comitis nostre modo quo supra porrectis 
maiestati regia benignitate exauditis et clementer admissis, 



174 



prescriptas litteras non abrasas, non cancellatas, nec in 
aliqua sui parte suspectas, sed omni prorsus vitio et suspi- 
cione carentes, presentibusque litteris nostris privilegialibus 
de verb'o ad verbum, sine diminutione et augmento aliquali 
insertas, quoad omnes earum continentias, clausulas et 
articulos acceptamus, approbamus et ratificamus, easque 
et omnia in eis contenta pro prefato Nicolao comite, suis- 
que heredibus et posteritatibus universis perpetuo valituras 
confirmamus presentis scripti patrocinio mediante. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes concessimus litteras nostras privilegiales, pendentis 
et autentici duplicis sigilli nostri munimine roboratas. 

Dátum per manus reverendi in Christo patris, domini 

Johannis episcopi ecclesie waradiensis, aule nostre secretarii 

1486. cancellarii, dilecti et fidelis nostri, anno Domini millesimo 



jun. 8. quadringentesimo octogesimo sexto, Bude sexto idus iunii, 
regnorum nostrorum anno Hungarie etc. vigesimo nono, 
Bohemie verő decimo octavo, venerabilibus in Christo patri- 
bus dominis, Ladislao Geréb electo et confirmato ecclesie 
albensis transsilvane, apo.stolice sedis legato, strigoniensi 
sede vacante, Petro archiepiscopo collocensi, Gábrielé car- 
dinale agriensis, prefato Johanne waradiensis, Osvaldo 
zagrabiensis, Sigismundo quinquecclesiensis, Urbano electo 
et confirmato iauriensis, summo thesaurario nostro, Alberto 
vvesprimiensis, Johanne chanadiensis, Nicolao waciensis, 
fratre Gregorio nittriensis, Johanne sirimiensis et Mathia 
electo boznensis ecclesiarum episcopis, ecclesias Dei feliciter 
gubernantibus ; item spectabilibus et magnificis Emerico de 
Zápolya comite perpetuo térre scepusiensis et predicti regni 
nostri Hungarie palatino, comite Stephano de Bathor iudici 
curie nostre et waywoda transilvano, Mathia Geréb de 
Wingarth regnorum nostrorum Dalmatie, Croatie et Sclavo- 
nie bano, Andrea de Zokol et Francisco de Harasth zew- 
riniensibus banis, Ladislao de Pakos thavernicorum, Wil- 
helmo comite de Zagoria dapiferorum, Johanne Ernusth 
de Chakthornya pincernarum, Ladislao Orzag de Gwth 
agazonum nostrorum regalium magistris, Paulo de Kynys 






— 175 — 

themesiensi et Nicolao Banffy de Lyndwa posoniensi, 
aliisque quampluribus regni nostri comitatus tenentibus et 
honores. 

CLXX. 

1486. szept. 30. Bihács. 

Bodó Gáspár és Korotnai János kiküldött királyi bírák Dresnek földjét a 
lakosokkal szemben Frangepán Miklósnak itélik. 

Mátyás király 1487. febr. 24-én kelt kiváltságleveléből hátrább. 

Nos Gaspar Bodo de Gewrgy, magister ianitorum 
reginaüs maiestatis et comes tholnensis ac magister Johan- 
nes de Korothna, comes simigiensis et prothonotarius pala- 
tinalis, in regnisque Sclavonie, Dalmatie et Croatie pro 
exaudiendis, revidendis, complanandisque et discutiendis 
querimoniis cunctorum incolarum dictorum regnorum per 
regiam maiestatem iudices cum plena auctoritate deputati, 
memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod nobis feria quinta proxima 
ante festum beati Michaelis archangeli in civitate bihigiensi szept " 
ad audiendas et discutiendas querimonias coram nobis 
querulantium pro tribunati consedentibus, Nicolaus Gryk- 
chych et Valentinus Blasyewych, in personis nobilium et 
incolarum districtus de Dresnyk, de medio aliorum queru- 
lantium nostram exurgentes in presentiam, presente ibidem 
et audiente spectabili et magnifico dominó Nicolao comite 
de Frangapanibus, contra eundem proposuerunt eo modo, 
quomodo temporibus preteritis nonnullos ex ipsis nobilibus, 
nullis culpis et demeritis exigentibus, captivasset captosque 
in suis vinculis conservari, resque et bona ipsorum minus 
iuste et indebite abstulisset; insuper diversis calumpniis 
exquisitis, contra eorum antiquam consuetudinem eosdem 
dicaret et ad solutionem huiusmodi taxe compelleret, multis- 
que aliis et diversis turbationibus et dampnis eos turbaret 
et inquietaret in preiudicium et dampnum dictorum actorum, 
periculumque valdemagnum, ex parte cuius iudicium vellent. 

Quo audito Stephanus litteratus de Godesna pro pre- 
dicto dominó Nicolao comite, cum procuratoriis litteris palati- 



— 176 — 

nalibus in eandem nostram exsurgens presentiam respondit 
tali modo, quod idem dominus Nicolaus comes ad premissa 
obiecta predictorum actorum respondere minimé teneretur, 
neque vellet, eo quod districtus seu terra Dresnyk predicta 
cum suis cunctis utilitatibus ipsius Xicolai comitis foret 
hereditaria, universique populi ipsam terram Dresnyk inhabi- 
tantes et colentes non nobiles, sed populares, suique ioba- 
giones instar ceterorum suorum iobagionum popularium 
existerent et haberentur, sicque ipsi populi et iobagiones sui 
cum ipso Nicolao comite tanquam dominó eorum nequa- 
quam haberent vei possent aliquo modo litigare. Et ibidem 
in horum verborum suorum declarationem quasdam trés 
litteras, unam scilicet olim domini Andree regis, secundam 
invictissimi principis domini Mathie Dei gratia Hungarie, 
Bohemie etc. regis, domini nostri gratiosissimi, tertiam verő 
capituli zagrabiensis nostrum produxit in conspectum. Qua- 
rum prime, scilicet ipsius condam domini Andree regis littere 
privilegialis, sigillo eiusdem inpendenti communite tenor talis 
est: Andreas Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, 

Servie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex 

stb., I. III Endre 1292. február 26-án kelt adománylevelét 
Frangepán Oklevéltár I. köt. 28 l. — 

Altéra verő ipsarum, scilicet dicti domini nostri domini 
Mathie regis littera donationalis Bude, in festő beatorum 

1475 

jüü7297 f* etr ' et P au Ü apostolorum, in anno Domini millesimo 
quadringentesimo septuagesimo quinto, regnorum suorum 
anno Hungarie etc. anno decimo octavo, Bohemie verő 
septimo, ad propriam commissionem eiusdem domini nostri 
regis patenter edita, sigilloque eiusdem secreto, quo ut 
rex Hungarie utitur, ab intra in inferiori margine vallata 
exprimebat, quod idem dominus noster rex attentis et 
consideratis fidelitate et servitiis fidelis sui dilecti, specta- 
bilis et magnifici predicti Nicolai de Frangapanibus, per 
eundem primum sacre dicti regni sui Hungarie corone, 
tandemque sue maiestati sub locorum et temporum varie- 
tate cum omni fidelitatis constantia exhibitis et impensis, 
castrum Thersecz et oppidum similiter Thersecz nuncupa- 
tum, necnon districtus sive generationes Newgrad et Dres- 



— 177 — 

nyk cum earundem pertinentiis, ac possessiones Kwznych 
et Rwncza vocatas, omnino in comitatu zagrabiensi existen- 
tia, in quorum pacifico dominio idem Nicolaus comes pro- 
genitores suos ab antiquo perstitisse, seque eotunc persi- 
stere asseruisset, simulcum cunctis suis utilitatibus et per- 
tinentiis quibuslibet, litteris in eisdem declaratis, premissis 
sicut prefertur stantibus et se habentibus, memorato Nico- 
lao comiti, suisque heredibus et posteritatibus universis 
nőve sue regié donationis titulo dedisset et contulisset. 

Tertia siquidem et ultima earum, videlicet memorati 
capituli zagrabiensis littera quintodecimo die ferie quarte 
proxime post festum ad vincula beati Petri apostoli, in pre- 1475. 
dicto anno gratie millesimo quadringentesimo septuagesimo auK ' 16- 
quinto preteritum privilegialiter confecta, sigillo eiusdem 
inpendenti communita declarabat, quod Benedictus Radose- 
wych de Klokoch regius ac honorabilis magister Michael 
de Reyffnycz canonicus dicte ecclesie zagrabiensis ipsius 
capituli eiusdem ecclesie homines ad regium litteratorium 
mandátum transmissi, in iamdicta feria quarta proxima post 
dictum festum ad vincula beati Petri apostoli in dicto anno aug ' 2 ' 
preteritum ad facies prescriptorum castri Thersecz et oppidi 
similiter Thersecz nuncupatorum, necnon districtus sive 
generationis Nevvgrad et Dresnyk, ac earundem pertinentia- 
rum, possessionumque Kwznyk et Rwncza appellatarum, in 
predicto comitatu zagrabiensi existentium, vicinis et com- 
metaneis eorumdem et ipsarum universis, litteris in eisdem 
nominatim conscriptis inibi legitimé convocatis et presenti- 
bus, accedendo eadem castrum et oppidum Thersecz, dis- 
trictusque generationes et possessiones prenotatas simulcum 
suis cunctis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet prefato 
dominó Nicolao comiti, et eiusdem heredibus et posteritati- 
bus universis premisse regié donationis titulo perpetuo pos- 
sidendum statuissent, nemine contradictore existente. 

Quibus presentatis, procuratoribusque partium eisdem 
in premissis per nos iudicium et iustitiam preberi postulan- 
tibus, quia prefatus olim dominus Andreas rex in predicto 
anno gratie millesimo ducentesimo nonagesimo secundo 
pretactam terram Dresnyk appellatam cum suis pertinentiis, 

Frangepnn-Oklevéllár II. 12 



— 178 — 

sub metis et terminis in predictis litteris eiusdem specifi- 
catis, vigore earumdem litterarum suarum, presentibus in 
superioribus verbaliter insertarum memorato condam Ste- 
phano bano, filio comitis Stephani, predecessori et proge- 
nitori iamfati Nicolai comitis donasse et contulisse, et 
eandem per Petk hominem suum regium et idoneum testi- 
monium dicti capituli zagrabiensis eidem Stephano bano 
statui fecisse; postremo verő antelatus dominus Mathias 
rex, modernus dominus noster gratiosissimus, fidelibus servi- 
tiis ipsius Nicolai comitis in causam attracti requirentibus 
et exigentibus, eandem terram Dresnek nomine districtus 
seu generationis Dresnyk et Newgrad, prout per pretactas 
litteras eiusdem donationales edocebamur, in prescripto 
anno verbi incarnati millesimo quadringentesimo septuage- 
simo quinto pro fidelibus servitiis ipsius Nicolai comitis 
eidem Nicolao comiti, ipsiusque heredibus et posteritatibus 
universis modo simili imperpetuum contulisse, et iuxta do- 
mini nostri regis donationem regius et capituli zagrabiensis 
ecclesie homines eundem districtum seu generationes Dres- 
nyk et Newgrad simulcum aliis possessionibus, oppido et 
castro, modo et ordine in eisdem litteris statutoriis dicti 
capituli zagrabiensis contentis sepefato Nicolao comiti, suis- 
que heredibus, nemine contradicente, imperpetuum statuisse 
ex premissis reperiebantur manifeste, propter quod idem 
districtus Dresnyk simulcum suis cunctis pertinentiis qui- 
buslibet sepenominato Nicolao de Frangapanibus comiti 
etc, eiusdemque heredibus et posteritatibus universis relin- 
qui et committi, per hocque iidem incole et inhabitatores 
ipsius térre seu districtus Dresnyk tanquam terras eiusdem 
Nicolai comitis colentes et inhabitantes contra eundem 
Nicolaum comitem, tanquam dominum térre inhabitationis 
eorum ab huiusmodi litium seu causarum motione et pro- 
cessibus cessare debere nobis, necnon electis ac iuratis et 
iudicibus nobilium, ceterisque proceribus et nobilibus za- 
grabiensis et tinniensis predictorum et aliorum comitatuum 
nobiscum in examine presentis cause existentibus cerne- 
batur : eorumdem itaque electorum et iuratorum, iudicum 
nobilium, ceterorumque procerum dictorum comitatuum 



1486. 



— 179 — 

quesito superinde et assumpto consilio prematuro, prenomi- 
natam terram sive districtus Dresnyk et Newgrad simulcum 
pretactis aliis villis, oppido et castro, in dictis litteris regiis 
donationalibus contentis et expressatis, ac pariter cum cun- 
ctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet sepedicto Ni- 
colao de Frangapanibus comiti, ac eiusdem heredibus et 
posteritatibus universis, iure sibi ex premissis incumbenti, 
decernentes et adiudicantes relinquimus et commisimus 
iure perpetuo ac in sempiternum possidendum, tenendum 
pariter et habendum, immo relinquimus et committimus 
predicta auctoritate regia nobis in hac parte attributa et 
iustitia mediante, salvo iure alieno. 

In cuius rei testimonium presentes litteras nostras 
privilegiales, pendentium sigillorum nostrorum munitione 
vallatás eidem dominó Nicolao comiti duximus concedendas. 

Dátum in civitate bihigiensi prefata, tertio die termini 
prenotati, anno Domini millesimo quadringentesimo octo- sz i e ' t ^ 
gesimo sexto. 

CLXXI. 
1487. febr. 24. 

Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Miklós részére, Dresnek földjéről, 
Tersácz váráról és városáról, továbbá Kuzmik és Runcza falukról. 

A zágrábi káptalannak 1492. máj. 7-én Frangepán Miklós részére 
egy nyolcz levélből álló hártyafüzetben lévő átiratában, melyről a függő 
pecsét hiányzik, az orsz. lltárban, MODL. 38485. (Frangipani-iratok nr. 89.) 

Commissio propria domini 
regis. 1 
Mathias Dei gratia Hungarie, Bohemi?, Dalmatie, 
Croatie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulga- 
rieque rex, ac Austrie, Slesie et lucemburgensis dux, nec- 
non Lusacie et Moravie marchio, omnibus Christi fidelibus, 
presentibus pariter et futuris, presentium notitiam habituris 
salutem in omnium Salvatore. 

1 A káptalan átíró levele említi, hogy a függő pecsétes eredeti 
hártya oklevélre ez a kanczelláriai feljegyzés fel volt írva. 

12' 



— 180 — 

Ad universorum notitiam harum serié volumus perve- 
nire, quod fidelis noster, spectabilis et magnificus Nicolaus 
comes de Frangapanibus etc. exhibuit et presentavit nobis 
quasdam quatuor litteras, primas scilicet condam domini 
Andree regis super quadam terra Dresnek vocata dona- 
tionales, et simul reambulationes distinctionesque metarum 
eiusdem térre in se continentes, duplici suo sigillo impen- 
denti consignatas, alteras verő nostras similiter donatio- 
nales super castro Thersacz et oppido consimiliter Ther- 
sacz, necnon districtibus sive generationibus Newgrad 
et Dresnek prescripta, ac possessionibus Kwzmych et 
Rwncza vocatis, omnino in comitatu zagrabiensi exis- 
tentibus et habitis, tertias autem honorabilis capituli 
ecclesie zagrabiensis superinde statutionales privilegialiter 
emanatas, quartas deinde et ultimas fidelium nostrorum, 
egregiorum Gaspar Bodo de Gewrgy ianitorum reginalium 
magistri ac Johannis de Korothna prothonotarii palatinalis 
modo simili privilegialiter, pendentibus eorum sigillis consi- 
gnatas, quibus mediantibus iidem superiori anno, cum 
scilicet nos eosdem pro audiendis, revidendisque et discuti- 
endis cunctis litibus et querimoniis incolarum eorumdem 
regnorum nostrorum Dalmatie et Croatie ac Sclavonie cum 
plena auctoritate nostra ad eadem regna nostra deputa- 
veramus, prefatum castrum ac oppidum, generationes sive 
districtus et possessiones eidem comiti perpetuo possiden- 
dum adiudicasse dinoscuntur, tenorum infrascriptorum, 
supplicans maiestati nostre, ut easdem litteras et singula 
in eis contenta ratas, gratas et accepta habentes pro ipso 
comite Nicolao, suisque heredibus et posteritatibus universis 
innovantes perpetuo valituras confirmare dignaremur. Quarum 
quidem litterarum, prime videlicet Andree regis tenor talis 
est : Andreas Dei gratia Hungarie — — rex — — stb., I. 
III. Endre 1292. febr. 26-án kelt oklevelét a Frangepán 
Oklevéltár I. köt. 28 l. — 

Alterius verő, videlicet nostre tenor sequitur huiusmodi: 
Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie — — stb., 
I. Mátyás 1475. jun. 29-én kelt adománylevelét elébb. — 

Tertie verő, scilicet capituli ecclesie zagrabiensis tenor 



— 181 — 

sequitur in hec verba : Capitulum ecclesie zagrabiensis 
— — stb., I. a zágrábi káptalan 1475. aug. 16-án kelt 
oklevelét elébb. — 

Quarte autem prefatorum Gasparis Bodo et Johannis 
de Korothna tenor verbális est iste : Nos Gaspar Bodo de 
Gewrgy magister ianitorum reginalis maiestatis et comes 
tholnensis ac magister Johannes de Korothna comes simi- 
giensis et prothonotarius palatinalis — — stb., I. ezeknek 
1486. szept. 30-án kelt ítélő levelét elébb. — 

Nos igitur premissa supplicatione memorati Nicolai 
comitis maiestati nostre modo premisso porrecta regia beni- 
gnitate exaudita et clementer admissa, prescriptas litteras 
non abrasas, non cancellatas, nec in aliqua sui parte vitiatas 
presentibus litteris nostris privilegiaiibus de verbo ad verbum, 
sine diminutione et augmento aliquali inseri facientes acce- 
ptamus, approbamus et ratificamus, ac pro prefato Nicolao 
comite, suisque heredibus et posteritatibus universis robo- 
rantes perpetuo valituras confirmamus presentis scripti nostri 
patrocinio mediante, salvis iuribus alienis. 

Dátum per manus reverendi in Christo patris, domini 
Johannis episcopi ecclesie waradiensis, aule nostre cancellarii, 
fidelis nostri dilecti, anno Domini millesimo quadringentesimo ]i87 _ 



octogesimo septimo, sexto calendas martii, regnorum autem febr - 24 - 
nostrorum anno Hungarie etc tricesimo, Bohemie verő 
decimo nono, venerabilibus in Christo patribus dominis, 
Hypolyto electo et confirmato strigoniensi, Petro colocensi 
archiepiscopis, Urbano electo agriensis ac predicto Johanne 
waradiensis, Ladislao transsilvanensis, Osvaldo zagrabiensis, 
Sigismundo quinqueecclesiensis, Thoma electo iauriensis, 
wesprimiensi sede vacante, Nicolao vvaciensis, Johanne 
chanadiensis, fratre Gregorio nitriensis, Johanne sirmiensis, 
Mathia electo boznensis, Nicolao tininiensis, Michaele segni- 
ensis, Christoforo modrusiensis ecclesiarum episcopis,ecclesias 
Dei feliciter gubernantibus ; item magnificis Emerico de 
Zápolya comite scepusiensi et regni Hungarie palatino, 
comite Stephano de Bathor iudice curie nostre, necnon 
vayvoda transsilvano et comite siculorum, Mathia Geréb 
de Wyngarth regnorum nostrorum Dalmatie, Croatie et 



— 182 — 

Sclavonie, Andrea de Zokol ac Francisco Harazthy zewri- 
niensibus banis, Ladislao de Pakos tavernicorum, Wilhelmo 
comite Zagorie dapiferorum, Georgio de Thurocz pincer- 
narum, Ladislao Orzag de Gvvth agazonum nostrorum rega- 
lium magistris, Paulo de Kynys comite themesiensi, Nicolao 
Banffy de Lyndwa posoniensi, aliisque quampluribus regni 
nostri comitatus tenentibus et honores. 



CLXXII. 
1487. máj. 27. Sopron. 

Mátyás király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy Czinthius 

Ferencz szentelt vitézt s koszorús költőt és testvéreit Bakar vára és 

tartozékai birodalmába beiktassa. 

A zágrábi káptalannak 1487. aug. 24-én kelt iktató leveléből, ille- 
tőleg ennek a zengi káptalan 1490. okt. 29-én az adományos Czinthius 
Ferencz számára, megrongálódott hártyán kelt átiratából, melyről a függő 
pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, AIODL. 33174. (Neoreg. a. 315. 8.) 

Mathias Dei gratia Hungarie, Boemie etc. rex, duxque 
Austrie ; fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salu- 
tem et gratiam. 

Cum nos debitum ut decet respectum habentes ad 
illa preclare fidelitatis obsequia, que fidelis noster nobilis 
Franciscus Cynthius de Dionysiis, civis anconitanus, eques 
auratus et poéta laureatus, familiáris noster pluribus iam 
annis nobis et regno nostro nonminus utiliter quam fideli- 
ter exhibuit et impendit, et quibus se nobis gratum reddere 
studuit et acceptum, horum itaque suorum intuitu merito- 
rum castrum nostrum maritinum, 1 Bakar vocatum, in regno 
nostro Croatie habitum, quod alias magni[fic]i condam 
comitis Martini de Frangapanibus prefuerat, sed per mortem 
[e]t defectum seminis eiusdem ad sacram prefati regni 
nostri Hungarie coronam et consequenter ad nos iam dudum 
devolutum extitit, simulcum portu, ac univer[sis] villis et 
possessionibus, portionibus et aliis quibuslibet iuribus p[o]s- 

1 maritimum helyett. 



183 



sessionariis, necnon colonis omnibus ad ipsum castrum 
pertinentibus, et item cum cunctis suis utillitatibus. fructi- 
bus et proventibus quibuslibet, quovis nominis vocabulo 
censentur, sub suis veris metis et antiquis memorato Fran- 
cisco Cynthio, et per eum Vincentio, Petrohieronymo l et 
Alexandro, fratribus suis carnalibus, eiusdemque ac fratrum 
suorum heredibus et successoribus, presentibus et futuris, 
nobis tamen et regno nostro, ac successoribus nostris fide- 
liter serv[ie]ntibus, vigore aliarum litterarum nostrarum do- 
nationalium exinde confectarum imperpetuum contulerimus 
velimusque eosdem in dominium eiusdem et earundem 
per nostrum et vestrum homines legitimé facere introduci. 

Mandamus igitur fidelitati vestre harum serié firmiter, 
quatinus vestrum mittatis hominem pro testimonio fide- 
dignum, quo presente unus ex ellectis iuratis nobillibus 
illius comitatus zagrabiensis ad facies dicti castri et perti- 
nentiarum eiusdem, vicinis et commetaneis eiusdem et 
earundem universis inibi legitimé convocatis et presentibus, 
accedendo introducat [prjefatos Franciscum, Vincentium, 
Petrum Hieronymum, et Alexandrum in dominium eiusdem 
et earundem, statuatque idem et easd[em] eisdem premi[sse 
nostre donationis] tiíulo ipsis incumbenti perpetuo possi- 
dendum, si non fuerit contrad[ictum ; contrajdictores verő 
si qui fuerint, evocet eosdem contra annotatos Franciscum, 
Vincentium, Petrum Hieronymum, et Alexandrum r[eg]ni 
nostr[i Croatie báni in presentiam ad terjminum competen- 
tem, rationem contradictionis eorum re[ddituros. Et post 
hec] huiusmodi i[ntro]ductionis et statutionis seriem, cum 
contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, [vicinorumque 
et cjommetaneorum, [qui premisse statutioni intererunt 
nominijbus, terminoque assignato eidem regni nostri [Croa- 
tie bano] fid[eliter rescribatis.] 

Dátum Sopronii, die dominico proximo post festum 
beati Urba[ni papé, anno Domini] millesimo [quadringente- máj 27 
simo octuagesimo septimo.] 



1 így összeírva. De hogy egy vagy két személylyel van-e dol- 
gunk, nem bizonyos, mivel hátrább a két név két ízben is külön van írva. 



— 184 — 

CL.XXIII. 
1487. jul. 19. Ormosd. 

Frangepán Duimné, Schaumbergi Borbála, a Perniki Bertalannal szemben 
segítségére küldött Frangepán János, Lábatlani András és Batthyányi 
Boldizsár közbenjárására Mátyás királylyal egyezségre lépvén, fiának Mihály- 
nak a Perniki fogságából való kiszabadítása esetén és a fizetendő három- 
ezer arany forint fejében Ormosd várát felajánlja. 

Kiadása Történelmi Tár 1905 évf. 257 1. 

— — Dátum in castro nostro Ormosd, feria quinta 
1487. proxima post festum beaté Margarethe virginis, anno Domini 
' (millesimo quadringentesimo) octuagesimo septimo. 

CLXX1V. 

1487. szept. 14. Szluin. 

Frangepán Duim a maga, felesége Borbála és fia Mihály lelki üdvéért 

hetenként mondandó misére, a zengi Ferencz-rendi szerzeteseknek minden 

szent Mihály napján, ledeniczai jövedelméből tíz aranyat rendel. 

Kiadása Vjestnik hrv. zem. arkiva 1900 évf. 45 1. 

J 4 ? 7 — — — ■ Dátum Slunigii, die quarta decima mensis 

szept. 14. ,..,,. 

septembns, millesimo quadringentesimo octuagesimo septimo. 

CLXXV. 
1488. márcz. 10. 

Mátyás király kiváltságlevele Frangepán Bernát számára, Modrus és Vinodol 

vármegyékről. 

Eredetije hártyán, melyről a lila sárga sodrott selyem zsinórról lógó 
pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, MODL. 33507. (Neoreg. a. 370. 34.) 

Commissio propria 

domini regis. 1 

Nos Mathias Dei gratia Hungarie, Bohemie etc. rex, 

duxque Austrie, memorie commen[damus] tenoré presentium 

significantes quibus expedit universis, quod fidelis noster, 

spectabilis et magnificus Bernardinus de Frangapanibus, 

1 A szövegtől eltérő kanczelláriai feljegyzés. 



185 



Segnie, Wegle et Modrusse comes maiestatis nostre veniens 
in presentiam, exhibuit nobis et presentavit quasdam litteras 
serenissimi principis condam domi[ni Sigismundi] imperatoris 
et regis privilegiales, sub duplici sigillo eiusdem confectas, 
habentes in se confirmative tenores quarundam litterarum 
illustrissimi principis condam domini Lodovici regis, tenores 
litterarum privilegialium condam inclitorum principum Karoli, 
Ladislai, Stephani, Bele et Andree, predicti regni nostri 
Hungarie regum, predecessorum [nostrorum felicium] recor- 
dationum confirmationes et donationes comitatuum Modrus 
et Wynodol vocatorum, cum certis libertatibus et libertatum 
prerogativis, variisque articulis in eisdem latius expressis, 
olim progenitoribus suis factis in se exprimentium tenoris 
infrascripti, supplicans maiestati nostre idem comes Bernar- 
dinus humiliter, [quod prejscriptas litteras condam domini 
Sigismundi regis privilegiales et omnia in eisdem contenta 
ratas, gratas et accepta habentes, litterisque nostris privile- 
gialibus de verbo ad verbum inscribifacientes, pro ipso 
comite Bernardino, suisque heredibus et posteritatibus uni- 
versis innovantes perpetuo valituras confirmare dignaremur. 
Quarum quidem [litjterarum tenor talis est : Sigismundus 
Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, Gal- 
licie, Lodomerie, Comanie, Bulgarie rex — — stb., I. 
Zsigmond király 1393. nov. 13-án kelt privilegialis levelét 
a függelékben. — 

Nos igitur ad grata et acceptabilia preclare fidelitatis 
et fidelium servitiorum merita prefati Bernardini comitis, 
que ipse sacre imprimis regni nostri Hungarie corone, deinde 
maiestati nostre cum summa fidelitatis perseverantia exhibuit 
et impendit, debitum ut decet respectum habentes, suppli- 
catione eiusdem comitis maiestati nostre modo quo supra 
porrecta regia benignitate exaudita et clementer admissa, 
prescriptas litteras condam domini Sigismundi regis confir- 
mationales non abrasas, non cancellatas, nec in aliqua sui 
parte suspectas, presentibusque litteris nostris privilegialibus 
de verbo ad verbum, sine diminutione et augmento aliquali 
insertas, quoad omnes earum continentias, clausulas, articulos 
et puncta eatenus, quatenus eedem rite et legitimé existunt 



— 186 — 

emanate, viribusque earum veritas suffragatur, acceptamus, 
approbamus et ratificamus, easque nichilominus et omnia 
in eis contenta pro prefato Bernardino comite, suisque 
heredibus et posteritatibus universis innovantes perpetuo 
valituras confirmamus, salvo iure alieno. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes litteras nostras privilegiales secreto sigillo nostro, 
quo ut rex Hungarie utimur, inpendenti communitas eidem 
Bernardino comiti duximus concedendas. 

Dátum per manus reverendi in Christo patris domini 

Johannis episcopi ecclesie waradiensis, cancellarii nostri 

1488. fidelis dilecti, in arcé nostra wiennensi, sexto idus martii, 

márczl °- anno Domini millesimo quadringentesimo octogesimo octavo, 

regnorum nostrorum Hungarie etc. anno tricesimo, Bohemie 

verő decimo nono. 

CLXXVI. 
1488. decz. 1. Ormosd. 

A Perneki Bertalantól való szorongattatásuk idején Mátyás királytól meg- 
segített Frangepán Duim és felesége Schaumbergi Borbála, a Schaum- 
bergiektől négyezer forinton szerzett Ormosd várát a királynak költségei 
megtérítéséül felajánlják. 

Kiadása Történelmi Tár 1905 évf. 259 1. 

— — Gebén zu Frydaw, am montag nach sancdt 

decz i Andreas des heyligen zwelffpoten, nach Christi gepurdt 

taussent vierhundert und in dem achtundachtzigisten jare etc. 



CLXXVII. 

1488. decz. 31. 

A velenczei államtanács Frangepán Jánosnak a Mátyás király meggyil- 
koltatására vonatkozó tervét, friauli helytartója útján elítéli. 

Kiadása Nagy-Nyáry, Mátyásk. dipl. eml. IV. köt. 5 1. 
1488. 



decz. 31. 



Die ultimo decembris 1488. 



— 187 — 

CLXXYIII. 
1488. 

Mátyás király megbizó levele a Lénárt görczi grófhoz küldött Frangepán 
Angelo számára. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági levéltárban, Görzer archív 
Rep. 1085. 

Ein credenz von kunig Mathiaschen von Hungern an gráf 
Leonharten auf gráf Angelo von Franckenpan. 



CLXXIX. 
1489. jan. 1. Szamobor. 

Frangepán Duim, felesége Schaumbergi Borbála s gyermekeik Mihály és 
Dorottya a Perneki Bertalan ellen nyert segítség fejében, a Schaumbergiektől 
négyezer forinton szerzett Ormosd várát felajánlják Mátyás királynak. 

Kiadása Történelmi Tár 1905 évf. 260 1. 

— — Dátum in Zamobor, in festő circumcisionis 

, . . 1489. 

Domini, anno Doniini millesimo quadnngentesimo octua- jan L 
gesimo nono etc. 



CLXXX. 

1489. jan. 16. Bécs. 

Mátyás király Ormosd várát, meJyet Frangepán Mihálynak a németek 

fogságából való kiszabadítása után négyezer aranyon magához váltott, 

hatezer aranyért kövendi Székely Jakabnak zálogba veti. 

Kiadása Történelmi Tár 1905 évf. 261 1. 

— — Dátum in arcé civitatis nostre viennensis, feria 
sexta proxima ante festum beaté Prisce virginis, anno 16 
Domini millesimo quadringentesimo octogesimo nono, regno- 
rum nostrorum anno Hungarie etc. tricesimo primo, Bohemie 
verő vigesimo. — — 



CLXXXI. 

1489. jun. 23. Buda. 

Mátyás király a Pongrácz Mátyással eljegyzett Aragóniái Mária Magdolná- 
nak nyolczezer arany dotalitiumot igér. 

Eredetije hártyán, lila, fehér és sárga sodrott selyem zsinóron lógó 
töredék pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 19540. (Acta Trans. 1. 50.) 

Kiadása a szerződés pontjainak elhagyásával Teleki, Hunyadiak 
kora XII. köt. 455 1. 

Nos Mathias Dei gratia Hungarie, Bohemie etc. rex, 
Austrieque dux, memorie commendamus tenoré presentium 
significantes quibus expedit universis, quod generosa ac 
magnifica domina Elizabeth,relicta condam Johannis Pangracz 
de Dengeleg wayvode transsilvani, consobrini nostri pie 
memorie ac Mathias filius eiusdem ab una, parte verő ab 
altéra Loisia de Aragónia, consobrina illustrissime domine 
Beatricis regine, consortis nostre carissime, consors videlicet 
spectabilis ac magnifici Bernardi comitis de Frangapanibus 
coram nobis personaliter constitute, sponte et libere confesse 
sünt in hunc modum, quomodo ipse matúra inter se super- 
inde deliberatione prehabita, interveniente etiam plurimorum 
proborum virorum dispositione et precipue prefate domine 
Beatricis regine, consortis nostre carissime, domine ipsarum 
gratiosissime, inter prefatum Mathiam, filium ipsius domine 
Elizabeth et generosam puellam Maria Magdaléna vocatam, 
filiam dicte domine Loisie tale fieri statuissent matrimonium : 

Quod primo prefate domine Elizabeth et Loisia, data 
prius coram nobis utrinque bona fide christiana, eadem 
domina Elizabeth dictum Mathiam filium suum antedicte 
puelle Marié Magdalene in sponsum legitimum, ipsa verő 
domina Loisia eandem filiam suam eidem Mathie modo 
simili in sponsam legitimam tradidissent ; tali conditione, 
quod cum Deo volente ipsa puella Maria Magdaléna a die 
datarum presentium annum nonum attigerit, extunc preno- 
minate domine Elizabeth et Loisia inter prefatos eorum 
liberos presentem earum dispositionem teneantur et sint 
obligáté effectui mancipare, et inter eos matrimonium per 



— 189 — 

verba de presenti consummare; sub tali obiigaminis vinculo 
mediante, quod si aliqua ipsarum huiusmodi ordinationem 
earum quovismodo retractaret et infringeret, aut eidem quo- 
vis quesito colore contravenire ssttageret, extunc talis pars 
contra partém alteram, in premissis perseverare volentem ! 
in duodecim millibus florenis auri, salva portioné iudiciaria, 
ante litis ingressum deponendis convicta sit et habeatur eo 
facto, ipsaque pars taliter in premissis persistens in priinis 
octavis iudicium pro se contra partém alteram reportare 
valeat atque possit, quodque parti huiusmodi compositionem 
infringenti nulla penitus prorogationis seu cuiusvis alterius 
allegationis cautela suffragari debeat. 

Volens denique prefatus Mathias presentem dispositio- 
nem ipsius domine genitricis sue obfirmare et per omnia 
ratificare, ibidem prestito per eum iuramento ad sancta Dei 
euangelia, prescriptam puellam Mariam Magdalenam per 
verba de presenti sibi desponsavit, eandemque puellam 
adveniente dicto nono anno de novo desponsare. econverso 
verő predicta domina Loisia modo simili eandem eidem 
tradere et nubere promisit et assumpsit sub conditionibus 
et obligaminibus prenotatis. 

Ut autem premissa omnia et singula robur optineant 
firmitatis, adiecerunt partes prelibate, quod prenominata 
domina Loisia prescriptum contractum seu dispositionem 
modo premisso factam cum prefato Bernardo comite, dominó 
et marito suo hic Bude, infra triginta duorum dierum spatia 
a die datarum presentium conputando, sub conditionibus, 
clausulis et articulis superius enarratis ratificari facere debeat 
et teneatur. 

Nos igitur Mathias rex prefatus unacum dicta domina 
Beatrice regina, consorte nostra carissima cupientes prefatam 
virginem Mariam Magdalenam congruis remunerare dotalitiis 
pro huiusmodi matrimonii copula melius consumanda, per 
presentes litteras nostras promittimus, quod unacum eadem 
puella Maria Magdaléna dabimus in parata pecunia dotem 
octo millium florenorum, quos a die datarum presentium 

1 nolentem hibásait. 



— 190 — 

usque quatuor annorum integrorum spatia memorate domine 
Elizabeth et Mathie filio suo prefato plene et integraliter 
persolvemus et persolvi faciemus ; sub istis tamen condi- 
tionibus, quod si ipsum Mathiam ante copulam matrimonii, 
habita solutione summe dotis pretacte, 1 absque heredum 
solatio ab hac luce decedere contingat, extunc castrum 
ipsius Almás vocatum, in Transsilvania habitum, prefate 
puelle Marié Magdalene pro dictis octo millibus florenis 
remaneat infra solutionem eorundem obligatum et illud pro 
eisdem occupandi, et de eisdem disponendi et ordinandi 
cui maluerit liberam et omnimodam habeat potestatis facul- 
tatem. 

Ubi verő post consumationem matrimonii dictum 
Mathiam ut premittitur sine herede móri et ipsam Mariam 
Magdalenam supervivere contingat, extunc summa dotis, 
hoc est octo millium florenorum pariter cum aliis qua- 
tuor millibus florenis, ex parte ipsius Mathie eidem Marié 
Magdalene cedere debentis, et pro ipsa totali summa scilicet 
duodecim millium florenorum prefatum castrum Almás, infra 
tempus redemptionis eiusdem, simulcum cunctis suis utilita- 
tibus et pertinentiis quibuslibet in ipsam Mariam Magdalenam 
devolvi et condescendi debeat eo facto, et de ipsis duo- 
decim millibus florenis auri vei etiam castro, si voluerit ipsa 
in viduitate derelicta, cuicumque maluerit disponere, legare 
et ordinare valeat atque possit. 

In hoc autem casu, ubi ipsa Maria Magdaléna pro- 
creatis heredibus decederet, extunc ius dotalitium in liberos 
suos devolvatur. 

Quod si ipsam Mariam Magdalenam prius et ante 
huismodi matrimonium e medio decedere contigerit, habeat 
ipsa potestatem in ultima sua voluntate de dictis octo 
millibus florenis pro salute anime sue disponendi et ordinandi. 

Si verő contingat prefatum Mathiam relictis heredibus 
decedere, ipsa Maria Magdaléna tamquam genitrix filiorum 
in bonis eiusdem pacifice permaneat. 

Si autem concordare cum filiis non posset, et alteri 

1 prectate hibásan. 



— 191 — 

nuberet viro, ius dotalitium scilicet octo millium florenorum 
auri, demptis illis aliis quatuor millibus, sibi restituatur. 

Que si a secundo marito sobolem producerét et relicta 
sobole ab hac luce migraret, nichilominus liberi utriusque 
mariti dotem matris equa sorté partiantur. 

Si verő a secundo viro prolem aliquam non procrearet, 
dos huiusmodi ad filios et heredes primi mariti redundari 
debeat. 

In quorum omnium et singulorum fidem et testimonium 
presentes litteras nostras, pendenti sigillo nosüro consignatas 
duximus concedendas. 

Dátum Bude, in vigília nativitatis beati Johannis baptiste 1489. 
anno Domini millesimo quadringentesimo octoagesimo nono. jun ' 23 

Relatio magistri Adriani, 
prothonotarii regii. 

CLXXXII. 

1489. nov. 10. Fejérkővára. 

Özvegy Frangepán Zsigmondné Ilona asszony Busán vármegyei Tribi- 

liane, Zriane, Lupcsics és Kosicze nevű birtokait leányainak, Wuk despota 

özvegyének és Blagay István nejének hagyományozza. 

Kiadása Teleki, Hunyadiak kora xii. köt. 472 1. Blagay Oklevél- 
tár 428 1. 

— — Item in anno Domini millesimo quadringen- 
tesimo octuagesimo nono, mense novembris, in castro 
Feuerkew filie nostre magnifice domine Barbáré, relicte 
condam illustris domini Wok dezpothi. - — — 

Et hoc testamentum factum est in vigília beati Mar- 1489. 
tini episcopi et confessoris, anno et mense suprascripto. nov - 10 - 

CLXXXIII. 
1489. 

Frangepán Angelo Kosin várát Srakvina, Chotiluvas, Polbuk és Botuczi 
falukkal Kosini Györgynek hét esztendőre általengedi. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 137 1. Surmin, Hrvatski spom. 
i. köt. 336 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

1489. 1489. 



— 192 — 

CLXXXIV. 
1489. Brinje. 

Frangepán Angelo a modrusi Gvozdon levő szent Miklós pálos kolostort 
a Tomkovics György és Tomko kegyadománya birtokában megerősíti. 

Regestája Surmin, Hrvatski spom. í. köt. 338 1. (Monum. hist.- 
iurid. slav. merid. vi.) 



CLXXXV. 

1490. jan. 6. 

Frangepán Margit a Frangepán Borbálának bitbére és moringja fejében 

Lichtenstein Vilmos által lekötött Hernbaumgarten várkastélyt Auersperg 

Pongrácz feleségének, Frangepán Annának visszaadja. 

Eredetije hártyán, pecsétje híjával az Auersperg család auerspergi 
lltárában. 

Wir Margreth baillendt des bollgeporn graff Niclassnn 
von Frangepán, grauen ze Vegll, ze Czeng vnd Modrusch 
löblicher vnd sélliger gedachtnüs tochter, vnd graff Wartho- 
lomes auch von Frangepán, grauen ze Vegll, ze Zeng vnd 
ze Modrusch löblicher vnd saliger gedachtnüs laipliche 
swester, bechen vnd thuen kundtt mit dem gegenbürtigen 
prieff aller ménigklich, den er fürgeprachtt birdtt, die in 
sehendt, hörendt oder lessendtt, als auch waillendtt der 
edell herr herr Wilhalbnn von Liechtenstain von Niclas- 
purgk salliger gedachtnüs der wollgeparn frawn frawn 
Barbara, auch des obgemelten graff Niclasnn von Frangepán 
löblicher gedachtnüs tochter, séin elichs gemahell vnnser 
liebe swester auch sallige vmb ir haimsteur biderlegvng 
vnd margengab, so in ainer svm geprachtt hatt vnd noch 
pringtt 5000 phvndtt phening innehaltt irs hairaitbriefs nach 
gebanhait vnd landesrechtt in Österaich auf 500 phundt 
phening ierlicher nütz vnd güldtt verbaist, vnd ir dye mit 
seinen versigelten registeni angetzaigtt vnnd verschriben 
hatt auff sein erblich geschlos Hernpawngarthen, mit allén 
sein nüczen vnd czinsen, auch aller annder seiner herlickait 
vnd zu gehörung. 



— 193 — 

Wan aber dy obgenandtt fraw Barbara vnnser liebe 
swester sellige an léiberben abgangen vnd das bemeltt 
geschlos Hempawngarthen mit séiner bestimbten herlickait 
vnd zvvgehörung von ir nach ierm érben vnerledigtt béli- 
ben, vnd darumb das vnns als éiner swester vnd rechten 
natürlichen érben der obberüerten frawn Barbara séllig all 
ir gerechtigkait, so sy auff dem obbegriffen geschlos Hem- 
pawngarthen mit seiner angetzogen herlickait vnnd zuge- 
hörung, nach auswaissvng des vargemelthen iers hairatt- 
briefs gehabtt rechtlich verfolgtt hatt vnd erblich an vnns 
chömen ist, habén wir obgenanthe Margreth auch mit wil- 
len vnd wissen vnnser hern vnd nagsten frewndtt den 
obbestimbten hairaitprieff inhaltvnd 5000 phvndtt phening, 
darvmb der obberüertt herr Wilhalbm von Liechtenstain 
sélliger dy obbestimbtt frawen Barbara vnnser liebe swester 
sellige vmb ir haimstewr widerlegung vnd margengab, nach 
gebanhait vnd landes rechtt in Österaich auff 500 phvndt 
phening jérlicher nvcz vnd güldt verbaist vnd ir dy mit 
séinen versigelten registern angetzaigt vnd verschriben hatt 
auff séin erblich geschlos Hempawngarthen, mit séin nüczen 
vnd gülthen, auch all ander séiner herlickaitt vnd zuge- 
hörvngen, mit allén vnd yeczlichen séinen rechten, chreften, 
pünten vnd artickellnn, als dan die obbestimbtt hairaidt- 
prieff auff vnns als ain érben der mergemelthen frawn 
Barbara vnnser liebe swester séin lautt hatt, der wollge- 
parn frawn frawn Anna hern Pangreczenn von Aursperg, 
Öbristen erbkamrer in Krayn vnd in der Windischen Marich, 
haubtman in der Mettling elichen gemahell, vnnser lieben 
muemen habén wir vbergeben, wir vbergeben auch wis- 
sendtlich vnd in kraft des gegenbürtigen briefs, alsó das 
nw füran die selb fraw Anna vnnser liebe muem denselben 
obbestimbten hairaitbrieff mit allén séin rechten, krefften, 
pünten vnd artickelln, als der auff vnns als ainen érben 
der mergemelten frawn Barbara vnnser lieben swester séllig 
séin anntzaigen vnd lautt hatt volméchtigklich gen des 
varberüerten geschlos Hempawngarthen mit séiner herlickait 
vnd zugehörvngen, so der obbestimbten frawen Barbara 
vnnser lieben swester séllig vmb 5000 phvndt phening ir 

Frangepán-Oklevéltár II. 13 



— 194 — 

haimstewr widerlegvng vnd margengab verphendt ist, durch 
ir gehardentt, annbeld vnd procuratores, alsuill vnd alsoft 
sy der darzw bedarff, zw allenn ierm rechten vnd natturf- 
ten vében vnd geprauchen, sölichs alles nach pegraiffvng 
desselben obbestimbten hairaitbrieff zuersüehen vnd ain 
zepringen mit rechtt oder güetlicher taiding, auch mitt val- 
lem vnd ganntzen rechten nach gebanhaitt vnd rechtt des 
füerstentvmb ze Österaich, darinnen nichtz ausgeschlossen. 
svnder gantzlich hie inne begriffen tzehaben, in dem allén 
handelln vnd gethuen scholl vnd mag zu gebm vnd verlust, 
als mit iern aigentlichen vnd vbergegeben guett vnd in 
aller mass, als wir obgenante Margreth als ein erb der 
merbestimbten frawn Barbara vnnser lieben swester séllig 
nach antzaigen vnd lautt des merbegriffen hairaitbriefs, 
nach gebanhaitt vnd recht des bemelthen fürstentvmbs ze 
Österaich vallméchtigklich vnd rechtlich gethuen hiett söl- 
len vnd mügén. 

Ob auch der gegenbürtig vbergabbrieff ichtt ausge- 
lassen vnd von merer rechtens wegen von wartt ze bartt 
hie inne nichtt begriffen wér, denselbigen abgang mitt 
erfüllvng alles mangels vnd was noch dy obgenandtt fraw 
Anna vnnser liebe muem mer zu ierm rechten vnd der 
obbegriffen vbergab bedarff, gebén bir ir aber hie mitt 
vber, als ver es alles vnd ain yedes stuck in sonderhait 
von wartt ze bartt hie inne begriffen vnd aigentlich in den 
gegenbürtigen brieff gesecztt, was auch nw ftíran dy mer- 
genandtt fraw Anna vnnser liebe muem in den allén, wie 
vnd hie obben in dem brieff bestimbt ist, handeltt oder 
thuett, geloben bir disberüerthe Margreth für vnns vnd all 
vnnser érben dawider nichtt ze reden, ze handelln, nach 
ze tbuen in chain wais, alles getrewlich vnd vnngeférlich. 

Vnd das ir das alles von vnns vnd vnnsern érben 
stétt vnd vntzeprochen gehalden werd, habén wir offtgen- 
nanthe Margreth mit vflais gépéten den wollgeparn hern 
hern Michelnn von Frangepan, graue ze Vegll, ze Zeng 
vnd ze Modrusch etc. vnnsern liebn vetern, auch die edelln 
vnd ernuesten Jörgen Niculiczicz vonn Woschin vnd Iban 
Benefenvd von Skrad, das sy von vnnser wegen iere aigne 



— 195 — 

insigell an dissen gegenburtigen vbergabbrieff gehangen 
habén, in vnd allém ierm érben an schaden. 

Darvnder wir vnns obgennanthe Margreth von Frange- 
pan graffine etc. verpinten alles das warr vnd statt zu 
halden, das oben an dem prieff geschriben stett vnd zvv 
volfüern für vnns vnd all vnnser erbenn, der gebén ist 
nach Christy gepurdtt 1490. jar, am mitichen ann der hayl— 



ligen dray kunig tag. 



1490. 
jan. 6. 



CLXXXVI. 

1490. szept. 25. Székesfejérvár. 

II. Ulászló király parancsa Egervári László horvátországi bánhoz, a 
Frangepán Istvántól elfoglalt birtokok visszaadása tárgyában. 

Eredetije papíron, záró pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
32854. (Xeoreg. a. 18. 92.) 

Ladislaus Dei gratia Rex Hungarie, Bohemie etc. 
Alágnifice fidelis nobis dilecte. 

Conqueritur nobis et prius etiam sepius conquestus 
est fidelis noster, spectabilis et magnificus Nicolaus de 
Frangapanibus comes de Thersacz, qualiter tu post mortem 
serenissimi condam domini Mathie regis, predecessoris 
nostri plura bona sua occupasses atque in eisdem bonis 
suis eidem multa damna intulisses, et iobagiones eiusdem 
ultra solitum et debitum taxasses. De qua re nos idcirco 
tibi hactenus non scripsimus, quia adventum tuum ad nos 
expectavimus, neque aliter credidimus, quam ut ad corona- 
tionem nostram venire debuisses, quo tecum coram super 
his et aliis rebus loquuti fuissemus. 

Idcirco volumus et fidelitati tue committimus, ut uni- 
versa bona dicti comitis Nicolai, per te modo premisso 
occupata statim acceptis presentibus remittere, manusque 
tuas et hominum tuorum de eisdem penitus excipere, excipi- 
facere debeas et tenearis, et atiud nulla ratione facias. 

Dátum in Álba Regali, sabatho proximo post festum 
beati Mathei apostoli et euangeüste, anno Domini etc. lxxxx. s t 95 

13* 



— 196 — 

Magnifico 1 Ladislao de Egerwara, regnorum nostrorum 
Dalmatie, Croatie et Sclavonie bano etc, fideli nobis sincere 
dilecto. 

CLXXXVII. 

1490. nov. 29. Brinje. 

Frangepán Angelo levele Rátkai Benedekhez, melyben sajnálattal tudatja,, 
hogy nem adhat neki pénzt kölcsön. 

Kiadása Surmin, Hrvatski spom. i. köt. 350 1. (Monum. hist.-iurid. 
slav. merid. vi.) 

nov 29. D(a)n v Brinah, na naviceré s(ve)toga An- 

dria. — — 

CLXXXVIII. 

1491. jan. 17. Lincz. 

Miksa király János czetínai comest a magyar korona elnyerése körűi 
kifejtett érdemei jutalmául védelmébe fogadja, esetleg elvesztett birtokaiért 
kárpótolja, a Mátyás király által elfoglalt s névszerint felsorolt várait 
trónralépése után visszaadja s az Ulászlóval esetleg kötendő békébe 

belefoglalja. 

Eredetije hártyán, melyről a bevágásból ítélve, a pecsét kétségtelen 
hártyaszeleten lógott alá, az orsz. lltárban, MODL. 38553. (Frangipani- 
iratok nr. 84.) 

Maximilianus divina favente clementia romanorum 
rex semper augustus ac Hungarie, Dalmatie, Croatie etc 
rex, archidux Austrie, dux Burgundié, Brabantie, Lotharin- 
gie, Gheldrie etc, comes Flandrie, Tirolis etc, tenoré pre- 
sentium significamus quibus expedit universis, quod nos 
consideratis fidelibus obsequiis, que nobis magnificus Johan- 
nes comes de Czethyn, fidelis noster dilectus inter regni- 
colas regni nostri Hungarie primus fere pro adipiscenda 
ipsius regni prefati sacra corona, iustitia nostra, quam ad 
ipsum regnum iure tum divino tum humano hereditarie 
habemus, maturius pensata, iuxta inscriptionem serenissimi 
quondam Mathie regis, fratris et predecessoris nostri memória 

1 Külczím. 



— 197 — 

dive ac totius regni iamfati serenissimo et invictissimo prin- 
cipi et dominó, dominó Friderico romanorum imperátori etc, 
dominó et genitori nostro carissimo factam tamquam verő, 
legitimo ac naturali principi et dominó suo cum animi 
constantia, persona, rebus bonisque suis non parcendo, 
immo fortune casibus et periculis se submittendo nos 
recognoscentes fructuose exhibuit, in futurumque, uti idem 
nobis successoribusque nostris se pro se ipso et heredibus 
suis debitam fidelitatis obedientiam perpetuo observandam 
inscribendo obligavit, exhibere debebit, eundem in consilia- 
rium ac familiarem nostrum, ac regiam protectionem et 
tutelam sicuti subditum nostrum cum omnibus castris, 
castellis, fortalitiis, munitionibus, oppidis, villis, possessioni- 
bus, bonis pertinentiisque suis et omnium nobilium subdi- 
torum et servitorum eiusdem acceptantes suscepimus, susci- 
pimusque per presentes ; promittentes eidem fide et honore 
nostris regiis mediantibus, quod si eum castra, castella. 
fortalitia, munitiones, oppida, villás, possessiones aut aliqua 
alia bona propter nos per potentiam, vim, fraudem aut 
quocunque modo amittere vei ab eo alienari contigerit, sib 
tantum in valore vei citra in terris nostris hereditariis 
recompensandum, resarciendum. 

Preterea omnia castra, Othoxaz videlicet, Prozor, Ztari- 
grad et Noui ac castella in Verhonia 1 et Busán cum eorum 
pertinentiis, ac alia bona per prefatum Mathiam regem 
predecessorem nostrum vei per alios Ilii iniuste ablata, totis 
viribus nostris, dum ipso regno nostro pretacto potiemur, 
effective recuperare ipsique rursus assignare, dare et con- 
ferre, atque si nos cum serenissimo Wladislao, Bohemie 
regi 2 vei aliquo alio unionem pacis treugarum aut concor- 
die iniremus, eundem cum suis in illis includi similiter 
volumus atque pollicemur, premissa ráta ac firma omni 
fraude et dolo semotis inviolabiliter, inconcusseve obser- 
vanda atque ab omnibus, ad nos pertinentibus facere obser- 
vari harum vigore litterarum. 



1 Verhouina helyett kétségtelenül. 
! rege helyett. 



\ 



198 



Dátum in Lynncz, in die beati Antonii abbatis, anno 
ni etc. nonagesimo p: 
:>, Hungarie verő pri 
Maximilianus m. pr. 



u91 - Domini etc. nonagesimo primo, regnorum nostrorum romani 

jan. 1T. 

quinto, Hungarie verő primo. 



CLXXXIX. 

1491. jun. 2. Nürnberg. 

Miksa király Sztenicsnyák várát Frangepán Jánosnak ígéri. 

Eredetije vízfoltos hártyán, melyről a kétségtelenül hártyaszalagon 
lógó pecsét hiányzik, az orsz. lltárban, MODL. 38554. (,Frangipani-ira- 
tok nr. 85.) 

Kiadása FiruJiaber, Beitráge zur Gesch. Ungerns 1492 — 1526. 77 1. 

Maximilianus divina favente clementia romanorum rex 
semper augustus, ac Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. rex, 
archidux Austrie, dux Burgundié, Brithanie, Brabantie, 
Gheldrie etc., comes Flanndrie, Tyrolis etc, tenoré presen- 
tium recognoscimus, quod nos in animum revocantes fideli- 
tatem et obsequia nobilis fidelis nostri dilecti, Johannis de 
Frangepanibus, Segnie, Veglie, Modrusieque comitis, que 
ipse apud invictissimum principem dominum, Fridericum 
romanorum imperatorem semper augustum etc. genitorem 
nostrum charissimum exhibuit, etiam nobis super assecu- 
tione sacre corone et regni nostri Hungarie nec rebus, nec 
laboribus suis parcens ad presentia usque tempóra fecit et 
exhibuit, in futurumque exhibere potest et debet ; pro eis- 
dem igitur dignum rati sumus eidem regio favore nostro, 
quo sibi propter prenominatas causas afficimur, occurren- 
dum esse. 

Itaque castrum Zremfuyak, 1 in comitatu zagrabiensr 
existens, cum omnibus suis iuribus, attinenti[is], possessio- 
nibus, vineis, pratis, silvis, aquis et aliis qualitercumque 
nuncupatis prefato comiti quoad vixerit, cum a manibus 
inimicorum et hostium ad nostras libere pervenerit, dona- 
bimus et ascribemus. 

1 Ztenisnyak helyett hibásan. 



— 199 — 

Quafii qüidem donationem et adscriptionem, tum (Deo 
volente) ius super regno Hungarie assequuti, iuxtaque con- 
suetudinem eiusdem regni coronati fuerimus, quo melius 
fieri poterit, corroborabimus et confirmabimus, dolo et fraude 
penitus seclusis. 

Dátum in civitate nostra nurembergensi, die secunda 1491. 
mensis iunii, anno Domini etc. lxxxxl, regnorum nostrorum jun - 2 - 
romani sexto, Hungarie verő primo annis. 

Ad mandátum domini 
regis proprium. 1 

CXC. 
1491. nov. 7. Pozsony. 

II. Ulászló a Miksa királylyal kötött örökösödési szerződésben a Miksa- 
párti főuraknak s ezek között czetinai Frangepán Jánosnak és Frangepán 
Miklósnak büntetlenséget ígér. 

Kiadása Kollár A. Fr., C Ursini Velii de bello pannonico líbri 
decem 238 1. Pray, Annales regum Hung. ív. köt. 231 1. Fimhaber, 
Beitráge zur Geschichte Ungerns 1490—1526. 93, 114 11. 

Regestája Lichnowsky, Geschichte des Hauses Habsburg VIII. 
köt. DCXC 1. 

— — Dátum et actum Posonii, die lune post festum ^g^ 



sancti Leonardi, anno Domini millesimo quadringentesimo nov - 7 - 
nonagesimo primo. 2 — — 

CXCI. 
1492. jan 22. Dresnek. 

Frangepán Isota és Egervári László házassági szerződése. 

Eredetije dupla papíron, alján Frangepán Bernát papírral fedett 
gyűrűpecsétjével az orsz. lltárban, MODL. 197S7. (Neoreg a. 539. 21.) 
V. ö. az 1515. szept. 5. dátum a. közölt regestával. 
A pecsétet kiadta Schónherr, Corvin János 225 1. 

1 Az oklevél felhajtásán jobbról. 

s 1492. márcz. 7. Buda. A horvát rendek, élükön Egervári László 
bán, Frangepán Bernát, Miklós, János és Mihály az örökösödési szerző- 
déshez hozzájárulnak. — Firnhaber i. m. 137 1. Lichnowsky i. m. vm. 
köt. dcic 1. 



— 200 — 

Nos Bemardinus de Frangepanibus, Segnie, Wegle 
Modrussieque etc. comes, memorie commendamus tenoré 
presentium significantes quibus expedit universis, quod nos 
considerantes et animo nostro revolventes, quanta bona, 
quanta denique commoda ex mutua federis amicitia prove- 
nire videntur, quantumve ipsum fedus amicitie non solum 
apud homines mortales, verum etiam apud Deum ipsum 
acceptabile gloriosumque főre dinoscitur ; volentes igitur 
nos cum magnifico dominó Ladislao de Egerwara, regno- 
rum Dalmatie, Croatie et Sclavonie bano ac altero Ladislao 
de eadem Egerwara, filio eiusdem indissolubile fedus ami- 
citie contrahere, matúra intra nos deliberatione prehabita 
generosam virginem Isota vocatam, filiam nostram carissi- 
mam, nunc in tenera etate constitutam prefato Ladislao 
filio domini Ladislai báni, nunc scilicet fide inter nos et 
ipsum dominum Ladislaum banum prestita per verba de 
presenti in sponsam ritu matrimonii sancte romane ecclesie 
dedimus. Assumentes nihilominus nos in persona prefate 
filie nostre, ut cum ipsa et prefatus Ladislaus filius domini 
Ladislai báni in etatem adultam, nubilesque annos perve- 
nerint, stante iuramento ritu ipsius matrimonii prestito, ipsa 
filia nostra prefatum Ladislaum filium domini Ladislai báni 
per verba de presenti in sponsum suum recipiet et recipit, 
extunc prout exnunc et exnunc prout extunc talibus con- 
ditionibus et articulis intervenientibus: 

Item, quod nos statim consumto et conpleto inter 
ipsum Ladislaum filium domini Ladislai báni et dictam 
filiam nostram matrimonio, pro dote eiusdem filie nostre 
prefato Ladislao filio domini Ladislai báni, demptis vestibus, 
apparatibus et ornamentis congruis, necessariis et compe- 
tentibus, que sibi dari debebunt, quatuor millia florenorum 
auri, boni et iusti ponderis in parata pecunia dare et con- 
signare teneamur; hiis conditionibus mediantibus, quod si, 
quod Deus avertat, temporum in successu post copulatio- 
nem eiusdem filie nostre prefatum Ladislaum filium domini 
Ladislai báni absque heredum solatio, ex ipso scilicet et 
dicta filia nostra procreandorum decedere contingeret, ex- 
tunc superstites eiusdem Ladislai ultra illa quatuor millia 



— 201 — 

florenorum, pro dote sibi data duo millia florenorum, hoc 
est sex millia florenorum in totó eidem filie nostre dare et 
consignare teneantur. Si autem, ut premittitur, prolibus ex 
eis procreatis prefatum Ladislaum filium domini Ladislai 
báni decedere contigerit, ipsaque filia nostra, prolibus suis 
prefatis in humanis agentibus alteri viro maritari voluerit, 
extunc ipsa dictas vestes, apparátus et ornamenta secum 
delata pro se recipére possit et valeat, summa verő pre- 
scripta dotis in proles ab eis procreatos condescendi et de- 
volvi debeat. 

Item, si habitis prolibus ipsa filia nostra ab hac luce 
decederet, extunc ipsa summa pecunie dotis ab eodem 
Ladislao filio domini Ladislai báni vei superstitibus suis 
propterea rehaberi et repeti non debeat, sed in proles ab 
•eis procreatos condescendat et devolvatur eo facto. Si verő 
ipsa filia nostra in humanis agente prefatus Ladislaus, pro- 
lesque ex ipsa procreati ab hac luce decederent, ipsaque 
filia nostra alteri viro copulari nollet, extunc tam ipsa 
summa dotis, quam etiam habitatio seu remansio in bonis 
prefati mariti sui iuri et consuetudini regni committatur. 

Ad que omnia premissa et singula fide nostra cristiana 
nos obligamus et obligatos főre censemus harum nostrarum, 
quibus sigillum nostrum, quo utimur, est inpensum, vigore ■ 
et testimonio litterarum mediante. 

Dátum in Dresnik apud sanctum Martinum, die domi- 
nico proximo post festum beatorum Fabiani et Sebastiani 1492 . 
martyrum, anno Domini millesimo quadringentesimo nona-T an - 22 
gesimo secundo. 

CXCII. 
1492. ápr. 5. Szluin. 

Frangepán Mihály a pálosok zazsicsi szűz Mária rendházának, özvegy 
édesanyja Borbála asszony beleegyezésével, Szicsevo faluban két nyílföldet 

adományoz. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 147 1. Survnn, Hrvatski spo- 
menici i. köt. 360 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid VI.) 

— — Dan v gradu n(a)sem Sluni, na dan s(ve)toga hp2. 
Vincencié m(u)c(eni)ka let gnih 1492. á P r - 5 - 



— 202 — 

CXCIII. 

1492. máj. 13. 
Frangepán Duim és fia Mihály megakadályozván, hogy Zrinyi Péter és fia 
Pál a zálogon szerzett Szluin vára és tartozékai birodalmába beiktattas- 
sanak, a zágrábi káptalan által törvénybe idéztetnek. 

Eredetije papíron, záró pecsét töredékeivel az orsz. lltárban, A/ODL. 
33199. (Neoreg. a. 317. 4.) 

— — Dátum sexto die diei contradictionis et evoca- 
1492 i • j • 

üáj7T37tiönis predictamm, 1 anno Domini millesimo quadnngente- 

simo nonagesimo secundo supradicto. 

CXCIV. 
1492. aug. 3. Buda. 

II. Ulászló király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy Frangepán 
Jánost Sztonig birtokába iktassa be. 

A zágrábi káptalannak 1493. márcz. 27-én kelt iktató leveléből 
hátrább. 

Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc. 
fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem et 
gratiam. 

Cum nos attentis et consideratis fidelitate et fidelibus 
servitiis fidelis nostri, magnifici Johannis de Czethyno comi- 
tis de Frangapanibus, per eum sacre imprimis dicti regni 
nostri Hungarie corone atque etiam maiestati nostre exhi- 
bilis et impensis, quandam portionéin possessionariam in 
possessione Zthohnyg vocata, in comitatu zagrabiensi exi- 
stenti habitam, quam idem comes Johannes de Czethyno 
alias cuidam condam familiari suo dedisse et inscripsisse, 
sed nunc per mortem et defectum seminis eiusdem condam 
familiáris sui rursus ad se se devolutam et redactam, et 
per hoc seipsum sicuti prius ante premissam inscriptionem, 
ita etiam nunc in pacifica eiusdem possessione esse et 
persistere asserit etiam de presenti, simulcum cunctis suis 
utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, premissis sicut pre- 
fertur stantibus et se habentibus, memorato Johanni comiti, 

1 Az idézés máj. 8-án történt. 



— 203 — 

suisque heredibus et posteritatibus universis, nőve nostre 
donationis titulo imperpetuum contulerimus, velimusque 
eundem in domínium dicte portionis possessionarie per 
nostrum et vestrum homines legitimé facere introduci. 

Super quo fidelitati vestre harum serié firmiter pre- 
cipiendo mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem 
pro testimonio fidedignum, quo presente Georgius Marsych 
aut Gerdos de Klokoch et Sydan Othmych aliis absentibus 
homo noster regius ad facies prescripte portionis posses- 
sionarie, vicinis et commetaneis eiusdem universis inibi 
legitimé convocatis et present[ib]us, accedendo introducat 
prefatum Johannem de Czethyno in dnminium eiusdem. 
statuatque eandem eidem premisse nőve nostre donationis 
titulo ipsi incu[mbenti] perpetuo possidendam, si non fuerit 
contradictum ; contradictores verő si qui fuerint, evocet 
eosdem contra annotatum Johannem de Czethyno in presen- 
tiam regni nostri Sclavonie báni, rationem contradictionis 
eorundem reddituros. Et post hec huiusmodi introductionis 
et statutionis seriem cum contradictorum et evocatorum, si 
qui fuerint, vicinorumque et commetaneorum, qui premisse 
statutioni intererunt nominibus, terminoque assignato, út 
fuerit expediens, dicto bano nostro more solito rescribatis. 

Dátum Bude, feria sexta proxima post festum ad 
vincula beati Petri apostoli, anno Domini millesimo qua- 1492. 
dringentesimo nonagesimo secundo, regnorum nostrorum aug " 3 
anno Hungarie etc. secundo, Bohemie verő vigesimo 
secundo. 

CXCV. 

1492. aug. 12. Brinje. 

Frangepán János adománylevele, a Csubranics Mátyásnak adományozott 
Zamoscsane faluról. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
3S557. (Frangipani-iratok nr. 88.) 

Nos Johannes de Frangepanibus, Wegle, Segnie, 
Modrussieque comes etc , memorie commendamus tenoré 
presentium significantes quibus expedit universis, quod nos 



— 204 — 

summe consideratis fidelibus servitiis, fidelitatumque bene- 
meritarum complacentiis nobilis Mathie Chubranych dicti, 
que nobis ab eunte etate sanguinis effusioni minimé par- 
cendo, bona et res suas, quin immo personam suam diversis 
casibus fortune varietate temporum et locorum exponendo, 
pro nostri honoris et dominii incremento cum laudabili 
constantia ac quavis integerrima virtute nobis stúdiósé 
exhibuit, pro eo iustitia, ac dominica innataque clementia 
suadentibus, ut [e]o ferventius animi fldelium familiarium 
ad eiusmodi virtutum probitatis, ac cuiusvis fidelitatis ob- 
sequia ac premia accendentur, dignum arbitramur eundem 
Mathiam ac quo digno munere recreandum ac prevenien- 
dum főre. 

Ideo possessionem seu villám nostram hereditariam, 
Zamoschyane vocatam, in districtu comitatus brynyensis 
sitam et habitam, cum cunctis utilitatibus, proventibus, 
iurisdicionibus et servitutibus, terris videlicet arabilibus 
cultis et incultis, agris, campis, pratis, fenilibus cum fenili 
in monte Prodan Werh vocato, quod est in metis Lethy- 
nacz, pascuis, venationibus, silvis, nemoribus, montibus, 
piscinis, piscaturis, aquis aquarumque ductibus, molendinis 
molendinorumque locis, et generaliter quarumlibet utilitatum, 
proventuum, iurisdicionum et servitutum integritatibus, ac 
pertinentiis universis sub eorum veris et antiquis metis, e 
iure et consuetudine ab antiquo ad eas expectantibus et 
expectare debentibus titulo iuris perpetui et irrevocabilis 
vére, proprie et libere nobilitatis ac possessionis eidem 
Mathie, heredibus suis, successoribus et posteris universis, 
omni iure nostro attributo et proprietate quavis adiecta, et 
de manibus nostris officialiumque nostrorum ipsam posses- 
sionem excipiendo et a castro Jalowyk segregando, pro 
dictis servitiis suis fidelibus contulimus, donavimus et dedi- 
mus, immo vigore presentium conferimus, donamus et 
damus tenendum, habendum, possidendum, uti fruendum, 
pro anima et corpore dandum et in testamento cuivis 
legandum et quitquid placuerit faciendum ; promittentes fide 
nostra bona christiana mediante eundem Mathiam, heredes 
suos, successores et posteros universos in ipsa possessione 



— 205 — 

Zamuschyane iamdicta sine omni dolo et fraude, ac colori- 
bus diversimode exquisitis procul motis tenere, observare, 
teneri et observari, ac ab omnibus impetitoribus in iudicio, 
extra ac ubique nostris propriis laboribus et expensis, here- 
dumque nostrorum, successorum ac posterorum universo- 
rum defendere et defendifacere, vigore et testimonio pre- 
sentium litterarum mediante nostrarum, quibus sigillum 
nostrum verum et naturale ob firmitatem, memoriamque 
perpetuam subappendi duximus. 

Dátum in Brynye, die dominico proximo ante festum 

1492 

assumptionis beaté Marié virginis, anno Domini millesimo auo . 12- 
quadringentesimo nonagesimo secundo. 



CXCVI. 

1492. aug. 24. Szluin. 

Frangepán Mihály adomái^levele, a Szkoblics Jánosnak adományozott négy 
csahovinazelai jobbágytelekről, egy szluini udvarházról és szőlőről. 

Eredetije hártyán, piros és zöld nyers selyem zsinóron függő, kive- 
hetetlen gyűrűpecséttel a kismartoni főlltárban, Repos. 42. I. 82. 

Regestája Vjestnik hrv. zeni. arkiva 1905 évf. 177 1. 

Nos Michael de Frangepanibus, Wegle, Segnie Mo- 
drussieque comes etc, memorie commendamus tenoré pre- 
sentium significantes quibus expedit universis. 

Consuevit innata liberalitas principum et magnatum 
suorum subditorum merita debita ac pia moderatione iusti- 
tie pensare, ut cum ipsi debita remuneratione, gratieque 
speciális condigna largitione exhilaratos főre conspexerint, 
ad fidelitatis opera ulterius exercenda ferventius et animo- 
sius incitentur. 

Proinde ad universorum notitiam harum serié volumus 
pervenire, quod nos consideratis fidelitatibus et multimodis 
obsequiorum generibus nobilis Johannis Scoblych de Bory- 
vvich dicti, fidelis nostri dilecti, quibus ipse a primevo 
iuventutis sue gradibus primo genitori nostro carissimo 
felicis reminiscentie, et exposth nobis usque inpresentiarum 
in multiplicibus negotiis et expeditionibus nostris, prosperis 



— 206 — 

scilicet et adversis cum summa fidelitatis constantia lauda- 
biliter et indefesse, diversis casibus fortune se submittens, 
non parcendo persone rebusque suis propriis pro nostri 
honoris exaltatione, commodoque et utilitate lateri nostro 
semper adherens nobis ad nutum et beneplacitum nostrum 
se valde gratum studuit exhibere et acceptum. Quorum 
irrtuitu licet ipse multo maiora a nobis promereretur, volen- 
tes tamen aliqua hac vice laboribus suis premia rependere, 
quatuor sessiones iobagionales térre nostre hereditarie in 
Chahowynazela habitas et existentes, unam videlicet sessio- 
nem, super quam nunc residet Marcus, secundam verő, 
super quam resident Ztanychii, tertiam verő, super quam 
sédet Dyczlych, quartam verő sessionem, in qua resi- 
det Bwzych, et insuper unum fundum curie cuiusdam 
Jacobi Maykznar in civitate Zlwnii habitum unacum 
vinea eiusdem in promontorio Plwsnyk existenti, quod qui- 
dem fundum et vineam pro publica notoria infidelitate ipsius 
Maykznar dicti recepimus, cum omnibus ipsorum sessionum 
ac ipsius fundi integritatibus, terris videlicet arabilibus cultis 
et incultis, agris, pratis, silvis, nemoribus, montibus, valli- 
bus, vineis, vinearumque promontoriis, fenetis, rubetis, vir- 
gultis, fontibus, rivulis, piscinis, piscaturis, molendinis 
molendinorumque locis ac cum cunctis aliisque singulis ac 
universis ipsarum sessionum, fundique utilitatibus et perti- 
nentiis, de iure et consuetudine pertinentibus et pertinere 
debentibus, sub ipsorum veris metis et antiquis limitibus, 
de nostro proprio arbitrio, beneplacitoque generose domine 
Barbáré, genitricis nostre carissime memorato Johanni Scob- 
lych, heredibusque suis heredumque suorum successoribus 
universis et posteritatibus singulis dedimus, donavimus et 
contulimus, immo damus, donamus et conferimus iure per- 
petuo et irrevocabiliter possidendum, tenendum pariter et 
habendum genu, 1 sincere pureque nobilitatis titulo, ac in vita 
in morteque dandi, vendendi, inpignorandi aut testamen- 
taliter legandi, aut quovismodo alienandi plenarie potestatem 
conferendo, nil iuris nilve dominii aut proprietatis pro nobis 

1 genuine helvett nyilván. 



— 207 — 

aut pro nostris heredibus reservando, sed totum ius dominii- 
que ac proprietatem in ipsum ac in ipsius heredes ple- 
narie et in totó transferendo. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuum pre- 
sentes litteras nostras sigillo nostro communi, quo utimur, 
inpendenti ipsi sepefato Johanni Scoblich, heredibusque suis 
universis pro maiori robore duximus consignandas. 

Dátum in castro nostro Zhvn, in festő beati Bartholo- 
mei apostoli, anno Domini millesimoquadringentesimonona-^^-^- 
gesimo secundo. 

CXCVII. 

1492. nov. 3. Róma. 

Sándor pápa bullája a rosoni püspökhöz és a czetíni plebanushoz, Fran- 

gepán Miklósnak és a dresniki főesperesnek a megnevezett clerikusok 

elleni panaszára hozandó ítélet tárgyában. 

Eredetije hártyán, melyről a pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, 
MODL. 38558. (Frangipani-iratok nr. 90.) 

Alexander episcopus servus servorum Dei, venerabili 
fratri, moderno episcopo rosonensi, in civitate zagrabiensi 
commoranti et dilecto filio, plebano ecclesie de Zetin zagra- 
biensis diocesis salutem et apostolicam benedictionem. 

Conquesti sünt nobis nobilis vir Nicolaus de Frangi- 
panibus comes, in diocesi modrusiensi commorans et Victus 
Lapichilbichi archipresbyter archipresbyteratus de Dresnich 
dicte diocesis, quod Georgius Stephicolbych et Martinus 
Jeglentich, et quidam alii clerici et laici dicte diocesis super 
quibusdam pecuniarum summis, bonis et rebus aliis ad eos 
communiter spectantibus iniuriantur eisdem. 

Cum sicut dicti Nicolaus et Victus asserunt, in civi- 
tate modrusiensi seu dicta diocesi competens aliquis, cui 
causa huiusmodi committi possit, iudex non resideat de 
presenti, discretioni vestre per apostolica scripta mandamus, 
quatinus vocatis qui fuerint evocandi et auditis hincinde 
propositis, quod iustum fuerit, appellatione remota, usuris 
cessantibus decernatis, facientes, quod decreveritis, per cen- 
suram ecclesiasticam firmiter observari. Testes autem, qui 



— 208 — 

fuerint nominati, si se gratia, odio vei timore subtraxerint,. 
censura simili, appellatione cessante, compellatis veritati 
testimonium perhibere. Quod si non ambo hiis exequendis 
potueritis interessé, altér vestrum ea nichilominus exequatur. 
Dátum Romé apud sanctum Petrum, anno incar- 
nationis dominice millesimo quadringentesimo nonagesimo 
_i^-secundo, tertio nonas novembris, pontificatus nostri anno 

nov. 3. r 

primo. 

Jo. Rale. 1 



CXCVIII. 
1492. decz. 18. 

A zágrábi káptalan előtt Frangepán Mihály az édes anyját. Borbála 

asszonyt Szamobor várának elidegenítésétől, Henning Jánost pedig annak 

megszerzésétől tiltja. 

Eredetije papíron, hátán pecsét töredékeivel a kismartoni főlltárban, 
Repos. 42. I. 83. 

Regestája Vjestnik hrv. zem. arkiva 1905 évf. 177 1. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus per presentes, quod Thomas Baczych vocatus, 
familiáris magnifici domini Michaelis comitis de Frangapa- 
nibus etc, filii scilicet condam magnifici domini Dwymii 
similiter comitis de 2 Frangapanibus etc, nomine et in per- 
sona eiusdem Michaelis comitis, domini videlicet sui nostram 
personaliter veniens in presentiam serenissimum principem 
dominum Wladislaum Dei gratia Hungarie, Bohemieque 
regem etc, dominum nostrum gratiosissimum a donatione, 
consensuque, item generosam dominam Barbarám, relictam 
dicti condam Dwymii comitis, genitricem videlicet eiusdem 
Michaelis comitis ab impignoratione, venditione seu quavis 
alienatione, magnificum autem dominum Johannem Hennyngh 
de Zomzedwara, ac alios universos et quoslibet cuiusvis 
status et conditionis homines ab impetratione, emptione, 

1 Az oklevél felhajtásán jobbról. 
1 eadem kitörülve. 



- 209 — 

pro pignore aut quovismodo ad se receptioné, necnon occu- 
patione, usurpatione, detentioneque et conservatione castri 
Zamobor vocati et oppidi consimiliter Zamobor nuncupati, 
in comitatu zagrabiensi existentium habitorum, pertinentia- 
rumque eorundem castri et oppidi Zamobor universarum, 
seque ipsos quovis quesito colore in domínium eorundem 
intromissione et sibipsis appropriatione et statuifactione, 
usuumque fructuum et quarumlibet utilitatum 1 ex eisdem 
perceptione aut percipifactione, quoquomodo factis vei fien- 
dis. prohibuit contradicendo et contradixit inhibendo publice 
et manifeste coram nobis, harum nostrarum vigore et testi- 
monio litterarum mediante. 

Dátum feria tertia proxima ante festum beati Thome 

1492. 

apostoli, anno Domini millesimo quadringentesimo nona-j^^-jiT 
gesimo secundo. 



CXC1X. 

1493. márcz. 27. 
A zágrábi káptalan Frangepán Jánost Sztoriig birtokába beiktatja. 

Eredetije hártyán, melyről a függő pecsét elveszett, az orsz. lltár- 
ban, MODL. 3S556. (Frangipani-iratok nr. 87.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, significamus tenoré 
presentium quibus expedit universis, quod nos litteras sere- 
nissimi principis domini Wladislai Dei gratia regis Hungarie 
et Bohemie etc, domini nostri gratiosissimi introductorias et 
statutorias, nobis preceptorie loquentes et directas summa 
cum reverentia recepimus in hec verba : Wladislaus Dei 
gratia rex Hungarie et Bohemie — — stb., I. II. Ulászló 
király 1492. aug. 3-án kelt iktató parancsát elébb. — 

Nos itaque mandatis ipsius domini nostri regis semper 
obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato Sydan Oth- 
mych homine sue maiestatis predicto unum ex nobis, vide- 
licet honorabilem magistrum Nicolaum de Bwcha, socium 
et concanonicum nostrum ad premissas introductionem et 

1 Sorközi betoldás. 
Frangepán-Oklevéltár ü. 14 



— 210 — 

statutionem fideliter faciendas nostro pro testimonio trans- 
misimus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi, et 
sub corporali ipsorum iuramento de et super huiusmodi 
fideli eorum executione per eos coram nobis prestito, nobis 
pariformiter retulerunt eo modo, quomodo prefatus homo 
regius, ipso nostro testimonio presente, feria tertia proxima 
post dominicam Oculi proxime preteritam ad facies pre- 
scripte portionis possessionarie, vicinis et commetaneis eius- 
dem universis inibi legitimé convocatis, signanter verő nobi- 
libus Georgio Marsych de Klokoch, Jakowo Rwbynych, 
Domkone Obradonych, Gregorio Kyrkowych, Valentino 
similiter Rub3 r nych et Nicolao Czandrovvych de eadem Klo- 
koch presen[tibu]s accedendo introduxisset prefatum Johan- 
nem de Czethyno in domínium eiusdem, statuissetque 
eandem eidem premisse nőve regié donationis titulo ipsi 
incu[mben]ti perpetuo possidendam, ipsis itaque regio et 
nostro hominibus in facie prefate portionis possessionarie 
congruis et legitimis diebus iuxta regni consuetudinem per- 
manentibus et moram facientibus nullo penitus contradic- 
tore apparente. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes litteras nostras, pendenti et autentico sigillo nostro 
communitas prefato Johanni de Czethyno duximus conce- 
dendas. 

Dátum sedecimo die diei introductionis et statutionis 
— — r^-predictarum, anno Domini millesimo quadringentesimo nona- 
gesimo tertio. 



CC. 
1493. jun. 4. Brinje. 

Frangepán Angelo a Busán vármegyében fekvő Koscsicze falut, a mely 

hozományul testvérének Borbálának jutott volt, de reá visszaszállott, a 

pálosok zengi szent Ilona szerzetének adományozza. 

Eredetije délvidéki hártyán, rózsaszínű selyem zsinóron függő töre- 
dékes veres pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 35733. (Acta conv. s. 
Helenae prope Segniam nr. 9.) 



— 211 — 

A pecsét azonos Frangepán Angelónak ugyanezen dátum alatt leirt 
pecsétjével hátrább. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 151 1. Surmin, Hrvatski spome- 
nici I. köt. 368 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

— — Ki list e pisán i dan v nasem gradu Brinah, 1493. 
na let roistva H(risto)va 1493., miseca ijuna da(n) 4. jun - 4 - 



CCI. 
1493. jun. 4. Brinje. 

Frangepán Angelo Koscsicze falut, melyet a család a Frangepán Zsigmond 
feleségének Ilonának adott volt, ennek halála után pedig az ő testvérére 
Borbálára szállt, a pálosok Zeng melletti szent Ilona kolostorának 

adományozza. 

Eredetije délvidéki hártyán, vörös és zöld selyem zsinóron függő 
veres viasz pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 38820. Acta conv. s 
Helenae prope Segniam nr. 10.) 

A pecséten látható czímer: Egymás mellé állított, kerek 
talpú pajzspár. A három liliomos pólyával vágott jobbfelőli pajzs 
felső mezejében hatágú csillag, az alsó mező üres. A balfelőliben két 
•egymással szemben ágaskodó oroszlán stilizált rózsát tart. A két 
pajzs érintkező sarkán két szembenálló nyilt sisak. Sisakdísz: 
Hatágú csillaggal megrakott, kiterjesztett fél sasszárny takarókkal. 
Körirata — olvashatatlan. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 152 1. Surmin, Hrvatski spome-- 
nici I. köt. 371 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

Ki list e pisán i dan v nasem gradu Brinah, 1493 

na let roistva H(risto)va 1493., miseca ijuna dan cetrti. jun. 4. 



CCII. 
1493. jun. 8. 

A zengi káptalan előtt Frangepán János Frangepán Angelót tiltja, nehogy 
Koscsicze falut a zengi pálosoknak adományozza. 

Eredetije körben függő mérleges vízjegyű egész ív papíron, alján 
a káptalan hosszúkás pecsétjének maradványaival, a kismartoni főlltárban, 
Repos. 42. I. 84. 

14 f 



— 212 — 
Regestája Vjestnik hrv. zent. arkiva 1905 évf. 177 1. 

t Jhesus f 

Nos capitulum ecclesie catherdalis 1 Segnie, universis 
et singulis, ad quorum a presentes nostre advenerunt, signifi- 
camus, qualiter comparuit coram nobis nobilis Paulus 
Marcouich tanquam procurator magnifici Johannis de Frange- 
panibus, ut constat litteris credentialibus sue magnificentie 
nobis emanatis, dicens, quod cum ad aures sue magni- 
ficentie pervenerit, quod magnificus comes Angelus de 
Frangepanibus alienaverit unum loco 3 sive villám nominatam 
Coschize, in territorio Bussane, monasterio sancte Helene 
extra Segniam ordinis sancti Pauli primi heremite, que 
villa seu locus pertinet pleno iure ipsi magnifico comiti 
Joanni, ut loco et tempore se offert constare publicis docu- 
mentis coram quocunque iudice, iudicio et officio idoneo 
et competenti ; iccirco nomine quo supra contradixit dicte 
asserte alienationi tam ipsi monasterio facte, quam quibus- 
cunque aliis in futurum fiendis rationibus et causis, loco et 
tempore dicendis et allegandis. Insuper protestatus est de 
nullitate contra ipsam alienationem cum omnibus secutis et 
dependentiis suis hactenus factis et fiendis dicta de causa. 

Et hec contradictio facta fűit ut supra ante publica- 
tionem litterarum super possessus dicte alienationis per nos 
ipsi monasterio factorum. 

In quorum fidem has nostras fieri iussimus et sigillo 
capitulari nostro solito duximus communiri. 

Dátum in nostra ecclesia catherdali beaté virginis 
i 49 3 Marié, anno salutis millesimo quadringentesimo nonagesimo 



jun. 8. tertio, die octavo mensis iunii, indictione xi. 



1 cathedralis helyett, hátrább a keltezésben is. 

2 notitiam kimaradt. 

3 locum helyett hibásan. 



— 213 — 



cciir. 



1493. szept. 13. Zeng. 

Fabregues Antal pápai nuncius jelentése a törököknek Horvátországban 
kivívott győzelméről. 

Regestája Óváry, A tört. bizottság oklevélmásolatai I. füz. 183 1. 

Turchi, ut dicitur, erunt ad novem milia equi- 

tum, inter quos erant duo milia ex porta magni turchi. 
Erant etiam cum eis duo generi turci et duo bassani. Banus, 
ut fertur, certe captus est, filius eius mortuus. Banus 
de Hiareza captus, et tota nobilitas Corvatie capta est et 
mortua. Comes de Cetin et comes Nicolaus de Frage- 
panibus mortui. Duo domini de Sengna et duo alii de Blagan 
etiam mortui. Remansit solus comes Bernardinus de Frage- 
panibus, qui cum tribus ex suis aufugit ex trecentis, quos 
secum conduxerat. Milites comitis Angeli, quos ipse ad 
campum miserat, omnes mortui sünt. In effectu, beatissime 
páter, nullus in tota Corvatia remansit, qui posset resistere. 
Actum est de patria ista. — — 

Segnie xm. septembris, mcccclxxxxiii. S zeTi3. 



1493. 



CCIV. 
1493—1494. 

Gossenbrod György Miksa császár parancsára ezer forintot fizet Frangepán 

Mihálynak. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági lltárban, Schatz-archiv Ref>. 
VI. fol. 345. 

Jörgen Gossenbrots raittung, raitbrief, quittungen und bevelh, 
daraus befindt sich, das er von kaiser Maximilianen wegen betzalt 
hat oder betzalen hat sulién — — gráf Michel von Frangepán 
1000 gulden ■ 



— 214 — 

ccv. 

1494. aug. 9. Grafen. 

Miksa császár parancsa Bécs városához, a Liechtenstein Vilmosné Frangepán 

Borbála hitbére és moringja iránt Auersperg Pongráczczal és Liechtenstein 

Vilmossal kötendő egyezség tárgyában. 

Fogalmazványa papíron a bécsi cs. és kir. áll. lltárban, Maximilián, 
fasc. 2b. 

Maximilián. 

Ersamen, gelerten vnd lieben getreuen. 

Vnns hat vnnser getreuer lieber Pangratz Awrsperger, 
vnser phleger zu Herberg, anbringen lassen, vvie der gemecht- 
brief vmb funff tawsend phundt phening heyratgutt, morgen- 
gab vnnd vviderlegung von vveyland Wilhelmen von Liechten- 
stain von Nicolspurg ausgangen, darumb er ettwenn Barbara 
hawsfrawn, gráf Niclasen von Frangepán vnd Modrusch 
tochter, auf das gesloss Herrenpawmgartten mit funffhundert 
phundt gelts verweist, wnd ir darfur verschriben hab, mit 
vbergab an die erber Anna sein havvsfraw des benanten 
von Liechtenstein mue[ter] komén seie. Emphelhen wir 
ewren mit ernst, daz ir ellen vleis furkeret vnd versuechet, 
die obgedachten Cristoffen von Liechtenstain vnd Pangratzen 
Awersperger solcher sachen halben guetlichen zu uerainen 
vnd zu uertragen. Möcht aber das nicht gesein, auf des 
Awrsperger anrueffen verrer nach ordnung des rechten 
in solhem handlet. Darán tut ir vnser ernstlichen maynung. 
1494. Gebén zu Grafen, an sand Lorentzen abend anno etc. 

iu " 9 LXXXXUII. 

An 1 stathalter vnd regenten zu Wien. 

CCVI. 
1494. okt. 6. Modrus. 

Frangepán Bernát levele a velenczei herczeghez, Horvátország helyzetéről. 
A milanói állami lltárban, Acta extera. 

Serenissime princeps et illustr. domine dom. mi et tan- 
quam páter collendis., humili commendatione premissa etc. 

1 Külczím gyanánt. 






— 215 — 

Non dubito, che la vostra serenitá non sapia, lo exercito 
de i turchi esser venuto in questi di passati, zoé el primo 
de ottubrio, in queste parte, grandissimo lo quale se stima 
xv m , ma i turchi diceno esser xx m et piü ; non che io lo 
havesse visto, ma uno mio parente et certi altri zentil- 
homini, perché zobia passorono davanti a lo suo castello 
che fo a di n. ottubrio et li fonó stimati da loro xv m . Lo 
bassá personalmente si é in fra loro chiamato Achia bassa 
et cussi seguitano la via sua piano, non passano al zorno 
piü de x meglia taliane in fino heri, che fo domeniga a i 
cinque del presente et questo stimo per fin che non passano la 
Sava; dove mo' se volterano non sapemo, overo in Alemania 
over in Schiavonia. Segondo el parer mio, credo che anderano 
in Alemania, perché passano la Sava sotto uno castello de 
lo re de romani chiamato Moerice, credo che heri sera 
over questa matina haverano passato la Sava et perché 
quando passono la Sava un turcho, per nome chiamato 
Cassam bey et certi altri, i quali se mostrano assai esser 
amici mei, hano parlato cum certi zentilhomini mei secre- 
tamente et si me hano mandato a dir, come certi signori 
de Croatia in fra i altri hano nominato i conti de Blagai, 
che se hano acordato cum loro et si li dano tributo et lo 
passo si ancora la mogliere del conte Carllo digando, che 
lo bassá nel tornar suo ha deliberato omnino di venire qua 
da me a Modrussa et far el pezo che pole, per volerme 
condure a far, che li desse tributo et se pur io non volesse 
darli tributo, chel dara la bataglia a la terra, et brusar ville 
et vilasi zurando loro grandemente, che omnino ha deliberato 
de faré cussi digando, che tuta Croacia se scuxa ; nuy 
daressemo tributo ma el conte Bernardino non vole, et si 
ne disconforta a darlo, ma si lui lo dara, tuto el resto de 
Gr acia lo dara, et perché adesso non ho da chi pregare 
subsidio et aiuto, se non da vostra illustrissima signoria, 
la quale sempre me é stata favorevole et propitia. supplico 
instantemente butandome a li pedi de quella, che la me voglia 
succorere de danari tanti, quanti li piacé a vostra illustrissima 
signoria, che delibero anzi perdere quel che ho et la vita, 
che dar tributo. In fin a che io totaliter cognosco de non 



216 



poter haver aiuto da nulla parte de christiani, in quella volta 
seró scusato davanti Dio et lo mondó, perché questo so 
certissimo che dagando io, tuto el resto de Croatia lo dara, 
et questa seria l'ultima perditione de tute queste parte de 
Croatia. 

Per tanto iterum supplico humiliter per una summa 
de danari, quanto piacéra a la vostra illustrissima signoria, 
possa pagare et contentare la zente cum artegliarie, zoé 
polvere de bombarde et xv over xx passavolanti, non piű; 
de resto sono ben fornito. 

Dio me sia per testimonio, che za fa gran tempó 
Croatia se acorderia, ma io sperando in la misericordia de 
Dio et in li principi christiani, che li provederano et maxi- 
mamente quelli, quali tocha piü che la maestá del signore 
re nostro de Hungária et la maestá del signore re de romani. 
cum lo quale confina Croatia, et vostra illustrissima signoria, 
la qual simelmente confina, ho sostegnudo questo, et de 
la santitá del nostro signore papa non dico altro, lo qual 
havea mandato misser Antonio Fabreges cum grandissime 
et large promesse, ma la sua sanctitá se ne é desmente 
gada. Atenda ben sua sanctitá che quando la vorá far, non 
pora et in fin a mö perdoname la signoria vostra illustrissima, 
pocha et nulla provisione é fatta. 

Non guardate che forssi a chi tocha piü, lo faria se 
potesse ; se Croatia se perde, non so quando se aquistera 
mai piü. Perdoname vostra illustrissima signoria se parló 
tropo; forsi che se fosse qualche un altro in questo luogo 
dove son io, parlerane piü, over faria presto una fine, 
perché li dura cossa andare a mendichando per lo mondó, 
la experentia lo mostra ; tanti duchi et principi et despoti 
chazadi de lo suo stado anchor in di vano mendicando, non 
é chi li soccorra; immo, quod peius est, ogni homo se ne 
fa befe. Vostra illustrissima signoria me succorri per l'amor de 
Dio tanto quanto piacé a quella, in fin che nostro sig. 
provedi per sua gratia. 

Appresso havemo pregato lo vescovo de Otocaz, lo 
quale se ha trovato, qui tunc temporis, che scriva a vostra 
illustrissima signoria quello che ha sentito et visto. 



— 217 — 

Ulterius mando da quella el latoré de la presente, zoé 
nobel Baptista de Arbe servidor mio, a lo qual prego vostra 
illustrissima signoria li voglia dar piena fede in tuto quello 
el dirá per parte mia, per adesso a la quale humilmente 
me ricomando. 

Ex Modrusia, feria secunda, mensis octobris die vi. , m 



anno dominice etc. mcccclxxxxiiii. okt. 6. 

Serenitatis vestre 

obediens filius 
Bernardinus de Frangepanibus. 
Segne etc. Modruseque comes. 

Serenissimo 1 principi et illustrissimo dominó, dominó 
Augustino Barbadico Venetiarum duci inclito, dominó meo 
et tanquam patri collendissimo. 

ccvn. 

1494. 

Frangepán János nyugtat ványa, a Lénárt görczi gróftól felvett négyszáz 
rajnai forintról. 

Bejegyzés az innsbrucki helytart. lltárban. Görzer archív Rep. 789. 

Ain quittung von gráf Johannsen von Frangepán, zu Vegei, 
Madrusch und zu Crabaten anstatt bemelts kunig Maximilianen 
auf gedachten von Görtz umb 400 gulden R. 



CCVIII. 

1495. jan. 25. Brinje. 

Frangepán Angelo adománylevele, a modrusi Gvozdon levő' szent Miklós 
pálos kolostornak adományozott három crnici jobbágyról. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 157 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 381 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

Pisán u nasem mesti v Brinéh, po letih roistva 14 95. 



Isukrstova 1495., miseca jenvara dan 25. J an 25 - 

1 Külczím. 



218 — 



CCIX. 



1495. márcz. 22. Brinje. 

Frangepán János adománylevele, a gaczkai és busani Verhovinán Perussics 
Péternek, Gáspárnak és Matkónak adományozott két várról. 

Eredetije hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, MODL. 
38559. (Frangipani-iratok nr. 91.) 

Nos Hans de Frangepanibus, Segnie, Wegle et Modrussie 
etc. comes, memorie commendamus tenoré presentium signi- 
ficantes quibus expedit universis, quomodo uti prius dede- 
ramus et d[o]naveramus egregiis Petro, Casparo et Matkoni 
Perwssichi dictis nostra duo castra. primum in Wyrhowina 
gatensi habitum cum totali et directa mediet[a]te ipsius 
Wyrhowine gatensis et cum universis suis pertinentiis, parvis 
et magnis, metis et lim[i]tibus, molendinis et locis molen- 
dinorum, ac totali tributo seu teloneo ibidem habito, secun- 
dum verő castrum in Wyrhowina bwsanensi habitum et 
situm, ipsum quoque similiter cum universis suis pertinentiis, 
parvis et magnis, ad ipsa castra pertinentibus et pertinere 
debentibus, cum eorum metis et limitibus, molendinis et 
locis molendinorum, signanter Plussischa et Pachychy vocatis 
et similiter cum totali tributo seu teloneo, quod ad [i]psum 
ab antiquo pertinet, hec eadem duo castra ipsis et ipsorum 
heredihus ac posteris universis iure perpetuo et irrevocabili 
dederamuset donaveramus; nunc verő reminiscentes fidelium 
servitiorum eorumdem Caspari et [Mjatkonis Perwssichy 
dictorum, que nobis non parcentes sanguinis effusioni, suisque 
bonis et rebus, varietate temporu[m] et locorum impenderunt 
et exhibuerunt omni sincerissima fidelitate et constantia 
laudabili, nos denuo eisdem Cas[p]aro, Matkoni et Joanni 
filio Petri videlicet superius memoratis Pervvssychy dictis. 
heredibus ipsorum et posteris universis hec eadem duo castra 
superius nominata cum universis bonis, possessionibus, 
terrisque videlicet earum arabilibus cultis et incultis, campis. 
arvis, pratis, fenilibus, vineis vinearumque promontoriis, 
pascuis, venationibus, aquis aquarumque ductibus, molen- 
dinis superius nominatis ac ceteris molendinorum locis. 



— 219 — 

piscaturis, piscinis et generaliter cum cunctis ipsorum castio 
rum, bonorum et possessionum utilitatibus, proventibus, 
servitutibus et earum integritatibus universis, sub earum 
veris et antiquis l et limitibus, ad ipsa castra e iure et ab 
antiquo pertinentibus et pertinere debentibus iure perpetuo 
et irrevocabili titulo vére, libere et proprie possessionis, 
nobilitatis et libertatis gauden[dum,] utifruendum, habendum, 
possidendum et quitquid ipsis placuerit faciendum, omni 
iure et' 2 proprietate ipsis dato et dona[t]o, nihilque nobis et 
heredibus nostris, ac posteris universis relinquendo, sed 
omne ius et proprietatem ad ipsos transferrendo denuo et 
titulo nőve nostre donationis et confirmationis dedimus, 
donavimus et confirmavimus, quin immo damus, donamus 
et confirmamus, litterasque nostras priores, quas a nobis 
prius super ipsa duo castra habuerunt, immo etiam si quas 
litteras regias super eadem duo castra habent, easdem ipsis 
et ipsorum heredibus et posteris universis etiam denuo 
confirmamus nostra benivolentia mediante. Hec nostra bona 
possessionaria eisdem Casparo, Matkoni et Joanni Perwssichi 
iam memoratis, heredibus ipsorum et posteris universis 
conferrendo addita ipsis hac facultate, ut aliquo capitulo 
in domínium ipsorum duorum castrorum, bonorum et pos- 
sessionum se se statuere et introducere liberi et spontánéi 
erunt et sint harum litterarum testimonio et vigore nostrarum 
mediante, quibus sigillum nostrum verum naturale, quo 
utimur, ob maiorem fidem, firmitatem et memóriám perpe- 
tuam premissorum subappendi iussimus. 

Dátum in Brvnie, die dominico quo canitur : Üculi, 1495. 
anno Domini millesimo quadringentesimo nonagesimo quinto. márcz - 22 - 



1 metis kimaradt. 
1 Kétszer irva. 



— 220 



CCX. 

1495. jun. 5. Brinje. 

Frangepán Angelo a zengi uradalomhoz tartozó Mali Prokiéci falut, a 
ljubotini utczában Zengben levő Megváltó pálos kolostornak adományozza. 

Kiadása Kultuljevic, Acta croatica 159 1. Surmin, Hrvatski spo- 
menici I. köt. 384 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

.. 149 °- Ki üst e pisán i d(a)n v nasem gradu Brinah, 

jun. 5 

miseca ijuna dan 5., na let roistva Krstova 1495. 



CCXI. 
1495. jun. 18. Modrus. 

Frangepán Bernát cserevalló levele, aFabianics Györgynek Klucs várkasté- 
lyáért, továbbá Stubal és Slapczi falukért cserébe adott Stative és Tlaczne 

falukról. 

Eredetije hártyán, aranysárga sodrott selyem zsinóron lógó meg- 
kopott pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 32967. (Neoreg. a. 137. 8.) 

Nos Bernardinus de Frangepanibus, Segnie, Vegle 
Modrusieque comes etc, memorie commendamus tenoré 
presentium signiflcantes quibus expedit universis, quod nos 
certis bonis et rationabilibus ex causis ad animum nostrum 
moventibus, et potissimum pro nostra, heredumque et 
successorum nostrorum utilitate ulteriori pensata, oneribus 
et quibuslibet gravaminibus spectabilium et magnificorum 
dominorum Mathie, Cristophori et Ferdinandi de Frange- 
panibus, Segnie, Wegle Modrusieque comitum, filiorum, 
heredum et successorum nostrorum in se assumentes, cum 
egregio Georgio Fabyanich talem inter nos fecimus per- 
mutationem, quod videlicet nos pro castello prefati Georgii 
Kliuch vocato, et possessionibus Stubal et Slapci nuncupa- 
tis, eiusque cunctis aliis pertinentiis, in comitatu scilicet 
modrusiensi existentibus, totales possessiones nostras Sta- 
tiwe, Tlaczne ab ista parte íluminis Dobre, in comitatu 
zagrabiensi existentes et habitas, \sub castro^ 1 Ozal perti- 

1 ad castrum volna helyesen. 



— 221 — 

nentes, simul cum cunctis suis utilitatibus ac pertinentiis 
quibuslibet, terris scilicet arabilibus cultis et incultis, agris, 
pratis, pascuis, campis fenorum, silvis, nemoribus, silvis, 1 
montibus, vallibus, vineis vinearumque promontoriis, aquis, 
tluviis, piscinis, piscaturis aquarumque decursibus, molen- 
dinis molendinorumque locis et generaliter quarumlibet 
utilitatum et pertinentiarum suarum integritatibus, quovis 
nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et antiquis 
limitibus, illis iuribus et servitiis, quibus nobis servire con- 
sueverunt, memorato Georgio Fabyanich, suisque heredibus 
et posteritatibus universis, ab eo legitimé procreatis pro- 
mutationis 2 legitimé et concambii dedimus, donavimus, in- 
scripsimus in perpetuum, immo damus, donamus, inscribi- 
mus et perpetuavimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenen- 
dum, possidendum pariter et habendum, nil iuris, nil proprie- 
tatis et dominii in dictis possessionibus et sessionibus per 
nos eidem, sicut premittitur, datis pro nobis aut filiis et 
heredibus nostris reservantes, sed in prefatum Georgium, 
suosque heredes et posteritates universas transferentes pleno 
iure, dempto dumtaxat, si dictus Georgius aut heredes 
successoresque sui predictas possessiones inp[ig]norare, aut 
vendere, seu quovis modo alienare velint, nobis prius aut 
heredibus nostris nunciare seu intimare debeant. 

Ceterum etiam si predictus Georgius seu heredes, 
successoresve sui predictas possessiones vendere velint, 
vei quovis modo alienare, nosque et successores nostri 
possint et valeant pro florenis ducentis ab ipso, suisque 
heredibus universis emere et non pro maiori quantitate, et 
hoc sint obligati nobis. 

Insuper nihilominus assumentes nos prefatum Geor- 
gium, suosque heredes et posteritates universas in dominio 
prefatarum possessionum et sessionum contra quoslibet 
impetitores, causidicos et actores intra et extra iudicium 
propriis nostris laboribus et expensis protegere, conservare, 
tueri, defensare pro posse nostro et pro ipso Georgio,. 

1 Fölösleges ismétlés. 
s permutationis helyeit. 



— 222 — 



suisque heredibus et \posteritates universasV respondere 
harum nostrarum, quibus sigillum nostrum est appensum, 
vigore et testimonio litterarum mediante. 
1495. Dátum im 2 Modrusie civitatis, anno salutis mcccclxxxxv., 

jun. is. - m f est0 cor poris Christi. 



CCXII. 

1495. szept. 16. 

A zágrábi káptalan örökvalló levele, a Henning András és felesége által 
Frangepán Miklósnénak örökbe vallott Szamobor váráról. 

A zágrábi káptalannak 1553. ápr. 16-án gróf Tersáczi Miklós 
részére záró pecsétes papíron kelt átiratából az orsz. lltárban, MODL. 
38560. (Frangipani iratok nr. 107.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus tenoré presentium significantes quibus expedit 
universis, quod egregius Andreas filius Johannis Hennyngh 
de Zomzedwar et generosa domina Sophia consors eiusdem 
Johannis Hennyngh, oneribus et gravaminibus Catherine 
et Margarethe, necnon Dorothee et Elisabeth filiarum eius- 
dem domine Sophie, sororum scilicet ipsius Andree in se 
ipsos assumptis et levatis, nostram personaliter venientes 
in presentiam, sponte et libere oraculo vive vocis ipsorum 
fassi sünt et retulerunt in hunc modum, qualiter ipsi certis 
rationabilibus de causis animos eorum moventibus, matura- 
que et diligenti intra se deliberatione prehabita, castrum 
ipsorum Zamobor vocatum in comitatu zagrabiensi habitum, 
simulcum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis universis, 
terris utputa arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, 
silvis, nemoribus, montibus, vallibus, vineis vinearumque 
promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, molendinis 
molendinorumqe locis, generaliter verő quarumlibet utilitatum 
et pertinentiarum integritatibus, quovis nominis vocabulo 
vocitatis, sub suis veris metis et antiquis existentibus, gene- 

1 posteritatibus universis helyesen. 

2 Fölöslegesen és hibásan. 



— 223 — 

rose domine Elizabeth Peihee vocate, consorti magnifici 
domini Nicolai de Frangepanibus comitis de Thersacz, here- 
dibusque et posteritatibus eiusdem universis pro quatuor 
millibus florenis plene, ut retulerunt, ab eadem domina 
Elizabeth habitis, levatis et receptis dedissent, perpetuassent, 
vendidissent et inscripsissent, immo dederunt, perpetuarunt, 
vendiderunt et inscripserunt coram nobis iure perpetuo et 
irrevocabiliter tenendum, possidendum pariter et habendum, 
ita tamen, quod non possit ipsa domina Elizabeth et heredes 
sui prefatum castrum cuipiam, corone regni Hungarie non 
subiecto vendere seu quoquomodo inscribere harum nostra- 
rum vigore et testimonio litterarum mediante. 

Dátum feria quarta proxima post festum exaltationis 
sancte crucis, anno Domini millesimo quadringentesimo- ' 



szept.16. 

nonagesimo quinto. 



CCXIII. 
1495. szept. 29. 

A zágrábi káptalan örökvalló levele, a Rodinovics Péter által Frangepán 
Bernátnak eladott Zágráb megyei babinagorai birtokról. 

Eredetije hártyán, veres és zöld nyers selyem zsinóron függő töre- 
dékes pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 34034. (Neoreg. a. 1646. 11.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus tenoré presentium significantes quibus expedit 
universis, quod Petrus Rodynowych de Gorycza, oneribus 
et quibuslibet gravaminibus Iwanii fratris et Stephani filii 
suorum in seipsum per omnia assumptis, nostram persona- 
liter veniendo in presentiam sponte ministerio vive vocis 
sue confessus est in hunc modum, quod ipse totalem 
portionem suam possessionariam, in possessione Babynya 
Gora vocata districtus de dicta Gorycza et in comitatu 
zagrabiensi existenti habitam, prefatum Petrum, prout 
dicitur, pleno iure concementem, simulcum cunctis eiusdem 
portionis possessionarie utilitatibus, fructuositatibus et per- 
tinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus cultis et incul- 
tis, agris, pratis, campis, pascuis, fenilibus, silvis, nemoribus, 
montibus, vallibus, vineis, vinearumque promontoriis, aquis, 



224 

fluviis, aquarumque decursibus, molendinis et eorundem 
locis, generaliter verő quarumlibet utilitatum et pertinentiarum 
suarum integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, 
ad eandem portionem possessionariam de iure et ab antiquo 
spectantibus et pertinere debentibus, magnifico Bernardino 
de Modrussio, comiti de Frangapanibus etc. pro sexaginta 
florenis auri puri, boni et iusti ponderis ab eodem Ber- 
nardino comite, prout ipsémet Petrus nobis retulit, ad plé- 
num habitis et perceptis dedisset, vendidisset et inscripsisset, 
immo dedit, vendidit et inscripsit coram nobis per eundem 
Bernardinum comitem, heredesque et posteritates suos uni- 
versos iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam, possiden- 
dam pariter et habendam, nullum ius nullamve iuris ac 
dominii proprietatem iamfatus Petrus sibipsi et heredibus 
suis in eadem portioné possessionaria reservando, sed 
totum ius, omnemque iuris ac dominii proprietatem, quod 
et quam in eadem habuisset, seque et heredes suos in 
futurum habere speraret quoquomodo, in et ad memoratum 
Bernardinum comitem, heredesque suos universos reflectendo 
et refundendo plen[o] iure, decimis tamen nostris nobis 
et ecclesie nostre prefate exinde provenientibus salvis rema- 
nentibus. harum nfostrarumj, quibus sigillum nostrum 
est appensum, vigore et testimonio litterarum mediante. 
U95. Dátum feria tertia in festő b[eati Michaelis] archangeli, 



szept29. anno D om jni millesimo quadringentesimo nonagesimo quinto. 

CCXIV. 

1495. decz. 2. Róma. 

VI. Sándor pápa a székesfehérvári prépostságot a király beleegyezésével 
a káptalantól arra megválasztott Frangepán Gergely zágrábi egyház- 
megyei clericusnak adományozza. 

Kiadása A veszprémi püspökség római oklevéltára IV. köt. 56 1. 

1495 — — Dátum Romé apud sanctum Petrum, quarto 

decz. 2. nonas decembris, anno quarto. 1 

1 1495. decz. 24. Frangepán Gergely a fehérvári prépostság adaját 
a pápai kincstárnak megfizeti. — A veszpr. püspökség római oki. IV. 
köt. 57 1. 



— 62 5 — 

ccxv. 

1495. 

Frangepán Bernát levele Lénárt görczi grófhoz. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági levéltárban, Görzer archív 
Rep. 1710. 

Gráf Bernardin von Frangepán vrkundt gráf Leonharten 
von Görtz ain rosslauffen zu Modrusch umb ain damask und 
will im zway gute pfárd schicken. 



CCXVI. 

1496. jan. 6. Brinje. 

Frangepán János zálogvalló levele, a kölcsönzött pénz fejében Orbonáz 
Ambrusnak zálogba vetett Sákán faluról, két pravotinai telekről és két 

szőlőről. 

Eredetije hártyán, lila és zöld sodrott selyem zsinóron lógó ép 
pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 33176. (Neoreg. a. 315. 12.) 

A pecséten látható czímer: Vágott tárcsa pajzs felső 
mezejében hat ágú csillag, az alsó mező üres. 

Nos Johannes de Frangapanibus, Segnie, Wegle et 
Modrusse comes etc. memorie commendamus tenoré pre- 
sentium significantes quibus expedit universis, quod nos 
attentis et consideratis fidelitatibus, et fidelium servitiorum 
gratuitis meritis et sinceris complacentiis nobilis Ambrosii 
Orbonaz dicti de Bozylewo, que ipse nobis tam a teneris 
usque annis suis, quam etiam et potissimum in gravi nostra 
et rerum nostrarum turbatione, immo potius periculo, 
videlicet extra domínium nostrum. prohdolor, nobis per certa 
annorum curricula laborantibus et fluctuantibus, non par- 
cendo persone, laboribus, sumptibus et expensis suis, dili- 
genti semper opera et studio exhibere curavit. 

Cum igitur ex eo et in aliqualem recompensam ser- 
vitiorum suorum per eum nobis iam a tcmpore, quo scilicet 
nos divina providentia pretactum domínium nostrum reopti- 
nuimus, exhibitorum, pro quibus quidem servitiis suis, 

Frangepán Oklevéltár II. 15 



— 226 — 

iusta eum eo ratione posita eidem centum et quinquaginta 
florenis debitores remansimus, tum verő quia ipse Amb(r)osius 
Orbonaz ad quasdam certas nostras, et rerum nostrarum 
necessitates et expeditiones, nos ad presens urgentes nobis 
centum et nonaginta florenos in parata pecunia dedit et 
mutuo concessit, ob hoc nos possessionem seu villám 
nostram Sakan vocatam, necnon quasdam duas sessiones 
in possessione seu villa Pravvothyna nunccupata, omnino 
in pertinentiis castri nostri Rybnyk vocati, in comitatu 
zagrabiensi existentes habitas simulcum promontoriis vinea- 
rum Graberk et Breznek nunccupatis, ac pariter cum cunctis 
suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet 
arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, campis,. 
fenetis, silvis, nemoribus, montibus, vallibus, vineis vinea- 
rumque promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis r 
aquarumque decursibus, molendinis molendinorumque locis 
et generaliter quarumlibet utilitatum et pertinentiarum 
suarum integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis r 
sub suis veris metis et antiquis memorato Ambrosio Arba- 
naz, suisque heredibus et posteritatibus universis utriusque 
sexus pro prescriptis centum et quinquaginta florenis per 
eum, ut premittitur, deservitis et quibus eidem, ut prefertur, 
iusta per nos ratione posita eidem debitores remansimus, 
et item pro dictis centum et nonaginta florenis, quos scili- 
cet ipse nobis in parata pecunia dedit et mutuo concessit, 
hoc est in totali summa pro trecentis et quadraginta florenis 
duximus dandas, inscribendas et impignorandas, immo 
damus, inscribimus et impignoramus infra tempus redemptio- 
nis earundem et eorundem tenendum, possidendum pariter 
et habendum ; tali tamen lege, modoque et conditione, quod 
dum nos aut heredes, sive fratres nostri aut ipsorum 
heredum, fratrumque nostrorum heredes ab ipso Amb(r)osio 
Arbanoz vei suis heredibus dictas possessionem et sessiones 
simulcum promontoriis prescriptis rehabere voluerimus vei 
voluerint, extunc non aliter, nisi prius persolutis eidem 
Amb(r)osio vei suis heredibus prescriptis trecentis et quadra- 
ginta florenis, easdem possessionem et sessiones simulcum 
promontoriis prescriptis rehabere possimus vei possint. 



— 227 — 

Annuimus insuper et plenariam facultatem damus et 
concedimus eidem Ambrozio Orbonaz, quod scilicet ipse 
dictas possessionem, ac sessiones simulcum promontoriis, 
quandocunque necessitas exegerit, cuicunque maluerit, pro 
dictis trecentis et quadraginta florenis libere et sine nostra, 
heredumque et fratrum nostrorum contradictione dare, 
inscribere, impignorare, sive in mortis sue articulo pro 
refrigerio anime sue legare possit et valeat, dictique heredes 
sui valeant harum nostrarum, quibus sigillum nostrum, 
quo utimur, est appensum, vigore et testimonio litterarum 
mediante. 

Dátum in castro nostro Brynye, in festő epiphaniarum 
Domini, anno eiusdem millesimo quadringentesimo noná--, 
gesimo sexto. 



1496. 



CCXVII. 
1496. ápr. 1. Brinje. 

Frangepán Angelo a brinjei uradalomhoz tartozó Mokro falut tartozékaival 
és jövedelmeivel a modrusi Gvozdon alapított szent Miklós pálos kolos- 
tornak adományozza. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 1 62 1. Surmin, Hrvatski spome- 
nici I. köt. 390 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

Ki list e pisán i dan v nasem gradu Brinah, 

na let roistva H(risto)va 1496., miseca aprila na dan prvi.-; 



1496. 



ápr. 1. 



CCXVIII. 
1496. ápr. 6. Velencze. 

A signoria Frangepán Bernátnak és Corvin Jánosnak örömét és szerencse - 
kívánatait fejezi ki a köztük létesült családi összeköttetés alkalmából. 

Regestája Ováry, A tört. bizottság oklevélmásolatai I. füz. 189 1. 



15* 



— 228 



CCXIX. 



1496. szept. 1. Carima. 

Miksa császár szerződése, az ezer forinttal zsoldjába fogadott Frangepán 
János számára. 

Eredetije hártyán, melyről a hártyaszalagon lógó pecsét leszakadt, 
az orsz. lltárban, MODL. 38561. (Frangipani-iratok nr. 92.) 

Wir Maximilián von Gots gnaden romischer kunig 
zu allenn tzeiten merer des reichs, zu Hunngem, Dallma- 
■tien, "Croatien etc. kunig, ertzhertzog zu Österreich, hertzog 
tzv Burgundi, zu Brabant, zu Gheldern etc, graue zu 
Flanndern, zv Tyrol etc. bekennen, das wir den edeln unn- 
sem lieben getreewen Johannsen von FYanngkhepan, grauen 
zv Brundl, zu vnnserm diener aufgenomen vnd bestellt 
habn wissenntlich mit dem briefe, alsó das er vnns von 
havs ausz getrevvlich dienen und wartten, sich auch mit 
sambt sein dienern, knechten vnd pherden auf vnnser oder 
vnnser anwellt, so des vnnsern gewalt habén, erfordern 
vnd geschefte gegen vnnsern veynden in veid vnd sunst 
in allén anndern vnnsern notdurfften, sachen vnnd haen- 
deln allewegen gehorsamlich, willigclich vnd on widerred 
erzaigen, haltén, ordnen vnd geprawchen lassen, vnnsern 
vnd vnnserer lannde vnd lewt nutz vnd fromen furdern. 
schaden warnen, wennden vnd sunst alles das thun sol, 
das ain getrewer diener seinem herren zuthun schuldig, 
phlichtig vnd verpunnden ist, inmassen er vnns darumb 
gelobt vnd gesworn hat. 

Dagegen habén wir ime zu sambt den funfvndzwain 
tzig hundert guldin reinisch, so wir ime zu ganntzer beza- 
lung vnd vergnuegung seins altén .solds vnd dienstgelts 
ausgericht habén, nu hinfur von den nechstuerschinen 
ápr. 3. ostern anzureytten allé jar bis auf vnnser wolgefallen vnd 
widerruffen zu dienst vnd warttgelt tawsent guldin reinisch 
fur sold, schaden vnd allé sachen zu raichen vnd zu gebén 
benennt vnd ine darumb an vnnser getrewen, lieben und 
vnnser vier geordent statthallter vnd rete vnnser schatzka- 



— 229 — 

mer zu Innsprugg an geschafft, solichermassen das sy den 
selben gráf Johannsen ferrer auf vnnsern getrewen, lieben 
Simon von Hungerspach vnnsern rat gegenwurtigen vnd 
ainen jeden zukunftigen vnnsern schatzmaister vnnser 
niderosterreichischen lande verweisen vnd anschaffen, damit 
ime die bestymbten tawsent guldin allé jar gegen seiner 
quittung vvie obsteet gevvislichen ausgericht vnd bezallt 
werden süllen. 

Vnnd wann wir den gedachten gráf Johannsen zu 
vnns erfordern, so soll er auf vnnsern costen zu vnns 
komén, vnd alsdann durch vnns wie annder vnnser diener 
gehalten werden ongeuerde. 

Mit vrkund diss briefs gebén zv Carima, an sant Egi- 

dien tag, nach Cristi gepurt vierzehenhundert vnd im sechs szept \ 

vnd newnzigisten, vnnserer reiche des römischen im aindlf- 

ten vnd des hungerischen im sibenden jaren. 

Commissio domini regis 
i 



Rcgestrata* 



propna. 



CCXX. 

1496. szept. 1. Carima. 

Miksa császár parancsa az innsbrucki kamarához, a brinjei Frangepán 
János ezer forint évi zsoldjának Hungerspach Simon alsóausztriai kincs- 
tartó útján való kiutalványozása tárgyában. 

- Az innsbrucki helytartósági lltárban, Kopialbikher 1497. 157 1. 

Wir Maximilián etc., empieten unsern getreuen den 
vier unnsern geordneten stathaltern und retten unnser 
schazcamer zu Ynnsprugg unnser gnad unnd alles guet. 

Wir habén edeln unnsern lieben, getreuen Johannsen 
von Frannckepan, graven zu Bründel zu unserm diener von 
hawss aus auffgenomen und ime von den nechstvergann- 
gen ostern an zuraitten allé jare bis auff unnser wollge- V- «• 

1 Az oklevél felhajtásán jobbról, a szövegtől eltérő kanczelláriai 
följegyzés. 

8 A hátán. 



— 230 — 

fallen und widerruefíen i ni guldin reinisch zu diennste und 
warttgelt fur schaden unnd allé sachen aus bemelter unn- 
ser schazcamer bey euch zu gebén benennt innhalt unnser 
verschreibung darüber aussganngen, emphelhen wir euch 
ernnstlich und wellen, daz ir den bennanten graff Johann- 
sen umb solich tausent guldin diennstgelt auff unnsern 
getruen, lieben Simon von Hungerspach unnsern ratt gegen- 
wurtigem, unnd ainem jedem zukunftigen unnsern schaz- 
maister unnser niderosterreichischen lannde verweiset unnd 
anschafíet, damit er ime von den berurten negstverganngen 
ostern anzuraitten allé jar dieselben tausent guldin reinisch 
von unnsern nüzen unnd rennten, so er einnymbt, gegen 
seiner quittung, die er allezeit von ime emphahenn unnd 
auch uberantwurten sol bis auff unnser widerrueffen, wie 
obstet, gewislichen aussricht unnd bezall unnd was er ime 
alsó raichen unnd gebén wirdet und ir unns mit sein 
quittungen erweiset, wellen wir euch státigclich in raittung 
legén unnd abziehen. Daz ist unnser ernnstliche mainung. 
Gebén zu Carima, an sand Egidien tag, anno Domini 
szept \ etc. lxxxxvl, unnser reiche des romischn im eilfftn und des 
hungrischen im sibenden jaren. 

CCXXI. 

1496. okt. 8. 

A milanói herczeg levele Frangepán Bernáthoz Beatrix királyné s Ulászló 
kibékítése tárgyában. 

Regestája Óydry, A M. Tud. Akadémia tört. bizottságának oklevél- 
másolatai I. füzet 194 1. 

CCXXII. 
1497. jan. 5. Modrus. 

Frangepán Bernát az Ozalj vára alatti Vuksin Sipakot s Mirkovopoljét 
Hotkovics Bálintnak adományozza. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 165 1. Surmin, Hrvatski spom. 
I. köt. 399 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

1497 

■ an 5 — — Dan v Modrusah, 1497. januara dan 5. 



— 231 — 

CCXXIII. 
1497. jan. 6. Brinje. 

Frangepán János évi ezer rajnai forintért a Miksa császár zsoldjába 

szegődik. 

Eredetije hártyán, hártyaszalagon függő pecséttel az innsbrucki 
helytartósági lltárban, Schatz-archiv 5146. 

Ich Hanns von Frangkhenpan, grave zw Vogel, zw 
Zeng und zw Modrusch, bekhenn offenlich mit den brieff, 
als der durichleuchtigist, grosmáchtigist furst und herr herr 
Maximilián, romischer konig zw allén zeitn mererr des 
reichs, zw Hungern, Dalmacien, Croacien etc. konig, herzog 
zw Östereich, herzog zw Burgundy, zw Brabant, zw Ghel- 
dern etc., grave zw Flandern, zw Tyroll etc., mein aller- 
genádigisterr herr mich zw seiner königlichen maiestat 
diener von newenn auffgenomen hat, alsó das ich iren 
khoniglichen genaden von haws getrewlich dienen und 
warten soll, mich auch mitsambt meinen dieneren, knechten 
und phárdenn auff seiner khoniglichen maiestat etc. oder der 
anwald, so des von sein königlichen gnaden gewalt habén, 
erforderen oder geschaefft gegen iren veindenn in veid oder 
sunst in allén seinerr khoniglichen maiestat notturfften, 
sachen und haendelnn albeg gehorsamlich, williklich und 
an widerred erzaigen, haldten, ordnen und geprauchen 
lassen, seinerr königlichen maiestat und irer lannd und 
lewt nutz und frummenn furderen und schaden warnen, 
wenden und sunst alles das tun soll, das ain getrewerr 
dienerr seinen herren ze tun schuldig, phlichtig und ver- 
punden ist, in massen ich das seinerr königlichen maiestat 
gelobt und gesworen hab. 

Da entgegn hat mir sein königlich maiestat zw sambt 
den funffundzwainzig hundert gulden reinisch, so mir sein 
khoniglich gnad zu gantzerr bezallung und vergenuegurig 
meines altén solds und dinstgelts ausgericht hat, nunn 
hinffur von den nachstverschynenn osteren anzuraiten allé ápr. 3. 
jar biss auff seinerr königlichen maiestat wolgefallenn und 
widerrueffen zu dinst und wardtgelt tausent gulden reinisch , 
fur sold, schaden und allé sachen zu raichen und zw 



— 232 — 

gebén benent, darán ich mich woll genuegen lasse. Ich 
soll und vvill auch, wan mich sein koniglich maiestat zu 
iren gnaden erfordert, unverzogentlich zu seinerr koniglichen 
maiestat komén, doch auff irerr genaden selbskost und 
darlegen und mich als dann verrerr wie anderr seiner 
koniglichen gnaden dienerr gehalten vverden, benuegen 
lassen, alles getrewlich und ungeverlich 

Des zu urkhundt gib ich obgenanterr Hanns von 
Frangkenpan grave etc. seinerr koniglichen maiestat den 
brieff besigelt mit meinenn aignenn anhanngunden insigel, 
darunderr ich mich verpintt alles war und stét z\v hal- 
denn, das diser brieff ausvveist, der gebén ist zu Brund- 
1497. lein, ann der heyligen drey könig tag, nach Cristi geburd 
jan. 6. v i erze hennhundert und im sibenundnevvntzigisten iare. 



CCXXIV. 
1497. máj. 1. Brinje. 

Frangepán János Modenái András zengi püspököt egyházmegyéje tized 
és Lucziána falu szabad birtoklásával megajándékozza. 

Kiadása Farlati, Illyricum sacrum IV. köt. 132 1. 
Regestája Vjesinik Jtrv. zem. arkiva 1899 évf. 246 1. 

— — Dátum Brygnie, in die apostolorum Philippi et 
má j. 1# Jacobi, anno Domini mcccclxxxxvii. 



ccxxv. 

1497. máj. 2. Zeng. 

Frangepán Angelo, a brinjei monostor kegyura, az Ágoston-rendű szerzete- 
sektől elvett s a pálosoknak adományozott monostort, a két szerzetes rend 
között kitört egyenetlenség megszüntetése végett, az augustinusoknak 

visszaadja. 

Kiadása Farlati, Illyricum sacrum IV. köt. 132 1. 

1497. Anno ab eiusdem nativitate 1497., indictione 

ma J- 2 - 15., die verő secunda maji, actum in comitatu Segnie 



— 233 - 

CCXXVI. 

1497. szept. 7. Buda. 

Frangepán Bernát bethlenfalvi Thurzó Jánosnak, a réznek Besztercze- 

bányától magyar-, dalmát-, tót- és horvátországi birtokain keresztül 

Zengig való szállítására, egy év tartamára vámkedvezményt ígér. 

Kiadása Történelmi Tár 1882 évf. 634 1. 

— — Dátum Bude, in vigília nativitatis gloriosissime 

1497. 

virginis Marié, anno Domini millesimo quadnngentesimo gzept-7 . 
nonagesimo septimo. — — 



CCXXVII. 

1497. szept. 7. Buda. 

Frangepán Bernát bethlenfalvi Thurzó Jánostól száz magyar forintot 

kölcsönözvén, annak a Thurzó által Beszterczebányától Zengig szállítandó 

réz vámjából való leütésére kötelezi magát. 

Kiadása Történelmi Tár 1882 évf. 635 1. 

— — Dátum Bude, in vigília nativitatis beaté Marié 

. . . . . .„ . , . . 1497. 

virginis, anno Domini millesimo quadnngentesimo nona- szept 
gesimo septimo. — — 



CCXXVIII. 
1497. szept. 20. 

A zágrábi káptalan előtt Henning András és édes anyja Zsófia asszony 
Szamobor várát négyezer forintért Frangepán Miklósnénak örökbe vallják. 

Átirata a zágrábi káptalan 1614. jun. 24-én kelt három ívnyi ere- 
deti oklevelében az orsz. lltárban, MODL. 33085. (Neoreg. a. 291. 14.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus tenoré presentium significantes quibus expedit 
universis, quod egregius Andreas filius Joannis Hennyngh 
de Zomzedwara et generosa domina Sophia, consors eius- 
dem Joannis Hennyngh, oneribus et quibuslibet gravamini- 



— 234 — 

bus Catharine et Margarethe, necnon Dorothee et Elizabe- 
the filiarum eiusdem domine Sophie, sororum scilicet ipsius 
Andree Hennyngh, aliorum etiam et quorumlibet fratrum, 
consanguineorum et proximorum suorum, quos infrascri- 
ptum tangit, tangereve posset negotium quomodolibet in futu- 
rum, in se ipsos per omnia assumptis et levatis, sponte et 
libere, oraculo vive vocis sue dixerunt et confessi extite- 
runt in hunc modum, qualiter ipsi certis et rationabilibus 
de causis, animos ipsorum ad id moventibus, maturaque et 
diligenti intra se deliberatione prehabita totale castrum ipso- 
rum Zamobor vocatum, in comitatu zagrabiensi existens 
habitum, simul cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis 
quibuslibet, terris videlicet arabilibus cultis et incultis, agris, 
pratis, pascuis, campis, fenetis, silvis, nemoribus, montibus, 
vallibus, vineis, vinearumque promonthoriis, aquis, fluviis, 
piscinis, piscaturis, aquarumque decursibus, molendinis 
eorundemque locis, generaliter verő quarumlibet utilitatum 
et pertinentiarum castri eiusdem integritatibus et emolumen- 
tis, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad idem castrum 
Zamobor de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere 
debentibus, sub suis veris metis et antiquis limitibus gene- 
rose domine Elizabetbe Pethew vocate, consorti magnifici 
domini Nicolai de Frangepanibus, comitis de Thersacz, 
heredibusque et posteritatibus eiusdem universis pro summa 
quatuor millium florenorum, plene ut retulerunt habitorum 
et receptorum dedissent, donassent, vendidissent et inscri- 
psissent, prout dederunt, donarunt, vendiderunt et inscri- 
pserunt coram nobis iure perpetuo et irrevocabíliter tenen- 
dum, possidendum pariter et habendum ; ita tamen, quod 
non possit prefatum castrum Zamobor cuipiam corone 
regni Hungarie non subiecto vendere seu quoquomodo 
inscribere ac alienare, harum nostrarum vigore et testi- 
monio litterarum mediante, quibus sigillum nostrum authen- 
ticum duximus appendendum. 

Dátum feria quarta proxima post festum exaltationis 

1497 

sancte crucis, anno Domini millesimo quadnngentesimo 



szept. 20. 

nonagesimo septimo. 



— 235 — 

CCXXIX. 

1497. decz. 28. Buda. 

II. Ulászló király iktató parancsa a kníni káptalanhoz, hogy Dobercsi- 

nacz Györgyöt és testvéreit a Frangepán Miklóstól és Jánostól nekik 

adományozott Zathnik falu birodalmába beiktassa. 

A kníni káptalan 149S. márcz. 27-én hártyán kelt iktatóleveléből 
melyről a függő pecsét hiányzik, az orsz. lltárban, MODL. 3S562. (Fran- 
gipani-iratok nr. l J3.) 

Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc, 
fidelibus nostris capitulo ecclesie tyniensis salutem et 
gratiam. 

Cum nos illis donationibus, quas fideles nostri, spec- 
tabiles et magnifici Nicolaus et Johannes de Frankapanibus, 
Segnie, Wegle et Modrusie comites super possessione seu 
villa ipsorum Zathnik vocata mediantibus binis litteris 
eorundem, unius in littera latina, alterius verő in lingua 
croata privilegialiter confectis, ac ex causis et rationibus 
in eisdem contentis nobili Georgio Doberchinacz, et per 
eum Gregorio et Simoni fratribus suis, ipsorumque heredibus 
et posteritatibus universis fecissent, mediantibus aliis litteris 
nostris exinde confectis, dummodo villa ipsa ad aliquod 
castrorum nostrorum non pertineat, nostrum regium consen- 
•sum prebuerimus, totumque et omne ius nostrum regium, 
si quid in eadem villa qualitercunque haberemus. aut eadem 
nostram ex quibuscunque causis, viis, módis, rationibus 
concerneret maiestatem, simulcum cunctis suis utilitatibus 
■et pertinentiis quibuslibet memoratis Georgio et fratribus 
suis predictis, ipsorumque heredibus universis, in quantum 
ut prefertur ad aliquod castrorum nostrorum non pertineat, 
in perpetuum contulerimus vellimusque eosdem in domínium 
eiusdem nomine iuris nostri regii per nostrum et vestrum 
homines facere legitimé introduci. 

Super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo manda- 
mus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio 
fidedignum, quo presente Martinus Luczkouich vei Matheus 



236 



Dessich, aut altér Martinus Lodouikouich vei Radoya Lipchi- 

nouich aliis absentibus homo noster ad facies dicte ville 

Zathnik, vicinis et commetaneis eiusdem universis illac legitimé 

eonvocatis et presentibus, accedendo introducat prefatos 

Georgium et alios predictos in domínium eiusdem nomine 

iuris nOstri regii, statuatque eandem eisdem et eorum here- 

dibus simulcum cunctis eiusdem utilitatibus et pertinentiis. 

premisso iuris nostri regii titulo eisdem incumbenti, perpetuo 

possidendum, si non fuerit contradictum ; contradictores 

verő si qui fuerint, evocet eosdem contra annotatos Georgium 

et fratres eiusdem nostram personalem in presentiam ad 

terminum competentem rationem contradictionis eorundem 

reddituros. Et posthec huiusmodi introductionis et statutionis 

seriem cum contradictorum et evocatorum. si qui fuerint, 

vicinörumque et commetaneorum, qui premisse statutioni 

intererunt nominibus, terminoque assignato dicte nostre 

personali presentie fideliter rescribatis. 

Dátum Bude, in festő sanctorum innocentum, anno 
1497 „...,,. 
deci728.^ omini millesimo quadnngentesimo nonagesimo septimo, 

regnorum nostrorum Hungarie etc. anno octavo, Bohemie 

verő vigesimo septimo. 



CCXXX. 

1497. Brinje. 
Frangepán Jáncs nyugtatván}'a, kifizetett zsoldhátralékáról. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági lltárban, Schatz-archiv Rep. 
II. fol. 1412. 

Ouittung auf kayser Maximilianen von gráf Hannsen von 
Franckenpan umb 1500 guldin zu gantzer bezalung sein hinder- 
stelligen dienstsgelt wider die türcken. 

Dátum Prundl, 1497. 



— 2^7 — 

CCXXXI. 
1498. ápr. 20. Modrus. 

Frangepán Bernát az Ozalj várához tartozó s Hotkovics Bálintnak ado- 
mányozott Vuksin Sipak faluról szóló oklevelét nevezett részére megerősíti. 

Kiadása Kukidjevic, Acta croatica 169 1. Surmin, Hrvatski spome- 
nici I. köt. 408 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 



Latin szövege a következő 1498. ápr. 20. kelet alatt, 
aprila 1498 



— Dan u varosu nasem Modrusah, dan 20. miseca- "., 



CCXXXI1. 
1498. ápr. 20. Modrus. 

Frangepán Bernát kiváltságlevele, a Hotkovics Bálintnak adományozott 
Yoksinsipak és Mirkovopolje falukról, azoknak határjárásával. 

XVI. századi fordítása vízfoltos papíron az orsz. lltárban, AIODL. 
33.697. (Neoreg. a. 984. 5.) 

Glagol szövegének regestája a megelőző 1498. ápr. 20. kelet alatt. 

Nos comes Bemardinus de Frangepanibus, Weglie, 
Segnie Modrusieque etc, memorie commendamus omnibus 
et singulis quibus expedit universis et in quorum conspectum 
venerint presentes littere nostre patentes, qualiter consideratis 
virtutibus continuis et fidelibus servitiis Valentini Hothkowych, 
que ipse nobis et culmini nostro impendit, a quibus etiam 
ipse nunquam desistit, quibus servitiis nos visis et conside- 
ratis dedimus et donavimus sibi iure perpetuo et irrevoca- 
biliter unam possessionem nostram Woxynsyppak vocatam, 
in dominio nostro et pertinentiis castri nostri Ozal nuncupati, 
quemadmodum latius et uberius in litteris nostris privilegia- 
libus continetur, quam nos dedimus et donavimus memorato 
Yalentino Hothkowych. Quam quidem donationem nostram 
pariter et inseriptionem nullo unquam tempore volumus 
revocare et reclamare, sicuti in litteris et privilegiis nostris 
comperietur, quin potius iterum denuo hiis litteris nostris 
roboramus et ratificamus, eo quod nobis supplicatum extitit 
humillime per prefatum Valentinum Hothkowych. Quam 
quidem dationem et inseriptionem nostram nos volentes 



— 238 — 

plenius et uberius roborare et ratificare, super eadem pos- 
sessione supradicta produxit coram nobis litteras, que littere 
fuerant condam Ivvanii Wxe, in quibus litteris continentur 
mete et termini supradicte possessionis. Nos igitur visis 
ipsius servitiis et fidelitate, quibus nobis in rebus nostris 
se gratum reddidit et ostendit ; videntes etiain in hiis nobis 
et nostro dominio nullám adversitatem et defectum venturos, 
sed habentes respectum ac considerantes occasionem, que 
continetur in nostris privilegiis sibi per nos concessis ; hoc 
tamen per expressum declarato, quod si contiger[i]t dicto 
Valentino vei suis heredibus, extrema necessitate cogente, 
eam velle vendere vei impignorare, extunc non pos[sint] 
et neque valeant quempiam alterum superinde prius ammo- 
nere nisi nos et heredes nostros. 

Ut autem premisse nostre donationis posteris nostris 
innotescat latitudo, longitudo ; initiumque et finis, volentes 
nos in hac nostra donatione voluntati sue satisfacere, nam 
speramus eundem Valentinum mortem prius perpeti velle,. 
quam contra nos quitquam attentare, prout plenius et uberius 
continetur in litteris nostris ; videntes igitur nos superinde 
contra nos et domínium nostrum nullám főre adversitatem, 
ideo nos statuimus terminos et metas, prout continentur 
in litteris condam Johannis Wxe, quas metas et terminos 
presentibus litteris nostris confirmamus et roboramus, ac 
pro maiori firmitatis assecuratione et veritate has presentes 
metas hiis litteris nostris inseruimus. 

Prima itaque méta incipit in castello Kwpchyna et 
vádit ad lignum populi jagned dictum et a populo ad bivium 
Prekrysye dictum Dragany et Wxe, ad sinistram Dragany 
et dextrum Wxe remanente, ab eodem bivio in puteum 
Kerwawy Zdenecz vocatum, a puteo in arenam, ab aréna 
ad orientem per viam ad bivium possessionis Czezthasyppek, 
ibique mete conveniunt. Et abinde girando et vertendo ad: 
occidentem recta via ad metas possessionis Czezthasyppek 
predicte, ad sinistram, 1 ad dextram verő Wxe relinquendo- 
directa via ad collem Wochyak, abinde ad viam et bivium 

1 Valami kimaradt. 



— 239 — 

Beruanzko et Zorkowachko, a bivio ad aggeres terreos zap 
dictos, ab eisdem aggeribus in vallem sub Vochyak, per 
eandemque vallem in medios fagos, a fagis in Kyrynschyak 
et per Kyrynschyak ad Lwchno, ubi aque concurrunt et 
mete Myrkowzka et ita per Lwchno média valle ad sinistram 
Myrkowzko, ad dextram Wxe metas relinquendo et sic per 
vallem ad viam in magnum quercum ezer dictum. A quercu 
in dumum Rakythovvgerm dictum, ubi mete conveniunt 
cum metis Kwpchyno, et a dumo in vallem fluviumque 
Therzthenyk, a Therztenyk supra Mlakam a bivio Prykrysye 
dicto in Mlakam, a sinistra Kwpchyno, a dextro verő Wxe 
metas relinquendo recta per Mlakam in fluvium Kwpchyna 
et per médium Kwpchyne ad castellum, ubi mete et termini 
finiuntur dicte possessionis sibi per nos date et donate, 
prout plenius et uberius continetur in litteris nostris privi- 
legialibus. 

Insuper etiam dedimus et donavimus sibi unam terram et 
colonos Myrkowopolye vocatam cum omnibus suispertinentiis. 

Cuius quidem térre supradicte, per nos donate incipiunt 
mete a flumine Kwppe per fossatum ad viam sub collem 
directe ad salices, a salicibus ad fluvium Jagodno ac tandem 
per Jagodno ad viam usque Doklewesych et abhinc per 
viam directe ad sessiones colonorum supradictorum usque 
ad viam, que ducit ad vadum et sic per viam ad conter- 
minium Wurathe Dragethe dictum in opposito Ladyne in 
Kwppam, et hoc ad attestationem et introductionem civium 
nostrorum, qui fuerunt vicini supradicte donationis nostre. 

Preterea quoque dedimus sibi unam particulam silve 
inter Lwchno et fossatum Prekopa dictum, que pertinebat 
ad curiam nostram Drysserewczy, quam silvam sibi ita 
confirmamus et roboramus, prout supradicta et prout con- 
tinetur in privilegio nostro. 

In quorum omnium maius robur, firmitatemque supra- 
dictorum articulorum concessimus sibi presentes litteras 
nostras patentes sub sigillo nostro autentico. 

Dátum in civitate nostra modrusiensi, die vigesima 
mensis április, anno Domini millesimo quadringentesimo á pr . 20. 
nonagesimo octavo. 



U49S.) 
aug 29, 



240 



CCXXXIÍI. 
(1498.) aug. 29. Freiburg. 

Miksa császár rendelete, a török fogságba esett Frangepán Miklós számára 
a birodalmi gyűlés által megszavazott kétezer forint kifizetéséről. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományainak 
oklevéltára I. köt. 5 1 

Mitwoch den xxix. tag augusti, zu Freiburg. 1 



CCXXXIV. 
1498. decz. 1. Brinje. 

Frangepán Angelo a modrusi Gvozdon alapított szent Miklós pálos 
kolostort, a Tomkovics G} r örgy és Pál által Na Ukinach faluban adomá- 
nyozott földek birtokában megerősíti. 

Kiadása Kuknljevic, Acta croatica 171 1. Surmin, Hrvatski spome- 
nici I. köt. 412 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

1498. — — Pisano v Brinéh, po letih roena Isukrstova 1498., 



decz. i-miseca decembra 1. 



1 1500 — 1505. Frangepán Miklós a Miksa császár zsoldjában. — 
Thallóczy-Hodinka i. m. 11 — 13 11. 

— 1502. jan. 27. Miksa császár utasítása Egk György krajnai hely- 
tartóhoz, a Frangepán Miklósnak adandó lőpor és szakálas puskák tár- 
gyában. ■ — Thallóczy-Hodinka i. m. 13 1. 

— 1504. febr. 24. Miksa császár rendelete Egk György krajnai 
helytartóhoz, a Frangepán Miklósnak fizetendő kétezer forint tárgyában. — 
Thallóczy-Hodinka i. m. 15 1. 

— 1508. jan. 10. Miksa császár utasítása ugyanahhoz, az egy évvel 
ezelőtt Frangepán Miklósnak kiutalványozott kétezer forint kifizetése 
tárgyában. — Thallóczy-Hodinka i. in. 19 1. 

— 1509. jul. 15. Utasítás Fuchs Konrád fizetőmesteri íródeákhoz, 
a Frangepán Miklósnak járó kétezer forintnak a legközelebbi jubileumi 
pénzből való kifizetése tárgyában. — Thallóczy-Hodinka i. m. 21 1. 



241 — 



ccxxxv. 

1499. febr. 13. Brinje. 

Frangepán Angelo s fiai Kristóf és Bolf a brinjei uradalomhoz tartozó 

Zachum, Vitoraj, Jeszen, Szelcze és Krakar falukat, Kosinszki Györgygyei 

és fiával Ivánnal a Buz vármegyei bocsáczi járásban levő Kosinj váráért 

és Srakvina, Polbuk, Botuke és Hotiljuvas falukért elcserélik. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 172 1. Sitrnűii, Hrvatski spome- 
nici I. köt. 414 1. (Monum. hist.-iurid. slav. merid. VI.) 

Pisán i dan v nasem gradu v Brinah, na let ^ - ^ 

b(o)z(i)h 1499., mis(eca) fevrara da(n) 13. 



CCXXXVI. 

1500. jan. 19. Brinje. 

Frangepán Angelo adománylevele, a zazitni szűz Mária pálos kolostornak 
adományozott veliki pszivici és ljubciskoi birtokokról. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 180 1. 

— — Pisán i dan v gradu nasem v Brinah, let roistva 
Krstva 1500., meseca januara na dan 19. 



jan. 19. 



CCXXXVI1. 

1500. aug. 5. Zeng. 

Zeng város alkapitányainak levele a zengi káptalanhoz, a Frangepán Angelo 
dolgaiban kiküldendő káptalani tanúbizonyság iránt. 

A zengi káptalan 1500. aug. 8-án kelt bizonyságleveléből hátrább. 

Amicis suis honorandis capitulo ecclesie segniensis 
.amicitiam paratam. 

Expositum nobis fűit pro parte nobilis Mathie Zubra- 
novich, existentis in persona magnifici domini comitis Angeli 
de Frangepanibus, ut concederemus licentiam posse capitu- 
lum ducere iuxta consuetudinem regni super certis negotiis 
et examinationibus faciendis. 

Ea propter rogamus amicitias vestras, velitis mittere 
unum ex concanonicis vestris fidedignum, et pro homine 

Frangepán-Oklevéltár II. 16 



242 

regio erif nobilis Vitus de Raduchiis aut Gregorius Slauf- 
chouich, et accedentes, quecumque negotia aut examina- 
tiones fuerint facienda, prout cum veritate concernit, vos 
fideliter regié maiestati rescribatis. 

1500 

5 Dátum Segnie, die v. augusti mv. 



CCXXXVM. 

1500. aug. 8. 

A zengi káptalan bizonyságlevele, a Frangepán Angelo és neje Katalin 
asszony között egyházi szertartással kötött házasságról. 

Eredetije hártyán, melyről a függő pecsét hiányzik, az orsz. Utárban, 
MODL. 38563. (Frangipani-iratok nr. 94.) 

Nos capitulum ecclesie segniensis, universis et singulis 
memorie comendamus per presentes quibus expedit, quod 
nobilis Mathias Zubranouich personaliter coram nobis consti- 
tutus, in persona magnifici domini comitis Angeli de Frange- 
panibus etc. exibuit et presentavit nobis litteras nobilium 
virorum, vicecapitaneorum segniensium. Quarum quidem 
litterarum tenor est 1 talis videlicet : Amicis suis honorandis 
capitulo ecclesie segniensis amicitiam paratam — — stb., 
I. a zengi alkapitányok 1500. aug. 5-én kelt levelét elébb. — 

Nos verő videntes petitiones eorum condignas misimus 
ex medio nostri Brigniam honorabilem dominum, Silvestrum 
Bedrizich archidiaconum, et dominum Balas archipresby- 
terum segnienses, qui tandem ad nos reversi una cum 
prefato nobile Mathia Zubranich, et homine regio dicto iudice 
Vito de Raduchiis retulerunt sub eorum fide christiana et 
regia fidelitate videlicet, quod cum ipsi essent in brigniensi 
castro in palatio magnifici comitis Angeli de Frangepanibus 
die 6. augusti, presentibus dominó presbytero Blasio Zuit- 
chouich, dominó presbytero 2 Michouil Luczky, dominó 
Iwano capellano dicti domini comitis, vicecomite Martino 
Ludouicouich, Petro Gusich, Georgio Lazkouich, Thoma 

1 Sorközi betoldás. 
* Sorközi betoldás. 



— 243 — 

Percich, Gregorio Slaufchouich, Gregorio Fridericouich, 
Gábrielé Zamletich, 1 Jacobo Perich, Mixa Sedlarich, Martino 
Dminauich, Georgio Clochoz, Vido Tesachouich et aliis 
multis tum nobilibus viris, tum etiam civibus, qui ibidem 
aderant, prefatus magnificus comes Angelus hoc modo 
locutus fűit videlicet : Audias capitule, et homo regié maie- 
statis, et vos sacerdotes, nobiles ac cives, qui hic estis, 
omnibus et singulis notum facio, quod cum temporibus 
preteritis ego acceperim dominam Catherinam in uxorem 
legitimam iuxta ritum sancte matris ecclesie catholice, dando 
ego sibi fidem et ipsa mihi, cum anuli benedictione matri- 
monium nostrum explevimus et perfecimus. Quem quidem 
sermonem dicta domina Catherina ibidem présens ratificavit 
et confirmavit. 

Et pro maiori robore et firmitate dictus magnificus 
dominus comes produxit in testem dominum Michaelem 
vicarium et plebanum brigniensem tanquam illum,qui ambobus 
iuramentum tunc temporis prestitit et anulum benedixit, et 
cuius medio dictum matrimonium factum fűit iuxta ritum 
christiane fidei. Cui quidem dominó Michaeli testi pro 
ampliori cautela et credulitate dicti nostri testes obtulerunt 
iuramentum super conscientiam suam, et super crucem et 
super sacrosanctis euangeliis,ut diceret veritatem amoto timore, 
amore, prece et pretio super premissis. Qui respondit et 
dixit : Per ista sacra Dei euangelia dico, quod tempore 
preterito ego dictis prestiti iuramentum et benedixi anulum 
iuxta ritum sancte matris ecclesie. 

Nos ergo prefatum capitulum omnia predicta audientes 
et percipientes, premissa per manus notarii nostri seribi et 
annotari fecimus iuris dictorum coniugalium et matrimonii 
ob cautelam uberiorem. 

Dátum sub impressione consueti nostri sigilli impen- 
dentis, sabbato ante festum beati Laurentii martyris, millesimo 



aug. 8. 

quingentesimo. 



1 Zambletich helyett javítással. 



16* 



1500. 
au S . 24. 



244 



CCXXXIX. 
1500. aug. 24. 

Miksa császár a török fogságba esett Frangepán Jánosnak váltságdíjúi 
ezerkétszáz forintot utalványoz. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktart. oki. I. köt. 8 1. 

Montag den xxin. augusti. 1 



CCXL. 
1500 körül, ápr. 23. Brinje. 

Frangepán János levele Miksa császárhoz, igen nagy szükségében hozzá 
küldött szolgájának meghallgatása tárgyában. 

Eredetije papíron, záró veres pecsét maradványaival az orsz. lltár- 
ban, MODL. 38890. 

Aller durchleitigister, grasmachtigister vnd genadigister 
her vnd kunig etc, mein vntertanig geharsam dinst sein 
eurn kuniglichen gnade etc. allé zeit peraitt. 

Hie sik ich mein diener zen eurn kuniglichen mayestát 
etc, belhem diener ich fuer allé mein diener trau vnd 
prauh, ben er mier fii treue dinst pebeist vnd erzagtt hatt, 
mit namen Mert Ladovikoviz vnser purkraff ze Prundel, 
der birt mit euer kuniglichen mayestát etc an meir stat 
reden vnd mein grase nat fur pringen vnd auch bas eurn 
kuniglichen gnade etc. ze nuz mag komén, darum pit ich 
eur kuniglichen mayestát etc. vntertaniklich, eur kunigliche 
gnade beit in selbst horn vnd gelaubm als • mier selbm vnd 
genadiklech abfertigen. 

1 (1500.) Miksa császár utasítása Hardegg Henrik kamarai taná- 
csoshoz, Corvin Jánosnak háromszáz lóval, Frangepán Bernátnak és 
Jánosnak száz-százzal való zsoldba fogadásáról. — Thallóczy-Hodinka 
i. m. 9 1. 

— 1500 — 1501. Frangepán János a Miksa császár zsoldjában. — 
Thallóczy-Hodinka i. m. 12 1. 

— 1510. máj. 5. A császár utasítása Saurer Lőrincz alsóausztriai 
helytartóhoz, a brinjei Frangepán Jánosnak fizetendő négyszáz forint 
tárgyában. — Thallóczy-Hodinka i. m. 23 1. 



— 245 — 

Allé zeit pefilh ich mich eurn kuniglichen gnade etc. 
als meim genadigen herén. 

Gebm vnd gesribm mit meiner agner hant ze Prundel, 
an sant Vorgen abent. ápr. 23. 

Eurn kuniglichen mayestát etc. 

vntertaniger, geharsamer vnd treuer diener 
Graff Hans von Frangepan etc. 

Dem 1 aller durhleichtigisten, grasmachtigisten fursten 
vnd hern hern Maximilián fon Gotes genaden romishen 
kunig, auch ze Vngern etc, meinem aller genadigisten 
hern gebm. 



CCXLI. 

1500 körül. 

Frangepan Bernát, Lénárt görczi grófnak pénzért hozzá küldött követét 

nem fogadja. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági levéltárban, Görzer archív 
Rep. 1729. 

Ain copey, wie gráf Leonhart seiner diener ainem bevilht, 
der kuniglichen majestát antzebringen, wie gráf Bernhardin von 
Frangepan seinem potten, den er umb gélt zu im gesandt hab, 
verlaugnet worden sey. 



CCXLII. 
1500 körül. 

Frangepan János, Lénárt görczi grófnak egy jó lovat ígér. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági levéltárban, Görzer archív 
Rep. 177 S. 

Gráf Hanns von Frangepan wil gráf Leonharten ain annder 
mai ain gut phárd schicken. 

1 Külczím. 



246 — 



CCXLIII. 



1502. ápr. 18. Róma. 

VI. Sándor pápa Frangepán Gergely zágrábi egyházmegyei szerpapot 
veszprémi püspökké kinevezi. 

Kiadása A veszprémi püspökség római oklevéltára IV. kötet 118 1. 

— — Dátum Romé apud sanctum Petrum, anno 
1502. incarnationis dominice millesimo quingentesimo secundo, 



ápr. i8.q uar todecimo kalendas maji 1 



CCXLÍV. 
1502. ápr. 19. Róma. 

VI. Sándor pápa megengedi, hogy Frangepán Gergely választott veszprémi 
püspök a papi és püspöki rendeket bármelyik püspöktől fölvehesse. 

Kiadása A veszprémi püsp. római oki. IV. köt. 119 1. 

— — Dátum Romé apud sanctum Petrum, anno 
1502. incarnationis dominice millesimo quingentesimo secundo, 



ápr. i9. tertiodecimo kalendas maji, anno decimo — — 



CCXLV. 
1502. máj. 2. Tersácz. 

Frangepán Miklós levele Tschernembl Jánoshoz. 

Eredetije papíron, alján papírral fedett gyűrűpecséttel a magyar 
nemzeti múzeum törzslevéltárában. 

A pecséten látható czímer: Hasított és jobb felében 
vágott pajzs felső jobb mezejében hatágú csillag, az alsó mező üres, 
bal mezejében két szembe fordult oroszlán, első lábával stilizált 
rózsát tart. 

Wier Niklas graff van Frangepán etc, enpiethen euch 
edler lieber her Hans van Schornemell vnsern grües beuar. 

1 1502. ápr. 23. Frangepán Gergely kötelezvénye a püspöki ki- 
nevezés díjainak megfizetéséről. — A veszpr. püsp. római oki. IV. köt. 1191. 



— 247 — 

Hie mitt sicke wier euch ain vidimws aines wrieffs, 
di ir vernémen werdtt vnd so irs vernwmen habtt, so pitén 
wier euch mitt sunders vleys, ir woldtt euer sigell dar auff 
drücken euch vnd euer érben an schaden, vnd so irs gethan 
habtt, so gelaben wier euch dawider nicht zu reden, nach 
zu thuen in kainerlay weys. 

Vnd des zu vrkhund gebén wier euch hie mitt disen 
pett wrieff vnterm vnserm für auff gedrükhten pettschaff. 

Dátum zuem Tersetz, am mo(n)tag far Gatz auffartag 1502 . 



in xv c vnd andern jar. má J- 2 - 

CCXLVI. 

1502. decz. 18. Buda. 

II. Ulászló a veszprémi püspök királyné koronázó jogát Frangepán Gergely 
utódai számára megerősíti. 

Eredetije hártyán, rózsa, zöld és lilaszín sodrott selyem zsinóron lógó 
pecséttöredékkel az orsz. lltárban, MODL. 21143. (Eccles. 19. 34.) Újkori 
egyszerű másolata u. ott, MODL. 24387. (Acta publ. 27. 31.) 

Commissio propria domini 
regis. 1 
Nos Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie 
etc, memorie commendamus tenoré presentium significantes 
universis quibus expedit, quod cum nos divina disponente 
clementia illustrissimam dominam Annám de Candalle, ex 
vetusta stirpe regia Fuxorum oriendam nobis in coniugem 
ritu sancte romane ecclesie copulari ac tandem adduci 
fecissemus, curassemusque eam in civitate nostra Albe 
Regali, quo ex nostra invitatione multorum principum ora- 
tores ac universi domini prelati, barones nobilesque proceres, 
et universorum comitatuum regni nostri electi convenerant, 
pro veteri consuetudine huius regni coronari, licet fidelis 
noster reverendus dominus Gregorius comes de Franga- 
panibus, ac electus et confirmatus ecclesie wesprimiensis 
huiuscemodi munus coronationis ex veteri indulto divorum 
regum Hungarie, predecessorum scilicet nostrorum, quo 

1 A szövegtől eltérő kanczelláriai feljegyzés. 



— 248 — 

ipsa ecclesia, consequenterque omnes eiusdem prelati et 
episcopi abunde dotati existunt quodque nos in specie 
vidimus, obire et peragere debuisset, tamen ex quo idem 
dominus episcopus nondum omnes ordines sacerdotales et 
pontificalis dignitatis consecrationem ob temporis brevitatem 
et negotiorum pluralitatem, quibus pro regni huius nostri 
utilitate sepenumero implicitus extitit, plenarie et integraliter 
habuerit, nos munus coronationis prefate domine regine 
pro hac vice propter inabilitatem ipsius domini episcopi 
reverendissimo in Christo patri, dominó Thome tituli sancti 
Martini in Montibus sancte romane ecclesie presbytero 
cardinali strigoniensi, summo et secretario cancellario nostro 
imposuimus et coronationem ipsius domine regine per 
ipsum peragi et perfici fecimus. 

Ne igitur ecclesia ipsa wesprimiensis et ex consequenti 
prefatus dominus electus ob non prestitum officium seu 
munus coronationis dicte domine regine ab antiquo et 
veteri iure suo et prerogativa, qua ut premisimus ipsa 
ecclesia wesprimiensis a vetustissimis Hungarie regibus 
predecessoribus scilicet nostris gavisa est decidat, neve 
ob hoc in huiuscemodi suis iuribus et prerogativis detri- 
mentum patiatur, nos recognoscimus premissam intermissio- 
nem coronande regine nostre ab ipso dominó episcopo 
wesprimiensi non ob aliam causam seu defectum quam 
ut premissum est intervenisse, neque per hoc volumus 
iuribus et privilegiis eiusdem seu dicte ecclesie sue quoquo- 
modo preiudicari, quin etiam, cum nos omnium ecclesiarum 
huius regni nostri veri et indubitati patroni simus, eundem 
dominum episcopum consequenterque universos suos suc- 
cessores in huiusmodi suo iure et prerogativa relinquendos, 
atque eam ipsam prerogativam et gratiam coronandarum 
reginarum Hungarie ob singularem devotionem, quam erga 
gloriosum Michaelem archangelum habemus, tum etiam ob 
preclara merita ac virtutes eiusdem domini Gregorii ep;scopi 
de nostre regié potestatis plenitudine, consensuque et bene- 
placita voluntate dicte illustrissime domine Anne regine, 
consortis nostre charissime, prelatorumque et baronum regni 
nostri ad id accedente consilio et assensu eidem ecclesie 



— 249 — 

wesprimiensi, prelatisque eiusdem moderno scilicet et futuris 
renovandam duximus et reintegrandam, ac denuo et ex 
novo concedendam ; decernentes, ut quemadmodum prius, 
ita etiam deinceps episcopi et prelati dicte ecclesie wes- 
primiensis pro tempore constituti, non obstante eo, quod 
hac nostra tempestate coronatio prefate domine Anne regine 
non per dictum dominum Gregorium modemum electum 
eiusdem ecclesie, sed per dictum reverendissimum cardinalem 
strigoniensem ob causas predictas facta et celebrata existit, 
temporibus coronationis reginarum Hungarie huiusmodi iure 
et prerogativa ecclesie antedicte uti, frui et gaudere possint, 
immo renovamus, reintegramus, decernimusque et conce- 
dimus hamm nostrarum, quibus secretum sigillum nostrum, 
quo ut rex Hungarie utimur, est appensum, vigore et 
testimonio litterarum mediante. 

Dátum Bude, die dominico proximo ante festum beati 
Thome apostoli, anno Domini millesimo quingentesimo de ^ " 8 
secundo, regnorum nostrorum Hungarie etc. anno tredecimo, 
Bohemie verő tricesimo tertio. 

Regestrata folio ccclxxx . . . } 

CCXLVII. 
1503. jun. 28. Buda. 

II. Ulászló király előtt Japricza Gergely és Elek Dol falut Frangepán 
Bernátnak és fiainak örökbe vallják. 

II. Ulászló 1605. okt. 21-én kelt kiváltságleveléből hátrább. 

Nos Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie 
etc, memorie commendamus tenoré presentium significantes 

1 A hátán. 

Ide jegyzem, hogy a veszprémi püspök ezen kiváltságát tudvalevő- 
leg Rozgonyi Péter számára 1425. márcz. 1-én Zsigmond is megerősítette. 

Ennek kiadása a veszprémi püspökség levéltárában őrzött eredetiről 
1425 évi helyes dátummal Fejér, Codex dipl. X. 6. 673 1., azután 
Bat lyány i, Leges eccles. II. köt. 400 1. után 1426 évivel Codex dipl. 
XI. köt. 454 1. 

Az uralkodói évek számából s az egyházi és világi országnagyok 
szerepléséből nem nehéz megállapítani, hogy az 1426 évi kelet hibás. 



— 250 — 

quibus expedit universis, quod nobiles Gregorius et Alexius 
Japrycza de Japra coram nostra personali presentia per- 
sonaliter constituti sponte et libere confessi sünt in hunc 
modum, quomodo ipsi matúra intra se deliberatione pre- 
habita animum ipsorum ad id movente totalem possessio- 
nem ipsorum Dool vocatam, in districtu Prybj'ch et in 
comitatu zagrabiensi existentem habitam simulcum cunctis 
eiusdem utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet 
arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, fenilibus, 
silvis, nemoribus, montibus, vallibus, vineis vinearumque 
promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis aquarumque 
decursibus, molendinis et eorundem locis, generaliter verő 
quarumlibet utilitatum et pertinentiarum eiusdem integritati- 
bus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad eandem de iure 
et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus, pariter 
cum universis litteris et litteralibus instrumentis, factum 
pretacte possessionis Dool vocate tangentibus et concernen- 
tibus spectabili et magnifico Bernardino comiti de Franga- 
panibus ac Mathie, Christoforo et Francisco filiis eiusdem 
pro ducentis florenis auri puri, veri, boni et iusti ponderis, 
uti dixerunt, a prefato Bernardino comite plene receptis, 
levatisque et habitis dedissent, vendidissent et in evum 
ascripsissent, immo dederunt, vendiderunt et in evum 
ascripserunt iure perpetuo, irrevocabiliterque ac in sempi- 
ternum tenendam, possidendam pariter et habendam, nil 
iuris nilve proprietatis sibipsis ac heredibus ipsorum in 
eadem possessione Dool reservando, sed totum et omne 
ius ipsorum proprium, omnemque iuris et dominii proprie- 
tatem, quod et quam ipsi Gregorius et Alexius Japrycza 
aut heredes ipsorum in eadem possessione Dool haberent 
aut in futurum habere sperarent quoquomodo, in prefatos 
Bernardinum comitem ac Mathiam, Christoforum et Fran- 
ciscum filios eiusdem transtulissent pleno iure coram nobis 
harum nostrarum, quibus sigillum nostrum, quo ut rex 
Hungarie in iudiciis utimur, est appensum, vigore et testi- 
monio litterarum mediante. 
1503. Dátum Bude, in vigilia festi beatorum Petri et Pauli 



jun. 28 apostolorum, anno Domini millesimo quingentesimo tertio. 



— 251 — 

CCXLVIII. 
1503. jul. 20. Buda. 

II. Ulászló király iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy Frangepán 

Gergely kalocsai érseket és unokaöcscsét Jánost a Japricza Gergelytől 

vásárolt Boskócz és Bisztra birodalmába iktassa be. 

A zágrábi káptalan 1503. szept. 12-én kelt iktató leveléből hátrább. 

Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc., 
fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem et 
gratiam. 

Dicitur nobis in personis fidelium nostrorum reveren- 
dissimi domini Gregorii de Chethyn alias electi et confir- 
mati ecclesie wesprimiensis, nunc verő colocensis et bachien- 
sis ecclesiarum canonice unitarum postulati, necnon egregii 
Johannis filii magnifici condam Johannis comitis de eadem 
Chethyn, fratris utputa patruelis eiusdem domini Gregorii 
exponentium, quomodo ipsi in domínium totalium posses- 
sionum egregii Gregorii Japrycza de Japra Boskowcz et 
Byzthra vocatarum, in districtu de Gay et comitatu zagra- 
biensi existentium, ipsos exponentes perpetue emptionis 
titulo concernentium legitimé vellent introire. 

Super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo man- 
damus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio 
fidedignum, quo presente Nicolaus Woykowych aut Johan- 
nes Bradysych, vei Gregorius Othyayth * de Klokoch sin 
Blasius Iskych de Hresno aliis absentibus homo noster ad 
facies prescriptarum possessionum annotati Gregorii Japrycza 
Boskowcz et Byzthra vocatarum, vicinis et commetaneis 
earundem universis inibi legitimé convocatis et presentibus, 
accedendo introducat prefatos exponentes in domínium 
earundem, statuatque easdem eisdem simulcum cunctis 
ipsarum utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, premisso 
perpetue emptionis titulo ipsis incumbenti perpetuo possi- 
dendas, si non fuerit contradictum ; contradictores verő si 
qui fuerint, evocet eosdem contra annotatos exponentes ad 
terminum competentem báni regni nostri Sclavonie in pre- 

1 Othmych helyett minden valószínűség szerint hibásan. 



— 252 — 

sentiam rationem contradictionis eorum reddituros. Et post 
hec huiusmodi introductionis et statutionis seriem cum 
contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, vicinorumque 
et commetaneorum, qui premisse statutioni intererunt no- 
minibus, terminoque assignato, ut fuerit expediens, eidem 
bano nostro suo modo rescribatis 

Dátum Bude, feria quinta proxima ante festum beaté 

150S 

. j ,', Marié Magdalene, anno Domini millesimo quingentesimo 
tertio. 

CCXLIX. 

1503. szept. 12. 

A zágrábi káptalan Frangepán Gergely kalocsai érseket és unokaöcscsét 
Jánost Boskócz és Bisztra faluk birtokába beiktatja. 

Eredetije hártyán, fehér és zöld sodrott selyem zsinóron függő 
pecséttel a kismartoni főlltárban, Repos. 42. 1. 86. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus tenoré presentium significantes quibus expedit 
universis, quod nos litteras serenissimi principis et domini, 
domini Wladislai Dei gratia regis Hungarie et Bohemie etc, 
domini nostri gratiosissimi introductorias et statutorias, nobis 
preceptorie loquentes et directas summa cum reverentia 
recepimus in hec verba: Wladislaus Dei gratia rex Hungarie 
et Bohemie — — stb., I. II. Ulászló királynak 1503. juh 
20-án kelt iktató parancsát elébb. — 

Nos itaque mandatis ipsius domini nostri regis semper 
obedire cupientes ut tenemur, unacum prefato Johanne 
Bradysych de dicta Klokoch homine maiestatis sue predicto- 
unum ex nobis, videlicet venerabilem dominum Nicolaum 
archidiaconum de Waska, fratremque et concanonicum 
nostrum ad premissam executionem rideliter faciendam nostro 
pro testimonio transmisimus fidedignum, qui tandem exinde 
ad nos reversi nobis sub corporali ipsorum iuramento con- 
formiter 1 eomodo, qualiter prefatus homo regius dicto nostro- 

1 retulerunt kimaradt. 



— 253 — 

testimonio presente feria secunda, in festő videlicet beati 

r ' aug. 28. 

Augustini episcopi et doctoris proxime preterito ad facies 
prescriptarum possessionum annotati Gregorii Japrycza 
Boskovvcz et Byzthra vocatarum, vicinis et commetaneis 
earundem universis inibi legitimé convocatis et signanter 
nobilibus Gerdos Obradowych de Werchkowych, Anthonio 
Othmych de Klokoch, Paulo Lucachych de Kreschych, 
Iwano Terhowych de Kreschych, Jvvrkone Terhowych de 
eadem, Blaskone Iskych de Hrezthno, Iwano Suthkowych 
de Hwzych, Mathkone Suthkowych de eadem, altero 
Mathkone Farkasych de Klokoch et Nicolao Woykowych 
de eadem Klokoch presentibus, accedendo introduxisset 
prefatos exponentes in domínium earundem, statuissetque 
easdem eisdem simulcum cunctis ipsarum utilitatibus et 
pertinentiis quibuslibet, premisso perpetue emptionis titulo 
ipsis imcumbenti perpetuo possidendas, ipsis itaque regio 
et nostro hominibus in faciebus earundem possessionum 
congruis et legitimis diebus iuxta regni consuetudinem 
permanentibus et moram trahentibus nullo penitus contra- 
dictore apparente. 

In cuius rei memóriám presentibus sigillum nostrum 
duximus appendendum. 

Dátum sedecimo die diei introductionis et statutionis 1503 
predictarum anno Domini millesimo quingentesimo tertio szept. 12. 
supradicto. 



CCL. 
1503. decz. 23. Róma. 

KI. Gyula pápa a patliumot Frangepán Gergely kalocsai és bácsi érseknek 
Neszmélyi Antal veszprémi egyházmegyei szerpaptól megküldi. 

Kiadása A veszprémi püspökség római oki. IV. köt. 140 1. 

— — Dátum Romé apud sanctum Petrum, anno 



1503. 
°""" """"' ""~1 

cimo kalendas ianuarii, anno primo — — 



incarnationis dominice millesimo quingentesimo tertio, de-_ 

decz. 23. 



— 254 — 
CCLI. 

1504. márcz. 9. Rakonok. 

Frangepán Borbála és férje Beriszló Ferencz egyezségre lépnek. 

Eredetije papíron, alján papírral fedett pecséttel a müncheni biro- 
dalmi lltárban, Brandenburg, aktén CCIX. 41. 23. 

Nos domina Barbara de Frangepanibus consors magni- 
fici domini Francisci Beryzhlo de Grabarya etc, recognosci- 
mus et tenoré presentium significantes quibus expedit uni- 
versis, quod quia certe differentie, discordie et controversie 
inter nos ab una, ac magnificum dominum Franciscum 
Berizlo maritum videlicet nostrum partibus ab altéra per 
nonnullos emulos et familiares nostros inter nos (motis et 
suscitatis^ * coram illustrissimo principe, dominó Johanne 
Corvino Lypthovie duci, necnon regnorum Dalmatie, Croa- 
tie et Slavonie bano etc., dominó nostro gratiosissimo per 
médium spectabilis et magnifici domini Bemardini de Fran- 
gepanibus. Segnie, Wegle Modrusieque comitis, necnon 
illustris domini Petri Sancti Sabbe ducis etc. sub clausis 
et articulis infrascriptis cum ipso dominó Francisco marito 
nostro ad talem devenimus pacis et concordie unionem 
in premissis, quod idem dominus Franciscus maritus noster 
castrum Feyrkew et tertiam partém omnium proventuum, 
omniumque pertinentiarum suarum nobis dare promisit et 
obiiga vit, reliquas verő duas partes illorum proventuum,. 
omniumque pertinentiarum suarum ad sustentationem (curiam 
suam et nostram 1 ) 2 similiter dare promisit et obligavit. 

Castrum similiter Komogoyno nobis dare promisit, et 
omnes proventus districtus pertinentiarumque castri Thw- 
thessewyna appellati. 

Conclusum est etiam, quod quandocumque idem do- 
minus Franciscus maritus noster ad castra, seu castella et 
fortalitia nostra quecumque venerit, eundem intromittere 
quintummet obligamus, nosque obligamus et promittimus 
ipsum dominum Franciscum maritum nostrum omni amore 

1 mote et suscitate volna helyesen. 
* curie sue et nostre volna helyesen. 



— 255 — 

et honore prosequi, neque ipso dominó seu marito nostro 
pro predictis difterentiis et controversionibus imputare, 
sed neque aliquid mali facere conamur. Modo simili etiam 
dictus dominus maritus noster promisit et obligavit nos 
honorabiliter amare et in omnibus nobis aquiescere, si 
premissa observabimus et ita nos diligere et amare, sicuti 
prius dilexit et amavit. 

Conclusum est etiam inter nos, quod nos illum servi- 
torem nostrum nomine Johannem Kwnowyth propter suspi- 
cionem discordiarum inter nos seminandarum . . . x 

Ordinatum et conclusum est etiam, quod dum dictus 
dominus Franciscus maritus noster ad quodcumque castrum 
seu fortalitium nostrum veniret, nos eundem quintummet 
intromittere et cum honore accipere et tractare debeamus 
et teneamur. Ipse verő dominus et maritus noster simili 
modo promisit et obligavit nos honore accipere et tractare. 
Hoc tamen expresso, quod idem ad castrum seu fortalitium 
nostrum non cum pluribus, quin quintusmet introire possit 
neque valeat. Ceterum dum et quando et quotienscunque 
ad ipsum dominum Franciscum maritum nostrum veniremus, 
pacifice et secure venire possimus, apud ipsumque manere, 
stareque et pausare absque terroré et timore, aliquo impedi- 
mentoque persone et rerum nostrarum possimus et valeamus. 
Ipse verő dominus et maritus noster modo simili. 

Reliquum autem est, quod si nos de hac vita decedere 
contingerit, omnia castra, iuraque et iura possessionaria pro 
tempore tunc habita ipso dominó Francisco marito nostro 
dimittere promisimus et obligamus, tuncque omnes castellanos 
et officiales, familiaresque 2 nostros ad premissa eidem dominó 
marito nostro iurare facimus. 

Demum verő ad omnia premissa observanda nos coram 
prefato dominó duce, et dominis Bernardino et Petro duce 
Sancti Sabbe, necnon venerabilibus dominis magistro Blasio 
archidiacono chasmense et canonico ecclesie zagrabiensis, 
secretario ipsius domini ducis et magistro Nicolao similiter 



1 Valami kimaradt. 
* suos kitörölve. 



— 256 — 

canonico ecclesie chasmensis bona fide nostra christiana, 
necnon honore et humanitate nostris mediantibus,aciuramento 
corporali super altare et reliquiis prestito (obligamus) omnia 
rirmiter et inviolabiliter et inconcusse observare. Ubi autem 
nos in premissis compositione unioneque inter nos et ipsum 
dominum maritum nostrum facta non persisteremus aut 
negotium ipsum violaremus vei turbaremus, et extra premissa 
aliquid faceremus aut facere attemptaremus, vei de facto 
faceremus, extunc prefatus dorninus dux solum vigore 
presentium litterarum nostrarum universa bona nostra, 
amissioneque fidei, humanitatis et honoris nostrorum occupare 
possit et valeat, eademque tenere et possidere heredesque 
sui possint et valeant eo facto. 

Et si pars aliqua in premissis non persisteret, extunc 
dorninus dux ad premissa observanda eandem compellere 
possit et valeat harum nostrarum- vigore et testimonio 
litterarum mediante. 

Dátum in Rokonokh. sabbato proximo ante festum 
beati Gregorii papé, anno Domini millesimo quingentesimo 



márcz.9. 

quarto. 



CCLII. 

1504. szept. 11. 

A zágrábi káptalan előtt Sankovith György és fiai a Zágráb megyei 

Kersztinát háromszáz arany forintért Frangepán Gergely kalocsai érseknek 

és unokaöcscsének Czetíni Jánosnak örökbe vallják. 

Eredetije hártyán, piros zöld selyem zsinóron lógó pecséttel a kis- 
martoni főlltárban, Repos. 42. I. 87. Kivonata Czobor Imre nádori hely- 
tartónak 1573. decz. 17-én hét ívből álló, függő pecsétes hártyafüzetben 
kiadott eredeti ítélőlevelében ugyanott, Repos. 42. L. 122. Ez utóbbinak 
1650. szept. 8-án kelt közjegyzői hiteles másolata az orsz. lltárban, 
MODL. 7327. (Neoreg. a. 624. 2.i 

Kiadása Blagay Oklevéltár CC 1. 
Regestája u. o. 439 1. 
1504 

. szepU1 — ■ — Dátum in festő beatorum Prothi et Hyacinthi 

martyrum, anno Domini millesimo quingentesimo quarto. 



— 257 — 

CCLIII. 
1505. okt. 21. Buda. 

II. Ulászló király kiváltságlevele a Japricza Gergely és Elek által Frangepán 
Bernátnak és fiainak örökbe vallott Dool faluról. 

Eredetije hártyán, rózsa, lila és zöld sodrott selyem zsinóron lógó 
meglehetősen ép pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 33993. (Neoreg. a. 
164Ő. 16.) 

Commissio propria domini 
regis. 1 
Nos Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie 
etc, memorie commendamus tenoré presentium signilicantes 
quibus expedit universis, quod pro parte et in persona 
fidelis nostri spectabilis et magnifici Bernardini comitis de 
Frangapanibus exhibite sünt coram nobis et producte quedam 
littere nostre'- fassionales, in pargameno sub sigillo nostro, 
quo in iudiciis utimur, privilegialiter confecte, quibus median- 
tibus nobiles Gregorius et Alexius Japrycza de Japra totalem 
possessionem ipsorum Dool vocatam, in districtu Prybych 
et in comitatu zagrabiensi existentem habitam simulcum 
cunctis eiusdem utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, ac 
pariter cum universis litteris factum pretacte possessionis 
tangentibus et concernentibus eidem Bernardino comiti ac 
Mathie, Christoforo et Francisco filiis eiusdem pro ducentis 
florenis auri dedisse, vendidisse et imperpetuum ascripsisse 
dinoscebantur tenoris infrascripti. Supplicatum itaque extitit 
maiestati nostre pro parte eiusdem Bernardini comitis, ut 
easdem litteras nostras fassionales et omnia in eisdem 
contenta ratas, gratas et acceptas habere, litterisque nostris 
inseri et inscribifacere ac premissis dationi, venditioni et 
perpetuali ascriptioni, aliisque omnibus et singulis in eisdem 
litteris contentis nostrum regium consensum pariter et assen- 
sum prebere dignaremur. Ouarum quidem litterarum tenor 
talis est : Nos Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie 

etc. stb., I. II, Ulászló királynak 1503. jun. 28-án 

kelt bevalló levelét elébb. — 

1 A szövegtől eltérő kanczelláriai följegyzés. 

2 Sorközi betoldás. 

Frangepán- Oklevéltár II. 17 



— 258 — 

Nos igitur premissa supplicatione pro parte prefati 
Bernardini comitis nostre modo quo supra porrecta maiestati 
regia benignitate exaudita et clementer admissa, prescriptas 
litteras nostras fassionales non abrasas, non cancellatas, 
nec in aliqua sui parte suspectas, presentibusque litteris 
nostris privilegialibus de verbo ad verbum sine diminutione 
et augmento aliquali insertas eatenus, quatinus eedem rite 
et legitimé existunt emanate, viribusque earum veritas 
suffragatur ratas, gratas et acceptas habentes, premissis 
dationi, venditioni et perpetuali ascriptioni, aliisque omnibus 
et singulis litteris in eisdem contentis et specificatis nostrum 
regium consensum prebuimus, immo prebemus benivolum 
pariter et assensum. 

Et nichilominus debitum ut decet respectum habentes 
ad fidelitatem et fidelium servitiorum gratuita merita prefati 
Bernardini comitis de Frangapanibus, que ipse sacre im- 
primis huius regni nostri Hungarie corone, deindeque maiestati 
nostre pro locorum et temporum varietate cum omni fideli- 
tatis constantia exhibuit et impendit, totum et omne ius 
nostrum regium, si quod in predicta totali possessione Dool 
qualitercunque haberemus, aut nostram ex quibuscunque 
causis, viis, módis et rationibus concerneret maiestatem, 
simulcum prescriptis cunctis suis utilitatibus et pertinentiis 
quibuslibet, terris scilicet arabilibus cultis et incultis, agris, 
pratis, pascuis. campis, fenetis, silvis, nemoribus, montibus, 
vallibus, vineis vinearumque promontoriis, aquis, fluviis, 
piscinis, piscaturis aquarumque decursibus, molendinis 
molendinorumque locis, generaliter verő quarumlibet utili- 
tatum et pertinentiarum suarum integritatibus, quovis nomi- 
nis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et antiquis 
existentibus memoratis Bernardino comiti de Frangapanibus 
ac Mathie, Christofuro et Francisco filiis eiusdem, ipsorumque 
heredibus et posteritatibus universis, si et in quantum 
possessio ipsa ad aliquod castrorum nostrorum finitimorum 
non pertinet, dedimus, donavimus et contulimus, immo 
damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevoca- 
biliter tenendum, possidendum pariter et habendum, salvo 
iure alieno harum nostrarum, quibus secretum sigillum 



— 259 — 

nostrum, quo ut rex Hungarie utimur, est appensum, vigore 
et testimonio litterarum mediante. 

Dátum Bude, in festő undecim millium virginum / 1505 - 
anno Domini millesimo quingentesimo quinto, regnorum 
nostrorum Hungarie etc. anno decimo quinto, Bohemie 
verő tricesimo quinto. 



CCLJV. 
1505. decz. 9. Rakonok. 

Bojnicsics Ferencz, Denarics és Unacz várak porkolábjának nyugtatványa a 
Frangepán Beatrixtól, Korvin János herczeg özvegyétől fölvett fizetéséről. 

Eredetije papíron, reányomott pecséttel a müncheni birod. lltárban, 
Brandenburg, a. CCIII. 23. 1. 

Ego Franciscus Boynichygh castellanus castrorum 
Denarygh et Wnacz recognosco per presentes, quod illustris 
domina Beatrix de -Frangapanibus, illustris condam domini 
Johannis Corvini Lypthovie ducis ac regnorum Dalmatie, 
Croatie et Sclavonie báni relicta, et puella Elizabeth filia 
eiusdem de sallario meo ad dicta castra debente, que ego 
hactenus ex officio tenui, iuxta ordinationem et compotum 
exinde inter nos factum mihi plenarie satisfecerunt et 
effective exolverunt. 

Ideo ego fide, honore et humanitate meis mediantibus 
dicta castra Denarygh et Wnacz cum omnibus eorundem 
castrorum ingeniis, attinentiis et pertinentiis absque omni 
dolo, fraudeque üli, cui eedem domina et filia eiusdem 
unacum egregio dominó Emerico Thewrek scilicet commi- 
serint et illó die, quo maluerint, reddere et resignare ^promi- 
simus, immo promittimus hamm nostrarumV vigore et testi- 
monio litterarum mediante. 

Dátum in Rokonok, feria tertia proxima post festum 
conceptionis beatissime Marié virginis, anno Domini mille- 1 



decz. 9. 

simo quingentesimo quinto. 

1 promisi, immo promitto harum mearum volna helyesen. 

17* 



— 260 — 

CCLV. 
1505. decz. 9. Rakonok. 

Busanics Pál ormáni porkoláb nyugtatványa, a Frangepán Beatrixtól és 
leányától Erzsébettől fölvett fizetéséről. 

Eredetije papíron, reányomott pecséttel a müncheni birod. lltárban, 
Brandenburg, a. CCFI. 7. 

Ego Paulus Bwsanygh £astellanus castri Ormán reco- 
gnosco per presentes, quod illustris domina Beatrix de Frange- 
panibus, illustris condam domini Johannis Corvini Lyptovie 
ducis ac regnorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie báni relicta 
ac Elizabet puella, filia eiusdem de sallario meo ad dictum 
castrum debente, quod ego hactenus ex officio tenui, iuxta 
ordinationem et compotum exinde inter nos factam michi 
plenam et omnimodam satisfactionem fecit et exolvit effective. 

Ideo ego fide, honore et humanitate meis mediantibus 
dictum castrum Ormán cum omnibus eiusdem ingeniis, 
attinentiis et pertinentiis absque omni pactatione, doloque 
et fraude üli, cui eedem domina et filia eiusdem unacum 
egregio dominó Emerico Therek simul commiserint et illó 
die, quo maluerint, reddere et restituere ^promisimus, immo 
promittimus hamm nostrarum 1 ) 1 vigore et testimonio litte- 
rarum mediante. 

Dátum in Rokonok, feria tertia proxima post festum 
1505. conreptinnis beaté Marié virginis, anno Domini millesimo 

decz. 9. 

qumgentesimo quinto. 



CCLVI. 

1505. decz. 9. Rakonok. 

Martinosevics István és Kozul vajda Sinj, Travnik és Szkradin várak 
porkolábjai nyugtatványa a Frangepán Beatrixtól felvett fizetésükről. 

Eredetije papíron, reányomott pecséttel a müncheni áll. lltárban, 
Brandenburg, aktén ccri 3. 

Nos Stephanus Martinosewygh et Kozwl vayvoda 
castellani castrorum Wzyn, Thrawnisk et Zkradyn reco- 

promisi, immo promitto harum mearum helyesen. 



— 261 — 

gnoscimus per presentes, quod illustris domina Beatrix de 
Frangepanibus, illustris condam domini Johannis Corvini 
Liptovie ducis ac regnorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie 
báni relicta ac Elizabet puella, filia eiusdem de sallario 
nostro ad dicta castra debente, que nos hactenus ex officio 
tenuimus, iuxta ordinationem et compotum exinde inter nos 
factam nobis plenam et omnimodam satisfactionem fecerunt 
et exolverunt effective. 

Ideo nos fide, honore et humanitate nostris median- 
tibus dicta castra Wzyn, Thravvnisk et Zkradyn cum 
omnibus eorundem ingeniis, attinentiis et pertinentiis absque 
omni pactatione, doloque et fraude UH, cui eedem domina 
et filia eiusdem ac unacum egregio dominó Emerico Therik 
simul commiserint et illó die, quo maluerint, reddere et 
restituere promisimus, immo promittimus harum nostrarum 
vigore et testimonio litterarum mediante. 

Dátum in Rokonok, feria tertia proxima post festum 
conceptionis beaté Marié virginis anno Domini millesimo 1505, 

í ° decz. ! 

quingentesimo quinto. 



CCLVII. 
1505. decz. 9. Rakonok. 

Orlovcsics Duimo Szokol, Ripacs és Belaj várak porkolábjának nyugtat- 
ványa, a Frangepán Beatrixtól felvett porkolábi fizetéséről. 

Eredetije papíron, reányomott pecséttel a müncheni áll. lltárban, 
Brandenburg, aktén CCI'I. 4. 

Ego Duymus Orlowchych castellanus castrorum Zokol, 
Ryppach et Belay recognosco per presentes, quod illustris 
domina Beatrix de Frangepanibus, illustris condam domini 
Johannis Corvini Lipthovie ducis ac regnorum Croatie, 
Dalmatie, Sclavonie báni relicta ac Elizabeth puella, filia 
eiusdem de sallario meo ad dicta castra, que ego hactenus 
ex officio tenui, iuxta ordinationem et compositum exinde 
inter nos factam michi plenam et omnimodam satisfactionem 
fecerunt et exolverunt effective. 



— 262 — 

Ideo ego fide, honore et humanitate meis mediantibus 
dicta castra Zakol, Ryppach et Belay cum omnibus eorun- 
dem ingeniis, attinentiis et pertinentiis, absque omni pacta- 
tione, doloque et fraude illi, cui eedem domina et filia 
eiusdem unacum egregio dominó Emerico Thewrewk simul 
commiserint et illó die, quo maluerint, reddere et resignare 
\promisimus immo promittimus^ 1 harum mearum vigore et 
testimonio litterarum mediante. 

Dátum in Rokonok, feria tertia proxima post conce- 
_l^£i_ptionem beatissime Marié virginis, anno Domini millesimo 

dccz 9 

' quingentesimo quinto. 

CCLVI1I. 
1505. decz. 9. Rakonok. 

Rakicsevics Zsigmond és Spercsics János merzini porkolábok nyugtatványa 
a Frangepán Beatrixtól, Korvin János özvegyétől fölvett fizetésükről. 

Eredetije papíron, rányomott pecséttel a müncheni birod. lltarban, 
Brandenburg, a. CCJ'I. 8. 

Nos Sigismundus Rachychewygh et Johannes Sper- 
chygh castellani castri Merzyn recognoscimus per presentes, 
quod illustris domina Beatrix illustris de Frangapanibus, 
illustris condam domini Johannis Corvini Lyptovie ducis ac 
regnorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie báni relicta ac 
Elizabeth puella, filia eiusdem de sallario nostro ad dictum 
castrum debente, quod nos hactenus ex officio tenuimus, 
iuxta ordinationem et compotum exinde factum nobis ple- 
narie \satisfecit et effective exsolvit. v,i 

Ideo nos fide, honore et humanitate nostris median- 
tibus dictum castrum Merzyn cum omnibus eiusdem castri 
ingeniis, attinentiis et pertinentiis absque omni pactatione, 
doloque et fraude illi, cui eedem domina et filia eiusdem, 
unacum egregio dominó Emerico Thewrek simul commi- 
serint et illó die, quo maluerint, reddere et resignare pro- 
misimus, immo promittimus harum nostrarum vigore et 
testimonio litterarum mediante. 

1 promisi immo promitto helyesen. 

5 satisfecerunt et effective exolverunt volna helyesen. 



— 263 — 

Dátum in Rokonok, feria tertia proxima post festum 
conceptionis Marié virginis anno Domini millesimo quingen- decg 9 
tesimo quinto. 

CCLIX. 
1505. decz. 14. Rakonok. 

Bojnicsics Ferencz, Unacz és Denarics várak porkolábjának nyugtatványa 
az enyingi Török Imre által Frangepán Beatrix nevében kifizetett kétszáz 

forintról. 

Eredetije sajátkezűleg írva papiron, reányomott pecséttel a müncheni 
birod. lltárban, Brandenburg, a. CCIII. 23. 2. 

Ego Franciscus Boinichich castellanus castrorum Vnacz 
et Denarich ad rationem recognosco per presentes, quod 
magnificus dominus Emricus Turech de Ening nomine 
illustrissime domine Beatrize ducesse de solario meo ad 
dicta castra et officialata mea, que actenus titulo officii 
tenui, ducentos florenos habui et contentavit me de solario meo. 

Ideo ego promito fide mea christiana mediante, quod 
dicta castra Denarich et Vnaz cuicunque predicta domina 
et dominus Emricus dixerit vei commisserit, illi ego quo 
die maluerit cum omnibus ingeniis, que in dictis castris 
reperii, quo eos actenus nomine oficii tenui, absque omni 
pactatione, fraude et dolo reddere et restituere volo, imo 
redam et restituam harum mearum manu mea scripta ac 
sigilo meo consignata solito. 

Dátum in Rachoniz, dominicba post festum Lucie anno u 14 
Domini millesimo quingentesimo quinto. 



CCLX. 
1505. decz. 14. Rakonok. 

Perusics Gáspár osztroviczai porkoláb nyugtatványa a Török Imre által 
Frangepán Beatrix nevében kifizetett porkolábi fizetéséről. 

Eredetije papíron, reányomott pecséttel a müncheni áll. lltárban, 
Brandenburg, akién CCI'I. 6. 

Ego Gaspar Perusich castellanus castri Ostrowicza in 
districtu de Buzan ad rationem recognosco per presentes, 



— 264 — 

quod magnificus dominus Emericus Therek de Eneng in 
nomine illustrissime domine ducisse de salario meo ad 
dictum castrum et officiolatum meum, quod actenuss titulo 
officii tenui, sexingentos florenos habui. 

Ideo ego promitto fide mea christiana mediante, quod 
dictum castrum Ostrovvicza cuicunque domina illustrissima 
ducissa, relicta illustrissimi domini Johannis Corvini et magni- 
ficus dominus Emericus Therek commiserint, illi ego quo 
die maluerint cum omnibus ingeniis, necnon attinentiis, que 
in dicto castro repedi, quo eum l accepi tempore in officio- 
latum meum, absque omni pactatione, fraude et dolo reddere, 
necnon restituere, imo reddam et restituam ; postquam 
autem castrum dedero inde illustrissime domine predicte, 
promissionem et salarium meum queram a predicta illustris- 
sima domina, harum mearum vigore litterarum testimonio 
mediante, sigillo meo proprio appendente. 
decz 14 Dátum in Rakonog, anno Domini millesimo quingen- 

tesimo quinto, die dominica post festum Lucie. 



CCLXI. 
1505. decz. 16. Rakonok. 

Szladojevics György Japra és Obrovacz várak porkolábja Frangepán 
Beatrixet porkolábi fizetéséről nyugtatja. 

Eredetije papíron, reányomott pecséttel a müncheni áll. lltárban, 
Brandenburg, aktén ccvi. 10. 

Ego Georgius Zladoewych castellanus castrorum Jappra 
et Obrowacz recognosco per presentes, illustris domina 
Beatrix de Frangepanibus, illustris condam domini Johannis 
Corvini Lipthovie ducis ac regnorum Dalmatie, Croatie et 
Sclavonie báni etc. relicta, domina scilicet mea gratiosissima 
et illustris puella Elizabeth, filia eiusdem de sallario meo 
ad dicta castra, que ego hactenus ex officio tenui, debente, 
iuxta ordinationem et compotum exihde inter nos factam 
michi plenam et omnimodam satisfactionem fecerunt et 
exsolverunt effective. 

1 id helyett. 



— 265 — 

Ideo ego fide, honore et humanitate meis mediantibus 
dicta castra Jappra et Obrowacz, cum omnibus eorundem 
ingeniis, attinentiis et pertinentiis üli, cui eedem domina 
mea gratiosissima et Elizabeth filia eiusdem unacum egregio 
dominó Emerico Therek commiserint et illó die, quo malue- 
rint, absque omni pactatione, doloque et fraude reddere, 
restituere ac resignare promisi, immo promitto harum 
mearum sigillo meo consignatarum vigore et testimonio 
litterarum mediante. 

Dátum in Rokonok, feria tertia post festum beaté 
Lucie virgir's et martyris, anno Domini millesimo quingen-_!^_ 

decz. 16. 

tesimo quinto. 



CCLXII. 
1506. ápr. 5. Rakonok. 

Frangepán Mátyás levele Bakócz Tamás esztergomi érsekhez, az atyja és 
az érsek közt fennforgó egyenetlenségek tárgyában. 

Eredetije papíron, záró gyűrűpecsét nyomaival az orsz. lltárban, 
MODL. 34035. (Neoreg. a. 1646. 12.) 

Humili ac debita recommendatione premissa. 

Reverendissime in Christo páter et domine. 

Cum ex magnifici genitoris mei iussione in arrepti 
proposito itineris forem eundi versus Budám, 1 sacram regiam 
maiestatem vestramque dominationem adeundi, alloquendi 
causa, inque oppido rachononensi aput magnificentiam 
domine sororis mee me reperirem, insperatus mox nuncius 
a vestra reverendissima dominatione missus in médium sese 
ingessit, eiusdemque litteras presentavit, cuius cum inten- 
tionem ex eisdem percepissem, mox animo fere confracto 
dolui res ipsas eo, ut vestra reverendissima dominatio mihi 
seribit, dubitasse accidere modo. Nunc igitur differentias 
ipsas ac futuros quosque, si qui inter vestram reverendissi- 
mam dominationem meumque genitorem futuri forent ad- 

1 forem törölve. 



— 266 — 

versos horreo casus, lites ipsas perhorresco, rem pro posse 
ad beneplacitum iuribus iustitiaque faventibus ad vires redu- 
cere satagam. Verum fateor, voluissem littere vestre reveren- 
dissime dominationis alibi, quam in oppido prefato racho- 
nonensi me reperissent, ut dictis facta melius compensare 
valuissent. 

Hoc interim tamen sciat vestra reverendissima domi- 
natio, me meo nomine id etiam ex voluntate genitoris mei 
főre scivisse agnoscensque 1 főre, me locumtenenti tenute 
castri Ozal mandasse ac precepisse, quatenus a ceptis 
desistat, donec innotescet, cui opem favoremque parti iura 
prebebunt. Nec opinetur vestra reverendissima dominatio, 
patrem meum talem ac tantum minima pro re velle ammit- 
tere fautorem ac amicum, uti vestra reverendissima domi- 
natio eius magnificentie extitit et est, quinimo ut ex inten- 
tione eius magnificentie percepi, viribus totis ac omni cona- 
mine insudat, quo pacto, qua via reverendissime vestre 
dominationi obsequi ac deservire, favoremque in omnibus 
prestare possit, de quibus vestram reverendissimam domi- 
nationem clariorem reddam, cum Deo favente eandem (quod 
in brevi érit) alloquar. 

De debito autem ducatorum ducentorum iterum intel- 
lexi quidem ab eius magnificentia, tantam pecunie quantita- 
tem a vestra reverendissima dominatione habuisse, quo tamen 
pacto, hoc ipsum ex litteris vestre reverendissime domina- 
tionis percepi. Et quid dicam, iustum est, ut debita solvantur, 
habebitque vestra reverendissima dominatio omnia ad nutum, 
cum ea non petat, nisi que iusta sünt. Unicum hoc peto 
humilime, quatenus linguis utcunque loquentibus vestra 
reverendissima dominatio fidem non adhibeat, nam magni- 
ficus genitor meus ad omnia beneplacita vestre reveren- 
dissime dominationis est eritque paratissimus. Singulariter- 
que mihi in mandato commisit, quatenus eius magnificen- 
tiam vestra reverendissima dominatio aput se commendatam 
habere velit, offerens se in omnem vestre reverendissime 
dominationis favorem ac omne servitium, cuius reveren- 

1 que sorközi betoldás. 



— 267 — 

dissime dominationi me quoque offero totumque dedo tan- 
quam dominó fautori, patri ac alumno mihi gratiosissimo, 
nec solum res et bona, tamen meam etiam personam, fiat 
tamen rogo, ne filius exolvat debita patris. Dato enim, quod 
genitor meus quidpiam culpe in vestram reverendissimam 
dominationem habeat, quid ego Matheus 1 in vestram reve- 
rendissimam dominationem commerui, velit nolit vestra 
reverendissima dominatio, ego vestre reverendissime domi- 
nationi sum, ero etiam, quoad vita artus rexerit et pars 
illorum bonorum, que hic in patria me concernit et dobra 
gniua, et si qua etiam alia sint etiam plurima, illa ad vota 
reverendissime dominationis vestre sünt eruntque, quod 
semper mihi animo extitit. 

Valeat vestra reverendissima dominatio in annos felices. 

Dátum in Rachonog, in dominica palmarum, anno ísre. 
m.ccccc. sexto. apr ' ' 

Eiusdem vestre reverendissime dominationis 

comes Mathias de Frangepanibus. 

Reverendissimo 2 in Christo patri et dominó dominó 
Thome divina miseratione presbytero cardinali tituli in Mon- 
tibus, archiepiscopoque strigoniensi dignissimo, dominó patri, 
ac fautori suo gratiosissimo detur. 



CCLXIII. 

1506. ápr. 25. 

A zágrábi káptalan Bocskócz faluról Japrics Mihály részére kelt pátens 
levelét Frangepán Gergely kalocsai érsek és Czetíni János számára átírja. 

Eredetije hártyán sárga és kék nyersselyem zsinóron függő pecséttel 
a kismartoni főlltárban, Repos. 42. I. 75. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus tenoré presentium significantes quibus expedit uni- 
versis, quod nobilis Anthonius Othmych de Klokoch nomi- 

' Mathias az aláírás szerint. 
* Külczím. 



— 268 — 

nibus et in personis reverendissimi in Christo patris et 
domini domini Gregorii archiepiscopi collocensis et magni- 
fici Johannis filii condam magnifici domini Johannis de 
Czethyn, fratruelis scilicet eiusdem nostram personaliter 
veniens in presentiam, exhibuit atque presentavit nobis quas- 
dam litteras nostras in papiro patenter confectas, sigilloque 
nostro a tergo impressive consignatas, omni prorsus vitio 
et suspicione carentes tenoris infrascripti, petens nos debita 
cum instantia, ut easdem de verbo ad verbum, sine dimi- 
nutione et augmento aliquali presentibus litteris nostris 
privilegialibus fideliter inserifacientes, tenorem earundem in 
transsumpto huiusmodi litterarum nostrarum eisdem dare 
et concedere dignaremur iuris ipsorum cautela pro uberiori. 
Quarum tenor talis est : Nos capitulum ecclesie zagrabiensis 
— — stb., I. a zágrábi káptalan 1471. decz. 11-én kelt 
pátens levelét elébb. — 

Nos itaque petitionibus prefati Anthonii Othmych nobis 
per eum modo quo supra porrectis, iustis utputa et legiti- 
mis annuentes preinsertas litteras nostras de verbo ad ver- 
bum, sine diminutione et augmento aliquali presentibus 
litteris nostris privilegialibus fideliter inserifacientes, sigillo- 
que nostro consignatas prefatis dominó Gregorio archiepi- 
scopo et Johanni fratrueli eiusdem duximus concedendas 
iuris ipsorum cautelam ad uberiorem. 
áw25 ~ Dátum in festő beati Marci euangeliste, anno Domini 

millesimo quingentesimo sexto. 



CCLX1V. 
1506. ápril 30. Wildom. 

I. Miksa német császár válasza Frangepán Miklósnak személyes ügyeiben 
hozzá intézett levelére. 

Eredetije papíron, zárópecsét nyomaival az orsz. Írtárban, MODL. 
25452. 

Maximilianus divina favente clementia romanorum rex 
semper augustus etc. 

Nobilis fidelis dilecte. 



1506. 



— 269 — 

Grato animo accepimus litteras tuas et intelleximus 
ea, que scripsisti et nuncius a te missus nobis tuo nomine 
retulit. Quibus respondemus, nos imprimis excusationem 
tuam, cur ad nos non veneris, acceptare, persuasum habentes 
te in solito fideli affectu erga nos perseverare fuisseque ad 
nos perventurum, nisi aliqua legitima causa obstetisset. 

Quod ad negotium tuum cum fideli nobis dilecto 
Georgio de Turre pertinet, nunc adeo circa negotia hunga- 
rica occupati sumus, ut huic tuo non possimus ad presens 
vacare aut attendere, sed brevi speramus ea in bona tran- 
quilitate futura. 

Nosque iter nostrum ad Italiam capientes in Carniolam 
perveniemus, ad quam provinciám hortamur, ut tu quoque 
eodem tempore versus nos venias, quoniam ibi cum ipso 
Georgio de Turre et tecum agemus et tractabimus, quod 
inter vos bona succedat concordia, et tu bene in ea re 
contentus debeas remanere. 

De duobus millibus florenis, que tibi adhuc non per- 
soluta esse seribis, locuti fuimus cum fideli nobis dilecto 
Georgio de Egk vicedomino nostro Carniole et re ut se 
habét intellecta, denuo eidem specialem commissionem dedi- 
mus, ut dicta duo millia florenorum tibi hoc modo persolvat, 
mille videlicet per totum annum proxime futurum, et alios 
mille per annum post sequentem, sicuti cognoscis plenius 
ex copia 1 litterarum commissionis predicto Georgio facte, 
cuius effectum debito tempore procurabis apud ipsum, qui 
indubitanter tibi iuxta mandátum nostrum satisfaciet. 

Circa capitaneatum requisitum, cum in Carniolam ad 
nos veneris, taliter etiam tecum agemus, quod in eo quoque 
a nobis votive satisfactus discedere poteris. 

De eo autem, quod dubitas prefatum Georgium de 
Turre te apud nos eriminatum esse, quod contra nos feceris 
in conventu budensi, dicimus nos, nec ab ipso nec ab aliis 
id intellexisse, neque de te aliter eredére aut sentire, quam 
quod de nostro bono fidelique servitore eredi debet, habere- 
que te in bona gratia et dilectione nostra, id quod re osten- 

1 Hiányzik. 



270 



suros, cum tue dignitati et commodis opportune assistere 
et prodesse poterimus. 
1506. Dátum in Wildam, ultima április mdvl, regni nostri 



ápr. 30. r0 mani xxi. 

Ad mandátum domini 
Per regem 

regis propnum. 
pro se. ! 

Nobili 2 fideli nobis dilecto Nicolao comiti de Francha- 
panibus, consiliario nostro. 



CCLXV. 
1506. 

Tudósítás a II. Ulászló és Miksa császár között létrejött békéről. 

Bejegyzés az innsbrucki helytartósági lltárban, Schatz-archiv Rep. 
V. 532. 

Ain bericht und frid darauf von kaiser Maximilianen und 
den obbenanten vier gewalthabern ynnhaltend, beder tail kriegs- 
folkh sol abtziehen und yederman im friden beslossen sein und 
sunderlich gráf Hanns von Frangepan zum Pründlein, gráf Yuan 
von Carbouia und gráf Johann von Canyscha und die stett Öden- 
burg und Sopronia — — 

CCLXVI. 
1507. máj. 13. Körös. 

Frangepan Kristóf és neje Drágffy Anna Ember Demetert Egervára vissza- 
adásáról nyugtatják. 

Eredetije papíron, melyről az aljára nyomott piros gyűrűpecsét 
lekopott, az orsz. lltárban, MODL. 32864. (Neoreg. a. 22. 27.) 

Nos Cristoferus de Frangepanibus Segnie, Weglie, 
Modrusieque etc. comes, generális capitaneus regni Hungarie, 
regnorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie banus et comes 
comitatus soproniensis etc. ac Anna Dragffy consors mea 
charissima, eadem etiam domina Anna onera et quelibet 

1 Olvashatatlan név. 
- Külczím. 



— 271 — 

gravamina Francisci Kanysay filii et Magdalene puelle filie 
suorum in se assumens, memorie commendamus per pre- 
sentes quibus expedit universis, quomodo fidelis noster 
nobilis Demetrius Ember castrum nostrum Egerwara pro 
ofíicio a nobis tenuit, idem castrum cum inventario de 
rebus in dicto castro Egerwar existentibus et habitis nobis 
restituit, quod scilicet castrum nostrum Egerwar commisi- 
mus, ut manibus egregii Dionysii de Hassagh cum omnibus 
rebus in dicto castro existentibus assignet. Super cuius 
castri restitutione et rerum in eo existentium et habitarum 
quitum reddidimus et expeditum, ac módis omnibus abso- 
lutum, immo reddimus et committimus hamm nostrarum 
vigore et testimonio litterarum mediante. 

Dátum Crisii, in festő ascensionis Domini, anno Domini 1507. 
millesimo quingentesimo septimo. má J- 13 - 



CCLXVII. 
1507. aug. 2. Grobnik. 

Frangepán Bernát levele Estei Hippolit bibornokhoz. 
A modenai áll. levéltárban. 

Reverendissime ac illustrissime domine, domine mi 
colendissime. 

Debita commendatione etc. confiso ne la mutua 
grácia et benivolentia, che sempre signoria vostra reveren- 
dissima ce ha demostrato et etiam ne la consanguinitá, 
mando el fidel nuntio mio Zuanbaptista Spironello presente 
exhibitore per obtenir et impetrar da quella, quanto a bocha 
exponerá. Al qual vostra signoria reverendissima prestará 
ogni fede indubitata, quanto se io presentialmente ce fusse 
et exponesse, álla qual cum intimo desiderio de votiva 
expeditione continuo mi offero et ricomando. 

Dátum in Grobnich, 2. augusti 1507. uo . ' 



Eiusdem dominationis vestre reverendissime 

deditissimus affinis 

Bernardjnus de Frangepanis 

Vegle, Segne Modrusseque etc. comes. 



— 272 — 



Reverendissimo ' et excellentissimo dominó dominó 
Hyp[olyto] Dei gratia sacrosancte romane ecclesie cardinali 
estensi, dominó meo colendissimo. 



CCLXVIII. 
1507. aug. 3. Buda. 

Sadobrics Péter levele Batthyányi Boldizsárhoz, úrnője Frangepán Beatrix 

ügyeiről. 

Eredetije papíron, a herceg Batthyányi-család körmendi lltárában. 

Egregie domine et domine michi observandissime. 

Post servitiorum meorum humillimam recommenda- 
tionem. 

Ea omnia, que michi egregia dominatio vestra scripsit, 
suo modo intellexi, videlicet ubi seribit michi eadem egregia 
dominatio vestra requirendo a me, utrum illustrissima domina 
aug. í. mea gratiosissima ad presentes octavas festi beati Jacobi 
okt. <i. apostoli aut ad octavas beati Michaelis archangeli proxime 
venturi homines suos ratione et previa illius negotii etc. 
Budám transmittet. 

Sciat autem egregia dominatio vestra, quod illustris- 
sima domina mea gratiosissima ordinaverat, et medio familiá- 
ris egregie dominationis vestre Petri Fegweres nobis intima- 
verat, quod ad presentes octavas festi videlicet beati Jacobi 
apostoli homines suos Budám transmittet, nisi solummodo 
prius per eandem egregiam dominationem vestram certificata 
extitisset, quia talimodo concluserat eadem illustrissima 
domina mea gratiosissima cum dicto familiari vestro, quod 
si videlicet eadem dominatio vestra ad presentes octavas 
Budám ascendet, extunc eandem dominam meam gratio- 
sissimam super huiusmodi adventu vestro prius certam 
reddere velletis, sed postquam eadem dominatio vestra 
neminem ratione previa ad eandem dominam meam transmisit, 
neque relationem aliquam fecit, neminem misit Budám, 
qui esset conscius in illó negotio preter me, sed tantum- 

' Külczím. 



— 273 — 

modo commiserat michi illustrissima domina sua, quod si 
egregia dominatio vestra Bude fuisset, extunc mox et illico 
illustrissime domine sue ad scitum dare debuissemus, tamen 
si egregia dominatio vestra in premissis aliquid facere voluerit 
vei propter illud negotium Budám ascendere voluerit, extunc 
prius eandem dominam nostram certificare velitis, ego enim 
nisi solummodo quibusdam negotiis prefate domine mee 
apud regiam maiestatem propter castrum Béla expeditis, 
iterum erga dominam meam gratiosissimam revertam. 

Me tamen eidem egregie dominationi vestre humiliter 
recommendo. 

Ex domo prefate domine mee budensi, feria tertia 
proxima post festum beati Petri ad vincula anno Domini 1507 < " 
millesimo quingentesimo septimo. 

Petrus Sadobrych 

nótárius illustrissime domine Beatricis 

Liptovie ducisse etc. vestrum 

in omnibus. 

Egregio 1 dominó Balthasar de Bathyan etc. dominó 
michi semper observandissimo. 



CCLXIX. 
1507. aug. 27. 

A zágrábi káptalan előtt Herendics Matkó és Mihály, Krémen várát Fran- 
gepán Mihálynak örökbe vallják. 

Eredetije hártyán, melyről a függő pecsét leszakadt, a kismartoni 
főlltárban, Repos. 42. K. 88. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus per presentes, quod nobiles Mathko et Michael 
Herendych dicti de Lyppa, Mathko Georgii et Petri, Michael 
verő Johannis filiorum suorum, necnon Georgii et alterius 
Johannis filiorum condam Petri similiter Herendych fratris 
eorundem Mathkonis et Michaelis onera et quelibet grava- 

1 Külczím. 
Frangepán-Oklevéltár II. 18 



— 274 — 

mina per omnia in se ipsos assumentes coram nobis perso- 
naliter constituti vive vocis eorum oraculo sponte confessi 
sünt in hunc modum, qualiter ipsi certis et rationabilibus 
respectibus et de causis, matúra deliberatione in se prehabita, 
castrum eorundem Krémen vocatum, in Lahydowych et 
comitatu zagrabiensi existens habitum simulcum cunctis 
eiusdem castri Krémen utilitatibus et pertinentiis quibus- 
libet, utputa possessionibus, oppidis, prediis, villis et sessio 
nibus, necnon terris arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, 
campis, pascuis, fenilibus, silvis, nemoribus, montibus, valli- 
bus, vineis vinearumque promontoriis. aquis, fluviis, piscinis, 
piscaturis, pisciumve clausuris, molendinis et eorundem 
locis, generaliter verő omnibus utilitatibus et pertinentiis 
quibuslibet, ad idem castrum Krémen de iure et ab antiquo 
spectantibus et pertinere debentibus cum eorum veris metis 
magnifico dominó Michaeli de Frangepanibus comiti de Zlvvn, 
ipsiusque heredibus et posteritatibus universis. prius omni- 
bus et singulis questionum materiis quomodolibet hactenus 
inter eos ventilatis et habitis in alterutrum depositis, ani- 
hilatis et 1 omnino sopitis, pro quingentis florenis auri puri 
boni et iusti ponderis, prius ad plénum habitis et perceptis, 
prout ipsi nobis retulerunt, dedissent, vendidissent et inseri- 
psissent, immo dederunt, vendiderunt et inseripserunt iure 
perpetuo et irrevocabiliter per eundem dominum Michaelem, 
ipsiusque heredes et posteritates universas tenendum, possi- 
dendum pariter et habendum, immo dederunt, vendiderunt 
et inseripserunt coram nobis, nullum ius, nullamve iuris ac 
dominii proprietatem in eodem castro Krémen et eiusdem 
pertinentiis supradictis sibipsis et eorum heredibus ac 
posteritatibus reservando, sed totum ius, omnemque iuris 
ac dominii proprietatem in eundem dominum Michaelem 
comitem, eiusdemque heredes et posteritates reflectendo et 
refundendo, decimis tamen nostris et ecclesie nostre semper 
salvis remanentibus testimonio presentium mediante. 
-■■ 2 f Dátum in profesto beati Augustini episcopi, anno 

Domini millesimo quingentesimo septimo. 

8 Sorközi betoldás. 



— 275 — 

CCLXX. 
1508. márcz. 3. Valpó. 

Perényi Imre nádor, Újlaki Lőrincz, Frangepán Gergely kalocsai érsek 
és Buzlai Mózes udvarmester a király szolgálatára, a veszedelemben forgó 
Magyarország megmentésére és egymás kölcsönös védelmére szövetségre 

lépnek. 

Eredetije papíron, alján négy gyűrűpecséttel a Batthyányi család 
körmendi lltárában, Acta mentor, nr. 43. 

Kivonatos kiadása Wenzel, Kritikai tanulmányok 55 1. 

— — Dátum in Walpo, feria sexta proxima post 
festum beati Mathie apostoli anno Domini millesimo quin- ísos 
gentesimo octavo. 

Factum quo regna peremit. 1 



márcz. 3. 



CCLXXI. 

1510. márcz. 9. 

A zágrábi káptalan előtt Jalsai Boldizsár Frangepán Bernátot és fiait Jalsa 
birtokában örököseinek vallja. 

Eredetije hártyán, rózsaszínű és zöld sodrott selyemzsinóron lógó 
töredék pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 33995. (Neoreg. a. 1645. 17.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus tenoré presentium singnificantes quibus expedit uni- 
versis et singulis, quod nobilis Balthasar de Jalsa ab una, 
ac honorabilis dominus Gregorius canonicus modrusiensis 
in persona magnifici domini Bernardini comitis de Frange- 
panibus Segnie, Wegle Modrusieque etc, filiorumque suorum 
Mathie, Cristophori et Ferdinandi cum litteris procuratoriis, 
sub sigillo ipsius domini Bernardini ad presens negotium 
specialiter emanatis partibus ab altéra coram nobis persona- 
liter constituti, primum per prefatum Balthasar sponte con- 
fessum extitit in hunc modum, quomodo ipse considerans 

1 Feljegyzés XVI. századi későbbi kézzel a hátán. 



— 276 — 

et in archa animi sui revolvens seipsum iam senectute 
preventum, ac heredum solatio se divinitus orbatum agno- 
scens, ob hoc et ideo volens habere prefatum magnificum 
dominum Bernardinum comitem, heredesque et posteritates 
suos universos in precipuos heredes omnium iurium suorum 
possessionariorum, totalium videlicet possessionum, portio- 
numque possessionariarum Jalsa nuncupatarum, in comitatu 
zagrabiensi existentium habitarum, ipsum hereditario et 
omnis iuris titulo concernentium cum cunctis utilitatibus, 
fructuositatibus et pertinentiis earundem quibuslibet, utputa 
terris arabilibus cultis videlicet et incultis, agris, pratis, 
pascuis, silvis, nemoribus, rubetis, fluviis, aquis, aquarum 
decursibus, montibus.. vallibus, vineis, promontoriis, vinetis 
vinearumque locis, piscinis, piscaturis, stagnis, molendinis, 
sagenarumque et molendinorum locis, generaliter verő qua- 
rumlibet utilitatum integritatibus, quovis nominis vocabulo 
vocitatis, ad easdem de kire et ab antiquo spectantibus et 
pertinere debentibus cum earundem veris metis et antiquis 
limitibus in perpetuum tenendum prelibato dominó Bernar- 
dino, heredibusque et posteritatibus suis universis dedisset, 
donasset et contulisset, immo dedit, donavit et contulit 
possidendum, tenendum pariter et habendum, huiusmodi 
sub conditione, ut a modo et deinceps infra quinque annos 
inclusive singulis annis viginti florenos ipsi Balthasar in 
parata pecunia assignare debeat et teneatur. Casu verő si 
ipsum Balthasar infra conpletionem dictorum quinque anno- 
rum ex hoc seculo migrare contigerit, extunc ipsam sum- 
mám florenorum restantem ad illos quinque annos teneatur 
et sit obiigatus annotatus dominus Bernardinus vei heredes 
sui ad solutionem et satisfactionem, cuicunque ipse Baltha- 
sar testamentaliter commiserit, 1 dandam et assignandam. 
Item, si ultra predictos quinque annos annotatus Bal- 
thasar supervixerit, similiter singulis annis idem dominus 
Bernardinus aut heredes sui eidem Balthasar viginti florenos 
et cum hoc estimationem fructuum et proventuum a colonis 
eiusdem possessionis Jalsa prescripte provenientium sint et 

1 Sorközi betoldás. 



— 277 — 

erunt obligati, ad restitutionem et assignationem in castro 
Ozal fiendam. 

Item, si sepefatus dominus Bernardinus seu heredes 
sui premissam compositionem et contractum ac conditiones 
prenotatas observare nollent, vei summám florenorum annua- 
tim unacum fructibus et proventibus de eadem possessione 
provenire debentibus dare et persolvere ipsi Balthasar recu- 
sarent, extunc ipsa possessio in eundem Balthasar devol- 
vatur et condescendat ipso facto. 

Hoc etiam non pretermisso, quod antefatus Balthasar 
omnia iura et litteralia instrumenta, ipsas possessiones 
tangentia et concernentia in manus sepefati domini Bernar- 
dini effective assignet, alias autem littere privilegiales et 
litteralia instrumenta, que predictas possessiones tangere 
dinoscerentur et extra potestatem suam essent, nullius 
roboris, vigoris et firmitatis sint et existant. 

Ad que omnia et singula firmissime observanda partes 
prescripte personali ipsorum presentia coram nobis astantes 
sponte se obligarunt harum nostrarum vigore et testimonio 
litterarum mediante. 

Dátum sabbato proximo ante dominicam Letare, anno ísio. 
Domini millesimo quingentesimo decimo. 



CCLXXII. 

1510. ápr. 4. Augsburg. 

Frangepán Kristóf kötelezi magát, hogy a velenczeiektől elfoglalt vidéken 

fekvő s Miksa császár által neki adományozott Neuhaust a velenczeiekkel 

kötendő béke esetén visszaadja. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850 1. évf. II. köt. 335 1. 

Gebén zu Augspurg, am vierdten tag des monats 

aprillis nach Christi geburde fufftzehenhundert vnd im_ 



1510. 



zehennden jarn. 



— 278 — 

CCLXXIII. 
1510. ápr. 6. Augsburg. 

Miksa császár Frangepán Mihályt száz huszárjával a velenczeiek ellen 
zsoldjába fogadja. 

Kiadása Thallóczy-Hodinha, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 21 1. 
1510. 



ápr. 6. 



Augspurg, 6. április anno etc. x. 1 



CCLXXIV. 
1511. szept. 5. Modrus. 

Frangepán Bernát levele vejéhez György brandenburgi őrgrófhoz, Ribnik 
és Dobovácz várak körül fekvő birtokainak a török által való elpusztítta- 

tásáról. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 24 1. 
1511 

É£Sfj£ Modrusch, am 5. tag septembris im 1 1. jar. 



CCLXXV. 
1512. jul. 22. Köln. 

Miksa császár a velenczeiektől visszafoglalandó Kodrolp várát Frangepán 
Mihálynak ígéri. 

Eredetije hártyán, hártyaszalagon függő töredékes pecséttel a 
kismartoni főlltárban, Repos. 42. K. 89. 

V. ö. az 1510. ápr. 6. keltű regestához írt jegyzettel. 

Wir Maximilián von Gots gnaden ervvelter romischer 
kayser zu allenntzeitten merer des reich in Germanien, zu 
Hungern, Dalmacien, Croacien etc. kunig, ertzhertzog zu 
Osterreich, hertzog zu Burgundi, zu Brabannt vnd phaltz- 
graue etc, bekennen offennlich mit disem brief fur vnns 
vnnd vnnser érben, vnd thuen kundt aller menigklichen, 

1 1510. ápr. 6. A császár a velenczeiektől visszafoglalandó Codroipo 
várát, vagy ha ezt nem sikerülne visszafoglalni, Senasetschachot, a fölkelők 
elkobzandó javaiból adandó négy-ötszáz forint értékű birtokkal együtt 
Frangepán Mihálynak ígéri. — Thallóczy-Hodinka i. m. I. köt. 22 1. 



— 279 — 

als vvir dem edlen vnnserm lieben getrevven Micheln grauen 
zu Fragkenpan vor verschiner zeit vmb seines getrevven 
vnd nutzlichen verdienens vvillen, so er vrms vnd vnnserm 
loblichen hauss Osterreich bisher gethah vnd bevvisen hat, 
gnedigklichen zugesagt vnd versprochen habén, das vvir ime 
das sloss Codrolpp mit seiner zugehorung gnedigklichen in 
phlegweis eingeben vnd ine damit versehen wellen laut 
vnnser brief deshalben ausgegangen. 

Vnd dieweil aber obgemelt sloss Codrolpp nochmalen 
in bemelter vnnser veind vnd widerwertigen der venediger 
hannden vnd geA r altsam ist, vnd der gemeltt gráf Michel 
desselben vnnsers gnedigen zusagens dest statlicher erwar- 
ten vnd vnns hinfur wie bisher getrevvlichen dienen müge, 
sollen vnd wellen vvir ime hinfur, bissolang er mit gedach- 
tem sloss Codrolpp, wie obsteet, durch vnns versehen wert, 
jerlichen vnd eines yeden jars zwey hundert gulden reinisch 
von dem einkomen vnd gefellen vnnsers ausslags im Kanál 
gnedigklichen reichen vnd betzalen, welches vvir ime dann 
hiemit alsó zusagen vnd versprechen, vnd zugesagt vnd 
versprochen habén wellen wissentlich in craft dits briefs. 

Wann vvir ime aber das berurt sloss Codrolpp mit 
seiner zugehorung, wie obsteet, in phlegweiss eingeben vnd 
vberantwurt habén, sollen vvir alsdann ime die gedachten 
zweyhundert gulden weyter zu betzalen, nicht schuldig 
sein, alles getrevviich vnd vngeuerde mit vrkundt diets 
briefs. 

Gebén in vnnser vnd des reichs stat Coln, am 
zwenundtzweintzigisten tag des monats iulii nach Cristi . , 0l oo 

° ° jul. 22. 

geburt funfftzehenhundert vnd im zwelfften, vnnserer reiche 

des romischen im sibenundtzweintzigisten vnd des hunge- 

rischen im dreyundtzvveinczigisten jaren. 

„ ... Viliinger m. p. 1 

Per regem _ . . , . . 

Commissio domini ímpe- 
pro se. 

ratons propna. 



Serntein m. p. 



A szöveg alatt. 
— * Az oklevél felhajtásán jobbról. 



— 280 — 

CCLXXVI. 
1512. szept. 13. 

A zágrábi káptalan előtt Dragacsics Márton, halála esetére megnevezett 
birtokait Frangepán Bernátnak és fiainak örökbe vallja. 

Eredetije hártyán, veres és zöld nyers selyem szállal begöngyölt 
kenderzsinóron lógó kopott pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 33362. 
(Neoreg. a. 458. 16.) 

Kivonatos kiadása Starine V. köt. 151 1. 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie com- 
mendamus tenoré presentium signifkantes quibus expedit 
universis, quod nobilis Martinus Dragachych de Otthok 
coram nobis personaliter constitutus spontanea et libera 
sua voluntate, ministerio vive vocis sue dixit et est con- 
fessus in hunc modum, quomodo ipse certis rationabilibus 
de causis animum suum moventibus ad id, maturaque et 
diligenti intra se deliberatione prehabita totales et integras 
portiones suas possessionarias in possessionibus Otthok 
predicta ac Banschyna, Chasych, Merzlopolye, Lezkowcz 
et Oresye vocatis, omnino in comitatu zagrabiensi existen- 
tes, ipsum iure hereditario concernentes, simulcum cunctis 
earundem totalium portionum possessionariarum suarum 
utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris utputa arabilibus 
cultis et incultis, agris, pratis, campis, pascuis, silvis, ne- 
moribus, montibus, vallibus, vineis vinearumque promontho- 
riis, aquis, fluviis aquarumque decursibus, piscinis, pisca- 
turis pisciumve clausuris, molendinis et eorundem locis, 
generaliter verő quarumlibet utilitatum earundem integrita- 
tibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad easdem de iure 
et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus, sub 
earundem veris metis et antiquis limitibus, demptis tamen 
et salvis quibusdam duabus sessionibus iobagionalibus po- 
pulosis in dicta Oresye existentibus, hactenus et in antea 
ecclesie de eadem datis et ascriptis, necnon sex sessionibus 
iobagionalibus populosis in eadem Lezkowcz habitis, per 
eundem Martinum Dragachych dudum nobilibus Georgio 
Dvvgachych, Johanni Iwan Kalawzych dicto et Georgio 
Zwydnych consobrinis suis traditis et perpetuatis ; item 



— 281 — 

tribus vineis, duabus in Wynnycza et tertia in Gozkowa 
promontoriis appellatis, et curia nobilitari in pretacta Ban- 
schyna, necnon vado in fluvio Mresnvcza dicto existentibus, 
ac duobus molendinis in eodem fluvio decurrentibus, et 
preterea sex sessionibus iobagionalibus populosis in dicta 
possessione Banschyna vocata, necnon et aliis cunctis uti- 
litatibus et pertinentiis quibuslibet ad eandem curiam nobili- 
tarem in sepefata possessione Banschyna habitam spectan- 
tibus et pertinere debentibus, per eundem Martinum Dra- 
gachych nobili domine Barbáré, consorti sue vita sibi durante 
appropriatis et inscriptis, spectabilibus et magnificis domi- 
nis Bernardino comiti perpetuo de Frangepanibus, item 
Matthie, Cristoforo ac Ferando filiis eiusdem, heredibusque 
et posteritatibus ipsorum universis, post mortem et deces- 
sum suum de hoc seculo totales et integras portiones suas 
possessionarias in possessionibus suprascriptis per expres- 
sum declaratas, demptis semper et salvis quibus supra 
bonis et iuribus possessionariis, modo premisso hactenus 
et in antea per ipsum Martinum Dragaclwch aliis ascriptis 
et perpetuatis dedisset. tradidisset et inscripsisset, immo 
dedit, tradidit et inscripsit coram nobis iure perpetuo et 
irrevocabiliter tenendum, possidendum et habendum ; ea 
lege et conditione mediantibus, quod prefati domini Ber- 
nardinus, Matthias, Cristoforus et Ferando antelatos Mar- 
tinum Dragachych et dominam Barbarám, consortem eius- 
dem vita ipsis durante in universis et singulis bonis, et 
iuribus possessionariis prescriptis, eorumque pacifica et 
quieta possessione et dominio tenere, conservare, quinimo 
etiam contra impetitores protegere et defensare debeant et 
sint obligati. 

Attento et considerato in casu, quo eosdem Martinum 
Dragachych et dominam Barbarám proles masculini sexus 
Dominó volente procreare et habere, eosdemque in seculo 
vivere et superesse contigerit, extunc bona possessionaria 
supra denotata, non obstante quavis contradictione eorum 
dem dominorum Bernardini, Matthie, Cristofori et Ferandi, 
absque omni tergiversatione in eosdem proles devolvantur 
et condescendant possidenda ; hoc etiam non pretermisso, 



— 282 — 

quod si in successu temporum utcunque prenominati do- 
mina Barbara consors, et uterque Georgius, necnon Johan- 
nes Iwan consobrini ipsius Martini Dragachych bona et iura 
possessionaria predicta, eisdem per dictum Martinum sic- 
ut prefertur data, tradita, perpetuata et ascripta vendere et 
a se quoquomodo alienare vellent et niterentur, extunc 
non aliis, quam prenominatis dominis Bernardino comiti, 
Matthie, Cristoforo et Ferando, id et hoc facere possint 
atque valeant eo facto, salvis semper decimis nobis et 
ecclesie nostre de bonis et possessionibus supranominatis 
provenire debentibus. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes litteras nostras pendentis et autentici sigilli nostri 
munimine roboratas eisdem duximus concedendas. 

Dátum feria secunda proxima post festum nativitatis 
i5i2. Marié virginis gloriose, anno Domini millesimo quingente- 

szept.l3. s j mQ duodetimO. 



CCLXXVII. 

1512. nov. 2 után, Zágráb. 

Batthyányi Boldizsár vicebán és Zágráb megyei főispán bizonyságlevele, a 
Kanizsai László kárára Goriczán Frangepán Mátyás, Kristóf, Ferencz s 
cselédjeik és jobbágyaik által elkövetett hatalmaskodás tárgyában tartott 

vizsgálatról. 

Eredetije papíron, hátán két gyűrűpecséttel az orsz. Utárban, 
MODL. 34266. (Neoreg. a. 1562. 39.) 

— — Dátum Zágrábié, sexto die diei inquisitionis 1 
nov. 2. prenotate, anno Domini millesimo quingentesimo duodecimo. 

1 A tanuvallatás napja ismeretlen. A hatalmaskodás nov. 2-án 
történt. 



1512. 



- 283 — 

CCLXXY1II. 
1512. decz. 26. 

Perényi Imre nádor és horvátországi bán meghagyja a zágrábi káptalan- 
nak, hogy a Diminetics Gergely kárára Zamlachán, a Frangepán Mátyás 
és Alapi Boldizsár jobbágyai által elkövetett több rendbeli hatalmaskodás 
iránt tartson vizsgálatot. 

A zágrábi káptalan papíron kelt eredeti vallató levelében az orsz. 
lltárban, MODL. 33839. (Neoreg. a. 1527. 27.) 

Dátum l die dominico proximo post festum 

beati Thome apostoli, anno Domini millesimo quingentesimo 1512. 
duodecimo. decz. 26. 

CCLXXIX. 
1512. decz. 26 után, Zágráb. 

Batthyányi Boldizsár vicebán és Zágráb megyei főispán, Kanizsai Lászlónak 

Frangepán Mátyás, Kristóf és Ferencz s cselédjeik által fogságra vetett 

kraliczagoriczai jobbágya dolgában vizsgálatot tart. 

Eredetije papíron, hátán két gyűrűpecsét töredékeivel az orsz. 
lltárban, MODL. 34285. (Neoreg. a. 1562. 42.) 

Dátum Zágrábié, feria quinta post inquisitionem 

prenotatam, 2 anno Domini millesimo quingentesimo decimo 1512 - 

decz. 26. 

secundo. 

CCLXXX. 
1512. decz. 27. Zágráb. 

Batthyányi Boldizsár horvátországi vicebán bizonyítja, hogy Frangepán 
Mátyás a megöletett Czvetkovics György dolgában csakanóczi és kra- 
varzkai bűnös jobbágyai részéről Czvetkovics Istvánnak nem szolgáltatott 

igazságot. 

A XVI. század közepéről való másolata az orsz. lltárban, MODL. 
33823. (Neoreg. a. 1526. 47.) 

— — Dátum Zágrábié, feria secunda post dictum 
festum nativitatis Domini, anno eiusdem millesimo quin- 1512 



gentesimo duodecimo. decz.27. 



történt. 



1 A kelethely hiányzik. 

: A vizsgálat napja ismeretlen. A hatalmaskodás 1511. decz. 26-án 



1512. 



284 



CCLXXXI. 
1512, Zágráb. 

Batthyányi Boldizsár vicebán és Zágráb megyei főispán, a Frangepán Ber- 
nát fiai, cselédjei és jobbágyai által a Kanizsai László kárára Ricsiczán 
elkövetett hatalmaskodás tárgyában vizsgálatot tart. 

Eredetije papíron töredékben, hátán két gyűrűpecsét nyomaival 
az orsz. lltárban, MODL. 342SS. (Neoreg. a. 1502. 45.) 

— — Dátum Zágrábié, quinto die diei inquisitionis 
prenotate, a[nno Domini millesimo] quingentesimo duodecimo. 



CCLXXXII. 

1513. jan. 18. Buda. 

Perényi Imre nádor, a Frangepán Gergely kalocsai érsek nőtestvérének 
bizonyos peres ügyét Batthyányi Boldizsár tótországi vicebán pártfogásába 

ajánlja. 

Eredetije papiron, záró gyűrűpecséttel a Batthyányi család kör- 
mendi lltárában, Acta memorábilia nr. 51. 

Emericus de Peren comes ac palatínus et banus etc. 

Egregie nobis dilecte. 

Soror domini archiepiscopi colocensis et alii certi fa- 
miliares sui in proxime futuris octavis in illó regno Scla- 
vonie celebrandis certas causas habebunt. 

Propterea vos rogamus et eidem etiam committimus, 
ut causas sororis et servitorum domini colocensis tanquam 
nostras, quatinus iustas esse cognoveritis, commendatas 
habere. et ipsi sorori ac servitoribus domini colocensis in 
dictis causis auxilio esse debeatis. Et aliud rogantes ne 
feceritis. 

Dátum Bude, feria tertia proxima post festum beati 
1513 Anthonii confessoris, anno Domini millesimo quingentesimo 
jan. is-tredednKh 

Egregio 1 Balthasar de Bathyan vicebano nostro regni 
Sclavonie, nobis dilecto 

1 Külczím. 



— 285 — 

CCLXXXIII. 
1513. márcz. 18. Zágráb. 

Batthyányi Boldizsár vicebán és Zágráb megyei főispán, a Frangepán Bernát 

és fiai által Kanizsai László kárára elfoglalt Orehovácz falu tárgyában 

vizsgálatot tart. 

Eredetije papíron, hátán két gyűrűpecsét töredékeivel az orsz. 
Marban, MODL. 34172. (Neoreg. a. 1563. 7.) 

Nos Balthasar de Bathyan vicebanus et comes, ac 
iudices nobilium comitatus zagrabiensis, memorie commen- 
damus, quod cum nos ad instantem et legitimam petitionéra 
magnifici domini Ladislai de Kanysa Gregorium Othmych 
de Klokoch unum ex nobis scilicet iudicem nobilium ad 
infrascriptam inquisitionem faciendam de sede nostra iudi- 
ciaria legitimé destinassemus, " qui tandem exinde ad nos 
reversus nobis retulit eo modo, quomodo ipse in dominica 

T ,. . ,. . . ... márcz. 13. 

Judica proxime pretenta in dicto comitatu zagrabiensi pro- 
cedendo, ab omnibus quibus decens fuisset palám et oc- 
culte diligenter inquirendo talem de infrascriptis scivisset 
certitudinis veritatem, quomodo circa festum beaté Agathe 

. . . . . .... febr. 5. 

virginis et martyns in anno, cuius iám tertia vei citra ín- 
staret annualis revolutio, preteritum magnifici Bernardinus 
comes de Frangapanibus ac Mathias, Christoforus et Fran- 
ciscus filii eiusdem nescitur quibus respectibus quandam 
unam possessionem dicti exponentis Orehowcz vocatam, 
in districtu castri sui Stenychnyak, in comitatu zagrabiensi 
predicto existentem habitam simulcum pertinentiis eiusdem 
possessionis pro se ipsis minusiuste et indebite, ac preter 
omnem viam iuris occupassent, occupatamque tenerent etiam 
modo potentia mediante, in preiudicium et dampnum dicti 
exponentis valde magnum. 

Dátum Zágrábié, sexto die inquisitionis prenotate, 

1513 

anno Domini millesimo quingentesimo tredecimo. márcz ' 18 



- 286 — 

CCLXXXIV. 
1513. máj. 26. Buda. 

II. Ulászló adománylevele, a szamobori és tartozékaibeli királyi jogokról 
Frangepán Miklós számára. 

Eredetije hártyán, alján papírral . fedett pecséttel az orsz. lltárban, 
MODL. 38567. (Frangipani-iratok nr. 97.' 

Commissio propria domini regis. 
Nos Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie 
etc, memorie commendamus tenoré presentium significantes 
quibus expedit universis, quod nos attentis et consideratis 
fidelitate et fidelibus servitiis fidelis nostri magnifici Nicolai 
comitis de Frangapanibus, per eum iuxta sue possibilitatis 
exigentiam cum omni fidelitatis fervore primum sacre huius 
regni nostri Hungarie corone, tandemque maiestati nostre 
sub locorum et temporum varietate exhibitis et impensis, 
totum et omne ius nostrum regium, si quod in castro Zamo- 
bor ac tributo ibidem exigi solito, necnon oppido ac pos- 
sessionibus, portionibusque et iuribus possessionariis Zamo- 
bor sub eodem predicto castro existentibus ac Brayzlavvye, 
Zlawydol, Sancti Viti, Ozthrvvsewecz, Bedra, Jaworowecz, 
Gerdanyaloka, Ponykwa, Podwerh, Klokochewech, Malio- 
thok, Welikyothok, Gradna, Domozlawczy, Farkasewczy, Ze- 
lacumkladye, Rakowycza Maior, altéra Rakowycza Minor, 
Rowy, Zlaywerh, Dobra et Jabinya vocatis, omnino in 
comitatu zagrabiensi existentibus et habitis qualitercunque 
haberemus, aut nostram ex quibuscunque causis, viis, módis 
et rationibus concernerent maiestatem, quod quidem castrum 
etiam alioquin de iure ipsum comitem ac dominam Eliza- 
beth, consortem suam concemere asseritur, simulcum cun- 
ctis eorundem utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, puta 
terris arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, 
campis, fenetis, silvis, nemoribus, monti[b]us, vallibus, vi- 
neis vinearumque promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, pisca- 
turis aquarumque decursibus, molendinis et eorundem locis, 
generaliter verő quarumlibet u[til]itatum et pertinentiarum 
suarum integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, 



— 287 — 

sub suis veris metis et antiquis existentibus memorato 
Nicolao comiti ac domine Elizabeth, consorti eiusdem 
eorumque heredibus et posteritatibus universis, ita tamen, 
quod neque ipsa domina consors sua, neque idem comes 
ac heredes ipsorum huiusmodi castrum simulcum dictis 
eiusdem pertinentiis a nobis et hoc regno nostro quocum- 
que modo alienare. nec cuiquam absque aperto nostro et 
successorum nostrorum consensu et voluntate dare, ven- 
dere, impignorare et inscribere possit, dedimus, donavimus 
et contulimus, immo damus, donamus et conferimus iure 
perpetuo et irrevocabiliter tenendum, posside[ndum] pariter 
et habendum, salvo iure alieno. harum nostrarum vigore 
et testimonio litterarum mediante, quas in formám nostri 
privüegii redigi faciemus, dum nobis in s[peci]e fuerint 
reportate. 

Dátum Bude, in festő sacratissimi corporis Christi 1513 . 
anno Domini millesrmo quingentesimo tredecimo, regnorum má i- 26 - 
nostrorum Hungarie etc. anno [vige]simo quarto, Bohemie 
verő quadragesimo quarto. 

Regestrata folio <a.y'7.. anno etc. 1511 } 



CCLXXXV. 

1513. máj. 26. Buda. 

II. Ulászló iktató parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy Frangepán Mik- 
lóst és nejét a szamobori és tartozékaibeli királyi jogok birtokába ik- 
tassa be. 

A zágrábi káptalannak Kithonich János királyi riscus számára 
1614. jun. 24-én kelt három ívnyi eredeti átírólevelében az orsz. lltárban, 
MODL. 33085. (Xeoreg. a. 291. 14) 

Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc, 
fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem et 
gratiam. 

Cum nos attentis et consideratis fidelitate et fidelibus 
servitiis fidelis nostri magnifici Nicolai comitis de Frange- 

1 Egykorú feljegyzés az oklevél hátán. 



288 



panibus, per eum iuxta sue possibilitatis exigentiam cum 
omni fidelitatis fervore primum maiestatis nostre huius regni 
nostri Hungarie corone, tandemque maiestati nostre sub 
locorum et temporum varietate exhibitis et impensis, totum 
et omne ius nostrum regium, si quod in castro Zamobor 
ac tributo ibidem exigi solito, necnon oppido ac possessio- 
nibus portionibusque et iuribus possessionariis Zamobor 
sub eodem predicto castro existentibus, ac Brayzlawye, 
Zlauidol, Sancti Viti, Ozthuseuecz, 1 Bedra, Jauorouecz, 
Berdanyaloka, 2 Ponykua, Poduerh, KloKocheuecz, Maliothok, 
Velikiothok, Gradna, Domoszlauczi, Ztarkaseuczi, 3 Zela cum 
Kladye, 4 Rakouicza Maior, altéra Rakouicza Minor, Rovvy, 
Zlayeuerh, Dobra et Jabinya vocatis, omnino in comitatu 
zagrabiensi existentibus et habitis qualitercunque haberemus, 
aut nostram ex quibuscunque causis, viis, módis et rationi- 
bus concernerent maiestatem, quod quidem castrum etiam 
alioquin de iure dictum comitem ac dominam Elizabeth 
consortem suam concernere asseritur, simul cum cunctis 
eorundem utilitatibus et pertinentiis quibuslibet vigore aliarum 
litterarum nostrarum donationalium superinde confectarum 
in perpetuum contulerimus, velimusque eundem per nostrum 
et vestrum homines legitimé facere introduci. 

Super quo fidelitati vestre harum serié firmiter man- 
damus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio 
fidedignum, quo presente Quirinus Wldanytth de Grabrounik 
aut Georgius Dobeianytth de Lazyna, vei Stepko Feren- 
chych de Zauersia sive Valentinus Radonych de Klokocz 
aliis absentibus homo noster ad facies predicti castri Zamo- 
bor, ac tributi ibidem exigi soliti, necnon oppidi ac uni- 
versarum possessionum, portionumque et iurium possessio- 
nariorum, omnino in dicto comitatu zagrabiensi existentium 
et habitorum, vicinis et commetaneis eiusdem et eorundem 
universis inibi legitimé convocatis et presentibus accedendo, 
introducat memoratum Nicolaum comitem ac dictam domi- 

1 Oztrwsewecz az adománylevélben. 
* Gerdanyaloka u. o. 

3 Farkasewczy u. o. 

4 Zelacumkladye u. o. 



— 289 — 

nam Elizabeth consortem suam in domínium eiusdem et 
earundem, statuatque eundem 1 et easdem eisdem simul 
cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, ita 
tamen, quod neque ipsa domina consors sua, neque idem 
comes et heredes ipsorum huiusmodi castrum simul cum 
dictis eiusdem pertinentiis a nobis et hoc regno nostro 
quocunquemodo alienare, nec unquam absque aperto nostro 
et successorum nostrorum consensu et voluntate dare, 
vendere, impignorare et inscribere possit, premisse nostre 
donationis titulo ipsis incumbente perpetuo possidendum, si 
non fuerit contradictum. Contradictores verő si qui fuerint, 
evocet eosdem contra annotatos Xicolaum comitem et do- 
minam Elizabeth consortem suam in presentiam báni et 
vicebani illius regni nostri Sclavonie ad terminum corape- 
tentem, rationem contradictionis eorundem reddituros. Et 
post hec huiusmodi introductionis et statutionis seriem, cum 
contradictorum et evocatorum, vicinorumque et comme- 
taneorum, qui premisse statutioni intererunt, nominibus 
terminoque assignato. ut fuerit expediens, eidem bano vei 
vicebanis nostris suo modo rescribatis. 

. Dátum Bude, in festő sacratissimi corporis Christi, 1513 



anno Domini millesimo quingentesimo tredecimo. máj. 26. 

* 
Sabbatho proximo ante festum beatorum Gervasii et 

r jun. 18. 

Prothasii martyrum accessimus ad oppidum castn Zamobor 
et dum voluissemus introducere magnificum Nicolaum co- 
mitem de Frangepanibus ac dominam consortem ipsius 
Elizabeth in domínium bonorum intrascriptorum, tunc no- 
biles Thomas Horuath et Bartholomeus de Wucha in per- 
sona generose domine Helene. relicte quondam Georgii de 
Thury contradictionis obviarunt velamine et per eosdem 
evocati sünt. 

Homo regius : Testimonium capituli : 

Stepko Ferenchych Xicolaus de Capolna 

de Zauorsa. prebendarius ecclesie zagrabiensis. 

1 idem helyesen. 
Frangepán-Oklevéltár II. 19 



— 290 — 

CCLXXXVÍ. 
1513. jul. 8. Brinje. 

Frangepán Angelo Szrakvina falut a kölcsönadott ötszáz aranyforint 
fejében és hű szolgálatai jutalmául Martinusevics Jánosnak adományozza. 

Eredetije itt-ott megkopott hártyán, melyről a függő pecsét hiány- 
zik, az orsz. lltárban, MODL. 38568. (Frangipani-iratok nr. 98.) 

Nos Johannes Angelus de Frangepanibus Weglie, Se- 
gnie Modrussieque etc. comes, recognoscimus et tenoré 
presentium profitemur significantes quibus expedit universis, 
quod nos attentis et consideratis, ac in mentis nostre 
archano diligenter revolutis multimodis fidelitatibus et fide- 
lium servitiorum gratuitis meritis, sincerisque complacentiis 
egregii et nobilis nobis sincere dilecti Johannis Martynuse- 
wych, que ipse nobis in quampluribus nostris arduis nego- 
tiis et difficilimis actionibus tum prosperis, tum adversis, 
rebus neque persone parcens, sed ea 1 diversis fortune ca- 
sibus pro nostri honoris et utilitatis incremento, augmenta- 
tioneque dominii nostri submittens cum summa fidei con- 
stantia et sollicitudine, animoque indefesso, ac cum ipsius 
sanguinis effusione copiosa exhibuit et impendidit, et solli- 
citis studiis impendere non desistit, quorum quidem meri- 
torum suorum intuitu et pro recompensa prefatorum ser- 
vitiorum et laborum suorum, quos nobis impendidit, cupi- 
entes nos ipsum Johannem favore et gratia nostra aliquantis- 
per consolari, ut ceteri quoque nostri eo exemplati ad 
nostra servitia ferventius incitentur, utque in evum ipsius 
Johannis posteritas suis actibus clarissimis munificentiam 

nostram a nobis optime promeruisse recordetur i 

fraude vei sinistra machinatione, dolo vei circumventione 
intervenientibus, sed ex mera et púra nostra liberalitate, et 

deliberato animo quandam villám Srakwynam A 

dictam, totam et integram in nostre territorio et dominio 



1 eas helyesen 

s 23 mm. olvashatatlan. 

3 40 mm. olvashatatlan. 



— 291 — 

in B 1 existentem et habitam, nos omni iure con- 

cernentem simulcum cuntis suis utilitatibus, libertatibus, 
proventibus, redditibus et obventionibus, emolumentis ac 
pertinentiis quibuslibet, terris utputa arabilibus cultis et 
incultis, agris, pratis, pascuis, fenilibus, silvis, rubetis, ne- 
moribus, montibus, collibus, vallibus, aquis aquarumque 
ductibus et decursibus, piscinis, piscaturis, molendinis et 
eorum locis, venationibus, theoloniis et generaliter ac spe- 
cialiter quarumlibet utilitatum eiusdem et earundem inte- 
gritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis, ad eandem 
villám spectantibus, sub ipsius veris ac antiquis metis omni 
eo iure, quo scilicet nos nostrosque heredes concernere 
dinoscitur, memorato Johanni Marthynusewych, suisque 
heredibus et successoribus universis de manibus nostris 
dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, donamus 
et conferimus iure perpetuo et imperpetuum, atque irre- 
vocabiliter titulo pure et libere sincereque nobilitatis, ac 
etiam sub tali summa pecunie videlicet quingentorum du- 
catorum, que nos ab eodem in arduis negotiis nostris et 
opportunitatibus habuimus, tenendam, possidendam pariter 
et habendam, ita in omnibus et per omnia nos ipsi habere 
dinoscimur, nil iuris, nil proprietatis, nil iurisdicionis et do- 
minii in predicta villa et bonis pro nobis aut nostris here- 
dibus et successoribus reservando, sed totum ius, omnem 
iurisdictionem iuris, potestatis et dominii meri ac mixti 
. . . . . .* ac cuiuslibet iurisdictionis proprietatem, 3 quam in 

eandem habuimus vei ni futurum nos se habere speraremus, 
im i prefatum Johannem, suosque heredes et successores 
universos transtulimus et tenoré presentium transferimus 
pleno iure. 

Annuimus insuper et concedimus ipsi Johanni Mar- 
thynusewych, suisque heredibus et successoribus universis 
dictas terras ville seu villám cuicunque maluerint vendendi, 



1 Olvashatatlan név. 

* 17 mm. olvashatatlan. 

3 proprietati az eredetiben. 

* in helyett. 

19* 



1513. 
jul. 8. 



— 292 — 

impignorandi, legandi, aut aliter ad libitum suum de eisdem 
disponendi liberam et expeditam habeat potestatis faculta- 
tem, de eis in totó vei in parte dare, alienare et dimittere, 
prout ei libitum fuerit. Promittentes in predictis ville pos- 
sessionibus, terris, molendinis, pratis et pascuis, ac aliis 
dicte ville bonis, quovis eolore ac specie ad eandem spe- 
ctantibus ac pertinentibus dictum Johannem, suosque here- 
des et successores conservare, protegere et defensare contra 
quoslibet, uti legitimum decet patronum, successoresque 
nostros instantissime petentes, officialibus autem nostris pre- 
sentibus et futuris firmiter precipientes, ne ob favorem 
nostre gratie in predictis possessionibus, iuribus, proventibus 
et libertatibus impedire seu molestare audeant aut presu- 
mant modo aliquali, quin potius ab aliis ipsis inferre volen- 
tibus protegere et deffensare velint, debeant et teneantur. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes litteras nostras, sigillo nostro quo utimur maiori 
videlicet impendenti consignatas eidem egregio et nobili 
dicto Johanni Marthynusewych duximus concedendas. 

Dátum in castro nostro Brynye, anno a virgines partu 
-millesimo quingentesimo tredecimo, octavo die mensis iulii. 



CCLXXXVII. 
1513. jul. 21. 

A zágrábi káptalan előtt Frangepán Miklósné gersei Petőfi Erzsébet 
Szamobor várát s egyéb ingó és ingatlan javait férjének vallja. 

Eredetije hártyán, melyről a függő pecsét hiányzik, az orsz. lltárban, 
MODL. 38569. (Frangipani-iratok nr. 99.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus tenoré presentium significantes quibus expedit uni- 
versis, quod generosa domina Elizabet filia quondam magni- 
fici Nicolai Pethewffy de Gerse, consors verő magnifici 
domini Nicolai comitis de Frangapanibus etc. coram nobis 
personaliter constituta, sponte et libere vive vocis sue oraculo 
confessa est in hunc modum, quomodo ipsa matúra intra 
se animi deliberatione prehabita, universa et quelibet bona, 



— 293 - 

et iura sua possessionaria, quocunque nominis vocabulo 
vocitata, in quibusvis comitatibus intra ambitum regni 
Hungarie existentia et habita, eandem dominam Elizabet 
ex quibuscunque viis, módis et rationibus concernentia, et 
quovis iuris titulo ad eandem spectantia, presertim verő 
castrum Zamobor cum suis pertinentiis, aliaque universa 
bona mobilia et immobilia, argentearia, dotem et res per- 
afiernales 1 memorato dominó Xicolao comiti, dominó scilicet 
et marito suo dedisset. donasset et inscripsisset, immo dedit 
donavit et inscripsit nostri in presentia pleno iure : tali tamen 
conditione mediante, quod si ipsam dominam Elizabet prius 
quam prefatum dominum Xicolaum maritum suum móri 
contigerit, eligendo etiam eadem domina Elizabet ipsum 
dominum Nicolaum et constituendo verum et legitimum 
omnium bonorum suorum executorem et dispensatorem, 
confidendo sibi suam et anime proprie expeditionem. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam pre- 
sentes litteras nostras privilegiales, pendentis et autentici 
sigilli nostri munimine roboratas et consignatas eidem dominó 
Xicolao duximus concedendas. 

Dátum in profesto beaté Marié Magdalene, anno Domini 1513 



millesimo quingentesimo tredecimo. J ul - 21 - 



CCLXXXVIII. 

1514. jun. 27. 

Friauli Kristóf ferenczrendi vikárius generális Frangepán Mihályt nejével 
és fiaival együtt a rend confratereivé avatja. 

Eredetije hártyán, függő pecsétje híjával az orsz. lltárban, MODL. 
3X570. (Frangipani-iratok nr. 100.) 

In Christo sibi carissimo, spectabili et magnifico dominó 
dominó Michaeli comiti de Frangipanibus. ordinis sancti 
Francisci devotissimo amico et patrono singulari fráter 
Cristoferus de Forlivio eiusdem ordinis ac reverendi patris 

1 paraffernales helyett. 



— 294 — 

generális ministri in familia cismontana quoad fratres de 
Observantia nuncupatos vicarius generális, salutem et pacem 
in Dominó sempiternam. 

Quamvis ex caritatis zelo omnibus in Christo teneamur, 
illis tamen longe amplius noscimur obiigari, quorum devo- 
tionem certis beneficiorum indiciis frequentius experimur. 

Proinde devotionis vestre attendes 1 sinceritatem, quam 
ob Dei omnipotentis reverentiam et prefati seraphici patris 
nostri sancti Francisci merita preclara ad nostrum ordinem 
gerere comprobaris, veluti pia ac veridica fratrum meorum 
relatione cognovi, dignum főre putavi ac divine acceptabile 
voluntati. ut ab ipso ordine prerogativam sentiatis spiritua- 
lium gratiarum et beneficiorum. Verum quia nudi tempora- 
libus bonis caritatis vestre subsidiis dignam vicém rependere 
temporaliter non valemus, spiritualibus nihilominus beneficiis, 
prout in nostris apud Deum servamus desideriis, recompen- 
sare plurimum affectamus. Eapropter ego, qui licet indignus 
curam fratrum minorum de Observantia nuncupatorum et 
sororum sancte Clare ac tertii ordinis de penitentia in pre- 
nominatibus 2 partibu[s] cismontanis habeo generalem, vos 
prenominatum dominum Michaelem comitem unacum domina 
Barbara de Rozgon consorte vestra, ac carissimis Georgio, 
Mathia et Petro filiis vestris in nostre religionis et specialiter 
vicarie Bosne procuratores secundum morém et consue- 
tudinem ordinis nostri creo et instituo, ac institutos denuncio ; 
ita quod ex indulto boné reminiscentie sanctissimi domini 
Innocentii papé octavi iisdem indulgentiis et gratiis gaudeatis, 
quibus ordo noster prelibatus letatur, dummodo iuste et 
fideliter pro eius libertate fueritis decertati, vosque presentium 
per tenorem in nostram confraternitatem ac ad universa 
et singula nostre religionis suffragia in vita recipio pariter 
et in morte, plenam vobis participationem omnium caris- 
matum et spiritualium bonorum, que per prenominatos 
ordines operari acceptareque dignabitur clementia Salvatoris, 
tenoré presentium gratiose et liberaliter conferendo. 



attendens helyeit hibásan. 
prenominatis helyesen. 



- 295 — 

Valeat in Dominó Ihezu vestra fervens et devotissima 
caritas. 

Dátum in loco nostro sancte Marié de Angelis, vice- 

1514 

sima septima iunii, anno Domini mülesimo quingentesimo . n ^ 
quartodecimo. 

Fráter Christophorus qui supra, 
manu propria scripsi. 1 



CCLXXXIX. 

1514. aug. 3. Modrus. 

Frangepán Bernardin levele fiához Kristófhoz, melyben a velenczei köz- 
társaságnak lovaghoz illő bánásmódjában bízva fogságában bátorítja és 
hogy a török ellen Velenczével kötendő szövetség révén a császár s a 
magyar király sem hagyják cserben. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 344 1. 
Kukuljevic, Arkiv VI. köt. 423 1. Magyar Tört. Tár 1877 évf. 261 1. 
Marino Sanuto, Diarii XVUL köt. 486 hasáb. 

1514 

— — Date a Modrusa. a di tre di augusto 1514. 3 



CCXC. 
1514. jul. 17. Bleiburg. 

Frangepán Kristófné Láng Apollónia levele férjéhez, melyben örömét 

nyilvánítja ennek tűrhetőbbé vált fogsága felett s értesíti, hogy a Láng 

Máté bíbornok pártulfogását kérte számára. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850 51 évf. II. köt. 345 1. Kukuljevic 
Arkiv VI. köt. 423 1. Magvar Töri. Tár 1877 évf. 263 1. Marino Sanuto 
i. m. XVIII. köt. 487 hasáb. 

— — Data a Plaiburg, a di 17. lujo 1514. — — jul 17 



1 A vicarius sajátkezű aláírása. 



296 — 



CCXGI. 
1514. aug. 29. Velencze. 

Frangepán Kristóf levele atyjához, melyben jó egészségéről, a köztársaság 

kegyelmes bánásmódjáról, börtönéről, melyben a mantovai herczeget is 

őrizték, tudósítja s a keresztén}' hatalmaknak a török ellen kilátásban 

levő szövetsége felett örömét nyilvánítja. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 346 1. Kukuljevic, 
Arkiv VI. köt. 425 1. Magvar Tört. Tár 1877 évf. 265 1. Marino Sanuto 
i. m. XVIH. köt. 489 hasáb. 

loU „ Q — — Data in Torricella, de augusto a di 29., 1514. 

aug. 29. > o > 



CCXCII. 
1514. aug. 29. Velencze. 

Frangepán Kristóf levele feleségéhez, melyben jó egészségéről s kényelmes 

börtönéről tudósítja s hog} T szabadulását a keresztény hatalmak ligájának 

megvalósulásától várja. 

Kiadása Uj Magvar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 350 1. Kukuljevic, 
Arkiv VI. köt, 429 1. Magyar Töri. Tár 1877 évf. 271 1. Marino Sanuto 
i. m. XVIII. köt. 493 hasáb. 

1514. — — Date a Venetia, a' 29. avosto 1514. — — 

mg. 29. 



CCXCIII. 
1514. aug. 29. Velencze. 

Frangepán Kristóf levele testvéréhez János Ferenczhez, melyben részvét- 
lenséggel vádolja szabadulása iránt s elhagyatottságában úgy érzi magát, 
mintha idegenné vált volna testvérei szemében. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 3501. Kukuljevic, 
Arkiv VI. köt. 430 1. Magyar Tört. Tár 1877 évf. 273 1. Marino Sanuto 
i. m. XVIII. köt. 494 hasáb. 



1514 



— — Scripta del mexe de augusto, a di 29., in 
Torricella. — — 



— 297 — 



CCXCIV. 

1514. aug. 30. 

A velenczei köztársaság és Frangepán Bernardin kétheti felmondásra kötött 
egyezséglevele, mely szerint Bernát úr alattvalóit a köztársaság vegliai, 
isztriai és friauli birtokain való kártételtől visszatartja, foglyaikat váltság- 
díj nélkül kölcsönösen szabadon eresztik s ezeknek elvett javait és földjeit 
kölcsönösen visszaadják. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1S50 51 évf. II. köt. 361 1. Kukuljevic, 
Arkiv VI köt. 432 1. Magyar Tört. Tár 1877 évf. 281 1. Marino Sanuto, 
Diarii XIX. köt. 41 hasáb. 

— — Anno nativitatis eiusdem millesimo quingente- 



1514. 

veru penuiLiiiiu ineusis augusu,- 
indictione secunda. — — 



simo quarto decirro. die verő penultimo mensis augusti,. 



ccxcv. 

1515. febr. 18. 

A zágrábi káptalan előtt pribicsi Jankó János nyolcz telkét Frangepán 
Bernátnak és fiainak örökbe vallja. 

Eredetije vonalozott hártyán, lila s rózsaszínű sodrott selyemzsinóron 
lógó ép pecséttel az orsz. lltárban, MODL. 34289. (Neoreg. a. 1645. 19.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus tenoré presentium significantes quibus expedit uni- 
versis, quod nobilis Johannes Jankó dictus de Prybych 
assummens in se onera et quelibet gravamina Stephani 
privigni sui nostram personaliter veniens in presentiam sponte 
et libere vive vocis sue oraculo confessus est in hunc 
modum, qualiter ipse intra se matúra animi deliberatione 
prehabita octo sessiones Zthermacz, Gomylye, Othok, Syla- 
wyna, Malydol, Zuersewo, Zlathynnycza, Gomyazwcchya 
vocatas, ipsum iure empticio concernentes, que prius nobilis 
Pauli Baxych prefuissent, omnino in comitatu zagrabiensi 
existentes et habitas simulcum universis et quibuslibet per- 
tinentiis ac iuribus et utilitatibus quibuslibet, terris utputa 
arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, campis, pascuis, 



— 298 — 

fenilibus, montibus, vallibus, vineis vinearumque promon- 
toriis, silvis, nemoribus, aquis, fluviis aquarumque decur- 
sibus, molendinis et eorundem locis, piscinis, piscaturis, 
pisciumve clausuris, generaliter verő quarumlibet utilitatum 
et pertinentiarum earundem integritatibus, quovis nominis 
vocabulo vocitatis, ad easdem sessiones de iure et ab antiquo 
spectantibus et pertinere debentibus magnificis dominis Ber- 
nardino ac Mathie, Cristofero et Francisco filiis eiusdem 
de Frangapanibus Seglie, 1 Vegleque comitibus, pro quin- 
quaginta florenis, quos viginti (prout dixit) iam ad plénum 
eidem dictus dominus Bernardinus comes persolvisset, reli- 

ápr. 24. quos verő triginta florenos ante festum beati Georgii martyris 
nunc proxime venturum eidem plenarie tunc persolvere 
debebit et tenebitur, nil iuris nilve proprietatis in dictis 
sessionibus sibipsi reservando, sed omne ius, omnemque 
iuris et dominii proprietatem in dictos dominos Bernardinum 
ac Mathiam, Christoferum et Franciscum filios eiüsdem, ac 
beredes et posteritates eorundem universos reflectendo et 
refundendo pleno iure. 

Dátum dominico proximo ante festum kathedre beati 
isis. Petri apostoli, anno Domini millesimo quingentesimo quinto- 

febrl8 -decimo. 



CCXCVI. 
1515. febr. 27. 

Frangepán Kristófné levele Dandolo János Antalhoz, melyben megköszöni 
a velenczei fogságban levő férje iránt tanúsított jóindulatát s kéri, esz- 
közölje ki az államtanácsnál, hogy férjét meglátogathassa. Ha pedig ez 
valami gonosz cseltől való félelemből megengedhető nem volna, legalább 
azt, hogy férjével a börtönben lakhassák. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1 850/5 1 évf. II. köt. 352 1. Kukuljevic, 
Arkiv VI. köt. 445 1. Magyar Tört. Tár 1877 évf. 293 !. Marino Sanuto 
i. m. XIX. köt. 467 hasáb. 

Adi 27. feurer. 



febr. 27. 



1 Segnie helyett. 



— 299 — 

CCXCVII. 
1515. márcz. 11. 

Frangepán Kristóf levele Dandolo János Antal börtönfőfelügyelőhöz, mely- 
ben egy álmában látott léleknek és testnek önmagára (Frangepán) vonat- 
kozó beszélgetését írja le. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 356 1. Kukuljevic, 
Arkiv VI. köt. 451 1. Magyar Tört. Tár 1878 évf. 9 1. Marino Sanuto 
i. m. XX. köt. 199 hasáb. 

1515. 



Adi 1 1 . mazo. 



márcz. 11. 



CCXCVIII. 
1515. márcz. 21. Bleiburg. 

Frangepán Kristófné levele férjéhez, ennek beleegyezésével s a köztársa- 
ságtól kért engedélylyel Velenczébe meneteléről, hogy őt láthassa s magát 
velenczei orvosokkal gyógyíttassa. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 354 1. Kukuljevic, 
Arkiv VI. köt. 448 1. Magyar Tört. Tár 1878 évf. 6 1. Marino Sanuto, 
Diarii XX. köt. 188 hasáb. 

1515 

— — Data a Blaiburg, a di 21. de marzo 1515. — 



márcz. 21. 



CCXCIX. 
1515. juh 26. Bécs. 

Láng Máté gurki püspök vigasztaló levele Frangepán Kristófhoz, hogy 
mindent elkövet kiszabadítására. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 363 1. Kukuljevic, 
Arkiv VI. köt. 457 1. Magyar Tört. Tár 1878 évf. 31 1. Marino Sanuto, 
Diarii, XXI. köt. 72 hasáb. 



MDXV. 



Date Vienne, 26. mensis iulii anno Domini isis. 

jul. 26. 



— 300 — 



CCC. 



1515. szept. 5. 

Frangepán Isota és Perényi István házassági szerződése. 

Révai Ferencz nádori helytartónak 1549. aug. 30-án és 1553. okt. 
25-én papíron kelt kétrendbeli eredeti átiratában az orsz. lltárban, MODL. 
25007. (Neoreg. a. 1883. 83. 87.) Megvan még az 1549 évi átiratnak 
XVIII. századi egyszerű másolatában is u. o. MODL. 25006. (Neoreg. a. 
1878 136.) 

Kiadása Történelmi Tár 1885 évf. 166 1. 

Nos capitulum ecclesie budensis. memorie commen- 
damus tenoré presentium significantes quibus expedit uni- 
versis, quod spectabilis et magnificus dominus Bernaldus 
comes de Frangepanibus etc. ac Ferdinandus filius eiusdem 
comitis Bernaldi ab una, parte verő ex altéra similiter magni- 
ficus dominus Stephanus de Peren dapiferorum regalium 
magister coram nobis personaliter constituti, presente etiam 
ibidem egregio Gregorio Japrycza Horwath de Chaba, iidem 
Bernaldus et Ferdinandus comites assumptis in se et per 
omnia levatis oneribus et quibusvis gravaminibus specta- 
bilium et magnificorum Matthie et Christophori comitum 
similiter de Frangepanibus. filiorum eiusdem domini comitis 
Bernaldi et fratrum prefati domini Ferdinandi carnalium, 
aliorumque universorum fratrum et consanguineorum simul 
et proximorum eorundem, quos infrascriptum negotium 
tangeret seu tangere quoquomodo posset in futurum, item 
imprimis iidem domini Bernaldus et Ferdinandus comites 
sponte et viva voce confessi sünt in hunc modum, quomodo 
ipsi matúra et diligenti deliberatione intra se prehabita 
generosam dominam Isotham. filiam suam charissimam, 
sororem videlicet prefatorum Ferdinandi, Matthie et Christo- 
phori dicto dominó Stephano de Peren legitimam tradidisset 
in uxorem módis et conditionibus infrascriptis. quod idem 
dominus comes Bernaldus et filii sui predicti ratione dotis 
prefate domine Isothe castrum ipsorum Dobranywa vocatum, 
in comitatu zoliensi habitum cum omnibus suis villis, pos- 
sessionibus, tributis, theloniis, et aliis universis proventibus 
et pertinentiis, ac privilegiis suis quibuslibet in et septem 



— 301 — 

millibus florenorum, pro quibus idem castrum prefato comiti 
Bernaldo per serenissimam condam dominarh Beatricem 
reginam ex consensu serenissimi principis condam domini 
Matthie regis inscriptum et impignoratum extitit, similiter 
ex 1 litteris, quibus serenissimus dominus Ladislaus modernus 
rex prefata privilegia eiusdem serenissime domine Beatricis 
regine ex benivolo consensu pariter et assensu confirmavit, 
cum eadem domina Isotha prefato dominó Stephano de 
Peren, ipsorumque heredibus et posteritatibus universis 
dedissent, donassent et contulissent, imo dederunt. dona- 
verunt et contulerunt coram nobis modo et ordine, ac 
conditionibus et clausulis sub infrascriptis: 

Primo, quod idem dominus Bernaldus comes et Ferdi- 
nandus filius eiusdem, oneribus modo premisso in se 
assumptis, annotatum castrum Dobranywa vocatum simul 
cum prescriptis omnibus suis pertinentiis, ac litteris et litte- 
ralibus suis instrumentis, factum ut premittitur eiusdem 
castri et pertinentiarum suarum concernentibus, simul et 
proventuum universorum, tam ordinariorum quam extra- 
ordinariorum tricesimo secundo die a die exitus ipsorum 
dominorum Bernaldi et Ferdinandi comitum de civitate 
budensi, pro presenti scilicet legatione ad summum ponti- 
ficem per regiam maiestatem eundem dominum comítem 
Bernaldum deputatum, manibus dicti Gregorii Horvvath tam- 
quam ad manus communes dare et assignare debeant et 
teneantur, idemque Gregorius Honvath dictum castrum infra 
celebrationem nuptiarum eorundem domini Stephani de 
Peren ac puelle Isothe tenere et possidere valeat atque 
possit, tandemque habita consummatione nuptiarum, mox 
fide sua miediante idem Gregorius Horvvath dictum castrum 
simul cum prenotatis omnibus pertinentiis et litteralibus 
instrumentis manibus eorundem domini Stephani de Peren 
et puelle Isothe, vei hominum suorum ad id per ipsos 
deputatorum absque omni occasione et subterfugio dare et 
assignare debeat et teneatur. Casu verő, quo nutu divino 
vei ipsum dominum Stephanum de Peren aut dictam domi- 

1 et helyett mind a két átiratban. 



— 302 — 

nam Isotham infra matrimonii consummationem ab hac 
luce decedere contigerit, teneatur prefatus Gregorius Horwath 
dictum castrum, eiusque cunctas pertinentias et privilegia 
universa manibus dicti domini comitis Bernaldi et filiorum 
suorum predictorum remittere et reassignare. Ubi verő post 
dicti matrimonii consummationem prefatus dominus Stepha- 
nus de Peren et domina Isotha sponsa eiusdem dictum 
castrum alicui vendere simul cum prescriptis suis pertinen- 
tiis et a se alienare vellent et niterentur, extunc idem facere 
sine scitu et voluntate dicti domini comitis Bernaldi et 
filiorum eiusdem nemini alteri valeant, sed imprimis ipsos, 
si illud castrum pro illa eadem summa, qua ipsi aliis ven- 
dere possent, emere voluerint, admoneant, si verő ipsi 
castrum predictum emere nollent aut non curarent, extunc 
prefati dominus Stephanus de Peren et domina Isotha 
valeant prescriptum castrum cui maluerint libere vendere 
et a se alienare. Quod si idem comes Bernaldus et filii sui 
ipsum dominum Stephanum de Peren ac filiam suam domi- 
nam Isotham in pacifico dominio dicti castri conservare 
quoquomodo non possent vei non curarent. et illud castrum 
ab eisdem aliqua via iuris alienare posse videretur, extunc 
teneatur idem dominus comes Bernaldus et filii sui, aut 
altér eorum prefato dominó Stephano de Peren et domine 
Isothe ratione dotis huiusmodi loco dicti castri tria millia 
florenorum in monetis hungaricalibus hic in capitulo coram 
nobis deponere, ipse verő dominus Stephanus de Peren et 
domina Isotha rehabitis huiusmodi tribus millibus florenorum 
pretactum castrum simulcum sepedictis omnibus eiusdem 
pertinentiis eisdem dominó Bernaldo comiti et filiis suis 
prenotatis remittere et reassignare debeant et teneantur. 

Insuper hoc etiam declarandum est specialiter, quod 
prefatus dominus Stephanus de Peren debebit et tenebitur 
in vita sua prefate domine Isothe consorti sue partém 
bonorum suorum in valore tante summe vei tot millium 
florenorum, pro quot predictum castrum venderent et super 
hoc legitimam fassionem in aliquo loco credibili facere, ut 
si ipsum dominum Stephanum de Peren absque heredibus 
fatis cedere contingeret, tandem ipsa domina Isotha cum 



— 303 — 

eisdem bonis vei in viduitate manere, vei cum vellet marito 
alteri pro decentia sui status nubere. 

Item promiserunt insuper prefati domini Bernaldus et 
Ferdinandus filius eiusdem dominó Stephano de Peren 
tempore nuptiarum pro expensis florenos trecentos dare et 
transmittere x ac in dotem predictam tempore nuptiarum res 
infrascriptas cum effectu dare et assignare : imprimis cuppas 
argenteas deauratas decem, piccarios argenteos sex, lava- 
torium cum pelvi de argento unum, discos argenteos duo- 
decim, scutellas argenteas decem, coclearia de argento facta 
viginti quatuor, vittas muliebres trés gemmis et lapidibus 
preciosis ornatas, diadema in vulgari naasfa prout commo- 
dius et honestius videbitur iuxta ipsorum honorem, tunicas 
principales trés gemmis ornatas et alias trés tunicas sim- 
pliciores de velluto, de athlasio et de damasco, subas 
principales quatuor de purpuré deaurata Venetiarum, ex 
quibus una habeat subducturam sebellinam, secunda ex 
pellibus hermellinis, tertia quidem ex pellibus variolinis, 
quarta verő de electis mardurinis, item vestes estivales trés 
de damasco, de athlasio, lectisternia verő, cussinos, pulvina- 
ria et ornamenta similia lecti, et domus scilicet tapéta prout 
honori congruit, deinde equos cum curribus. 

Demum per eum verő conclusum est, post reditum 
antefati domini Bernaldi comitis de presenti legatione, in 
qua ad presens per regiam maiestatem deputatus extitit, 
infra spatium quinque mensium celebrationem nuptiarum 
operám dare,perficereque. Omnino utreque partes promisissent 
et assumpsissent, imo promiserunt et assumpserunt coram 
nobis omnia premissa firmiter observare, tali obiigaminis 
vinculo mediante, quod si qua partium prescriptarum in 
premissis persistere nollet vei quoquomodo subterfugeret, 
et premissa vei in totó vei in parte non observaret, extunc 
talis pars contra partém alteram in premissis persistentem 
in septem millibus florenorum auri, deinde amissioneque 
fidei, honoris et humanitatis suorum, et nichilominus summo 
pontifici similiter in septem millibus florenorum auri sub 

1 assignare a második példányban. 



— 304 — 

forma camere apostolice sedis convincatur et convinci debeat 
ipso facto. 

In cuius rei memóriám rirmitatemque perpetuam presen- 

teslitterasnostras privilegiales* penderíti sigillo nostroconsigna- 

tas ad fassionem prescriptarum partium duximus concedendas. 

Dátum feria quarta proxima ante festum nativitatis 

isis, sacratissime virginis Marié, anno Domini millesimo quin- 

szep ' °'gentesimo decimo quinto. ' 



CCGI. 
1515. szept. 25. Róma. 

X. Leó pápa II. Ulászló kérésére Frangepán Gergely kalocsai érseknek 

Rómában nemrégen a Ferenczes barátok rendjébe lépett unokaöccsét a 

szerzetesi fogadalom alól feloldozza. 

Kiadása Theiner, Vetera monum. Hung. II. köt. 623 1. 

1515 

szept2 5. — — Dátum Romé etc, die 25. septembris 1515., 

anno tertio. 



CCCII. 

1516. aug. 10. Szomszédvár. 

Frangepán Mátyás levele különféle ügyekben Brandenburgi Györgyhöz. 

Fredetije papíron, papírral fedett hosszúkás, nyolczszegű záró ép 
veres viaszpecséttel az orsz. litárban, MODL. 37993. 

A pecséten látható ez í mer: Hasított és vágott kerek 
talpú paizs első és harmadik mezejében két egymással szemben ágas- 

1 1533. máj. 30. Caspar de Sered et generosa domina Elizabet, 

nlia olim spectabilis et magnifici domini Bernaldi de Frangepanibus, relicta 

condam domini Stephani de Peren, nunc consors eiusdem Ferdinánd 

királyt, illetőleg Thurn (de Tliwrny) Kristóf zólyomi főispánt a jászai 
konvent által Dobronyiva vára elidegenítésétől tiltatják. 

— 1545. szept. 13. Dovorán. — — dominae Elizabet de Frange- 
panibus . . . . alias relictae condam — — Stephani Pereny, expost verő 
consortis magnifici Casparis de Sered — — említett tiltó levelének fiai, 
Perényi Ferencz és Mihály számára való kiadása iránt Ferdinánd parancsot 
küld a jászai konventnek. 

Mind a két oklevél Révai Ferencznek idézett 1549. aug. 30-án 

kelt átiratában. 



— 305 — 

kodó oroszlán rózsát tart, a második és negyedik mezőben kettős 
kereszt. A paizs tetején M. D. F. betűk. 

Illustrissime domine domine et sororie noster obser- 
vande atque gratiose. 

Salutem. 

Sciat illustrissima dominatio vestra, quomodo hic misi- 
mus ad eandem nobilem Petrum de Bogacho castellanum 
nostrum in Selyn, per médium cuius nonnulla illustri domi- 
nationi vestre duximus intimanda. Quare rogamus illustris- 
simam dominationem vestram, dictis suis fidem prestare 
velitis creditivam tanquam nobisipsis. 

Et sciat illustrissima dominatio vestra, quod iste fami- 
liáris vester Pynczyngar non observat illa, sicuti scripsit 
illustrissima dominatio vestra sibi, quia nos parati sumus 
ad omnem fraternitatem et amicitiam bonam illustrissime 
dominationi vestre, nisi eadem voluerit, prout et simul 
tractamur. Ilii rebelles vestri nullum favorem a nobis habent 
in minimo, sed molestant et violentiam committunt in bonis 
nostris homines nostros proprios molestando et impediendo, 
quod est contra libertatém nostram. Rogamus igitur, vestris 
committere velitis, ut talia facere non presumant, quia páti 
non poterimus, ut opprimeremur in libertate nostra. 

Tandem uti commiseratis nobis, illám pecuniam dedimus 
ipsi Pynczyngar ita sigillatam, sicuti ad nos fűit portata, 
statim postquam venimus remisimus et miseramus speciales 
servitores nostros ad ipsum unacum litteris illustrissime 
dominationis vestre, per illos, neque depost et impresen- 
tiarum responsum nobis nullum dedit, tantam ignominiam 
erga nos fecit, dixerat, quod vult facere responsum et non 
fecit. Neque adhuc illi paupero presbytero plebano nostro 
boves restituit, duos alios restituit. Scit illustrissima domi- 
natio vestra, quod coram eadem nos nil mali diximus contra 
ipsum Pynczyngar, quod tunc temporis nihil mali nobiscum 
fecerat, sed iam in istis 1 talibus ipsum laudare non possu- 
mus, neque ab eo páti poterimus, si illustrissima dominatio 
vestra super hiis de remedio non providerit. 

1 Javítással. 
Frangepán-Oklevélt ár II. 20 



— 306 — 

Quam in bona sanitate, prosperitate ac valetudine 

desideramus valere longa per tempóra. 

Ex castro nostro Zomzed, in festő beati Laurentii 

1516 - martyris, anno Domini 1516. 
aug. 10. J 

Illustrissime dominationis vestre 

Mathias de Frangepanibus 
comes perpetuus etc. 

Illustrissimo í principi et dominó dominó Georgio Dei 
gratia marchioni brandeburgiensi etc. dominó et sororio nostro 
observando atque gratioso. 



CCCIII. 
1516. szept. 17. Buda. 

II. Lajos bizonyítja, hogy Beriszló Péter a vranai perjelségi Gora és 

Bosjákó várkastélyok s a Frangepán Mátyás Kravarszka és Csernecz nevű 

birtokai közti határok kiigazítására nem jelent meg. 

Kivonatos kiadása Starine V. köt. 169 1. 

— — Dátum Bude, feria quarta proxima post festum 
1516. beati Nicomedis martyris, anno Domini millesimo quingen- 
szepU "tesimo decimo sexto. 



CCC1V. 
1517. máj. 30. Sztubicza. 

Frangepán Mátyás Batthyányi Ferencz és Fáncsi Imre tótországi rovókat 

kéri, hogy tekintettel éhség miatt pusztuló jobbágyai nagy szegénységére, 

az adóból küldjenek valamelyes pénzt neki. 

Kivonatos kiadása Starine V. köt. 170 1. 



1517. 



— — Ex castello nostro Stubycza, in vigilia pente- 

máj.30.COSteS 1517 

1 Külczím. 



— 307 — 



cccv. 



1517. szept. 2. Buda. 

II. Lajos Frangepán Bernátot és fiait Lippa és Ótok elfoglalása és kirab- 
lása miatt Korbáviai Jánossal szemben maga elébe idézi. 

Eredetije szakadozott papíron, alján papírral fedett pecséttel az 
Erdődy család galgóczi lltárában, Lad. 72. 3. 9. 

Lodovicus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc, 
fidelibus nostris spectabilibus et magnificis Bernardino de 
Frangapanibus, comiti Modrussie ac Mathie et Ferdinando 
filiis eiusdem salutem et gratiam. 

Expositum est maiestati nostre pro parte et [in] persona 
fidelis nostri spectabilis et magnifici Johannis comitis Corba- 
vie, quomodo circa festum beati Georgii martyris proxime á P r - 24 - 
preteritum vos, nescitur unde moti, coadunatis et aggregatis 
vobis magnó peditum et equitum numero, atque exercitu 
ac bellico apparatu instaurato, quedam castella prefati ex- 
ponentis Lyppa et Othok appellata, in comitatu zagrabiensi 
existentia et adiacentia valida obsidione cingere cinctaque 
bombardis et pixidibus hostili manu expugnari, et expugnata 
pro vobis occupari fecissetis, occupataque unacum eorundem 
cunctis pertinentiis, interemptis primum ibidem nobilibus 
Johanne Stradyoth de Wdwynna, castellano ipsius expo- 
nentis per ipsum in eodem castello Lyppa constituto, ac 
Petro de Ozthr[yc]z et duobus peditibus seu portariis eius- 
dem castelli Lyppa, direptis etiam et in predam redactis 
universis rebus p[rel]ibati exponentis in eisdem castellis 
repositis et collocatis, ad valorem duorum circiter millium 
florenorum se extendentibus, pre manibus vestris [tenejretis 
et conservaretis etiam de presenti potentia mediante, in 
preiudicium et dampnum prefati exponentis manifestum. 
Supplicatum itfaque ejxtitit maiestati nostre in persona 
eiusdem exponentis, ut sibi circa premissa de iuris remedio 
providere dignaremur opportuno. 

Et [quia] eiuscemodi castellorum et castrorum expu- 
gnatio iuxta continentiam generális decreti huius regni nostri 

20* 



308 



Hungarie notam infidelit[ati]s concernere pariter et afferre 
dinoscitur, ideo fidelitati vestre harum serié firmissime pre- 
cipiendo committimus et mandamus, quatinus habita presen- 

okt 10. tium notitia, duodecimo die diete et conventionis generális 
universorum dominorum prelatorum ac baronum et regni 
nostri nobilium, quam eisdem ad festum beati Michaelis 

szept.29 archangeli proxime venturum celebraturi sumus, coram 
nostra maiestate personaliter et non per procuratores 
comparere módis omnibus debeatis et teneamini iudicium 
et iustitiam, ac finálém deliberationem in causa premissa a 
maiestate nostra recepturi. Nam alias certi estote, quod sj 
secus facere attemptaveritis, nos absentia vestra non obstant6 
ad partis alterius instantiam id faciemus in premissis, quod 
dictaverit ordo iuris et regni nostri in hiis observata con- 
suetudo. Secus igitur non facturi. Presentibus perlectis ex- 
hibenti restitutis. 

Dátum Bude, in crastino festi beati Egidii abbatis, 
l0l /V ann ° Domini millesimo quingentesimo decimo septimo. 

SZ6pt -- 

De commissione domini regis. 



CCCVI. 
1517. okt. 13. Buda. 

II. Lajos király parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy a Korbáviai János 

várainak Lippának és Othoknak erőszakos elfoglalása miatt Frangepán 

Bernát és fiai ellen hozott ítéletet hajtsa végre. 

Az Erdődy család galgóczi lltárában. 

Lodovicus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc, 
fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem et 
gratiam. 

Noveritis, quod Franciscus litteratus de Veteri Buda 
pro fidele nostro spectabile et magnifico Johanne comite 
Corbavie cum procuratoriis litteris nostris iuxta continentiam 
litterarum vestrarum exhibitoriarum et ammonitoriarum in 
presenti diéta sive conventione generáli universorum domi- 
norum prelatorum et baronum, ac regni nostri nobilium 






— 309 — 

per nostram maiestatem pro festő beati Michaelis archangeli szept. 29. 
nunc preteriti eisdem indicta atque celebrata, in figura 
iudicii nostre maiestatis comparendo, contra spectabiles et 
magnificos Bernardinum de Frangapanibus comitem Modru- 
sie ac Mathiam et Ferdi nandum filios eiusdem, easdem 
litteras nostras preceptorias Bude ; in crastino festi beati szept. 2. 
Egidii abbatis proxime preteriti emanatas pariter cum di- 
ctis litteris vestris relatoriis, ad nostrum regium litteratorium 
mandátum rescriptis, asserens actionem et propositionem 
suam litteris contineri in eisdem, nostre maiestati presentavit. 

Que quidem littere nostre preceptorie declarabant, 
quod die et loco in predictis in persona prefati actoris no- 
stre maiestati expositum extitisset, quomodo circa festum á P r - 24 - 
beati Georgii martyris proxime preteritum prefati Bernardi- 
nus comes et Mathias ac Ferdinandus filii eiusdem, nesci- 
tur unde moti, coadunatis et aggregatis ipsis magnó pedi- 
tum et equitum numero, atque exercitu ac bellico apparatu 
instaurato quedam castella prefati actoris Lyppa et Othok 
appellata, in comitatu zagrabiensi existentia et adiacentia 
valida obsidione cingere, cinctaque bombardis et pixidibus 
hostili manu expugnari et expugnata pro se ipsis occupari 
fecissent, occupataque unacum eorundem cunctis pertinen- 
tiis (ínteremptis primum ibidem nobilibus Johanne Stradyoth 
de Wdvvynna, castellano ipsius actoris per ipsum in eodem 
castello Lyppa constituto, ac Petro de Ozthrycz, et duobus 
peditibus seu portariis eiusdem castelli Lyppa, direptis etiam 
et in predam redactis universis rebus prelibati actoris in 
eisdem castellis repositis et collocatis ad valorem duorum 
circiter millium fiorenorum se extendentibus) pre manibus 
ipsorum tenerent et conservarent etiam de presenti potentia 
mediante, in preiudicium et dampnum prefati actoris mani- 
festum. Supplicatum itaque extitisset maiestati nostre in 
persona eiusdem actoris, ut sibi circa premissa de iuris 
remedio providere dignaremur opportuno. 

Et quia eiuscemodi castellorum et castrorum expu- 
gnatio iuxta continentiam generális decreti huius regni 
nostri Hungarie notam infidelitatis concernere pariter et 
afferre dinoscitur, ideo fidelitati prefatorum Bernardini co^ 



— 310 — 

mitis ac Mathie et Ferdinandi filiorum eiusdem serié pre- 
dictarum litterarum nostrarum preceptoriarum firmissime 
precipiendo commiseramus et mandaramus, quatinus habita 
earundem litterarum nostrarum preceptoriarum notitia, duo- 
okt. 10. decimo die prenotate diete et conventionis generális uni- 
versorum dominorum prelatorum et baronum, ac regni 
nostri nobilium, quam eisdem ad festum beati Michaelis 

szept. 29. 

archangeli proxime tunc venturum, nunc verő pretentum 
celebraturi fueramus, coram nostra maiestate personaliter 
et non per procuratores comparere módis omnibus deberent 
et tenerentur, iudicium et iustitiam, ac finálém deliberationem 
in causa premissa a maiestate nostra recepturi. Nam alias 
certi essent, quod si secus facere attemptarent, nos absentia 
ipsorum non obstante ad partis alterius instantiam id face- 
remus in premissis, quod dictaret ordo iuris et regni nostri 
in hiis observata consuetudo. 

Prefate verő littere [relatorie] vestre exprimebant, quod 
vos litteris nostris exhibitoriis vobis preceptorie loquentibus 
et directis summo cum honore receptis, volentes mandatis 
nostre serenitatis in omnibus satisfacere ut tenemini, unum 
ex vobis videlicet discretum Johannem presbyterum de 
Crapyna chori ecclesie vestre predicte prebendarium ad 
infrascriptam exequutionem faciendam vestro pro testimonio 
fidedignum duxissetis destinandum, qui tandem exinde ad 
vos reversus vobis ad puritatem sue conscientie retulisset 
eomodo, qualiter ipse feria sexta proxima ante festum beati 
Mathei apostoli et euangeliste proxime preteritum ad sub- 
urbium civitatis modrusiensis accessisset, et quia ad di- 
ctum Bemardinum comitem ibidem Modrussie personaliter 
existentem, immo et ad dictam civitatem duobus continuis 
diebus ipsi homini vestro expectanti et immoranti licentia 
et facultas intrandi, et litteras ipsas maiestatis nostre sibi 
inter alios sonantes exhibendi et presentandi non admitte- 
batur, pro eo idem homo vester tam prefatum Bemardinum 
sicut prefertur repertum, quam etiam antelatum Ferdinan- 
dum personaliter non repertum per quendam nobilem Gre- 
gorium Euznych de eadem Modrusia, hominem et familiarem 
^orundem Bernardini et Ferdinandi filii eiusdem, tandem 



szept. 18 



— 311 — 

die dominico in profesto videlicet pretacti festi beati Mathei 

szept. 20. 

apostoli et euangeliste memoratus homo vester in castro 
Zomzedvvara annotato Mathie filio dicti Bernardini perso- 
naliter reperto ipsas litteras serenitatis nostre exhibuisset 
et presentasset, et sic modo quo supra procedendo eosdem 
Bernardinum, Mathiamque et Ferdinandum ammonuisset, di- 
xissetque et commisisset eisdem verbo serenitatis nostre, 
ut ipsi duodecimo die diete et conventionis generális uni- okt. 10. 
versorum dominorum prelatorum et baronum, ac regni 
nostri nobilium, quam eisdem ad fesíum beati Michaelis 

szept. 29. 

archangeli tunc venturum, nunc verő proxime pretentum 
nostra serenitas celebratura erat, coram nostra maiestate, 
ubicumque Deo duce tunc constitueremur, personaliter et 
non per procuratores suos absque ulteriori procrastinatione 
comparere módis omnibus deberent et tenerentur, ad con- 
tenta querimoniarum prefati Johannis comitis actoris in 
dictis litteris nostris preceptoriis contentarum responsuri, 
aliasque a serenitate nostra finálém deliberationem debiteque 
satisfactionis complementum recepturi, certificando eosdem, 
ut si venirent et se de prenarratis querimoniis prelibati 
Johannis comitis expurgare possent bene quidem, alioquin eo- 
rum absentia non obstante nos ad partis alterius instantiam 
id faceremus in premissis, quod dictaret ordo iuris, et regni 
nostri in hiis observata consuetudo. 

Quo quidem duodecimo die prescripte diete seu con- 
ventionis generális predicti festi beati* Michaelis archangeli okt. io. 
instanté, prefati Bernardinus comes ac Mathias et Ferdi- 
nandus filii eiusdem in causam attracti per prenotatum 
Franciscum litteratum, legitimum procuratorem prefati Jo- 
hannis comitis actoris in persona eiusdem omnibus diebus 
ipsius diete usque in presentem terminum coram nobis 
expectati nostram in presentiam ut debebant non venerunt 
neque miserunt, se mediantibus aliis litteris nostris iudiciali- 
bus exinde confectis in iudiciis aggravari permittentes, sup- 
plicans idem actor sibi ex parte memoratorum in causam 
attractorum per nos in premissis iuris equitatem iustitieque 
complementum elargiri. 

Verum quia premissa querimonia in persona prefati 



szept. 18 
szept. 20 



— 312 — 

actoris contra et adversus annotatos Bernardinum comitem 
ac Mathiam et Ferdinandum filios eiusdem in causam 
attractos ratione et pretextu indebite expugnationis prenota- 
torum castellorum dicti actoris ac detentione et conserva- 
tione eorundem, aliorumque perniciosorum actuum poten- 
tiariorum maiestati nostre ordine prenarrato porrecta ex- 
titisse; eisdemque in causam attractis serié prescriptarum 
litterarum nostrarum preceptoriarum in termino in eisdem 
litteris nostris preceptoriis denotato, ut coram nostra maie- 
state absque ulteriori procrastinatione personaliter et non 
per procuratores eorundem rationem de premissis reddituri 
efficacem módis omnibus comparere deberent et tenerentur, 
modo quo supra mandátum extitisse ; consequenterque in 
predicta feria sexta proxima ante predictum festum beati 
Mathei apostoli et euangeliste noviter preteritum et die do- 
minico, in profesto videlicet eiusdem festi beati Mathei 
apostoli et euangeliste iidem in causam attracti per 
prenotatum testimonium vestrum prenarratis litteris nostre 
maiestatis preceptoriis eisdem exhibitis in eo, ut ipsi in 
okt. 10. prescripto duodecimo die prenotate diete sive conventionis 
generális coram nostra maiestate personaliter et non per 
procuratores ipsorum módis omnibus comparere deberent 
et tenerentur, ad contenta querimoniarum prefati actoris in 
prescriptis litteris nostris preceptoriis expressarum legitimé 
responsuri ammoniti et verbo nostro regio requisiti extitisse ; 
prenotati tamen in causam attracti se in premissis emen- 
daturi ad predictum terminum et diem usque modo nostram 
veluti iudicis sui ordinarii in presentiam personaliter ut 
debebant iuxta contenta predicti generális decreti de prescripta 
nóta infidelitatis se emendaturi venire non curasse, sed se 
in ipsorum culpabilitatis manifestum indicium a facie iuris 
et iustitie absentavisse, prescripta infidelitatis nóta convinci 
et aggravari permisisse ex premissis reperiebatur manifeste, 
propter quod iidem Bernardinus comes ac Mathias et Fer- 
dinandus filii eiusdem in causam attracti pro prenarrata 
expugnatione predictorum castellorum Lyppa et Othok vi- 
gore predicti generális decreti superinde editi in nóta per- 
petue infidelitatis, ex eoque in sententiis capitalibus ac 



— 313 — 

amissione universorum bonorum, iurium possessionariorum, 
rerumque et bonorum ipsorum quorumlibet ubilibet intra 
ambitum tam huius Hungarie, quam etiam Croatie et Scla- 
vonie regnorum nostrorum et partium illis subiectarum 
existentium et habitorum, ipsos solos proprie et precise 
concernentium convinci, condempnarique et aggravari de- 
bere nobis ac prefatis dominis baronibus, magistrisque 
prothonotariis et regni nostri nobilibus, sedis scilicet nostre 
iudiciarie iuratis coassessoribus nobiscum in iudicio et exa- 
mine presentis cause pariter constitutis perspicue agnosce- 
batur: pro eo nos de eorundem dominorum baronum, ma- 
gistrorumque prothonotariorum et predicti regni nostri nobi- 
lium, dicte scilicet sedis nostre iudiciarie iuratorum coasses- 
sorum quesito et assumpto superinde consilio prematuro 
nolentes prescriptam expugnationem, et captationem et 
detentionem prenarratorum castellorum dicti actoris per 
prefatos in causam attractos ordine prenotato patratam et 
commissam simpliciter et impune pertransire, ne alii ab 
eisdem exemplati ad similia facinora patranda se apponere 
presumant, sed potius eorum penalis afflictio quoslibet alios 
a talismodi perniciosis actibus perpetrandis terreat, retrahat 
et restringat, ceterisque terribile cedat in exemplum et 
successiva quoque ipsorum posteritas reatus illorum penam 
cum eis pariter lugeat et defleat, prefatos Bernardinum 
comitem ac Mathiam et Ferdinandum filios eiusdem in 
causam attractos pro prenarrata expugnatione prenarratorum 
castellorum dicti actoris, ac detentione et conservatione 
eorundem, hominumque interemptione et rerum direptione 
per eos modo et ordine prenotatis patrata et commissa 
vigore prescripti generális decreti in prenotata nóta perpe- 
tue infidelitatis ac sententiis capitalibus, ex eoque in 
amissione proprietatis et hereditatis universalium possessio- 
num, portionumque et quorumlibet iurium possessionariorum, 
ac rerum et bonorum eorundem quorumlibet, ubivis intra 
ambitum predictorum regnorum nostrorum Hungarie, Croa- 
tie et Sclavonie, partiumque eisdem subiectarum existen- 
tium et habitorum, ipsos solos proprie et precise concer- 
nentium, nostris regiis manibus (dempta dumtaxat estima- 



— 314 



tione tertie partis earundem et eorundem) devolvendarum 
et redundandarum convictos et aggravatos esse decernen- 
tes et committentes, fidelitati vestre hamm serié firmiter 
precipiendo mandamus, quatinus vestrum mittatis hominem 
pro testimonio fidedignum, quo presente magistri Petrus de 
Comlos et Albertus de Fylpes, vei Georgius de Nadasd 
sin Andreas de Gerecz, seu Franciscus de Bozytha minoris 
cancellarie nostre notarii, aliis absentibus homo noster, de 
curia nostra regia per nos ad id specialiter transmissus 
ad facies cunctorum bonorum et iurium possessionariorum 
prefatorum Bernardini comitis ac Mathie et Ferdinandi 
filiorum eiusdem condempnatorum ubilibet intra ambitum 
pretactorum regnorum nostrorum Hungarie, Croatie et Scla- 
vonie ac partium eisdem subiectarum existentium et habi- 
torum, ipsos solos proprie et precise concernentium, vicinis 
et commetaneis eorundem ac filiis, filiabus, fratribusque et 
aliis generationis eorundem condempnatorum hominibus 
inibi legitimé convocatis et presentibus accedendo, habita 
prius eorundem bonorum et iurium possessionariorum legi- 
tima reambulatione et condigna estimatione, exclusisque 
portionibus aliorum quorumlibet de eisdem occupet eadem, 
occupataque in duabus nostris regiis perpetuo, in tertia 
verő partibus prefati actoris, partis scilicet adverse manibus 
(proprietate eiusdem quoque tertie partis antedictorum bo- 
norum et iurium possessionariorum fisco nostro regio salva 
remanente) tamdiu per ipsam partém adversam, donec eadem 
tertia pars per nos aut per hos, cui eadem bona et iura 
possessionaria donaverimus et contulerimus, ab eadem 
parte adversa in condigna eiusdem estimatione redimatur, 
statuat et commitat titulo pignoris possidenda contradictione, 
inhibitioneque et repulsione eorundem convictorum et con- 
dempnatorum non obstante ; res et bona eorundem con- 
dempnatorum, si quas et que reperire poterit, auferat abla- 
taque in duabus nostris iudiciariis, in tertia verő partibus 
partis adverse manibus det et applicet retinenda semper 
contradictione, inhibitioneque et repulsione prelibatorum 
condempnatorum et aliorum quorumlibet non obstante ; 
occultatores verő earundem rerum et bonorum si qui fuerint, 



— 315 — 

ac easdem et eadem ad ammonitionem nostro et vestro 
homini reddere recusaverint, evocet eosdem contra anno- 
tatum actorem ad tricesimum secundum diem diei exe- 
quutionis premissorum nostram in presentiam rationem 
occultationis eorundem reddituros. Et post hec huiusmodi 
possessionarie reambulationis, estimationis, occupationis et 
statutionis, ac in fiscum nostrum regium applicationis, re- 
rumque et bonorum ablationis seriem, cum occultatorum et 
evocatorum, si qui fuerint, nominibus ad dictum tricesimum 
secundum diem diei exequutionis premissorum legitimé perdu- 
randum,ut fuerit expediens,nostre maiestatifideliter rescribatis. 

Dátum Bude, quintodecimo die diete seu conventionis 
generális prenotate, anno Domini millesimo quingentesimo-^i^- 
decimo septimo. 

Fidelibus 1 nostris capitulo ecclesie zagrabiensis, pro 
spectabile et magnifico Johanne comite Corbavie contra 
spectabiles et magnificos Bernardinum de Frangapanibus 
comitem Modrusie, ac Mathiam et Ferdinandum filios eius- 
dem super quadam possessionaria reambulatione, estimatione, 
occupatione et statutione, ac in fiscum nostrum regium 
applicatione, rerumque et bonorum ablatione per nostrum 
et vestrum homines modo intrascripto fiendis, cuius series 
ut fuerit expediens ad terminum intrascriptum est reportanda. 

Presentata et extradata per me magistrum Albertum 
Bellyeny. 

Coram me magistro Iohanne Ellyewelghy. 

Et coram me magistro Stephano Huzthy. 

Et coram me magistro Paulo Bolyari. 

CCCVÍI. 
1518. febr. 10. 

Frangepán Kristófné Láng Apollónia levele a ferrarai herczegnéhez. 
A modenai állami levéltárban. 

passi di vostra illustrissima signoria .... 

parentella nostra supplicare quella di gratia 

1 Külczím. 



316 



che non se trovando . . . lo illustrissimo signor dúca, 
vostra signoria mi praque far far una lettera di passo aziö 
non sia intertegnuda et impedita, non havendo altro cum 
mi salvo che li vestimenti mei et di mei servitori cum leti 
et altre massaricie lisognose. Dandomi vostra illustrissima 
signoria ogni altro conveniente favor li parerá per la 
expeditione mia, ne haverö a la illustrissima vostra signoria 
non piccola obligatione, a la quale humiliter me recomando. 
. I 5 '*?. Dátum Codie, in meo itinere die x. februarii 1518. 

febr. 10. 

Apolonia comitissa de Frangepani etc 

lllustrissime x domine duchisse . . . illustrissimi domini 
ducis Ferrarié, domine patroné observandissime. 



CCCVIII. 
1518. febr. 14 

Perényi István és felesége Frangepán Isota Dobronya várát és tartozé- 
kait Verbőczi István megnevezett birtokaival elcserélik. 

Révai Ferencz nádori helytartónak 1549. aug. 30-án és 1553. okt. 
25-én kelt kétrendbeli átiratában papíron az orsz. lltárban, MODL. 25007. 
(Neoreg. a. 1883. 83. 87.) Megvan még az 1549 évi átiratnak XVIII. 
századi egyszerű másolatában is u. o. MODL. 25006. Neoreg. a. 
1878. 136.) 

Kiadása Horváth I , Verbőczi István emlékezete II. köt. 1 82 1. 

Nos Gregorius prepositus et conventus monasterii beati 
Joannis baptiste de Jazow, memorie commendamus tenoré 
presentium significantes quibus expedit universis, quod 
magnificus dominus Stephanus de Peren dapiferorum rega- 
lium magister onere et quolibet gravamine generose domine 
Isothe consortis sue, filie videlicet spectabilis et magnifici 
domini Bernaldi de Frangepanibus Segnie, Weglie, Modru- 
sieque comitis, in subnotandis per omnia super se et cun- 
ctas hereditates suas assumpto atque levato. coram nobis 
personaliter constitutus sponte et libere confessus est in 
hunc modum, quod quia egregius magister Stephanus de 

1 Külezím. 



— 317 — 

Werbewcz, personalis presentie regié maiestatis locumtenens 
oneribus Francisci, Petri, Joannis et Emerici filiorum suorum 
in se levatis totalem portionem suam et eorundem filiorum 
suorum possessionariam in possessione Nagh Halaz appel- 
lata, in comitatu de Zabolcz existente habitam, directam 
utputa et equalem medietatem eiusdem totális possessionis, 
preterea alias totales portiones suas et filiorum suorum 
possessionarias in possessionibus Kewlcze. Czegen, Isth- 
wandy, Kevvmerew, 1 Naghzekeres, Czeke, 2 Mylotha, Cheche, 
Korod et Fylesd nominatis, in comitatu zathmariensi adja_ 
centibus habitas simulcum cunctarum 3 ipsarum utilitatibus 
et pertinentiis quibuslibet, mediantibus litteris serenissimi 
principis et domini domini Ludovici Dei gratia regis Hun- 
garie et Bohemie etc. domini nostri gratiosissimi fassiona- 
libus exinde confectis modo et ordine, sub conditionibusque 
et articulis, litteris in eisdem declaratis ipsi dominó Stephano 
Pereny ac prefate domine Isothe consorti eiusdem, eorun- 
demque heredibus et posteritatibus utriusque sexus uni- 
versis via concambialis et permutationis imperpetuum de- 
disset et contulisset ; ideo idem dominus Stephanus de Peren 
onere etiam 4 sub premisso in se levato in recompensam 
huiuscemodi donatarum portionum possessionariarum totale 
castrum suum et ipsius domine Isothe consortis sue Do- 
bronywa 5 alio nomine Dobranywa nuncupatum, in comitatu 
zoliensi habitum, simul cum possessionibus similiter Do- 
branywa ac Plysowcz, Zaaz, v Babyna Ztholycza, Bwcha.' 6 
Dwbowa, Kozelnyk alio nomine Seleznyk et Porwba no- 
minatis, necnon portionibus possessionariis in possessionibus 
Ozthrolwka, Breznyczka et Thwrowa nuncupatis, omnino 
in eodem comitatu zoliensi adiacentibus existentibusque 
habitis, ad idem castrum de iure et ab antiquo spectantibus 
et nunc quoque pertinentibus, ac pariter cum cunctis eiusdem 

1 Kewmewrew az 1553 évi átiratban. 

! Cheke u. o. 

3 cunctis helyesen. 

1 et az átiratokban. 

6 Dobranya az 1553 évi átiratban. 

6 Babynaztholychka, Bwczya u. o. 



— :m 



et earundem utilitatibus, pertinentiisque quibuslibet, terris 
scilicet arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, 
campis, fenetis, silvis, alpibus, nemoribus, montibus, valli- 
bus, vineis vinearumque promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, 
piscaturis, aquarumque decursibus, molendinis et eorundem 
locis, ac vectigalibus et tributis, generaliter verő quarumlibet 
utilitatum, proventuumque et pertinentiarum suarum inte- 
gritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis, ad idem ca- 
strum ac predictas possessiones ac portiones possessionarias 
de iure et ab antiquo spectantibus, pertinereque debentibus 
memoratis magistro Stephano de Werbewcz ac Francisco, 
Petro, Joanni et Emerico filiis suis, ipsorumque heredibus 
et posteritatibus universis in concambium et recompensam 
ut prefertur pretactarum portionum possessionariarum in 
prescriptis possessionibus habitarum dedisset, donasset et 
contulisset, imo dedit, donavit et contulit coram nobis iure 
perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum pariter 
et habendum. Assumens nichilominus prefatus dominus 
Stephanus Pereny in sua ac prefate domine Isothe consortis 
sue nominibus et in personis antelatos magistrum Stepha- 
num ac Franciscum, Petrum, Joannem et Emericum filios 
eius, ipsorumque heredes ac posteritates universos in pa- 
cifico dominio prescripti castri Dobronya alio ut premittitur 
nomine Dobranywa, ac pretactarum possessionum et por- 
tionum possessionariarum ad idem castrum spectantium 
contra quoslibet legitimos impetitores, causidicosque et ac- 
tores successivis semper temporibus, eo dumtaxat iure, 
quo ex collatione prenotati domini Bernaldi comitis de 
Frangepanibus ac dominorum Matthie, Christophori et Fer- 
dinandi filiorum eiusdem domini Bernaldi ad eundem do- 
minum Stephanum Pereny et ipsam dominam Isotham 
consortem suam, vigore litterarum honorabilis capituli eccle- 
sie budensis fassionalium exinde confectarum dinoscitur 
pertinere tueri, protegere et conservare propriis suis labori- 
bus et expensis harum nostrarum vigore et testimonio 
litterarum mediante. 
isis. Dátum die dominico, in festő beati Valentini episcopi et 

febr. i4- mar tyris anno Domini millesimo quingentesimo decimo octavo. 



— 319 — 

CCCIX. 
1518. márcz. 11. Innsbruck. 

Miksa császár levele Frangepán Kristófhoz, melyben részvétét írja sanyarú 

fogsága felett és megbotránkozását a velenczeiek könyörtelen bánásmódján ; 

azonban bíztatja, hogy mindent elkövet érdekében s az ő és hitvese 

szenvedéseit nem hagyja jutalmazatlanul. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 339 1. Magyar 
Töri. Tár 1878 évf. 92 1. Marino Sanuio i. m. XXV. köt. 334 hasáb. 

— — Data in Yspruch, die 11. martii 1518., del má ° z n 
nostro regno 32. 

CCCX. 

1518. márcz. 12. Velencze. 

Frangepán Kristófné Láng Apollónia levele Estei Ferencz ferrarai herczeghez. 
A modenai állami levéltárban. 

Illustrissime dux ac domine michi colendissime. 

Post humilem commendationem et cetera. 

Presento mio horator Rigó e per saver mando de la 
illustrissima signoria vostra per esso in parte suplir a lo 
mio debito verso la illustrissima signoria vostra sopra le 
grazié da quella recevute. Desuper chiederá (il) predito una 
grácia da la signoria vostra, quale si é cum pocha gravitá 
a la vostra signoria, anzi dimostracion de perfeta umanitá 
et a mi non poria succeder mazor grácia sperando non me 
será negata per quella suma bontá se predicha per lo uni- 
verso esser innata in la vostra signoria, (la) quale umilmente 
priego volgia dar fede questa volta a lo sopra nominato Rigó 
in lisogno et suvinimento a lo mio signor consorte, quanto 
ei personaliter de quelli comunichará con la signoria vostra, 
a la quale con integra umilitá rechomandando tam servitor 
et parente vostro et mio signor consorte. 

Scrita a Yenezia, a li 12. de marzo 1518. 1M8 - 

. . márcz. 12. 

bervitnce etc. 

consorte de lo illustrissimo conte Cristoforo etc. 
Apolonia contessa de Frangipani. 
Dlustrissimo 1 dominó dominó Francisco Estensi ac 
duci Ferarie, dominó mihi colendissimo. 

1 Külczím. 



— 320 — 

CCCXI. 
1518. máj. 16. Ferrara. 

Mustus Julián és Trattis Alfonz levele a ferrarai herczeghez. 
A modenai állami levéltárban. 

Illustrissimo et eccelentissimo signor nostro obser- 
vandissimo. 

Per exequire quanto vostra illustrissima signoria ne 

commette et faré cum ogni possibile instantia, che 

qualcuno de questi nostri banch [Fer]rara faciano 

una promessa in Venetia de ducati diecemillia per conto 

conte Christoforo di Frangipanni distenuto in Venetia: siamo 

stati [hejredi del quale messer Baldissera Malchia- 

velli e maximé cum la matre zii de dicti heredi 

e factoli grandissima instantia per parte de vostra signoria 

no faré questa promessa, ne hanno risposto che 

essendo li puti picoli .... et lei donna, che non li pare 
per conto alcuno volere mettersi a risco .... nare questi 
heredi perché quando li evenisse sinistro alcuno, essendo 
lei ... . come é dicto et non apti a sapere pigliare partito 

né provisione alcuna la totale ruina de questi heredi, 

li habbiamo dicto che altre volté contemplatione 

de vostra signoria il quale messer Baldissera ne ha facto 
de tali e de [magjgiore promesse et che quella mai non ge 
ha laxato venire sinistro alcuno et che sempre alli tempi 
li ha facto bona provisione, e che questa la posson faré 
liberamente perché non fara mancho adesso che habbia 
facto per li tempi passati et che li debano pensare bene e 
resolversi. Ne hanno risposto che se messer Baldissera vivesse, 
fara per la signoria vostra quello che per li tempi passati 
ha facto et etiam piú et che lui homo et de la sorté, che 
era experto e savio che quando li fusse evenuto sinistro 
o disturbo alcuno li haveria saputo per mille vie provederli 
et cosi una altra ragione che seria longo scrivere e resolu- 
tamente ne hanno dicto non lo potere faré e che quando 
vostra signoria li volesse sforzare, piú presto sereriano 
bancho. Nui li havemo dicto, che il tuto faremo intendere 
a vostra signoria, la quale non restará ben contenta da loro. 



— 321 — 

Habbiamo doppoi etiam parlato cum Piero de Albertino, el 
quale ne ha risposto, che vostra illustrissima signoria puol 
ben sapere che né le facende né il credito suo se extendoro 
a faré una promessa de questa sorté e che a parlare seria 
smacare quel poco credito, che lui ha ; che da sé non é 
apto faré simile promesse et procurarle da altri, seria perder 
il credito e farsi tenére légierő, e che .... sono situati 
per modo, che quando vole cavare una lettera de ducento 

ducati ha q ad poterla cavare, li habbiamo risposto 

che vostra signoria scia molto bene che se ora, 

saper . . . trovare il modo de contentarla o per la via sua 

o de soi respondenti risponde, che non sapiamo 

bene le cose come passano, e che quando vostra signoria 
lo volesse [sfor]zare a questo, prima non lo poteria faré 
da sé et cercandolo per megio d'altri, che ... a che seria 
impossibile e causa de ruinarlo, et che resolutamente scri- 
viamo [a] vostra signoria, che non lo pol faré allegando 
altre ragione, che seria longo scrivere. Costui pensemo 
ben certo che sia verő, quello chel dice, che non lo potria 
faré. Nondimeno per tentare ogni via havemo voluto etiam 
parlare cum lui, aciö che vostra signoria sia satisfacta. 
Se ben li havemo dicto che la non restará ben contenta 
di facti soi. 

Altri non sono in questa terra, che habbino facende 
ne trafico fora. Nondimeno havemo etiam parlato cum 
Francesco di Vicentii e Theophillo di Lardi et cum altri, 
man non habbiamo cavato cosa alcuna da loro. Vostra 
signoria sia advisata del tuto, la quale sia certa, che da 
questa terra non se potrá cavare simile promessa. In bona 
gratia, de la quale de continuo se ricomandemo 

Ferrarié, XVI. maji 1518. l^Tie. 

Illustrissime et excellentissime dominationis vestre 

servitores 
Julianus Mustus. 
Alphonsus br. de Trattis. 
Illustrissimo 1 et excellentissimo dominó, dominó nostro 
observantissimo, dominó duci Ferrarié. 

1 Külczím. 
Frangepán-Oklevéltár II. 21 



322 — 



CCCXII. 

1518. aug. 26. Amboise. 

A velenczei köztársaság Frangepán Kristófot, kit a Miksa császárral kötött 
ötéves fegyverszünet előtt már kiszolgáltatott volt a béke ügyében közben- 
járó I. Ferencz franczia királynak, azon föltétel alatt, hogy továbbra is 
a király udvarában marad, szabadon bocsátja. 

Kiadása Magyar Tört. Tár 1878 évf. 95 1. Marino Sanuto, Diarii 
XXV. köt. 673 hasáb. 

— — Ambosiae, die — — 



aug. 26. 



CCCXIII. 
1518. decz. 28. Lincz. 

Miksa császár levele Frangepán Kristófhoz és feleségéhez, melyben rész- 
vétét írja a Kristóf úr hosszú fogsága felett, melynek enyhítésére mindent 
elkövet. Különben reméli, hogy néhány nap alatt jó végre juttathatja ügyét. 

Kiadása Új Magyar Múzeum 1850/51 évf. II. köt. 338 1. Magyar 
Tört. Tár 1878 évf. 88 1. Marino Sanuto i. m. XXV. köt. 206 hasáb. 

— — Data in la nostra citá di Linz, a di 28. dil 

1518 

decz.28 mexe di dezembre 1518., e del nostro regno romano 32. 



CCCXIV. 
1519. márcz. 8. Buda. 

Frangepán Gergely kalocsai érsek, Zápolyai János, Szathmári György, 
Wárdai Ferencz és Báthori István a kiskorú Lajos király védelmére 

szövetkeznek. 

Fredetije papíron öt sajátkezű aláírással és öt veres gyűrűpecséttel 
az orsz. lltárban, MODL. 23150. (Acta publ. 23. 20.) 
1519. 

márcz.8 Bude, die octava martii 1519. 



323 — 



cccxv. 



1520. febr. 16 után. 

A Lipócz vára és Jasztrebarszka várkastély tartozékain Frangepán Ferdinánd 

által, a Bakócz Tamás esztergomi érsek kárára elkövetett hatalmasko- 

dások jegyzéke. 

Az Erdődy-család galgóczi levéltárában. 

Registrum factum super certis dampnis 
actibusque potentiariis in bonis et posses- 
sionibus reverendissimi domini Thome car- 
dinalis strigoniensis etc, per spectabilem et 
magnificum dominum Ferdinandum comitem, 
filium videlicet spectabilis et magnifici do- 
mini Bernardini similiter comitis de Frange- 
panibus, ad castrum ipsius reverendissimi 
domini cardinalis Lippovvcz et castellum 
Jastrebarzka vocata spectantibus, in comi- 
tatu videlicet zagrabiensi existentibus habi- 
tis in anno Domini millesimo quinge nte sim o 
vigesimo factis et patratis. 

Videlicet primo, quomodo feria quarta in crastino 
videlicet beati Valentini martyris proxime elapsa preteriti 
spectabilis et magnificus dominus Ferdinandus comes, nescitur 
unde motus, de speciali commissione et permissione prefati 
domini Bernardini comitis, patris sui. assumptis secum nobi- 
libus Bartholomeo Gozpodych in Zkrad, Gregorio Seffkowych 
in Dwbowcz, Blasio Dyankowych in Ozel, Nicolao Rachych 
in Rybnyk, Gasparo Dezpothoych in Lyppa, Mathia Wal- 
kowych in Novygrad castris suis et dicti patris sui vocatis, 
omnino in predicto comitatu zagrabiensi existentibus habitis 
castellanis ipsorum, per eosdem castris in eisdem constitutis, 
necnon Stephano Baxych de Prybych, Georgio Wydachych 
de Zamobor, Georgio Mylchych de eadem, Marco Pyzecz, 
Georgio Novvakowych de Bedra, Petro Wytharych, Petro 
Hrelacz de Radwch, Georgio Mankowych de Bochach, Elia 
Zerblyn, Johanne Jezeranyn, Johanne Markowych. Marco 
Thwnecz, Marco Mezyna, Martino Wokowych, Nicolao 

21* 



— 324 — 

Orlowchych de Pech, Mathia Orlowchych de eadem, Mathia 
'Thotharych de Mlaka, Johanne Thomesych de Belay, Michaele 
Barylowych de Gorycza, Johanne Barylowych de eadem, 
Bernardo Barylowych de eadem, Georgio Zymych de eadem, 
Johanne Ors}^ch de eadem, Bartholomeo Bwdachych, Elia 
Zwhorzky, Martino Walenthychewych, Christoforo Walen- 
thychewych, Georgio Spyrko, Georgio Braykowych, Anthonio 
Gowoznycha, Urbano Kosawych et Nicolao Zemenych cete- 
risque quampluribus hominibus et familiaribus suis equitibus, 
armatis et potentiariis manibus ad prefatum oppidum Jaz- 
threbarzka vocatum hostiliter irruisset, inibique domum pro- 
vidi Georgii fabri irruens abindeque unum equum cum 
sella et freno, aucas xxv, pelles xxxn, porcos magnós quinque 
recipi, abigi et depelli, item confractis hostiis, fenestris, 
scampnis et fornace universa clenodia et utensilia domus, 
videlicet pulvinaria duo, linteamina vi, linum ligaturas 
xxv, scutellas sex, discos xxv, aratrum unum cum vomere, 
trés saccos magnós plenos farina triticea recipi et auferri, 
insuper coniugem eiusdem vestibus suis spoliari et denudari 
ac turbam suam cum decem florenis tunc apud eandem 
habitis abscidi, recipi, auferri et asportari, item duo dolia 
magna repleta miliő resecari, dissipari et in nihilum redigi 
fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Mathei Magycz 
irruens confractisque hostiis domus eiusdem unum porcum 
magnum, pullos xx, aucas xvm, larda duo, arvinas duas, 
pulvinaria duo, ligones trés, secures trés, linteamina duo, 
mensale unum, linum ligaturas xvi, manutergia sex abigi, 
recipi, auferri et asportari ac quo sue placuisset voluntati 
fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii barbiton- 
soris irruens abindeque duos boves, unam vaccam cum 
vitulo, duos porcos magnós abigi et depelli, insuper con- 
fractis hostiis, fenestris domus, et diruto fornace universa 
clenodia et utensilia domus, videlicet lardum unum, arvinam 
unam, scapulas duas, linteamina duo, tunicam unam vírilem 
de panno pergamar, ligones duos, secures duas, falcastrum 
unum, linum ligaturas xm, scutellas quatuor, discos xvi 



— 325 — 

recipi, auferri et asportari, tandem unum vas vini continens 
cubulos xxv ebibi fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Wydo Mergycz 
irruens abindeque unum porcum magnum, boves trés, vaccam 
unam cum vitulo abigi et depelli, item confractis hostiis 
domus et diruto fornace universa clenodia et utensilia domus, 
puta ligones duos, secures trés, pulvinaria duo, linteamina 
tria, camisias viriles duas, muliebres trés, scutellas quinque, 
discos xvm, linum ligaturas xx, unam tunicam muliebrem 
de panno nigro recipi et auferri fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Nicolai sutoris 
irruens abindeque duos porcos magnós, unam equam cum 
poledro unacum sella abigi et depelli, item confractis hostiis 
domus et diruto fornace pulvinaria quatuor, cussinos duos 
unam traham ferream, unum caldar valens florenum i, 
aucas xvi, pullos xx, apes xn, tunicas muliebres duas, 
camisias quatuor, lodicem unum. ligones duos, secures trés, 
furcam ferream unam, scutellas trés, discos xv recipi, auferri 
et asportari, insuper unum cadum plénum miliő resecari, 
dissipari et in nihilum converti fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Stephani Nagh 
irruens inibique confractis hostiis domus, fenestris et diruto 
fornace universa clenodia et utensilia domus, videlicet lardum 
unum, arvinam unam, pullos xxv, ferrum aratri unum, ligones 
trés, secures duas, cuspidem unam, pulvinar unum, lintea- 
mina tria, mensalia duo, camisias muliebres septem, manu- 
tergia octo, triphazelas valentes florenos in, telam ulnas 
xxxn recipi, auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Petri sutoris irruens 
abindeque duos boves, vaccas trés cum vitulis, porcos 
magnós duos, equum unum cum sella valentem florenos 
v abigi et depelli, item confractis hostiis domus, fenestris 
et destructo fornace universa clenodia et utensilia domus, 
videlicet pulvinaria duo, linteamina quinque, pepla quinque, 
secures trés, ligones quinque, aratrum cum vomere, duas 
tunicas, unam virilem et aliam muliebrem, lodices duas, 
camisias muliebres septem recipi, auferri et asportari, insuper 
confracto cellario eiusdem dissecatoque vasé xxvm cubulos 



326 



vini in terram effudi ac milii quartas xl, tritici quartas xxxii 
in terram dissipari et in nihilum converti fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Ladislai Kyssych 
irruens abindeque boves quatuor, vaccas trés cum vitulis, 
porcos magnós trés abigi et depelli, item confractis hostiis 
domus et fornace destructo universa clenodia et utensilia 
domus, puta larda tria, arvinas trés, scapulas sex, vomera 
aratri, traham ferream unam, cutes bovinas paratas quatuor, 
subsolia xim, secures vn, ligones quatuor, serras sex, saccos 
farina repletos sex, pullos xxvi, aucas xx, pulvinaria duo, 
linteamina sex, mensalia duo, camisias muliebres quinque, 
terebra quatuor recipi, auferri et asportari, insuper confracto 
cellario eiusdem xxv cubulos vini in terram effudi ac unum 
dolium caulibus plénum et aliud dolium miliő plénum rese- 
cari et dissipari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Pauli Kyssych 
irruens inibique confractis hostiis domus fenestrisque et 
fornace destructo trés porcos magnós interimi et in usum 
ipsorum converti, item vomer aratri unum, unam traham 
ferream, falcastrum unum, camisias viriles et muliebres vn, 
telam ulnas xxv, ligones duos, secures duas, serras vim, 
pullos xxv recipi, auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Pauli Orsoley 
irruens abindeque unam equaciam cum sella valentem florenos 
v, unum porcum magnum, boves duos, vaccas trés abigi 
et depelli, item confractis hostiis domus et confracto fornace 
universa clenodia et utensilia domus, puta lardum unum, 
camisias muliebres decem, linteamina xv, pepla octo, manu- 
tergia xv, traham i, ligones ím, secures mi, cuspidem i, 
pulvinaria duo, linum ligaturas lxvi, telam ulnas xxvm, 
pullos xxn recipi et auferri, insuper a consorte eiusdem 
bursam unacum florenis x recipi, item tritici quartas x, avene 
quartas xx, milii quartas x dissipari, necnon dissecto vasé 
xxxn cubulos vini in terram effudi ac trés cistas igne 
comburri fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Mathei fabri irruens 
abindeque duos boves, unam vaccam, porcos magnós quinque 



327 



abigi et depelli, item confractis hostiis domus et destructo 
fornace universa clenodia et utensilia domus, videlicet secures 
sex, ligones v, terebra quatuor, serras v, falcastra duo, 
traham unam, calibem valentem denarios l, vomer aratri 
unum, currum ferratum unum, serras duas, larda duo, 
scapulas vi, arvinas trés, sex pulvinaria, camisias viriles et 
muliebres xx, linteamina xx, pepla x, manutergia xv, linum 
ligaturas xx, sal marinum cum tinis duobus, aveni quartas 
xv, pullos xl, aucas xx, apes xii recipi, auferri et asportari 
fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Jacobi Pezkvvych 
irruens unum porcum magnum, pullos xx, trabam unam, 
falcastrum unum, secures quatuor, pulvinaria duo, telam 
ulnas xxvi, linum ligaturas lxxii, serras vi, vomera aratri 
recipi et auferri fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Simonis sutoris 
irruens abindeque trés boves, duas vaccas, porcos magnós 
duos abigi et depelli, item confractis hostiis domus universa 
clenodia et utensilia, puta cutes bovinas paratas xvm, fal- 
castra duo, terebra duo, serras quinque, secures trés, ligones 
trés, lardum unum, arvinas duas, sal quartale unum, scapulas 
mi, pullos xvi, camisias xmi, pulvinaria quatuor, linteamina 
quatuor, tunicellam unam, item ab uxore eiusdem trés 
florenos recipi, auferri et asportari fecisset potentia mediante 

Videlicet eodem die domum providi Martini Hodnyk 
irruens abindeque unam vaccam cum vitulo, porcos magnós 
quatuor abigi et depelli, item secures trés, falcastrum unum, 
terebra quatuor, serras quatuor, frameam unam, linteamina 
tria, camisias quatuor, pepla septem, pulvinaria duo, linum 
ligaturas lx, pullos xvi recipi, auferri et asportari fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Benedicti sutoris 
irruens abindeque unum porcum magnum, item unam traham 
ferream, secures duas, cutes bovinas paratas vn, avene 
quartalia xxv, pullos xvi, pulvinar unum, linteamina duo, 
camisias trés, manutergia vi recipi et asportari fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Benedicti iudicis 



— 328 — 

irruens abindeque boves duos, porcum magnum unum abigi 
et depelli. item confractis hostiis et fenestris domus ac 
destructo fornace universa clenodia et utensilia domus, 
videlicet larda duo, arvinas duas, avene quartalia xxxn, 
siliginis quartas xvn, semina lini quartas trés, secures vn, 
falcastra duo, serras quinque, terebra duo, retia ferarum 
duo, pulvinaria sex, camisias muliebres decem, linteamina 
xvi, pepla vi, manutergia xviin, annulos argenteos quatuor, 
pullos xxv, aucas xim, ligaturas lini xxvin, vomera aratri, 
unam traham recipi, auferri et asportari fecisset potentía 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Urbani Hagyer 
irruens abindeque duas vaccas cum vitulis, taurum unum, 
porcum magnum unum abigi et depelli, item confractis hostiis 
domus universa clenodia, videlicet camisias quatuor, mensale 
unum, linteamina quinque, pepla tria, saccos duos farina 
triticea repletos, pulvinaria duo, frameam unam, scutellas 
vi, discos xvi recipi et auferri fecisset potentia mediante. 
Videlicet eodem die domum providi Demetrii fabri 
irruens abindeque duos porcos magnós, vaccam unam cum 
vitulo abigi et depelli, item universa clenodia domus, vide- 
licet camisias muliebres sex, linteamina sex, mensalia duo, 
pepla octo, telam ulnas xxv, linum ligaturas xim, pullos xxn 
recipi, auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii Koleczych 
irruens abindeque bovem unum, vaccas trés cum vitulis, 
porcos magnós sex abigi et depelli, item aucas xii, pullos 
xl, secures trés, ligones trés, serras sex, camisias sex, 
linteamina quatuor recipi, auferri et asportari fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii Thanko 
irruens abindeque quatuor porcos magnós abigi, item lardum 
unum, arvinam unam, camisias xv, linteamina xm, mensalia 
tria, pepla duo, pulvinaria quatuor, lodicetn unum, fila in 
svvzinis quinque, falcastra duo, ligones duas, secures duas, 
traham unam recipi, auferri et asportari fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum relicte Elene irruens ini- 



— 329 — 

bique unum lardum, camisias quatuor, pepla septem, manu- 
tergia novem, linum ligaturas xvm, ligones duos, serras 
duas, pulvinaria duo recipi et auferri, eandemque in terram 
prostratam dire et acriter verberari fecisset, semivivam 
relinquendo potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Martini litterati 
irruens abindeque porcos duos magnós abigi, item camisias 
viriles et muliebres vim, linteamina tria, pepla sex, telam 
ulnas xxvii, linum ligaturas x, septem saccos farina repletos, 
pulvinaria quatuor, secures trés, ligones quatuor, lardum 
unum, arvinam unam, cutem bovinam paratam unam, serras 
xxxv, in parata pecunia florenos sex recipi et auferri fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Petri fabri irruens 
abindeque duos boves, trés vaccas cum vitulis, porcum 
magnum unum abigi et depelli, insuper camisias quatuor, 
linteamina quatuor, vinum cubulos xvi ebibi et alia omnia 
fabrilia instrumenta eiusdem auferri et asportari fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Pauli Nagh irruens 
abindeque boves duos, vaccas trés cum vitulis, larda duo, 
camisias sex, linteamina novem, mensalia tria, pepla octo, 
saccos farina repletos quatuor, telam ulnas xxvm, pullos 
xx, caseos pro uno floreno emptos, secures sex, ligones 
trés, porcum magnum unum, pulvinaria quatuor, annulos 
argenteos trés valentes florenos duos abigi, depelli recipique, 
auferri et asportari, insuper vinum cubulos lxx in terram 
effudi ac avene quartas xxv, unum dolium miliő repletum 
resecari, dissipari et annihilari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Luce textoris 
irruens abindeque unum porcum magnum abigi, insuper 
universa clenodia domus, videlicet camisias septem, linteamina 
septem, manutergia octo, pepla duo, secures trés, ligones 
trés et alia omnia textoria instrumenta recipi, auferri et 
asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Thome Barabas- 
sowych irruens abindeque unum equum cum sella, porcos 
trés, vaccam unam cum vitulo abigi et depelli, insuper 



— 330 — 

confractis hostiis, fenestris et destructo fornace eiusdem 
domus universa clenodia et utensilia domus, videlicet traham 
unam, secures quinque, serras sex, terebra tria, sal quartam 
unam, camisias muliebres sex, pepla octo, manutergia 
septem, telam ulnas xvn, cutem bovinam paratam unam, 
pulvinaria duo, annulos argenteos septem, fruges quartas xii, 
tunicas duas recipi, auferri et asportari, item xii cubulos 
vini ebibi fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Mathei sutoris 
irruens abindeque boves trés, vaccas septem cum vitulis 
abigi et depelli, insuper confractis hostiis eiusdem domus 
et destructo fornace universa clenodia et utensilia domus, 
videlicet secures sex, ligones trés, pulvinaria quinque, unam 
sellam valentem florenos n, spintra argentea duo, annulos 
argenteos quatuor, tunicas de panno pergamar duas, aucas 
xxv, pullos xx, trahas duas, vomera aratri duo, camisias 
quinque, linteamina sex, linum ligaturas Lxxmi, cutes bovinas 
paratas v recipi et auferri fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Johannis Kemen- 
czey irruens abindeque porcos duos abigi, insuper camisias 
quatuor, pepla sex, linteamina septem, manutergia novem, 
telam ulnas xim, pulvinaria duo, pullos xxn, ligones duos, 
secures duas, serras trés recipi, auferri et asportari fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Andree Wokowych 
irruens abindeque bovem unum, porcum unum, ligones 
duos, falcastrum unum, telam ulnas xxxn, discos sex, scu- 
tellas quatuor recipi, auferri et asportari et abigi fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Pauli Jakowych 
irruens abindeque vaccam unam cum vitulo, porcos octo 
abigi et depelli, item confractis hostiis domus et confractis 
duobus fornacibus universa clenodia et utensilia domus, 
videlicet larda duo, aratrum cum vomere, traham unam, 
secures sex, ligones quinque, caldar unum valens flore- 
num i, ferrum molendini, sellam unam valentem florenos n, 
pixidem manualem valentem florenos u, avene quartas 
centum, pulvinaria xii, discos et scutellas valentes florenos 



— 331 — 

ii, tunicas duas de panno, aucas xxxn, pullos centum, 
ciphos cristallinos valentes ílorenum i, cutes bovinas 
paratas duas, camisias xv, linteamina xvn, manutergia vn, 
pepla quinque, telam ulnas l, phila ad mi i ulnas tele se ex- 
tendentia recipi, auferri et asportari et vinum cubulos xlii 
in terram effudi et annihilari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Blasii Pethek 
irruens abindeque unum porcum magnum abigi, insuper 
lardum unum, pulvinaria duo, linteamina duo, mensalia duo, 
linum ligaturas xii, pullos xx, aucas xn recipi et auferri, 
item vinum cubulos lxx ebibi et partim effudi fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Simonis Darabonth 
irruens abindeque porcos duos abigi, insuper pullos xxn, 
aucas x octo, linteamina pulvinaria duo, manutergia duo, 
linum ligaturas lxiiii, falcastrum unum, ligones duas, secures 
trés recipi et auferri, item xxvn cubulos vini ebibi et effudi 
fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii sutoris 
irruens abindeque boves quatuor, vaccas trés cum vitulis, 
porcum unum magnum abigi et depelli, item confractis 
hostiis domus et diruto fornace universa clenodia et utensilia 
domus, videlicet lardum unum, aucas quatuor, pullos novem, 
ligones quinque, secures quinque, serras quinque, terebra 
tria, compedem unum, patellam unam, traham unam, vomera 
aratri, frameam unam, camisias viriles et muliebres xvi, 
■pepla tria, unam tunicam, saccos duos farina triticea plenos, 
cutes bovinas paratas duas recipi et auferri, item tria cellaria 
confrangi et r cubulos vini in terram effudi fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Thome Kolar 
irruens inibique confractis hostiis domus et fornace destructo 
universa clenodia domus, videlicet secures quatuor, ligones 
duos, serras duas, cuspides trés, falcastrum unum, pulvinar 
unum, linum ligaturas x recipi, auferri et asportari fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii sutoris 
irruens abindeque boves quatuor, vaccas trés cum vitulis, 



— 332 — 

porcos duos abigi et depelli, item confractis hostiis domus 
et fornace destructo universa clenodia et utensilia domus, 
videlicet traham unam, vomera ad unum aratrum, ligones 
quinque, serras quinque, cutes magnas paratas octo, unum 
lardum, arvinam unam, linteamina quinque, pulvinaria tria, 
pepla quinque, linum ligaturas octo et omnia instrumenta 
sutrilia recipi, auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii sutoris 
rruens abindeque boves duos, porcos duos abigi et depelli, 
insuper item confractis hostiis et fenestris domus et destructo 
fornace universa clenodia et utensilia domus, videlicet secures 
quatuor, compedem unum, serras quinque, ligones trés, pulvi- 
naria duo, linteamina quinque, camisias x, mensalia duo, 
annulos argenteos v, falcastrum unum, pullos xx, vinum 
cubulos xx, linum ligaturas lxiiii, milii quartas x recipi, 
auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Jacobi sutoris irruens 
inibique confractis hostiis et fenestris ac scampnis domus, 
dirutoque fornace universa clenodia et utensilia domus, 
videlicet larda duo, ligones quatuor, secures trés, arvinas 
quinque, serras quatuor, scapulas quatuor, farinam tritici 
quartalia quatuor, sal quartale unum, pullos x, aucas x, 
ligaturas lini xx, camisias trés, linteamina quinque, mensalia 
quatuor, cantharos duos, cutes bovinas valentes florenos v 
et omnia instrumenta sutrilia recipi, auferri et asportari 
fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum relicte Katherine irruens 
inibique confractis hostiis domus et destructo fornace linum 
ligaturas lxx, camisias trés, linteamina duo recipi et auferri 
fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii Jancze- 
czych irruens inibique confractis hostiis, fenestris et scam- 
pnis domus et diruto fornace universa clenodia domus, 
videlicet camisias quinque, pepla quatuor, linteamina septem, 
lardum unum recipi, auferri et asportari fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Johannis Petrycz 
irruens abindeque porcos trés abigi, item confractis hostiis 



— 333 — 

domus et fornace destructo aucas trés, ligones trés, manu- 
tergia duo recipi, auferri et asportari fecisset. potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Martini lapicide 
irruens inibique confractis hostiis domus fenestrisque, et 
diruto fornace lardum unum, ligones duos, secures duas, 
camisias trés, linteamina quatuor, manutergia sex recipi, 
auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Urbani Lahowych 
irruens inibique confractis hostiis et fenestris, fornaceque 
destructo linteamina tria, ligonem unum, unam lagenam 
plenam vino, pulvinaria duo, manutergia quatuor, secures 
trés recipi, auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Blassii Kolar, 
irruens inibique traham unam, secures quatuor, terebra 
quinque, camisias trés, tunicam unam, lardum unum, arvinam 
unam recipi, auferri et asportari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Stephani Mezaros 
irruens inibique confractis hostiis domus et fornace destructo 
linteamina tria, pullos xn, falcastrum unum recipi et auferri 
fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum relicte Valentini irruens inibi- 
que confractis hostiis domus fornaceque, fenestris et scampnis 
destructis tunicam griseam unam, mensale unum, linteamen 
unum recipi et auferri fecisset potentia mediante. 

Videlicet domum providi Anthonii Mezaros irruefls 
inibique confractis hostiis domus et fornace destructo lardum 
unum, secures quatuor, terebra tria, serras quinque, ligones 
duos, linum ligaturas xm, phila ad septem ulnas tele se 
extendentia, pulvinar unum, linteamina tria, camisiam mulie- 
brem unam valentem denarios l, pullos xn recipi et auferri, 
item vinum cubulos xn ebibi ac scutellas vi, discos xvi 
destrui et annihilari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Gregorii Mozle 
irruens inibique confractis hostiis domus et fornace destructo 
camisias xn, telam ulnas xx, linum ligaturas xm, linteamina 
duo, serras trés, saccos trés farina repletos, unum mensale 
et manutergia tria recipi, auferri et asportari fecisset potentia 
mediante. 



— 3ói4 — 

Videlicet eodem die domum providi Francisci Bolobych 
irruens abindeque bovem unum abigi et linteamina duo, 
ligones duas recipi et auferri fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum honorabilis Mathie, plebani 
eiusdem oppidi Jaztrabarzka irruens inibique imprimis eun- 
dem Mathiam plebanum apprehendi apprehensumque in facie 
vulnerari et vulneratum hincinde per plateas angariando 
trahi, tandem confractis hostiis, fenestris, scampnis, fornace 
universas res et clenodia domus eiusdem, videlicet pulvinaria 
septem, linteamina x, superlectile unum, cussinos quinque, 
tunicas sacerdotales trés, unam valentem florenos ím, aliam 
de panno italico valentem florenos vi, tertiam valentem 
florenos v, unam tunicellam de panno karisia subductam 
panno albo valentem florenos ím, birreta quinque, pileum 
unum de pellibus mardurinis factum, tapéta duo valentia 
florenos vm, coclearia argentea tria, ciphos duos argenteos 
valentes florenos x, mensalia quatuor quodlibet eorum valens 
florenum unum, manutergia xvi, lagenas plombeas quatuor, 
cantharos trés, vitra cristallina valentia florenos v, scutellas 
plombeas sex, discos xn, unum caldar valens florenum i, 
unum pondus de ficubus et piscibus maritimis valens flore- 
nos vm, gladios trés, clipeos duos, ligones octo, secures vi 
recipi, auferri et asportari, item vaccas trés cum vitulis, 
boves duos, equos trés unacum sellis valentes florenos xvm, 
porcos trés abigi et depelli, insuper cellarium eiusdem irruens 
confractisque hostiis eiusdem et dissipatis vasis lxx cubulos 
vini partim ebibi et partim in terram effudi ac tria dolia plena 
caulibus desecari et annihilari fecisset potentia mediante. 1 

Videlicet eadem feria quarta proxima post festum 

íebr. 15. 

beati Valentini martyris idem dominus Ferdinandus comes 
unacum prefatis castellanis, hominibusque et familiaribus 
suis similiter armatis et potentiariis manibus more consimi- 
liter bellico ad possessionem prefati domini cardinalis expo- 
nentis Brebrowcz vocatam, in pertinentiis castri sui Lippowcz 
vocati, in comitatu zagrabiensi existentis habitam irruens, 
imprimisque domum providi Martini iMaleczych irruens 

1 A lap fele az eredetiben üres. 



— 335 — 

inibique confractis hostiis, fenestris scampnisque et dirutc 
fornace universa clenodia et utensilia domus, videlicet avene 
quartalia xxv, lardum unum, arvinas duas, serras sex, 
scapulas iiií, linteamina duo, faretram unam cum sagittis, 
securem unam, duas camisias, mensalia duo, pullos xxv, 
porcum unum recipi, abigi auferrique et asportari, item lxx 
cubulos vini in terram effudi et duas cistas unacum vesti- 
mentis in eisdem habitis igne comburri fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Thome Dobczych 
irruens abindeque vaccas duas cum vitulis, tauros duos, 
porcos trés abigi et depelli, item lardum unum, quatuor 
arvinas, sex quartas frugum, milii quartas octo, avene 
quartas x, traham unam, falcastra tria, terebra tria, securim 
unam magnam recipi et auferri, insuper confracto cellario 
eiusdem dissecatisque vasis quatuor vasa vini continentia 
cubulos i« xlvi in terram effudi ac unum dolium plénum 
caulibus et tria dolia vacua desecari et ^nnihilari fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Michaelis Dobczych 
irruendo abindeque porcos trés, vitulum unum abigi, item 
traham unam, vomera aratri, ligones quatuor, falcastrum 
unum, securim unam recipi et auferri, insuper cellarium 
eiusdem confrangi ibique imprimis dissecatis vasis, tria vasa 
vini continentia cubulos i c xxvi in terram effudi ac tandem 
cellarium ipsum cum universis eiusdem clenodiis, videlicet 
dolia magna duo, avene quartas xx, triticum quartas vi, 
milii quartas l ac tandem sepes circum ortum habitos et 
unum acervum feni ignis voragine consumi fecisset potentia 
mediante. 

Item eodem die domum providi Pauli Pwthych irruens ini- 
bique confractis hostiis eiusdem, eandem cum omnibus rebus et 
clenodiis ignis voragine consumi fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Elie Dobczych 
irruens abindeque boves duos, vaccas trés cum vitulis, 
porcos sex abigi et depelli, item confractis hostiis domus 
aratrum cum vomeribus, traham unam, frugum quartas xvni, 
milii quartas xm recipi et auferri, insuper confracto cellario 



— 336 — 

eiusdem lx cubulos vini in terram eífudi ac duo dolia 
magna desecari, quatuor cistas unacum rebus in eisdem 
habitis et unum acervum feni concremari ac l pullos interimi 
et in usum ipsorum converti fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Viti Maleczych irruens 
abindeque porcum unum abigi, insuper frugum quartas xh, 
milii quartas x, traham unam, telam ulnas xxxn, sal quartam 
unam recipi et auferri, item vinum cubulos xvim et unum vas- 
culum aceti desecari et in terram effudi, necnon sepes circum 
ortum et curiam habitos concremari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Stephani Somczych 
irruens inibique milii quartas x, duas cistas tritico repletas ac 
sepes circum ortum concremari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Michaelis Somczych 
irruens inibique imprimis confractis hostiis eiusdem domus, 
eandem cum omnibus clenodiis et rebus in eadem habitis 
funditus ignis voragine comburri fecisset potentia mediante. 

Videlicet e#dem die domum providi Mathei Krysan- 
thych irruens inibique confractis hostiis domus et destructo 
fornace frugum quartas xm, milii quartas xx, avene quartas 
x, pullos xx, aucas decem, camisias duas, vomera ad unum 
aratrum recipi et auferri, ac unum vitulum ibidem demactari 
valentem fiorenum i et in usum ipsorum converti, item vinum 
cubulos xx et unum dolium caulibus plénum desecari et 
in terram effudi fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii Bronych 
irruens abindeque capras xvi abigi, item sepes circum ortum 
habitos, feni currus vn, frugum currus vii ac domum eiu- 
sdem, duo stabula, cistas trés, mensam unam, milii quartas 
xnii cum omnibus aliis clenodiis domus ignis voragine com- 
burri fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Marci fabri irruens 
inibique confractis hostiis domus dirutoque fornace milii 
quartas xim, camisiam unam, linteamina duo, mensale unum, 
unam massam ferri et omnia instrumenta fabrilia recipi, 
auferri et asportari fecisset potentia mediante. 1 

1 A következő mondatig körülbelől öt sornyi üres hely. 



— 337 - 

Postremo, quomodo feria quinta proxima post festum 
beati Valentini martyris proxime elapsa preteritum idem 
dorninus Ferdinandus comes unacum prescriptis familiaribus, 
hominibusque suis modo simili armatis et potentiariis mani- 
bus more consimiliter bellico ad possessionem prefati domini 
cardinalis exponentis Golyak vocatam, ad prefatum castrum 
suum Lippowcz vocatum, in comitatu zagrabiensi existens 
habitum spectantem, imprimisque domum providi Thome 
Thankovvych irruens abindeque vaccas quatuor cum vitulis, 
boves duos, porcos v abigi et depelli, insuper pullos l, 
linteamina m, camisias'muliebres ím, pepla m recipi et auferri, 
item confracto cellario eiusdem dissecatisque vasis xl cubulos 
vini in terram effudi ac duo vasa vacua, dolia duo, scutellas 
vi, discos xvi desecari et annihilari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Johannis Than- 
kovvych irruens abindeque vaccas sex cum vitulis, boves 
sex abigi et depelli, item confractis hostiis eiusdem domus 
peplum a capite uxoris eiusdem evellens, necnon pullos xx 
recipi et l cubulos vini in terram effudi fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die cellarium providi Ambrosii Than- 
kovvych irruens, inibique confractis hostiis eiusdem lx 
cubulos vini in terram effudi fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Gregorii Matihe- 
novvych irruens abindeque porcos duos abigi, insuper decem 
camisias, linteamina x, manutergia xn recipi et auferri fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Stephani Panyanych 
irruens abindeque boves quatuor, vaccas vn cum vitulis 
abigi et depelli, item uxorem eiusdem in terram prostrando 
omnibus vestimentis eiusdem spoliari, insuper cellario eius- 
dem confracto xxxii cubulos vini in terram effudi ac unum 
dolium caulibus plénum desecari et vomera ad unum aratrum, 
traham unam, apes trés recipi et auferri fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Mathei fabri irruens 
inibique l cubulos vini et unum cadum plénum caulibus 
desecari et in terram effudi, ac duas cistas miliő plenas 

Frangepán-Oklevcltár II. 22 



338 



dissipari et omnia instrumenta fabrilia recipi et auferri fecisset 
potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Symchych irruens 
inibique confractis hostiis eiusdem domus linteamina quinque, 
camisias duas, pepla duo, tunicam muliebrem unam, sal 
quartas duas, secures duas, falcastra duo recipi et auferri, 
item uxorem eiusdem omnibus vestimentis suis in terram 
prostrando spoliari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Ambrowych irruens 
inibique confractis hostiis et fornace destructo ligones sex, 
secures minores et maiores octo, terebra v, pullos xxxn 
recipi et auferri, item vinum cubulos lx in terram effudi et 
milii xxv quartas dissipari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Nicolai Mygawcz 
irruens inibique de tribus cellariis serras trés. cathenas trés 
extrahi et vinum lx cubulos in terram effudi, item milii 
quartas xxv, tritici quartas xxv dissipari et lx pullos in 
usum ipsorum converti fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Georgii Walen- 
thych irruens abindeque boves duos, vaccas m cum vitulis, 
porcos in abigi, item confractis hostiis eiusdem domus 
vomera ad unum aratrum, traham unam, falcastrum unum, 
telam ulnas xxv, linteamina duo, camisias trés, trés ligones, 
pullos xxv recipi et auferri, insuper vinum l cubulos in 
terram effudi et lx quartas milii dissipari fecisset potentia 
mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Viti sartoris irruens 
abindeque unam vaccam cum vitulo abigi, item destructis 
hostiis et fornace pullos quatuor recipi et l quartas milii 
in terram dissipari et annihilari fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Thome Thankovvych 
irruens xl quartas tritici, milii quartas l, linteamina tria, pepla 
quinque, falcastrum unum, serras vi recipi et auferri, insuper 
xl cubulos vini in terram effudi fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Michaelis Prezlych 
irruens abindeque sex vaccas cum vitulis, boves trés, equa- 
ciam unam cum sella valentem florenos octo abigi et depelli, 
item confractis hostiis et fornace destructo, qui fornax fűit 



— 339 — 

constructus pro florenis n, ligones octo, secures mi, serras 
octo, falcastrum unum, camisias xv, linteamina decem, 
pepla sex, manutergia xv recipi, auferri et asportari, insuper 
confracto cellario eiusdem dissecatisque vasis xxxv cubulos 
vini in terram effudi ac milii quartas lx, dolium unum 
plénum caulibus desecari et dissipari, ac a filio eiusdem duos 
florenos recipi fecisset potentia mediante. 

Videlicet eodem die domum providi Petri Zagwssych 
irruens inibique confractis hostiis eiusdem domus milii quar- 
tas xl, pullos xv, traham unam, vomera ad unum aratrum, 
camisias trés, sex linteamina, pulvinaria duo, lardum unum. 
arvinam unam, trés secures, sex ligones recipi et auferri 
et asportari, insuper confracto cellario eiusdem, dissecatisque 
vasis xl cubulos vini in terram effudi et in nihilum converti 
fecisset potentia mediante. 

CCCXVI. 

1520. aug. 7. Zata. 

Frangepán Gergely kalocsai érsek Czetina, Kladussa, Hotes és Verhovina 
várakat Frangepán Györgynek és Mátyásnak ajándékozza. 

Eredetije papíron, alján papírral fedett nyolcz szegű veres pecséttel 
a kismartoni főlltárban, Repos. 42. K. 90. Ugyanott a zágrábi káptalannak 
1551. márcz. 10-én szluini Frangepán György részére papíron kelt átira- 
tában, Repos. 42. K. 91. 

A pecséten látható czímer: Kerek talpú paizsban 
két szemben ágaskodó s jobb lábaikban rózsát tartó oroszlán. 
A paizs felett püspöki kereszt. Körirata: GRE DE FRANGEPÁN 
AR COLLOCENSIS. 

Kivonatos kiadása Wenzel, Kritikai tanulmányok 53 1. 

Nos Gregorius de Frangepanibus archiepiscopus colo- 
censis etc, memorie commendamus tenoré presentium signi- 
ficantes universis et singulis, presentibus et futuris, pre- 
sentes nostras litteras inspecturis, lecturis pariter et audi- 
turis, quod nos attento et considerato religionis ingressu 
spectabilis et magnifici domini Johannis de Frangepanibus, 
comitis Cetini et fratruelis nostri, necnon renunciationem 1 

1 renunciatione helyesen. 



— 340 — 

rerum universarum et totius dominii, quod ad ipsum iure 
paterno pertinebat, ne igitur prefatum dominium ad manus 
descendat alienas, nos, ad quem totum illius spectat iure 
hereditario tanquam ad verum et legitimum heredem et 
carnalem eius patruum, spectabilibus et magnificis Georgio 
et Mathie similiter de Frangepanibus, Segnie, Vegle, Mo- 
drussiique ac perpetuis comitibus de Zlun, fratribus et 
consanguineis nostris carnalibus prefatum dominium, arces 
totales Cetinum, utramque Kladwssam, Karzthinam, Hotes 
et Verhowynam cum omnibus eorum oppidis, villis et 
universis pertinentiis ac utilitatibus dedimus, donavimus et 
perpetuo inscripsimus tanquam verum paternum et liberum 
dominium nostrum iure perpetuo et irrevocabiliter, immo 
damus, donamus et perpetuo inscribimus ipsis ac ipsorum 
heredibus tanquam fratribus nostris carnalibus fruendum, 
possidendum pariter et habendum ; hoc etiam addito et 
declarato, ne in futurum lites inde orirentur, ut plerumque 
sólet fieri, quod nos utramque sororem nostram Elenam et 
Chaterinam ad plénum contentavimus in omnibus ac illa- 
rum omnem potestatem ex prefato dominio excepimus, 
sicuti per presentes excipimus. 

In quorum fidem et testimonium, firmitatemque per- 
petuam presentes litteras nostras manu nostra subscriptas 
et 1 sigillo nostro roboratas prefatis comitibus dedimus. 

Dátum 2 in castro nostro Zatha, feria tertia post fe- 
1520. stum virginis Marié de Nive, anno Domini millesimo quin- 



aug.7. gentesimo vigesimo. 

Idem qui supra manu 
propria. 3 



ac az átiratban. 

Datis feloldással az átiratban. 

Az érsek sajátkezű aláírása. 



341 — 



CCCXVII. 



1520. szept. 27. Worms. 

Frangepán Kristóf szerződése V. Károly császárral, Meran és Gradiska 
várak kapitánysága tárgyában. 

Eredetije német hártyán, hártyaszalagon lógó veres pecsét töredé- 
kével a bécsi cs. és kir. állami lltárban. LaJl 19. 4. 36. 

Ich Cristoff Frangenpan, graff zu Vegei, Zein vnnd 
Moderusch, römischer kayserlicher vnd yspanischer königk- 
licher maiestat hauptman in Friaul, auf Karscht, vnd 
Raschburgg etc, bekhenn offenlich in diesem brief fur mich 
vnd all mein érben, auch vnnser dinstleut gevvalt vnd 
beuelhhaber gegenwurtig vnd khunfftig, alls mich der aller- 
durleuchtigist, grossmechtigist fursst vnd herr, herr Kharo- 
lus römischer kayser, zu Hispanien, baider Sicilien vnd 
Iherusalem konig, erczherzog zu Österreich etc. mein aller- 
genedigister herr fur ir kayserlich maiestat, auch den dur- 
leuchtigen hochgebornen furssten vnd herrn, hern Ferdi- 
nandum erczherzogen zu Österreich, infannten zu Hispanien, 
irer kayserlich maiestat brueder meinen genedigistn herrn 
in crafft des volkhumen gewalts, so ir kayserlich maiestat 
von seinen furstlichen gnaden habén, inn sonnder genádi- 
gen vertrawen zu irer kayserlich maiestat hauptmann der 
ortfleckhen vnd befestigungen Gradisch vnd Meran furge- 
nomen vnd mir dieselben fleckhen mit allén obrigkhaiten, 
herlichaiten, rennten, gulten, nutzen, fruchten, einkomen 
vnd zugehörungen hauptmanschafftweiss in ain bestanndt, 
benenntlich vmb funfzehen taussennt gulden reinisch jár- 
lich zu raichen, biss auf irer kayserlicher maiestat wolge- 
fallen vnd abkhunden verschrieben hat, alles nach innhalt 
vnd ausweisung irer kayserlich maiestat verschreibung vnd 
brief mir darüber gefertigt vnd geantwort, das ich darauf 
irer kayserlich maiestat fur mich, all mein érben, auch 
vnnser diener gewalt vnd beuelhhaber, gegenwurtig vnd 
khunfftig bey guten glauben zuegesagt vnd versprochen, 
dass auch irer kayserlich maiestat mein handtgelobt trew 
.an aydesstat persöndlich gégében hab vnd thue das hiemit 



- 342 — 

wissentlich in crafft ditz briefs, nachuolgunder mainung 
vnd gestalt : 

Das ich nufuran bis auf kayserlich maiestat wolge- 
fallen vnd abkhunden irer kayserlich maiestat hauptman 
zu Gradisch vnd Meran sein, dieselben irer maiestat ort- 
tleckhen vnd befesstigungen in khriegs vnd friedens zeitten 
zu irer kayserlich maiestat vnd irs brueders, vnd wan sy 
bed nit mer weren, irer negsten érben getrewen handen 
vnd zu irer kayserlich maiestat vnd derselben lanndt vnd 
lewt pestem trewlich vnd redlich innhaben vnd behalten 
vnd nemblich alltzeit zu Meran hundert fueskhnecht vnd 
sechs geringe pferdt, vnd zu Gradisch funfzig fuessknecht 
vnd auch sechs geringe pferdt, vnd darzu an yedem ort 
die officir, amptleut vnd prouisoner, welche von weyllendt 
kayser Maximilián hochlöblicher gedechtnuss dahin veror- 
dent sein vnd nit minder, aber wol mer lewt vnd personen 
meinem gutbedunckhen vnd der notturfft nach zu teglicher 
behuet haltén, allé von guten weerlichen vnd ersamen 
khriegsknechten vnd dinstleuten, damit die gemelten ort- 
fleckhen vnd befestigungen besetzt vnd bewart tag vnd 
nacht, wie die notturfft an solhen orten vnd confinen er- 
fordert, wol bewachten vnd behueten, die mewr, rappárj, 
basteyen, polwerch, zeughewser, weeren, geschutz, zeug 
vnd municion mit aller zugehörung vnd notturfften pewlich, 
wesenlich vnd ordennlich zu stettem gebrauch vnnderhalten, 
auch wo das mit zimblichen gellt bescheen, dadurch mer 
schaden verhuet werden mag, fur abfall vnd verderben 
teglich pessern vnd fursehen. Wo aber sölh teglich zufal- 
lend geprechen mit zimblichen gellt nit verhuet vnd fur- 
sehen werden, vnd dieselben souil verzug erleiden möchten, 
die kayserlich maiestat oder in irem abwesen irer maiestat 
statthalter oder hoffrát der österreichischen lannde, derselben 
berichten nach irer maiestat oder derselben irer maiestat 
hofrát beuelh, solh paw oder pesserung, auch annder 
nambhafft notturfften auf irer kayserlich maiestat cossten 
vnd bezalung thun. Wo aber sölh gebrechen den verzug 
nit erleiden mechten, die dannocht von mir selbs auf kay- 
serlich maiestat cossten fursehen, doch sol vnd wil ich an 



— 343 — 

den fleckhen vnd befestigungen sonnst kainen newen 
mergklichen paw auf kayserlich maiestat cossten thun on 
irer maiestat sonnder beuelh. 

Auch ob kayserlich maiestat herlichaiten, obrigkhaiten, 
gerechtigkhaiten, burgern, lewten, vnnderthanen, grundten, 
gutern, rennten, gulten, einkomen, höltzern, vvelden, vörsten 
zu gemelten ortflekhen gehörig treulich vnd redlich hallten, 
der kayserlich maiestat derselben kainen entziehen, oder 
öden lassen vnd dasselb auch nit thun, sonnder die bis an 
kayserlich maiestat vestigklich hanndthaben. Die burger, 
lewt vnd vnderthanen baider gemelter ortfleckhen bey iren 
rechten vnd gerechtigkhaiten, auch gewöndlichen robaten, 
dinsten, renten vnd gulten beleiben lassen, vnd sy, des- 
gleichen auch die anstossenten vnd nachtperschafften wider 
alít herkomen vnd pillichait mit dringen noch besweren. 
Auch den burgern vnd vnnderthanen gut gleich gericht vnd 
recht gestatten, mittaillen vnd hallten, armen alls reichen 
vnd reichen alls armen vnd sy darin trewlich vnd wol 
beuolhen habén. Alls ich das gegen Got veranntworten 
wil, doch daneben fur allé vntrew, ergernuss vnd abfal, 
so haimblich oder offenlich in frides oder khriegszeiten 
vnnder der kayserlich maiestat burgern, lewten vnd vnnder- 
thanen erscheinen möchten, vleissig aufmerkhen habén vnd 
fursehen thun, vnd wo ich in solhem fellen verhandlung 
oder vbeltat ergrunde, dagegen rechtmessig strengkhait vnd 
straff hanndeln, vnd furnemen. 

Ich sol vnd wil auch berurter irer kayserlich maiestat 
fur ir maiestat selbst vnd bemelten irer maiestat brueder 
vnd so dieselben nit weren, iren negsten érben die genan- 
tenn ortfleckhen vnd beuestigungen allzeit offen hallten, 
sy vnd die iren so sy yezuzeitten darein schaffen vnd 
verordnen, darein vnd darauss komén vnd darin enthallten 
lassen, wider menigklich, niemand aussgenomen, alls ofí't 
das not vnd begert wirdet, doch auf ire kayserlich maiestat 
cossten vnd on meinen merckhlichen schaden. 

Ich sol mich in sonnderhait in fridens vnd aufstannds 
zeitten gegen derr herrschafft Vénedig vnd den iren frid- 
lich, nachperlich vnd gutlich haltén, in kainem weg vnd 



— 344 — 

vmb nichten angrief, emporung, khrieg, noch vhedt vrsa- 
chen, noch erwegkhen. Es wer dan, das mir an ir kay- 
serlich maiestat gegrundten offennbaren herlichkhaiten, ober- 
khaiten, gerechtigkhaiten, lewten vnd vnnderthanen gutern, 
vnd zugehorungen, der sy in possession vnd geweer we- 
ren, gwaltig anfechtung vnd irrung, abzug begegnen wurde, 
dieselben mit geburlicher gegenweer vnd ob not wurde, 
mit der tat behalten, vnd bis an die kayserlich maiestat 
vestigkhlich hanndthaben. 

Ich solt auch sonnst, von irer kayserlich maiestat 
wegen, noch fur mich selbs kain khrieg noch vhedt aus 
berurten ortfleckhen anfahen, noch vben, noch mich zu 
den zeitten, so kayserlich maiestat der ennden khrieg net- 
ten, gegen iren veindten befinden, noch fridlich anstannd 
annemen ausserhalb irs wissens vnd beuelhs. 

Ich sol in den berurten ortfleckhen nimermer niemannd, 
der gegen der berurten kayserlich maiestat, noch auch 
derselben lannden vnd lewten zu veindtschafft, widerwer- 
tigkhait oder beswerung abgesagt, verdacht oder geferlich 
were, enthalten, sonnder kayserlich maiestat derselben 
lanndt vnd lewt in dieselben vnd annderwegs mit diser 
hauptmanschafft in guter ruee vnd behuet vnnderhalten, 
vnd was mir in dem allén yezuzeiten zu swer furfallen 
vnd begegnen wurde, dasselb allzeit an ir kayserlich maie- 
stat oder iren abwesen an irer maiestat stathalter vnd hof- 
rát, die irer maiestat regirung der niderosterreichischen 
lannd zu yederzeit hanndeln werden, bringen vnd gelangen 
lassen, darauf mein aufsehen habén, vnd mich irer kay- 
serlich maiestat vnd derselben irer maiestat hofrát beschá- 
den vnd beuelhen gemess und gehorsam hallten. 

Vnd wan berurter kayserlich maiestat fur sich oder 
irer maiestat brueder. vnd so die baid nit weren, ir negst 
érben mir oder wann ich nit wer, mein érben die gedachtn 
hauptmannschafít vnd ortfleckhen nach irer gelegenhait 
vber kurz oder lanng personndlich vnnder augen oder 
brieflich zu mein oder meiner verwalter anwelde vnd dinst- 
leut hannden in die ortfleckhen abkhunden, vnd vnns wider 
dauon abfordern wurden, so sollen wir, oder in vnnserm 



— 345 — 

abwesen vnnser verwalter anwelde, vnd dinstleut der kay- 
serlich maiestat oder iren érben oder denen, so ir maiestat 
darzu verordnen werden, der berurten hauptmanschafft vnd 
ortfleckhen on allé beswarung vnd ausszug, alls irer kay- 
serlich maiestat freie guter willigklich abtreten, vnd irer 
maiestat die mit allén herlichaiten, oberkhaiten, gerechtig- 
khaiten, dorffern, leuten, vnnderthanen, gutern, grundten, 
rennten, gulten, nutzen, einkomen, zue vnd eingehorungen, 
wie ob stet, nichz dauon ausgenomen, sambt den urbarn, 
auch sonnderlich allén geschutz, zevvg, municion vnd aller 
annder varunden hab, so mir ytzo darmit oder hinach 
eingeantwort würde, inhallt der inventari vnd vrkund, so 
darumb gemacht werden sollen, freyledigklich widerumb 
vber antwortenn. 

Vnd ob mir zu der zeit solher abtretung an den 
funfzehen taussent guldin reinisch haupmanssold vnd 
vnderhaltung gellt icht vnbezalt ausstund, das sol mir durch 
ir maiestat, bey vnd gegen der abtrettung, damit ich die 
dinstlevvt zufriden stellen müge, bezallt, mir auch ditz mein 
reuerss, oder geburlich todbrief darvber heraus geanntwort 
vnd gégében werden, vnd vber das sollen noch wollen ich 
oder mein érben vns khainerlay gerechtigkhait, interessé, 
schulden noch vordrungen, wie die herrurend oder sein 
möchten anmasen noch dagegen behelfen, sonnder solh 
hauptmanschafft vnd ortfleckhen mit allém, wie ytz be- 
stimt ist, frey zu kayserlich maiestat willen vnd gefallen 
trewlich stellen vnd volligen lassen. 

Vnd wan die kayserlich maiestat fur sich oder iren 
brueder, vnd so die baid nit weren, ir negst érben mich 
oder mein érben, wie ob stet, von solher hauptmanschafft 
abfordern wolten, so sollen sy vnns das ain viertl jar 
darvor verkhunden, vnd zu wissen thun. Gleich herwider 
sollen auch ich oder mein érben, wan vnns solh haupt- 
manschafft zu tragen, oder zu hanndeln nit mer gelegen 
oder gemaint sein wolt, gegen kayserlich maiestat auch 
thun, damit wir vnns baidennthalben darnach richten vnd 
fursehen mugen. Vnd sol nemblich solhe hauptmanschafft 
vnd besoldung auf den tag, so mir die in hannden geannt- 



— 346 — 

wort wirdet, angeen, desgleichen allzeit auf denselben tag 
des jars iren ausganng habén, doch nit annders, dan auf 
kayserlich maiestat vnd mein wolgefallen vnd abkhunden, 
wie ob steet. 

Ich sol vnd will sonnst in albeg der kayserlich maiestat 
vnd irs brueders, auch derselben lanndt vnd lewt eer, nutz 
vnd pesstes betrachten vnd furnemen, iren nachtail vnd 
schaden warnen, fursehen vnd wennden nach meinem 
pessten versteen vnd vermugen, vnd gemainigklich alles 
annders thun, das ain geborner, getrewer, redlicher haupt- 
mann vnd diener seinem hern zu thun schuldig vnd pflich- 
tig ist, vnd gleichergestallt alls ich mich, alls oben beschai- 
den vnd beschriben ist, personndtlich gegen irer maiestat 
haltén sol. Alsó sollen auch bey meinem lében meine 
verwalter, anwelde vnd dinstlewt, die ich yezuzeiten in den 
ortfleckhen habén wurde, auch sonnderlich, ob ich mit 
tod abgienng, mein érben vnd wer alsdann solh irer maie- 
stat ortfleckhen in hannden habén wurde, gegen irer maiestat 
vnd in irem abwesen gegen irer -maiestat brueder, vnd so 
sy nit weren iren negsten erbn zu thun schuldig vnd ver- 
punden sein, alles stetlich, trewlich, on arglist vnd geferde. 

Mit urkund ditz briefs, darán ich zu merer gezewgkh- 
nuss fur mich, mein érben und allé die vnnsern mein 
aig n angeporn insigl offennlich gehanngen hab. 

Gebén zu Wormbs dess heilligen reichs stat, nach 

C isti vnnsers lieben Herrn gepurde am sibenvndzwanzi- 

1520. gis en tag des monnat septembris, alls man zalt taussent 



sze P t27 -funffhundert vnd im zwanzigisten jaren. 



CCCXVI1I. 
1521 eleje. 

Utasítás a Láng Máté szalczburgi érsekhez küldött követek számára, az 

esztergomi érsek Bakócz Tamás és rokonai kárára Frangepán Bernát és 

fiai által elkövetett hatalmaskodások tárgyában. 

Eredetije egész ív papíron az Erdődy család galgóczi lltárában, 
Miscellanea. 



— 347 — 

Memóriáié 1 pro dominó strigoniensi ad reve- 
rendissimum dominum cardinalem salczburgensem 
et alios, ubi opus dominis oratoribus videbitur. 

Post salutationem et commendationem dicere poterunt, 
dominum strigoniensem omni semper antea amore et ami- 
citia prosecutum fuisse dominum Bernardinum comitem de 
Frangepanibus filiosque et totam eius famíliám, idque om- 
nibus in hoc regno et in curia huius serenissimi domini 
nostri regis evidenter constare et quod hoc ita fuisset, 
etiam reverendissimus dominus salczburgensis abunde vi- 
dere et cognoscere potuit tunc, quando erat Posonii apud 
serenissimum condam dominum Wladislaum regem Hun- 
garie et deinde in conventu principum Vienne et in Nova 
[Civita]te etc. 

His tamen diebus superioribus orta est inter eu[ndem 
dominujm strigoniensem et ipsum comitem certa simultas 
et inimicitia, que ex eo evenit, [quod] cum inter dominum 
strigoniensem et dominum Johannem comitem Corbavie 
tractaretur quedam affini[tas e]t paulo ante idem dominus 
Johannes comes ob quasdam duas arces suas, per comitem 
Bernardin[um hostijliter expugnatas et occisionem nonnul- 
lorum servitorum suorum tunc in eisdem arcibus const[itu- 
torum] coram regia maiestate iure procedendo quandam 
sententiam contra eundem comitem Bernard[inum e]t filios 
suos reportasset, árbitratus est idem comes Bernardinus 
opera et auxilio [ipsiujs domini strigoniensis prefatum Jo- 
hannem comitem eandem sententiam reportasse et eundem 
comitem [Berna]rdinum simulcum filiis suis Mathia et Fer- 
rando in pena ammissionis bonorum s[uorum] pro regni 
consuetudine condempnari procurasse, sitque eidem dominó 
strigoniensi mutata bene[volen]tia et amicitia cepit unacum 
filiis suis inimicari. Fűit autem sepesepius per littera[s e]t 
nuncios regios idem comes Bernardinus requisitus, quod 
vcomiti Johanna 2 ablata restitueret et de dampnis illatis 
satisfaceret, alioquin sua regia maiestas providere de reme- 

1 Keltére nézve 1. Fraknói, Bakócz Tamás élete 194 1. 
! Lapszéli betoldás más kézzel. 



348 



dio cogeretur ; qui sicuti in rebus ceteris nunquam regié 
maiestati ita neque in hac obedivit, sed contempsit sprevit- 
que manda[t]a sue maiestatis. Quo factum extitit, quod 
iure contra illum procederetur et ut premissum est, Ber- 
nar[d]inus cum filiis duobus convinceretur. 

Stante itaque et perseverante in hac opinione v[el 
sjuspicione 1 eodem comite Bernardino in dominum strigo- 
niensem, contigit paulo post eundem dominum [strig]onien- 
sem in gravem incidere egritudinem, adeo ut mortem etiam 
obiisse diceretur. Cuius [rei fjama cum ad ipsum comitem 
Bernardinum pervenisset, misit evestigio Ferrandum filium 
suum c[um cjopiis et invasit territoria et dominia heredi- 
taria eiusdem domini strigoniensis dominio et terri[tori]o 
suo vicina et propinqua. Ex quibus certas villás et posses- 
siones partim occupavit et do[mi]nio suo subegit, partim in 
predam convertit et miseros colonos alios occidere, alios 
c[apt]os et ad vincula coniectos thurcorum more abducere 
fecit (et multa alia crudelit[a]tis genera in pauperes colonos 
seviendo exerceri fecit.V 2 

Hoc non contentus Bernardinus misit eundem Fer- 
randum cum copiis equitibus scilicet et peditibus, atque 
tormentis et machinis bellicis, et quoddam fortalitium do- 
mini strigoniensis contra thurcos pro miserorum colonorum 
defensione erectum obsidere fecit, ubi bombardarum et 
sagittarum aliorumque pixidum ictibus 'atque lanceis plures 
interficere fecit. Fortalitium tamen, quod capere conabatur 
expugnare non potuit, verum tamen oppidum, in quo for- 
talitium habetur, totaliter est depredatus, 3 ecclesiam fregit, 
violavit et prophanavit et omnia ornamenta, que in illa 
erant, in predam convertit et multa alia hostiliter égit, que 
vix etiam seribi possent et complura alia ac maiora atten- 
tare moliebatur etc. 

Que fratres et nepotes domini strigoniensis videntes 
et considerantes eundem dominum strigoniensem in sua 



1 concepta innen kitörölve. 

s Más kézzel. 

3 depredatum helyett. 



— 349 — 



gravi infirmitate non esse his molestiis et turbationibus 
impediendum, cum familiaribus et servitoribus domesticis 
insurrexerant et in eorum defensionem quantum potuerunt 
fecerunt et restiterunt eidem dominó comiti et pari modo 
bona [eius]dem domini comitis taliter provocati et lacessiti, 
tot tantisque dampnis et iniuriis a[ffecti] inscio et irre- 
quisito eodem dominó strigoniensi invaserunt et par pari 
retulerunt et se[se bonajque eiusdem domini strigoniensis 
atque ipsorum communia, quibus potuerunt módis, ne pe- 
nitus et [tota]liter illa comes perderet, defenderunt. Unde 
si quid incommodi eidem dominó comiti [extitijt, sua accidit 
culpa, qui auctor fűit et qui primus huiusmodi malo cau- 
sam [dedi]t. Non potuit autem fieri, ut queque partium 
equaliter dampna pateretur. [P^ier]i sólet, quod altéra alie 
parti fit superior etc. 

Verendum verő est, si comes ipse non [pare]bit et 
mandatis regiis, sicuti hucusque non paruerit, ne maiora et 
graviora seque[rentur]. Cogetur enim ipse dominus strigo- 
niensis se et fratres suos contra ipsius comitis temeritatem 
[et] violentiam quibuscunque poterit módis defendere. 

Et quia nepotes domini strigoniensis possessionfem] 
Kwpchynam, quam comes Bernardinus et Ferrandus eius 
filius de manibus homin[um] domini strigoniensis et nepo- 
tum suorum modo premisso occupaverant et depredati 
fuerant, iidem nepotes domini strigoniensis sic etiam ut 
premittitur desolatam reoccupaverant et regia maiestas 
mand[a]rat per nuncios et litteras eidem comiti Bernardino 
et filio suo, ut desisterent et si qui[d] iuris vei actionis 
haberent contra dominum strigoniensem vei fratres suos, 
parata esset sua maiestas sibi iustitiam administrare. Ilii 
tamen non acquieverunt, sed rursus eandem possessionem 
K\vp[chy]nam noctis in silentio invaserunt et depopulati 
sünt, pauperes colonos, qui restaban[t, p]artim occiderunt et 
partim captos abduxerunt et eorum bona omnia in predam 
[converjterunt et locum ipsum iam desolatum sibipsis sub 
egerunt. /. 

Pro his autem iniuriis idem dominus strigonierisls^ 
ven[era]t ad regiam maiestatem, venit et reverendus d 




350 



nus episcopus zagrabiensis, altér nepotum suorum, comes 
tamen Bern[ar]dinus, qui salvum etiam conductum a regia 
maiestate impetraverat [ut debuit] non venit, sed sprevit 
mandata maiestatis sue, sicuti semper facere consuevit et 
sic sua maiestas in[te]r partes iustitiam facere non potuit, 
prout se facturam offerebat eidem comiti. Nec cessat ab 
impetitione et persecutione eiusdem domini strigoniensis et 
nepotum suorum atque bonorum suorum, unde si quid 
continget, quod non putaret, nemini nisi sibipsi imputare 
debebit, nam etiam iure est admissum vim vi repellere et 
par pari reddere. 

Item dominus Cristoferus, altér filiorum ipsius domini 
comitis, qui se capitaneum et consiliarium cesaree et catho- 
lice maiestatis intitulat, per litteras manu propria ex Ger- 
mania scriptas diffidavit turpiter eidem dominó strigoniensi 
et dicit, velle auxilio illius maiestatis et suorum amicorum 
contra eundem dominum strigoniensem omnibus viribus 
agere et aperte more etiam siccarii in necem et perniciem 
ipsius domini strigoniensis machinari, nec desistere quo- 
cunque modo ac via poterit, se et parentem suum morte 
eiusdem domini strigoniensis vindicare et multa similia in- 
solenter se facturum iactitavit etc. Putat et credit ipse do- 
minus strigoniensis nec cesaream maiestatem, nec etiam 
ipsum reverendissimum dominum cardinalem salczburgen- 
sem, [de] cuius favore et protectione ipse Cristoferus con- 
fidit et eiusdem domini cardinalis salczbu[rgensis] se esse 
fratrem et affinem gloriatur, nec eidem comiti Bernardino 
et neque C[ristofer]o contra dominum strigoniensem opem 
laturos, 1 quod si ex Germania auxilia non [habebjit et ab 
asuetis non abstinebit, cum Dei auxilio sperat dominus 
strigoniensis se et [fratres sujos contra proprias vires tam 
comitis Bemardini quam filiorum suorum posse de[fende]re. 
Et ubi Cristoferus diffidavit et in necem domini strigonien- 
sis et fratrum suorum con[spirav]it, quantum et quousque 
fieri poterit, se et suos precavebit et pari facilitat[e id] sibi 



laturum eredetileg. 



— 351 — 

et forte prius accidere poterit, quod aliis ipse facturum se 
minatur, na[m et] ipse ex carne et ossibus constat. 

Hec premissa cum ita sint, rogat dominus st[rigonien- 
sis] reverendissimum dominum salczburgensem, nolit in re 
tam indigna et iniusta favere aut [verbis] ipsius Cristoferi 
et Bernardini locum dare, et neque auxilium prestare et 
neque [patijatur, quod sub nomine et confidentia cesaree 
maiestatis aut sue reverendissime dominationis ipse Cristo- 
ferus tales faciat diffidationes et de talibus minis et ma- 
chinationibus glorietur, nec permittat, quod ex hac parva 
fiammá gravius incendium oriatur, quia experietur et Ber- 
nardinus et filii sui, quod abunde ipsis respondebitur et 
iure et armis, si [n]on abstinebunt. 

Et ita de his domini oratores tam reverendissimum 
[dominum] salczburgensem quam alios omnes, quos opus 
putabunt, informare poterunt, apud q[uos videli]cet comites 
ipsi vei eorum altér per se vei suos aliud persuadere vei 
ipsum dominum [strigoniensem] infamare conarentur vei 
iam infamassent. 

Eo autem hec omnia premissa tendunt et ! in hunc 
[finem] notata sünt, quod quisque sciat rem ita se habere 
et si quid ipsis comitibus a[ccid]et, sua et non alterius 
culpa accidisse. Nam idem dominus strigoniensis. si poterit, 
[se] atque suos et bona sua cum Dei auxilio contra eosdem 
comites defendere conabitur, quod facere posse sperat, modo 
aliena et externa auxilia, presertim ex Germania, potissimum 
verő a cesarea maiestate vei reverendissimo dominó salcz- 
burgensi aut ab aliis subditis sue maiestatis non submini- 
strentur ipsis comitibus. 

Postremo dicere domini oratores poterunt, quod prout 
idem dominus strigoniensis ex bonis locis et fidedignis 
personis accepit. idem comes Cristoferus subordinavit et 
conduxit pecunia et promissis quosdam latrunculos sicarios. 
qui eidem dominó strigoniensi insidientur et ipsum fratres- 
que suos aut armis et sagittis confodiant, aut veneno et 
utrumque poterunt enecent et perdant, quod ab honesto 

1 Sorközi betoldás. 



— 352 — 

viro et precipue tali família, ut ipse est oriundus, turpe 
est etiam auditu. Si probus est et ingenuus atque militaris, 
agat aperto Marté, non dolo et fraude et forte socium sibi 
respondentem reperiet. Et revera a latere et capitaneo illius 
maiestatis et sub umbra reverendissimi domini salczburgen- 
sis tantum scelus fieri non deberet, proinde rogandus est 
reverendissimus dominus cardinalis, ne sub eius confidentia 
et umbra [hec] fieri patiatur. 



Notet Marsupinus, quod quum comes Bernardinus 
fe[cit obsijdere et expugnare predictas duas arces comitis 
Johannis Corbavie et iure fűit processum per eundem 
comitem Johannem con[tra eundjem Bernardinum et Fer- 
randum filium suum ; demum etiam quum iidem Bernardi- 
nus et Ferrandus ceperunt arma contra d[ominum strigo- 
niense]m et nepotes suos et bona eorundem, ut prefertur, 
invaserunt hostiliter, Christoferus comes, qui paulo ante 
ex carce[re christijanissimi regis Francié in Mediolano fűit 
elapsus, non erat in Croatia cum patre et germano suo 
Ferrando, s[ed verő i]n Germania apud dominum salcz- 
burgensem, vei alibi, cuius páter auxilium imploravit et 
ille ex Ge[rmania] scripsit ad regiam maiestatem et non- 
nullos alios dominos contra dominum strigoniensem et 
eidem dominó strigoniensi et fratribus [suis] . . . davit per 
scripta et litteras et tandem subordinavit et conduxit certos lat- 
runculos, qui insidientur djominum strigoniensejm et qualiter- 
cunque poterunt perdant et enecent. 

Ulterius sciat et ubi opus fuerit dicere pote[st idemj 
Marsupinus, quod dum hec, ut premittitur, ita agerentur, 
regia maiestas mota iterum querelis domini strigoniensis, 
ded[it litterajs ad eosdem comites Bernardinum et Ferran- 
dum, quas originaliter cum presentibus accipiet et pro 
more patri[o fecit] per homines capituli zagrabiensis pro 
testimonio illis presentari, sed quantum curaverunt, ex 
responso et res[cripto] capituli atque exemplo litterarum 



— 353 — 

eiusdem capituli pláne intelligere, et ubi opus érit. osten- 
dere atque eo[s], quos convenit, docere et informare po- 
terit, quod illi sünt inobedientes et rebelles, prout semper 
fuer[u]nt et contempnunt regem, eiusque mandata nihili- 
pendunt. Sünt autem similes querele infinite contra eo[s]dem, 
sed nihil penitus curant. Seviunt in omnes et impune tam 
nobiles quam sacerdotes et alios quoseumque capiunt et 
spoliant, bonaque vicinorum nobilium et aliorum violenter 
et impune occupa[nt], leges et iura omnia contempnunt 
et in summa quitquid mali possunt, impune faciunt, nec 
Deu[m] nec regem, nec viventem in mundo curant et eorum 
delicta et temeritates in ali[os tjorquent et certe ipse comes 
Bernardinus maxima est causa et occasio ruine et destru- 
cti[onis Cr]oatie et Sclavonie, prout hoc facile comproba- 
bitur, si serenissimus dominus noster volet. Ipse nihilomi- 
nus cla[mat] et protestatur et continue solicitat serenissimum 
dominum nostrum pro subsidio. Cui licet serenitas sua iam 
aliquotiens djedit su]bsidium, sed nihil unquam boni fecit 
nec faciet, sed tam viatores quam vicinos et alios quos- 
cunque [potjest apprehendere capit, spoliat et perpetuis 
carceribus mancipat, prout etiam nonnullos nuncios [regiojs 
atque pauperes nobiles vicinos sepe captivavit et in carce- 
ribus per multa tempóra tenuit. Etia[m] anconitanis illis 
fratribus condam Cynthii de Dionysiis similiter fecit, quo- 
rum etiam castra et oppi[da] ceterasque possessiones occu- 
pavit et personas illorum in carceribus per multa tempóra 
tenuit, ex q[u]ibus alii ibidem mortui sünt, alii post elibe- 
rationem evestigio in domibus suis mortui, bona autem 
illorum usque ad diem hodiernum tenet, nec heredes illo- 
rum repetere audent. 

Ex his autem comitis ipsius naturam et sevitiam 
quilibet cognoscere potest et ita de dominó strigoniensi et 
fratribus suis disponere vellet, si posset, ut de aliis fecit 
et facit, sed quantum potest, strigoniensis se defendet et 
ulciscetur iniuriam sibi illatam et etiam dampna etc. 



Frangepán-Oktevéltár II. 23 



— 354 — 

CCCXIX. 
1521. máj. 29. Buda. 

II. Lajos király parancsa Frangepán Ferdinándhoz, hogy a zágrábi pol- 
gároktól elvett ötvennégy ökröt adja vissza. 

Kivonatos kiadása Síarine V. köt. 185 1. 

1521. — — Dátum Bude, in profesto sacratissimi corporis 



máj. 29.christi anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo primo. 

CCCXX. 
1521. jun. 2. Buda. 

II. Lajos király idéző parancsa a zágrábi káptalanhoz, hogy szluini 
Frangepán Györgyöt és Mátyást, a brinjei Frangepán János fiaival szemben 
Czetin, mindkét Kladusa, Hotesz és Kersztina várak tárgyában idézze 

törvénybe. 

A zágrábi káptalannak 1521. jul. 3-án kelt idéző leveléből hátrább. 

Ludovicus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc, 
fidelibus nostris capitulo ecclesie zagrabiensis salutem et 
gratiam. 

Mandamus fidelitati vestre harum serié firmiter, qua- 
tinus acceptis presentibus alias litteras nostras preceptorias 
fidelibus nostris spectabilibus et magnificis Georgio et Mathie 
Zlwny de Frangapanibus sonantes, pro parte spectabilium 
et magnificorum Nicolai de Thersecz, necnon Cristophori 
et Wolffgangi de Frangapanibus, filiorum condam comitis 
Johannis de Berennye confectas, cum presentibus vobis 
exhibendas per vestrum testimonium fidedignum eisdem 
exhiberi et presentari faciatis. Qui si personaliter reperiri 
poterunt, bene quidem, alioquin de domibus habitationum 
sive solite eorum residentie ammoneat eosdem, dicatque et 
committat eisdem verbo nostro regio, ut ipsi vigesimo die 
aug ' festi beati Jacobi apostoli proxime venturi, sive tunc tem- 
poris celebrentur octave sive 1 non, ubicunque Deo duce 
tunc constituemur, simulcum universis iuribus eorum, litte- 

1 Sorközi betoldás. 



— :J55 — 

risque et litteralibus instrumentis factum totalium castrorum 
Czethyn, utroque Cladusa, Hothes et Krezthynya vocatorum, 
eorumque pertinentiarum tangentibus, a maiestate nostra 
iudicium et finálém conclusionem recepturi personaliter aut 
per procuratorem ipsorum comparere teneantur, certificando 
eosdem ibidem, quod si secus facere attemptaverint, absentia 
eorum non obstante nos ad partis comparentis instantiam 
id faciemus in premissis, quod iuri videbitur expediri. Et 
post hec huiusmodi exhibitionis et ammonitionis seriem, ut 
fuerit expediens, terminum ad predictum maiestati nostre 
fideliter rescribatis. 

Dátum Bude, die dominico proximo post festum sacra- 
tissimi corporis Christi anno eiusdem millesimo quingente--. 
simo vigesimo primo. 



1521. 



CCCXXI. 
1521. jul. 3. 

A zágrábi káptalan Frangepán Györgyöt és Mátyást Czetin, mindkét 
Kladusa. Hotesz és Kersztina várak ügyében törvénybe idézi. 

Eredetije papíron, hátára nyomott pecsét maradványaival az orsz. 
lltárban, MODL. 33966. (Neoreg. a. 1645. 20.) 

Serenissimo principi et dominó dominó Ludovico Dei 
gratia regi Hungarie et Bohemie etc, dominó ipsorum semper 
gratiosissimo capitulum ecclesie zagrabiensis capellani humil- 
limi fidelitatem perpetuam, orationesque in Dominó semper 
devotas. 

Vestra noverit serenitas, nos litteras eiusdem sereni- 
tatis vestre exhibitorias nobis preceptorie loquentes (et cum 
eis alias litteras eiusdem serenitatis vestre nobis pro parte 
spectabilis et magniflci domini Xicolai de Thersecz, necnon 
Christophori et Wolffgangi de Frangepanibus, similiter spe- 
ctabilibus et magnificis Georgio et Mathie Zlwny de eadem 
Frangepanibus sonantes et directasj summa cum reverentia 
recepisse in hec verba : Ludovicus Dei gratia rex Hungarie 
et Bohemie — — stb., I. II. Lajos királynak 1521. jnn. 
2-án kelt oklevelét elébb. — 

23* 



— 356 — 

Nos itaque mandatis serenitatis vestre in omnibus et 
per omnia obtemp[er]are cupientes ut tenemur, unum ex 
nobis venerabilem videlicet magistrum Petrum de Rypach 
fratrem et concanonicum nostrum ad premissarn executionem 
fideliter peragendam nostro pro testimonio fidedignum duxi- 
mus destinandum, qui tandem exinde ad nos reversus nobis 
retulit in hunc modum, qualiter ipse in vigília festi beatorum 
Petri et Pauli apostolorum proxime preteriti ad castrum 
Czethyn vocatum personaliter accessisset inibique altero 
eorundem puta prefato Georgio Zlwny reperto prescriptas 
alias litteras serenitatis vestre exhibuisset et presentasset, 
ammonuissetque tam dictum Georgium personaliter quam 
prefatum Mathiam fratrem suum medio eiusdem, dixissetque 
et commisiíset eisdem verbo vestre serenitatis regio, ut ipsi 
aug. 13. vigesimo die festi beati Jacobi apostoli proxime venturi, sive 
tunc temporis celebrentur octave sive non, ubicunque Deo 
duce tunc serenitas vestra constituetur, 1 simulcum universis 
iuribus eorum, litterisque et litteralibus instrumentis, factum 
totalium castrorum Czethyn, utroque Kladusa, Hothes et 
Krezthynya vocatorum, eorumque pertinentiarum tangentibus, 
a maiestate vestra iudicium et finálém conclusionem recepturi 
personaliter aut per procuratorem ipsorum comparere tene- 
antur, certificando eosdem ibidem, quod si secus facere 
attemptaverint, absentia eorum non obstante maiestas vestra 
ad partis comparentis instantiam id faciet in premissis, quod 
iuri videbitur expediri. 
152 i. Dátum sexto die diei executionis prenotate, anno 



jui. 3. Domini millesimo quingentesimo vigesimo primo supradicto. 

CCCXXII. 
1521. okt. 29. Valenciennes. 

Frangepán Kristóf levele, melyben egy ismeretlentől harmincz tallért kér 

kölcsön. 

Eredetije papíron, pecsét vagy annak nyoma nélkül az orsz. lltárban> 
MODL. 25639. 

1 Javítással. 



— 357 — 

Monsieur le grant trés cher et honnore. 

Je vous prie que me prestez presentement trente escus 
et le deseruiray pardeuers vous et il vous plaisera tenir 
cest present chapelet jusques ace que les vous renderay, 
sy vous prie me veuillez succurrir en cest mon besoing 
en me recommendant a votre bonne grace. 

1521 

Escript a Valencienes, le xxix. jour doctobre xv e et okt 39, 
vingt vng. 

Par lentierement votre seruiteur et amy 

Cristoforo Frangepano conte. 1 



CCCXXI1I. 
1522. febr. 9. Otocsácz. 

De Andreis Vincze otocsáczi püspök tiltakozik az ellen, mintha ő Fran- 
gepán Angelo fiait Kristófot és Farkast törvénytelen ágyból számlázot- 
taknak mondotta és ezt Frangepán Ferdinánd tőle hallotta volna. 

Eredetije délvidéki hártyán, melyről a bíborvörös selyemszalagon 
lógó pecsét hiányzik, az orsz. lltárban, MODL. 3S5I1. (Frangipani-iratok 
nr. 101.) 

Universis et singulis precipue serenissimo principi, 
invictissimoque dominó dominó Lodovico Dei gratia Un- 
garie, Bohemie, Dalmatie regi etc, hac universis dominis 
tam spiritualibus quam temporalibus et alliis quibuscum- 
que personis has nostras patentes visuris, lecturis et audi- 
turis, nos Vincentius de Andreis sacre theologie professor, 
Dei et apostolice sedis gratia episcopus ottociensis et ad 
presens peregrinus sancti sepulchri herosolimitani salutem 
in dominó Jesu sempiternam. 

Notum facimus, quod nos non sine magnó dolore 
animi et amaritudine cordis nostri accepimus, quod magni- 
ficus dominus Ferdinandus de Frangepanibus obiecisset 
coram magestate vestra et aliis quampluribus dominis regni 

1 Sajátkezű aláírás. 



358 



maestatis vestre. magnificis dominis Christophoro et Bol- 
fanco fratribus, filiis condam magnifici domini Johannis 
Angeli de Frangepanibus, quod essent inlegitime procreati, 
hoc est de non verő matrimonio, et quod gravius est asse- 
rens, quod hec omnia idem comes Ferdinandus a nobis 
audivisset et per nos informatus esset. 

Quapropter magestati vestre ceterisque principibus ac 
aliis personis nos excusaremus, et adducemus testem ipsum 
dominum Jesum Christum ac gloriosam virginem Mariam 
matrem eius et sanctos angelos eius, quod nunquam comes 
Ferdinandus talia a nobis audivit, neque per nuncium a 
nobis missum, neque per aliam personam, sed hoc ipse de 
sua mente finxit, et hoc magestati vestre promittimus iura- 
mento medio et per istud gloriosum iter, quod fecimus, et 
per sanctissimam sepulturam Domini nostri Jesu Christi et 
gloriose Marié virginis, quas nunc visitavimus, quod nun- 
quam a nobis talia audivit, neque talia nobis in mente 
venerunt, et si opus érit, non parcemus etati et senectuti 
ac debilibus pedibus, soli veniemus ante conspectum mage- 
statis vestre ista deffensuri et quis nos posset absolvere ab 
isto crimine, ut tantam infamiam talibus iuvenibus nobi- 
lissimis orti natalibus intulissemus, nisi illám penam, que 
in baratro Jude proditori deputata est. 

In quorum fidem et testimonium has nostras patentes 
fieri fecimus, nostrique sigilli appensione muniri ac per 
nostrum vicarium notarium publicum infrascriptum seribi 
et subseribi, presentibus venerabilibus dominis Georgio 
Pecich, Petro Tlaricich, Georgio de Augustinis, Matheo 
Lucsich canonicis ecclesie nostre otociensis et aliis quam- 
pluribus presbyteris et clericis testibus ad hoc specialiter 
vocatis et rogatis hac manuque nostra propria subseriptas. 

Dátum Ottocie, in edibus nostris episcopalibus, die 

1522. . , 

íebr. 9. nono februarii millesimo quingentesimo vigesimo secundo, 
pontificatus etc. 

Ita est Vincentius episcopus 
supradictus ottociensis manu propria. * 

1 A püspök sajátkezű aláírása. 




359 



Ego presbyter Simon Marzotich vica- 
rius ottociensis ac publicus imperiali aucto- 
ritate nótárius presens interfui ad omnia 
supra scripta cum prenominatis testibus, 
et hanc publicam fassionem ab ore supra- 
dicti reverendi domini episcopi audivimus 
et de mandato ipsius hunc 1 presens in- 
'strumentum has patentes litteras sua pro- 
pria manu subscriptas et sigillo suo pendenti sigillatas scripsi 
et subscripsi, et signum meum solitum apposui. 



CCCXXIV. 
1522. márcz. 14. Brüsszel. 

V. Károly császár bizonyságlevele, az atyja parancsára hazatérő P'ran- 
gepán Kristóf vitézségéről és hűségéről. 

A zágrábi káptalannak 1525. aug. 31-én Frangepán Kristóf számára 
kelt s XVI. századi egyszerű másolatban fenmaradt átiratában az orsz. 
lltárban, MODL. 24398. (Acta publ. 27. 37.) 

Carolus divina favente clementia electus romanorum 
imperátor semper augustus ac Germanie, Hispaniarum, 
utriusque Sicilie, Hierosolyme, Hungarie, Dalmatie, Croatie 
etc. rex, archidux Austrie, dux Burgundié, Brabantie etc., 
comes Habspurgi, Flandrie, Tyrolis etc. nobili fideli nobis 
dilecto Cristophoro de Frangepanibus, comiti Veglie, Segnie 
Modrusieque, capitaneo et consiliario nostro gratiam nostram 
cesaream et omne bonum. 

Et si illis, quorum virtutes, fidem, prudentiam et forti- 
tudinem undique approbatas reges et principes ab experto 
cognoscentes se gratiosos reddere et preces eorum exaudire 
consueverunt, quo fit, quum tu accersitus fueris, ut patri 
patrieque et tuis, turcarum exercitu fere obsessis opem ferres, 
paternisque preceptis morém gereres, magna cum instantia 
a nobis benignam licentiam poposcisti, attamen nobis con- 
siderantibus, quantum pro divo cesare Maximiliano, avo 
nostro colendissimo preclarissime memorie contra venetos 

1 hoc helyett hibásan. 



— 360 — 

strenue dimicando serenissime domui nostre Austrie incre- 
menti glorie et fortune adiecisti, quove primum consilio 
marenensem civitatem a venetis diu occupatam atque mu- 
nitam strenue expugnaveris, tum inde Gradischi et Montis- 
falconis oppida, Castrumque Nóvum et capitaneatum Raspi 
aliasque urbes et oppida munitissima numero sexaginta in 
provincia Fori Julii, sepe fugatis et cesis hostibus dicioni 
nostre addideris, pro quorum acquisitione et defensione ex 
tuo magnas impensas fecisti et stipendium divo Maximiliano 
morte prevento hactenus integre non recepisti, quin immo 
easdem civitates et castra tuendo cum hostibus ita fortiter 
dimicans, ut potius móri vei ab hostibus capi, quam civi- 
tates nostras deserere et terga hostibus vertere ; et quam 
tui nominis glóriám maculare maluisti, ut ab hostibus captus 
annis quinque et mensibus quatuor in teterrimo carcere 
detentus fuisti, a quibus licet e vestigio relaxari valuisti, si 
venetis spondere voluisses, te intra quinque annos contra 
ipsos arma non sumpturum, detineri tamen potius maluisti, 
quam fidem erga serenissimam domum nostram Austrie 
maculare, sed tandem a carcere divinitus liberatus illico 
tuis te litteris nobis ad eandem sinceram fidelitatem fide- 
lissime obtulisti ; repetentesque denique memória res tantas 
a te optime gestas, quodque tol victorias virtute, consilio, 
gravitate, constantia magnitudineque animi continuaveris, ut 
non modo vobis commeatum et licentiam dare renuamus, 
sed omni exacta diligentia nedűm per dominia et regna 
nostra, sed per orbem te talem virum perquiri facere et ad 
nostra módis omnibus attrahere servitia his potissime tur- 
bidis fluctuantibusque temporibus et tecum nostra impartiri 
deberemus, mature tamen considerantes grandia et evidentia 
discrimina, in quibus patrem patriamque et tuos omnes 
nostri acie intellectus versari vidimus, ut non modo te ipso 
validissimoque exercitu, sed etiam nostra presentia ad tur- 
carum rabiem refrenandam opus esse arbitramur. 

Tuorum igitur nostris commoda preferentes gratiose 
concedimus, damus et elargimur tibi benignam et gratio- 
sam licentiam eundi et revertendi ad tuum genitorem ipsi- 
usque preceptis paternis et ordinationibus in omnibus et 



361 



per omnia parere, obedire et obtemperare libere possis, et 
ut legitimis documentis apud reges, principes, dominatum, 
barones et personas quascunque tua tuorumque ab anti- 
quissimis temporibus et a primis tuis annis inconcussa et 
immaculata fides erga serenissimam domum nostram Austrie 
servata patefieri de se possit, ingenue et aperte in verbo 
et fide cesarea fatemur et testamur tua clara illustriaque 
erga nos nostramque serenissimam domum Austrie obsequia, 
officia fortuneque incrementa omni sincera fidelitate pre- 
stita fuisse, ut quod ad officium strenui prudentis et fide- 
lissimi ductoris pertinuerit a te pretermissum est quidem 
nihil, ut merito confiteamur, quo maiora premia tibi daturi 
essemus, longe tamen minora tuis meritis dedisse videremur. 

Et ut ea posteritas intellectura sit et tuo etiam exemplo 
discant presentes et futuri ductores omnes atque conten- 
dant, si non pari prudentia, attamen fide pari suis regibus 
inposterum servient, has presentes fieri iussimus, mandantes 
propterea universis et singulis nostris subditis, alios verő 
exhortantes, ad quos presentes quomodolibet pervenerint, 
quatenus te eundem comitem Christophorum habeant, 
teneant, reputent et tractent, ut probum, strenuum omnique 
fide approbatum et laudatum, nobisque fidelissimum et 
charum virum harum testimonio litterarum sigillo nostro 
munitarum. 

Dátum in oppido nostro Bruxellis, die quarto decimo 
mensis martii, anno Domini millesimo quingentesimo vige 



márcz. 14. 

simo secundo, regnorum nostrorum romani tertio, aliorum 
verő omnium septimo. 
Carolus. 



cccxxv. 

1522. márcz. 22. Brüsszel. 

Frangepán Kristóf lemondása Merán és Gradiska várak kapitányságáról. 

A bécsi közös pénzügymin. lltárban Xiederoesterr. Gedenkbücher 
XIX. köt. 11'— 12'' 11. 

Töredékes kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktar- 
tományai oki. I. köt. 48 1. 



— 362 — 

Abred vnd vertrag zwischn ertzherzog Ferdi- 
nándén etc. vnd gráf Christophen zu Frangenpan, 
als der wolgeborn Cristof Frangepan gráf zu Vo- 
gel, Szenng vnd Modrusch die herrschafften, stet 
vnd fleckhen Meran vnd Gradisch ein zeitheer als 
haubtmann innegehabt vnd sonnderlich auf die 
verschreibung von kaiser Kari aussganngen der 
dátum zu Worms am xxvn. tag des monats decem- 
bris, anno etc. im xxn. gehalten. Nachdem aber 
dieselben herrschafften, stet vnd fleckhen Meran 
vnd Gradisch durch die gémeit kayserliche maies- 
tát vnnserm gnedigisten herren erzherzog Ferdi- 
nándén etc. jungstlich zuegestelt hat, mergedach- 
ter vnnser gnedigister herr erzherzog Ferdinánd 
auf gedachts grauen anlanngen vnd anfordrung in 
die hernachgeschriben artikl, vertrág vnd abred 
gnediglich bewilligt, die auch gemelter gráf alsó 
stat zu haltén vnd demselben nachzukhumen zu 
dannckh angenomen. 

Zum ersten als gráf Cristoff anzaigt, das ime bey 
weylenndt kayser Maximilians hochloblicher gedáchtnus 
zeittn vnd in derselben diensten ain suma gelts schuldig 
vnd hinderstellig sey béliben, derhalben er vergnuegung 
vnd bezalung begert. Darauf hat sich dy furstlich durch- 
leuchtigkhait entslossen vnd sich mit ime dermassen ver- 
gleicht, diweill khain gelegenhait ist irer durchleuchtigkhait 
in den vnd dergleichen sachen zu hanndlen vnd grunt 
solicher schulden zuerinnern. Demnach so ir durchlaucht 
wider zu iren lannden khumbt, mag gráf Cristof sich zu 
seiner durchleuchtigkhait verfuegen vnd dieselb derhalben 
ersuechen, so will sein durchlaucht ime stat vnd zeit, 
die in iarsfrist sein soll, benennen, da solichs mit guettem 
rat vnd ordnung erinnert vnd befunden werden mag. Was 
ime alsdann sein durchleuchtigkhait irs tails von recht zu 
thun vnd in aufrichtiger raittung erfunden wirdet, will ir 
durchlaucht darauf ordnung gebén, damit gráf Cristoff seins 
geburlichen tails zufriden gestellt vnd khain pilliche clag 
verrer habén müge. 



— 363 — 

Auf gráf Cristof begeren die verschreibung, so er vber 
dy sloss Adlsperg vnd Neuhaus hat ime die zu bestátten, 
hat dy furstlich durchleuchtigkhait ime dy anntvvort vnd 
beschaid gebén, vvan sein durchleuchtigkhait zu lanndt 
khumbt vnd der gráf dyselben originál brief furpringt, so 
will sich ir durchleuchtigkhait darinnen ersehen vnd ime 
gnedige anntvvort darauf gebén. 

Dan als gráf Cristoff anzaigt, wie sein vatter, er vnd 
seine brueder von vveylennd kayser Maximilián etc. mit 
den venedigern in krieg khumen vnd noch darinn steen 
sollen, darauf begert, wan dy furstlich durchleuchtigkhait 
ain frid oder anstanndt mit den venedigern sliesse, ine mit 
seinem vatter und brueder auch darein zu begreiffen vnd 
das sy der graffschafft Voglerswerdt halben sambt erlitten 
scháden habhafft vnd vergnuegt werden, darauf dy furst- 
lich durchleuchtigkhait bewilligt. Wan sich zuetrueg, das 
sein durchleuchtigkhait ain entlichen frid oder anstanndt 
mit den venedigern sliessen wurde, alsdan die bemeltn 
grauen auf ire vermanen als ire diener auch darein zu 
nemen vnd als will an irer durchleuchtigkhait ist in den 
sachen zu hanndlen vnd darinnen allén muglichn vleiss 
furzewennden. 

Item, mer als gráf Cristof anzaigt das gross verder- 
ben vnd das obiigen seins vatters von dem turkhen vnd 
begert dem zu helfen, hat sich dy furstlich durchleuchtig- 
khait entslossen, gemelten sein vatter zu thun nach irer 
gelegenhait vnd vermögen vnd will mit den stánnden des 
heiligen reichs hanndlen, das sy dem als gemaynen der 
cristenhait schaden verhelfen furzukhumen vnd hilf zu 
beweisen. 

Dan von wegen der obbemelten haubtmanschafft Gra- 
disch vnd Meran hat gráf Cristof zuegesagt der furstlichen 
durchleuchtigkhait, oder wem das sein durchleuchtigkhait 
beuilcht, dieselben flegkhen vnd haubtmanschafften mit aller 
irer zuegehorung in einem monat oder sechs wochen vnge- 
uárlich nach dato diser abred gewisslichen abzutretten vnd 
zu vberanntworten, so soll dy furstlich durchleuchtigkhait 
das dienstvolckh, so syder der zeit, als gráf Cristof solich 



364 



fleckhen eingenomen, daselbst gedient, ires ausstenden solds, 
so in derselbn zeit verfallen ist, vergnuegen vnd ob in soli- 
cher vergnuegung die summa sich höher vnd mer lauffen 
wurdt, dan dy furstlich durchleuchtigkhait schuldig wár zu 
bezallen, das soll irer durchleuchtigkhait gegen gráf Cristoffen 
vorbehalten sein. Begáb sich aber, das in solicher summa 
der vergnuegungen mynder, dan dem grafen vervolgen soll, 
alles innhalt der vorgemelten verschreibung durch die furst- 
lich durchleuchtigkhait on verzug gráf Cristophen zuuer- 
gnuegen verordnen. 

Vnd als gráf Cristoff weitter anzaigt, man sey denen 
knechten, ee er dy ortfleckhen eingenomen, ainen monat 
sold schuldig gevvest vnd darauf solich ausstanndt bezallung 
begert, demnach soll dieselb schuld sambt anndern ange- 
zaigten ausstennden, vvie sich die befinden entricht vverden, 

Dan als gráf Cristoff dy furstlich durchleuchtigkhait 
vnndterthánigclich ersuecht hat, ime zu dem stallmaister- 
ambt an irer durchleuchtigkhait hof khumen zu lassen in 
ansehung seiner redlichen getrewen vnd lannggetanen dienst, 
hat ir durchleuchtigkhait den gráf Christophen solichs gne- 
diglich bewilligt in solicher beschaidenhait, das bemelter 
gráf Cristoff von dato diser abred in zwayen oder dreyen 
monatn, souerr in Gots gwalt nit verhindert, bey irer durch- 
leuchtigkhait erscheinen vnd sich mitler zeit bedennckhen, 
was ime sein durchleuchtigkhait darzu ain jar gebn vnd 
sich dy furstlich durchleuchtigkhait mit ime des vergleichen 
mag, so soll gemelter gráf solich ambt habn und sein 
durchleuchtigkhait vvill auch mitlerzeit dasselb nyemand 
anndern verleichen, noch gebén. Wo aber sich die furstlich 
durchleuchtigkhait mit dem grauen der vnndterhaltung nit 
vergleichen khunde, oder der gráf dasselb ambt nit annemen 
wolt, so soll der gráf vnuerpunden darzue sein dasselb 
anzunemen. 

Auf solichs alles hat dy furstlich durchleuchtigkhait 
gráf Cristoff auf sein vleissig ersuechen par gebén funf- 
hundert guldin reinisch in abslag seiner vermainten schul- 
den, so ime sein furstlich durchleuchtigkkait alters schuldig 
sein möchte. 



-- 365 — 

Vnd nachdem bemelter gráf kayserlich maiestát mit 
solicher herrschafften bemelter flegckhen mit irer zuege- 
hörung, mit glübd, phlicht vnd verschreibungen verpunden 
ist gevvest, vnd aber ir kayserlich maiestát dieselben fleg- 
ckhen irer furstlichen durchleuchtigkhait als iren brueder zue- 
gestelt, darauf dan ir kayserlich maiestát den gedachten 
grauen derselben phlicht vnd verschreibung ledig gezellt 
vnd vber sein gégében reuers, nachdem das nit beyhendig 
ist gewest, ainen todtbrief gefertigt, der gegen abtrettung 
obberurter herrschafften vnd flegkhn ime vberantwort, oder 
sopald das reuers gefunden, gegen zuestellung solches todt- 
briefs wider geraicht werden solle. 

Die gémeit kayserlich maiestát hat auch benanten 
grafen an obbestimbten erzherzog Ferdinandus gewisen, 
dan er dan in allermassen die phlicht, wie er gegen kayser- 
lich maiestát verpunden gevvest ist, vnd das er auch in allén 
vnd yegclichen articln vnd begreiffungen bey diser abred 
beleiben, demselben gélében, nachzukhomen vnd volziehung 
thun wöll on widerred. Darauf hat erzherzog Ferdinánd 
gráf Cristofíen auch gnedigclichen zuegesagt vnd thut das 
hiemit, was sein durchleuchtigkhait dise abred pindt, dem- 
selben gnedigclich vnd furstlich nachzu khomen. 

Des zu vrkhundt sein diser abred zwo in gleicher 
laut aufgericht vnd erzherzog Ferdinandus mit seiner handt 
verzaichent, dessgleichen mit gráf Cristoff hanndt vnndter- 
schriben vnd aignen insigl becrefftigt. 

Beschehen zu Brussl in Brabanndt, am xxn. tag martii 

1522. 

anno etc. im xxn. márcz. 22. 

Ferdinánd. Christophorus Frangepanibus comes 

manu propria me subscripsi. 

CCCXXV1. 
1522. ápr. 4. 

I. Ferdinánd utasítáa görczi Pabst Lénárt részére, a Frangepán Kristóf által 
Gradiskával együtt neki átadott Meran helység igazgatása tárgyában. 

A bécsi közös pénzügym. lítárban Niederoesterr. Gedenkbücher 
XX. köt. 78 1. 



366 



Beuelh an Leonharten Babst von Görz, den ortflegkhen 
Merana zuverwalten. 

Getrewer lieber. 

Nachdem vnns gráf Cristoff von Franngepan yezo 
dy ortflegkhen Gradisch vnd Merana abtreten wirdet, vnd 
dy notturfft erfordert dieselben vnnser flegkhen widerumben 
mit einem verweser zuuersehen, habén wir vnnsern lieben 
getrewen Veyten vom Thurn, vnnserm rat vnd phleger 
zu Oberstain, zu vnnserm verweser derselben vnnserer 
baiden flegkhen fürgenomen vnd dich ime zugeordent, 
alsó das du die haubtmanschafft zu Merana verwallten vnd 
auf ime als deinem fürgesezten obern dein aufsehen habén 
vnd gewertig sein sollest, alles bis auf vnnser vveyter beuelh 
vnd fursehung. Wie dann vnnserm rat vnnd comissarien 
das vnd annders innhallt irer innstruction von vnnsern wegen 
mit dir hanndlen werden, vnnd empfelhen dir darauf mit 
ernnst, daz du den gedachten vnnsern flegkhen Merana 
alsó mit getrewen vleiss innhabest vnd verwalltest, auch 
auf berurtem Veyten vom Thurn als deinen fürgesezten 
obern dein aufsehen habén vnd gewertig seyest vnd innalbeg 
dich dermassen redlich vnd aufrichtig darinnen halltest, 
damit derselb vnnser flegkhen vor vberfal, nachtail vnd 
schaden verhüet werde, als wir dann vnnser gnedigs ver- 
trawen in dich sezen vnnd in gnaden gegen dir erkhennen 
wollen. Darán tuestu vnnser ernnstliche maynung. 

1522. Gebén am vierden tag aprillis, anno etc. im zway- 

apr- 4 " unndzwainzigisten. 

CCCXXVII. 
1522. jun. 12. Topuszko. 

András topuszkói apát értesíti Erdődi Simon zágrábi püspököt, hogy a 

szluini Frangepánok Vojkfi Mihály várát Klokocsot elfoglalták s ezért 

a bán Czetin várát meg akarja szállani. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 151 1. 



1522. 
jun. 12. 

MDXXII. - 



— — Dátum in Thopoczka, xn. junii anno Domini 



— 367 — 

CCCXXVIII. 
1522. jun. 13. Czetin. 

Frangepán György és Mátyás panaszkodó levele Erdődi Simon zágrábi 

püspökhöz, hogy Karlovics János bán a romlásukra tör, a miért Vojkfi 

Mihály várát elfoglalták. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 153 1. 

Ex castro Czethyn, in festő beati Anthonii_j£22_ 

1 • « -r^r. 1 J Un - 13. 

paduensis anno lo22\ — — 



CCCXXIX. 
1522. jul. 16. Czetin. 

Frangepán György levele Auersperg János krajnai főkapitányhoz, a törö- 
köknek Bihács és Kruppa várak megszállására való készülődéséről. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 187 1. 

— — Ex castro Czetin, feria quarta proxima post 152 2. 



festum divisionis apostolorum, anno Domini 1522. — — jui. 16. 

cccxxx. 

1522. aug. 22. 

I. Ferdinánd parancsa az alsóausztriai kamarához, hogy Frangepán Kris- 
tófnak az udvar érdekében tett utazásai költségeinek fedezésére fizessen 

száz forintot. 

A bécsi közös pénzügym. lltárban Xiederoesíerr. Gedenkbücher 
XX. köt. 205 1. 

Beuelh an die rait ráte der niderösterreichischen raitchamer, 
graff Cristoffen dem jungern vom Frangepán hundert gulden 
rheinisch zerung zubezallen. 

Edeln vnd lieben getrevven. 

Wir habén dem edeln vnnserm lieben getrewen Cri- 
stoffen dem jungern, grafen zu Frangepán vnd Modrusch, 

1 1522. jun. 15. Czetin. Frangepán György hasonló levele Diet- 
richstein Zsigmondhoz. — Thallóczy-Hodinka i. m. I. köt. 154 1. 



1522. 
aug. 22. 



— 368 — 

fur sein zerung vnd aussgab, die er an der raiss vnnsern 
hof ain zeit nachfolgend gethan, hundert gulden rheinisch 
aus vnnserer raitcamer zugeben verordnet. 

Demnach emphelhen vvir euch mit ernnst vnd wellen, 
das ir gedachtem grafen die hundert gulden rheinisch von 
vnnsern wegen raichet vnd zuestellet. Die sollen euch auf ditz 
vnnser geschefft gegen seiner quittung fur guet aussgab 
gelegt vnd passirt werden. Vnd ir duet darán vnnser 
ernstliche maynung. 

Gebén am 22. tag augusti, anno etc. im 22. 



CCCXXXI. 
1522. szept. 4. 

I. Ferdinánd parancsa Zehenperg Marquard gráczi hadiszertárnokhoz, a 
Frangepán Kristófnak adandó két teher puskapor és húsz mordály tárgyában. 

A bécsi közös pénzügym. lltárban, Niederoesterr. Gedenkbiicher 
XX. köt. 208 1. 

Beuelh an zeugwart zu Graz, Marquardten Zehenperger, 
gráf Cristoffen puchssenpulver zu gebén. 

Getrewer. 

Wir habén dem edlen vnnsern besonndem lieben 
Cristoffen grafen zu Franngepan vnd Modrusch aus gnaden 
zwen sám pulfers vnnd zwainzig hackhenpuchsen zugeben 
bewilligt. 

Vnnd emphelhen dir, das du dem bemellten gráf 
Cristoffen solh zwen sám pulfers vnnd hackhenpuchsen 
auf sein ersuechen zustellest vnnd gebest, vnnd darumben 
sein quittung nembest. Die sollen dir auf disen vnnsern 
beuelh vnnd sein quittung an dem innvenntary vnnsers 
zeughauss deiner verwalltung abgezogen werden, vnd das 
im lassest. Darán thuestu vnnser mainung. 

Gebén am vierten tag septembris, anno etc. im 22 



szept. 4. 



— 369 — 



CCCXXXII. 
1522. nov. 18. Nürnberg. 

Frangepán Bernát és fia Kristóf követsége a német birodalmi rendekhez, 
a Horvátországnak adandó segítség tárgyában. 

Kivonatos kiadása a Deutsche Reichstagsakten. Jüng. reihe III. 
köt. 363 1. 

Regestája Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 

I. köt. 206 1. 

1522. 

[1522. nov. 18. Nürnberg. 1 ] nov. is. 



CCCXXX1II. 

1523. jan. 15. Nürnberg. 
Ferdinánd foherczeg távozási engedélye Frangepán Kristóf számára. 

Eredetije vízfoltos és jobbára elrothadt papíron, hátán papírral 
fedett pecséttel és XVI. századi egyszerű másolata az orsz. lltárban, 
MODL. 38905. (Neoreg. a. 1648. 47.) Megvan még a budai káptalannak 
1525. aug. 30-án kelt, ugyancsak XVI. századi egyszerű másolatban 
meglevő oklevelében is MODL. 24398. (Acta publ. 27. 37. i Ezenkívül 
Bécsben a közös pénzügymin. lltárban, Niederoesterr. Gedenkbiicher XIX. 
köt. 101 1. 

Kivonatos kiadása Starine V. köt. 209 1. 

Ferdinandus Dei gratia princeps et infans Hispaniarum, 
archidux Austrie, dux Burgundié etc, imperialis [locumtenens 
generális etc, nobili fideli] nobis dilecto Christophero de 

1 [1522. decz. 10 körül, Nürnberg.] Frangepán Bernát a német 
birodalmi gyűlésen a Horvátországnak igért segély megérkezéséig a várak 
felszerelésére fegyvert és puskaport sürget. — Deutsche Reichstagsakten 
III. köt. 364 1. Thallóczy-Hodinka i. m. I. köt. 206 1. 

— 1522. decz. 14. Nürnberg. A német birodalmi rendek levele a 
horvátokhoz, hogy az adandó segélyre vonatkozó határozatukat Frangepán 
Kristóf útján fogják velük közölni. — Deutsche Reichstagsakten III. köt. 
365 1. Thallóczy-Hodinka i. m. I. köt. 208 1. 

— 1523. febr. 9. Nürnberg. A német birodalmi rendek Frangepán 
Kristóftól küldött levele a horvátokhoz, a nyáron küldendő négyezer 
gyalog és hadiszerek tárgyában. — Deutsche Reichstagsakten III. köt. 366 1. 

Frangepán-Oklevéltár II. 24 



— 370 — 

Frangepanibus, comiti Segnie, Veglie et Modrusie gratiam 
nostram et [omne bonum. 

Cum principes deceat se] ad quorumcunque fidelium 
suorum honesta vota et desideria applicare et eius animum 
intendere, ac com[modis et convenientibus eorum volun- 
tatibus] consensum suum non denegare, propterea cum 
tu comes Christophore aliquamdiu nobis [operám et obsequia 
tua fideliter navaveris et prestiteris,] et ea nobis accepta et 
grata fuerunt, et tibi visum fuerit in eis diutius non per- 
sistere neque rationabilia tibi per nos [proposita et oblata 
su]scipere et acceptare, verum a nobis veniam et licentiam 
te ab obsequiis nostris absentandi et removendi, ac ad 
domum tuam et patrios lares revertendi poscere, nos verő, 
ne precibus tuis clementia et benignitate nostra deesse 
videamur, tibi gratiosam et favorabilem licentiam et veniam 
damus, concedimus et impartimur tenoré presentium te 
absentandi et abeundi [a servitiis et obsequiis nostris] 
hactenus per te sincera integritate nobis prestitis et ad 
domum tuam paternam redeundi. 

Quod persistas [ac perseveres in tuo ^erga nos et 
domum] nostram Austrie fidelitatis homagio et , iuramento 
super castris, oppidis et villis, que a nobis et nomine 
[nostro et ipsius domus nostre in] prefecturam obtines, 
tenes et eis prees, ut tibi tueque integritati, fidei et since- 
ritati pláne confidimus, [harum testimonio litterarum sigilli 
nostri] a tergo impressi munimine roboratarum. 
1523. Dátum Noremberge, die quintadecima mensis ianuarii 

jan is. [ anno D om ini m]dxxiii. 

Ad mandátum serenissimi domini 
Ferdinánd m. pr. principis archiducis proprium 

^Salamanca. 
Registrata, Waldenburg.V 

1 A Gedenckb uchból, illetőleg a legelői említett XVI. századi má- 
solatból pótolva. 



— 371 — 

CCCXXXIV 
1523. márcz. 16. Augsburg. 

Ferdinánd utasítása a krajnai helytartóhoz, a Frangepán Kristóf gradiskai 
és meráni kapitányi fizetése iránt való számvetés tárgyában. 

A bécsi közös pénzügymin. lltárban, Niederoesterr. Gedenkbücher 
XIX. köt. 122b 1. 

Beuelh mit gráf Cristophn von Frangepán zu raitten vnd 
bezalung zu tun. 

Ferdinánd etc. 

Getrewen lieben. 

Wir habén euch verschiner zeit geschriben vnd 
beuolhen, das ir mit dem edlen vnnserm lieben getrewen 
Christoffen von Frangepán, grauen zu Modrusch etc., seiner 
anforderung halben, so er von wegen der fleckhen Gradisch 
vnd Meran, die ain zeit durch ine als haubtman vervvalten 
sein worden, raittung aufnemen vnd was wir ime in hoher 
raittung schuldig bleiben möchten, onuerziehen bezalung 
tun sollet. Nun bericht er vnns. wie solcher beuelch euch 
nit zuekhumen sey. 

Demnach so emphelhen wir euch nochmals mit ernst, 
das ir mit gemeltem grauen obberurter massen furderlich 
raittet vnd was sich in solcher raittung schulden befinnden, 
ime vonstundan du vnnser vizthumb von vnnsern wegen 
vergniegest vnd bezalest, vnd mit der hanndlung lannger 
nit verziehest. Darán tut ir vnnser ernstliche maynung. 

1523 

Gebén zu Augspurg, am 16. tag martii anno etc. 23. már ~ zl6 

Ferdinánd. Salamanca. 

An 1 dy reformierer in Crain. 

CCCXXXV. 
1523. szept. 2. Zeng. 

Orlovcsics Gergely zengi kapitány utasítása a zengi káptalanhoz, Fran- 
gepán Kristóf és Farkas királyi parancsra leendő kihallgatása tárgyában. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 212 1. 

Pisán (v) Seni. dan drugi meseca setembra 1523. 15 f- 

v ' ° szept. 2. 

1 Külczim gyanánt reájegyezve. 

24* 



— 372 — 

CCCXXXVI. 
1524. jan. 20. Ozalj. 

Frangepán Ferdinánd nem érti meg a Braunbart Erasmus krajnai hely- 
tartó német levelét, németje sincs, a ki megmagyarázná neki. Ezért 
visszaküldi s kéri, írjon latinul ezután. Panaszkodik, hogy jobbágyai 
sem segítik a török ellen. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 273 1. 

1524. Dátum ex arcé nostra Ozel, in die Fabiani et 



jan. 2o. Sebastiani, anno 1524. 



CCCXXXV1I. 
1524. márcz. 12. 

Ferdinánd főherczeg utasítása Braunbart Erasmus krajnai helytartóhoz, 

a Frangepán Kristófnak és Farkasnak adandó tíz szakálas puska és két 

mázsa puskapor tárgyában. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 284 1. 
1524. 



márcz. 12. 



Gebén am xn. tag martii anno etc. im xxim. 



CCCXXXVIII. 
1524. jul. 23. Weinitz. 

Frangepán Kristóf Grahova várának a töröktől való elfoglalására nézve 
tanácsot ád az osztrák sereg helyettes fővezérének, Ricsán Bernátnak. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 390 1. 

1524 - — — an heut dato den xxm. tag julii, hie zu 

jul. 23. 

Weynitz. — — 



— 373 — 



CCCXXXIX. 
1524. jul. 23. Ogulin. 

Frangepán Bernát levele Ricsán Bernáthoz a boszniai törökök hadba- 
szállásáról. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 393 1. 

— — Dátum Ogolin, am xxm. tag julii anno etc. 24. 1524. 
jar. 



CCCXL. 
» 1524. jul. 26. Tersácz. 

Frangepán Kristóf és Farkas levele Ricsán Bernáthoz, melyben Bozsiljevo 
várának szándékolt elfoglalása ellen tiltakoznak. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 394 1. 

— — Dátum ex castro nostro Tersacz, in festő 1524 
beaté Anne, anno Domini 1524. — — jui. 26. 



CCCXLI. 

1524. jul. 31. Zágráb. 

Erdődi Péter a draganicsi ispán fogságra vetése s a töröktől zsákmá- 
nyolt lovainak elvétele miatt Frangepán Ferdinánd ellen panaszkodik. 

A Batthyányi-család körmendi lltárában. 

1524. die dominico in profesto ad vinculas beati 1524. 
Petri apostoli Zágrábié in congregatione nobiliumJ" 1 31 - 
comitatus zagrabiensis querela pro parte magnifici 
domini Petri Erdewd porrecta, pro qua regié maie- 
stati verbo supplicetur. 

Item, quod dum in festő beati Johannis baptiste jun. 24. 
proxime preterito thurci pertinentias castrorum Jaztrebarzka, 
Lypowcz et Ükych depopulassent, quidam Thomas Ben- 
czeczych supanus magnifici domini Petri Erdewdi in pos- 



— 374 — 

sessione sua Draganych vocata commorans, fortuna sibi 
favente trés equos thurcales ab eisdem thurcis recepisset et 
lucratus fuisset, spectabilis et magnificus Ferdinandus comes 
etc. nescitur qua ratione, eundem Thomam supanum 
apprehendere fecit nullis suis demeritis exigentibus, quem 
ad castrum suum Ozel abduxisset, ibidemque strictissimis 
carceribus mancipatum teneret etiam de presenti, et item 
ab eodem Thoma prescriptos trés equos per ipsum lucratos 
recepisset et quo sibi placuisset fecisset. Supplicetur regié 
maiestati, ut dictum Thomam Benczeczych et equos suos 
prenotatos per eundem Ferdinandum comitem extradari 
et reddi iubeat. 

Item, quod quia turci pertinentias predictorum castro- 
rum Jaztrebarzka et Lypowcz ac Okych penitus depopu- 
laverunt et pauci dumtaxat coloni sub eisdem remanserunt, 
supplicetur sue maiestati, ut sua maiestas illis paucis colonis, 
qui restant, de taxa sue maiestatis et aliis proventibus ex 
sua gratia aliquam libertatém dare dignetur, nam alioquin 
et illi récédére cogentur. Ubi autem sua maiestas non 
crederet id ita esse, deputet sua maiestas aliquos fideles 
suos, qui revidere debeant et sic actum reperient. 



CCCXLII. 
1524. okt. 4. Ferrara. 

A ferrarai herceg levele Frangepán Ferdinándhoz. 
Fogalmazvány a modenai állami levéltárban. 

Illustrissime domine comes, affinis et tamquam fráter 
carissime. 

Per le mani di questo servitor di vostra signoria, che 
torna alléi, ho ricevuto li dui astori che essa mi ha mandato 
a donare, li quali mi son stati carissimi et cordialmente 
ne ringratio essa signoria vostra et me ne servirö a piacere 
con recordatione di lei. 

Ho ancho havuto il rame, che vostra signoria mi ha 
mandato et essendosi fatto il conto, si trova che la summa 



— 375 — 

che essa signoria vostra resteria a darmi, sono libre duo 
milla de le nostre, cioé libre picole. El questo piü presto 
vostra signoria me lo manderá, mi fia piü charo, perché lo 
farö subito metter in opera. Mi dispiace grandemente, che 
la signoria vostra si trova indisposta di sua persona e perché 
ancho a Ferrara havemo boni medici et valenti, se piacesse 
a vostra signoria venir qua a farsi curare, io la invito et 
le ricordo, che essa venendo potrá dire di venire in casa 
sua, ove da me et da tutti li miéi sara ben vista et 
amorevolmente trattata. Né con questa mi occorre altro de 
sciverle, se non alléi me offero et racomando. 

Ferrarié, ím. octobris 1524. okt \ - 

Illustrissimo 1 dominó comiti Ferdinando Frangipani, 
affini tamquam fratri carissimo. 



CCCXLII1. 

1524 decz. 9. Innsbruck. 

Ferdinánd főherczeg utasítása Khiembseer György alsóausztriai helytartó- 
hoz, a Frangepán Kristófnak, Farkasnak, Györgynek, Mátyásnak és Blagay 
Istvánnak utalványozott ezerkétszáz forint kifizetése tárgyában. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 447 1. 

— — Dátum Innsprugg, am viin. tag decembris, _ 1 £?1_ 

dccz 9. 

anno etc. xxnn. — — 



CCCXLIV. 
1525. febr. 20. Modrus. 

Frangepán Bernát levele VII. Kelemen pápához, az elnyeléssel fenyegető 

török veszedelemről, szomszédjainak a törökkel kötött egyezségéről s 

kétezernél több jobbágyának török fogságba hurczoltatásáról. 



Kiadása Theiner, Vetera mon. Hung. II. köt. 648 1. 

Dátum Modrusii, xx. februarii 1525. — — 



1S25. 



febr. 20. 
1 Külczim. 



— 376 — 

CCCXLV. 
1525. febr. 28. 

A zágrábi káptalan előtt özvegy Frangepán Mihályné kötelezi magát, 
hogy a Kanizsai Lászlótól életefogytáig haszonélvezetre néki adományo- 
zott Lippie falut halála után visszaadja. 

Eredetije hártyán, melyről a rózsaszínű és zöld sodrott selyem- 
zsinórról lógó pecsét leszakadt, az orsz. lltárban, MODL. 24097. (Neoreg. 
a. 95. 7.) 

Nos capitulum ecclesie zagrabiensis, memorie commen- 
damus tenoré presentium significantes quibus expedit uni- 
versis, quod cum nos ad instantiam et legitimam petitio- 
néin generose domine Barbáré, relicte spectabilis et magni- 
fici condam Michaelis Zlwny comitis de Frangepanibus, 
que propter fragilitatem feminei sexus et imbecillitatem sui 
corporis, viarumque discrimina ad nos personaliter venire 
non potuit, duos ex nobis venerabiles videlicet dominos 
Petrum lectorem et Johannem Swpanych fratres et con- 
canonicos nostros ad infrascriptam fassionem audiendam 
nostro pro testimonio fidedignos duxissemus destinandos, 
tandem iidem exinde ad nos reversi nobis concorditer 
retulerunt in hunc modum, quod cum ipsi feria quinta, in 

ebr.23. 

vigília sancti Mathie apostoli proxime preteriti ad civitatem 
hrazthowyczensem et per consequens ecclesiam parochialem 
in eadem fundatam accessissent, tunc prefata domina Bar- 
bara relicta coram ipsis dominis et fratribus nostris perso- 
naliter constituta sponte et libere oraculo vive vocis sue 
confessa est et retulit in hunc modum, qualiter magnificus 
dominus Ladislaus de Kanysa certis rationabilibus de causis 
animum suum ad id moventibus, maturaque et diligenti 
intra se deliberatione prehabita totalem et integram pos- 
sessionem suam Lyppye vocatam, in provincia Zthenychnyak 
et comitatu zagrabiensi existentem habitam eidem domine 
Barbáré dedisset, tali conditione interveniente, ut et quati- 
nus dicta domina Barbara vita sibi comite omnes utilitates, 
proventus, obventiones et emolumenta, ex eadem possessione 
provenientes et pro venire' debentes pro seipsa exigere et 
recipére, exigique et recipifacere posset ac eisdem uti et 



— 377 — 

frui, necessitatibusque suis subvenire valeret, post mortem 
verő dicte domine Barbáré universa proprietas et dominium 
dicte possessionis Lyppye in et ad prefatum dominum 
Ladislaum Kanysay ac heredes et posteritates suas universas 
iure perpetuo et irrevocabiliter possidendum condescendat 
et devolvatur, prout eadem domina Barbara extunc prout 
exnunc remittit et resignat eo facto. 

In cuius rei memóriám et testimonium, firmitatemque 
perpetuam presentibus sigillum nostrum autenticum duximus 
appendendum. 

Dátum feria tertia carnisprivii, anno Domini millesimo ^ 25 ^ 
quingentesimo vigesimo quinto. 



CCCXLVI. 
1525. máj. 2. Buda. 

II. Lajos parancsa Batthyányi Ferencz dalmát-, horvát-, tótországi bánhoz, 
a Jajczának élelmiszerekkel való ellátásával megbízott Frangepán Kris- 
tófnak szekerczékkel és ásókkal való fölszerelése tárgyában. 

Kiadása Starine V. köt. 237 1. 

— — Dátum Bude, feria tertia post Philippi et 
Jacobi apostolorum, anno Domini millesimo quingentesimo_l2HÉi_ 

máj. 2. 

vigesimo quinto. — — 



CCCXLVII. 
1525. jun. 24. Izdencz. 

Frangepán Kristóf levele Dandolo János Antalhoz, a magyarországi 
elégedetlenségről; a Hatvanba hirdetett országgyűlésről; a boszniai és 
herczegovinai pasák által sikertelenül ostromolt s tizennyolcz hónap óta 
élelmiszerekben szűkölködő Jajcza várának élelmiszerekkel való ellátásáról. 

Kiadása Magyar Töri. Tár 1878 évf. 333 1. Marino Sanuto, 
Diarii XXXIX. köt. 192 hasáb. 

— — Datae in Sdenz, die 24. iunii, anno Domini 1525 - 

jun. 24. 

1525. 



— 378 — 

CCCXLVIII. 
1525. jul.'SO. 

II. Lajos parancsa Abaújvármegyéhez, hogy a Frangepán Kristóf ér- 
demeiért testvérének, özvegy Perényi Istvánnénak és fiainak ítélt Sziget 
falu felét Szajczlik Jánostól visszafoglalván, bocsássa a nevezettek kezére. 

Eredetije papíron, alján a királyi nagy pecsét nyomaival, a báró 
Perényi család lltárában a magyar nemzeti múzeumban. 
Regestája Történelmi Tár 1903 évf. 129 1. 

Ludovicus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc, 
fidelibus nostris comiti vei vicecomiti et iudicibus nobilium 
comitatus abbawywariensis salutem et gratiam. 

Intelleximus, qualiter egregius Johannes Sayczlyk civis 
cassoviensis, qui a nobis bona nobilis quondam Stanislai 
Kozka, que ad nos et collationem nostram regiam per 
mortem eiusdem erant devoluta, superioribus diebus im- 
petraverat, medietatem quoque possessionis Zygeth, que 
alias per magnificum quondam Stephanum de Peren ipsi 
Stanislao Kozka in certa summa pecunie impignorata 
fuisse dicitur, occupasset. 

Cum autem dicta medietas prefate possessionis iure 
hereditario ad Franciscum et Michaelem filios dicti quon- 
dam Stephani de Peren sit devoluta, considerantes servitia 
eiusdem Stephani de Peren, que dum vixit paterne maiestati 
ac nobis constantissime exhibuit, inducti preterea suppli- 
catione consiliariorum nostrorum et imprimis fidelis nostri 
spectabilis et magnifici Christophori comitis de Frangepanibus 
fratris videlicet generose domine Isothe relicte eiusdem 
Stephani de Peren, qui quidem comes Christophorus hac 
presertim expeditione, qua Jayczam fame et obsidione 
circumventam et oppressam liberavit ac pene ex hostium 
manibus eripuit, magnum et memorabile servitium nobis 

ac tóti regno nostro exhibuit, 1 possessionis Zygeth 

prefatis relicte et filiis videlicet [Francisco et Michaeli] de Peren 
ipsiusque heredibus 2 legitimisstatuimusrestituendam. 

Quam ob rem fidelitati vestre hamm serié firmiter [pre- 
cipiendo mandamus, quatenjus acceptis presentibus, non 

1 — ' Az oklevél alsó bal sarkán 35 mm. szöveg kiszakadva. 



— 379 — 

obstante nostra donatione, que ad ea dumtaxat, que nostri 

1 extendit, prescriptam medietatem dicte possessionis 

Zygeth de manihus prefati [Johannis Sayczjlyk occupare, 
occupatamque cum omnibus pertinentiis eiusdem prefatis 
domine relicte [et filiis suis] restituere et eosdem in illa con- 

servare et protegere contra quoslibet 2 impetitores 

debeatis. Nam si qui allegarent summám pignoris, quo 
dicta medietas [possessionis Zygeth] obligata fűit, anteasibiper- 

solvi debere, poterunt iura sua etiam extra domínium 8 

[Ali]as igitur in premissis facere non presumatis. Presentibus 
perlectis exhibenti restitutis. 

[Dátum] 4 die dominico proximo post festum 

beati Anne matris Marié, anno Domini [miJlesimo] quin- , 1 ° 2 ^ - 
gentesimo vigesimo quinto. 

[Ludovicus] rex m. p. 



CCCXLIX. 
1525. aug. 9. Buda. 

Frangepán Kristóf a török hadjáratban zsákmányolt lovat küld VII. 
Kelemen pápának. 

Kiadása Theiner, Vetera mon. Hung. II. köt. 652 1. 

— — Ex Buda, die ix. augusti 1525. — — 1525 - 

aug. 9. 

CCCL. 
1525. szept. 11. Buda. 

Eck Bálint bártfai jegyző levele a város tanácsához, egyéb politikai és 

udvari hírek között a Szathmári György esztergomi érsek és Frangepán 

Kristóf összekoczczanásáról. 

Eredetije egész ív papíron, zárópecsét nyomaival Bártfa város 
lltárában, nr. 5434. 

— — Item den dritten tag, vor dem ich gekhen Ofen 
bin komén, hatt der graff Christoff von Frangapanibus den 
erczbischoff im rath an den grind geschlagen, von wegen,. 

1 — 4 Az oklevél alsó bal sarkán 35 mm. szöveg kiszakadva. 



— 380 — 

das er in lügin hatt gestrafft, vnnd bald darnach auf der 
gassen 1 uber in gezückt vnnd szo er dürch den Dragfy 
Janüsch vnnd Doczy Janusch nit wer aüfgehalten, hett in 
auf der stell erstochen etc, der halben gráf Christofi im 
schloss noch heut wirt vorhalden vnnd ist zu besorgen, 
werd nix guts darausz, wann dy huszárén all an graff 
Christoff hangén etc. — — 
1525. Gebén zw Ofen, am montag negst nach vnnszer 



szept.n.jj e k en frawen geburth, im jar 1525. — 



CCCLI. 
1525. szept. 14. Buda. 

Frangepáu Kristóf levele Dandolo János Antal velenczei patricziushoz, 

hogy Jajczának másfél évig tartó védelmeért kért megjutalmaztatása felett 

a király tanácsában Szatmári György esztergomi érsekkel összeszóllal- 

kozván, ezt arczúl ütötte. 

Kiadása Magyar Tört. Tár 1878 évf. 345 1. Marino Sanuto, 
Diarii XL. köt. 59 hasáb. 

1525. Seritta a Buda in castello, a di 14. settembre, 

SZ ept.i4. del 1525 _ 



CCCLII. 
1525. decz. 20. Modrus. 

Frangepán Bernát a Stefkovics Veronika eljegyzésekor atyjának György- 
nek ideiglenesen átadott Dubovácz vára helyett, nevezett Veronikának 
hozományul Vinnicza falut adományozza. 

Eredetije délvidéki hártyán, függő pecsét nyomaival az orsz. lltárban, 
MODL. 34349. (Neoreg. a. 1650. 11.) 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 214 1. 

1525 - — — Dan v Modrusah, v nasem stolnom mesti v 

decz. 20. 

letih gnih 1525., meseca dekembra dn 20. 

1 auf keresztülhúzva. 



— 381 — 

CCCLIII. 
1526. máj. 25. Bécs. 

Az alsóausztriai kamara utasítása Leisser Ulrik főhadiszermester számára, 
a Frangepán Kristófnak Ferdinándtól bírt várai fölszerelésére adandó hadi- 
szerek tárgyában. 

Kiadása ThaUóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 540 1. 

— — Dátum Wien, den xxv. tag maji anno etc. im 1526 

XXVI. 1 — máj. 25. 

CCCLIV. 
1526. jul. 16. Czetin. 

Karlovics János, Frangepán Farkas, György és Blagay István megbízó 
levele Ferdinándhoz küldött követük, Tumpics Bernát részére. 

Kiadása Chmel, Actenstücke zur geschichte Croatiens und Slawo- 
niens in den jaren 1526. u. 1527., 3 1. (Habsburg. Archív II.) 

Regestája ThaUóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 543 1. 

— — Dátum in arcé Cethynii, decima sexta iulii 1526 _ 
1. 5.2.6.* jui. 16. 

CCCLV. 
1526. aug. 1. Speyer. 

Frangepán Kristóf évi ezer rajnai forintért s a már Miksa császártól neki 
inscribált adelsbergi uradalomért, és a Karston Reiffenberg közelében levő 
szentjakabi uradalom tizedjövedelmeért a Ferdinánd szolgálatára kötelezi 

magát. 

Kiadása Starine V. köt. 266 1. 

— — Beschehen zu Speyer, am ersten tag des 
monadts augusti, nach Christi gepurdt funffzehenhundert !o26 " 
vnd im sechsundzwentzigisten jare — — 

1 1526. aug. 27. Bécs. Ugyanannak utasítása ugyanahhoz, 
gepán Kristófnak adandó hat mázsa puskapor, három mázsa ólom 
szakálaspuska tárgyában. — ThaUóczy-Hodinka i. m. I. köt. 563 

2 1526. aug. A megnevezetteknek Tumpics Bernát által 
nándhoz benyújtott folyamodványa az adandó segítség tárgya 
Chmel i. m. 12 1. ThaUóczy-Hodinka i. m. I. köt. 558 1. 




382 - 



CCCLVI. 
1526. szept. 3. Zágráb. 

Frangepán Kristóf levele a tótországiakhoz a mohácsi csata elvesztéséről, 

a király Buda felé meneküléséről s neki magának Torquatus Jánossal 

való hadba szállásáról. 

Kiadása Starine V. köt. 274 1. Tkalcsics, Monum. civitatis Zagra- 
biae III. köt. 251 1. 

— — Dátum Zágrábié, feria secunda proxima post 
1 526. festum sancti Egidii abbatis, anno Domini millesimo quin- 

szept. 3. . . . 

gentesimo vigesimo sexto. — — 



CCCLVII. 
1526. szept. 5. Zágráb. 

Frangepán Kristóf levele Jozefics Ferencz zengi püspökhöz, a vezérek 

torzsalkodása miatt elveszett mohácsi csatáról, az elbizakodott magyarok 

méltó meglakolásáról és Tótország védelméről. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 215 1. Tkalcsics, Monum. civi- 
tatis Zagrabiae III. köt. 252 1. 

- — Pisán v Zagrebu, sektebra 5., 1526. — — 



1526. 
szept. 5. 



CCCLVIII. 
1526. szept. 6. Bécs. 

Az alsóausztriai kamara utasítása Möringer Farkashoz, a török elleni 
kémszolgálatot magára vállalt Frangepán Farkas fizetésének pontos ki- 
szolgáltatása tárgyában. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 564 1. 

1526. Dátum Wien, den vi. tag septembris anno etc. 

szept 6.. , 

ím XXVI. 1 

1 1526. okt. 6. Bécs. Ferdinánd utasítása Braunbart Erasmus 
krajnai helytartóhoz, a Frangepán Farkas kémszolgálati fizetése hátraléká- 
nak kiegyenlítése tárgyában. — Thallóczy-Hodinka i. m. I. köt. 570 1. 



— 383 — 

CCCL1X. 
1526. szept. 8. Innsbruck. 

Ferdinánd utasítása bécsi helytartója számára, a megvalósítandó magyar- 
cseh örökösödésnek Frangepán Kristóf és Jurisics Miklós által megnye- 
rendő horvát vidék dolgában. 

Kiadása Chtnel, Actenstücke 16 1. (Habsburg. Archív II.) 
Regestája Thallóczy-Hodinka. Magyarország melléktartományai oki. 
I. köt. 564 1. 

— — Dátum Insprugg, am achtenden tag des monats 1526 



septembris, in der zehenden stund nach mittag a. D. 26. 1 szept. 8. 

CCCLX. 
1526. szept. 29. Kaproncza. 

Frangepán Kristóf levele Dandolo János Antalhoz, a mohácsi csatáról ; 
Lajos király elestéről; Tótország s a Dunán túli vármegyék védelmével 
való megbízatásáról; a töröknek Budáról való visszatéréséről és hogy 
Ferdinánd a magyarok idegenkedése mellett az ország elfoglalására 

törekedik. 

Kiadása Magyar Tört. Tár 1878 évf. 379 1. Starine XV. köt. 
180 1. Marino Samtto, Diarii XLIII. köt. 121 hasáb. 

— — Seritta in Chroprinnch oppido in mezzo Schia- 1526. 
vonia, a di 29. de settembre del 1526. szept29 - 

CCCLX1. 
1526. okt. 14 előtt, Pozsony. 

Mária királyné parancsa Frangepán Kristófhoz, hogy a Ferdinánddal való 

hainburgi találkozáson mint a horvát- és tótországi rendek követe társaival 

együtt legyen jelen. 

Kiadása Pray, Epistolae procerum regni Hungáriáé I. köt. 279 1. 

, 1526. 

— — Dátum Posonii 1526.' okt 14 . 

1 1526. szept. 15. Bécs. Ferdinánd utasítása horvátországi biztosai, 
Frangepán Kristóf, Jurisics Miklós és Puchler János számára, az örökösö- 
dés ügyében mielőbb egybehívandó gyűlés tárgyában. — Chmel i. m. 
20 1. Thallóczy-Hodinka i. m. I. köt. 564 1. 

* Ferdinánd és Mária Hamburgban 1526. okt. 14-én találkoztak. 
— Szilágyi, A magyar nemzet tört. V. köt. 26 1. 



— 384 



CCCLXII. 
1526. okt. közepe, Nagyida. 

Frangepán Isota, özvegy Perényi Istvánné levele a kassaiakhoz II. Lajos 

király elestéről, a szultán hazatéréséről és hogy Frangepán Kristóf Pozsega 

és Somogy vármegyék védelmét magára vállalta. 

Kiadása Történelmi Tár 1895 évf. 390 1. Vjestnik hrv. zem. arkiva 
1904 évf. 136 1. 

^ Ex arce nostra Naghyda hodie, anno Domini 

1526. 1 



CCCLXIII. 
1526. nov. 23. Pozsony. 

Mária királyné meghívja Frangepán Kristófot a pozsonyi országgyűlésre. 
Kiadása Magyar országgyűlési emlékek I. köt. 59 1. 

1526. — — Dátum Posonii, in festő beati Clementis papé, 
'anno Domini 1526. 



CCCLXIV. 
1526. decz. 21. Németújvár. 

Batthyányi Ferencz horvát bán levele Ferdinándhoz, egyebek között a 
Zápolyai János és Frangepán Kristóf között létrejött egyezségről. 

Kiadása Chmel, Actenstücke 26 1. (Habsburg. Archív II.) 
Regestája Thallóczy-Hodinka i. m. oki. I. köt. 591 1. 

1526. — — Ex castro meo Nemethuywar, feria sexta in 
decz - 21 festő beati Thome apostoli 1526. 

1 Frangepán Kristófnak 1526. szept. 29-én kelt hasonló tartalmú 
leveléből következtetve, a kézbesítésre szükséges idő számbavételével 
körülbelől október közepén kelhetett. 



385 — 

CCCLXV. 
1527. jan. 1. Czetin. 

Ferdinánd biztosai Oberstein Pál bécsi prépost, Jurisics Miklós, K'aczianer 
János és Puchler János egyezsége a horvát rendekkel s köztük Frangepán 
Kristóffal, Farkassal és Györgygyei, Ferdinándnak királylyá választatása tár- 
gyában. 

Kiadása Chmel, Actenstücke 33 1.. (Habsburg. Archív II.) Magyar 
országgyűlési eml. I. köt. 86 1. 

— — Dátum in generáli venerabilium statuum et 
ordinum regni Croatie conventu oppidi cetinensis, die prima 
mensis ianuarii felicis növi anni a nativitate Domini Ihesu 1527 



Christi, Salvatoris nostri millesimi quingentesimi vicesimi jan. í. 
septimi. 1 



CCCLXV1. 
1527. jan. 10. Bécs. 

Ferdinánd Erdődi Pétert inti, hogy az erdélyi vajda és Frangepán Kristóf 
csábításaival szemben a hűségben legyen kitartó. 

Eredetije vízfoltos és szakadozott papíron, zárópecsét töredékeivel, 
az Erdődy család galgóczi lltárában, Miscellanea. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai ok- 
levéltára I. köt. 597 1. 

Ferdinandus Dei gratia Hungarie et Boemie etc. rex, 
infans Hispaniarum, archidux Austrie, marchio Moravie etc. 

1 1527. jan. 3. Czetin. A horvát rendek segítséget kérnek Ferdinándtól 
Zápolyai János és Frangepán Kristóf ellen. — Chmel i. m. 39 1. 

— 1527. jan. 3. Czetin. Ferdinánd biztosainak jelentése a czetini 
gyűlés lefolyásáról s Frangepán Bernát és Kristóf magatartásáról. — 
Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktart. oki. I. köt. CCII 1. 

— 1527. márcz. 24. Buda. A budai országgyűlésnek Ferdinánd 1527. 
febr. 7-iki levelére adott válaszát a János-párti országnagyok és rendek 
között Frangepán Kristóf is aláírja. — Magyar orsz. eml. I. köt. 125 1. 

— 1527. ápr. 28. Czetin. A horvát rendek, köztük Frangepán 
Kristóf és Farkas megbízó levele és utasítása Ferdinándhoz küldött követeik 
Tumpics Bernát és Szkublics Mihály szamára. — Chmel i. m. 43 1. 

Frangepán-Oklevéltár ü". 25 



386 



Magnirice sincere dilecte. 

Accepimus oblationem vestram nobis super creden- 
tialibus vestris per capellanum vestrum expositam. Et 
licet minimé dubitemus de fide et constantia erga nos 
vestra, nihilominus tamen vos studiosius hortamur, ut non 
solum in ea deinceps firmiter stare et perseverare, sed 
et electionem sicut vos minimé latét a regni nostri Hungarie 
prelatis, proceribus et nobilibus factam in nos et serenissimam 
conthoralem nostram per vestras omnino ratificetis et appro- 
betis, nosque inposterum, ut par est, pro rege et dominó 
vestro naturale et [herjeditario recognoscatis. Etsi vayvoda 
transsilvaniensis aut comes Christophorus de Frangepanibus 
per obliquum conaretur vos de vestro propos[i]to a nobis 
avellere, vos per simulationem valetudinis adverse aut 
alterius gravis et legitimi impedimenti viam, quam tunc pro 
ingenii vestri industria reperietis, tam enormibus hominum 
studiis opponetis et excusabitis, done[c] ex regno nostro 
Bohemie redeuntes tam hiis, quam aliis pro rerum exigentia 
necessitateque providere queamus. Interea igitur utrique 
illorum bona verba pro fallacibus dando sic eos inescabitis, 
salva tamen in omnibus fide et integritate animi et virtutis 
vestre, quam sicut erga nos hactenus inconcusse servastis, 
semper postea quoque continuabitis inculpabilem nobis in 
eo rem gratam facturi, omni erga vos gratia nostra com- 
pensandam. 

Dátum in civit[ate nostra Vie]nna, die decima mensis 
r " ianuarii anno Domini mdxxvii., regnorum verő nostrorum 



jan. 10. 

anno primo. 

Fe[rdina]ndus m. pr. 

Vidit Harrach Jo. Maius m. pr. 

cancellarius m. pr. 

Magnifico 1 sincere nobis dilecto Petro Erd[ewdy] de 
Monyarokerek, baroni in Ebera[w] . . . 

1 Külczím. 



— 387 — 

CCCLXV1I. 
1527. febr. 16. Velencze. 

Frangepán János levele Alfonz ferrarai herczeghez. 

A modenai állami levéltárban. 

Illustrissimo et eccelentissimo signore, signore mio 
osservandissimo. 

Avenga che io sia eepto, che a vostra signoria illu- 
strissima non manchino valorosi capitanei et stipendiari, non 
di menő védendő io lo mondó tutto in arme, et immagi- 
nandomi che vostra eccelenza quantunque la ami la pace 
universale tra christiani, non di menő la sia per stare al 
suo solito proveduta et comunque si sia almeno non mai 
per mancare ad alcun buon soldato, ho ravolgendo tra me 
stesso nell anima considerato, che a niuno altro signore o 
principe meglio mi potria'a simili tempi indrizzare che a 
lei, lo quale, unico Marté nel secolo nostro et Dio degli 
armigeri, é stato ad ogni hóra recettacolo, fide et tutissimo 
portó di millitanti. Perö io, che della generosa prole de 
Frangippani nato et educato nell' arme sempre sono, álla 
sua deitá mi rivolgo et al suo divo nume, et prego rive- 
rentemente sua altezza. che si degni accettare me, minimo 
servo suo, a suoi servigi et a quello honorato numero piű 
la piacé ascrivermi all' ordinanza sua, o da cavallo o da 
piedi, overo a qualunque altra guisa, od in maré, od in 
terra, o li o'n altro ve, opror questa persona la quale senza 
téma de pericolo o de morte, é per mettersi liberamente 
a ciascuna honorata impresa gli sia imposta per lei, solo 
per acquistare la sua buona gratia, rimettendomi del tutto 
al buon volere di sua eccelentissima signoria, álla quale 
basando le mari, humilmente inchinevole di continovo mi 
recomando. 

Da Vinezia, alli xvi. di febraro mdxxvii. rc^nr 

febr. 16. 

Die vostra eccelentissima signoria 

humilis servus 
el conte Johanni Francapane. 



— 388 — 

Allo 1 illustrissimo et eccelentissimo signore, lo signore 
Alphonso dúca di Ferrara, invittissimo unico signor mio 
osservandissimo. 

cccLxvin. 

L527. febr. 18. Brinje. 

Frangepán Kristóf és Farkas levele Apfalterer János fiumei kapitányhoz, 

I lodovikovics várkastélynak a törökök által való fölveréséről s a Karszt 

vidék veszedelméről. 

Kiadása Thallóczy-Hodinka, Magyarország melléktartományai oki. 

1. köt. 611 1. 
1527 

febr j s - — — Dato in Brigna, a di 18. febraio 1527. — — 



CCCLXIX. 

1527. márcz. 3. Sárvár. 

Frangepán Kristóf kötelezvénye a Hásshágyi Dénes kanizsai porkolábtól 
kölcsönvett ötszáznyolczvannégy forintról. 

Eredetije papíron, alján papirral fedett gyűrűspecséttel az orsz. 
lltárban, MODL. 23895. (Neoreg. a. 8. 59.) 

A pecséten látható czímer: Két szemben ágaskodó, 
hátára felkunkorított farkú oroszlán, első lábaikban stilizált rózsával. 

Nos Cristoforus Groff de Frangepanibus, Segnie, 
Weglie Modrusieque comes etc, regius capitaneus generális, 
necnon regnorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie banus ac 
comes comitatus soproniensis etc, fatemur et recognoscimus 
per presentes litteras nostras, quod nos ab fidele nobis 
egregio Dionysio de Hassagh castellano nostro de Kanvsa 
florenos sexcentos minus florenis sedecim, quorum ducentos 
et quinquaginta in cuprea nova moneta, per trés cupreos 
pro uno bono et veteri numo hungaricali computando, item 
centum in bona et veteri hungaricali moneta, et reliquos 
mixtos grossis et viennensibus numeratis in peccuniis nomine 

1 Külczím. 



1527. 



— 389 — 

mutui et sub spe certissime et effective persolutionis leva- 
vimus et recepimus, quos eidem bona fide nostra pari et 
simili, aut forte meliori moneta plenarie et cum éffectu 
reddere et restituere, persolvereque volumus. promittimus 
et se obligamus presentium litterarum nostrarum testimonio 
mediante. 

Dátum in castro Sarvvar, die dominico, in octava festi 

márcs. 3. 

beati Mathie apostoli, anno Domini 1527. 



CCCLXX. 
1527. márcz. 13. Segesd. 

Jozefics Ferencz zengi püspök válasza Frangepán Kristófnak különféle 
hírekről szóló levelére. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 219 1. 

v 1527 

Pisán v Segezdi, osmi dan korizme 1527. márcz 13 



CCCLXXI. 

1527. máj. 29. Körös. 

Frangepán Kristóf levele Jozefics Ferencz zengi püspökhöz a törököknek 

Bihács, Kruppa és más horvátországi várak megszállására való készülő 1 

déséről és hogy Zenget Krusics Péter játszotta a Ferdinánd kezére. 

Kiadása glagol szöveggel Kukuljevic, Acta croatica 221 1. Egykorú 
latin fordításról Thallóczy-Hodinka Magyarország melléktart. oki. I. köt. 672 1. 

— — Ex Crisio, mensis maji xxvini., 1527. 1 máj. 29. 

1 1527. jul. 14. Velike. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy a zengiek 
Krusics Péternek a törökkel való ijesztgetésére hódoltak meg Ferdinándnak 
és hogy ez a szándéka a bihácsiaknak is. — Thallóczy-Hodinka i. m 
I. köt. 677 1. 

— 1527. jul 31 Ivanics. Ugyanaz panaszkodik ugyanannak, hogy 
hétszáz, sőt annál is több lovasára és kémjeire nem kapott készpénzben 
többet ezer forintnál s azonkívül Pápa várát tízezer forintban a királytól, 
de nem tudta zálogba vetni. — Kukuljevic i. m. 230 1. Thallóczy-Hodinka 
i. m. I. köt. 700 1. 



— ■Si)0 — 

CCCLXXII. 
1527. jun. 14. Velike. 

Frangepán Kristóf levele Jozefics Ferenczhez a Krusics zengi ellenállá- 
sáról, a Ferdinánd-pártiak csalafintaságáról s némely horvát uraknak 
Ferdinándhoz pártolásáról. 

Kiadása Kukuljevic, Acta croatica 223 1. 

is27. — — Pisán na presu na Velikoj, ijuna na cetrnajsti 
jun. u. dan v petak v deset ur 1527í 



CCCLXX11I. 
1527. aug. 27. Velike. 

Frangepán Kristóf horvátországi bán parancsa Turóczi Jánoshoz, hogy 

hadaival szept. 4-én legyen Körösön, hogy onnan a Kerepes mellett hadba 

szállt János király segítségére indulhassanak. 

Kiadása Chmel, Actenstücke 54 1. (Habsburg. Archív II.) 

1527. Dátum in W elyke, feria tertia in profesto beati 

aug-27. Augustini doctoris, anno Domini 1527. l — — 



ccclxxi.v. 

1527. nov. 3 után. 

Frangepán Bernát folyamodványa Ferdinándhoz Posztojna és Növi várak 
zálogja, végrendeletének megerősítése, unokáinak a Ferdinánd gyermekei- 
nek gondjaviselése s várainak őrséggel való ellátása tárgyában. 

Eredetije papíron a bécsi cs. és kir. közös pénzügymin. lltarban, 
Faimiien akién F. 

A keltezetlen folyamodványban Bernát úr a király koronázásáról, 
a Habsburg-ellenes Velenczétől való tartózkodásáról, Jurisics Miklósba, 



1 1527. aug. 27. Velike. Ugyannak hasonló parancsa Körösmegyé- 
hez. — Chmel i. m. 55 1. 



391 



a Ferdinánd hű emberébe vetett bizalmáról beszél. Ferdinándot pedig 
1527. nov. 3-án koronázták magyar királyivá. E szerint a kérvény 1527. 
nov. 3 után kelt. 

Serenissime ac invictissime rex etc. et domine domine 
michi gratiosissime, humillima ac subiectiva commendatione. 

Sciat sacra maiestas vestra, beneintellexi illa, que maie- 
stas vestra michi per familiarem meum nunciaverat, quem 
miseram erga sacram maiestatem vestram ad coronatum 
sacre maiestatis vestre, ut nil deberem cum venetis agere 
neque tractare. In quibus gratiosissime domine me humiliter 
excuso sacre maiestati vestre, ut nunquam cum venetis, 
qui essent contra sacram maiestatem vestram, nulla feci 
neque laboravi, nec in futurum faciam. 

Item serenissime domine maiestas vestra responsum 
fecit michi pro debito fili 1 mei pro illa sumpma pecuniarum, 
pro qua sumpma castrum Podstoynna ac alterum castrum 
Nouy in manibus fili mei fuerunt, in quibus adhuc spero 
ac expecto a sacra maiestate vestra gratiosam relationem. 

Item maiestati vestre supplico tanquam dominó meo 
naturali ac gratiosissimo pro testamento meo, quod cogito 
vita mea perficere, ut maiestas vestra digneretur mihi 
predictum testamentum confirmare. 

Insuper gratiosissime domine supplico maiestati vestre, 
dignetur maiestas vestra heredes fili mei puerum ac puellam 
ad manus suas accipere. quia non vellem, ut hoc domínium 
meum alicui inimici maiestatis vestre, qui non esset fidelis 
servitor maiestatis vestre, ad manus deveniret, in quibus 
posset magnum dampnum sacre maiestati vestre evemre. 
Si verő absque heredibus hoc dominium remaneret et pre- 
dicti pueri morirentur, ego bona voluntate mea totum hoc 
dominium meum ad egregium dominum Nicolaum Jwrisych 
committo, in quibus rogo atque supplico sacre maiestati 
vestre, dignetur eadem mandare ac committere dominó 
Nicolao Jwrisych, ut deberet aput maiestatem vestram in 
omnibusque locis pro me stare ac laborare, quia credat 
maiestas vestra iam magna senectute sum occupatus. 

1 filii helyett Latrabb is. 



— 392 — 

Insuper supplico sacre maiestati vestre, dignetur eadem 
providere aliquo adiutorio ad aliquot equites ac pedites, ut 
possem facilius hoc domínium contra turcos defendere, 
quia credat sacra maiestas vestra, ut ista etiam Korintie 
prodessent. 

Eiusdem sacre maiestatis vestre 

fidelis servitor 
comes Bernardinus de Frangepanibus m. p. 
Supplicatio 1 comitis Bernardini. 

1 Hátán a folyamodvány irója kezével. 



FÜGGELÉK 

HAMIS OKLEVELEK 

1209—1481 



I. 

1209. 1 

II. Endre kiváltságlevele, Guido vegliai comesnek a nagybátyja Bertalan 

comes magtalan halála esetén a bánságheli íöld (Modrus) birodalmában 

való örökösödéséről. 

IV. Béla 1251. ápr. 5-én kelt hamis kiváltságlevelének MODL. 
33509. 33508. 32., és 33507. .Neoreg. a. 370. 34.) orsz. levéltári jelzetű 
átirataiban hátrább. 

Kiadása az MODL. 33507. jelzetű átiratról Kercselich, Notitiae 
praeliminares 188 1. Katona. História eritica V. köt. 101 1. Fejér, Codex 
diplomaticus Hungáriáé III. 1. 82 1. Wenzel, Codex diplomaticus Arpadia- 
nus continuatus XI. köt. 95 1. Sniiciklas, Codex diplomaticus III. köt. 95 1. 

Regestája Staritie XXI. köt. 249 1. 

In nomine sancte trinitatis et individue unitatis.) 2 
Andreas Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame 
Servieque rex in perpetuum. 

Regié sublimitatis interest et equitas suadet naturális, 
ut qui sua statuta a suis successoribus desiderat observari, 
ipse quoque suoruni predecessorum sanctiones pari stabili- 
tate studeat observare, et [nulla vetujstate dissolvantur, 
que succedentium sibi regum auctoritas pari stabilitate de- 
crevit roborare. 

Cum igitur divine recordationis páter noster Béla rex 
fideli nostro Bartholomeo comiti terram in banatu tali 
libertate contulit possidendam, ut eam, si filio caruerit, cui- 
cunque de consanguineis suis voluerit, post se possit relin- 
quere possidendam, nos eadem libertate sibi confirmantes 
et petitionéin ipsius benignius admittentes nepoti suo comiti 

1 A hamisítványokkal egy későbbi dolgozatban szándékozom be- 
hatóbban foglalkozni. 

2 Hiányzik MODL. 33508. 



39G 



Guidoni l de Wegla, quem sibi heredem instituit concessa, 
ut si ipsuni predicto Bartholomeo comite patruo suo super- 
vivere contingerit, illó sine herede decedente, terram, quam 
ex regali beneficio idem Bartholomeus mereatur obtinere, 
ipse Guido 2 eodem iure perpetuo 3 possideat. 

Ut autem nostre confirmationis series prelibatus 4 per- 
petue firmitatis [robor obtineat], presenti pagina et 5 notitiam 
deduci posteriorum (i et regié auctoritatis ' sigillo iussimus 
roborari. 

Dátum per manus Roberti 8 albensis prepositi, aule 
1209. nostre cancellarii, anno dominice incarnationis (M.CC.IX.), 9 
venerabili Johanne archiepiscopo strigoniensi, reverendo 
Bertoldo 10 colocensi electo existentibus, Kalano quinque- 
eccleciensi, [Buyslao 11 vvaciensi], Katpano agriensi, Simoné 
waradiensi, Desiderio chanadiensi, Villermo 12 transsilvano, 
Guthardo 13 zagrabiensi, Petro iawriensi ecclesias feliciter 
gubernantibus, \Poot musuniensi xu et palatino comite, Ban- 
cone bano, Benedicto voyvada existentibus, Marcello ba- 
chiensi, 1: ' Jula budrugiensi, Michaele \byhoruaradiensi), ltí 
Nicolao curiali comite kevensi, 1 ' Ochuz supruniensi, Mog 
posoniensi comitatus tenentibus, regni nostri anno quinto. is 

1 Gwydoni MODL. 3350*. 
' Gwydo m. o. 
' Hiányzik 33507. 

I prelibata 33508. 
■ b in 32. 33507. 

6 posterorum 33507. 
' auctoritate 33508. 
8 Rorberti 33509. 33508. 32. 33507: 

'■' M.CC. nonagesimo 32., millesimo ducentesimo vigesimo, illetőleg 
legújabb korbeli javítással : millesimo ducentesimo nono 33507. 

10 Bustoldo 33509. 33508., Wustoldo 32. 33507. 

II Bugeslao 32. 33507. 

11 Vilielmo 33508. 

13 Gothardo u. o. 

14 Poowch mwxuniensi 33508. 
lb wachiensi 33507. 

16 wychor waradiensi 32. 33507. 

17 keinenensi 3350S., kevenensi 32., keunensi 33507. 

18 vigesimo primo 33507. 



— 397 



1223. 



II. Endre adománylevele, a tótországi herczegségbelf Vinodolról és Mod- 
rusról Guido vegliai comes számára. 

IV. Béla 1241. máicz. 16-án kelt hamis privilegialis levelének 
MODL. 33509. 3350S. 32. 33507., és 33177. (Neoreg. a. 370. 34., és 
317. 61.) orsz. levéltári jelzetű átirataiban hátrább. 

Kiadása az MODL. 33508. jelzetű átiratról Fejér, Codex diplo- 
maticus III. 1. 403 1. Smiciklas, Codex diplomaticus III. köt. 244 1. 

Regestája Startút- XXI. köt. 274 1. 

In nomine sancte trinitatis et individue unitatis. 

Andreas Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame 
Servieque 1 rex in perpetuum. 

Quoniam fidelitas suscipit incrementum, cum merces 
fidelitatis digna remuneratione compensatur, dignum ducimus 
illis regié munifkentie manum copiosius ap[erire, quos] lon- 
geve fidelitatis experientia et exhibitio"-' devotionis continua 
gratie nostre reddidit 3 commendatos. 

Attendentes itaque animo benigniori sinceritatem ac 
devotionem dilecti et fidelis nostri comitis Guidonis 4 de 
Wegla, totam terram pertinentem infra ducatum Sclavonie, 
scilicet Wynodol et Modros'' cum pertinentiis [et totis 
redditibus ei] et heredibus suis iure hereditario contulimus 
perpetuis temporibus possidendam ; tali verő pactionis in- 
terventuj quod prenotatus comes Guido ti ad honorem regié 
serenitatis nobis servire assistat. 

Ut autem huius nostre donationis et confirmationis 
series perpetue firmitatis robur obtineat, presentem paginam 
in notitiam deduci poster[orum, et regié auctoritat]is 7 sigillo 

1 Servie MODL. 32. 33507. 

1 exhibitionis 33509. 

' reddiderit 33508., reddit 32. 33507. 

4 Seruidonis 32., Serindonis 33507 . 

4 Modrus 32. 33507. 

6 Seruido 32., Serindo 33507, 

7 auctoritati 33508. 



— 398 — 

iussimus roborari, et nulli liceat eisdem 1 donationi et con- 
firmationi quicquam subtrahere vei imminuere.' 2 

Dátum per manus magistri Stephani aule regié can- 
1223. cellarii, anno dominice incarnationis M.CC. XXIII., Béla pri- 
mogenito nostro rege Dalmatie et Croatie gubernátoré, 
venerabili Ugrino archiepiscopo colocensi, Roberto 3 [wes- 
primiensi episcopo, Desijderio chanadiensi episcopo, Ale- 
xandra waradiensi, Bartholomeo quinqueecclesiensi, Cleto 4 
agriensi, Gregorio iauriensi ecclesias feliciter gubernantibus, 
Jula comite s palatino, regni autem X5 nostri anno vigesimo 
secundo. 



III. 



1241. márcz. 10. Trau. 

IV. Béla az atyjának és nagyatyjának Modrusról és Vinodolról szóló ki- 
váltságlevelét János, Frigyes, Bertalan és Guido vegliai comesek számára 

megerősíti. 

1. A kétféle szövegben fenmaradt oklevél a) szövege IV. Béla 
1251. ápr. 5-iki kiváltságlevelének KlODL. 33509. és 33508. (Neoreg. a. 
370. 34.) orsz. levéltári jelzetű átirataiban hátrább. XV. századi másolata 
hártyán ugyanott MODL. 33177. (Neoreg. a. 317. 61.) 

Kiadása az MODL. 33509. jelzetű átiratról Fejér, Codex dipl. IV. 
1. 268 1. Az MODL. 33177. jelzetű másolatról Nagy Imre, Codex patrius 
VIII. köt. 39 1. Smiciklas, Codex dipl. IV. köt. 144 1. 

Regestája Siarine XXIV. köt. 210 1. 

2. A b) szöveg IV. Béla 1251. ápr. 5-iki kiváltságlevelének MODL. 
32. és 33507. (Neoreg. a. 370. 34.) orsz. levéltári jelzetű átirataiban 
szintén hátrább. 

Ennek kiadása az MODL. 32. jelzetű átiratról Wenzel, Codex 
dipl. Árpad. XI. köt. 325 1. 



1 eidem MODL. 3350S. 32. 33507. 

'-' minuere 32. 33507. 

3 Rorberto 33509. 32. 

4 Olero 33509. 32. 33507. 

5 palatino autem. regni autem 33507. 



— 399 — 



A [V. Béla 1241. márcz. 10-iki és 1251. ápr. 5-iki kétféle, továbbá 
1260-iki négyféle szövegű oklevelénél, valamint- az 1289. jun. 11-iki 
valódi oklevélnél és ennek interpolált másolatánál a csupán egyik szöveg- 
ben meglevő részeket a kövér, az eltéréseket a dűlt betűk jelölik. 

Tudni kell még, hogy az 1241. és 1251. évi oklevelek kiadásánál 
az a) szöveghez az MODL. 33509., a b) szöveghez az MODL. 32. sz. 
okleveleket, az 1270. és 1279. évieknél pedig ugyancsak az MODL. 33509. 
sz. legrégibb átiratot vettük alapúi. 



a) 

Béla? Dei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, 
Gallicie, Lodomerie Comanieque 
rex, omnibus Christi fidelibus 
presentem paginam inspecturis 
salutem et omne bonum. 

Ad universorum notitiam ha- 
rum serié volumus pervenire, 
quod accedentes ad nos fideles 
nostri filii comitis Guidonis de 
Wegla scilicet l Johannes, Feld- 
ricus, Bartholomeus et Guido, 
presentaverunt quedam scripta 2 
nobis asserentes, ipsa esse exem- 
plaria privilegiorum nostrorum 
antecessorum videlicet avi nostri 
Bele boné recordationis et patris 
nostri Andree quondam 8 regum 
Hungarie, quorum originalia 
propter discrimina itineris, que 
tunc imminebant, sicut diceba- 
tur, 4 non poterant apportasse, 
postulaverunt 5 hec eadem no- 



1 videlicet MODL. 33171. 

- rescripta 33177. 

3 quarundam 33508. 33177. 

* dicebant 33177. 

5 postulaverunt autem u. o. 



b) 

Bela Dei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, 
Gallicie, Lodomerie Comanie- 
que rex, omnibus Christi fidelibus 
presentem paginam inspecturis 
salutem et ^omne bonumV 

Ad universorum notitiam ha- 
rum serié volumus pervenire, 
quod accedentes ad nos fideles 
nostri filii Seruidonis* de Wegla 
scilicet Johannes, Fridericus, 
Bartholomeus et Seruido/' pre- 
sentaverunt quedam scripta no- 
bis asserentes, ipsa esse exem- 
plaria privilegiorum nostrorum 
antecessorum videlicet avi nostri 
Bele boné recordationis et patris 
nostri Andree quondam regum 
Hungarie, quorum originalia 
propter discrimina itineris, que 
tunc imminebant, uti dicebatur. 4 
non poterant apportasse, postu- 
laverunt hec eadem nostro pri- 
vilegio confirmari, maximé cum 



1 gratiam MODL. 33507. 

1 filii Serindonis u. o. 

n Serindo u. o. 

4 dicebant u. o. 



400 — 



stro privilegio [confirmari], ma- 
ximé cum ipsa fnissent sub 
sigillis quarundam auíenticarum 
personarum illata, 1 quibus fides 
bene 2 poterat adhiberi. 

Nos itaque tempore necessi- 
tatis considerato, cum nos per- 
secutio impelleret tartarorum 3 et 
ipsorum non modicum indige- 
remus servitio, \tenorem rescri- 
ptorum. quod inferius observabi- 
tur 4 annotato, nostris litteris et 
duplicis sigilli nostri munimine 
decrevimus roborando* Ita [ta- 
men, quod] suo loco et 
tempore ad exhibitionem 
originalium predicti filii 
Guidonis 6 comitis tenean- 
tur et nova de ^veteris 
accipiant X7 firmitatem. 

Adicientesque üdém ipsis se 
obligantibus, cum circa ma- 
ritima venerimus, donec 
moram ibi fecerimus, cum 
duabus navibus, que vul- 
gariter \galia et seycca) 8 
vocantur, teneantur deser- 
vire; sed postquam de mari- 
timis recesserimus, priori- 
bus obligabuntur conditio- 
nibus, que in memoratis 
privilegiis continentur.Pre- 

1 allata MODL. 33508. 33177. 
" pene 33177. 
3 tatarorum u. o. 
* tenoré rescriptorum, qui in- 
ferius adnotabitur 33177. 
'•' roboranda u. o. 
f ' Wydo u. o. 

7 veteribus retineant «. o. 

8 galea et sagripcia 33508., gálya 
et sagittea 33177. 



ipsa fuissent sub sigillis [qua- 
rundam auíenticarum persona- 
rum allata, quorum fides bene] 
poterat adhiberi. 

Nos itaque tempore necessi- 
tatis considerato, cum nos per- 
secutio impelleret tartarorum et 
ipsorum non modico indigeremus 
servitio, tenorem rescriptorum, 1 
quod inferius observabitur anno- 
tato, nostris litteris et duplicis 
sigilli nostri munimine decrevi- 
mus roborandum. 

Adicientesque ident ipsis se 
obligantibus, quod cum nos 
sucessoresve nostri in re- 
gno Croatie personaliter 
fuerimus constituti, ex ip- 
sis videlicet comitibus vei 
heredibus et posteritatibus 
eorum universis unus per- 
sonaliter pro posse decen- 
ter expeditus suis dunta- 
xat propriis in expensis 
tamdiu quamdiu ibidem 
fuerimus, in recompensa- 
tionem suscepti beneficii 
in servitiis perseverare de- 
beat et teneatur. Ad alia 
verő servitia in privilegiis 
antecessorum nostrorum 
contenta et obligata ip- 
sos 3 Fredericum, Bartho- 
lomeum et Seruidonem 8 ac 
heredes et posteritates eo- 
rundem universos ex ple- 
nitudine gratie regalis et 



1 rescripti MODL. 33507. 
' Johannem kimaradt 32. 
33507. 

* Serindonem 33507. 



— 401 



terea constituimus 1 eisdem 
assumpmentibus, quod ra- 
tione térre existentis infra 
ducatum Sclavonie, que 
Wynodol vocatur, quam 
ipsi ex donatione patris 
nostri karissimi 2 possidere 
dinoscuntur, cum tribus 
militibus armatis decenter 
et honeste nobis servire 
tenebuntur, quod minus 
bene explicatum fuerat per 
hoc verbum: ^assistat, quod 
continetur in privilegiis^ 3 
patris nostri. Extra regnum 
autem nostrum, cum exer- 
citus croaticus fuerit con- 
vocatus, cum duobus tan- 
tum 4 militibus deserviant, 
sed intra regni ^ limites cum 
tribus militibus sicut est 
predictum. Ad alia verő nul- 
latenus eos 6 esse volumus obli- 
gát os. 

Tenor autem privilegii Bele 
avi nostri quondam incliti regis 
Hungarie talis est : In nomine 
sancte trinitatis et individue uni- 
tatis. Béla Dei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie Rameque rex 

stb., I. III. Béla 1193- 

ban kelt oklevelét a Frangepán- 
Oklevéltár I. köt. 3 1. — Tenor 
verő privilegii regis Andree pa- 
tris nostri talis est : In nomine 



prerogativa nostra amplius 
perpetue nullatenus volumus 
esse obligatos. 

Tenor autem privilegii Bele 
avi nostri quondam incliti regis 
Hungarie talis est : In nomine 
sancte trinitatis et individue 
unitatis. Béla Dei gratia Hun- 
garie, Dalmatie, Croatie, Rameque 

rex 5/*., /. 77/. Béla 1 1 93- 

ban kelt oklevelét a Frangepán- 
Oklevéltár I. köt. 3 1. — Tenor 
verő privilegii regis Andree fra- 
tris 1 nostri talis est : In nomine 
sancte trinitatis et individue uni- 
tatis. Andreas Dei gratia Hun- 
garie, Dalmatie, Croatie, Rame, 

Servie rex in perpetuum 

stb., 1. II. Endre 1223 évi 
hamis oklevelét a függelékben 
elébb. — 

Dátum apud Tragurium, VI. 

1241 

idus martii, anno Domim márc2 .' 10 : 
M.CC.XLL, regni autem nostri 
anno septimo. 



1 patris MODL. 33507. 



1 constituerimus MODL. 33508. 

2 Hiányzik 33177. 

3 assistat contentum in privi- 
legio u. o. 

4 tantummodo //. o. 
' regni nostri u o. 
B ipsos «. o. 

Frangepán-Oklevéltár II. 



26 



402 



sancte trinitatis et individue uni- 
tatis. Andreas Dei gratia Hun- 
garie, Üalmatie, Croatie, Rame 
Servieqae rex — — stb., 1. 
II. "Endre 1223 évi hamis ok- 
levelét a függelékben elébb. — 
Dátum apud Tragurium, VI. 
idus martii, anno Doniini 



márcz. 10. 

M.CC.XLI., 1 régrii autem nostri 

anno septimo. 



IV. 
1251. ápr. 5. 

IV. Béla a Frangepánoknak Modrusra és Vinodolra vonatkozó kivált- 

ságleveleit Guido vegliai comes fiai részére átírván megerősíti. 

1. A kétféle szövegben régtől fogva ismert oklevél ai szövege 

V. István 1270 évi oklevelének MoDL. 33509. és 33508. (Xeoreg. a. 
370. 34.) orsz. levéltári jelzetű átirataiban hátrább. 

Kiadása az MODL. 33509. jelzetű átiratról Fejér, Codex dipl. IV. 
2. 98 1. Smiciklas, Codex dipl. IV. köt. 442 1. 

Regestája Starine XXVI. köt. 209 1. 

2. A 1)) szöveg ugyancsak V. István jelzett 1270 évi oklevelének 
M<)DL 32. és 33507. i Xeoreg. a. 370. 34.) orsz. levéltári jelzetű átiratai- 
ban szintén hátrább. 

Ennek kiadása Kercselich, Xotitiae praeliminares 193 1. Az MODL. 
32. jelzetű átiratról Wenzel, Codex dipl. Árpad. cont. XI. köt. 370 1. 

a) b) 

Béla Dei gratia Hungarie, Béla Dei gratia, Hungarie. 

Dalmatiu. Croatie, Rame, Servie, Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, 

Gallicie, Lodomerie Comanieque Gallicie, Lodomerie Comanieque 

rex. omnibus Christi íidelibus. rex, omnibus Christi fidelibus, 

ad quos presens seriptum per- ad quos presens seriptum per- 

venerit, salutem in eo, qui re- venerit, salutem in eo, qui re- 

gibus dat salutem. gibus dat salutem. 

Virtuosa regum bonitas sub- 

' XLH. legújabb korbeli javítás- iectos suos q^oslibet tanto lar- 
sál MODL. 33509. giori munere prosequitur, quanto 



■toa 



Virtuosa regum bonitas sub- 
iectos suos quoslibet tanto lar- 
giori munerc prosequitur, qua(n)to 
servitia eorum fldelitatis constan- 
tia [decorantur), temporumque 
successio presens uaudere debet 
^beneficiis, que paterne fideiV 
imitatrix est exemplis. 

Proinde ad universorum pre- 
sentium ct futurorum notitiam 
harum serié volumus pervenire, 
ut cum dilecti et fideles nostri 
Fridericus, Bartholomeus et Gy- 
wydo filii Guidonis comitis co- 
mites de Wegla fidelia patris 
ipsorum vestigia iugiter imitan- 
tes, 2 a primevis nostre [et eorum 
pueritie] annis nobis indesinenter 
adherentes tanta fidelitatis ser- 
vitia impendere studuissent, :: ut 
tempore persecutionis tartarorum 
in partibus nobis maritimis con- 
stitutis non solum in mari cum 4 
navibus munitis, verum etiam 
in terra cum armatis, prout 
temporis necessitas et negotii 
qualitas exhigebat, ad custodiam 
persone nostre, necnon ad per- 
sequendum inimicos et infideles 
nostros tam fideliter sérv i érint 
et constanter, quod inter alios 
regni nostri ftdeles ex debito 
fidei meruerunt computari ad 
habilitandam fidelitatis eorum. 

1 beneficiisque paterne sibi 
MODL. 3350S. 

- comitantes u. o. 

3 studuisset m. o. i a u. o. 



servitia eorum fidelitatis con- 
sfantia decorantur, temporumque 
successio presens gaudere debet 
beneficiis, que paterne fidei 
imitatrix est exemplis. 1 

Proinde ad universorum pre- 
sentium et futurorum notitiam 
harum serié volumus pervenire, 
ut cum dilleeti et fideles nostri 
Fridericus, Bartholomeus et (Ser- 
iiii/o ftlii SeruidomsY comitis 
comites de Wegla fidelia patris 
ipsorum vestigia iugiter imitan- 
tes, a primevis nostre et eorum 
pueritie annis nobis indesinenter 
adherentes tanta fidelitatis ser- 
vitia impendere studuissent, et 
tempore persecutionis tartarorum 
in partibus nobis maritimis con- 
stitutis non solum in mari cum 
navibus munitis, verum etiam 
in terra cum armatis, prout tem- 
poris necessitas et negotii quali- 
tas exhigebat, ad custodiam per- 
sone nostre, necnon ad perse- 
quendum inimicos et infideles 
nostros tam fideliter servierunt 
et constanter, quod inter alios 
regni nostri fideles ex debito 
fidei meruerunt computari ad 
habilitandam fidelitatis eorum. 

Et ut memória eorum cete- 
ris vigeat in exemplum, heredi- 
bus quoque suis profidat tem- 
poribus successivis, donationem 



1 exemplum MODL. 33507. 
■ Serindo filii Serindonis ». o 



20* 



— 404 



Et ut memória eorum ceteris 
vigeat 1 in exemplum, heredibus 
quoque suis profidat temporibus 
successivis, donationem comita- 
tus de Modoros' 1 progenitoribus 
suis per illustrem avunv 1 no- 
strum Bclam quondam Hungarie 
regem factam, necnon et dona- 
tionem de Wynodol patris nostri 
boné memorie factam patri eo- 
rum, prenominatis fidelibus no- 
Stris innovantes confirmamus et 
tam mera liberalitate donamus. 
quod 4 si quam donationem de 
ipsis comitatibus scilicet Wyno- 
dol et Modros [antea fecimus] 
cuiquam, quia promissiones pro 
eis t'acte nobis per stipulationem 
legitimam non extiterunt servate, 
irritam iudicamus et inanem, 
istamque ratam decernimus at- 
que lirmam. 

Ceterum privilégium nostrum, 
quod Johanni comiti et fra- 
tribus suis super donatione co- 
mitatuum Wynodol et Modros-' 
per dictum avum nostrum Bé- 
lám et patrem nostrum Andreám 
reges facta, ü et super confirma- 
tkme [privilegiorum] eorundem 
rt'coliiiius nos dedisse, necnon 
et privilegia dictorum progeni- 

1 videat MODL. 33508. 
'-' .Vodrus u. o. 

3 dominum u. o. 

4 ut u. o. 

5 Modrus u. o. 

6 faclam u. o. 



comitatus de Modrus progeni- 
toribus suis per illustrem avum 
nostrum Belam quondam Hun- 
garie regem factam, necnon et 
donationem Winodol patris no- 
stri boné memorie factam patri 
eorum, prenominatis fidelibus 
nostris innovantes conferimus 1 
et tam mera libertate donamus, 
quod si quam donationem de 
ipsis comitatibus scilicet Wino- 
doll et Modrus antea fecimus 
cuiquam. quia promissiones pro 
eis facte nobis per stipulationem 
legitimam non extiterunt servate, 
irritam iudicamus et inanem, 2 
istamque ratam decernimus atque 
firmám. 

Insuper prefati dillecti 
et fideles nostri Fridericus, 
Bartholomeus et \Seruido 
filii Seruidonis x3 comitis 
maiestati nostre querulose 
curarunt proponere, quod 
in nemore quodam vulgo 
Gwozd appellato, in pre- 
dicto comitatu Modrus sito 
complurima latrocinia et 
spolia fierent et in dies 
invalescerent, adeo quod 
mercatores per stratam 
communem versus maré 
adriaticum transeuntes ra- 
rissime memoratum nemus 
indempnes possent per- 
transire. Supplicarunt ma- 
iestati nostre, quatenus tri- 
cezimam, que in comitatu 

1 Kimaradt MODL. 33507. 

- inanes u. o. 

3 Senndo filii Serindonis u. o. 



- K)5 — 



torum nostrorum felicium re- 

cordationum, ad tollendas pro- 
lixitatcs eisdem insertas, supcr 
quibus possent inposterum du- 
bietates suboriri, et determinate 
poncntes in subscriptis, quibus 
servitiis ipsi et hcredes eorum 
nobis et hcredibus nostris obli- 
gati de ectero tenebuntur, pre- 
sentibus inseri ad cautelam de 
verbo ad verbum fecimus in 
hunc modum : Béla Dei gratia, 
Hungarie, Dalmatie, Croatie, 
Rame, Servie, Gallicie, Lodo- 

merie Comanique rex stb., 

I. IV. Béla 1241. már ez. 10-iki 
hamis oklevelének a) szövegét a 
függelékben elébb. — Item aliud 
privilégium [Andree regis patris] 
nostri : (In nomine sancte trini- 
tatis et individue unitatis.) 1 
Andreas Dei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie, Rame Servie- 

que rex stb., 1. II. Endre 

1209 évi hamis oklevelét a 
függelékben elébb. — 

Nos itaque premissas con- 
cessiones dicto Ihoni' 1 comiti 
et fratribus suis [prenjomina- 
tis a progenitoribus suis 
prefatis et a nobis singu- 
las approbantes, servitia, 
que pretextu terrarum pre- 
fatarum nobis facere tene- 
bantur, [eis assumpmen- 
tibus taliter duxi]mus li- 
mitanda, videlicet quod 



Modrus camere maiestatis 
nostre exigi solita fűit, 
eisdem donare eo digna- 
remur intuitu, quatenus 
ipsi stratam memoratam 
tutari, securare, latruncu- 
los evellere et funditus 
ejicere deberent et tene- 
rentur, quibus quidem la- 
trociniis parvis cum impen- 
sis paucisque cum stipen- 
diatis minimé provideri ' 
quibat. 

Ceterum privilégium nostrum, 
quod Johanni comiti et fratribus 
suis super donatione comitatuum 
Winodoll el Modrus per dictum 
avum nostrum Belam et patrem 
nostrum Andreám reges facta, 
et super confirmatione privile- 
giorum eorundem recolimus, re- 
colimns nos, neonon et privi 
legia dictorum progenitorum no- 
strorum fellicium recordationum . 
ad tollendas prolixitates eisdem 
insertas, super quibus possent 
imposterum dubietates suboriri, 
et determinate ponentes in sub- 
scriptis, quibus servitiis ipsi et 
heredes eorum nobis et hcre- 
dibus nostris obligati de cetero 
tenebuntur, presentibus inseri ad 
cautelam de vérbő ad verbum 
fecimus in hunc modum : Béla 
Dei gratia Hungarie, Dalmatie, 
Croatie, Rame, Servie, Gallicie, 
Lodomerie Comanieque rex — 
— stb., I. IV. Béla 1241. 



1 Hiányzik MODL. 33508. 
- Johanni h. o. 



1 providere MODL. 33507. 



406 



quamquam 1 comitatus ra- 
tione de Modros 2 ex ordi- 
natione sepedicti Bele regis 
avi nostri cum X loricis 
in regno nostro et cum 
quatuor extra regnum ser- 
vitia facere tenebantur, et 
postmodum ex ordinatione 
nostra servitia utriusque 
comitatus Wynodol se ilicet et 
Modros [in unum comprchen- 
dentes decrevimus, ut cum 
in m]aritimis essemus per- 
sonaliter constituti, in mari 
nobis x galea et saycea x :i 
tenentur deservire, et pre- 
terea in regno cum tribus 
militibus decenter et ho- 
neste expeditis, et extra 
regnum cum duobus mili- 
tibus servitium facere te- 
neantur. Quia tamen diver- 
sitates' 1 predictorum ser- 
vitiorum dubietatem quo- 
dammodo inducebant, de- 
str[uctis et cassatis ordina- 
tionibus servitiorum pre- 
dictorum, ad] ^petitionéin 
dictorum^ •' fidelium no- 
strorum servitia, quibus ra- 
tione predictorum comita- 
tuum ipsi et heredes ipso- 
rum nobis et heredibus 
nostris obnoxii de cetero 
tenebuntur, in sumpmam 
redigimus tali forma, quod 
nobis in maritimis perso- 
naliter existentibus in mari 
cum una navi, que saycca ü 

1 uuidquam MODL. 33508. 
1 Modrus u. o. 

'■' gallea et sagipchia u. o. 
' diversitas u. o. 
' [ictitiones predictorum u. o. 
" sapicyg u. o. 



márcz. 10-iki hamis oklevelének 
b) szövegét a függelékben elébb. 
— Item aliud privilégium Andree 
regis patris nostri : In nomine 
sancte trinitatis et individue 
unitatis. Andreas Dei gratia 
Hungarie, Dalmatle, Croatie, 
Rame, Servieque rex — — 
stb., 1. II. Endre 12Q9 cvi. 
Iiamis oklevelet a függelékben 
elébb. — 

Nos itaque premissas conces- 
sionés dicto Jolianni eomiti et 
fratribus suis, heredibus quo- 
que et posteritatibus eo- 
rum universis comitatus vide- 
licei Modrus et W.inodol in unum 
comprehendentes, cum omni- 
bus et singulis ipsorum 
comitatuum pertinentiis et 
redditibus cum prerogativa 
nostra, videlicet quod ex 
ipsis comitibus et here- 
dibus eorum ratione di- 
ctorum comitatuum, dum 
et quando nos vei succes- 
sores nostri in regno Croa- 
tie personaliter fuerimus 
constituti, tamdiu quamdiu 
moram ibidem fecerimus, 
unus ex ipsis personaliter 
pro posse decenter expedi- 
tus suis dumtaxat propriis 
in expensis serviendo nobis 
assistere debet et teneatur, 
demptis enim et omnino 
cassatis omnibus et sin- 
gulis aliis \servitiis et vl 
obligationibus, que in pri- 
vilegiis antecessorum no- 
strorum et avi nostri Bele 

1 servitii MODL. 33502. 



407 



dicitur et cum una barka l 
tenebuntur deservire. Si 
verő Weglam [insulam 
suam rehabuerint, tunc 
cum navi], que galea dici- 
tur, servire teneantur. In- 
super cum necesse fuerit 
exercitum croaticum con- 
vocari infra montem, qui 
Gozd 2 dicitur et ubicum- 
que in illis partibus vo- 
luerimus, x servient nobis 
cum XX V:1 armatis decen- 
ter expeditis ; ab ista verő 
parte montis quandocum- 
que exercitum convocave- 
rimus croaticum, cum de- 
cem armatis nobis servi- 
tium exhibebunt. Preterea 
premissa [servitia non tan- 
tum personaliter exhi]be- 
bunt, sed etiam personis 
filiorum nostrorum nobis 
vei in dominio succeden- 
tium, vei sic de mandato 
nostro ad illas partes ve- 
nientium exhibere tene- 
buntur. Insuper si exerci- 
tus aliquis confinia illa 
invaderet destruendo, ad 
subsidium dictorum confi- 
niorum cum predictis ser- 
vitiis se accingent ad fu- 
gandum aut persequendum 
inimicos seu infideles no- 
stros, [tanquam sublimitati 
regié fideles] fidelitatem 
debitam exhibebunt. 

Ut predicte donationes 
igitur progenitorum nostro- 
rum felicium liberaliter eis 



1 barca MODL. 33508. 

- Gwozd u. o. 

3 serviant nobis cum vieinti u. o. 



quondam regum Hungarie 
continentur, videlicet ser- 
vitia cum loricis in regno 
et extra regnum. Banus 
similiter volumus, ut in 
iudicatione hominum et 
subditorum comitum pre- 
dictorum minimé se impe- 
diat, sed in ipsorum \liber- 
tate habeat. Omnia) 1 et 
singula deinceps perpetuo 
transferendo [ex] plenitu- 
dine regalis gratie nostre 
confirmamus, ratificamus 
et roboramus. 

Insuper precibus Fride- 
rici, Bartholomei et Serui- 
donis J comitum favorabi- 
liter annuentes tricezimam 
supradictam ipsis et here- 
dibus, ac posteritatibus eo- 
rum universis iure heredi- 
tario donavimus et contuli- 
mus perpetuis temporibus 
possidendam ; tali verő 
pactionis interventu, quod 
predicti comites, heredes- 
que eorundem prefatis la- 
trociniis ita occurrere de- 
beant et obligentur, qua- 
tenus singulis non modo 
mercatoribus, verum etiam 
cuiusvis conditionis homi- 
nibus per dictum nemus 
Gwozd tutus et securus 
pateat transitus, ita deni- 
que si [unum] ^quempiam 
mercatorem x:i vei alterius 
conditionis hominem spo- 
liari et bonis suis privari 
contingeret, extunc memo- 

1 libertatém. Hcc omnia MODL. 
33507. 

- Serindonis «. o. 

* quippiam mercatorum u, o. 



408 



1251. 
épr. 5. 



factc per nostram innova- 
tionis donationem post- 
modum solempniter con- 
firmate vigoris perpetui 
robur obtineant, ne pro- 
cessu temporis per quem- 
piam possit in irritum re- 
vocari, sepedicto Johanni 
comiti et suis fratribus et 
heredibus [eorum], here- 
dumque successoribus pre- 
sentes in stabilitatem perhemnem 
concessimus litteras sigilli nostri 
duplicis karaktere communitas. 
Adicientesex plenitudine gra- 
tie nostre, quod si quis ex 
eis sine herede decesserit, preli- 
batorum comitatuum Wynodol 
videlicet et Modros 1 donatio 
inlegraüter devolvatur} 

Dátum anno incarnationis do- 
.minice M.CC.LL, nonas április, 
regni autem nostri anno XVI. 



1 Modrus MODL. 33508. 

- devolvatur ad heredes u. o. 



rati comites eorumque he- 
redes ad plenam satisfa- 
ctionem ipsis spoliatis te- 
neantur in dicto monte 
infra civitatem Modrus et 
locum eius montis, in quo 
quedam capella sita est. 

Presentes in stabilitatem per- 
hempnem concessimus litteras 
sigilli nostri duplicis karaktere 
communitas. Adjicientes. quod 
si quis ex eis sine herede de- 
cesserit, prelibatorum comita- 
tuum Winodol videlicet et Mo- 
drus donatio ac aliarum gra- 
tiarumetlibertatum nostra- 
rum concessio ad alium ex 
consanguineis integrál iterper- 
petite devolvatur. 

Dátum anno incarnationis 
dominice M.CC.LL, nonas ápri- 
lis, regni autem nostri anno VI. 1 

1 sexto MODL. 33507. 



1251. 
ápr. 5. 



— 409 



V. 



1260. 

IV. Béla adománylevele Zeng városáról, illetőleg Vinodolról ós Zengről 
Frigyes és Bertalan vegliai comesek számára. 

1. A négyféle szövegben reánk maradt oklevél legrégibb a) 
szövege Róbert Károly 1322. okt. 8-án kelt s a Frangepán-Oklevéliár 
I. köt. 45 1. közzétett kiváltságlevelének MODL. 34003., és 33097. 
(Neoreg. a. 1616. 1., és 316. 20.) orsz. levéltári jelzetű átirataiban. 

Kiadása Lucius, De regno Dalmatiae 281 1. (Schwandtner, Scri- 
ptores rerum hungaricarum fol. III. köt.) Farlati, Illyricum sacrum IV. 
köt. 115 1., és V. köt. 299 1. Katona, História eritica VI. köt. 223 1. 
Fejér, Codex dipl. IV. 2. 308 1., és IV. 3. 13 1. Kukiújevic, Arkiv III. 
köt. 169 1. Stniciklas, Codex dipl. V. köt. 177 1. 

Regestája Starine XXVII. köt. 36 1. 

2. A második b) szöveg valószínűleg a XVI. században készült 
szláv szövegű hamisítvány hiteles másolata a XVIII. századból (mellette 
egy XVIII. századi német fordítással), a hitelesítő Szerem-megyei szolga- 
bíró czímeres pecsétjével s MODL. 33514. (Neoreg. a. 370. 35.) orsz. 
levéltári jelzettel. 

Homlokán : Copia lista Belle kralya. — Az oklevél záradéka : 
Lecta et cum suo authentico originális donationis regiae pari instrumento 
comportata per me Adalbertum Nagy, incliti comitatus szeverinensis 
substitutum iudicem nobilium m. pr. 

3. A hamisítvány c) szövege a XVII. század elejéről származik 
s lapszámozása (403., és 407.) szerint valamely convolutumból valq 
MODL. 35804. (Neoreg. a. 1858; 1.) orsz. levéltári jelzettel. 

Homlokán: Pária donationis quondam Belae regis pro família 
Frangepan á Tersacz. 

4. Az utolsó d) szöveg, mely számozása (N. llmus) szerint irat- 
csomóba tartozhatott, írásánál fogva ugyancsak a XVII. század második 
feléből való, a b) hamisítvány orsz. levéltári jelzetével. 

Homlokán illetőleg a hátán : Copia litterarum Bellae regis, 
ex dalmatico idiomate in latinum transumptarum. 

Kiadása Kercselich, Notitiae praeliminares 195 1. Knkuljevic, Jura 
regni Croatiae I. köt. 71 1. Stniciklas, Codex dipl. V. köt. 179 1. 

Regestája Starine XXVII. köt. 36 1. 



410 — 



a) 

Béla Dei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie, 1 Rame, Servie, 
Gallicie, Lodomerie Comanieque 
rcx, omnibus Christi fidelibus 
presens scriptum inspecturis sa- 
lutem in eo, per quem reges 
regnant et principes tenent ter- 
ram. 

Regié sublimitati convenit om- 
nium nationum pariter et lin- 
guarum sihi devote adherentium 
taliter providere. ut alii super- 
venientes eorum exempla imitati 2 
ad fidelitatis opera ardentius et 
ferventius evocentur. 

Próinde ad universorum tam 
presentium quam futurorum no- 
titiam hamm serié volumus per- 
venire. quod cum propter sce- 
lera omnium hominum in regno 
nostro degentium, que instigante 
antiqui hostis humani generis 
inimico habundaverat et plus- 
quam aréna maris multiplicave- 
rat, nolens Deus eorum mali- 
tiam impune ulterius pertransire 
rabiem tartarice gentis excitavit, 
per quos potentiam sue deitatis 
genti perfide osienderet et eos 
de terra deleret. Propter quorum 
etiam peccata a nobis suam 
miserieordiam elongaverat, ut 
per ipsos tartaros in campestri 
prelio convicti fugeque presidio 

1 Hiányzik MODL. 34003. 

2 invitati 33097. 



b) 

Bella po milosti Bosjoj kraly 
Ugerski, Dalmacie, y Horváth, 
Rame, y Sribski, Galileski, y 
Lodomeiski, y Komanski, svim 
vernim kerstianom, ki koli budu 
videli ta list u niem posdra- 
vlajuchi. 

Po kom kraly kraluju, y 
gospoda derxe zemliu, pristojise 
kralievu velichanstvu takovim 
zakonom provideti usemu na- 
rodu, y svim jazikom kise cher- 
cheno podlagaju, da drugi ki 
poslia pridu, po nih naukih 
budu vechie y punie y vechie 
lyubesnivije, y vele vechiu kri- 
postu budusze zilovali chiniti 
della y richi y ono chasze pri- 
stoji vernosti kralievskoj. 

Zato potom istom ponisnu 
hochiemo da pride nasnanje 
szvim onim kiszu szada. y 
chisza nami budu da buduchi 
sze szakupilo grihov. y slobi 
odszvih liudi prebivajuchich u 
naszem kraliestvu cicha opoti- 
kania, y napasti vnoge straha 
nepriatela diaula chlovichan- 
skomu rodu sbivajuchihse, y 
buduchihsze umnoxilo, vechie 
negoje salbuna morskoga, a 
nehoti Bog da snih szia dela 
vechie na prid posla presz po- 
kore, y kastige niegove, szdignu 
} r tattarig szerditost kerslianstvu 
po kik tattarih dabi posnali 
kripost svoga bosanstva szuproti 



411 — 



C) 

Bella Dei gratia rex Ungarie, 

Dalmatie. Croatíe, Rame, Servie, 
(iallicie. Lodomerie et Comanie, 
omnibus Christi fidelibus pre- 
sentes visuris salutem ab eo, 
per quem reges regnant, et 
domini terram tenent. 

Convenit regié maiestati tali 
modo omnibus providere natio- 
nibus et subditis. qui se fideliter 
subjiciunt, ut futuri per illorum 
documentapluribusetferventibus, 
ac multo maioribus virtutibus co- 
nentur facere opera et merita illa, 
que decent regiam ndelitatem. 

Quapropter volumus idipsum, 
ut veniat ad notitiam omnibus 
presentibus et post nos futuris 
hominibus, quod posteaquam 
multitudo peccatorum et malitia 
hominum in regno nostro com- 
morantium per fragilitatem ip- 
sorum et humano generi tre- 
mendi hostis diaboli tentationem 
supra numerum arene maris 
exerevisset, que scelera atque 
malitiam omnipotens Deus no- 
lens ultro absque penitentia 
inulta páti, elevavit iram contra 
populum suum in tartaris, ut 
agnoscerent virtutem sue deita- 
tis. atque ut malitiam ac ini- 
quitatem de terra tolleret. Pro- 
pter eadem peccata omnipotens 
Deus non recordatus misericor- 
diesue,eousque iram suam exten- 
dit, ut nos ipsi pugnando cum 



d) 

Bella Dei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie. Jíame, Galil- 
eié, Goricie, Lodomerie l et cu- 
manorum rex, universis Christi 
fidelibus presentes nostras visu- 
ris salutem. 

Postquam reges regnarent, 
dominique possiderent terras et 
regna, oportet regum guberniis 
et omnium linguarum universe 
genti, que se alaeriter subderet, 
ita providere, ut üli, qui dein- 
ceps venerint et succedent, per 
illorum exemplum et doctrinam 
multo ferventius et utilius co- 
gantur obedire et ea facere, 
que sünt fidelitatis regié. 

Ideo ex hac ipsa ratione vo- 
lumus et simul universis et sin- 
gulis tam presentibus quam 
successuris fidelibus notumfaci- 
mus, quod siquidem in tantum 
multitudo et malitia peccatorum 
universe gentis et hominum sub 
nostro regimine degentium pre- 
valuit et citra omnem timorem 
et pavorem diaboli humani 
generis hostis plusquam aréna 
et abyssus maris exerevit, sed 
nolens Deus ipsorum mala opera 
et iniquitates absque pena im- 
pune permittere et pululare, 
exeitavit et tartari iram chri- 
stianorum, per quos tartaros ut 

1 Rame, Servie, Gallicie, Lodo- 
merie helyett. 



412 



maritimas adimus 1 partes et 
aquarum latibula con(q)ueren- 
tes, á ubi cum funera nostrorum 
fidelium more Rachelis ;1 plange- 
remus, quia eorum solatio fuimus 
destituti, páter misericordiarum 
et Deus totius consolationis, qui 
consolatur suos in omni tribu- 
latione, etiam nobis fontem mi- 
sericordie aperire dignatus est 
et 4 ad consolandum nos Fel- 
dricum"' et Bartholomeum illu- 
stres et strenuos viros nobiles de 
Vegla quasi de celo proiecit, 
qui nobis cum omni eorum pa- 
rentela adherentes inter actus 
promiscuos fideles exhibuerunt 
famulatus et non modicam pe- 
cuniam eorum, que ultra XX *> 
marcarum millia transcendunt 
in ciphis ' aureis et argenteis, 
et aliis rebus pretiosis nobis de 
bonis eorum presentarunt et pre- 
sentando donaverunt. Demum 
nos cum a nobis Deus suam 
indignationem ammoveret, 8 re- 
compensantes eorum servitia et 
dona, de consilio domine 
Marié karissime consortis 
nostre et baronum nostro- 



1 addimus MODL. 33097. 

2 commerentes u. o. 

3 Rachel u. o. 

1 Hiányzik «. o. 

J Fridricum «. o. 

6 viginti u. o. 

7 cisis 11. 0. 

9 amoveret u. o. 



lyudem punih hudob y zlobe 
szvake, dabijih odnesal od zem- 
lic, za che grihe Bog szvemo- 
guchi ta bisse, dabi od nász 
odvratil szvoje miloserdje tako- 
vim zakonom, da bijuchiszemi 
statari na poli, y tuliko da 
biszmo mi dobiti poszve pute 
y zakone, y pobijeni, y dobiti 
od nyh, napokom videchi mi 
neimeti nijedne pomochi, ner 
bixati, y pobigoczmo u strani 
primorske ischiuchi mista zakri- 
tisze meju morém, kadimi pla- 
chuchisze kako Rakel promi- 
slavajuch na ubostvo y smert 
neismirnu nasih vernih lyudi, 
zach bismo odriseni nih odri- 
senja, a otacz miloserja y Bog 
svakoga utisenja. on chi utisuje 
svogih virnih u svakoj tugi, y 
xalosti, rachi, y priklonisze ot- 
vorni nam studenaz svojega mi- 
loserja, y posla kako dabi sne- 
bes ütisiti nász prisvitli, y hra- 
breni, y pleminiti muxi Frederika, 
y Bartolomea Francapani, ver- 
nim zakonom nam y slisse, y 
pokaxasse nam u kupah slatig 
y srebernik vechie nereje dva- 
deset tisuch marak u pinesih y 
u kupak zo i nimi richiami od 
velike vridnosti svojega imena 
y napokom buduchi gospodin 
Bog odnel svoj serd od nász, 
raszmislavajuchisze ze mi slusbe 
y chasti tejisle plemenite go- 
spode, darovaszmo jedno nasze 



41:; 



tartaris in campo perire terme 
debuimus, in tantum quod nos 
nullám in alio preter fugám vi- 
dentes refugium, ad partes mari- 
timas fugimus, querentes locum 
salutis intra maria, ubi flendo 
sicut Rachel considerabamus 
afflictionem et mortem absque 
numero fidelium nostrorum ho- 
minum, siquidem tandem fuimus 
salvati per ipsorum mortem. 
Deinde páter misericordie et 
Deus omnis consolationis ille. 
qui mitigat dolores suorum ride- 
lium et in omni calamitate et 
merőre solator adest, dignatus 
est se ad nos misericorditer in- 
clinare. et aperire nobis fontem 
misericordie sue. et mittit quasi 
de celo nobis consolatores per- 
illustres ac generosos nobiles 
viros Fridericum et Bartholo- 
meum Francopany, qui nobis 
fideliter serviverunt et in aureis 
argenteisque sciphis, simul ac 
pecunia plusquam viginti milia 
marcarum nobis administrarunt. 
uno verbo magnó valore de 
suo thesauro nobis prestiterunt. 
Et deinde posteaquam dominus 
Deus iram suam a nobis amo- 
visset,considerantes nos et animo 
perpendentes fidelitatem fideli- 
aque servitia memoratorum no- 
bilium virorum. donavimus ipsis 
certam nostram plagam, que est 
penes maré, Vinodoll et Seg- 
niam, cum omnibus earundem 



agnoscerent vindicem Deum su- 
per hominibus plenis iniquitatibus 
et dolo, propter que scelera et 
peccata Deus omnipotens in sua 
misericordia preservando puni- 
vit nos tali modo, quod dum 
nos confligendo cum tartaris in 
campo Sita. 1 ut ab iisdem to- 
taliter victi et concussi fuerimus. 
Unde nos videntes nullum auxi- 
lium adesse. quinimo aufugere 
debere. sicut etiam aufugimus 
ad partes maritimas, querentes 
locum abseonditionis et receptio- 
nis intra maré, ubi nos de- 
plorantes sicut Ráhel, conside- 
rando ruinam et necem vei 
maximé fidelium nostrorum, sed 
Deus misericordie et Deus om- 
nis consolationis ille, qui solatur 
suos veros et fideles in omni 
mestitia et tristitia, ostendit et 
aperire dignatus est nobis fon- 
tem sue misericordie, et misit 
ad nos tanquam ex celo con- 
solando illustrissimos, magnificos 
et eximios viros Fridericum et 
Bartholomeum Frangepani, qui 
donarunt nobis in scyphis et 
poculis aureis ac argenteis plus- 
quam viginti millia marcarum 
in pecunia, uno verbo in scyphis 
magni valoris. Et postquam Deus 
mitigasset et avertisset iram suam 
a nobis, consideravimus servitium 
et conditionem horum illustrium 

1 Su mindenik kiadásban. 



414 



rum fidelium quandam civita- 
tem nostram circa litus maris 
éxistentém Scen vocatam cum 
omnibus suis utilitatibus x et per- 
tinentiis universis, simulcum tri- 
buto seu telonio et aliis circum- 
ferentiis, et in eadem libertate, 
sicut nobis servire consueverant, 
dedimus et donavimus, et con- 
tulimus ipsis Fredrico 2 et Bar- 
tholomeo in filios filiorum per- 
petuo et irrevocabiliter possiden- 
dam ; hoc etiam specificando, 
quod si quis herede careret, 
heres 3 alterius finaliter valeat 
possidere. 

Ut igitur nostre collationis 
series perpetua firmitate solide- 
tur, presentes concessimus eis- 
dem duplicis sigilli nostri mu- 
nimine roboratas. 

Dátum per manus discreti 
viri magistri Farkasii electi al- 
bensis, aule nostre vicecancel- 
larii dilecti et fidelis nostri, 
1260. anno Domini M.'CC.LX., regni 
autem nostri anno vicesimo. 5 



1 utilitatis MODL. 34003. 

s Fridrico 33097. 

3 heredes ti. o. 

4 Hiányzik 34003. 
'" vigesimo 33097. 



mesto, kője poli mora, Vinodol 
y Szeny za svimi niega kripo- 
stami chaze godar pristogi, na 
u kup za svimi tergovinami, che 
kniemu slisaju, tomu istomu 
Frederiku. y Bartolomeu, y nih 
ostanku va vike dasze nigdar 
nemozi odneti od nig, y daje 
gospoduju szonum moehium y 
oblastum, kako smo i nu pervo 
gospodovali, dajuchi nasnanje 
joschie ono, da oko bi jedan 
od nig pomankal presz ostanka, 
ostanak drugoga mozi imanje 
gospodovati to isto mesto. 

Komusze konfini od ter- 
muntane, naj pervo poli 
vode Rike, y mesta na 
morskom brigu pochanszi, 
y nassa slobodna voda Ri- 
china do mesta puli Gro- 
hova, priko vode pervi me- 
jas u jednom kaminu na 
konje littera A. voda segvi- 
taje nassa szlobodna, y me- 
jemkoja iz nassega grobnis- 
coga kottára izvira, zidina 
zgora zvira na Szilevizak, 
stoje prezida, zid na Pischi- 
nak, kosza na Pruputischie 
za on krai Terstenika, a 
Terstenik oztane szlobodan 
nas, iz Praprutischia na 
Kupni kamen, od Kupnoga 
kamina na Lizin kamen, 
odLizinoga kamena naBelu 
vodu u Praputnom dolu, 
od Praputnoga dola na 
Berinschiak verh, od Be- 
rinschiaka verha na Gro- 
machu, od Gromache na 
prezid u Babino Polie. 
Foszu pravi confini od 



415 



pertinentiis, quidquid iiimirum 
ad eandcm spcctat, simul cum 
omnibus teloniis, que ad ean- 
dem spectant, iisdem Friderico 
et Bartholomeo et ipsorum suc- 
cessoribus in perpetuum, eo 
modo, quod nunquam eadem 
plaga poterit ab illis adimi. ve- 
rum ut dominentur illi cum ea 
vi et potestate. qualiter et nos 
prius dominati sumus, dantes 
insuper ad notitiam. quod si 
unus ipsorum deficeret in here- 
dibus, tunc altér poterit domi- 
nari et eadem bona habere. 

Confinia verő et territo- 
ria prenotate possessionis 
a septemtrione primo penes 
fluviüm Rika et locum in 
rippa maris incipiendo est 
nostra libera aqua in Ri- 
czina usque ad vadum 1 pe- 
nes Grohova. Trans aquam 
primam metam in uno la- 
pide, in quo est litera A., 
distingvit aqua nostra et 
simul méta est, que alias 
ex nostro territorio grob- 
nicensi scaturit. Murus de- 
inde supra scaturiginem 
extat in loco Sikyvichak, 
qui murus in collem pi- 
scine 2 vertit se et ad collem 
Paprusischye dictum ex illa 
parte Tersztenik. Ipse verő 
locus Tersztenik manet in 
nostra libertate. Ex loco 
Paprusischye vocato ad la- 
pidem Kupin kamen voca- 



1 locum javítás cerusával. 
- Pischina hasonlóképen. 



virorum, donavimus eis unum 

nostrum locum, qui est penes 
maré, Vinodol et Segniam cum 
omnibus suis appertínentiis et 
omnibus questibus ad diéta lóca 
spectantibus, predictis Friderico 
et Bartholomeo illis et illorum 
heredibus et posteritatibus iure 
perenni. ita ut nunquam ab iis- 
dem recipi possint, taliter te- 
nenda et possidenda, sicut et 
nos antea possedimus et tenui- 
mus. Notificantes simul et hoc. 
quod si unus illorum deficeret 
sine herede, extunc heredes alte- 
rius teneant et possideant illum 
ipsum locum. 

Cuius confinia ad tra- 
montanam imprimis est 
fluvius et locus Rika in 
monte maris incipiendo, et 
nostra libera aqua Richina 
usque ponticulum penes 
Prohovo. Trans aquam 
prima méta est in uno 
lapide, in quo est littera 
A., mete et aqua sequitur 
libera, que aqua ex monte 
nostro grobnicensi et con- 
finio scaturigit. Murus supra 
inchoatur in Zilieuichah, 
quod dicitur Prezid murus 
in Pischina ad Paprutische 
ex illa parte Terstenik. 
Locus autem Terstenik 
manet liber noster et in- 
teger. Ex Praputische ad 
Kupni kamen, a Kupin 
kamen ad Lisen kamen, a 
Lisen kamen ad Béla voda 
in valle Paprutrio. A valle 
Paprutrio ad montem Be- 



— 416 



morskoga briga do Babi- 
noga Polia. 

Na potvargenie istoga dara, 
y na vike zpominajuchisze, 
Jaszmotim iztim Fridericu y 
Bartolomeiutaisti nas otvorem 
lizt znasim duplim pechatom 
dan po rukah razumna chlovika 
mestra Farkassa izibrana u Albi 
z-lyublien, y verni nass pod 
cancillerom canciller u Dobri 
nassem, u letih Goszpodnih 
1260., u letih 20. nassega 1260. 
kralyestva. 



— 417 

tum, ad alterum lapidem 
Lizin kamen dictum, ab 
eodem verő lapide ad Al- 
bam aquam in valle Pap- 
rut, ab eadem valle ad 
collem Berinschyak, ab 
isto verő colle ad Groma- 
czan, tandem ab eodem 
loco ad predium et cam- 
pum Babino Polye voca- 
tum. Iste sünt vére mete a 
rippa maris usque ad pre- 
dictum campum Babino 
Polye vocatum. 

Ad confirmationem porro is- 
tius doni, et in ^perpetue me- 
morie emolumentum x l dedimus 
iisdem Friderico et Bartholo- 
meo has nostras litteras paten- 
tes, nostro duplici sigillo munitas, 
datas per manus prudentis viri 
magnifici Volffgangi electi in 
Álba et fidelis nostri vice can- 
cellarii, in Bonis nostris,* 
1260. anno Domini 1260., 20. nostri 
regiminis. 



rinschak, a monte Berin- 
schak ad Gromache, a Gro- 
mache ad Prezid in Babi- 
nopolie. Hec sünt vera 
confinia a monte maris 
usque Babinopolye. 

In maius robur predicti doni 
pro eterna memória dedimus 
illis ipsis Friderico et Bartho- 
lomeo has nostras litteras aper- 
tas cum nostro duplici sigillo per 
manus prudentis hominis ma- 
gistri Farkassa electi in Álba 
cancellarii, in Dobra, anno 
Domini 1260., regiminis nostri 1260. 
vigesimo. 



1 perpetuam memóriám javítás 
cerusávál. 

- Dobra fordítása. 



Frangepán-Oklevéltár II. 



27 



— 418 



VI. 



1260. okt. 5. 

IV. Béla Frigyes és Bertalan vegliai comeseket a főurak sorába emeli. 

Hártyán az orsz. lltárban MODL. 38473. (Frangipani-iratok nr. 4.1 
Átirata a császmai káptalan 1484. aug. 19-én és 1487. nov. 14-én 
Frangepán Miklós részére kelt kétrendbeli hiteles oklevelében MODL. 
38474. és 38475. (Frangipani-iratok nr. 77., és 83.) XVII. századi egy- 
szerű másolata MODL. 33954. (Neoreg. a. 1645. 1.) 

Riadása az egyszerű másolatról Fejér, Cod. dipl. IV. 3. 108 1. 
Wenzcl, Codex diplom. Árpad. XI. köt. 476 1. Smiciklas, Codex dipl. V. 
köt. 173 1. 

Regestája Starine XXVII. köt. 46 1. 

Béla Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame. 
Servie 1 , Galicie, Lodomerie Cumanieque rex* 2 , omnibus 
Christi fidelibus presens seriptum inspecturis salutem in eo, 
per quem reges regnant et principes dominantur. 

Regié sublimitati convenit omnium nationum pariter 
et linguarum gentes sibi devote adherentes taliter providere. 
uti alii supervenientes eorum exempla imitando ad fidelitatis 
opera exercenda ferventius evocentur. 

Proinde ad universorum tam presentium quam futu- 
rorum notitiam hamm serié volumus pervenire, quod cum 
humani generis sordidis sceleribus prevalescentibus multitudo 
inestimabilis rabide gentis tartarice ex afluenti indignatione 
trium machinarum conditoris per climata regni nostri perfusa 
severe ulciscendo fuisset et nos unacum fidis primatibus et 
egregiis nobilibus extra monarchiám nostram usque ad litora 
pontus atrocissime persequendo in quandam insulam maii- 
timam \repulendo cohercisset\ 3 de qua etiam vi nos extra- 
here satagentes per naufragium in nos irruere conasset, ubi 
in conflictu certaminis inter nostros et ipsos tartaros servato 
nostrorum corruentium funera more Rachelis iugule 4 plan- 



1 Servitie MODL. 38474. 

2 rex etc. 33954. 

3 repellendo coercuisset 38474. 38475., repülendő coercuisset 33954. 
* iugulo 38474., rigide 33954. 



— 419 — 

gebamus, páter tandem ineftabilium misericordiarum et domi- 
nus pie consolationis, qui cunctos in se sperantes tempore 
tribulationis non desinit, opitulando sublevare nobis iam 
helisis 1 et quasi precipitis virtutem sue dextre porrigere 
dignatus est, quoniam ad refulcendum 2 nos et corroborandum 
Feldricum et Bartholomeum illustres et strenuos viros nobiles 
de Vegla/ alta ex prosapia urbis romane senatorum ortos 
tamquam angelos protectionis e 4 arcé polorum misit. qui 
nobis cum eorum parentela et familiarium caterva armigera 
in opem et nostre persone saluberrimam tutelam adherendo, 
per eorum strenua certamina quosdam ductores ipsorum 
tartarorum sequacesque eorum dire necis exterminio necari 
et quosdam captos nobis ofterre, ubi etiam crebra stigma"' 
et gravia sustulere, et multos ex eorum caris proximos et 
familiares amittere, supraque omnibus prenarratis copiosam 
pecuniarum ipsorum in auro etiam et argento ac rebus 
pretiosis quantitatem ad viginti milia marcarum se exten- 
dentem nobis pro assumendis stipendiariis et expeditionibus 
variis offerre maluerunt diligenter. 

Quorum ob meritum donec latiori eis provideamus 
retributione, ipsos Feldricum et Bartholomeum, eorumve 
heredes et successores universos de consilio domine Marié 
carissime consortis nostre universis iuribus, gratiis, honoribus 
et solempnium liberalitatum 7 illustrium primatum regn 
nostri Hungarie prerogativis participes et communes insti- 
tuimus et facimus, atque in consortium, catervam ac 
numerum locamus, locumque eis ipsorum in medio nostri 
misterii 8 in consilio conferimus, eisdemque insuper hanc 
liberalitatis n prerogativam et gratiam specialem benigne 

1 elisis MODL. 38474. 38475. 33954. 
'-' refulciendum 33954. 

3 Veglia u. o. 

4 de u. o. 

b stigmata 38475. 33954. 
6 | 33954. 

1 libertatum 38474. 33954. 
8 ministerii 38474. 33954. 
'■' libertatis 38474. 33954. 

27* 



— 420 — 

largimus 1 in sempiternum, ut nullus curie et regni nostri 
iudicum et iustitiariorum, neque ceteri quipiam latiori saltem 
honore fulgentes aut dignitate ipsos in personis, rebus et 
possessionibus eorum nunc habitis et in futurum ubicumque 
in regno nostro per ipsos quomodocunque aquirendis vei 
habendis iudicare aut in conspectu sui iudicii adversus 
quoscunque ^astari et comparP 2 facere possit neque debeat, 
dempta solummodo propria regalis celsitudinis persona, que 
ipsos ante conspectum tribunalis sui iudicii comparere et 
iudicare debeat. 

Prescripta autem singula per nos ipsis pro tantis 
ceterisque quampluribus famulatibus eorum, que presentibus 
imprimi per omnia ob eorum copiam obstat, clementer 
indulta, uníversos successores nostros felices Ungarie reges 
in Christo rege sempiterno devotissime obsecramus, ne 
comminuant nec transgrediant, "' quinimo ráta tenere et 
accepta observare dignentur vigore presentis nostre pagine. 

Ut igitur prescriptarum liberalitatum 4 et gratiarum 
prerogativa 5 perpetua firmitate solidentur, presentes con- 
cessimus eisdem duplicis sigilli nostri munimine roboratas. 

Dátum per manus discreti viri magistri Farcasii albensis 

ecclesie electi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis 

12 6o. nostri, anno gratie M. tí ducentesimo sexagesimo, tertio 



okt. 5. nonas octobris, regni autem nostri anno vicesimo quarto. 



VII. 

1270. 

V. István a IV. Béla Modrusról és Vinodolról szóló kiváltságlevelét Frigyes, 
Bertalan és Guido vegliai comesek és Guido fia János részére megerősíti. 

IV. László 1279 évi hamis oklevelének MODL. 33509. 33508. 32. 
és 33507 . (Neoreg. a. 370. 34.) orsz. levéltári jelzetű átirataiban hátrább. 

1 largimur 38474. 38475. 33954. 
- astare et comparere 38474. 33954. 

3 transgrediantur 38474. 38475. 33954. 

4 libertatum 38474. 

1 prerogative 33954. 

''' millesimo 38474. 38475. 33954. 



— 421 — 

Kiadása az MODL. 33508. sz. átiratról Fejér, Codex dipl. V. 1. 
52 1. Smiciklas, Codex dipl. V. köt. 580 1. 

Regestája Starine XXVII. köt. 102 1. 

Stephanus Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, 
Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque 1 
rex, omnibus Christi fidelibus presentes litteras inspecturis 
salutem in eo, qui regibus dat salutem. 

Ad universorum notitiam tenoré presentium volumus 
pervenire, quod dilecti 2 et fideles nostri Fredricus, 3 Bar- 
tholomeus et Guido 4 comites de Modros, de 5 Wegla et de 
Wynodol ad nostram presentiam venientes nos humiliter 
rogaverunt, ut nos confirmaremus eisdem nostro privilegio 
omnia ea, que dominus rex karissimus 1 ' páter noster eisdem 
suo privilegio confirmarat. Quod quidem privilégium domini 
regis karissimi patris nostri exhibuerunt iidem [comites] in 
hec verba : Béla Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, 
Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie Comanieque rex — — 
stb., I. IV. Béla 1251. ápr. 5-iki hamis oklevelét elébb. — 

[Nos igitur attendentes] fidelitates et servitia eorundem 
comituum, " que nobis et progenitoribus nostris ob reverentiam 6 
regié maiestatis impenderunt et impendere poterunt in 
futurum, propter que sicut progenitores nostri sic et nos 
volentes eisdem occurrere regio cum favore, tenorem privi- 
legii supradicti, consideratis ipsorum (et heredum N9 suorum 
servitiis, ratum habentes et accept[um de verbo] ad verbum 
presentibus inseri faciendo duximus confirmandam. 10 volentes 
premissa omnia in ipsorum Fredrici, 11 Bartholomei et 



1 Bulgarie MODL. 32. 33507. 
- dillecti 32. 

* Fridericus 32. 33507. 

4 Gywod 33508., Seruido 32., Serindo 33507. 

5 et 32. 33507. 

6 Hiányzik 33508. 

I comitum 33508. 32. 33507. 

* reverentia 33508. 

9 heredumque 32. 33507. 

10 confirmandum 33508. 32. 33507. 

II Friderici 33507. 



— 422 — 

Guidonis 1 comituum 2 et Johannis filii ipsius Guidonis ;1 
et heredum suorum potestate perpetuo duratura. 

In cuius rei memóriám et perpetuam firmitatem pre- 
sentes eisdem et per eos suis heredibus, heredumque 
successoribus concessimus litteras d[uplicis sigilli nostri 
munijmine roboratas. 

Dátum per manus magistri Benedicti orodiensis pre- 
positi, aule nostre vicecancellarii dilecti 4 et fidelis nostri, 
1270. anno ab incarnatione Domini M.CC.LXX., 5 regni nostri 
anno primo. 



VIII. 
1275. 

IV. László az atyjának a vegliai comesek örökös zengi podestaságáról 

szóló oklevelét Guido fia János comes számára megerősíti. 

Hártyán, melyről az összetöredezett s vászonba varrt valódi kettős 
királyi pecsét veres és sárga sodrott selyem zsinóron lóg, az orsz. lltár- 
ban MODL. 34005. (Neoreg. a. 1646. 2.) 

Kiadása KercselicJi, Notitiae praelimin. 218 1. Fejér, Codex dipl. 

V. 2. 272 1. Smiciklas, Codex dipl. VI. köt. 147 1. 

Regestája Starine XXVII. köt. 140 1. Vjestnik hrv. zem. arkiva 
1899 évf. 273 1. 

(L)adizlaus Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, 
Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex, 
universis Christi fidelibus presentes litteras inspecturis saln- 
tem in omnium Salvatore. 

Ad universorum notitiam hamm serié volumus per- 

venire, quod comes Gaan, filius comitis Wydonis de Wegla, 

d Modaras et de Wynodol boné memorie, fidelis noster 

adnostram accedens presentiam exhibuit nobis transscriptum 

1 Gwydonis 33508., Seruidonis 32., Serindonis 33507. 
1 comitum 33508. 32. 33507. 

3 Gwydonis 33508., Seruidonis 32., Serindonis 33507. 
* dillecti 32. 

u M.CC. septuagesimo 33508., millesimo ducentesimo septuagesimo 
33507. 



— 423 — 

privilegii domini Stephani regis inclite recordationis karissimi 
patris nostri confirmatorii litterarum communitatis seniensis 
concordi electione super potestate seniensi olim de persona 
patris sui celebrata confecti, supplicans, ut transcriptum 
huiusmodi, maximé sub certis sigillis autenticarum perso- 
narum allatum fuerat, ratificare et nostro dignaremur privi- 
legio confirmare. Cuius tenor talis est : (S)tephanus Dei 
gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, Gallicie, 

Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex stb., I. V. István 

1271. {jun. 21 — aug. 20.) kelt kiváltságlevelét a Frangepán- 
Oklevéltár I. köt. 19 l. — 

Nos igitur consideratis fidelitatibus et servitiis meritoriis 
ipsius comitis Gahan et fratrum suorum, privilégium super 
huiuscemodi potestaria habitum et confectum approbantes, 
auetoritate presentium confirmamus ipsam potestariam in 
ipsius Gahan et heredum suorum potestate perpetua 
duraturam. 

In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam 
presentes dedimus litteras duplicis sigilli nostri munimine 
roboratas. 

Dátum per manus magistri Benedicti sancte strigoni- 
ensis ecclesie electi, eiusdemque loci comitis perpetui, prepositi 
budensis et aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, 
anno Domini M.CC.LXX. quinto, regni autem nostri anno IIII. 1275. 



IX. 



1279. 

IV. László az atyjának Modrusról és Vinodolról szóló kiváltságlevelét János, 
Lénárt, István és Duim vegliai comesek számára megeró'síti. 

Róbert Karolj' 1322. okt. 8-án kelt s a Frangepán-Oklevéltár I. köt. 
44 1. kiadott hiteles oklevelének MÖDL. 33509. 33508. 32. és 33507. 
(Neoreg. a. 370. 34.) orsz. levéltári jelzetű átirataiban. 

Kiadása az MODL. 33509. jelzetű átiratról Fejér, Codex dipl. V. 
2. 552 1. Smiciklas, Codex dipl. VI. köt. 327 1. 

Smieiklas tévesen „MODL. 33725. (Neoreg. a. 370. 34.)" jelzet 
a. idézi. 



424 



Regestája Starine XXVII. köt. 166 1. Vjestnik hrv. zent. arkiva 
1899 évf. 273 1. 

Ladizlaus Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, 
Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex, omni- 
bus Christi fidelibus presentem paginam inspecturis salutem 
in eo, qui regibus dat salutem. 

Ad universorum notitiam tenoré presentium volumus 
pervenire, quod dilecti 1 et fideles nostri Johannes, Leunardus, 
Stephanus et Dwymus comites de Modrus, de 2 Wegla et 
de Wynodol ad nostram presentiam venientes nos humiliter 
rogaverunt, ut confirmaremus eisdem nostro privilegio ea 
omnia, que dominus rex karissimus páter noster Frederico, :> 
Bartholomeo et Gwydoni 1 comitibus, patribus eorum et 
eisdem suo privilegio confirmarat. Ouod quidem privilégium 
domini regis karissimi patris nostri iidem comites exhibue- 
runt in hec verba : Stephanus Dei gratia Hungarie, Dal- 
matie, Croatie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie 
Bulgarieque rex — — stb., I. V. István 1270 évi hamis 
oklevelét a függelékben elébb. — 

Nos igitur attendentes fidelitates et servitia prescri- 
ptorum comitum. que nobis et progenitoribus nostris 5 ob 
regié maiestatis reverentiam impenderunt et impendere 
poterunt in futurum, propter que sicut progenitores nostri 
sic et nos volentes eisdem occurrere regio cum favore 
tenorem privilegii supradicti, consideratis ipsorum et succes- 
sorum suorum servitiis, ratum habentes et acceptum de 
verbo ad verbum presentibus inseri faciendo, nobis in elate 
adulta constitutis de baronum nostrorum consilio duximus 
in omnibus et per omnia confirmandum, volentes premissa 
omnia in ipsorum Johannis, Leonardi, Stephani, Dwym 
comitum et heredibus eorum potestate perpetua duratura. 

In cuius rei memóriám et perpetuam firmitatem pre- 
sentes eisdem et per eos eorum heredibus, heredumque 

1 dillecti MODL. 32. 

* et 32. 33507. 

* Fredrico 33508., Friderico 32. 33507. 

* Seruidoni 32., Serindoni 33507. 

* Hiányzik 33509. 



— 425 - 

successoribus concessimus litteras duplicis sigilli nostri 
munimine roboratas. 

Dátum per manus venerabilis viri magistri Nicolai 
albensis [ecclesie electi, au]le nostre vicecancellarii dilecti, 1 
et fidelis nostri, anno Domini M.CC.LXX.IX, 2 regni autem 127 
nostri anno octavo. 



X. 

1289. jun. 11. 

IV. László király János és Lénárt vegliai comeseket összes birtokaikban, 
valamint a vegliai, zengi és korboviai egyházak feletti kegyúri jogaikban 

megerősíti. 

Az 1289. jun. 11-én kelt s a Frangepdn-Oklevéltár I. köt. 25 1. 
kiadott hiteles oklevél interpolált másolata hártyán az orsz. lltárban, 
MODL. 38480. (Frangipani- iratok nr. 8.) Megvan még a pozsegai káp- 
talan 1485. nov. 10-én Frangepán János részére hártyán kelt valódi ok- 
levelében is ugyanott MODL. 38482. (Frangipani-iratok nr. 78.) 

A betoldások és eltérések feltüntetése czéljából párhuzamosan le 
kellett nyomtatnunk a valódi oklevelet is. 



a) 

Valódi oklevél. 

Ladizlaus üei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, 
Gallicie, Lodomerie Cumanie- 
que rex, universis Christi fidelibus 
tam presentibus quam futuris 
presentium notitiam habituris 
salutem in omnium Salvatore. 

Dignum est et consentaneum 
rationi, ut ea, que per inclitos 
reges progenitores nostros sibi 



b) 

Betoldásos másolat. 
Ladislatts Dei gratia Hungarie, 
Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, 
Lodomerie, Cumanieque rex, uni- 
versis Christi fidelibus tam pre- 
sentibus quam futuris presentium 
notitiam habituris salutem in 
omnium Salvatore. 

Dignum est consentaneum 
rationi, ut ea, que per inclitos 
reges, progenitores nostros sibi 
fedeliter obsequentibus iuste et fideliter obsequentibus iuste et 
legitimé sünt collata, perpetuo legitimé sünt colata, perpetuo 
robore fulciantur et inviolabiliter robore fulciantur et inviolabiliter 
observentur. observentur. 

1 dillecti -MODL. 32. 

2 M.CC. septuagesimo nono 33508., millesimo ducentesimo sep- 
tuagesimo nono 33507. 



426 — 



Proinde ad universorum no- 
titiam tenoré presentium volumus 
pervenire, quod nobiles viri Jo- 
hannes, Leunardus et eorundem 
filii comites, filii comitis Wyd 
de Wynodol, Modrus et Wegla 
missis ad nos procuratoribus 
suis, a nostra regia petierunt 
humiliter supplicando maiestate, 
quod nos possessiones eorum, 
villás, predia. castella, insulas, 
nemora, terras, silvas, iura patro- 
natus ecclesiarum de Corbovia 
et de Scenya, que et quas ex 
collatione illustrium regum Hun- 
garie progenitorum nostrorum 
piarum recordationum iuste et 
legitimé possederunt, eis relin- 
quere dignaremur et nostro pri- 
vilegio confirmare. 

Quorum nos iustis petitionibus 
favorabiliter inclinati, attenden- 
tesque fidelitates et servitiorum 
merita gratiosa eorundem Jo- 
hannis, Leunardi predictorum 
comitum. que karissimis pro- 
genitoribus nostris, illustribus 
regibus Hungarie et Stephano 
regi. patri nostro reverendo cum 
fervore summe fidelitatis impen-' 
derunt, prout nobis per relatio- 
nes fidelium nostrorum est re- 
latum, considerantes etiam obse- 
quia eorundem gratuita, que in 
receptioné nunciorum nostrorum 
ad curiam románam et ad in- 
clitum Karulum regem Sycilie 
et filios suos, cognatos nostros 



Pro rationi ad universorum 
notitiam tenoré presentium vo- 
lumus pervenire, quod nobiles 
viri Johannes, Leonardus et 
eorundem filii comitis Vid 1 de 
Vegla, Vinodol et Modrus mis- 
sis ad nos procuratoribus suis, 
a nostra regia petierunt humi- 
liter supplicando maiestate, quod 
nos possessiones eorum, villás, 
predia, castella, nemora, terras, 
silvas. portus maritimas sali- 
nas, iura patronatus ecclesiarum 
de Vegla, Segnia et de Corba- 
via, que et quas ex colatione illu- 
strium regum Hungarie, progeni- 
torum nostrorum piarum recor- 
dationum iuste et legitimé posse- 
derunt, eis relinquere dignaremur 
et nostro privilegio confirmare. 

Quorum nos iustis petitionibus 
favorabiliter inclinati, attendentes- 
que fidelitates et servitiorum me- 
rita gratiosa eorund